Pszichológus, Sportpszichológus

Szerző: Kiss-Nemes Veronika (Page 1 of 3)

SZAVAK, megjelent önismereti könyvem

Összefoglaló:
Sajnálom, bocsánat, köszönöm, szeretlek. Vajon mi a Te szavad?
A mai társadalom többnyire emojival kommunikál. Egyetlen gombnyomással fejezzük ki, mit gondolunk, mit érzünk, mire vágyunk. Majd csodálkozunk, hogy senki nem érti, mi történik velünk. Pedig megannyi szó áll rendelkezésünkre arra, hogy kifejezzük az érzelmeinket.

Kiss-Nemes Veronika, pszichológus
B. E. Belle, író
SZAVAK


Vajon miért olyan nehéz kimondani azt a szót, hogy bocsánat, vagy hogy szeretlek? Ellenben miért dobálózunk olyan könnyedén a csúnya szavakkal, ha a másikat szidni, bántani akarjuk?
De mi magunk tudjuk egyáltalán, mi az, amit érzünk? Meg tudjuk fogalmazni, honnan ered? Hogyan kellene kezelni? Ismerjük önmagunkat ennyire? Tudjuk, hogy minden szónak, amit kimondunk, oka és érzelmi töltete van?
Ha tisztában vagy az érzelmeiddel, sokkal könnyebben fogod tudni megfogalmazni önmagad és mások számára. Tedd le a telefonod egy pillanatra, és gondolj bele, milyen lenne, ha a jövőben nem hangulatjelekkel kommunikálnál, hanem kimondanád hangosan azokat a szavakat, amiket gondolsz?

Kiss-Nemes Veronika pszichológus és B. E. Belle írónő az igazán fontos szavakat felhasználva mutatja meg számodra az utat önmagad felé. A közérthetően megfogalmazott pszichológiai elméletek mellett gyakorlati feladatokkal és tanácsokkal látnak el, hogy valóban rátalálj a saját szavaidra és azok fontosságára. Nem kínálnak kész megoldásokat, hiszen az érzelmek mindenkinek a sajátjai, de segítenek teret engedni nekik. Egy azonban biztos: ez a könyv több érzést fog kiváltani belőled, mint azt gondolnád.

Rendelésre fel! 💙💙💙

Könyv megtekintése a Libri weboldalon
Könyv megtekintése a Booklineon

Meddig izgalmas egy párkapcsolat?

Meddig izgalmas egy párkapcsolat? | Releváns – Lényeges kérdések magunkról és másokról

Szabó Péter vendége voltam, a beszélgetés a fenti linken tekinthető meg.

Releváns - Szabó Péter

Releváns – Szabó Péter, Kiss-Nemes Veronika, Miskei Anikó, Horváth Ádám, Fotó https://www.facebook.com/Ildiko.Bakonyi.Photography

 

 

 

 

 

 

 

 

„Mai beszélgetésünkben a párkapcsolat témáját izgalmas nézőpontból közelítjük meg: van-e titka a jó kapcsolatnak, mennyire tanultunk meg jól szeretni,beszélhetünk-e manapság érzelmileg felnőtt kapcsolódásokról és hogyan, mennyire tudunk elköteleződni. A téma szakértői Miskei Anikó pszichológus, Kiss-Nemes Veronika pár- és családterapeuta és Horváth Ádám szexuálpszuchológiai szakpszichológus.”

szabopeter.relevans.parterapia

Ridikül – Anyu edzeni megy

A szeptember 22-i adás tartalmából. Forrás: https://mediaklikk.hu/ridikul-cikkek/cikk/ridikul-anyu-edzeni-megy

A szokásosnál is könnyebb ellustulni, haragudni a felszaladt kilókra és mindig a következő hétfőre halasztani az edzés elkezdését. Főleg a munka és a család mellett kihívást jelent időt szakítni a rendszeres mozgásra. Mai adásunkban megmutatjuk, milyen az, amikor anyu edzeni megy, akár online, akár személyesen. Vendégeink saját példájukon keresztül adnak tippeket, hogyan is lehet a mindennapokba belecsempészni a mozgást. Mi az, ami motiválja őket? Hogyan tűzik ki a célt? Számít-e, hogy egyedül vagy csapatban edzünk? Itt lesz velünk: Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőrvívó, Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus, Kádár-Papp Nóra a Gyerünk, anyukám! mozgalom alapítója és a hölgyekhez csatlakozik meglepetés-férfivendégünk, aki támogatja feleségét a sportban és a mozgásban.

A műsor az alábbi linken nézhető vissza:

Anyu edzeni megy

Sportpszichológiai, családterápiás aspektusok megbeszélése

Sportpszichológiai, családterápiás aspektusok megbeszélése

Kiss-Nemes Veronika

Kiss-Nemes Veronika, sportpszichológus

 

Radar – hármasikrek

A HírTv Radar című műsorának riportjához szóltam hozzá, melynek témája a szülőket érintő pozitív negatív érzések, élmények, terhek voltak hármas ikrek születése esetén. (2021.09.13.)

Kiss-Nemes Veronika család- és párterapeuta

Kiss-Nemes Veronika
család- és párterapeuta

 

 

 

 

 

 

A riport 8:35-nél kezdődik az alábbi linken tekinthető meg:

Radar, hármas ikres családok

https://www.youtube.com/watch?fbclid=IwAR0ex7PbRbsWh7WkEEIWNFCgnDLWGU63y2ilRHqGy4x8rsxU_inShw57AwE&v=VzsjrhdSwMU&feature=youtu.be

SZAVAK, Szabó Péter ajánlásával

 

Nagy örömmel tudatom, hogy előjegyezhető első könyvem, melyet B. E. Belle írónővel közösen írtunk!

Szavak egy önismereti napló, olvashattok benne fontos szavakhoz kapcsolódó pszichológiai ismeretekről közérthetően.

Megoldhattok feladatokat, melyek tanácsadások során is előkerülnek a pszichológusoknál. Megválaszolhattok lényeges kérdéseket, melyek által közelebb kerülhettek önmagatokhoz.

Előjegyezhető!-1 Szabó Péter ajánlója

 

 

 

 

 

 

 

 

SZAVAK
A társadalom, amelyben a káromkodás természetes, de a bocsánatkérés nem ismert!
Tartalom➡️
Sajnálom, bocsánat, köszönöm, szeretlek. Vajon mi a Te szavad?
A mai társadalom többnyire emojival kommunikál. Egyetlen gombnyomással fejezzük ki, mit gondolunk, mit érzünk, mire vágyunk. Majd csodálkozunk, hogy senki nem érti, mi történik velünk. Pedig megannyi szó áll rendelkezésünkre arra, hogy kifejezzük az érzelmeinket.
Vajon miért olyan nehéz kimondani azt a szót, hogy bocsánat, vagy hogy szeretlek? Ellenben miért dobálózunk olyan könnyedén a csúnya szavakkal, ha a másikat szidni, bántani akarjuk?
De mi magunk tudjuk egyáltalán, mi az, amit érzünk? Meg tudjuk fogalmazni, honnan ered? Hogyan kellene kezelni? Ismerjük önmagunkat ennyire? Tudjuk, hogy minden szónak, amit kimondunk, oka és érzelmi töltete van?
Ha tisztában vagy az érzelmeiddel, sokkal könnyebben fogod tudni megfogalmazni önmagad és mások számára. Tedd le a telefonod egy pillanatra, és gondolj bele, milyen lenne, ha a jövőben nem hangulatjelekkel kommunikálnál, hanem kimondanád hangosan azokat a szavakat, amiket gondolsz?
Kiss-Nemes Veronika pszichológus és B. E. Belle írónő az igazán fontos szavakat felhasználva mutatja meg számodra az utat önmagad felé. A közérthetően megfogalmazott pszichológiai elméletek mellett gyakorlati feladatokkal és tanácsokkal látnak el, hogy valóban rátalálj a saját szavaidra és azok fontosságára. Nem kínálnak kész megoldásokat, hiszen az érzelmek mindenkinek a sajátjai, de segítenek teret engedni nekik. Egy azonban biztos: ez a könyv több érzést fog kiváltani belőled, mint azt gondolnád.

Sportágválasztás

A Pszichoforyou felkért, hogy beszélgessünk a gyerekek sportágválasztásáról.

Nagyon örültem a cikk ötletének, ugyanis azt tapasztalom, hogy Magyarországon még a felnőttek többségének nem épült be a mindennapi rutinba a sportolás. Pedig egészségmegőrző funkciója miatt rendkívül fontos lenne a rendszeres mozgás. Segít megelőzni a szív-és érrendszeri megbetegedéseket, kontroll alatt tartja a súlyt, így elkerülhető az elhízás, majd az abból fakadó magasvérnyomás, inzulinrezisztencia, cukorbetegség, ízületi kopás. Ülő életmódunk miatt megszaporodtak a tartáshibák, gerincproblémák is, amit szintán mozgással tudunk ellensúlyozni. Az emberi test alapvetően nem az ülésre lett kitalálva, nem tud alkalmazkodni ekkora életmódbeli változáshoz ilyen rövid idő alatt.

Óvodás korban még napi 3 óra mozgást javasol a WHO, mely lehet kötetlen játék, játszótéren szaladgálás, szabad mozgás-táncolás otthon, kertben, rollerezés-biciklizés ovi előtt-után, stb.

Kisikolás kortól a napi 60 perc mozgás volna jó naponta, ami lehet 2×30 perc kutyaséta, séta az iskolába és haza, kerékpározás, udvari mozgás (sajnos sok gyerek az udvari idő alatt a telefonját használja egy padon ülve! Emellett heti 3 alkalommal erősítő gyakorlatok végzés javasolt, ami megvalósulhat szervezett sportegyesületi keretben, egy adott sportág mozgáskultúráját elsajátítva. Egészségmegőrzés szempontjából iskolás gyerekeknek optimális lenne a napi 60 perc séta + heti 3 valamilyen szervezett edzés bevezetése a mindennapokba.

 

Fontos kitérnünk a fizikai pozitívumok mellett a lelki hatásokra is. Mozgás során boldogságérzetet okozó és fájdalomcsillapító hormonok szabadulnak fel a testben, ami kiegyensúlyozott hangulatot alakít ki, segít levezetni a napi feszültséget, stresszt. Sokszor hatékonyabb a rendszeres mozgás, mint az antidepresszánsok alkalmazása a depresszió, vagy a szorongásos megbetegedések kezelésében! Az edzettebb test pozitívabb testképpel, önképpel, önbizalommal jár együtt.

Ezen pozitív hatások miatt azt gondolom, mindegy mit, de sportoljunk rendszeresen, mozogjunk többet a mindennapok során!

A Pszichoforyou cikke az alábbi linken érhető el:

Sporttal a testi-lelki egészségért

sportpszichológia

sportpszichológia

 

RTLReggeli – Olimpia 2020 Tokió

Ma reggel az olimpiai részvételtől való visszalépés lelki vonatkozásait szedtük össze Simone Biles példáján keresztül.
Rendkívül nehéz a fizikai és lelki formaidőzítés összehangolása, lemondásokkal teli a felkészülés (barátokra,családra,hobbikra kevesebb idő, energia jut). Simone visszalépése példaértékű minden sportoló számára: a másoknak való megfelelés helyett saját érzéseire, mentális állapotára összpontosítva be merte vállalni,hogy éremesélyesként inkább visszalép. A teljesítmény,lehetséges helyezés elé rangsorolva pszichés egészségét.
Biztos vagyok benne, hogy nehéz döntés volt ez számára, hiszen olimpiai érem közelébe nem kerül minden sportoló minden héten.
Ugyanakkor döntésével megvédte testét-lelkét egy lehetséges sérüléstől, műtéttől, hosszú gyógyulástól, vagy akár azonnali karrierbefejezéstől. Ha egy sportoló érzi, hogy nincs a toppon könnyen figyelmetlenségi hiba és sérülés lehet a végeredménye a rossz mentális állapotnak. 10 sérült sportolóból 7-8 esetén ezt találjuk a háttérben a sportpszichológiai felkészítés során: kimerültség miatti hibát, túlterhelést, rosszul kivitelezett mozdulatot.
Mielőtt bárki elítélné a visszalépést vagy egy-egy rossz helyezést, azelőtt gondoljon bele, hogy a sportolók is emberek! Hibáznak, nincsenek mindig a csúcson (sajnos néha pont az olimpia hetében van mélypontjuk), óriási nyomást jelent számukra a döntőbe kerülés, érem szerzés, címvédés. Kaphatnak rossz hírt családtagjaikról, ami kibillentheti őket egyensúlyukból. Lehetnek kiégve,vagy enyhébben sérülve, amit nem kötnek az orrunkra, de befolyásolja teljesítményüket. Senkitől se reális elvárás,hogy 4 évete bizonyos kijelölt napokon legyen a munkateljesítménye a csúcson! Az olimpiai versenyzők megpróbálják a lehetetlent, mindig lesz, akinek összejön az időzített top forma és lesz, akinek pont nem jön ki a lépés (olimpia előtti hetekben vagy utána kerül csúcsformába). Fogadjuk el,hogy ilyen az élsport!
Napi humorbonbon, hogy az epizód szó beakadt nálam gondolatban a periódus szóba, így sikerült nyelvújítanom az epizódus szóval 😅🙈 legalább ékes bizonyíték, hogy a pszichológus is ember, én is hibázom 😊
A beszélgetés az alábbi linken tekkinthető meg:

Sportpszichológia, Olimpia

Sportpszichológia, Olimpia

Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus

Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus

Filmajánló – Unbroken

Calum Von Moger gyerekként a tanulást nem igazán szerette, de minden délután edzett az iskola után. Kidolgozott izmai hamar elismerést váltottak ki környezetéből. Fiatalon sokféle munkát csinált (árufeltöltés, gyerekfelügyelet, tereprendezés), amik mellett csak hobbi szinten tudott a testépítésre figyelni. Sokszor volt fáradt egy-egy átdolgozott nap után, mégis elment edzeni. 18 évesen nyert már amatőr testépítő versenyt szülőföldjén Ausztráliában. Egy barátja feltöltött róla egy inspirációs edzés videót a youtube-ra, amivel hirtelen a testépítéssel foglalkozók érdeklődésének középpontjába került. Ausztráliából szponzorációs és reklám szerződésekkel keresték meg, így Amerikába költözött. Végre a testépítésre koncentrálhatott. Megnyerte a Mr. Universe vernyenyt két alkalommal is, emellett  óriási nézettséget ért el youtube csatornája. Ma már saját ruhamárkával és táplálékkiegészítő termékcsaláddal és testépítéssel foglalkozó rendezvényekkel is foglalkozik.

unbroken.sportpszichologia

Karrierje csúcsán felkérték Arnold Schwartzenegger eljátszására a Bigger (2018) című filmben.  A film forgatásának befejezése után egy edzésen (amiről természetesen van videó felvétel) elszakadt a bicepsze. Sportpszichológiai szempontból érdekers, hogy figyelmetlenség, felelőtlenség, fáradtság, vagy egyszerűen egy peches rossz mozdulat miatt történt-e a baleset. A film nagy érdeme, hogy betekinthetünk egy élsportoló számára mit jelent a több hónapos kihagyás az edzésmunkából. Calum bal karjának mozgástartományát 4-5 hónapos rehabilitációval tudta visszanyerni. Ezt követően az újrasérülés nehézségeivel kellett szembenéznie, ráadásul szabadidős extrémsportolás miatt. Most sokan felhorkanhatnak, minek kell extrém sportolni… minek  kockáztatott? Jó kérdés, erre nem ad választ a doku. De végigkövethetjük a második rehabilitációs utat, ami jóval hosszabb, mint az első. Hogyan vészeli át Calum az újabbb műtétekkel, felépüléssel járó hónapokat? Mit segíthet mindebben egy kutya? Mire tanította ez az időszak? Milyen egy testépítőnek elveszítenie 20 kg izmot? Hogyan érintette a depresszió és mit érez a közösségi média hátrányainak? Erről szól a film! A Netflix kínálatában elérhető.

 

Fejlődés fókuszú gondolkodás

A fejlődés fókuszú gondolkodás (growth mindset) Carol Dweck pszichológia professzor nevéhez kötődik, aki kutatásai során arra jutott, hogy az emberek gondolkodásmódja meghatározó abban, kékpesek lesznek-e kibontakoztatni a bennük rejlő képességeket, tehetségeket. Két típust azonosított, amit érdemes megismernünk!

Ha valaki rögzült szemléletmóddal látja a világot, akkor:

  • kerüli a kihívásokat
  • hamar feladja, ha akadállyal szembesül
  • nem tudja megfogadni az építő kritikát
  • feleslegesnek gondolja az erőfeszítéseket
  • retteg mások sikereitől, azok önbizalomcsökkentően hatnak rá
  • azt hiszi, a képességei születésétől fogva adottak és fejleszthetetlenek
  • eleve eldöntöttnek gondolja, hogy valaki jó vagy rossz valamiben

Ha valaki fejlődésközpontúan gondolkodik, akkor:

  • keresi a kihívásokat
  • kudarcélmény esetén is kitartó marad
  • meghallgatja, beépíti a kritikát
  • mások sikereiből tanul, példának tekinti őket
  • szükségesnek látja az erőfeszítéseket,  hogy eredményt érjen el, így tesz is azért, hogy jobbá váljon
  • képességeit fejleszthetőnek gondolja
  • jobb önbecsülése van
  • elégedettebb magával

Sportpszichológiai konzultációk során általában átbeszéljük, hogy az adott kliens életében hogyan jelenik meg ez a két gondolkodásmód. Ki lehet alakítani a fejlődésfókuszú hozzáállást a sporthoz, az élethez! Pl.: „nem bírom a versenystresszt” helyett már azt fogja gondolni, hogy „megküzdök a stresszel, tanultam és alkalmazom a megfelelő módszereket ehhez. „

Sorozatajánló – Kisokos az élethez

A Netflix 5 részes dokusorozatában híres edzők mesélnek sportkarrierjükről, edzői pályafutásukról és szemléletük fő szabályairól.

Az első részben Doc Rivers a Boston Celtics kosárcsapat edzője szólal meg. Doc Rivers annak ellenére lett kosara, majd edző, hogy iskolai tanára kijelentette: ne álmodozz! Milyen meghatározó 1-1 pedagógusi megszólalás egy gyerek életében, hogy felnőttként is felemlegeti az élményt! Emellett meg mennyire pontatlan és mennyire nem lett igaza! Doc Szerint:

  1. Juss el a célig
  2. Ne legyél áldozat
  3. Az ubuntu egy életmod
  4. Nyomás alatt lenni kiváltsag
  5. A bajnokok mindig folytatják!

Hogy mit ért ezalatt az 5 szabály alatt, az kiderül a sorozatból, nézzétek meg, tanulságos!

kisokosazelethez.sportpszichologia

A második részben Jill Ellis az amerikai női focivállogatott edzője mesél életéről. Egy kimondottan férfiasnak gondolt sportban a fociban érvényesült női edzőként. Nehéz feladat volt a női focivállogatott elismertségét kivívni, de sikerült nekik. A játékosok elérték, hogy fizetésük ne maradjon el messze a férfi játékosok fizetésétől, játékukkal lebilincselték a nézőket. Jill Ellis nyíltan beszél belső harcáról, melyet párja felvállalásáért, és az örökbefogadásért vívott magában. Tanulságos ahogyan a magánéletét kizárta a felkészülésből és a pályáról, így az sosem befolyásolta a felkészülést, majd megfelelő időpontban a megfelelő információkat elmondta játékosainak.

A harmadik részben José Mourinho foci edző mondja el nekünk, hogyan jutott el a felismeréstől, hogy nem elég tehetséges hivatásos foci játékosnak addig a célig, hogy edzőként viszont kiválóság lehet. Eredményei őt igazolták, hiszen mind az angol, mind az olasz és a spanyol bajnokságot is megnyerte mindig új és új csapattal. Ennek a résznek igazán mulatságos, vidám hangulata van, Mourinho hozza a formáját, ami miatt sose kedvelték az újságírók, mégis rendkívül sokat tanulhatunk szarkasztikus humora mellett elejtett fontos meglátásaiból, melyekből a kedvencem: nem az a lényeg, hogy egy kiváló játékost edzőként pl. Ronaldot megtanítsd focizni! Az edzőség lényege, hogy a játékosokat abban az adott csapatban tanítsák meg jól játszani, együttműködni, hiszen a válogatotti szinten focizni már mindenki tud!

A negyedik részben Serena Williams legendás teniszezőnő edzője Patrick Mouratoglou szólal meg, aki visszahozta játékos válságából Serenát. A félénk fiúból egy teniszakadémia vezetője lett, a világ top 100 játékosa közül sokan készülnek vele. Patrick erőssége megfigyelőképességében rejlik, nagyon pontosan meg tudja ítélni játékosai és ellenfeleik lelkiállapotát, melyet fiatalkori félénkségének köszönhet. Szociális szorongása olyan mértékű volt, hogy egy évig meg sem szólalt a pszichológusánál. Örömteli látni őt nyilatkozni, hiszen egy nyitott, pozitív kisugárzású férfit látunk, amihez hozzájárulhatott a jókor kért terápiás segítség. Régi gyengeségéből erősséget kovácsolt általa. „Mindenkinek vannak korlátai és ezek a határok nem technikaiak, taktikaiak vagy fizikaiak. Hanem mentálisak.” Patrick ezek leküzdéséről mesél, hogyan lépte át ő mentális gátjait, és hogyan segíti ezt elő játékosainál.

Az ötödik részben Dawn Staleyt ismerhetjük meg, aki a Hall of Fame kosárlabdajátékosa, valamint az amerikai női kosárlabdavállogatott és a Dél-Karolina edzője. Kitartó munkájával és a szurkolók megnyerésével dél-karolinai egyetemi csapatot bejutatta a bajnokság döntőjébe, majd a csapattal megnyerték a döntőt. Vallja, hogy fejlődni, csak a komfortzónán kívül lehet. Ez sose kellemes, de pont ez a lényege, így bír változásra. Dawnt ez a gondolat segítette a tanulásban és a kosarazásban is, valamint ezt adja tovább játékosainak is.  24 órás szabályával segít túljutni mind a vereségen, mind a győzelmen játékosainak. Ilyenkor egyszerűen csak tovább kell lépni! 24 óra van a sírásra és az örömre is, majd folytatni kell a munkát. Ezzel mélyen egyetértek, a kavargó érzelmek ilyenkor nem teszik lehetővé a meccs teljesítmény reális értékelését. Én is javasolni szoktam a sportpszichológiai felkészítés során, hogy a megmérettetést követő 24 órában ne agyaljanak a technikai elemeken, hiányosságokon a sportolók, ilyenkor csak az érzések megélésére koncentráljanak.

 

Én csak néhány gondolatot emeltem ki, melyek engem megfogtak az 5 kiválóság gondolataiból. Keressétek meg nektek melyik útravaló segít sokat.

Edzésnapló

Egy számomra kedves félkészülést segítő, követő eszközről írnék ma: az edzésnaplóról.

Sportpszichológia, edzésnapló

Sportpszichológia,
edzésnapló

Miért lehet hasznos a sportpszichológiai és a fizikai felkészülés során?

  •  beleírhatóak a rövid-, közép- és hosszú távú célok
  •  lehet papíralapú (egy ilyen van a képen a kezemben), és lehet digitális, amit az okostelefonján vezet valaki
  • önbizalomnövelő eszköz azáltal, hogy visszaolvashatóak az elmúlt időszak, szezon eredményei, akár tételesen, hogy miben fejlődött a sportoló
  • követhető a terhelhetőség, időben felismerhető, ha pihenésre van szükség
  • írhatja a sportoló, de írhat bele az edző is észrevételeket, így a külső megfigyelés összevethető a belső megéléssel (értékelő beszélgetések jó kiinduló alapja)
  • vezethető átmeneti jelleggel, vagy állandóan
  • hibajavítás kulcsfogalmai felsorolhatóak benne egy-egy gyakorlatra, mozgássorra bontva
  • példaképek idézeteiből lehet egy motivációs gyűjteményt vezetni benne, amihez mindig fordulhatunk, ha elbizonytalanodtunk, motivációnk leesett
  • összeszedhetjük korlátozó gondolatainkat, és átkeretezhetjük, pozitívvá formálhatjuk őket, edzés/verseny előtt átolvasva ez nagyban elősegíti a fókuszálást
  • a kézírás rendszerezi a gondolatokat, segít elmélyíteni a technikai, gondolatbeli tudást
  • rendszerességre szoktat, keretet ad, ezáltal segíti a teljesítményt

Nem csak sportoló klienseimmel szoktuk kihasználni a naplóírás előnyeit. Sokan tudják a fejlődésüket turbózni, követni különböző egyénre szabott napló vezetésével. Mindig biztatom őket, hogy válasszanak egy erre a célra kijelölt füzetet és igényeikhez igazítsák a jegyzetelés módszerét, a napló struktúráját. A kipróbálásra mindenkit biztatnék akár hobbi, akár versenysportol. Ha pozitívak a tapasztalatok, akkor egy remek utitárs válhat az edzésnaplóból.

Egy gyilkos elméje – filmajánló

 

A Netflix 3 részes dokumentumsorozata Aaron Hernandez NFL sztárjátékos bírósági tárgyalásainak közvetítésével járja körül, hogy bűnös vagy ártatlan gyilkosság vádjában a sportoló.

Párhuzamosan haladva a tárgyalásokkal hallhatjuk a börtönből Aaron és menyasszonya telefonbeszélgetéseit, illetve végigkövethetjük, hogyan lett egy brutálisan bántalmazó, alkoholista apa fiából ünneplet sportoló. Karrierje mérföldkövei mellett megismerhetjük egyre elburjánzó függőségét, és agresszív kitöréseit. 2010-ben szerződött le a New England Patriots csapattal, ahol felvételekor személyiségprofilja kiértékelésekor óva intették a csapatot a gyenge szociális készségei miatt.  Fizikai adottságai, a pályán mutatott kiváló teljesítménye miatt a csapatvezetés úgy döntött kockáztatnak és szerződnek vele. Edzésmunkájával, meccsteljesítményeivel maximálisan elégedettek voltak. Bombaként robbant letartóztatásának híre 2013-ban, amikor leendő sógora megölésével megvádolták. 2015-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Már eddig is érdekes a történet, de érkeznek a további csavarok!

2016-ban kettősgyilkosság vádjával ismét a vádlottak padján találja magát, és bár ezalól a vád alól felmentették, és folyamatban volt életfogytiglani ítéletének fellebezése, 2017-ben Aaron felakasztotta magát saját cellájában. Mivel az amerikai-foci történetének nem ez az első öngyilkossága, így Aaron agyát is vizsgálatok alá vetették. Hármas szintű CTE-t (krónikus traumatikus enkefalopátia) állapítottak meg nála (negyedik és végső stádium a teljes demens állapot), ami az egyik legsúlyosabb állapotú elváltozás volt az addig vizsgált játékosokhoz hasonlítva. A CTE tünetei közé sorolják a prefrontális terület sorvadását (ez az agyi terület felelős a logikus gondolkodásért, döntéshozatalért, gtálási funkciókért), mely lobbanékonysághoz, erőszakossághoz, elhamarkodott döntésekhez és impulzív cselekedetekhez vezet. Vajon része lehetett a gyilkosság elkövetésében az agyi érintettségnek? Ki a felelős? Aki a pisztolyt meghúzta, vagy  a sportág, ami jelentős agyi károkat okozott? Lehetett-e szerepe Aaron indulataiban az eltitkolt biszexualitásának,melyet ez az erősen homofób sportág nem tűr meg? Elképzelhető, hogy egy antiszociális személyiségzavarban szenvedő szociopata volt, aki képtelen egészséges mértékű empátia és bűntudat átélésére, ezért elfogadhatónak tart lelőni valakit, ha nézeteltérésük támad?

Nos a sorozat ezekre a kérdésekre nem ad választ, még azt se tudjuk meg minden kétséget kizáróan, hogy tényleg ő követte-e el a gyilkosságokat. Ennek ellenére a hátteret alaposan körüljáró dokumentumfilmben lesz részünk, mely megmutatja, hogy bűncselekményhez, büntetőeljáráshoz, majd öngyilkossághoz vezetett Aaron Hernandez esetében az életútjában fellelhető élmények, traumák és környezeti hatások kölcsönhatása. Melyek ezek a traumák, és környezeti tényezők, ezt ismerhetjük meg részletesen ismerősök, barátok, újságírók, ügyvédek elbeszéléséből. A sportolók is emberek, követhetnek el bűncselekményeket, szenvedhetnek el érzelmi- és fizikai traumákat. Megítélésükön alakít-e pontszerzési átlaguk? – ezt döntse el mindenki maga.

aaronhernandez.cte.Kép forrása: Netflix: Killer Inside: The mind of Aaron Hernandez

Sorozatajánló – The Last Dance

A legendás 1997-98-as NBA döntőből kiinduló 10 részes Netflix sorozat olyan legendás játékosok életpályáját mutatja be, mint Michael Jordan, Scottie Pippen, Dennis Rodman párhuzamosan a Chicago Bulls 1980-as évekbeli felemelkedésével, különös figyelmet szentelve utolsó közös ’97-98-as szezonjuknak.

Phil Jackson edző kezei között 8 év alatt 6 bajnoki címet gyűjtött be a csapat. Játékuk annyira magával ragadó volt, hogy megteltek a félig üres lelátók, kosárlabda rajongóvá váltak emberek tömegei az 1980-as, 90-es években.
Ez a sorozat sportpszichológiai szempontból annyira szenzációs, hogynehéz keretek közé szorítani a róla való írást. Minden részben találtam több olyan gondolatot is, ami miatt rengeteget adott a sorozat megtekintése.
Kiégés, motivációesés szempontjából többféle nézőponttal találkozhatunk. Scottie az alulfizetettség, és a sérülés nehézségeivel küzd, mindkettő jelentősen visszaveti motivációját, karrierje veszélybe kerül, körüllengi az abbahagyás, szerződésbontás/szegés gondolata. Interjú- és meccsrészletekkel kapunk betekintést, hogyan is vészelte át, miként tette túl magát ezen a válságon és hogyan járult hozzá a csapat eredményeihez, miként volt Michael legstabilabb támasza a pályán.  Ha éppen nem játszott Jordan játékának színvonala, pontszerzési átlaga is esett.
Michael 3 bajnoki cím után annyira elfáradt a folyamatos testi-lelki felkészülésben, top forma megtartásában, címvédésben, hogy visszavonult a kosárlabdától. Akkor még úgy gondolta végleg. Beállt baseballozni kikapcsolódásnak, majd jó 18 hónapos töltődést követően mégis visszatért a Bullshoz. Hogyan zajlott újabb 3 szezonja a Bullsnál, hogyan motiválta, hajtotta csapattársait és önmagát a győzelemig és miként köszönt el a csapattól, szintéb kiderül a sorozatban! És mennyire igaz, hogy a kiégést nem tudjuk egy hét alatt kialudni, neki másfél évre volt szüksége, hogy ismét szívesen edzésmunkába,  majd pályára álljon.
Dennis Rodman sosem volt egyszerű játékos az edzők és a csapattársak számára. Phil Jackson és Michael mégis megtalálják vele a hangot. Amikor Dennisnek elege lesz a felkészülésből, a nyomásból, akkor töltődésnek, kikapcsolódásnak hol Vegasban, hol pankrátor meccsen kötött ki, de mindig előkerül és mindig 100%-ot hoz a pályán. Mi hajtja az extravagáns megjelenésű, különc viselkedésű, Féreg becenévre hallgató világklasszis lepattanó szerzőt? Milyen családi körülmények közül érkezett a kosárlabda világába? Hogyan fedezték fel? Hogyan került a Bullshoz? Ha kíváncsiak vagytok, nézzétek meg a sorozatot!
thelastdance.sportpszichologiaMegismerhetjük a csapattagok életútját, kosárlabda karrierjüket. Beleláthatunk a szakvezetés, csapatirányítás nehézségeibe. Megtudhatjuk, hogyan sikerült 1-1 kudarc után újra összeszednie magát a Bullsnak és új szintre emelniük az NBA-t és a kosárlabdát. Michael Jordan saját szavaival mesél arról, milyen volt ekkora sztárrá kinőnie magát még a közösségi média előtt, valamint hogyan tartotta magában szezonról szezonra a motivációt. Csapattársai, ellenfelei sokat mesélnek arról, hogy bámulatosan fókuszáltnak, iszonyú stressztűrőnek ismerték meg Michaelt, aki téthelyzetben is képes volt maximuma felett teljesíteni, vesztettnek ítélt meccseket megfordítani. Mentális ereje példaértékű a jövő sportolói számára!
A sorozat trailere ezen a linken tekinthető meg:

A tökély nyomában – Da Vinci Learning

Két részes tévéműsor keretében ismerhetjük meg a technológia és azon belül a sportpszichológia fontosságát, alkalmazhatóságát az élsportban. Michael Johnson volt olimpikon sprinter kalauzol bennünket 2 x 50 percben.

Rendkívüli gyorsasággal fejlődik az emberi sportteljesítmény.  A globalizációval egyre inkább megtalálják 1-1 sportra alkalmas fizikumú sportolókat.  Bő 100 év alatt 1.5 órával csökkent a maraton futásának legjobb ideje! Ha sikerül kiválasztani a jó alapanyagot, akkor hogyan turbózhatja a maximumig a tudomány a jó genetikai adottaságú egyén teljesítményét.

Tudomány, gének, technológia,  szülői hatások, belső motiváció, sportpszichológia hozzájárulása az eredményhez, és a gyerekek lelkesedésének megőrzésének módja derülnek ki a műsor első részéből. Olimpikonok mesélnek saját karrierjükről, nehézségeikről, jó mentális állapotuk megteremtéséről. Laborok, teljesítményközpontok épültek az élsportolók teljesítményfokozása köré.

Az első rész ezen a linken tekinthető meg:

https://www.dailymotion.com/video/x5f4myi

Sportpszichológiai tudás szempontjából a második rész az igazi csemege, mely ezen a linken tekinthető meg:

https://www.dailymotion.com/video/x5f4ney

A második rész kiemeli, hogy ha már a fizikai felkészülés csúcsra van járatva a legtöbb sportoló felkészülésében, akkor a további versenytársakkal szemben szerezhető előnyök  a mentális felkészülésben rejlenek. A mentális felkészülés adja meg a lehetőséget, hogy a legjobb teljesítmény szülessen a legnagyobb nyomás alatt is.  Sportpszichológiai/sportpszichiátriai felkészítés megtanít kezelni a negatív érzéseket. Növeli az önismeretet, ami a saját szellemi működést jelenti. Ilyen további lehetőség rejlik például a limbikus rendszer (csimpánz rész) irracionalitásának kezelésében, vagy a megfelelő alvási rutin kialakításában, az idegrendszeri, és testi feltöltődés megfelelő kialakításában, monitorozásában. És vajon hogyan lehet az edzésre felkészíteni az agyat idegstimulációval?

Limbikus rendszer fontossága az érzelmek és a viselkedés szervezésében.

Limbikus rendszer fontossága az érzelmek és a viselkedés szervezésében.

Technikai, pszichikai támogatással hosszabb pályafutás, kevesebb sérülés válik így elérhetővé mindenki számára, a folyamatos fejlődés és csúcsteljesítmények mellett.

Motiváció – blogbejegyzés

Motiváció 2 típusát különböztetjük meg sportpszichológián belül: belső és külső moivációt.

Önjutalmazó (intrinzik) motiváció kialakulása rendkívül fontos a hosszú távú célok elérése szempontjából. Ilyenkor azért edz a sportoló, hogy saját képességeit fejlessze, egyre jobb legyen, miközben a fejlődés folyamatára, annak élvezetére fókuszál a versenyeken elérhető helyezések, és mások visszajelzései helyett. Azaz a sportjának végzése közben érezhető élvezet önmagában jutalmazó értékkel bír számára. Így egyre hatékonyabb, gyorsabb, teherbíróbb és elégedettebb a sportoló. Belső motiváció esetén gyakran tapasztalható flow (áramlat) élményt a sportolás során, mely erős megerősítő hatással bír, az adott cselekvés ismétlésére ösztönöz (pl.: edzésmunka és meccseken való részvétel önmagában jutalmazó eredménytől függetlenül). Belső motivációs bázissal rendelkező sportolók önmaguk meghaladására, fejlesztésére törekszenek, ahelyett hogy XYZ ellenfelet „lenyomnák, legyőznék”. Fókuszuk saját magukon van a másik helyett. Fontos tudnunk, hogy ezt a hozzáállást kialakíthatjuk, működtethetjük életünk során, nem születik velünk. Tehát, ha most nem vagyunk birtokában, ne csüggedjünk, törekedjünk kialakítására.

 

sportpszichológus

A sportpszichológus  segíthet, hogy ne csak az agyalás bajnoka legyél!

 

 

Külső (extrinzik) motiváció esetén valamilyen jutalom elérése, vagy valamely hátrány, büntetés elkerülése motiválja az egyént. Sportolók esetén ez lehet: bajnoki cím, azzal járó pénzdíj; edző vagy a szülő elismerésének; rajongók rajongásának elérése; reklámszerződés megkötése. Elkerülés esetén lehet, hogy a fizetés megvonást, megélhetését félti a sportoló, vagy az edzői/szülői kritikától, letolástól tart, esetéleg a közvélemény negatívba fordulását szeretné elkerülni. Gyakori tapasztalat, hogy gyerekkorban a szülők, tanárok büntették a rossz teljesítményt, akár fizikai agresszióval, akár heves szóbeli letolással, szoba fogsággal, zsebpénz megvonással, vagy csendbüntetéssel (szeretetmegvonással, nem szóltak hozzá, amíg nem javított eredményein).  Ilyenkor az elkerülésből fakadó szorongás, félelem csökkentése a motiváció, nem a pozitív vágyódás a jobbá válásra, vagy a fejlődés élvezete. Hosszabb távon gyakoribbak lesznek a motivációs válságok, ingatag lesz az önbizalom, gyors lesz a kiégés. Ha felfedezni véljük ezeket a visszajelzés típusokat élettörténetünkben, jelenlegi mentális állapotunkban dominál a szorongás-félelem, akkor érdemes sportpszichológus segítségét kérni, és feldolgozni, átformálni a külső motivációt belsővé. Keressük meg sakát örömünket, hajtóerőnket a mindennapokban, edzéseket, versenyeken! Ne mások miatt, magunk miatt teljesítsünk!

Sérülés pszichológiája, sorozatajánló: Jeges élet

Egy sportkarrier során vannak szerencsés sportolók, akik sosem sérülnek, és vannak, akik kisebb-nagyobb sérülésekkel kell hogy megküzdjenek. A fizikai rehabilitációt követően (akár műtét, gyógytorna, hosszabb kihagyás után) a pályára visszatérő sportolóban mindenféle érzés kavarog az edzéseken. Általában sajnálják a kihagyott felkészülési időt. Félnek, hogy elhúznak mellettük versenytársaik, vagy kikerülnek a kezdő csapatból. Türelmetlenek, hogy mikor érezhetik a sérülés előtti csúcsformájukat újra. Az edzésmunka során többen megtapasztalják, hogy kerülik azokat a ( vagy a hasonló) mozdulatokat, melyek a sérüléshez vezettek. Ilyenkor nagyon fontos a sportpszichológusi támogatás, hogy újra terhelhető legyen az adott testrész, és minden mozdulatban, gyakorlatban ugyanúgy terhelje a gyógyult területet is a sportoló, ahogyan a sérülés előtt használta.
Emellett a szorongás különböző szintjeivel szembesülnek a sportolók. Vannak, akiknek néhány szorongáscsökkentő, relaxációs technika segít csökkenteni a szorongás szintet. Vannak, akiknél erőteljesebb pániktünetek, vagy poszttraumás stressz tünetek jelentkeznek és magánéletükben is jelentős szenvedéssel jár ezek átélése, eszköztelennek érzik magukat, nem tudják mi lenne a jó megoldás, hogy megszabaduljanak szenvedést jelentő negatív érzelmi súlytól.
Gyakran keresik a válaszokat a sportolók, miért pont ők, miért akkor, miért úgy ahogy történt meg a sérülésük. Többféle választ szoktunk erre találni:
túlterheltség következtében következett be a sérülés sportolás közben (kifáradt a sportoló, csökkent a figyelmi kapacitása és mégis vállalt még egy versenyt, vagy beállította az edzője még egy meccsre; vagy folytatta a nehéz edzésmunkát), ilyenkor a szervezet szinte kikényszeríti a pihenőt a sérüléssel. Van, hogy ez egy kisebb húzódás, de van hogy komoly műtéti kezelést igénylő hónapokig elhúzódó felépülést igénylő sérülés történik.
civil életében szerzi a sérülést (pl.: családi síelés, nyaralás, baráti bulik alatt), és ez vagy összefügg a pihenés rejtett igényével (iskolában/ munkában/sportban), vagy nem
figyelmet, törődést szeretne a sportoló és nincs meg az eszköztára, hogy ezt kérni tudja a környezetétől. A sérülés által kiváltott betegszerep által megkaphatja mindezt. Fontos megjegyezni, hogy ez nem tudatosan történik.
– vannak a szerencsétlen véletlenek, amikor az előbbi okok nem találhatóak meg a háttérben, és egy vagy több szerencsétlen egybeesés szükséges az adott sérülés elszenvedéséhez.
A felépülésben az okra adott válasz kapcsán megfogalmazhatjuk a változás irányát pl. pihenésre, feltöltődésre való igény figyelése, időbeli jelzése. Szükségletek kifejezésének fejlesztése, törődés kérésének elsajátítása. Emellett autogén tréning során javíthatóak a mozgásos maradványtünetek, hogy újra terhelni tudják az adott testrészt a sportolók, csökkenthető a szorongás az újrasérüléssel kapcsolatosan.
Ha a sérülés a sportpályafutás lezárását jelenti, akkor a civil karrierre való átállás megsegítése a cél, amiről később még írni fogok.
jegeselet.sportpszichologiaA versenyen szerzett sérülés utóéletét bemutató sorozat a Jeges élet a Netflixen.
A sorozat kiválóan bemutatja egy versenyen elszenvedett sérülés traumatizáló hatását. A gyógyulás utáni edzéseken Kat agya szinte letiltja ugyanazt a mozdulatot, melynek végrehajtása során komoly sérülést szenvedett, és agyrázkódással kórházba került. A felépülésében edzője nyújtja számára a legnagyobb támaszt. Dasha mindent megtesz, hogy Kat újra merjen triplát ugrani. Türelemmel terelgeti, biztatja, amikor végre sikerrel jár, hazaküldi, hogy jó érzéssel zárja a napot.
Nem Kat sérülése az egyetlen, húga szabadidős tevékenysége során szerez sérülést, mely hatással van edzéseire, míg legjobb barátnője komoly csípősérüléssel edz, melynek fájdalmát gyógyszerekkel és alkohollal próbálja elnyomni. Jenn nem mer szólni szüleinek fájdalmairól, mert a szülők minden anyagi áldozatot meghoznak egyszem lányuk karrierje érdekében, és távoli rokonok is érkeznek hogy élőben láthassák őt. Tehát Jenn a külső motiváció miatt, a negatív véleménytől való félelmében nem jelzi pihenés iránti igényét szüleinek, edzőjének.

A sorozat nem csak a sérülés lelki hatásainak bemutatására helyezi a hangsúlyt, megismerhetjük a sportban gyakori delegáció jelenségét, mikor egy szülő félbetört karrierje folytatásaként tekint gyermekeire, és megszállottan edzi őket, hogy az elmaradt olimpiai kijutást és sikereket átélhesse általuk. Emellett megismerhetjük a bipoláris zavart, melyben Kat és édesanyja is szenvednek. Kat szedi a gyógyszereit és csoportterápiás alkalmakra jár, míg anyja gyakran „felejti el” bevenni gyógyszereit, így több mániás epizódjának is tanúi lehetünk. Ilyenkor Kat átveszi a szülői szerepköröket és gondoskodik húgáról. A versenyzésbe való visszatérés erős vágya miatt Kat csökkenti majd teljesen félreteszi gyógyszereit, melynek súlyos mániás epizód lesz a következménye, mely során mind a verseny, mind Kat párkapcsolata, és az egészsége is veszélybe kerül. 

RTLReggeli – Óvodások és az evés

Tegnap a reggeliben beszélgettünk a A szülők egyik rémálma: mit és mikor egyen a gyerek? témáról
kissnemesveronika.rtlregegli.pszichologus

A beszélgetés apropója egy óvodai eset volt, mely során egy óvodást gondozói lefogtak és megetettek („megtömtek”?) akarata ellenére az óvodai étellel. Az óvodapedagógusok 120 óra közmunkát kaptak a gyermek testi-lelki fejlődésének veszélyeztetése miatt.

A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:

https://rtl.hu/rtlklub/reggeli/gyerekek-etkezes-ovoda-mit-es-mikor-egyen

Fontos kiemelnünk, hogy ezzel a tettel dehumanizálták a gyereket, hiszen olyan cselekedetet hajtottak végre rajta, melyet állatokon (vagy már rajtuk sem alkalmazunk) napjainkban. A gyermek megijedhetett, félhetett (3 felnőtt körbeáll, lefog, sírok nem engednek el, próbáljuk a helyébe képzelni magunkat, milyen lenne ha 3 verőlegény lefogna és valamely testnyílásunkba bedugna dolgokat – teljesen hasonló a szituáció), a gyermek szoronghatott, leírások szerint sírt. Mindig gondoljuk át, hogy amit a főnökünkkel, kollégánkkal, párunkkal valamiért nem tennénk meg, akkor azt nem helyénvaló elkövetni egy gyermekkel szemben sem! Sajnos Magyarországon a közvélekedés még mindig túl toleráns a gyermekbántalmazás egyes megnyilvánulásaival szemben, valahogy nem tekintik sokan a gyerekeket teljes értékű embereknek, akiket ugyanazok a jogok illetnek meg a velük való bánásmódot illetően, mint a felnőtteket.  Valószínű ez a gondolati elcsúszás ott lehetett az óvónőknél, hiszen hárman ítéleték meg ezt a helyzetet úgy, hogy ez még belefér a nevelési-gondozási eszköztárba. Emellett elképzelhető, hogy pszichológiai ismereteik hiányosak voltak, továbbképzésre lenne szükségük, hogy újragondolhassák a korosztály szükségletei mentén munkájukat, a friss kutatásokra alapozott nevelési eszköztárt beépíthessék munkájukba. Elképzelhető akár, hogy a kiégésben érintettek voltak, és frusztráltságukat, saját feszültségüket vezették le a gyermeken, ez esetben szakmai segítséget is érdemes lenne kapniuk, hogy megtanulják saját feszültségük optimális kezelését. Az ismeretek hiánya, és a rossz lelkiállapot ugyan magarázhatják az eseményeket, de nem jogosítanak fel bántalmazásra! Tettükért mindenképpen jó, hogy vállalják a felelősséget és ledolgozzák az ítéletként kiszabott közmunkát. A jövőben a megelőzéshez (hogy más gyereknek ne kelljen ilyet vagy ehhez hasonlót átélnie) fontos volna a továbbképzés és a pedagógusok lelki támogatása (nem csak a konkrét esetben, hanem általánosan: minden óvodapedagógus esetén).
Óvodás korú gyerekek ismerkednek az ételekkel, szagolgatják, ízlelgetik az újdonságokat. Hagyjuk nekik, hogy válogathassanak, kísérletezhessenek! Ha valami nem ízlik, engedjük, hogy ezt megmondhassák, ne kelljen megenniük, amit nem kívánnak! Ez fontos ahhoz, hogy felnőttként is képesek legyenek étkezési szükségleteiket felmérni, odafigyeljenek érzéseikre! Akár 1-1 étkezést ki is hagyhatnak, ha nem éhesek. Egy gyerek se hal éhen, ha rendszeres időközönként felkínáljuk a táplálkozás lehetőségét, a kihagyott étkezés után a következőnél várhatóan jóízűen fog enni. Ha erőltetjük, hogy akkor egyen, amikor nem éhes, vagy nem tetszik az adott étel, egye meg a maradékot, pedig már jóllakott, rossz étkezési szokásokat alakítunk ki nála, mely felnőttkori túlsúlyhoz, és evés problémákhoz tud vezetni!
Figyeljünk a gyerekekre, próbáljunk rugalmasan alkalmazkodni igényeikhez, ahelyett, hogy tekintélyelvűen kényszerítjük őket valamire!

Sportpszichológia gyerekek számára

Az általános iskolás korosztály (6-12 évesek) és a sportolás kapcsolatát szedném össze egy bejegyzés formájában.

Ilyenkor a sportélmények élvezetének, örömének megalapozása történik. Nagyon fontos, hogy milyen élmények érik a gyerekeket, hogyan érzik magukat edzéseken. Ha sikerül több sportágat is kipróbálni, és választani egy olyat, amiben a legjobban érzi magát a gyerek, akkor egy életre megszeretheti a mozgást és felnőttként is igénye lesz a rendszeres sportolásra, ami az egészség megőrzésének egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen módja.

Általában az edző jelzi, hogy az adott sportágban mikor szokás elkezdeni versenyezni, és mikor véli úgy, hogy gyermekünk elindulhat egy versenyen. A versenyek ebben a korosztályban jó lenne, ha csak az élményszerzésről, maga a versenyszituáció kipróbálásáról, megszokásáról szólnának. Sok sportágban ezzel ellentétben már komoly versenyzőképzés zajlik, igen magas versenyteljesítménybeli elvárásokkal.

A 6-12 éves korosztály sportolása során a középpontban a fejlődés, tanulás, ismeretszerzés áll. Nem csak a sport területén, hanem általánosságban az életben is. Két fontos célja ennek az időszaknak, hogy a kognitív és testi készségek, képességek mellett az iskolában, edzésen létesített kortárskapcsolatok során a társas készségek is fejlődése. Törekedjünk az optimális egyensúly megteremtésére a feladatok és a szabadidő között. A túl sok feladat és szoros időbeosztás veszélye az örömélmény elvesztése, túlterheltség. Maradjon idő a kortárskapcsolatokra sporton, iskolán kívül is!

Iskoláskori gondolkodás a realitás felé mozdul; logikai szabályok megértése, alkalmazása történik ekkor:

  • késleltetés megtanulása
  • figyelem fokozatosan egyre jobban, hosszabban terhelhető (pihenő idő fontos)
  • egészséges a széleskörű érdeklődés
  • gondolati műveletvégzés fejlődik (sportbeli hibajavítást célszerű kötni valamilyen képzeleti képhez, gyakorlati ismerethez, rövid, tömör utasítások)
  • kifejlődik a szempontváltás képessége
  • 12 éves korig fejlődik a mélységészlelése, mozgó tárgyak mozgáspályájának megítélése
    • fejlődik a hallási diszkrimináció (pl.: meccsen hallja-e a szurkolás között az edzőt)

Érzelemszabályozás: azonnali örömélmény késleltetése a feladat elvégzése érdekében

  • önértékelést erőteljesen meghatározza a kortársak, szülők, edzők véleménye
  • konfliktusos helyzetekben érzelmek, indulatok előtérbe kerülhetnek
  • aktuális történések gyorsan változtatják az önértékelést, ami ebben az életkorban még ingatag, gyorsan befolyásolható (pl.: vesztett meccs alapján azt gondolhatja a gyerek, hogy soha semmi se fog neki sikerülni)
  • pillanatnyi élményből képesek általánosat következtetni „Vesztettünk, rossz játékos vagyok”
  • kudarc feldolgozásában igénylik a felnőtt segítséget
  • szeretnének megfelelni a kimondott, kimondatlan elvárásoknak (sokszor tudattalanul)
  • még nem tudják, mit kell tenni, hogy jól teljesítsenek téthelyzetben
  • erőfeszítés dicsérése a végeredmény helyett

A gyerek teljesítményét mindig saját maga legjobbjához és ne másokhoz mérjük! Ez csökkenti a szorongást, növeli az önbizalmat. Fontos tudnunk, hogy a kudarctűrés, hibák elfogadása fejlődik ebben az életkorban.

Szülőként törekedjünk a pozitív verseny, meccs utáni rituálék bevezetésére. Gyermekünket álmodozásában támogassuk, hallgassuk meg terveit a jövőjéről, és ne törjük le a kedvét, ha szerintünk túl nagyratörőek vágyai. Dicsérjük az erőfeszítést az eredmény helyett, ezzel fenntarthatjuk a motivációt a fejlődésre.

pszichologus.me.gyerekleleksportcipoben

Szülők és edzők számára ajánlott könyv:

Gyereklélek sportcipőben (Gyömbér Noémi, Kovács Krisztina, Ruzits Éva)

 

Ha úgy véljük egyedül elakadtunk, akkor kérjük sportpszichológus szakember segítségét, aki a fent leírt korosztályos jellegzetességekre kidolgozott módszertannal tudja támogatni gyermekünk segítségét!

Skizofrénia vagy többszörös személyiség?

Múlt héten elgondolkodtatott egy poszt Facebookon. A posztoló a Filmekről, melyek pszichológiailag értékesek és érdekesek  Facebook csoportban kért ajánlásokat skizofréniát bemutató filmekre (a csoportot nagyon ajánlom a filmek és pszichológia iránt érdeklődőknek, én már sok film élménnyel lettem gazdagabb általa). A felvetésére rengeteg téves filmajánló érkezett, amiknél többen jeleztük, hogy két különböző diagnosztikai kategória tünettanát keverik össze a filmajánlók. Miből adódhat a keveredés?

A köznyelvben a többszörös személyiséggel rendelkező embereket skizofréneknek hívják (sokszor filmekben is tévesen), miközben ez két külön betegség. Talán a tudathasadás szó okozhatja a bonyodalmat, hiszen a skizofréniát „tudathasadásos állapotnak”, míg a többszörös személyiséget „meghasadt személyiségnek” is emlegetik. A hasadás így tényleg mindkettő jellemzésében ott van. Megpróbálom bemutatni eme két zavar különbségeit.

A multiplex személyiségzavar (többszörösszemélyiség-zavar, vagy disszociatív identitás) jellemzője, hogy az egyénnek kettő vagy több különálló alszemélyisége van, „melyek mindegyike saját emlékezeti rendszerrel, viselkedésmóddal, gondolatokkal és érzelmekkel rendelkezik” (521.oldal, Comer, 2000). A (elsődleges) gazdaszemélyiség a többinél gyakrabban van jelen. Előfordul, hogy ismerik egymást a személyiségek, vagy tudnak egymásról, meg is említik a másikat E/3-ban, de van, hogy nincsenek egymással tisztában. Gyakran alapvető tulajdonságok, képességek terén is különböznek, például:

– más keresztnévre hallgatnak

-az egyik jobb kézzel, a másik ballal ír

– az egyik tud egy idegen nyelven, de a másik nem

– az egyik kedves, míg a másik agresszív

– valamelyik játszik zongorán, míg a másik nem

– más és más ételeket kedvelnek

– elképzelhető hogy más korúnak gondolja magát egyik másik alter (valamelyik gyerek valamelyik felnőtt), vagy akár ellenkező neműnek

– külön érdekesség, hogy fiziológiai reakcióikban is eltérhetnek (pl.: magasvérnyomása van az egyik alternek, de nincs a másiknak)

Ennek vicces filmes példája az Én és én meg az Irén című film, ahol a főszereplő Charlie kedves, segítőkész férfi, aki egyedül neveli fiait, míg egyszer csak a sok stressz és elnyomás ellen hirtelen előtörő Hank névre hallgató személyisége domináns, határfeszegető, agresszív. A két személyiség közötti váltás (rendszerint drámaian és gyorsan) következik be. Ilyenkor emlékezetkiesést mesélnek el a páciensek, ahogy a Sybil című filmben (megtörtént eset alapján készült, a diagnózis születését, a tünettant és a terápiát bemutató zseniális film) említi a főszereplő „kiesett az idő”. Vagyis Sybil nem emlékszik hogyan került Aból Bbe, hiszen a másik személyisége utazott helyette, vagy nem tudja hogyan keletkeztek sérülései, mivel a másik személyiség törte be az ablakot. Lényegében az emlékezet és más kognitív funkciók zavaráról beszélhetünk, hiszen az alterek (személyiségek) emlékei, gondolatai, képességei, érzései elkülönülnek. Diagnosztizálni jellemzően kamaszkorban vagy fiatal felnőttkorban szokoták, de sokszor már kora gyerekkorban is tapasztalható az alterek váltása bántalmazást követően. Vizsgálati eredmények szerint az ilyen diagnózist kapott betegek 97%-át bántalmazták gyermekkorában valamilyen módon, a disszociált alterek egyfajta menekülést, megküdzési módot kínáltak az áldozatoknak, addig sem volt tudatánál a bántalmazott elsődleges személyiség az ellene elkövetett tetteknek, hiszen disszociálta (el/leválasztotta) a bántalmazott személyiségrészt. Ilyenkor a bántalmazásra szélsőséges mértékben mutatott elfojtást alkalmaz az egyén pszichéje, hogy ne kelljen tudatosan szembesülnie a bántalmazás fájdalmával. Ezt kiválóan bemutatja a Sybil című film, ahol anyja válogatott kínzásaitól szenvedett Sybil gyermekként.

pszichosarok.konyvajanlocomerA terápiás megközelítésekről bővebben olvashatsz Ronald J. Comer A lélek betegségei című könyvében (2000,Osiris). „Európában nagyon ritkának tartják, az USA-ban előfordulását 2,5%-ra teszik. A betegek között több a nő. Vitatott, hogy Európában aluldiagnosztizált, vagy az Egyesült Államokban kórismézik túl gyakran” (előfordulási adat forrása wikipédia).

Mivel külön zavarról van szó, az ajánlott könyv is külön fejezetben tárgyalja a skizofréniát, amely során a pszichotikus állapotba került beteg kapcsolata „megszűnik a valósággal,és észlelésük, információfeldolgozásuk, a környezet ingereire való válaszkészségük oly mértékben torzul, hogy még a legegyszerűbb adaptív funkciók fenntartására is alig képesek” (Comer, 2000). A beteg felett torz észlelések, zavart gondolkodási folyamatok, szokatlan érzelmi állapotok, mozgásos rendellenességek veszik át felette az uralmat. A skizofrénia pozitív tünetei közé tartoznak: a „kóros feleslegek”, vagyis a téveszmék, összefüggéstelen gondolkodás és beszéd, hallucinációk (hangok, képek), és az inadekvát érzelmek. Üldöztetéses téveszme során a beteg meg van győződve róla, hogy keresik, megfigyelik. Nagyzásos téveszme során nagy feltalálónak, tudósnak gondolja magát a beteg. Irányításos téveszme során arról van meggyőződve, hogy gondolatait, érzéseit, viselkedését mások kontrollálják. Gyakran hallanak utasításokat, hangokat a betegek, melyeket más nem hall a jelenlétükben, tehát azok az ő fejükben születnek és nehéz, lehetetlen elkülöníteniük a valóságtól őket. Sokszor képi hallucinációik is vannak, például látnak olyan személyeket maguk körül, akik nincsenek ott. Ezt a hallucináció típust és az üldöztetéses téveszmét mutatja be John Nash professzor életéből készült Oscar díjas film A csodálatos elme.

A skizofrénia negatív tünetei a beszéd szegényessége, érzelmi sivárság, eltompult érzelemvilág, külvilággal való kapcsolat zavara (Comer, 2000). A pozitív és negatív tünetek mellett pszichomotoros tünetek is megjelenhetnek: mesterkélt mozgások, grimaszok, melyek ismétlődnek. A betegség hullámokban, szakaszokban zajlik, a tünetek felerősödése tarthat napokig, de hónapokig is, majd a tünetek szinte eltűnnek. A betegségre való hajlam öröklődik, a biológiai tényezők előkészítik a terepet a skizofréniának, de a zavar megnyilvánulásához bizonyos pszichológiai tényezők is szükségesek. Jellemzően serdülőkor végén vagy fiatal felnőttkorban diagnosztizálják. Több altípusát különböztetik meg.

„A skizofrénia az emberek mintegy 0,3–0,7%-át érinti életük valamely pontján, vagyis egy 2011-es adat alapján világszerte 24 millió embert érint”. (forrás wikipédia)

Mind a skizofrénia, mind a disszociatív személyiségzavar pszichiátriai betegség, melynek megállapítása, kezelése pszichiáter szakorvos és klinikai szakpszichológus feladata! A kezelés során antipszichotikus szerek és egyéni pszichoterápia egészíti ki egymást. Teljes gyógyulás a tudomány jelen állása szerint nem elérhető, egy kompenzált működés elérése a cél. A betegek és családjaik életében sokat segíthet családterápiás támogatás is. A skizofrénia esetén a kezelési módokat remekül bemutatja az Öt történet az elmezavarról című film két fejezete, melyek egy skizofrén beteg és családja életébe engednek betekintést (a másik három fejezet során depresszióval, mániás depresszióval és poszttraumás stresszel küzdő embereket ismerhetünk meg). Míg a Sybil során az elsődleges személyiséggel kötött terápiás szövetséget, a személyiségek számának, jellemzőinek feltárását, az emlékezetkiesések felszámolását és az alszemélyiségek egy személybe integrálását ismerhetjük meg, melyek hangsúlyos pontjai az eredményes terápiának.

 

Végül pedig jöjjenek a filmek, ahol ne felejtsük el, hogy a történet íróknak nem a pszichiátriai diagnosztika pontos követése a legfontosabb szempont, ezért keveredhetnek a tünettanok, vagy legalábbis gyakori, hogy nem vegytisztán látjuk egyik másik kórkép jellemzőit!

 

Disszociatív személyiségzavart érintő filmek:

– Sybil

– Széttörve

– Én és én meg az Irén

– Harcosok klubja

– Azonosság

– Titkos ablak

– Viharsziget

– Legbelső félelem

 

Skizofréniát érintő filmek:

– Egy csodálatos elme

– Öt történet az elmezavarról

– Fekete hattyú

– Ragyogás

 

A listát a jövőben célom folyamatosan bővíteni, amint látok valamelyik csoportba illeszkedő filmet.

Instagram oldalamon a sportélettel kapcsoaltos filmek ajánlói kerülnek fel, míg Facebook oldalamon a más szempontokból, bizonyos betegségeket vagy pszichológiai jelenségeket bemutató filmek ajánlói is láthatóak.

https://www.instagram.com/sport_pszichosarok/

https://www.facebook.com/pszichologus.me

Hogyan válasszak pszichológust?

Korábbi két bejegyzésemben körbejártam a pszichológusképzés lépcsőit, illetve a szakosodás, módszertanulás sajátosságait. Mindkét korábbi bejegyzés segítheti a pszichológusválasztást, hiszen sokszor a választási szempontok között előkerül a pszichológus végzettsége, módszertana.

1. Pszichológus képzés, szakképzés:

http://www.pszichologus.me/hogyan-lesz-valakibol-sportpszichologus/

2. Módszerspecifikus képzés:

http://www.pszichologus.me/hogyan-lesz-valaki-csaladterapeuta/

Nézzünk néhány klasszikus szempontot, ami el szokott hangozni kliensektől:

  • ismeretség: „ajánlás alapján érkeztem, az XY-nak sokat segítettél, én XY-t barátja vagyok/innen-onnan ismerem”
  • gondolat megfogta „hallottam egy előadásodban, interjúdban, és rám is igaz, hogy ….”
  • téma alapján választók: „szakterület alapján kerestem, a versenyszorongásban otthon vagy”
  • műfajt keresők: „mindenképpen családterápiát javasolt az iskolapszichológus”
  • szimpátia: „fotód, videód alapján úgy éreztem neked el tudom mondani a bajaimat”
  • helyszínt választó: „interneten tanácsadás helyszíneire kerestem rá, a lakásomhoz/munkahelyemhez legközelebbit választottam”
  • díjszabás alapján kereső: „ár alapján szűrtem, mi az, ami most nekem belefér”

 

Pszichológiai tanácsadás hatékonyságát specifkus és nonspecifikus hatótényezők együttesen garantálják.

  1. Specifikus hatótényező a képzettség: mint a korábbi két bejegyzésemben említettem  végzettség szempontjából szakemberenként eltérő, hogy milyen eszközkészlettel méri fel a kiinduló helyzetet, tesztel, kérdez, avagy jelez vissza a szakember
  2. Nem specifkus hatótényezők: a pszichológus szakember és a kliens összehangolódása, összeillése, a pszichológus szakember személyisége, megértése, feltétel nélküli elfogadása (tetszik vagy nem tetszik, amiket és ahogyan mond, érzem-e az elfogadást?)

Tehát sportolók esetén, ha hozzám bejelentkezik versenyszorongás kezelésére valaki, akkor az első 3-5 alkalommal alkalmazott kérdezéstechnika, teszt módszerek, visszajelzések tartalmazzák a sport szakpszichológus képzésen és a családterapeuta képzésen elsajátított szakmai információkat. Ugyanakkor a szakmaiság mellett fontos, hogy érezze a kliens, hogy együtt érzek vele, elfogadom őt olyannak, amilyen és érzi, hogy javulásnak indul a nehézség, amit megjelölt, hogy fejleszteni szeretne. Az 5.alkalom végére pedig látni fogjuk, hogy tudunk-e együtt dolgozni, és én vagyok-e az alkalmas szakember számára. Előfordulhat, hogy nem ezt érzi, ezt jelezheti, és akkor elköszönünk egymástól. Illetve lehet, hogy én látom azt szakmai szempontok mentén, hogy más megközelítés segítené őt a megoldáshoz, ez esetben én jelzem és megindoklom ezt számára. Például, ha hipnózissal szeretné kezeltetni magát valaki, akkor már első alkalommal (vagy ha ez a bejelentkezéskor elhangzik, akkor már telefonon tájékoztatom róla), hogy nem tanultam a hipnózis módszerét, így más szakembert javasolok számára. Vagy ha azt látom, hogy szükséges pszichiáter szakorvosi vizsgálat, akkor erre teszek javaslatot, mert pl. szorongásos problémáinak megoldása túlmutat a tanácsadás keretein, szükséges diagnózisalkotás és célzott terápia.

Szenzációs videót készített a témában Börcsök Gyöngyi a Kávészünet pszichológussal youtube és blog csatorna szerzője, aki klinikai szakpszichológus és családterapeuta. Így a pszichoterápia jellegzetességei megismerhetőek a videóból:

  • https://www.youtube.com/watch?v=tIdqbgQDpS0
  • pl.: kognitív viselkedésterápiák hatékonysága szorongásos-depresszív zavarokban
  • Ha diagnózist kaptunk, akkor ne felejtsük el, hogy klinikai szakpszichológusok jogosultak diagnosztizált pszichés megbetegedések kezelésére, így a keresési szempontjainkba mindenképpen legyen benne ez a végzettség. Jó esetben, ha diagnózissal érkezünk más végzettségű pszichológus szakemberhez, akkor ő jelezni fogja ezt nekünk. Ha felmerülnek kérdéseink, átbeszéli velünk. De nem keltheti a pszichológus szakember hamisan azt az illúziót, hogy meg tud gyógyítani tanácsadási eszköztárral, hiszen ezen esetekben nélkülözhetetlen a terápiás eszközök ismerete.

 

Tanácsadás és terápia különbségéről még egy záró gondolatsor:

Iskolapszichológusként töltött 5 évem során az egyik legtöbbet segítő gondolat volt számomra, amit iskolapszichológus koordinátorom mondott: „az iskolapszichológus az iskola vitaminja”, aki pszichoedukálja a tanárokat, szülőket, gyerekeket. Ez a legfőbb feladata, a pszichológiai kultúra alakítása, a pszichológiai tudás meghonosítása az oktatási intézményben. Emellett információ elosztó központ is, mivel továbbirányítja szakellátásba azokat, akiknél pszichiátriai megbetegedés, vagy tanulási, magatartási, nehézség gyanúja áll fenn, hogy a szakellátás során kivizsgálhassák, megállapíthassák, vagy kizárhassák a klinikai szakpszichológusok, gyermekpszichiáterek, gyógypedagógusok mindezek meglétét. Segít megszervezni a vizsgálatig vezető utat, elkészíteni az ehhez szükséges dokumentumokat. Ha személyes konzultációs folyamatra kerül sor, az rövid 10-12 alkalmat nem meghaladó tanácsadási folyamat mind szülőkkel, gyerekekkel és tanárokkal is. Terápiás ellátás nem zajlik iskolai keretek között, ha ennek szükségessége felmerül, akkor az illetékes Pedagógiai Szakszolgálatnál, vagy területileg illetékes kórháznál vagy magánrendelés során kerülhet rá sor.

Sportpszichológiai tanácsadás esetén is igazak a fentiek! Pszichológiai tanácsadási folyamat zajlik, sportpszichológusi eszköztárral, a továbbirányítás lehetőségével, amennyiben annak szükségessége felmerül, akár differenciáldiagnosztika, akár terápiás igény miatt. Talán az alkalomszám lehet tágabb 1-5 alkalomtól egészen  20-25 alkalomig igényektől függően.

 

Ha sportpszichológiáról szeretnél bővebben olvasni, bejelölhetsz Facebookon (Pszichosarok), vagy követhetsz #sport_pszichosarok Instagramon!

Családi konfliktusok a második hullámban – RTLReggeli

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus.rtlMa reggeli RTLReggeliben arról beszélgettünk, hogy vajon hogyan kezelhetjük a korlátozások, a home office, és digitális oktatás kapcsán felmerülő családi konfliktusokat.

A kontrollérzet hiánya, a bizonytalanság, illetve az otthoni munka esetén a családtagok egymáshoz való fokozott alkalmazkodása járhat megnövekedett feszültséggel, frusztrációval, szorongással, félelmekkel, dühvel stb.

Érdemes megbarátkoznunk negatív érzéseinkkel, elfogadnunk, hogy bizony ezek léteznek, éppen úgy ahogyan a pozitív érzések is. Megjelennek, enyhülnek, elmúlnak… Sokszor paradox módon gyorsabban tűnnek el, ha nem megszabadulni akarunk tőlük, hanem megéljük, kifejezzük őket. Így türelmesebbek tudunk lenni magunkkal, és másokkal is.

Szedjük össze nekünk egyénileg mi segít, hogy jobban legyünk. Bátran alkalmazzunk egy nap több dolgot is.

Ehhez hangulatjavító, feszültségcsökkentő ötletek:

  • mozgás (pl.: napi 30 perc séta a lakóhely körül, vagy a lakásban gimnasztika, jóga, pilates, erősítő gyakorlatok)
  • humoros filmek, sorozatok, könyvek
  • társasjátékok
  • beszélgetés a nehéz, negatív érzésekről barátokkal, családdal
  • légzőgyakorlatok
  • relaxációs gyakorlatok
  • gyerekeknek nagyon jó indulatkezelést tanító könyv:
    • Mint egy nagy vulkán forrok, ….és mindjárt felrobbanok
    • A dühös polip
    • Mit kezdjünk a szorongással?
    • Ülj figyelmesen mint egy béka

Merjünk bátran nevetni magunkon, a kialakult szituációkon, próbáljuk felvidítani egymást, és saját magunkat. A humor remek feszültségoldó!

 

A beszélgetés az alábbi linken nézhető vissza:

https://rtl.hu/rtlklub/reggeli/koronavirus-home-office-csalad-digitalis-oktatas-feszultseg?fbclid=IwAR3TU3zvzWmomb9jniziymk86Ate_Eazt-YdSoN_kzePIVSik8OXJ30mpQI

Sportolók a koronavírus 2. hullámában

Az elmúlt hónapokban sokan próbálták behozni a kimaradt tavaszi hónapokat, a felkészülést, a versenyzést. Sokan augusztusra, szeptemberre, októberre kiégésszerű tünetektől kezdtek szenvedni a túlterheltség, illetve az elmaradt nyaralások, pihenés miatt. Fáradtan indult a szeptember, az őszi időszak. Most, a november 9-ei héten sokan ismét újratervezni kényszerülnek a korlátozások kapcsán sportkarrierjüket. Ezen a héten minden konzultációmon a szabályozásokhoz való alkalmazkodás a téma.

Mi lehet ilyenkor nehéz?

  • a folyamatos alkalmazkodás, bizonytalanság járhat megemelkedett szorongásszinttel, dühvel, elkeseredettséggel, ráadásul piszok módon fárasztóóóó (Nyugi, mindannyian szenvedünk most tőle!)
  • felléphetnek alvászavarok, nehéz elalvás, felriadás, átalvási nehézség
  • étvágytalanság, vagy túlzott nassolás
  • szomatikus tünetek: fejfájás, nyakfájás, izzadás, remegés stb.
  • lelkileg a veszteség feldolgozása viszi az energiát, hogy elúszott 1 szezon, 1 OB, 1 felkészülés
  • karantén miatt kiesik a felkészülésből több hét (még ha járhatnak is kiscsoportos formában a versenysportolók edzeni)
  • intenzív érzések átélése, azok gyors váltakozása a friss hírek kapcsán
  • az edző, szülő is ember, el vannak foglalva a saját nehézségeikkel is, elképzelhető, hogy az utánpótlás korosztályú sportolókra kevesebb energia, figyelem jut, pedig lenne rá igényük

Mi segíthet?

  • fontos, hogy türelmesek legyenek a sportolók magukhoz, illetve a családjuk, edzőjük hozzájuk és fordítva
  • társas támasz: online, telefonon keresni a barátok, családtagok társaságát, meghallgatását, beszélgessünk minél többet nyíltan, őszintén egymással
  • tervezés: mire, hogyan lehet felhasználni a plusz időt (pl.: erősítő, alapozó gyakorlatok otthon, vagy jóga, nyújtás, vagy most lesz idő olvasni 🙂 )
  • vicces tartalmak fogyasztása (könyv, film, videó), amik javítják a hangulatot
  • szabadlevegőn napi 30 perc séta, ami mérhető hangulatjavító és szorongásoldó hatással bír
  • Támogassuk egymást! Túl leszünk ezen a 30 napon is!

Tv2Mokka – Karácsonyi készülődés

https://tv2.hu/mokka/349791_a-lelkunkre-is-jo-hatassal-van-h.html

A fenti linken a gödöllői Karácsonyházba beszélgettünk arról, hogyan lehet lelkileg készülni a karácsonyra.

Mindenkinek javaslom, aki szeretne karácsonyi hangulatba kerülni látogasson el a Karácsonyházba, ugyanis óriási hangulati ereje van a helynek! Személy szerint alig tudtam betelni a látvánnyal, a különböző stílusokban díszített karácsonyfákkal. A régi típusú és modern díszek tömkelege között csak úgy cikázott, úszott a tekintetem jobbra-balra, hogy minden látványosságot befogadjon. Közben jóleső  meleg érzés jelent meg a mellkasomban, eszembe jutott rengeteg pozitív emlék; várom, hogy elérkezzen az idei karácsony.

kissnemesveronika.pszichologus.karacsonyhaz

Kinek mi számít korai készülődésnek, azt nagyon nehéz megmondani. Az a tapasztalat, hogy a plázákban a november eleji karácsonyi daloktól sokan irtóznak. Talán pont azért, mert eszükbe jut a sok tennivaló, egy rossz emlék; vagy, hogy ötletük sincs mit adjanak ajándékba, esetleg a munkahelyi tennivalók, amikkel az ünnepekig jó lenne végezniük. Ugyanakkor mindig vannak, akik lelkesen szinte egész évben ötletelnek, mivel lepjék meg karácsonykor szeretteiket. Fontos, hogy saját szükségleteinkkel tisztában legyünk, és azok mentén készülődjünk az ünnepre.

 

Mit érdemes átgondolnunk karácsony közeledtével?

  • Milyen a viszonyunk a karácsony ünnepével? – várjuk, kedveljük ezt az időszakát az évnek, vagy legszívesebben elbújnánk a világ és a család elől? Mi személy szerint mit ünneplünk ilyenkor?
  • Milyen karácsonyi élményeink voltak gyerekkorunkban? – inkább pozitív, vagy negatív emlékek jutnak eszünkbe? Mit szeretnénk hagyományként továbbvinni és mi az a szokás, amit mindenképpen megváltoztatnánk?
  • Milyen volt az elmúlt 5 év karácsony? – volt-e valami, ami nagyon jól sikerült, amit idén is szeretnénk megvalósítani, vagy mire szeretnénk most jobban odafigyelni?
  • Meg tudjuk engedni magunknak a tökéletlenséget, vagy loholunk a példaértékű karácsony után, ami az ajándékokat, fát, menüt illeti? – tudod élvezni, ha nem minden a terv szerint alakul?
  • Ajándékok tekintetében, vajon mi a szeretetnyelve annak, akinek készülünk? Aki a minőségi együtt töltött időből érzi, hogy szeretik, az általában programoknak örül. Akinek az ajándékozás a szeretetnyelve, az szeret több, találó tárgyi ajándékot kapni. Aki a dicsérő szavakat részesíti előnyben, számára lehet, hogy az asztal körüli beszélgetés az életéről, eredményeiről, érdemei elismerése lesz fontos. A szívességekre vágyók annak szoktak örülni, ha a sürgés-forgás során segítséget kapnak. Az érintés szeretetnyelvét beszélőknek egy-egy ölelés, vagy masszázs lesz találó ajándék.

 

A karácsonyi hangolódást elősegíthetjük zenékkel, filmekkel, könyvekkel.

Rengeteg ötletes, frappáns, szórakoztató, elgondolkodtató film van, ami megmutatja nekünk mennyire sokfélén tudnak az emberek karácsonyozni:

  • Négy karácsony
  • Karácsonyi ének
  • Bunyó karácsonyig
  • Rossz anyák karácsonya
  • Megjött apuci 2.
  • Igazából szerelem
  • Káosz karácsonyra
  • Grincs
  • Karácsony bilincsben
  • Karácsony a kastélyban
  • Kelekótya karácsony
  • Kőkemény család
  • Hull a pelyhes
  • Krampusz
  • stb.

Ezek a gondolatok, kérdések és filmélmények ahhoz is hasznosak, hogy kialakíthassuk a saját karácsonyunkat, ami nekünk jó, úgy ahogy van! Merjünk kísérletezni! Merjük máshogy csinálni, mint az őseink! Merjünk ellene menni akár társadalmi elvárásoknak (pl. ajándékozás helyett együtt főz a család)! Merjük élvezni az együtt töltött időt, amit olyanra szabhatunk, amilyenre szeretnénk!

Hogyan lesz valaki családterapeuta?

Korábbi bejegyzésemben a szakpszichológus képzésekről írtam:

Hogyan lesz valakiből sportpszichológus?

Most a módszerspecifikus képzések között kalauzolnám el az olvasót, központban tartva az általam elvégzett családterapeuta képzést.

A módszerspecifikus képzések célja egy-egy személet szakmai nyelvének, megállapításainak, gondolkodásmódjának az elsajátítása, melyekre különböző kérdezéstechnikák, intervenciók, gyakorlatok épülnek. Így megtanulható, hogy a kliensek által ismertetett problémák kezelésére melyik módszer milyen megközelítést alkalmaz.

Ilyen például (a teljesség igénye nélkül) a személyközpontú módszerspecifikus képzés, a relaxációs és szimbólumterápiás képzés, a művészetterapeuta képzés, vagy a pár- és családterapeuta képzés, stb.

 

Családterapeuta képzés elemei:

  1. A családterápiás képzés egy 200 órás elméleti tudást adó alapképzéssel kezdődik, melyet írásbeli vizsga zár le. Ezalatt a 200óra alatt ismerkednek meg a hallgatók a rendszerszemlélet alapfogalmaival, sajátosságaival, különböző családterápiás iskolák gondolatmenetével, valamint a családok, párok jellemző nehézségeikkel, elakadásaikkal, azok megsegítésének módjaival.
  2. Az elméleti képzést záró sikeres vizsga után következi a szupervízió fázisa (jelenlegi követelmény 2 x 80 óra). Ilyenkor a családterapeuta jelöltek már elkezdenek gyakorlatban dolgozni, de az esetvezetést csoportos esetmegbeszélő alkalmakon ismertetik, ahol kérdezhetnek, visszajelzéseket kaphatnak munkájukról, mind  a csoportot vezető kiképzőtől, mind a csoporttagoktól. Természetesen titoktartás vonatkozik az esetek ismertetésére, így nem lesz senki sem személy szerint beazonosítható.
  3. Fontos követelmény az önismeret, melynek elvárt óraszáma előre rögzített egyéni és csoportos forma esetén is. Csoportos önismeret esetén lehetőség van rendszerszemléletű családterápiás önismereti csoport elvégzésére, mely 150 órás (nagyjából egy évet lefedő) önismereti munka. Ilyenkor a családterapeuta jelöltek saját családtörténetüket dolgozzák fel közösen családterápiás eszközökkel, és a pszichodráma eszközeivel.
  4. A képződésben lévő családterapeutáknak adott témaspecfikus Workshopok részt kell venniük, melyek egy-egy speciális területbe engednek betekintést pl.: Családterápia ADHD-s családtaggal. A részvételért pontok járnak, melyek összegyűjtését a családterapeuta cím megszerzéséhez igazolni kell. A cím megszerzése után tudásbővítési céllal járunk továbbra is a Magyar Családterápiás Egyesület által szervezett Workshopokra. Én például idén Sue Johnson az Érzelmekre Fókuszáló Párterápia workshopján vettem részt, melyet online közvetítettek a vírushelyzet miatt.
  5. Családterápiás dolgozat és annak védése az utolsó állomás. A dolgozatban egy család- vagy párterápiás folyamatot kell bemutatnia a jelöltnek, kiemelve a családterápiás tudást, amentén alkotott hipotéziseket, kérdezés és visszajelzéstechnikát, gyakorlatokat. Amennyiben a dolgozat szakmai színvonala megfelelő, szóban egy háromtagú biztosság előtt védi meg a vizsgázó, ahol további kérdéseket kap.

Ha mind az 5 ponton megfelelt valaki, akkor nevezheti magát családterapeutának (ha pszichológus diplomája is van), illetve családi konzulensnek (ha pl. szabadbölcsészként, vagy jogászként végezte el a képzést), és kezdheti el az érdemi, aktív munkát. A megnevezésbeli különbség jelzi is számunkra, hogy míg a szakpszichológus képzésre csak pszichológusok jelentkezhetnek,  addig a módszerspecifikus képzések belépési kritériumai mások, van több olyan, ami egyéb felsőfokú végzettséggel is tanulható.

Következő bejegyzésem a pszichológus választáshoz nyújt majd segítséget, hogy mit is figyeljünk például egy honlapon, és mit élőben a személyes találkozások alkalmával.

Hogyan lesz valakiből sportpszichológus?

A sport szakpszichológussá képződés útjával foglalkozik ez a blogbejegyzés.

 

Sokszor találkozom tanácstalansággal, ha a pszichológusok végzettségére terelődik a szó, hogy pontosan ki mihez ért. Még nagyobb az információk kuszasága az emberekben, ha tágabban az összes segítő szakmát nézzük. Nagyon gyakran látom azt a teljesen téves coaching hirdetést, hogy a betegek pszichológushoz járnak, az egészséges emberek coachoz. Mivel ez a megközelítés félretájékoztatja az embereket például akkor, amikor sportpszichológust keresnének, ezért megpróbálom a saját végzettségem hátterét leírni. Nem vállalkoznék a teljes pszichológusképzés ismertetésére, bízom a kollégákban, hogy mindenki ugyanilyen jól ismeri a saját kompetenciahatárait és azokat felmerülő kérdések esetén elmondja a hozzá fordulóknak.

A pszichológus képzés Magyarországon több részre oszlik. Az egyetemi 5 év során 3 év alapképzést követően 2 év mesterképzéssel folytatódik a pszichológus képzés bölcsészképzés keretein belül. Ez idő alatt átfogó alapismereteket tanulnak a hallgatók az emberek egyéni lelki fejlődéséről, működéséről, egymásra gyakorolt kölcsönhatásaikról. A négy fő tantárgy: fejlődéslélektan, személyiségpszichológia, szociálpszichológia és általános pszichológia, melyekből több féléven át előadásokon, és gyakorlatokon vesznek részt a diákok. A 3 éves alapképzés viselkedéselemző diplomát ad, birtokosa pszichológusi munkavégzésre nem jogosult. Lényegében ez egy mérföldkő, szakdolgozattal, záróvizsgával, és mesterképzésre való felvételivel; lehetőséggel, hogy egyetemet váltson, aki szeretne más képző intézményt kipróbálni. A mesterképzéseken már vannak szakirányok (pl.: felnőtt vagy gyerek klinikai pszichológia), melyek az adott továbbképzési terület betekintő ismereteit adják meg, de külön szakirányú végzettséget nem biztosítanak. Sportpszichológia mesterképzés nincs. Az 5 év végén egységesen mindenki okleveles pszichológus diplomát szerez, melyen feltüntetésre kerül az elvégzett szakirány, de azzal plusz jogosítvány nem jár. Ez annyit jelent, hogy valamivel több szakirányú órát hallgatott a pszichológus, belekóstolt egy tudományterületbe, ha megtetszik neki folytathatja ilyen irányban a továbbtanulást, de választhat mást is. Én a PPKE Interperszonális-interkulturális szakirányán végeztem, mivel itt volt a legtöbb családterápiás ismeret, ami a sportpszichológiai érdeklődésem mellett szintén érdekelt. Mivel a családterapeuta képzés módszerspecifikus képzés, ezért ennek a képződési ágnak külön blogbejegyzést szentelek. Most haladjunk tovább a sportpszichológussá képződés útján, mert az egyetem befejezésével optimális esetben nem ér véget a pszichológus képződése!

Okleveles pszichológusként el lehet kezdeni dolgozni, nem egészségügyi keretek között. Sokan helyezkednek el iskolákban, óvodákban intézménypszichológusként, vagy családsegítőben. Ezekben az intézményekben tanácsadói, illetve prevenciós, pszichoedukációs munka folyik. Együttgondolkodással segíti a szakember a hozzá fordulók kérdéseinek tisztázását, hogy eredményesebben segítsék a gyerekeket, vagy új nézőpontokat kapjanak elakadásaik megoldásához. A gyerekekkel mind egyéni tanácsadások keretein belül, mind csoportos, vagy osztályfoglalkozásokon találkozhat a pszichológus szakember iskolákban, óvodákban egyaránt. Ha felmerül, hogy valakinek további vizsgálatra, tanácsadásra, terápiára lenne szüksége, akkor a pszichológus fog segíteni abba, hova forduljon a szülő, vagy a pedagógus. A továbbirányításra sokszor azért kerül sor, mert a differenciál diagnosztika és a terápiás munka egészségügyi tevékenység, arra külön képzés készíti fel a szakembereket, szakellátás keretén belül valósulnak meg. Ha egyéni vállalkozóként (is) tevékenykedik az okleveles pszichológus, akkor is tanácsadói, prevenciós, pszichoedukációs munkát jogosult folytatni. Ha felmerül differenciáldiagnosztika szükségessége, akkor azt jelzi a kliense felé, és továbbirányítja őt megfelelő helyre állami, vagy magánegészségügyi szakellátásba. ⁣

Az 5 év egyetemet követően a munkába állás mellett lehetőség nyílik szakképzések elvégzésére, melyek mélyebb gyakorlati tudást adnak a pszichológia tudomány különböző területein. Ezek 2-4 tanév hosszú, az egyetemi képzésre ráépített képzések, tehát nem végezhetőek el pszichológus diploma nélkül. Az alábbiakból választhatnak az okleveles pszichológusok:

  • munka- és szervezet szakpszichológus
  • tanácsadó szakpszichológus
  • pedagógiai szakpszichológus
  • szexuál szakpszichológus
  • sport szakpszichológus
  • egészségfejelsztő szakpszichológus
  • klinikai szakpszichológus (gyerek vagy felnőtt szakirányon)

Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus

Kiss-Nemes Veronika
sportpszichológus

Ugyan ezek nem kötelezően elvégzendő képzések, de a nagyon erősen ajánlott kategória bármelyik, ha az adott szakember igazán érdemben szeretne segíteni a hozzá fordulóknak és már eldöntötte, hogy mely területen tevékenykedne legszívesebben. A szakképzés által válik  igazán alkalmassá a pszichológus, hogy az adott szakképzettséghez kapcsolódó területen felmerülő nehézségekben segítsen, akár kutatással, akár tanácsadással. Sport szakpszichológus képzés során a gyerek és felnőtt versenyző és hobbi sportolókra, sport csapatokra, edzőkre, sportolót nevelő szülőkre jellemző elakadásokról és azok megoldásáról tanultunk, melyek a versenyszorongás, rajtláz, sportolói önbizalomhiány, motiváció hiány, sérülések rehabilitációjának segítése, sportkarrier befejezése, edző-szülő konfliktusok kezelése, sportoló-szülő, vagy sportoló-edző konfliktus kezelése stb.. 

Okleveles pszichológus, és más szakképzettséggel rendelkező pszichológus is nyújthat segítséget a fent említett témakörökben, hiszen a sportolók, szüleik és az edzők is emberek, tehát alapműködésükről a pszichológusképzés azonos alapismereteket garantál. Ugyanakkor rájuk specializálódnak a sport szakpszichológusok, a birtokukban lévő plusz tudás gyorsíthatja, vagy hatékonyabbá teheti a munkát. A szakképzés során én éreztem egy olyan fokú tudásbővülést, ami nélkül meggyőződésem, hogy kevésbé eredményesen tudnék segíteni a hozzám fordulóknak. A sportpszichológiai konzultáció során a pszichológiai tanácsadás sportolókra szabott eszközeivel dolgozik a sportpszichológus.

Fontos megemlíteni, hogy differenciáldiagnózisra egy sportolónak, edzőnek, szülőnek is szüksége lehet (pl.: elképzelhető, hogy depresszió áll a tünetek hátterében, így a depresszió kezelése, és nem a sportpszichológiai felkészítés fog segíteni a tünetek felszámolásában). Tehát lehet, hogy szakembert keresve, a sportban tapasztalt problémával bejelentkezhetünk egy sportpszichológushoz, de előfordulhat, hogy azt a visszajelzést kapjuk, nem ő fog tudni nekünk a leghatékonyabban segíteni. Ebben az esetben is igaz, ami az okleveles pszichológusokra is igaz volt, hogy a sportpszichológus nem végez egészségügyi ellátást, tehát ha ennek szükségessége felmerül pszichiáter szakorvoshoz, klinikai szakpszichológushoz irányíthatja kliensét egészségügyi ellátásba. Ilyenkor fogadjuk meg a tanácsát, és vegyük igénybe a javasolt egészségügyi szakellátást!

 

Hamarosan jelentkezem a módszerspecifikus képzések jellemzőivel, melyek a szakképzéstől eltérő módon kiegészítik a pszichológus tudását!

Ridikül – Sportos újratervezés

A Ridikül egyik szeptemberi adásának meglepetés vendége lehettem.

ridikul.sportpszichologus

Arról beszélgettünk tehetséges, világklasszis sportolókkal és Dióssy Klárával, hogy mi szükséges az újratervezéshez, miért hasznos a B terv egy sportoló életében.

Mit gondol a tehetség, kitartás arányáról Király Gábor, Czene Attila, Märcz Tamás? Hogyan álltak át civil karrierre? Mi lenne a sportpszichológusi javaslat a jövőkép alakítása szempontjából?

https://mediaklikk.hu/video/ridikul-sportos-ujratervezes/#

 

Témához kapcsolódó blogbejegyzésem itt olvasható:

http://www.pszichologus.me/sportkarrier-befejezese/

Nov.9. – Árvák

Barát Enikővel közösen várjuk Árvák című könyvének megjelenését, melynek előolvasója és szakmai bírálója lehettem. Nekem rendkívül tetszett, lebilincselt. Remélem tetszeni fog mindenkinek, aki a kezébe veszi és elolvassa!

KissNemesVeronika.pszichologus.BEBelleirobebelle.arvak

 

 

 

 

 

 

B. E. Belle hivatalos oldala: https://www.facebook.com/b.e.belle.writer

Jegyezzétek elő bátran kedvezményekkel🙏🌟➡️

Sportkarrier befejezése

Sportpszichológusként nem csak a teljesítményfokozásban segítem a sportolók munkáját. Gyakran támogatom a sérülés való rehabilitáció folyamatát is, illetve foglalkozom a motivációs válságokkal, melyekben felmerül, vagy szükséges a sportkarrier lezárása.

Fontos-e a B terv?

Felkészülés szempontjából, ha mindent egy lapra tesz fel a sportoló, hegyeket képes megmozgatni akaraterejével a felkészülés, versenyzés során. Ugyanakkor sokkoló hirtelenséggel légüres térbe kerülhet, ha hirtelen a sportága abbahagyására kényszerül akár átmenetileg, akár véglegesen. A legrosszabb esetben például ez egy hirtelen sérülés következményeként történik, melyből való felépülés után nem javasolt, vagy akár lehetetlen folytatni a hivatásos sportolást. Ha van egy minél kidolgozottabb B terv az egyén fejében, annál könnyebb az átállás a civil életre.

Nehéz-e az abbahagyás döntésének meghozatala (ha nem sérülés, hirtelen változás áll a háttérben)?

Bizonytalan jövő mindig jár szorongással, mivel még ismeretlen. Emellett soha nem egyértelműen jó vagy rossz egy döntés, hanem bizonyos előnnyel, és hátránnyal jár. Általában hosszabb, rövidebb mérlegelés előzi meg, hogy valaki eljusson addig a felismerésig, hogy már nem szeretné folytatni a sportkarriert. Nagyon egyéni, hogy kinek mennyi idő szükséges ehhez. Egy évekig tartó sportkarrier során többször szoktak elbizonytalanodni, mérlegelni a sportolók. Sokszor ezek a felvételivel, érettségivel, továbbtanulással kapcsolhatóak. Előfordul az is, hogy valaki elmereng azon, hogy társai hétköznapjai, hétvégéi egészen más tempóban, sűrűséggel telnek, míg ő „kvázi” kimarad, lemarad ezekről az élményekről, az iskola utáni szabadidőről, a bandázásról, unatkozásról, gyakori baráti találkozókról, bulikról. Életkorilag normális, hogy egy kamasz megkérdőjelezi, hogy akar-e sportolni és milyen szinten, akár tehetséges akár nem. Kortáraknak nem edzőtáborral telnek az iskolai szünetek, nem edzésekkel a délutánok! Iskolai képződés befejezése is egy ilyen pont általában. Fontos, hogy ne hirtelen döntés szülessen, hanem átgondolt mérlegelés során döntsön a sportoló, ami a megbánás lehetőségét mérsékli. A lezárás általában érzelmileg nehéz folyamat, sok részletében gyászfolyamathoz hasonló lehet.

Motivációs újratervezést igényelhet egy klubváltás, csapatváltás is. Új embereket, környezetet kell megszoknia ilyenkor a sportolónak, néha érezheti úgy, hogy a nulláról indul, újra fel kell építenie a felkészülését, pozícióját a klubbon, csapaton belül, így saját magában a helyzetnek megfelelő motivációját is.

Jövő fókusz, tudatos jövőépítés gyakori-e?

Egyre inkább, akinek nincs több terve, azt biztatom rá, hogy foglalkozzon a gondolattal. Családi háttér is fontos szokott lenni, mi az üzenet ezzel kapcsolatban. Sportoljon és/vagy építsen civil karriert. Csökkenti a szorongást, ha az abbahagyáskor csak egyik vágányról át kell állni a másikra, még akkor is, ha az csak félig kidolgozott.  Nyugaton teljesen bevett szokás, hogy rendszeresen monitorozzák a sportolók tanulmányi előmenetelét a sportklubban is, és biztatják, hogy civil foglalkozást is válasszon magának.

Tudatos karrier befejezés miben segíthet?

Segítheti a lezárást, ha látja a karrier végét (utolsó szezon, év, szerződés, MB, EB, VB, Olimpia) a sportoló. Ez keretet alakít ki a fejében, tudja mennyit kell még kibírnia, tudja, hogy utána mit fog csinálni, ami fokozza biztonságérzetét. Fontos szempont a biológia, hogy ne hirtelen vegyük el a sport okozta hormonkoktélt! Depresszióval, szorongással szembesülhet  a sportoló, akinek a teste heti több órányi komoly edzésmunkához és azalatt termelődő szorongásoldó és boldogsághormonokhoz van hozzászokva. Nagyon fontos a fokozatos intenzitáscsökkentés, nehogy depresszív állapot álljon elő.

Kinek mikor kéne befejezni?

Sport specifikumait érdemes átgondolni. Aki szertornásznak megy, az 30évesen már nagyon ritkán versenyzik. Emellett érdemes tudni a saját egyéni terhelhetőség határait, lehetőségeit. Fontosak a szűrővizsgálatok, az egészségmegőrzés, ami kitolhatja az abbahagyás időpontját.

Témához kapcsolódó tévé riport, Ridikül: Sportos újratervezés

https://mediaklikk.hu/video/ridikul-sportos-ujratervezes/#

kissnemesveronika.sportpszichologus

RTL Klub Reggeli – Iskolakezdés

2020.08.19-én arról ötleteltünk, hogyan lehet hangolódni a gyerekekkel az iskolakezdésre. Mikre figyeljünk, hogyan tudjuk könnyebbé tenni számukra a szeptemberi indulást. Tartsuk észben, hogy teljesen természetes, ha ez az időszak mind a gyerekeknek, mind a szülőknek, mind a pedagógusoknak szorongásokkal teli lehet, hiszen fél év után indulnak újra a mindennapok.

https://rtl.hu/rtlklub/reggeli/iskola-tanevkezdes-szeptember-gyerek-iskolapad-visszaszoktatas-peller-mariann-papp-gergo

rtlreggeli.pszichologus

Tv2 Mokka – Meztelenkedés a gyerek előtt

2020.08.17-ei adásban néhány útmutatást szedtünk össze Szabó András Csutival, Pachmann Péterrel és Istenes Lászlóval a gyerekek előtti meztelenkedés, közös fürdés témájában.

A beszélgetés az alábbi linken nézhető vissza:

https://tv2.hu/mokka/340512_megoszto-tema-szabad-e-meztelenk.html?fbclid=IwAR0ZOloZiXMYCeVshWWlGsvYPPD4UO36Xszc0L6jAow3xTkyDJYlPXra8Ew

kiss.nemes.veronika.pszichologus.csuti.mokka

Ebben a kérdésben különösen igaz az „ahány ház, annyi szokás” szólás mondás. Hiszen a családon belüli meztelenkedéshez fűzdő, az otthon négy fala között érvényben lévő szabályokat minden család a maga szokásai szerint alakítja. Néhány pszichológiai tanácsot, útmutatást szeretnék adni mindezek átgondolásához. Ugyanakkor itt is fontos, ha elakadunk, kérjük szakember segítségét, aki kimondottan a mi személyes példáinkra, életünkre szabottan tud segíteni.

 

 

Mit érdemes átgondolnia a szülőknek?

Kinél mi volt a szokás az eredetcsaládban, és az milyen érzéseket, gondolatokat keltett anno gyerekként, illetve így felnőttként visszagondolva. Erről érdemes visszatérő jelleggel egyeztetnie a szülőknek, hiszen a gyerek életkorának előrehaladtával csiszolják ők is a két esetleg eltérő, vagy hasonló hozott hozzáállásukat. Milyen a viszonyuk a saját testükkel, mit szeretnének a gyermekeiknek továbbadni? Milyen a viszonyuk az eredet család tagjai és a jelenlegi családtagok között húzódó határokhoz? Ezalatt azt értem, hogy milyen kimondott, vagy kimondatlan szabályok vonatkoznak arra, hogyan lehet például egymás szobájába bemenni (kopogás után, vagy benyitunk). Vagy a fürdőszobában tartózkodnak-e egyszerre többen, ha egyikük pl.készülődik a mosdónál, a másik zuhanyzik, vagy fürdik; be lehet-e menni megkeresni valamit a fiókban, míg a másik zuhanyzik. Ha valamelyik kérdésre zavaró volt a válasz az eredet családban, azt érdemes máshogyan csinálni a saját gyerekekkel való együttélés során. Ugyanakkor mindig fontos figyelni a gyerekek jelzéseit és szenzitíven reagálni azokra. Az otthonunk az a terep, ahol a társas érintkezés szabályait, prototípusát átadjuk a gyerekeknek. Elmondhatjuk, hogy a meztelenkedés terepe az otthon, azon belül esetleg a hálószoba, fürdőszoba (szokásoktól függően), de nem meztelenkedünk óvodában, iskolában, vagy idegenek előtt. Általánosan igaz, hogy onnantól nem vehetjük természetesnek az otthoni meztelenséget, hogy az valamelyik családtagban zavart kelt, attól valaki kellemetlenül érzi magát. Ez lehet a szülő és a gyerek is. Ilyenkor érdemes újragondolni az otthoni szabályokat. A család egy dinamikusan változó rendszer, így a szabályok is változnak benne.

Életkoronként más a gyerek viszonya saját és más testéhez:

A nemi identitás csecsemőkortól kezdve alakul. Hamar tudják a gyerekek, hogy fiúk vagy lányok, és a kettő között képessé válnak különbséget tenni. 3 éves kor előtti közös fürdés otthon élmény lehet a kisgyerek számára, amennyiben a szülőt sem feszélyezi. Ha szemérmesebb a szülő és túl szabadosan próbál viselkedni, vagy szabadabb a meztelenkedés témájában és jóval szemérmesebb próbál lenni az járhat feszültséggel, mert hiteltelenné teszi a viselkedését, számára és a gyerek számára is feszültséggel járhat. Igyekezzünk hitelesek maradni szülőként, önazonosan viselkedni a gyerek előtt. 3 éves kortól a gyerek visszajelzései mentén alakítsuk viselkedésünket, hiszen gyermekünknek is vannak határai, mondhat nemet, ha valami nem komfortos számára.  3-6 éves kor között fokozottabb a gyerekek kíváncsisága saját testük kinézete és működése valamint mások teste iránt. Erre a szakaszra érdemes felkészülni szülőként, hogy ne érjenek váratlanul minket a korszak jellegzetességei. Fontos, hogy tudjunk a gyerekekkel beszélni a saját szintjükön a test működéséről, legyenek szavaink minden testrész megnevezésére! Ehhez beszerezhetünk rajzos könyveket, melyek segítik a beszélgetést. Az esti fürdetés, fürdés is lehet alkalom a testrészek tanítására. Egyeztessük szülőként, hogy szeretnénk-e, hogy bizonyos kérdésekről apa és fia, anya és lánya beszélgessenek. Ha ebben döntésre jutottunk, akkor azt képviseljük a gyerek felé.

Nem ciki zavarba jönni a gyerekek kérdéseitől! Ilyenkor kérhetünk egy kis gondolkodási időt, elmondhatjuk, hogy zavarba jöttünk. Ha már készültünk, akkor ilyenkor nem kell azonnal elrongyolni a könyvesboltba, vagy a netet bújni, elég elmennünk a könyvespolcig. A gyerekek koruknak megfelelő válaszokat igényelnek, amik egyszerűek, nincsenek túlbonyolítva. Ha tabusítja a szülő a témát, nem hajlandó válaszolni, attól még a gyerek kíváncsisága természetesen fennmarad, és tovább fog kutakodni az információk után, ilyenkor jönnek általában a kellemetlenebb visszajelzések az óvodától, rokonoktól, vagy később a neten való böngészés, kortársak megkérdezése. Jó, ha tudja a gyermekünk, hogy hozzánk fordulhat kérdéseivel, és válaszokat is kap azokra, így épül a szülő-gyerek bizalom. Fontos, hogy legyen neve minden testrésznek, tudja a gyerek mi a funkciója, kin látható hasonló, ki érhet hozzá a fehérneműje által fedett területhez. A fehérnemű szabály szerint: csak az ő engedélyével érhet hozzá bárki. Ezt fontos megtanítanunk, hogy az esetleges visszaélésekről szólni tudjon nekünk, illetve tanítsuk őt a nemet mondásra, határhúzásra, saját teste feletti döntésekre. Ehhez 1-1 közös fürdés bőven elég, ha napi, heti szinten rendszeresen fürdik óvodáskorú gyermekével azonos vagy különböző nemű szülője az túlterhelheti a gyereket. Ilyenkor érdemes már arra is gondolnunk, hogy akár az azonos akár a különnemű testvérek szeretnének-e még együtt fürdeni egymással. Tartsuk tiszteletben, ha valamelyikük jelzi, hogy már nem!

Ha jelzi óvodás, kisiskoláskorú, vagy kamasz gyermekünk, hogy számára kellemetlen a meztelenkedés bármely formája, ami korábban elfogadott volt a családban, beszéljünk vele erről, és vegyük figyelembe kívánságait, magánszféráját. Ne erőltessünk rá olyat, amit nem szeretne! Tehát a jelzésétől kezdve ne nyissunk rá kopogás nélkül a fürdőben, a szobájában és ne mászkáljunk előtte fedetlen testtel, vagy ne kezdeményezzük már együtt fürdést.

 

Ne felejtsük el szülőként, hogy az idő telik, gyermekünk fejlődik, így érdemes készülnünk a különböző életkorok jellegzetességeire!

 

Kép forrása: Facebook – Csuti Közszereplő oldala

https://www.facebook.com/csutiofficial/

 

Hasznos könyv lehet a témában:

  • 100 érdekes dolog az emberi testről
  • Első könyvem a testről
  • Felvilágosító könyv tiniknek – szexről, szerelemről (ez a rajzos könyv kisebb gyerekek számára is hasznos, közös olvasásra a szülővel, az életkornak megfelelő fejezeteket áttekintve)
  • Anya, hagyjál már! – Az élet legfontosabb kérdései kamasz fiúknak/lányoknak
  • Segítség, mi történik velem?

Hasznos weboldal még a témában: Felvilágosítással, szexuális neveléssel kapcsolatos kérdések szülőknek és gyerekeknek.

Yelon – a szülőség tanulható

 

Okosórák – Diéta és Fitnesz

A 2020 augusztusi Diéta és Fitnesz magazinban az okos órák hatásairól beszélgettem Hardi Judittal.

Az órák kapcsán felmerülő külső, belső motiváció különbségeit érdemes részletesebben is összeszedni.

sportpszichologia.motivacio

Akikre a külső motiváció jellemző, ők a tetteiket rajtuk kívül álló okokkal magyarázzák. Úgy érzik, nincs ráhatásuk a történésekre, eseményekre.  Eredményeiket szerencsével, véletlennel magyarázzák. Könnyű célokat tűznek ki maguk elé. Kicsi az önbizalmuk. Kitartásuk rövidebb ideig tart. Ezzel szemben a belső motivációval jellemezhető emberek saját tetteik következményének tekintik az eseményeket. Úgy vélik, tudják alakítani életük eseményeit, ezért felelősséget is vállalnak. Eredményeiket befektetett energiáikkal magyarázzák, kudarc esetén is magukat elemzik. Fontos számukra teljesítményük eredménye. Jó önbizalommal, önbecsüléssel rendelkeznek. Kitartóak hosszú távon is.

Ez alapján a rövid összefoglalás alapján is láthatjuk, hogy a belső motivációval jobb eredményeket, nagyobb elégedettséget, kiegyensúlyozottabb teljesítményt, hosszabb távú kitartást érhetünk el. Érdemes arra törekedni, akár sportpszichológus bevonásával, hogy belső motivációs bázist építsen a sportoló!

Székek közönsége – filmajánló

A bipoláris depresszió kialakulását, családi halmozódását, a beteg nehézségeit, gyógyulását és mindennek a családtagokra gyakorolt hatását mutatja be a film. Ennek a hangulati életet érintő betegségnek a jellegzetessége, hogy érzelmileg lehangolt és felhangolt állapotok váltakoznak. A filmben finoman bontakozik ki a zongorista Maura betegsége. Depressziós epizódja azután kezdődik, hogy férje telefonon közli vele, tovább kell külföldön dolgoznia, így Maura fog vigyázni lányaikra. Emiatt a közelgő zongora meghallgatását le kell mondania, mivel nem tud a lányok ellátása mellett gyakorolni rá. Napjai szép lassan felborulnak, gondolatai a zongora körül pörögnek, éjjel próbál gyakorolni, amikor a lányok alszanak, majd a nap során ettől annyira fáradt, hogy átalussza a fél napot. Egyre lehangoltabb, ingerlékenyebb, ápolatlanabb ő és a ház is a változást lányai is észreveszik. Időnként egy-egy mániás epizód során viccesnek, szórakoztatónak látják anyjukat, aki ebben az állapotban például a tábortűz körül énekelve ugrál, majd elfelejti azt eloltani és a szerencsén, meg egy gondos szomszédon múlik, hogy nem lesz az esetből tragédia.

Egyik nap Maura kirándulást szervez a lányoknak és egy barátnőjüknek, elcsónakáznak egy közeli szigetre. Felhangoltabb állapotában Maura visszaevez egy hálóért, hogy kifoghassa az éppen meglátott homárt. Jól érzékelhető, hogy a mániás epizódban Maura nem észleli pontosan a saját felelősségét és a helyzet súlyát, így magára hagyja a gyerekek, bár ők hangot adnak kétségeiknek. Visszaérve a házhoz meglátja a zongorát figyelme teljesen elkalandozik, leül órákat gyakorolni, megfeledkezve a gyerekekről. Az eset után kiskorúak veszélyeztetése miatt a lányok felügyeleti jogát az édesapa szeretné megkapni, ami nagyon megviseli Maurát. Saját apja unszolására, anyja rossz példájára, öngyilkosságára emlékezve, Maura összeszedi magát és segítséget kér. A gyógyulás útja hosszú és rögös, ami ez esetben egy stabil, kiegyensúlyozottabb állapotot jelent, hiszen bármikor jöhet újabb depresszív vagy mániás epizód. Hogyan küzd Maura a betegségével, hogyan hat ez lányaival való kapcsolatára, házasságára, zenei pályájára, ezt mutatja be nekünk ez a szívbemarkolóan szép, nehéz film.

szekekkozonsege

Székek közönsége (An Audience of Chairs), kanadai filmdráma, 2018, 95 perc, HBO Go

A bipoláris depresszióról hosszabban az alábbi honlapon lehet találni információkat. A diagnózis felállítása és a helyes kezelés összeállítása pszichiáter szakorvos és klinikai szakpszichológus feladata:

https://www.webbeteg.hu/cikkek/depresszio/505/bipolaris-zavar-az-erzelmi-hullamvasut

Edzőtábor – csoportos sportpszichológia

2020 nyarán több edzőtáborba ellátogattam, ahol több motivált edzővel, sportolóval találkoztam. Elmélyedtünk közösen a versenyizgulás és önbizalom témájában, melyben sok sportoló igényel támogatást, plusz információkat, hogy elégedettebb versenyzést élhessen meg. Egyéni sportpszichológiai felkészülés során is ez a két leggyakrabban megjelölt téma, melyekben fejlődni szeretne egy sportoló.

Egy kis ízelítő a foglalkozásokról:

sportpszichologia.csoport sportpszichologia.edzotabor

Stressz – interjú, Én vagyok itt!

2020.07.23-ai műsorban a stresszről beszélgettünk. Az interjú az alábbi linken nézhető vissza a teljes adáson belül:

https://mediaklikk.hu/video/en-vagyok-itt-2020-07-23-i-adas/

15:45 perctől

envagyokitt.sportpszichologus

Sokszor érzem, hogy a téma annyira szerteágazó, hogy sokkal hosszabban lehetne róla beszélni, mint ami az aktuális műsoridőbe belefér. Nézzük meg részletesebben, hogy mit emeltünk ki a műsorban!

Fontos elsajátítanunk egy alaptudást a stresszel, stresszkezeléssel kapcsolatban. Bár a XXI. század emberének egyre rohanósabb mindennapokban  kell helyt állnia fokozottabb feszültségszintben, mégsem tanítjuk például iskolai órák keretében a stresszkezelést (most már a Sulinyugi program erre kínálhat megoldást az iskolákban diákok és tanárok számára). Sokan felnőttként  szembesülnek azzal, hogy nem tudják kezelni a stresszt, melyből szorongás, alvászavarok, túlevés, hízás vagy éhezés, fogyás, esetleg hangulatzavarok, szorongásos megbetegedések fejlődhetnek ki. Amikor valakivel stresszkezelésen dolgozom, azt nézzük meg először, hogy ő tünetileg inkább testileg, vagy inkább negatív gondolatokban izgul, szorong. Két nagy csoportba sorolhatóak a stresszcsökkentő pszichológiai módszerek, melyek erre a két tünetcsoportra kínálnak megoldást:

  1. Body to mind módszerek (izomzat ellazításával nyugszik le, csillapodik a gondolkodás): relaxációs módszerek, autogén tréning, légzőgyakorlatok, de ide sorolható a sportolás is. Szépen fejezi ki a sport szerepét a magyar nyelv azzal, hogy azt mondjuk, kifutjuk, kiússzuk, kimozogjuk magunkból a feszültséget.
  2. Mind to body technikák (gondolkodástól kiindulva nyugtatjuk le a testet): negatív gondolatok pozitívakra cserélésével lazulnak az izmok, csökkent a testi tünetek intenzitása.

Ha valaki mindkét tünettípust tapasztalja, akkor érdemes mindkét csoportból elsajátítania módszereket. Fontos elfogadnunk, hogy a testünk evolúciósan az üss, vagy fuss válaszra lett behuzalozva (fussunk el a mamut elől, vagy küzdjünk meg a másik törzzsel), ami a túlélésünket szolgálta. Napjaink stresszorai nem fenyegetik életünket, de a testünk válaszreakciója még heves maradt, hiszen sokkal rövidebb idő óta nyugodtabbak a hétköznapok (olyan szempontból legalábbis, hogy nem az életünket fenyegeti egy-egy üzenet, telefon, vagy feladat, szemben a mamuttal).

A lényeg, hogy egy saját „szerszámos ládánk” legyen, amivel kezelni tudjuk a feszültségünket. Minél több dologhoz tudok nyúlni, annál valószínűbb, hogy megtalálom az adott pillanatban számomra megfelelő technikát. Mindig inkább stressz csökkentésben gondolkodjunk, mint a stressz teljes kiírtásában! Ez nagyon gyakori hiba, hogy valaki azt tűzi ki célul, hogy soha többet nem akar stresszelni. Sajnos az egyetlen teljesen stresszmentes állapot a halál (ezt nyilván nem kívánjuk a stressz eltüntetésére) vagy az alvás (bár még ott is meg tudnak jelenni szorongások), illetve a pszichopátiás személyiségműködés (talán erre sem vágyik egyikünk sem, hiába szorongásmentes, hiszen számos hátránya van emberi kapcsolatainkra nézve). A teljesítményhelyzetekhez szükségünk van egy jó izgalmi állapotra, ami segít minket, hogy tudásunk legjavát nyújtsuk! Teljesen szorongásmentesen nem tudunk prezentálni a főnöknek, összetett gondolkodást igénylő problémahelyzetet megoldani, vagy maratont futni, versenyezni, netám felelni, dolgozatot írni. Pszichológiai konzultációk része lehet, hogy önismeretünk fejlődik: begyűjtjük a friss szakmai tudást a stresszel, stresszkezeléssel kapcsolatban, felismerjük ránk mi jellemző, és megtanuljuk többféle módon kezelni a saját feszültségünket, ezt pedig beépítjük a mindennapokba.

 

További hasznos irodalom:

Kelly Mcgonigal: A stressz napos oldala

Anders Hansen: Edzett agy

 

További hasznos videó:

https://www.ted.com/talks/kelly_mcgonigal_how_to_make_stress_your_friend/transcript?language=hu

LiveStream – A nárcisztikus kapcsolatok fogságában

Az esemény linkje:

https://tixa.hu/narcisztikus-kapcsolatok-fogsagaban?fbclid=IwAR1vOcfJamZE41B61NUhmTl10FdyoAFHGqPki6hKhTHNqWo65Vmz_y9QRGw

Időpont: 2020. Június 15. Hétfő, 18.30
Helyszín: Webes élő közvetítés (a közvetítés linkjét a jegyvásárláskor kapott e-mailben találod az egyedi jelszavaddal)

Élvezd otthonod kényelméből a Be Smart Klub előadásait! Miért maradnál le izgalmas pszichológiai előadásunkról, ha most weben keresztül ÉLŐ-ben közvetítjük Neked; és további 7 napon keresztül vissza is nézheted – akár családtagjaiddal, barátaiddal. Bárhol, bármilyen eszközről.

Napjaink egyik leggyakrabban emlegetett pszichológiai fogalma a nárcizmus. Sokan illetik ismerőseiket, párjukat, családtagjaikat a „nárcisztikus” jelzővel hétköznapi beszélgetésekben és a pszichológiai tanácsadások alkalmával is. Előadásunk során megnézzük, hogy milyen is valójában az egészséges és milyen a kóros nárcizmus. Arra fogjuk keresni a válaszokat, hogy mi okozhat igazán szenvedést egy párkapcsolatban, illetve az életvezetésben, ha erőteljesebbek a nárcisztikus vonások, működésmódok? Legyen szó a párunkról, szüleinkről, barátainkról, vagy akár önmagunkról.

Előadásunk során izgalmas példákon keresztül fogjuk megnézni, meddig érdemes küzdeni egy kapcsolatért és hogyan tehetjük mindezt? Mikor érdemes szakmai segítséget kérni? A pszichológiai segítségnyújtás ilyenkor mely területekre fókuszál? Milyen tanulságokkal szolgálnak az egyéni konzultációk, valamint a párterápiák?

Aki ebben segítségünkre lesz előadónk, Kiss-Nemes Veronika pszichológus, családterapeuta, akinek előadásában többek között a következő kérdésekre keressük a válaszokat:
–       Hogyan ismerhető fel egy nárcisztikus ember?
–       Minden önimádó nárcisztikus?
–       Beteg-e, aki nárcisztikus?
–       Miért vonzhatnak valakit a nárcisztikusabb beállítottságú férfiak, nők?
–       Hogyan kerülhetjük ezt el?
–       Állandó párcsere és szakítások helyett, mit lehet megtenni a kapcsolaton belül, hogy jobban érezzük magunkat?

„Sokan keresnek fel azzal a kérdéssel, hogy jelenlegi rosszul működő kapcsolatukat megértsék, fejlesszék, vagy ki tudjanak lépni belőle. Sokszor úgy tűnik, könnyebb nárcisztikusnak bélyegezni a társunkat, mint magunkba nézni, végiggondolni, hogyan járulhattunk hozzá kapcsolatunk hanyatlásához.” Kiss-Nemes Veronika

Interjú – Edzett agy

Marie Claire oldalán közreműködtem egy interjúban, mely a karantén időszakkal összefüggésben nézte a mozgást, sportolást, illetve annak agyműködésre gyakorolt hatásait:
https://marieclaire.hu/eletmod/2020/06/07/az-edzett-agy-a-siker-zaloga/

 

2020. június 07. | Sárosi Kinga

Mindannyian tudjuk, hogy a rendszeres sport jó hatással van ránk de vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy agyunk egészsége szempontjából kevés dolog fontosabb, mint a mozgás? Tudjuk-e, hogy már egyetlen edzéssel javul a koncentrációs képességünk és a memóriánk? A témában megjelent Edzett agy című könyv kapcsán Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus, családterapeutával beszélgettünk.

Miért éppen a sportpszichológia lett az egyik terület, amit választottál?

Egész életemet végigkísérte a sport, 15 évig standard és latin táncokban versenyeztem, rövid ideig edzőként is tevékenykedtem. Hiszek benne, hogy az egészséges életvezetésnek része a rendszeres sportolás. Mivel rengeteg oldalról (versenyző/hobbi sportoló/edző) láttam a különböző felkészülési terveket, elkezdett érdekelni, hogyan lehet a mentális felkészítéssel hozzájárulni a sikerhez. A pszichológusképzés során először a 3+2 éves képzéssel pszichológus alapdiplomát kapunk, majd ezt követően szakosodunk olyan irányba, ami az érdeklődésünknek megfelel. Nálam is az egyetem alatt rajzolódott ki, hogy a sportpszichológia lesz a folytatás, a saját élmények és a szakmai érdeklődés is ilyen irányba vittek.

Jelenleg leginkább magán tanácsadás keretében sportoló gyerekeket és felnőtteket támogatsz képességeik kibontakoztatásában és teljesítménynövelésben, de a fiatal felnőtt korosztály problémáiban is segítesz. Mik a legjellemzőbb elakadások, amelyekkel megkeresnek?

A sportolók jelentős része a versenystressz kezelésében szeretne fejlődni. Úgy érzik, nem megy úgy a versenyzés, mint az edzések, nem jön ki a valós tudásuk, teljesítményük, mert túlzott mértékben szoronganak, izgulnak. Ezzel karöltve jár az alacsony önbizalom. A többségnél tehát önbizalmat növelünk és optimális szorongási szintet állítunk be különböző sportpszichológiai gyakorlatokkal. A többi bejelentkezést motivációs elakadások (abbahagyjam, vagy ne), illetve sérülések és az azokból való felépülés segítése teszi ki. A fiatal felnőttek leggyakoribb önismereti kérdéseik a párkapcsolatokhoz kapcsolódnak. Ilyenkor családterápiás rendszerszemléletben dolgozom, megnézzük, milyen párkapcsolati vélekedésekkel, tapasztalatokkal érkeznek a fiatal felnőtt életükbe, majd közösen helyretesszük, ami esetleg félrecsúszott.

A nyomást, a teljesítménykényszert a mindennapi életből kitörölni lehetetlen, viszont stressztűrő képességünk, sőt agyunk teljesítménye is fejleszthető, milyen módszerek vannak erre?

Az egyik legjobb fejlesztő hatással a sportolás bír. Egyrészt ilyenkor olyan mérhető biológiai változások mennek végbe a szervezetünkben, amelyekkel felvérteződünk a későbbi stresszes eseményekkel szemben, másrészt a mozgással aktuális feszültségeinket is levezethetjük. Pszichológiai technikák közül a relaxálást emelném ki, amelyből már sokféle módszer elsajátítható, illetve a korlátozó gondolatok felszámolása is fontos, hiszen néha nem a szituációval van a baj, nem attól szorongunk, hanem attól, amit gondolunk róla. A stressztűrés, a megküzdés kialakítása, edzése nagyon lényeges ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan tudjunk működni. Hasznos, ha ennek elsajátítását nem egy projektként fogjuk fel, amit egyszer megtanulunk, majd kipipálunk, hanem olyan cselekvések összességének gondoljuk, amelyek napi rutinná válva pozitívan hatnak testi-lelki egészségünkre.

Osztod azt a véleményt, hogy már 5 perc edzés is javítja a koncentrációt, és enyhíti például az ADHD tüneteit?

Az biztos, hogy az ADHD-val diagnosztizált emberek sokszor olyan hajtóerőről tesznek tanúbizonyságot, amely az átlagos agyműködés esetén nem jelenik meg. Említhetünk példának híres ADHD-s sportolókat, többek között Michael Phelps, Simone Biles is nyíltan vállalják diagnózisukat, és sokszor mesélnek arról, milyen nehézségeken mentek keresztül, vagy mit is jelentett számukra a sportolás.

Milyen mentális elakadásokra lehet gyógyír a sportolás?

Gyakorlatilag bármilyenre, a gyerekek és a felnőttek esetén is erősíti a kontrollfunkciókat, visszafogja az impulzivitást, késleltetésre, kivárásra tanít. Edzi a küzdőképességet, a memóriát, segít a célok kijelölésében, elérésében, hangulatjavító hatással bír, csökkenti a szorongást, növeli az önbizalmat, segíti a pozitív testkép kialakítását. A szociális képességek is jobbá válnak, segít a koncentrálásban mind az edzések ideje alatt, mind a hétköznapokban.

A rendszeres testmozgás nemcsak kreativitást és egy általános jóllétet ad, de visszavezet egy olyan belső nyugalomhoz is, amivel életünk nagyobb problémáira is könnyebben találhatunk megoldásokat. Van olyan mozgásforma, ami különösen pozitív hatással bír agyunk működésére?

Az agy plaszticitása miatt a mozgással újrahuzalozhatunk rossz beidegződéseket. Újraformálhatjuk agyunkat, a most megjelent könyv éppen ennek részleteit mutatja be. A hatékonyság egyéb szempontjaiból is érdemes megfogalmaznunk céljainkat: a kondimon szeretnék javítani, nyújtani szeretnék inkább, az ülő életmód hatásait akarom ellensúlyozni, stb. Ha megfogalmaztuk a célt, a sportszakemberek már nagyon széles választékkal tudnak nekünk segíteni, kísérletezzünk bátran, így biztosan megtaláljuk, amiben igazán jól érezzük magunkat!

A kitartás is fontos tényező, ugyanakkor ha nem élsportolónak készülünk, mi az az ideális edzésmennyiség, amit érdemes tartanunk?

Az egészségmegőrzéshez, szív- és érrendszeri megbetegedések minimalizálásához már a napi fél óra séta is remek. Ilyenkor nagyobb részt szinten tartásról beszélhetünk, a súlygyarapodást fékezzük, az öregedést lassítjuk, picit eddzük a keringési- és légzőrendszert, és persze fitten tartjuk vele memóriánkat is. Van, aki heti 3×1–1,5 órás mozgást javasol, könnyű vagy közepes intenzitású sportokkal (például kerékpározás, kocogás, pilates, jóga, könnyebb fitneszórák), ami hatékonynak mondható egészségmegőrzés szempontjából. Érdekes eredmény, hogy a heti 3×2 óra mozgás kevésbé hatékony, mint a 6×1 óra!

A jelenlegi járványhelyzet miatt erősen leszűkültek a sportolási lehetőségek. Mit tanácsolsz, milyen mozgásformákat gyakoroljunk így, a négy fal közé beszorítva?

Kezdjük a legegyszerűbbel: ilyenkor csökken a napi lépésszám (nem megyünk munkába, ritkábban járunk bevásárolni, stb.). Ha minden nap 30 percet sétálunk a lakókörnyezetünk körül (ezt megengedi a kijárási korlátozás is), már rengeteget tettünk egészségünkért. Emellett ha heti 2-4 alkalommal valamilyen online órát végigcsinálunk, az is jótékony hatással bír. Ha valaki az eddigi tapasztalataiból építkezve saját edzéstervet tud összeállítani, az is nagyon hasznos lehet, de kérhetjük edzők segítségét is ehhez. Azoknak van nehezebb dolga, akik eddig sem mozogtak rendszeresen, nekik most nehéz kialakítani a rutint, akinek megvoltak a kedvenc óratípusai, edzői, azoknak csupán online kell folytatni az órákat. Lehet kísérletezni újabb edzésformákkal is, ez egy jó időszak erre. A jóga, a pilates, a gerinctorna például nyugtatja az idegrendszert, erősíti a tartóizmokat, kinyújtja a rövidüléseket, izomfeszüléseket, ráadásul kis helyigényű és eszköz sem kell hozzá.

Hogyan tudja motiválni otthon magát az, aki eddig heti 3 alkalommal is eljárt sportolni?

Filmajánló – Ultra

Ultra, magyar-görög dokumentumfilm, 83 perc, 2017,  a film 2017-ben felkerült az Európai Filmdíjra érdemesnek tartott, 15 filmből álló rövid listára.

246 km, 36 óra, Athén – Spárta, Spartathlon

Ez a különleges dokumentumfilm 5 futó küzdelmét mutatja be a Spartathlon elnevezésű futóversenyen. Simonyi Balázs résztvevőként és rendezőként is jegyzi a filmet és a versenyt. Óriási ötlet volt megörökíteni a verseny jellegzetességeit a versenyzők szemén keresztül. Lássuk be, nagyon kevés ember képes olyan edzettségi szintet elérni, hogy szintidőn belül lefusson 246 km-t. Gyakorlatilag 36 órán át kell talpon lenni, de nem csak állva, hanem jó tempóban futva, ugyanis ha tartósan sétál valaki két ellenőrző pont között, előfordulhat, hogy kifut a szintidőből és kiállítják a versenyből.  Az edzettségi szint mellett párhuzamosan egy komoly mentális kihívásnak is meg kell felelni, számos holtponton, nehéz gondolaton, fájdalomérzeten kell túljutnia egy versenyzőnek, hogy teljesíteni tudja a távot. Mind az 5 induló története érdekes, különböző motivációkat vonultat fel, melyeket apránként megismerhetünk a dokumentumfilm nézése közben. Balázs például betekintést enged abba, neki hogyan sikerült a futás által leküzdenie a depressziót. Megmutatja számunkra, hogy futás során lehetőséget kapunk, hogy szembenézzünk önmagunkkal! Nem tudunk elmenekülni, csak mi vagyunk és a gondolataink. Kemény önismereti élménnyé válhat a futás, különösen a hosszabb távok.

A film előzetese az alábbi linken érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=KaLJOUhNHJc

A Wikipédián megtalálhatjuk az eddigi magyar teljesítők névsorát, végiggörgetve igazán büszkék lehetünk:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Spartathlon

2019-ben mind a férfi, mind a női mezőny győztese magyar ultrafutó lett! Maráz Zsuzsanna (27 óra 16 perc) és Bódis Tamás (23 óra 28 perc) teljesítési ideje is kiemelkedő. Ha interjút szeretne valaki nézni velük, rengeteget találhat az interneten, például:

https://www.youtube.com/watch?v=OUznjnGBFzY

Van, aki egyszer vág neki a Spartathlonnak, ha sikerül teljesítenie, többé nem megy el. Van, aki addig próbálkozik, míg végre teljesíti a távot, több feladást követően. Van, aki többször is nevez, és sikerrel beér. Lőw András 21-szer (!!!) futotta le a távot. Van, aki számos egyéb ultra távú versenyen teszi le névjegyét: Szőnyi Ferenc a Spartathlon mellett többszörös IronMan, illetve 5x, 10x, 20x-os IronMan teljesítő, utóbbit a világon elsőként teljesített kétszer. A film rendezője, Simonyi Balázs már 7 sikeres Spartathlon teljesítést tudhat magáénak. Lubics Szilvia TedX előadását is nagyon ajánlom a téma után érdeklődőknek, jól összefoglalja a verseny és a felkészülés sajátosságait. Szilvia többszörös győztes, aki több alkalommal a pályacsúcson is javított, fogorvosi praxisa és 3 gyermeke mellett készül az ultratávok lefutására heti, napi komoly futás és erősítés adagokkal.

https://www.youtube.com/watch?v=dp7kAnsJt78

Ha az ultra távokhoz most nem kapott valaki kedvet, a futást, mint sportolási, önismereti, fejlődési lehetőséget jó szívvel ajánlom mindenkinek! Az ultrafutók kiváló példaképek, akik szorgalmukkal, kitartásukkal, fegyelmezettségükkel inspirálhatnak minket.

 

„A futás ilyen: tényszerű, egyszerű és elvezet önmagadhoz. Milyen messze kell menned, hogy közel kerülj önmagadhoz?”

ultra.sportpszichologia

RTL Reggeli – Gyerekek és a fekete özvegy

RTL Klub Reggeli című műsorában egy nem mindennapi szomorú esetről beszélgettünk. Bolíviában 3 gyerek fekete özveggyel csípette meg magát, hogy pókemberré változzanak.

Mi lehetett a gond? Természetesen nehéz konkrétumot megállapítani a részletek ismerete nélkül. Néhány feltételezést érdemes megvizsgálnunk, mert fontos dolgokra világít rá ez a szomorú példa. A gyerekek 7-8 éves korra kezdik megérteni a filmek, mesék és a valóság különbségét. Óvodás korban a kettő még gyakran keveredik. Sok magyarázat szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a gyerekekben a kettő elkülönítésének képessége. Olvasott mese esetén ez könnyebb, hiszen amikor kinyílik a könyv, a kisgyerek tudja, hogy egy elmondott történet következik, melyhez esetleg vannak színes képek, rajzok, de a nagyobb rész a fantáziájára van bízva. Ez a szorongásokat is csökkenti, hiszen épp annyit képzel el egy rémes jelentből, gonosz szereplőből, amennyit elbír lelkileg, míg sajnos a tévében készen kapja a képeket, legtöbb esetben lelkileg megterhelőbbet, mint ami optimális volna. Ha filmeken, élő szereplőket lát egy óvodás, azt fogja hinni, hogy a szereplők a valóságban is barátok, házasok, van szuper erejük, tényleg megsérülnek, vagy meghalnak, azaz pontosan az és úgy történik velük, amit látunk a filmen. Ez a hatás akkor is létrejöhet, ha animált, vagy rajzolt történetről van szó. Érdemes szülőként kiemelnünk a valóság és a történet közötti különbségeket.

Ha gyermekünk megfogalmazza, hogy szeretne repülni, vagy egyéb szuper képességgel rendelkezni, nem kell letiltanunk a mesenézést, csupán elmondani neki, hogy erre még egy ember se volt a valóságban képes, a történetben ez egy kitalált dolog; megsérülhet, ha magasról leugrik. De megértjük, hogy tetszik neki, szerintünk az ő szuper ereje az, hogy… pl. segítőkész, kedves, jól focizik, társasozik stb. Kiközösítés esetén még fokozottabb vágy tud élni a gyerekekben arra, hogy valamivel kitűnjenek, ilyenkor kihívásoknak is könnyebben engednek „ha nem csinálod meg, gyáva vagy”… „ha megcsinálod, lehetsz a barátunk”. Fontos ismernünk a gyermekünket és a közösséget, ahova jár, hogy ilyenekről értesüljünk. Kérhessen tőlünk segítséget, elmondhassa, ha bántják, lehetetlen dolgokat kérnek tőle. Átlagosan napi 7 percre csökkent a szülő-gyerek beszélgetések száma, ami rettenetesen kevés! Ebbe az is benne van, hogy mi volt az ebéd, kapott-e valamiből jegyet, sok-e a házi? Egy-egy film után ennek a többszörösét lenne jó beszélgetéssel tölteni: kinek mi tetszett, ki volt a kedvenc karakter és miért, hogyan fejezné be ő a történetet stb.?

tevezes.gyerekekkel.pszichologusAkár a közös tévézés, akár a közös meseolvasás teremthet egy olyan légkört, amiben könnyebben megnyílnak és mesélnek a gyerekek, ha odafigyelünk rájuk. Használjuk okosan a lehetőséget!

Médiahasználattal kapcsolatos tanácsok:

  • limitáljuk a képernyő előtt töltött időt, amennyire csak lehet (főleg óvodás korban)
  • ha egyedül néz a gyerek filmet, mesét, az adott tartalom korosztályi besorolását vegyük figyelembe (csak olyat nézhessen, ami szülői felügyelet nélkül is nézhető, erre érdemes akár szűrőprogramot keresnünk, beállítanunk)
  • ahol megjelenik, hogy pl. 12 éven aluliaknak szülői felügyelet nélkül nem ajánlott, ezt vegyük figyelembe
    • akkor sem érdemes ilyet közösen néznünk, ha minket is és a gyereket is érdekli
    • ha megnézzük, hagyjunk időt utána, hogy átbeszélhessük, amit láttunk (pl.: valósághoz mennyi köze van)

 

A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:

https://rtl.hu/rtlklub/reggeli/boliviai-gyerekek-pokcsipes-fekete-ozvegy-pokember-fantazia-valosag-kiss-nemes-veronika

Nyugizóna – Facebook Live

sportpszichologia.mozgas

2020.05.14-én csütörtökön először próbálom ki, milyen Facebook Live keretein belül beszélni egy pszichológiai témáról, ahol aktívan reagálhat, kérdezhet, hozzászólhat a közönség.

Izgulok, kíváncsi vagyok, várom! Ha érdekel, nézd élőben, vagy később nézd vissza!

 

Az esemény linkje: https://www.facebook.com/events/2632102973560899/

Sorozatajánló – Sex Education

Számomra a #maradjotthon egyik nagy pozitívuma, hogy sorozatnézésre több időm jut. Összeszedtem néhány kedvencemet, mely listából más is meríthet, ha valamelyikhez kedvet kapna. Humoros, és komolyabban elgondolkodtató verziókat is kiemelnék, hiszen mind a nevetésre, mind az elmélyült gondolkodásra kedvet érezhetünk ezekben a napokban. Mindegyik sorozatban közös azonban, hogy árnyalt szereplőket látunk, akiknek összetett gondolataik, személyiségük van, mely szembesül a mindennapok kihívásaival. Végre nem a sablonos jó-rossz csoportba sorolhatjuk őket, hanem végtelenül emberiek, így bármelyikükkel könnyen azonosulhatunk, kaphatunk a saját életünkre nézve új felismeréseket, visszajelzéseket, elgondolkodtató kérdéseket.

sex-education-netflix

A Netflix saját gyártású Szex edukáció című sorozatának eddig 2 évada készült el, személy szerint nagyon várom a 3.évadot. A sorozat remek karakterekkel, zseniális humorral járja körül a szexualitás alapkérdéseit. Mindehhez terápiás humorbonbonokat is kapunk Gillian Anderson jóvoltából, aki szexterapeutát alakít a sorozatban. Kamasz fia (Asa Butterfield) hirtelen kínálkozó alkalomtól és ötlettől vezérelve, egyszer csak azon kapja magát, hogy a suli félreeső helyein oldja meg iskolatársai szexuális problémáit. Szenzációs, amikor szakmailag hiteles kérdések, visszajelzések tudnak elhangozni egy sorozatban, mely egyszerre szórakoztató és növeli a néző tájékozottságát, eloszlatja félelmeit, sztereotípiáit a pszichológiai segítségnyújtással kapcsolatban. Ha hangulatjavításra vágyunk a karantén alatt, jó választás a sorozat!Kamasz fiatalok szexuális nevelésének remek kiegészítője lehet.

valas-hboMaradva még a humoros opcióknál a HBO-n nézhető Válás című sorozat egy középkorú házaspár válását mutatja be, kamasz gyerekekkel, új kapcsolatokkal. Fanyar humorával fogyaszthatóvá tesz egy nagyon is nehéz élethelyzetet, témát. A válás ugyanis az egyik legnagyobb krízisesemény egy család életében, melyen nem könnyű átmenni, kialakítani az új viszonyulást egymáshoz, egymás új párjaihoz, a mindennapokhoz. Frances és Rob végigkísérnek minket a döntésen, a jogi és érzelmi folyamatán a veszteségfeldolgozásnak, ugyanakkor azt is láthatjuk tőlük, ahogyan talpra állnak hol több, hol kevesebb sikerrel, hasonlóan hullámzóan, ahogyan az a valóságban is megtörténhet.  Kamasz gyerekeik kendőzetlen őszinteséggel fogalmaznak meg feléjük észrevételeket, kritikákat. Láthatjuk az elbizonytalanodást, hiszen az elengedés nem csak a rossz dolgoktól való megszabadulás, hanem a pozitív élményektől, emlékektől való eltávolodást is jelenti, mely összetett, ambivalens érzésekkel jár.

Komolyabb vizekre evezve eszembe jut 3 drámasorozat, melyek fontos pszichológiai kérdéseket járnak körül.

terapia_A Terápia (HBO) című sorozat különlegessége, hogy bár az alapstory külföldi ötlet, a magyar adaptációjában ismert, és kevésbé ismert, rendkívül tehetséges magyar színészekkel láthatjuk, amint a pszichológus András (Mácsai Pál) magánrendelésére érkeznek kliensei. Mind a három évad kicsit más, újabb és újabb élettörténeteket, nehézségeket ismerhetünk meg, melyek kapcsán a szereplők pszichológushoz fordulnak. Bár a helyszín az idő legnagyobb  részében a terápiás szoba, ami lehetne egy idő után unalmas, mégis lebilincselőek a beszélgetések, az a kapcsolódás, ami pszichológus és kliense között lezajlik. Jó dolog, hogy általa megismerhetővé válik a pszichológiai tanácsadás menete, a közös gondolkodás mikéntje, jellegzetességei. Külön érdeme a sorozatnak, hogy bemutatja a néző számára, hogy a pszichológus is ember, különböző magánéleti helyzetekkel, nehézségekkel, munkahelyi elakadásokkal, melyekkel ő is fordulhat és fordul is pszichológus kollégához, hol esetmegbeszélés végett, hol egyéni tanácsadásra jelentkezve.

Rólunk-szól-viasat3-500x182

Szerintem napjaink egyik legkiemelkedőbb alkotása a Rólunk szól (NBC) című drámasorozat, mely oly mértékű érzelmi intelligencia fejlesztést hajt végre a nézőben, hogy receptre kéne felírni a komplett magyar társadalomnak (valószínű más országok is profitálnának belőle, de én itt dolgozom, az itthoni helyzetet, a magyar emberek nehézségeit ismerve gondolom, hogy nekünk mindenképp hasznos, akkor is, ha az amerikai középrétegről íródott). Gyakorlatilag minden családot, egyént érintő nehézséget számba vesz, mellyel életünk során találkozhatunk, és megmutatja, hogyan hat emberek életére, érzéseire, gondolataira 1-1 életesemény, helyzet. Találkozunk mentális betegséggel, alkoholizmussal, kóros túlsúllyal, párkapcsolati elakadásokkal, gyermekvállalás nehézségeivel, örökbefogadással, nehezített gyásszal, hogy csak néhányat említsek a 4 évad során feldolgozott témákból.  Mindezeket nagyon szerethető, árnyalt karakterek szemüvegén keresztül látjuk, akik végtelenül emberiek, olyanok mint mi, így „rólunk” is szól a történetük. Érdekesen van kihangosítva a szereplők közötti kölcsönhatás (nagyon éretten beszélnek saját gondolataikról, érzéseikről egymás előtt), mely a családterápiás munkának is sajátja. Nem bűnöst, vétkest keresünk a megoldáshoz, hanem az emberek egymásra gyakorolt hatásait igyekszünk feltárni, jó irányba terelni, ami elhozhatja a vágyott állapotot. Az idősíkok váltakozása miatt a motivációs háttér, az élmények melyek formálták az adott személyiséget aprólékosan megismerhetőek.  Elgondolkodtató alkotás minden egyes rész.

viszony

A Viszony (HBO) című sorozat különlegessége, hogy 1-1 részt két főszereplő szemszögéből ismerhetünk meg. Eleinte teljesen ugyanazt az eseménysort látjuk, erősen kisarkítva a két személy megélésbeli különbségeit. Az alaptörténet két házasság szétesését mutatja be, ahol az egyik kapcsolatból a férj, míg a másik kapcsolatból a nő bonyolódik egymással egynyári viszonyba. A félrelépés kitudódik mindkét házasságban, így a házastársak is beszállnak a történetmesélésbe, hogyan élték meg társuk kitekintését. Hogyan alakul a viszonyból, házasságig eljutó kapcsolat Noah és Alison esetében, hogyan lép tovább válását követően Helen és Cole, ezeket a kérdéseket járják körül a szereplők, izgalmas mellékszálakkal. Az 5 évadot megélt sorozat 3. évada számomra felejthetőbb maradt, míg az 1-2 és a 4-5. évadok mindenképpen különlegesek abban, ahogyan bemutatják a szereplők gondolatvilágát, megküzdéseit, megéléseit, jó tanácsaikat gyermekeiknek, következtetéseiket saját életük eseményeire nézve, melyből a néző is inspirálódhat, ha párhuzamokat vél felfedezni.

Kellemes szórakozás, elgondolkodást kívánok bármelyik sorozathoz!

Jó tanács: Figyeljünk arra, hogy részenként felálljunk, megmozgassuk egy kicsit magunkat, hogy elkerüljük a mozgásszervi megbetegedéseket, melyeket a sok ülés okozhat! Számos jó 5-8 perces videóötletet lehet találni,  gyógytornászok segítenek a gerinckörüli izmokat, vállövet átmozgatni. Az otthon töltött órák számának emelkedésével, többet ülünk rossz testhelyzetekben, és kevesebbet mozgunk. A sorozatnézés sokszor elég addiktív és gyakran lesz maratoni tévézés belőle. Figyeljünk egészségünkre!

Az agyadat is tuningolja a rendszeres sport – cikk

A cikk képes, videós illusztrációkkal ezen a linken tekinthető meg:

https://nlc.hu/eletmod/20200421/mozgas-sport-karanten/?fbclid=IwAR0Ht8kc3f9PXz33TtsmSmQwo7vdzkyL9nzYrmcHGt5T5riA8-zUaKT1MRc

 

Akadálypálya a kertben, szoborjáték a nappaliban – az agyadat is tuningolja a rendszeres sport

Hogyan motiválhatjuk a gyerekeket a mozgásra? Milyen játékokat, és tornagyakorlatokat találjunk ki nekik, és hogyan kezdjenek bele az edzésekbe azok, akik eddig rettegtek tőle? Nemcsak a testünknek, de az agyunknak is szüksége van a mozgásra, mondjuk, hogy miért!

Bár mostanában leginkább a négy fal között vagy jobb esetben a kertben töltjük, mégis érdemes időt szánni némi testmozgásra. Rendszeres sport jó hatással van a testünkre, de vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy agyunk egészsége szempontjából kevés dolog fontosabb, mint a mozgás? Már egyetlen edzéssel javul a koncentrációs képességünk és a memóriánk.

Úgy tartják, hogy gyakorlatilag bármilyen mentális problémára jótékony hatással lehet a sport, ennek pedig több oka van. Erősíti a kontrollfunkciókat, visszafogja az impulzivitást, késleltetésre, kivárásra tanít. Edzi a küzdőképességet, a memóriát, segít a célok kijelölésében, elérésében, hangulatjavító hatással bír, csökkenti a szorongást, növeli az önbizalmat, segíti a pozitív testkép kialakítását. „A sportnak köszönhetően a szociális képességek is jobbá válnak, segít a koncentrálásban mind az edzések ideje alatt, mind a hétköznapokban” – mondja Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus, családterapeuta. Sokan azon a véleményen vannak, hogy akár már napi öt perc mozgás is képes javítani a koncentrációt, és enyhíteni például az ADHD tüneteket is. „Az biztos, hogy az ADHD-val diagnosztizált emberek sokszor olyan hajtóerőről tesznek tanúbizonyságot, mely az átlagos agyműködés esetén nem jelenik meg. Híres ADHD-s sportoló például Michael Phelps, aki nyíltan vállalja diagnózisát, és sokszor mesél  arról, milyen nehézségeken ment keresztül, vagy mit is jelentett számára a sport.”

Az élsport, egy külön kategória, sokakat talán el is riaszthatnak azok a példák.  Éppen ezért fontos arról beszélni, hogy mennyi az az ideális edzéssel, testmozgással töltött idő, amit a hétköznapokban érdemes tartanunk?  „Az egészségmegőrzéshez, szív- és érrendszeri megbetegedések minimalizálásához már a napi fél óra séta is remek. Ilyenkor nagyobb részt szinten tartásról beszélhetünk, a súlygyarapodást fékezzük, az öregedést lassítjuk, picit eddzük a keringési- és légzőrendszert és persze fitten tartjuk vele memóriánkat is. Van, aki heti 3x 1-1,5 órás mozgást javasol, könnyű vagy közepes intenzitású sportokkal (például kerékpározás, kocogás, pilates, jóga, könnyebb fitness órák), ami hatékonynak mondható egészségmegőrzés szempontjából. Érdekes eredmény, hogy a heti 3×2 óra mozgás kevésbé hatékony, mint a 6x 1 óra!”

A helyzet azonban most lényegesen nehezebb, de nem lehetetlen mozogni. A kijárási korlátozás lehetővé teszi az egyéni sporttevekénységet, vagyis napi 30 perc séta a lakókörnyezetünk körül, saját tempóban, egyedül megengedett. Ezzel már rengeteget tettünk az egészségünkért. „Emellett ha heti 2-4 alkalommal valamilyen online órát végigcsinálunk, az is jótékony hatású. Ha valaki az eddigi tapasztalataiból építkezve saját edzéstervet tud összeállítani, az is nagyon hasznos lehet, de kérhetjük edzők segítségét is ehhez. Azoknak van nehezebb dolguk, akik eddig sem mozogtak rendszeresen, nekik most nehéz kialakítani” – mondja a szakértő, hozzáteszi azt is, hogy nem lehetetlen. Azonban még a rendszeresen sportoló emberek számára is gondot okozhat a motiváció, hogy edzőterem helyett, a nappali közepén kezdjenek ugrálni. „A legfontosabb tartani azokat a napokat, amikor eleve eljártunk edzeni. A lépésszámláló, mozgáskövető alkalmazások is segítségünkre lehetnek, ezekkel vissza lehet nézni a heti átlagokat, ami önbizalommal töltheti el azt, aki teljesítette a kitűzött célt, illetve motiválhatja azokat, akik alatta maradtak, mert vizuálisan visszajelzi a teljesítményt. A csoportos, online edzés is nyújthat egyfajta társas támaszt.”

Ahol kisgyermekek is vannak a családban, ott talán még nehezebb a helyzet, de vannak olyan játékos mozgásformák, amiket a nappaliban is kipróbálhatunk.  „Otthon tartsuk észben, hogy a kisgyermekeknek akkor működik jól a testük, agyuk, ha nagyobb mozgásokat tudnak végezni. Javasolnám például a szoborjátékot: tegyünk be zenét, amire szabadon ugrálhatnak táncolhatnak a gyerekek, néha stoppoljuk le, ilyenkor az a szabály, hogy meg kell merevedni pár másodpercre, ha a zene újraindul, akkor lehet folytatni. Ha már sportolt gyermekünk, érdeklődhetünk az edzőknél, milyen online órákat lehet náluk elérni. És mindenképp olvassuk el az Edzett agy című könyv gyerekekre vonatkozó fejezetét!” – javasolja Veronika, hozzáteszi, ha van egy kisebb kertünk, udvarunk, akkor a gyerekeknek bátran építsünk akadálypályát, vagy vonjuk be őket a kertészkedésbe. „Megoldás lehet, ha az online órán kiadott gyakorlatok a szabadban végzik el. De ne szidjuk le őket, ha nem követik pontosan az előírt feladatokat. Érdemes a »klasszikus« játékokat is bevetni, a tollaslabda, a fogócska, a bújócska, a kidobós és a frizbi is jól bevált megoldás lehet a mozgáshiány levezetésére.”

Ha most, a bezártság idején vágunk bele a mozgásba, a tornába, jógába…, hatványozottan igaz, hogy legyünk nagyon türelmesek önmagunkhoz. Nem gond, ha nem megy minden azonnal flottul. Tudatosítsuk magunkban, hogy máris sokat tettünk testünkért, a mentális egészségünkért. „A napokban megjelent, Edzett agy című könyvben van egy idézet, ami így szól:»Ha rossz a kedved, sétálj. Ha utána is rossz a kedved, sétálj még egyet.« Tehát a szorongásos, depresszív megbetegedések számának növekedésével összefüggésbe hozható a mozgáshiány, de ha megértjük és megtapasztaljuk a mozgás hangulatjavító hatását, talán többen fognak a jövőben tudatosabban mozgással, sportolással tenni saját testi-lelki jólétükért. Ezáltal egészségesebb életvezetési mintát adhatunk tovább a következő generációknak” – véli Veronika.

Épp testben épp lélek

Sportolók a koronavírus idején

Mindannyiunk számára nehéz a koronavírus fékezése miatt hozott intézkedések betartása, a megváltozott mindennapokhoz való alkalmazkodás. Megélhetjük a korlátozottság, bizonytalanság, kontrollvesztettség érzését. A rendszeresen versenyző sportolók a megszakított felkészülés, lemondott versenyek miatt érezhetik magukat lehangoltnak, csüggedtnek, szomorúnak; gondolhatják, hogy eddigi munkájuk feleslegessé vált. Így megjelenhet életükben a veszteségélmény, mely során úgy érezhetik, egy szezont vesztettek el, befektetett energiák vesztek kárba. Fontos, hogy ezeken a gondolatokon változtassanak. A lelki munka sokban hasonlít egy sérülés utáni rehabilitációhoz, amikor a műtétek, kezelések miatt esik ki jó néhány hónap. Annyiban más viszont a jelenlegi helyzet, hogy most mindenki „kispadra került” bizonytalan időre. A jelenlegi időszak kiváló lehetőség lehet a fejbeli felkészültség növelésére, mentál tréning elsajátítására, mellyel pótolhatóak a kiesett edzések, fejleszthető a technikai tudás aktív gyakorlás nélkül is. Ehhez oktató videók, vagy sportpszichológus szakemberek is segítséget tudnak nyújtani a sportolóknak. Ahhoz, hogy ez a munka eredményes legyen, először az új mindennapokhoz való alkalmazkodást érdemes kialakítani a sportolóknak. A sportolók is emberek, így a helyzetből adódó általános nehézségek őket is érintik, ezeken felül szembesülnek a saját sportágukra jellemző kényszer változtatásokkal. Online konzultációk során azt tapasztalom, hogy kb.2-3 hét elég lehet a #maradjotthon-hoz való alkalmazkodáshoz, és újabb 2-3 hét alatt elérhető, hogy már fókuszt váltson az egyén, és jó színvonalon működtesse mindennapjait, melyből profitálni is tud. Természetesen az sem gond, ha ettől eltérő tempót tapasztalunk, nagyon egyéni, kinek mennyi idő az átállás.

sportpszichologusSok sportágban a kezdeti 2-3 hetes időszakot átvészelve szintentartó, alapozó edzésekre tértek át a sportolók. Sokszor az edzők adnak olyan feladatokat, melyeket otthonaikban, vagy otthonaik környékén egyedül tudnak elvégezni a sportolók. Vannak, akik maguknak állítanak össze edzésprogramot. A rendszeresség rendkívül fontos, ne ad hoc jelleggel, hanem következetesen tartsa az illető az edzésprogramot, ez a hozzáállás sok nehéz helyzeten átbillenthet. A járványhelyzet elmúltával jelentős előnyhöz juthat az, aki most nem tétlenkedik, azokkal szemben, akik nem tudnak átállni az új edzésrendre. A napirend megtervezése, tartása, kiértékelése sokat tud segíteni (pl.: ugyanabban az időpontban mozogni, amikor lennének az edzések). Edzésnapló írásával követhető a teljesítmény, mind objektív mérőszámok (pl.: ismétlésszám, km, idő), mind szubjektív oldalról (pl.: lelkileg milyen volt az edzés, holtponton hogyan sikerült átlendülni, stb.). Online kapcsolattal, vagy telefonon átbeszélve kiértékelhető a heti edzésprogram, élsportolók esetén akár napi egyeztetéssel, forró dróton lehetnek az edzőkkel. A beszélgetések is keretezik a kialakult helyzetet, támpontokat adnak a sportolóknak, akiknek eddig jellemzően nagyon szigorú időbeosztáshoz, szakemberek által előírt edzéseikhez képest lazulhattak a mindennapok keretei. Levertség, hangulatingadozás normális reakciók ebben az időszakban. Azonban sportolók esetén fokozottabban fennáll ennek a veszélye, hiszen lehet, hogy hirtelen felére, negyedére esett a fizikai terhelés, minek következtében jelentősen megborul a hormonális egyensúly a szervezetükben. Emiatt kiemelten fontos, hogy a sportszakemberek odafigyeljenek rájuk, ha szükséges sportpszichológushoz irányítsák őket, figyeljenek rá, hogy meglegyen a napi megszokott mozgásmennyiség!

 

Karantén hatása ránk és párkapcsolatunkra

Be Smart Klub szervezésében online előadás keretein belül 2020 március végén szedtük össze, milyen hatásai vannak a kijárási korlátozásnak, önkéntes, vagy hatóságilag elrendelt karanténnak az életünkre.

Normális, hogy ilyen körülmények között mindenki feszültebb, akár egyedül lakik, akár párjával, gyerekeivel. A kialakult helyzet végének beláthatatlan dátuma, illetve az eseményekkel kapcsolatosan megélt csökkent kontrollérzés, vagy a kontrollvesztés érzete növeli az emberekben a frusztrációt, szorongást, dühöt, negatív érzéseket. Ez gyakoribb konfliktusokhoz vezethet, így új konfliktuskezelő stratégiák kipróbálására lehet szüksége a családtagoknak. Fontos, ha egymagunk elakadunk, merjünk segítséget kérni! Legtöbb kollégámmal egyetemben én is dolgozom online, és korlátozottan, de van lehetőség új bejelentkezések fogadására is.

Lehetőleg legyünk magunkkal és családtagjainkkal is türelmesek. A jelenlegi helyzet kialakulásától számítva lehet, hogy néhány hétbe telik, míg új egyensúlyt teremtünk mindennapjainkban. Bár tele van a média azzal, hogy milyen hasznos tevékenységekre fordíthatjuk a plusz időt, én azt gondolom, hogy ebbe a fázisba mindenkinek a maga tempójában kell megérkeznie. Ne baj, ha nem megy első héttől, hogy kiselejtezd a lakást, lepucold az ablakokat, és kigyúrd a beach bodyt (amit nem is biztos, hogy idén meg lehet mutatni a strandokon)! Szép fokozatosan jöjjön rá mindenki arra, milyen napi ritmus, napi rend segít neki az átállásban, majd a további napok működtetésében. Kísérletezések által kívánom, hogy jöjjön rá mindenki milyen tevékenységek csempésznek örömöt a mindennapokba.

Az előadásban számos szorongáscsökkentő ötletet szedtünk össze. Közöttük az egyik kimagaslóan jól teljesítő, tudományosan is sok oldalról igazolt módszer a sportolás. Az Edzett agy című könyvben elmélyedve megtudhatjuk mennyi pozitív hatása van a  mozgásnak testi-lelki egészségünkre, milyen fejlesztő hatással bír agyműködésünkre. Azt sok helyen hallhattuk, olvashattuk, hogy az elhízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, izmaink, ízületeink, légzőrendszerünk karbantartásában hasznos a rendszeres sportolás. Edzés során felszabaduló hormonok által csökken a negatív hangulat, jobb lesz a kedvünk, önbizalmunk. Talán azt eddig nem tudtuk, hogy memóriajavító funkcióval is bír a rendszeres mozgás, sőt megelőzheti, késleltetheti az időskori leépülést, és a stresszel szemben is ellenállóbbá teszi a szorongásért felelős agyterületeket! Mindenkinek csak javasolni tudom a könyv elolvasását, és az otthon töltött napokba a mozgás beépítését. Nem kell maximalistának lennünk, és 90 perces edzéseket tolni a nappaliban. Bőven elég, ha 30-40 perces napi tornázással behozzuk a munkába járás kiesésével a visszaesett mozgásmennyiséget. Ez lehet a lakókörnyezetünk körül tett séta is. Aki ezen felül hetente 2-3-szor plusz gyakorlatokat is végez, az jobb hangulatban töltheti el ezt a bizonytalan időszakot. Az pedig igazán nem mindegy, hogy kellemesen telnek a napok, vagy rágódva, szorongva, depresszívebben.
forbes.edzettagy.kiss.nemes.veronika

Számomra izgalmas volt megtapasztalni, milyen egy kamerába beszélve elmondani az előadást, úgy hogy nem látom a közönség reakcióit, és a kérdéseket is online felületen kapom meg, nem látva a kérdezőt. Élő kapcsolódásnak tekinteni, ami nem egy helyszínen, de azonos időben történik meg közöttem és a hallgatók között kihívás volt számomra. Ha nincs koronavírus és járványhelyzet, ezzel a tapasztalattal fogalmam sincs mikor találkoztam volna. Érdekes volt, de bízom benne, hogy minél előbb találkozhatunk élőben! Addig is mindenkinek kitartást kívánok!

Koronavírus, otthon vagyunk kisgyerekkel – TV2Mokka

koronavirus.pszichologusA ma reggeli adásban az Egyszülős Központ (https://www.egyszulos-kozpont.hu/) vezetőjével közösen szedtük össze, hogy kisiskolás, óvodás gyerekek esetén milyen nehézségekkel szembesülnek a szülők a koronavírus miatt otthon töltött idő alatt, és mit tehetnek. Szeretem ezekben az interjúkban, hogy új szakembereket ismerhetek meg, és hallhatok munkásságukról. Eddig nem tudtam, hogy létezik Egyszülős Központ, pedig milyen fontos most a munkájuk, szolgáltatásaik, hiszen a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek hatványozottabban lehet nehéz a koronavírus okozta megváltozott életvitel kezelése.

Az interjú ezen a linken tekinthető meg:

https://tv2.hu/mokka/325706_kreativ-otletek-dobo-agiek-igy-v.html?fbclid=IwAR0mg4uuSaay3lQf_jQ9RkPSe1-MIqbjdvFo-OSH3ngLGZ5E9uMVyHlFtHc

10 éves korig bőven elég, ha röviden tényszerűen tájékoztatjuk a gyerekeket a kialakult helyzetről. Szorongásnövelő lehet, ha semmit sem mondunk nekik, így az innen-onnan hallottak alapján fantáziájukra van bízva a helyzet értelmezve; vagy ha túl sokat, túl felnőttesen beszélünk velük és nem tudják feldolgozni a hallottakat. Mondjuk el, hogy most van a világon egy betegség, aminek az elkapását próbáljuk megelőzni azzal, hogy otthon tartózkodunk, és mivel ránk kevésbé veszélyes (lehet, észre se vesszük, ha elkaptuk), de az idősebbek rosszabbul lehetnek tőle, ezért most nem látogatjuk a nagymamát. Mivel emberi érintkezéssel (puszi, kézfogás, ölelés), és tárgyakon terjed, ezért gyakrabban és alaposabban mosunk kezet (eleinte ellenőrizzük, hogy elsajátította a gyerek a megfelelő technikát, mossunk közösen, egymás mellett kezet). Itthon védve vagyunk, így itthonról dolgozunk, tanulunk, így a doktor bácsiknak, néniknek kevesebb beteget kell vizsgálniuk, gyógyítaniuk. Hírműsorokat ne nézzünk közösen a gyerekekkel. Igyekezzünk megnyugtatni őket, napirenddel keretet adni a mindennapoknak.

Napirend pl. ovisokkal: az időpontok, tevékenységek ötletek, mindenki bátran, kreatívan szabja rá a saját családjára, gyerekeire, munkájára:

Tipp, gyerekeknek a képes megjelenítés segíti a tájékozódást! Egy ilyen napirend, a konkrétumok (pl.: mi lesz az ebéd) a napirend előzetes átbeszélése, kifüggesztése, és betartása megnyugtató és biztonságot ad a gyerekeknek.

  • 6-8-ig: Ébredés, reggeli, felöltözés
  • 8-10-ig: Anya/apa dolgozik addig nekik rajzolás, színezés, mesenézés
  • 10-10.30: Tízórai gyümölcs (alma)
  • 10.30-11-ig: Levegőzés (séta/erkély/udvar)
  • 11-13: Főzés, Ebéd (Krumplistészta) ebéd után elpakolás
  • 13-14-ig: Csendes pihenő, vagy rajzolás, színezés, mesenézés
  • 14-16-ig: Anya/apa dolgozik, kreatív foglalkozás, játék (pl.: gyurmázás, építés, puzzle)
  • 16-17-ig: Torna, mozgás
  • 17-kor: Uzsonna (vajas kenyér, sajt)
  • 17.30-kor: Felhívjuk a nagyit/családot/barátokat, kinek milyen volt a napja
  • 18-tól: Vacsora
  • 18.30-tól: szabad játék
  • 19-től: Fürdés, esti mese, fekvés

 

Készüljünk fel, hogy megnőhet a stressz szintünk, mind a bezártság élménye, mind a kontrollvesztés érzése, bizonytalanság miatt. Gyakoribbá válhatnak a konfliktusok. A gyerekek is gyakrabban lehetnek hisztisek, dühösek, ellenállóak. Ebben az esetben megnyugtatásra vágynak, kerüljük a büntetéseket, a szóbeli szidást, melyeket egyébként sem javasolt a nevelés során alkalmazni, de egy ilyen új, eddig nem tapasztalt helyzetben könnyebben előjöhetnek ötletként! A szülők is gondoljanak rá, hogy az ő feszültségük is átragadhat a gyerekekre. A legjobb feszültség levezetés a sport, így akár online órákkal, akár saját gyakorlatokkal próbáljunk meg napi szinten fél – egy órát mozogni a gyerekekkel közösen! Ha elakadunk, kérjünk segítséget! A legtöbb pszichológus online továbbra is elérhető tanácsadásra. Azok a gyerekek fogják átvészelni könnyebben ezt az időszakot, akiknek a szülei megfelelően alkalmazkodnak az új kihívásokhoz. Új megküzdéseket alakítanak ki, és erre biztatják gyerekeiket is. Borzalmas átélni egy ilyen krízishelyzetet, létbizonytalanságot. Ugyanakkor minden krízis magában hordja a fejlődés lehetőségét is! Hátha most jut idő arra a társasra, amire eddig nem. Hátha több közös étkezés lesz az asztal körül, családi beszélgetésekkel. Hátha megtanulunk napi szinten relaxálni hanganyagokra. Hátha kialakul az otthoni sportolás rutinja a családban. Hátha… te hogyan fejeznéd be a mondatot? Próbáljunk nézőpontot váltani és arra koncentrálni, hogy mit tanulhatunk, kaphatunk az elkövetkező időszakból!

« Older posts

© 2024 PSZICHOSAROK

Theme by Anders NorenUp ↑