Interjú – Edzett agy

Mindannyian tudjuk, hogy a rendszeres sport jó hatással van ránk de vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy agyunk egészsége szempontjából kevés dolog fontosabb, mint a mozgás? Tudjuk-e, hogy már egyetlen edzéssel javul a koncentrációs képességünk és a memóriánk? A témában megjelent Edzett agy című könyv kapcsán Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus, családterapeutával beszélgettünk.

Miért éppen a sportpszichológia lett az egyik terület, amit választottál?

Egész életemet végigkísérte a sport, 15 évig standard és latin táncokban versenyeztem, rövid ideig edzőként is tevékenykedtem. Hiszek benne, hogy az egészséges életvezetésnek része a rendszeres sportolás. Mivel rengeteg oldalról (versenyző/hobbi sportoló/edző) láttam a különböző felkészülési terveket, elkezdett érdekelni, hogyan lehet a mentális felkészítéssel hozzájárulni a sikerhez. A pszichológusképzés során először a 3+2 éves képzéssel pszichológus alapdiplomát kapunk, majd ezt követően szakosodunk olyan irányba, ami az érdeklődésünknek megfelel. Nálam is az egyetem alatt rajzolódott ki, hogy a sportpszichológia lesz a folytatás, a saját élmények és a szakmai érdeklődés is ilyen irányba vittek.

Jelenleg leginkább magán tanácsadás keretében sportoló gyerekeket és felnőtteket támogatsz képességeik kibontakoztatásában és teljesítménynövelésben, de a fiatal felnőtt korosztály problémáiban is segítesz. Mik a legjellemzőbb elakadások, amelyekkel megkeresnek?

A sportolók jelentős része a versenystressz kezelésében szeretne fejlődni. Úgy érzik, nem megy úgy a versenyzés, mint az edzések, nem jön ki a valós tudásuk, teljesítményük, mert túlzott mértékben szoronganak, izgulnak. Ezzel karöltve jár az alacsony önbizalom. A többségnél tehát önbizalmat növelünk és optimális szorongási szintet állítunk be különböző sportpszichológiai gyakorlatokkal. A többi bejelentkezést motivációs elakadások (abbahagyjam, vagy ne), illetve sérülések és az azokból való felépülés segítése teszi ki. A fiatal felnőttek leggyakoribb önismereti kérdéseik a párkapcsolatokhoz kapcsolódnak. Ilyenkor családterápiás rendszerszemléletben dolgozom, megnézzük, milyen párkapcsolati vélekedésekkel, tapasztalatokkal érkeznek a fiatal felnőtt életükbe, majd közösen helyretesszük, ami esetleg félrecsúszott.

A nyomást, a teljesítménykényszert a mindennapi életből kitörölni lehetetlen, viszont stressztűrő képességünk, sőt agyunk teljesítménye is fejleszthető, milyen módszerek vannak erre?

Az egyik legjobb fejlesztő hatással a sportolás bír. Egyrészt ilyenkor olyan mérhető biológiai változások mennek végbe a szervezetünkben, amelyekkel felvérteződünk a későbbi stresszes eseményekkel szemben, másrészt a mozgással aktuális feszültségeinket is levezethetjük. Pszichológiai technikák közül a relaxálást emelném ki, amelyből már sokféle módszer elsajátítható, illetve a korlátozó gondolatok felszámolása is fontos, hiszen néha nem a szituációval van a baj, nem attól szorongunk, hanem attól, amit gondolunk róla. A stressztűrés, a megküzdés kialakítása, edzése nagyon lényeges ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan tudjunk működni. Hasznos, ha ennek elsajátítását nem egy projektként fogjuk fel, amit egyszer megtanulunk, majd kipipálunk, hanem olyan cselekvések összességének gondoljuk, amelyek napi rutinná válva pozitívan hatnak testi-lelki egészségünkre.

Osztod azt a véleményt, hogy már 5 perc edzés is javítja a koncentrációt, és enyhíti például az ADHD tüneteit?

Az biztos, hogy az ADHD-val diagnosztizált emberek sokszor olyan hajtóerőről tesznek tanúbizonyságot, amely az átlagos agyműködés esetén nem jelenik meg. Említhetünk példának híres ADHD-s sportolókat, többek között Michael Phelps, Simone Biles is nyíltan vállalják diagnózisukat, és sokszor mesélnek arról, milyen nehézségeken mentek keresztül, vagy mit is jelentett számukra a sportolás.

Milyen mentális elakadásokra lehet gyógyír a sportolás?

Gyakorlatilag bármilyenre, a gyerekek és a felnőttek esetén is erősíti a kontrollfunkciókat, visszafogja az impulzivitást, késleltetésre, kivárásra tanít. Edzi a küzdőképességet, a memóriát, segít a célok kijelölésében, elérésében, hangulatjavító hatással bír, csökkenti a szorongást, növeli az önbizalmat, segíti a pozitív testkép kialakítását. A szociális képességek is jobbá válnak, segít a koncentrálásban mind az edzések ideje alatt, mind a hétköznapokban.

A rendszeres testmozgás nemcsak kreativitást és egy általános jóllétet ad, de visszavezet egy olyan belső nyugalomhoz is, amivel életünk nagyobb problémáira is könnyebben találhatunk megoldásokat. Van olyan mozgásforma, ami különösen pozitív hatással bír agyunk működésére?

Az agy plaszticitása miatt a mozgással újrahuzalozhatunk rossz beidegződéseket. Újraformálhatjuk agyunkat, a most megjelent könyv éppen ennek részleteit mutatja be. A hatékonyság egyéb szempontjaiból is érdemes megfogalmaznunk céljainkat: a kondimon szeretnék javítani, nyújtani szeretnék inkább, az ülő életmód hatásait akarom ellensúlyozni, stb. Ha megfogalmaztuk a célt, a sportszakemberek már nagyon széles választékkal tudnak nekünk segíteni, kísérletezzünk bátran, így biztosan megtaláljuk, amiben igazán jól érezzük magunkat!

A kitartás is fontos tényező, ugyanakkor ha nem élsportolónak készülünk, mi az az ideális edzésmennyiség, amit érdemes tartanunk?

Az egészségmegőrzéshez, szív- és érrendszeri megbetegedések minimalizálásához már a napi fél óra séta is remek. Ilyenkor nagyobb részt szinten tartásról beszélhetünk, a súlygyarapodást fékezzük, az öregedést lassítjuk, picit eddzük a keringési- és légzőrendszert, és persze fitten tartjuk vele memóriánkat is. Van, aki heti 3×1–1,5 órás mozgást javasol, könnyű vagy közepes intenzitású sportokkal (például kerékpározás, kocogás, pilates, jóga, könnyebb fitneszórák), ami hatékonynak mondható egészségmegőrzés szempontjából. Érdekes eredmény, hogy a heti 3×2 óra mozgás kevésbé hatékony, mint a 6×1 óra!

A jelenlegi járványhelyzet miatt erősen leszűkültek a sportolási lehetőségek. Mit tanácsolsz, milyen mozgásformákat gyakoroljunk így, a négy fal közé beszorítva?

Kezdjük a legegyszerűbbel: ilyenkor csökken a napi lépésszám (nem megyünk munkába, ritkábban járunk bevásárolni, stb.). Ha minden nap 30 percet sétálunk a lakókörnyezetünk körül (ezt megengedi a kijárási korlátozás is), már rengeteget tettünk egészségünkért. Emellett ha heti 2-4 alkalommal valamilyen online órát végigcsinálunk, az is jótékony hatással bír. Ha valaki az eddigi tapasztalataiból építkezve saját edzéstervet tud összeállítani, az is nagyon hasznos lehet, de kérhetjük edzők segítségét is ehhez. Azoknak van nehezebb dolga, akik eddig sem mozogtak rendszeresen, nekik most nehéz kialakítani a rutint, akinek megvoltak a kedvenc óratípusai, edzői, azoknak csupán online kell folytatni az órákat. Lehet kísérletezni újabb edzésformákkal is, ez egy jó időszak erre. A jóga, a pilates, a gerinctorna például nyugtatja az idegrendszert, erősíti a tartóizmokat, kinyújtja a rövidüléseket, izomfeszüléseket, ráadásul kis helyigényű és eszköz sem kell hozzá.

Hogyan tudja motiválni otthon magát az, aki eddig heti 3 alkalommal is eljárt sportolni?