Korábbi bejegyzésemben a szakpszichológus képzésekről írtam:

Hogyan lesz valakiből sportpszichológus?

Most a módszerspecifikus képzések között kalauzolnám el az olvasót, központban tartva az általam elvégzett családterapeuta képzést.

A módszerspecifikus képzések célja egy-egy személet szakmai nyelvének, megállapításainak, gondolkodásmódjának az elsajátítása, melyekre különböző kérdezéstechnikák, intervenciók, gyakorlatok épülnek. Így megtanulható, hogy a kliensek által ismertetett problémák kezelésére melyik módszer milyen megközelítést alkalmaz.

Ilyen például (a teljesség igénye nélkül) a személyközpontú módszerspecifikus képzés, a relaxációs és szimbólumterápiás képzés, a művészetterapeuta képzés, vagy a pár- és családterapeuta képzés, stb.

 

Családterapeuta képzés elemei:

  1. A családterápiás képzés egy 200 órás elméleti tudást adó alapképzéssel kezdődik, melyet írásbeli vizsga zár le. Ezalatt a 200óra alatt ismerkednek meg a hallgatók a rendszerszemlélet alapfogalmaival, sajátosságaival, különböző családterápiás iskolák gondolatmenetével, valamint a családok, párok jellemző nehézségeikkel, elakadásaikkal, azok megsegítésének módjaival.
  2. Az elméleti képzést záró sikeres vizsga után következi a szupervízió fázisa (jelenlegi követelmény 2 x 80 óra). Ilyenkor a családterapeuta jelöltek már elkezdenek gyakorlatban dolgozni, de az esetvezetést csoportos esetmegbeszélő alkalmakon ismertetik, ahol kérdezhetnek, visszajelzéseket kaphatnak munkájukról, mind  a csoportot vezető kiképzőtől, mind a csoporttagoktól. Természetesen titoktartás vonatkozik az esetek ismertetésére, így nem lesz senki sem személy szerint beazonosítható.
  3. Fontos követelmény az önismeret, melynek elvárt óraszáma előre rögzített egyéni és csoportos forma esetén is. Csoportos önismeret esetén lehetőség van rendszerszemléletű családterápiás önismereti csoport elvégzésére, mely 150 órás (nagyjából egy évet lefedő) önismereti munka. Ilyenkor a családterapeuta jelöltek saját családtörténetüket dolgozzák fel közösen családterápiás eszközökkel, és a pszichodráma eszközeivel.
  4. A képződésben lévő családterapeutáknak adott témaspecfikus Workshopok részt kell venniük, melyek egy-egy speciális területbe engednek betekintést pl.: Családterápia ADHD-s családtaggal. A részvételért pontok járnak, melyek összegyűjtését a családterapeuta cím megszerzéséhez igazolni kell. A cím megszerzése után tudásbővítési céllal járunk továbbra is a Magyar Családterápiás Egyesület által szervezett Workshopokra. Én például idén Sue Johnson az Érzelmekre Fókuszáló Párterápia workshopján vettem részt, melyet online közvetítettek a vírushelyzet miatt.
  5. Családterápiás dolgozat és annak védése az utolsó állomás. A dolgozatban egy család- vagy párterápiás folyamatot kell bemutatnia a jelöltnek, kiemelve a családterápiás tudást, amentén alkotott hipotéziseket, kérdezés és visszajelzéstechnikát, gyakorlatokat. Amennyiben a dolgozat szakmai színvonala megfelelő, szóban egy háromtagú biztosság előtt védi meg a vizsgázó, ahol további kérdéseket kap.

Ha mind az 5 ponton megfelelt valaki, akkor nevezheti magát családterapeutának (ha pszichológus diplomája is van), illetve családi konzulensnek (ha pl. szabadbölcsészként, vagy jogászként végezte el a képzést), és kezdheti el az érdemi, aktív munkát. A megnevezésbeli különbség jelzi is számunkra, hogy míg a szakpszichológus képzésre csak pszichológusok jelentkezhetnek,  addig a módszerspecifikus képzések belépési kritériumai mások, van több olyan, ami egyéb felsőfokú végzettséggel is tanulható.

Következő bejegyzésem a pszichológus választáshoz nyújt majd segítséget, hogy mit is figyeljünk például egy honlapon, és mit élőben a személyes találkozások alkalmával.