PSZICHOSAROK

Kiss-Nemes Veronika
Pszichológus, Sportpszichológus
+36 20 968 0053

Szerző: Kiss-Nemes Veronika (Oldal 1 / 3)

Hogyan lesz valakiből sportpszichológus?

A sport szakpszichológussá képződés útjával foglalkozik ez a blogbejegyzés.

 

Sokszor találkozom tanácstalansággal, ha a pszichológusok végzettségére terelődik a szó, hogy pontosan ki mihez ért. Még nagyobb az információk kuszasága az emberekben, ha tágabban az összes segítő szakmát nézzük. Nagyon gyakran látom azt a teljesen téves coaching hirdetést, hogy a betegek pszichológushoz járnak, az egészséges emberek coachoz. Mivel ez a megközelítés félretájékoztatja az embereket például akkor, amikor sportpszichológust keresnének, ezért megpróbálom a saját végzettségem hátterét leírni. Nem vállalkoznék a teljes pszichológusképzés ismertetésére, bízom a kollégákban, hogy mindenki ugyanilyen jól ismeri a saját kompetenciahatárait és azokat felmerülő kérdések esetén elmondja a hozzá fordulóknak.

A pszichológus képzés Magyarországon több részre oszlik. Az egyetemi 5 év során 3 év alapképzést követően 2 év mesterképzéssel folytatódik a pszichológus képzés bölcsészképzés keretein belül. Ez idő alatt átfogó alapismereteket tanulnak a hallgatók az emberek egyéni lelki fejlődéséről, működéséről, egymásra gyakorolt kölcsönhatásaikról. A négy fő tantárgy: fejlődéslélektan, személyiségpszichológia, szociálpszichológia és általános pszichológia, melyekből több féléven át előadásokon, és gyakorlatokon vesznek részt a diákok. A 3 éves alapképzés viselkedéselemző diplomát ad, birtokosa pszichológusi munkavégzésre nem jogosult. Lényegében ez egy mérföldkő, szakdolgozattal, záróvizsgával, és mesterképzésre való felvételivel; lehetőséggel, hogy egyetemet váltson, aki szeretne más képző intézményt kipróbálni. A mesterképzéseken már vannak szakirányok (pl.: felnőtt vagy gyerek klinikai pszichológia), melyek az adott továbbképzési terület betekintő ismereteit adják meg, de külön szakirányú végzettséget nem biztosítanak. Sportpszichológia mesterképzés nincs. Az 5 év végén egységesen mindenki okleveles pszichológus diplomát szerez, melyen feltüntetésre kerül az elvégzett szakirány, de azzal plusz jogosítvány nem jár. Ez annyit jelent, hogy valamivel több szakirányú órát hallgatott a pszichológus, belekóstolt egy tudományterületbe, ha megtetszik neki folytathatja ilyen irányban a továbbtanulást, de választhat mást is. Én a PPKE Interperszonális-interkulturális szakirányán végeztem, mivel itt volt a legtöbb családterápiás ismeret, ami a sportpszichológiai érdeklődésem mellett szintén érdekelt. Mivel a családterapeuta képzés módszerspecifikus képzés, ezért ennek a képződési ágnak külön blogbejegyzést szentelek. Most haladjunk tovább a sportpszichológussá képződés útján, mert az egyetem befejezésével optimális esetben nem ér véget a pszichológus képződése!

Okleveles pszichológusként el lehet kezdeni dolgozni, nem egészségügyi keretek között. Sokan helyezkednek el iskolákban, óvodákban intézménypszichológusként, vagy családsegítőben. Ezekben az intézményekben tanácsadói, illetve prevenciós, pszichoedukációs munka folyik. Együttgondolkodással segíti a szakember a hozzá fordulók kérdéseinek tisztázását, hogy eredményesebben segítsék a gyerekeket, vagy új nézőpontokat kapjanak elakadásaik megoldásához. A gyerekekkel mind egyéni tanácsadások keretein belül, mind csoportos, vagy osztályfoglalkozásokon találkozhat a pszichológus szakember iskolákban, óvodákban egyaránt. Ha felmerül, hogy valakinek további vizsgálatra, tanácsadásra, terápiára lenne szüksége, akkor a pszichológus fog segíteni abba, hova forduljon a szülő, vagy a pedagógus. A továbbirányításra sokszor azért kerül sor, mert a differenciál diagnosztika és a terápiás munka egészségügyi tevékenység, arra külön képzés készíti fel a szakembereket, szakellátás keretén belül valósulnak meg. Ha egyéni vállalkozóként (is) tevékenykedik az okleveles pszichológus, akkor is tanácsadói, prevenciós, pszichoedukációs munkát jogosult folytatni. Ha felmerül differenciáldiagnosztika szükségessége, akkor azt jelzi a kliense felé, és továbbirányítja őt megfelelő helyre állami, vagy magánegészségügyi szakellátásba. ⁣

Az 5 év egyetemet követően a munkába állás mellett lehetőség nyílik szakképzések elvégzésére, melyek mélyebb gyakorlati tudást adnak a pszichológia tudomány különböző területein. Ezek 2-4 tanév hosszú, az egyetemi képzésre ráépített képzések, tehát nem végezhetőek el pszichológus diploma nélkül. Az alábbiakból választhatnak az okleveles pszichológusok:

  • munka- és szervezet szakpszichológus
  • tanácsadó szakpszichológus
  • pedagógiai szakpszichológus
  • szexuál szakpszichológus
  • sport szakpszichológus
  • egészségfejelsztő szakpszichológus
  • klinikai szakpszichológus (gyerek vagy felnőtt szakirányon)
Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus

Kiss-Nemes Veronika
sportpszichológus

Ugyan ezek nem kötelezően elvégzendő képzések, de a nagyon erősen ajánlott kategória bármelyik, ha az adott szakember igazán érdemben szeretne segíteni a hozzá fordulóknak és már eldöntötte, hogy mely területen tevékenykedne legszívesebben. A szakképzés által válik  igazán alkalmassá a pszichológus, hogy az adott szakképzettséghez kapcsolódó területen felmerülő nehézségekben segítsen, akár kutatással, akár tanácsadással. Sport szakpszichológus képzés során a gyerek és felnőtt versenyző és hobbi sportolókra, sport csapatokra, edzőkre, sportolót nevelő szülőkre jellemző elakadásokról és azok megoldásáról tanultunk, melyek a versenyszorongás, rajtláz, sportolói önbizalomhiány, motiváció hiány, sérülések rehabilitációjának segítése, sportkarrier befejezése, edző-szülő konfliktusok kezelése, sportoló-szülő, vagy sportoló-edző konfliktus kezelése stb.. 

Okleveles pszichológus, és más szakképzettséggel rendelkező pszichológus is nyújthat segítséget a fent említett témakörökben, hiszen a sportolók, szüleik és az edzők is emberek, tehát alapműködésükről a pszichológusképzés azonos alapismereteket garantál. Ugyanakkor rájuk specializálódnak a sport szakpszichológusok, a birtokukban lévő plusz tudás gyorsíthatja, vagy hatékonyabbá teheti a munkát. A szakképzés során én éreztem egy olyan fokú tudásbővülést, ami nélkül meggyőződésem, hogy kevésbé eredményesen tudnék segíteni a hozzám fordulóknak. A sportpszichológiai konzultáció során a pszichológiai tanácsadás sportolókra szabott eszközeivel dolgozik a sportpszichológus.

Fontos megemlíteni, hogy differenciáldiagnózisra egy sportolónak, edzőnek, szülőnek is szüksége lehet (pl.: elképzelhető, hogy depresszió áll a tünetek hátterében, így a depresszió kezelése, és nem a sportpszichológiai felkészítés fog segíteni a tünetek felszámolásában). Tehát lehet, hogy szakembert keresve, a sportban tapasztalt problémával bejelentkezhetünk egy sportpszichológushoz, de előfordulhat, hogy azt a visszajelzést kapjuk, nem ő fog tudni nekünk a leghatékonyabban segíteni. Ebben az esetben is igaz, ami az okleveles pszichológusokra is igaz volt, hogy a sportpszichológus nem végez egészségügyi ellátást, tehát ha ennek szükségessége felmerül pszichiáter szakorvoshoz, klinikai szakpszichológushoz irányíthatja kliensét egészségügyi ellátásba. Ilyenkor fogadjuk meg a tanácsát, és vegyük igénybe a javasolt egészségügyi szakellátást!

 

Hamarosan jelentkezem a módszerspecifikus képzések jellemzőivel, melyek a szakképzéstől eltérő módon kiegészítik a pszichológus tudását!

Ridikül – Sportos újratervezés

A Ridikül egyik szeptemberi adásának meglepetés vendége lehettem.

ridikul.sportpszichologus

Arról beszélgettünk tehetséges, világklasszis sportolókkal és Dióssy Klárával, hogy mi szükséges az újratervezéshez, miért hasznos a B terv egy sportoló életében.

Mit gondol a tehetség, kitartás arányáról Király Gábor, Czene Attila, Märcz Tamás? Hogyan álltak át civil karrierre? Mi lenne a sportpszichológusi javaslat a jövőkép alakítása szempontjából?

https://mediaklikk.hu/video/ridikul-sportos-ujratervezes/#

 

Témához kapcsolódó blogbejegyzésem itt olvasható:

http://www.pszichologus.me/sportkarrier-befejezese/

Nov.9. – Árvák

Barát Enikővel közösen várjuk Árvák című könyvének megjelenését, melynek előolvasója és szakmai bírálója lehettem. Nekem rendkívül tetszett, lebilincselt. Remélem tetszeni fog mindenkinek, aki a kezébe veszi és elolvassa!

KissNemesVeronika.pszichologus.BEBelleirobebelle.arvak

 

 

 

 

 

 

B. E. Belle hivatalos oldala: https://www.facebook.com/b.e.belle.writer

Jegyezzétek elő bátran kedvezményekkel🙏🌟➡️

Sportkarrier befejezése

Sportpszichológusként nem csak a teljesítményfokozásban segítem a sportolók munkáját. Gyakran támogatom a sérülés való rehabilitáció folyamatát is, illetve foglalkozom a motivációs válságokkal, melyekben felmerül, vagy szükséges a sportkarrier lezárása.

Fontos-e a B terv?

Felkészülés szempontjából, ha mindent egy lapra tesz fel a sportoló, hegyeket képes megmozgatni akaraterejével a felkészülés, versenyzés során. Ugyanakkor sokkoló hirtelenséggel légüres térbe kerülhet, ha hirtelen a sportága abbahagyására kényszerül akár átmenetileg, akár véglegesen. A legrosszabb esetben például ez egy hirtelen sérülés következményeként történik, melyből való felépülés után nem javasolt, vagy akár lehetetlen folytatni a hivatásos sportolást. Ha van egy minél kidolgozottabb B terv az egyén fejében, annál könnyebb az átállás a civil életre.

Nehéz-e az abbahagyás döntésének meghozatala (ha nem sérülés, hirtelen változás áll a háttérben)?

Bizonytalan jövő mindig jár szorongással, mivel még ismeretlen. Emellett soha nem egyértelműen jó vagy rossz egy döntés, hanem bizonyos előnnyel, és hátránnyal jár. Általában hosszabb, rövidebb mérlegelés előzi meg, hogy valaki eljusson addig a felismerésig, hogy már nem szeretné folytatni a sportkarriert. Nagyon egyéni, hogy kinek mennyi idő szükséges ehhez. Egy évekig tartó sportkarrier során többször szoktak elbizonytalanodni, mérlegelni a sportolók. Sokszor ezek a felvételivel, érettségivel, továbbtanulással kapcsolhatóak. Előfordul az is, hogy valaki elmereng azon, hogy társai hétköznapjai, hétvégéi egészen más tempóban, sűrűséggel telnek, míg ő “kvázi” kimarad, lemarad ezekről az élményekről, az iskola utáni szabadidőről, a bandázásról, unatkozásról, gyakori baráti találkozókról, bulikról. Életkorilag normális, hogy egy kamasz megkérdőjelezi, hogy akar-e sportolni és milyen szinten, akár tehetséges akár nem. Kortáraknak nem edzőtáborral telnek az iskolai szünetek, nem edzésekkel a délutánok! Iskolai képződés befejezése is egy ilyen pont általában. Fontos, hogy ne hirtelen döntés szülessen, hanem átgondolt mérlegelés során döntsön a sportoló, ami a megbánás lehetőségét mérsékli. A lezárás általában érzelmileg nehéz folyamat, sok részletében gyászfolyamathoz hasonló lehet.

Motivációs újratervezést igényelhet egy klubváltás, csapatváltás is. Új embereket, környezetet kell megszoknia ilyenkor a sportolónak, néha érezheti úgy, hogy a nulláról indul, újra fel kell építenie a felkészülését, pozícióját a klubbon, csapaton belül, így saját magában a helyzetnek megfelelő motivációját is.

Jövő fókusz, tudatos jövőépítés gyakori-e?

Egyre inkább, akinek nincs több terve, azt biztatom rá, hogy foglalkozzon a gondolattal. Családi háttér is fontos szokott lenni, mi az üzenet ezzel kapcsolatban. Sportoljon és/vagy építsen civil karriert. Csökkenti a szorongást, ha az abbahagyáskor csak egyik vágányról át kell állni a másikra, még akkor is, ha az csak félig kidolgozott.  Nyugaton teljesen bevett szokás, hogy rendszeresen monitorozzák a sportolók tanulmányi előmenetelét a sportklubban is, és biztatják, hogy civil foglalkozást is válasszon magának.

Tudatos karrier befejezés miben segíthet?

Segítheti a lezárást, ha látja a karrier végét (utolsó szezon, év, szerződés, MB, EB, VB, Olimpia) a sportoló. Ez keretet alakít ki a fejében, tudja mennyit kell még kibírnia, tudja, hogy utána mit fog csinálni, ami fokozza biztonságérzetét. Fontos szempont a biológia, hogy ne hirtelen vegyük el a sport okozta hormonkoktélt! Depresszióval, szorongással szembesülhet  a sportoló, akinek a teste heti több órányi komoly edzésmunkához és azalatt termelődő szorongásoldó és boldogsághormonokhoz van hozzászokva. Nagyon fontos a fokozatos intenzitáscsökkentés, nehogy depresszív állapot álljon elő.

Kinek mikor kéne befejezni?

Sport specifikumait érdemes átgondolni. Aki szertornásznak megy, az 30évesen már nagyon ritkán versenyzik. Emellett érdemes tudni a saját egyéni terhelhetőség határait, lehetőségeit. Fontosak a szűrővizsgálatok, az egészségmegőrzés, ami kitolhatja az abbahagyás időpontját.

Témához kapcsolódó tévé riport, Ridikül: Sportos újratervezés

https://mediaklikk.hu/video/ridikul-sportos-ujratervezes/#

kissnemesveronika.sportpszichologus

Nők Lapja Psziché – Agytorna mozgással

Az ehavi Nők Lapja Pszichében a sport agyműködésre gyakorolt hatásairól beszélgettünk.

kissnemesveronika.sportpszichologus.noklapjapsziche

Kép forrása: https://www.facebook.com/pszichemagazin

https://www.tamaskaposi.com/

RTL Klub Reggeli – Iskolakezdés

2020.08.19-én arról ötleteltünk, hogyan lehet hangolódni a gyerekekkel az iskolakezdésre. Mikre figyeljünk, hogyan tudjuk könnyebbé tenni számukra a szeptemberi indulást. Tartsuk észben, hogy teljesen természetes, ha ez az időszak mind a gyerekeknek, mind a szülőknek, mind a pedagógusoknak szorongásokkal teli lehet, hiszen fél év után indulnak újra a mindennapok.

https://rtl.hu/rtlklub/reggeli/iskola-tanevkezdes-szeptember-gyerek-iskolapad-visszaszoktatas-peller-mariann-papp-gergo

rtlreggeli.pszichologus

Tv2 Mokka – Meztelenkedés a gyerek előtt

2020.08.17-ei adásban néhány útmutatást szedtünk össze Szabó András Csutival, Pachmann Péterrel és Istenes Lászlóval a gyerekek előtti meztelenkedés, közös fürdés témájában.

A beszélgetés az alábbi linken nézhető vissza:

https://tv2.hu/mokka/340512_megoszto-tema-szabad-e-meztelenk.html?fbclid=IwAR0ZOloZiXMYCeVshWWlGsvYPPD4UO36Xszc0L6jAow3xTkyDJYlPXra8Ew

kiss.nemes.veronika.pszichologus.csuti.mokka

Ebben a kérdésben különösen igaz az “ahány ház, annyi szokás” szólás mondás. Hiszen a családon belüli meztelenkedéshez fűzdő, az otthon négy fala között érvényben lévő szabályokat minden család a maga szokásai szerint alakítja. Néhány pszichológiai tanácsot, útmutatást szeretnék adni mindezek átgondolásához. Ugyanakkor itt is fontos, ha elakadunk, kérjük szakember segítségét, aki kimondottan a mi személyes példáinkra, életünkre szabottan tud segíteni.

 

 

Mit érdemes átgondolnia a szülőknek?

Kinél mi volt a szokás az eredetcsaládban, és az milyen érzéseket, gondolatokat keltett anno gyerekként, illetve így felnőttként visszagondolva. Erről érdemes visszatérő jelleggel egyeztetnie a szülőknek, hiszen a gyerek életkorának előrehaladtával csiszolják ők is a két esetleg eltérő, vagy hasonló hozott hozzáállásukat. Milyen a viszonyuk a saját testükkel, mit szeretnének a gyermekeiknek továbbadni? Milyen a viszonyuk az eredet család tagjai és a jelenlegi családtagok között húzódó határokhoz? Ezalatt azt értem, hogy milyen kimondott, vagy kimondatlan szabályok vonatkoznak arra, hogyan lehet például egymás szobájába bemenni (kopogás után, vagy benyitunk). Vagy a fürdőszobában tartózkodnak-e egyszerre többen, ha egyikük pl.készülődik a mosdónál, a másik zuhanyzik, vagy fürdik; be lehet-e menni megkeresni valamit a fiókban, míg a másik zuhanyzik. Ha valamelyik kérdésre zavaró volt a válasz az eredet családban, azt érdemes máshogyan csinálni a saját gyerekekkel való együttélés során. Ugyanakkor mindig fontos figyelni a gyerekek jelzéseit és szenzitíven reagálni azokra. Az otthonunk az a terep, ahol a társas érintkezés szabályait, prototípusát átadjuk a gyerekeknek. Elmondhatjuk, hogy a meztelenkedés terepe az otthon, azon belül esetleg a hálószoba, fürdőszoba (szokásoktól függően), de nem meztelenkedünk óvodában, iskolában, vagy idegenek előtt. Általánosan igaz, hogy onnantól nem vehetjük természetesnek az otthoni meztelenséget, hogy az valamelyik családtagban zavart kelt, attól valaki kellemetlenül érzi magát. Ez lehet a szülő és a gyerek is. Ilyenkor érdemes újragondolni az otthoni szabályokat. A család egy dinamikusan változó rendszer, így a szabályok is változnak benne.

Életkoronként más a gyerek viszonya saját és más testéhez:

A nemi identitás csecsemőkortól kezdve alakul. Hamar tudják a gyerekek, hogy fiúk vagy lányok, és a kettő között képessé válnak különbséget tenni. 3 éves kor előtti közös fürdés otthon élmény lehet a kisgyerek számára, amennyiben a szülőt sem feszélyezi. Ha szemérmesebb a szülő és túl szabadosan próbál viselkedni, vagy szabadabb a meztelenkedés témájában és jóval szemérmesebb próbál lenni az járhat feszültséggel, mert hiteltelenné teszi a viselkedését, számára és a gyerek számára is feszültséggel járhat. Igyekezzünk hitelesek maradni szülőként, önazonosan viselkedni a gyerek előtt. 3 éves kortól a gyerek visszajelzései mentén alakítsuk viselkedésünket, hiszen gyermekünknek is vannak határai, mondhat nemet, ha valami nem komfortos számára.  3-6 éves kor között fokozottabb a gyerekek kíváncsisága saját testük kinézete és működése valamint mások teste iránt. Erre a szakaszra érdemes felkészülni szülőként, hogy ne érjenek váratlanul minket a korszak jellegzetességei. Fontos, hogy tudjunk a gyerekekkel beszélni a saját szintjükön a test működéséről, legyenek szavaink minden testrész megnevezésére! Ehhez beszerezhetünk rajzos könyveket, melyek segítik a beszélgetést. Az esti fürdetés, fürdés is lehet alkalom a testrészek tanítására. Egyeztessük szülőként, hogy szeretnénk-e, hogy bizonyos kérdésekről apa és fia, anya és lánya beszélgessenek. Ha ebben döntésre jutottunk, akkor azt képviseljük a gyerek felé.

Nem ciki zavarba jönni a gyerekek kérdéseitől! Ilyenkor kérhetünk egy kis gondolkodási időt, elmondhatjuk, hogy zavarba jöttünk. Ha már készültünk, akkor ilyenkor nem kell azonnal elrongyolni a könyvesboltba, vagy a netet bújni, elég elmennünk a könyvespolcig. A gyerekek koruknak megfelelő válaszokat igényelnek, amik egyszerűek, nincsenek túlbonyolítva. Ha tabusítja a szülő a témát, nem hajlandó válaszolni, attól még a gyerek kíváncsisága természetesen fennmarad, és tovább fog kutakodni az információk után, ilyenkor jönnek általában a kellemetlenebb visszajelzések az óvodától, rokonoktól, vagy később a neten való böngészés, kortársak megkérdezése. Jó, ha tudja a gyermekünk, hogy hozzánk fordulhat kérdéseivel, és válaszokat is kap azokra, így épül a szülő-gyerek bizalom. Fontos, hogy legyen neve minden testrésznek, tudja a gyerek mi a funkciója, kin látható hasonló, ki érhet hozzá a fehérneműje által fedett területhez. A fehérnemű szabály szerint: csak az ő engedélyével érhet hozzá bárki. Ezt fontos megtanítanunk, hogy az esetleges visszaélésekről szólni tudjon nekünk, illetve tanítsuk őt a nemet mondásra, határhúzásra, saját teste feletti döntésekre. Ehhez 1-1 közös fürdés bőven elég, ha napi, heti szinten rendszeresen fürdik óvodáskorú gyermekével azonos vagy különböző nemű szülője az túlterhelheti a gyereket. Ilyenkor érdemes már arra is gondolnunk, hogy akár az azonos akár a különnemű testvérek szeretnének-e még együtt fürdeni egymással. Tartsuk tiszteletben, ha valamelyikük jelzi, hogy már nem!

Ha jelzi óvodás, kisiskoláskorú, vagy kamasz gyermekünk, hogy számára kellemetlen a meztelenkedés bármely formája, ami korábban elfogadott volt a családban, beszéljünk vele erről, és vegyük figyelembe kívánságait, magánszféráját. Ne erőltessünk rá olyat, amit nem szeretne! Tehát a jelzésétől kezdve ne nyissunk rá kopogás nélkül a fürdőben, a szobájában és ne mászkáljunk előtte fedetlen testtel, vagy ne kezdeményezzük már együtt fürdést.

 

Ne felejtsük el szülőként, hogy az idő telik, gyermekünk fejlődik, így érdemes készülnünk a különböző életkorok jellegzetességeire!

 

Kép forrása: Facebook – Csuti Közszereplő oldala

https://www.facebook.com/csutiofficial/

 

Hasznos könyv lehet a témában:

  • 100 érdekes dolog az emberi testről
  • Első könyvem a testről
  • Felvilágosító könyv tiniknek – szexről, szerelemről (ez a rajzos könyv kisebb gyerekek számára is hasznos, közös olvasásra a szülővel, az életkornak megfelelő fejezeteket áttekintve)
  • Anya, hagyjál már! – Az élet legfontosabb kérdései kamasz fiúknak/lányoknak
  • Segítség, mi történik velem?

Hasznos weboldal még a témában: Felvilágosítással, szexuális neveléssel kapcsolatos kérdések szülőknek és gyerekeknek.

Yelon – a szülőség tanulható

 

Okosórák – Diéta és Fitnesz

A 2020 augusztusi Diéta és Fitnesz magazinban az okos órák hatásairól beszélgettem Hardi Judittal.

Az órák kapcsán felmerülő külső, belső motiváció különbségeit érdemes részletesebben is összeszedni.

sportpszichologia.motivacio

Akikre a külső motiváció jellemző, ők a tetteiket rajtuk kívül álló okokkal magyarázzák. Úgy érzik, nincs ráhatásuk a történésekre, eseményekre.  Eredményeiket szerencsével, véletlennel magyarázzák. Könnyű célokat tűznek ki maguk elé. Kicsi az önbizalmuk. Kitartásuk rövidebb ideig tart. Ezzel szemben a belső motivációval jellemezhető emberek saját tetteik következményének tekintik az eseményeket. Úgy vélik, tudják alakítani életük eseményeit, ezért felelősséget is vállalnak. Eredményeiket befektetett energiáikkal magyarázzák, kudarc esetén is magukat elemzik. Fontos számukra teljesítményük eredménye. Jó önbizalommal, önbecsüléssel rendelkeznek. Kitartóak hosszú távon is.

Ez alapján a rövid összefoglalás alapján is láthatjuk, hogy a belső motivációval jobb eredményeket, nagyobb elégedettséget, kiegyensúlyozottabb teljesítményt, hosszabb távú kitartást érhetünk el. Érdemes arra törekedni, akár sportpszichológus bevonásával, hogy belső motivációs bázist építsen a sportoló!

Székek közönsége – filmajánló

A bipoláris depresszió kialakulását, családi halmozódását, a beteg nehézségeit, gyógyulását és mindennek a családtagokra gyakorolt hatását mutatja be a film. Ennek a hangulati életet érintő betegségnek a jellegzetessége, hogy érzelmileg lehangolt és felhangolt állapotok váltakoznak. A filmben finoman bontakozik ki a zongorista Maura betegsége. Depressziós epizódja azután kezdődik, hogy férje telefonon közli vele, tovább kell külföldön dolgoznia, így Maura fog vigyázni lányaikra. Emiatt a közelgő zongora meghallgatását le kell mondania, mivel nem tud a lányok ellátása mellett gyakorolni rá. Napjai szép lassan felborulnak, gondolatai a zongora körül pörögnek, éjjel próbál gyakorolni, amikor a lányok alszanak, majd a nap során ettől annyira fáradt, hogy átalussza a fél napot. Egyre lehangoltabb, ingerlékenyebb, ápolatlanabb ő és a ház is a változást lányai is észreveszik. Időnként egy-egy mániás epizód során viccesnek, szórakoztatónak látják anyjukat, aki ebben az állapotban például a tábortűz körül énekelve ugrál, majd elfelejti azt eloltani és a szerencsén, meg egy gondos szomszédon múlik, hogy nem lesz az esetből tragédia.

Egyik nap Maura kirándulást szervez a lányoknak és egy barátnőjüknek, elcsónakáznak egy közeli szigetre. Felhangoltabb állapotában Maura visszaevez egy hálóért, hogy kifoghassa az éppen meglátott homárt. Jól érzékelhető, hogy a mániás epizódban Maura nem észleli pontosan a saját felelősségét és a helyzet súlyát, így magára hagyja a gyerekek, bár ők hangot adnak kétségeiknek. Visszaérve a házhoz meglátja a zongorát figyelme teljesen elkalandozik, leül órákat gyakorolni, megfeledkezve a gyerekekről. Az eset után kiskorúak veszélyeztetése miatt a lányok felügyeleti jogát az édesapa szeretné megkapni, ami nagyon megviseli Maurát. Saját apja unszolására, anyja rossz példájára, öngyilkosságára emlékezve, Maura összeszedi magát és segítséget kér. A gyógyulás útja hosszú és rögös, ami ez esetben egy stabil, kiegyensúlyozottabb állapotot jelent, hiszen bármikor jöhet újabb depresszív vagy mániás epizód. Hogyan küzd Maura a betegségével, hogyan hat ez lányaival való kapcsolatára, házasságára, zenei pályájára, ezt mutatja be nekünk ez a szívbemarkolóan szép, nehéz film.

szekekkozonsege

Székek közönsége (An Audience of Chairs), kanadai filmdráma, 2018, 95 perc, HBO Go

A bipoláris depresszióról hosszabban az alábbi honlapon lehet találni információkat. A diagnózis felállítása és a helyes kezelés összeállítása pszichiáter szakorvos és klinikai szakpszichológus feladata:

https://www.webbeteg.hu/cikkek/depresszio/505/bipolaris-zavar-az-erzelmi-hullamvasut

Edzőtábor – csoportos sportpszichológia

2020 nyarán több edzőtáborba ellátogattam, ahol több motivált edzővel, sportolóval találkoztam. Elmélyedtünk közösen a versenyizgulás és önbizalom témájában, melyben sok sportoló igényel támogatást, plusz információkat, hogy elégedettebb versenyzést élhessen meg. Egyéni sportpszichológiai felkészülés során is ez a két leggyakrabban megjelölt téma, melyekben fejlődni szeretne egy sportoló.

Egy kis ízelítő a foglalkozásokról:

sportpszichologia.csoport sportpszichologia.edzotabor

Stressz – interjú, Én vagyok itt!

2020.07.23-ai műsorban a stresszről beszélgettünk. Az interjú az alábbi linken nézhető vissza a teljes adáson belül:

https://mediaklikk.hu/video/en-vagyok-itt-2020-07-23-i-adas/

15:45 perctől

envagyokitt.sportpszichologus

Sokszor érzem, hogy a téma annyira szerteágazó, hogy sokkal hosszabban lehetne róla beszélni, mint ami az aktuális műsoridőbe belefér. Nézzük meg részletesebben, hogy mit emeltünk ki a műsorban!

Fontos elsajátítanunk egy alaptudást a stresszel, stresszkezeléssel kapcsolatban. Bár a XXI. század emberének egyre rohanósabb mindennapokban  kell helyt állnia fokozottabb feszültségszintben, mégsem tanítjuk például iskolai órák keretében a stresszkezelést (most már a Sulinyugi program erre kínálhat megoldást az iskolákban diákok és tanárok számára). Sokan felnőttként  szembesülnek azzal, hogy nem tudják kezelni a stresszt, melyből szorongás, alvászavarok, túlevés, hízás vagy éhezés, fogyás, esetleg hangulatzavarok, szorongásos megbetegedések fejlődhetnek ki. Amikor valakivel stresszkezelésen dolgozom, azt nézzük meg először, hogy ő tünetileg inkább testileg, vagy inkább negatív gondolatokban izgul, szorong. Két nagy csoportba sorolhatóak a stresszcsökkentő pszichológiai módszerek, melyek erre a két tünetcsoportra kínálnak megoldást:

  1. Body to mind módszerek (izomzat ellazításával nyugszik le, csillapodik a gondolkodás): relaxációs módszerek, autogén tréning, légzőgyakorlatok, de ide sorolható a sportolás is. Szépen fejezi ki a sport szerepét a magyar nyelv azzal, hogy azt mondjuk, kifutjuk, kiússzuk, kimozogjuk magunkból a feszültséget.
  2. Mind to body technikák (gondolkodástól kiindulva nyugtatjuk le a testet): negatív gondolatok pozitívakra cserélésével lazulnak az izmok, csökkent a testi tünetek intenzitása.

Ha valaki mindkét tünettípust tapasztalja, akkor érdemes mindkét csoportból elsajátítania módszereket. Fontos elfogadnunk, hogy a testünk evolúciósan az üss, vagy fuss válaszra lett behuzalozva (fussunk el a mamut elől, vagy küzdjünk meg a másik törzzsel), ami a túlélésünket szolgálta. Napjaink stresszorai nem fenyegetik életünket, de a testünk válaszreakciója még heves maradt, hiszen sokkal rövidebb idő óta nyugodtabbak a hétköznapok (olyan szempontból legalábbis, hogy nem az életünket fenyegeti egy-egy üzenet, telefon, vagy feladat, szemben a mamuttal).

A lényeg, hogy egy saját “szerszámos ládánk” legyen, amivel kezelni tudjuk a feszültségünket. Minél több dologhoz tudok nyúlni, annál valószínűbb, hogy megtalálom az adott pillanatban számomra megfelelő technikát. Mindig inkább stressz csökkentésben gondolkodjunk, mint a stressz teljes kiírtásában! Ez nagyon gyakori hiba, hogy valaki azt tűzi ki célul, hogy soha többet nem akar stresszelni. Sajnos az egyetlen teljesen stresszmentes állapot a halál (ezt nyilván nem kívánjuk a stressz eltüntetésére) vagy az alvás (bár még ott is meg tudnak jelenni szorongások), illetve a pszichopátiás személyiségműködés (talán erre sem vágyik egyikünk sem, hiába szorongásmentes, hiszen számos hátránya van emberi kapcsolatainkra nézve). A teljesítményhelyzetekhez szükségünk van egy jó izgalmi állapotra, ami segít minket, hogy tudásunk legjavát nyújtsuk! Teljesen szorongásmentesen nem tudunk prezentálni a főnöknek, összetett gondolkodást igénylő problémahelyzetet megoldani, vagy maratont futni, versenyezni, netám felelni, dolgozatot írni. Pszichológiai konzultációk része lehet, hogy önismeretünk fejlődik: begyűjtjük a friss szakmai tudást a stresszel, stresszkezeléssel kapcsolatban, felismerjük ránk mi jellemző, és megtanuljuk többféle módon kezelni a saját feszültségünket, ezt pedig beépítjük a mindennapokba.

 

További hasznos irodalom:

Kelly Mcgonigal: A stressz napos oldala

Anders Hansen: Edzett agy

 

További hasznos videó:

https://www.ted.com/talks/kelly_mcgonigal_how_to_make_stress_your_friend/transcript?language=hu

LiveStream – A nárcisztikus kapcsolatok fogságában

Az esemény linkje:

https://tixa.hu/narcisztikus-kapcsolatok-fogsagaban?fbclid=IwAR1vOcfJamZE41B61NUhmTl10FdyoAFHGqPki6hKhTHNqWo65Vmz_y9QRGw

Időpont: 2020. Június 15. Hétfő, 18.30
Helyszín: Webes élő közvetítés (a közvetítés linkjét a jegyvásárláskor kapott e-mailben találod az egyedi jelszavaddal)

Élvezd otthonod kényelméből a Be Smart Klub előadásait! Miért maradnál le izgalmas pszichológiai előadásunkról, ha most weben keresztül ÉLŐ-ben közvetítjük Neked; és további 7 napon keresztül vissza is nézheted – akár családtagjaiddal, barátaiddal. Bárhol, bármilyen eszközről.

Napjaink egyik leggyakrabban emlegetett pszichológiai fogalma a nárcizmus. Sokan illetik ismerőseiket, párjukat, családtagjaikat a “nárcisztikus” jelzővel hétköznapi beszélgetésekben és a pszichológiai tanácsadások alkalmával is. Előadásunk során megnézzük, hogy milyen is valójában az egészséges és milyen a kóros nárcizmus. Arra fogjuk keresni a válaszokat, hogy mi okozhat igazán szenvedést egy párkapcsolatban, illetve az életvezetésben, ha erőteljesebbek a nárcisztikus vonások, működésmódok? Legyen szó a párunkról, szüleinkről, barátainkról, vagy akár önmagunkról.

Előadásunk során izgalmas példákon keresztül fogjuk megnézni, meddig érdemes küzdeni egy kapcsolatért és hogyan tehetjük mindezt? Mikor érdemes szakmai segítséget kérni? A pszichológiai segítségnyújtás ilyenkor mely területekre fókuszál? Milyen tanulságokkal szolgálnak az egyéni konzultációk, valamint a párterápiák?

Aki ebben segítségünkre lesz előadónk, Kiss-Nemes Veronika pszichológus, családterapeuta, akinek előadásában többek között a következő kérdésekre keressük a válaszokat:
–       Hogyan ismerhető fel egy nárcisztikus ember?
–       Minden önimádó nárcisztikus?
–       Beteg-e, aki nárcisztikus?
–       Miért vonzhatnak valakit a nárcisztikusabb beállítottságú férfiak, nők?
–       Hogyan kerülhetjük ezt el?
–       Állandó párcsere és szakítások helyett, mit lehet megtenni a kapcsolaton belül, hogy jobban érezzük magunkat?

„Sokan keresnek fel azzal a kérdéssel, hogy jelenlegi rosszul működő kapcsolatukat megértsék, fejlesszék, vagy ki tudjanak lépni belőle. Sokszor úgy tűnik, könnyebb nárcisztikusnak bélyegezni a társunkat, mint magunkba nézni, végiggondolni, hogyan járulhattunk hozzá kapcsolatunk hanyatlásához.” Kiss-Nemes Veronika

Ridikül – Mesteri motiváció

Mesteri motiváció címmel beszélgettünk Dióssy Klári vezetésével Szőnyi Ferenccel, Sándor Andrással, Szőke Gáborral. Én voltam a meglepetés vendég, becsempészve egy kis sportpszichológiát.

motivacio.sportpszichologia

A teljes adás az alábbi linken tekinthető meg:

https://mediaklikk.hu/video/ridikul-mesteri-motivacio/

Interjú – Edzett agy

Marie Claire oldalán közreműködtem egy interjúban, mely a karantén időszakkal összefüggésben nézte a mozgást, sportolást, illetve annak agyműködésre gyakorolt hatásait:
https://marieclaire.hu/eletmod/2020/06/07/az-edzett-agy-a-siker-zaloga/

 

2020. június 07. | Sárosi Kinga

Mindannyian tudjuk, hogy a rendszeres sport jó hatással van ránk de vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy agyunk egészsége szempontjából kevés dolog fontosabb, mint a mozgás? Tudjuk-e, hogy már egyetlen edzéssel javul a koncentrációs képességünk és a memóriánk? A témában megjelent Edzett agy című könyv kapcsán Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus, családterapeutával beszélgettünk.

Miért éppen a sportpszichológia lett az egyik terület, amit választottál?

Egész életemet végigkísérte a sport, 15 évig standard és latin táncokban versenyeztem, rövid ideig edzőként is tevékenykedtem. Hiszek benne, hogy az egészséges életvezetésnek része a rendszeres sportolás. Mivel rengeteg oldalról (versenyző/hobbi sportoló/edző) láttam a különböző felkészülési terveket, elkezdett érdekelni, hogyan lehet a mentális felkészítéssel hozzájárulni a sikerhez. A pszichológusképzés során először a 3+2 éves képzéssel pszichológus alapdiplomát kapunk, majd ezt követően szakosodunk olyan irányba, ami az érdeklődésünknek megfelel. Nálam is az egyetem alatt rajzolódott ki, hogy a sportpszichológia lesz a folytatás, a saját élmények és a szakmai érdeklődés is ilyen irányba vittek.

Jelenleg leginkább magán tanácsadás keretében sportoló gyerekeket és felnőtteket támogatsz képességeik kibontakoztatásában és teljesítménynövelésben, de a fiatal felnőtt korosztály problémáiban is segítesz. Mik a legjellemzőbb elakadások, amelyekkel megkeresnek?

A sportolók jelentős része a versenystressz kezelésében szeretne fejlődni. Úgy érzik, nem megy úgy a versenyzés, mint az edzések, nem jön ki a valós tudásuk, teljesítményük, mert túlzott mértékben szoronganak, izgulnak. Ezzel karöltve jár az alacsony önbizalom. A többségnél tehát önbizalmat növelünk és optimális szorongási szintet állítunk be különböző sportpszichológiai gyakorlatokkal. A többi bejelentkezést motivációs elakadások (abbahagyjam, vagy ne), illetve sérülések és az azokból való felépülés segítése teszi ki. A fiatal felnőttek leggyakoribb önismereti kérdéseik a párkapcsolatokhoz kapcsolódnak. Ilyenkor családterápiás rendszerszemléletben dolgozom, megnézzük, milyen párkapcsolati vélekedésekkel, tapasztalatokkal érkeznek a fiatal felnőtt életükbe, majd közösen helyretesszük, ami esetleg félrecsúszott.

A nyomást, a teljesítménykényszert a mindennapi életből kitörölni lehetetlen, viszont stressztűrő képességünk, sőt agyunk teljesítménye is fejleszthető, milyen módszerek vannak erre?

Az egyik legjobb fejlesztő hatással a sportolás bír. Egyrészt ilyenkor olyan mérhető biológiai változások mennek végbe a szervezetünkben, amelyekkel felvérteződünk a későbbi stresszes eseményekkel szemben, másrészt a mozgással aktuális feszültségeinket is levezethetjük. Pszichológiai technikák közül a relaxálást emelném ki, amelyből már sokféle módszer elsajátítható, illetve a korlátozó gondolatok felszámolása is fontos, hiszen néha nem a szituációval van a baj, nem attól szorongunk, hanem attól, amit gondolunk róla. A stressztűrés, a megküzdés kialakítása, edzése nagyon lényeges ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan tudjunk működni. Hasznos, ha ennek elsajátítását nem egy projektként fogjuk fel, amit egyszer megtanulunk, majd kipipálunk, hanem olyan cselekvések összességének gondoljuk, amelyek napi rutinná válva pozitívan hatnak testi-lelki egészségünkre.

Osztod azt a véleményt, hogy már 5 perc edzés is javítja a koncentrációt, és enyhíti például az ADHD tüneteit?

Az biztos, hogy az ADHD-val diagnosztizált emberek sokszor olyan hajtóerőről tesznek tanúbizonyságot, amely az átlagos agyműködés esetén nem jelenik meg. Említhetünk példának híres ADHD-s sportolókat, többek között Michael Phelps, Simone Biles is nyíltan vállalják diagnózisukat, és sokszor mesélnek arról, milyen nehézségeken mentek keresztül, vagy mit is jelentett számukra a sportolás.

Milyen mentális elakadásokra lehet gyógyír a sportolás?

Gyakorlatilag bármilyenre, a gyerekek és a felnőttek esetén is erősíti a kontrollfunkciókat, visszafogja az impulzivitást, késleltetésre, kivárásra tanít. Edzi a küzdőképességet, a memóriát, segít a célok kijelölésében, elérésében, hangulatjavító hatással bír, csökkenti a szorongást, növeli az önbizalmat, segíti a pozitív testkép kialakítását. A szociális képességek is jobbá válnak, segít a koncentrálásban mind az edzések ideje alatt, mind a hétköznapokban.

A rendszeres testmozgás nemcsak kreativitást és egy általános jóllétet ad, de visszavezet egy olyan belső nyugalomhoz is, amivel életünk nagyobb problémáira is könnyebben találhatunk megoldásokat. Van olyan mozgásforma, ami különösen pozitív hatással bír agyunk működésére?

Az agy plaszticitása miatt a mozgással újrahuzalozhatunk rossz beidegződéseket. Újraformálhatjuk agyunkat, a most megjelent könyv éppen ennek részleteit mutatja be. A hatékonyság egyéb szempontjaiból is érdemes megfogalmaznunk céljainkat: a kondimon szeretnék javítani, nyújtani szeretnék inkább, az ülő életmód hatásait akarom ellensúlyozni, stb. Ha megfogalmaztuk a célt, a sportszakemberek már nagyon széles választékkal tudnak nekünk segíteni, kísérletezzünk bátran, így biztosan megtaláljuk, amiben igazán jól érezzük magunkat!

A kitartás is fontos tényező, ugyanakkor ha nem élsportolónak készülünk, mi az az ideális edzésmennyiség, amit érdemes tartanunk?

Az egészségmegőrzéshez, szív- és érrendszeri megbetegedések minimalizálásához már a napi fél óra séta is remek. Ilyenkor nagyobb részt szinten tartásról beszélhetünk, a súlygyarapodást fékezzük, az öregedést lassítjuk, picit eddzük a keringési- és légzőrendszert, és persze fitten tartjuk vele memóriánkat is. Van, aki heti 3×1–1,5 órás mozgást javasol, könnyű vagy közepes intenzitású sportokkal (például kerékpározás, kocogás, pilates, jóga, könnyebb fitneszórák), ami hatékonynak mondható egészségmegőrzés szempontjából. Érdekes eredmény, hogy a heti 3×2 óra mozgás kevésbé hatékony, mint a 6×1 óra!

A jelenlegi járványhelyzet miatt erősen leszűkültek a sportolási lehetőségek. Mit tanácsolsz, milyen mozgásformákat gyakoroljunk így, a négy fal közé beszorítva?

Kezdjük a legegyszerűbbel: ilyenkor csökken a napi lépésszám (nem megyünk munkába, ritkábban járunk bevásárolni, stb.). Ha minden nap 30 percet sétálunk a lakókörnyezetünk körül (ezt megengedi a kijárási korlátozás is), már rengeteget tettünk egészségünkért. Emellett ha heti 2-4 alkalommal valamilyen online órát végigcsinálunk, az is jótékony hatással bír. Ha valaki az eddigi tapasztalataiból építkezve saját edzéstervet tud összeállítani, az is nagyon hasznos lehet, de kérhetjük edzők segítségét is ehhez. Azoknak van nehezebb dolga, akik eddig sem mozogtak rendszeresen, nekik most nehéz kialakítani a rutint, akinek megvoltak a kedvenc óratípusai, edzői, azoknak csupán online kell folytatni az órákat. Lehet kísérletezni újabb edzésformákkal is, ez egy jó időszak erre. A jóga, a pilates, a gerinctorna például nyugtatja az idegrendszert, erősíti a tartóizmokat, kinyújtja a rövidüléseket, izomfeszüléseket, ráadásul kis helyigényű és eszköz sem kell hozzá.

Hogyan tudja motiválni otthon magát az, aki eddig heti 3 alkalommal is eljárt sportolni?

Filmajánló – Ultra

Ultra, magyar-görög dokumentumfilm, 83 perc, 2017,  a film 2017-ben felkerült az Európai Filmdíjra érdemesnek tartott, 15 filmből álló rövid listára.

246 km, 36 óra, Athén – Spárta, Spartathlon

Ez a különleges dokumentumfilm 5 futó küzdelmét mutatja be a Spartathlon elnevezésű futóversenyen. Simonyi Balázs résztvevőként és rendezőként is jegyzi a filmet és a versenyt. Óriási ötlet volt megörökíteni a verseny jellegzetességeit a versenyzők szemén keresztül. Lássuk be, nagyon kevés ember képes olyan edzettségi szintet elérni, hogy szintidőn belül lefusson 246 km-t. Gyakorlatilag 36 órán át kell talpon lenni, de nem csak állva, hanem jó tempóban futva, ugyanis ha tartósan sétál valaki két ellenőrző pont között, előfordulhat, hogy kifut a szintidőből és kiállítják a versenyből.  Az edzettségi szint mellett párhuzamosan egy komoly mentális kihívásnak is meg kell felelni, számos holtponton, nehéz gondolaton, fájdalomérzeten kell túljutnia egy versenyzőnek, hogy teljesíteni tudja a távot. Mind az 5 induló története érdekes, különböző motivációkat vonultat fel, melyeket apránként megismerhetünk a dokumentumfilm nézése közben. Balázs például betekintést enged abba, neki hogyan sikerült a futás által leküzdenie a depressziót. Megmutatja számunkra, hogy futás során lehetőséget kapunk, hogy szembenézzünk önmagunkkal! Nem tudunk elmenekülni, csak mi vagyunk és a gondolataink. Kemény önismereti élménnyé válhat a futás, különösen a hosszabb távok.

A film előzetese az alábbi linken érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=KaLJOUhNHJc

A Wikipédián megtalálhatjuk az eddigi magyar teljesítők névsorát, végiggörgetve igazán büszkék lehetünk:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Spartathlon

2019-ben mind a férfi, mind a női mezőny győztese magyar ultrafutó lett! Maráz Zsuzsanna (27 óra 16 perc) és Bódis Tamás (23 óra 28 perc) teljesítési ideje is kiemelkedő. Ha interjút szeretne valaki nézni velük, rengeteget találhat az interneten, például:

https://www.youtube.com/watch?v=OUznjnGBFzY

Van, aki egyszer vág neki a Spartathlonnak, ha sikerül teljesítenie, többé nem megy el. Van, aki addig próbálkozik, míg végre teljesíti a távot, több feladást követően. Van, aki többször is nevez, és sikerrel beér. Lőw András 21-szer (!!!) futotta le a távot. Van, aki számos egyéb ultra távú versenyen teszi le névjegyét: Szőnyi Ferenc a Spartathlon mellett többszörös IronMan, illetve 5x, 10x, 20x-os IronMan teljesítő, utóbbit a világon elsőként teljesített kétszer. A film rendezője, Simonyi Balázs már 7 sikeres Spartathlon teljesítést tudhat magáénak. Lubics Szilvia TedX előadását is nagyon ajánlom a téma után érdeklődőknek, jól összefoglalja a verseny és a felkészülés sajátosságait. Szilvia többszörös győztes, aki több alkalommal a pályacsúcson is javított, fogorvosi praxisa és 3 gyermeke mellett készül az ultratávok lefutására heti, napi komoly futás és erősítés adagokkal.

https://www.youtube.com/watch?v=dp7kAnsJt78

Ha az ultra távokhoz most nem kapott valaki kedvet, a futást, mint sportolási, önismereti, fejlődési lehetőséget jó szívvel ajánlom mindenkinek! Az ultrafutók kiváló példaképek, akik szorgalmukkal, kitartásukkal, fegyelmezettségükkel inspirálhatnak minket.

 

“A futás ilyen: tényszerű, egyszerű és elvezet önmagadhoz. Milyen messze kell menned, hogy közel kerülj önmagadhoz?”

ultra.sportpszichologia

RTL Reggeli – Gyerekek és a fekete özvegy

RTL Klub Reggeli című műsorában egy nem mindennapi szomorú esetről beszélgettünk. Bolíviában 3 gyerek fekete özveggyel csípette meg magát, hogy pókemberré változzanak.

Mi lehetett a gond? Természetesen nehéz konkrétumot megállapítani a részletek ismerete nélkül. Néhány feltételezést érdemes megvizsgálnunk, mert fontos dolgokra világít rá ez a szomorú példa. A gyerekek 7-8 éves korra kezdik megérteni a filmek, mesék és a valóság különbségét. Óvodás korban a kettő még gyakran keveredik. Sok magyarázat szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a gyerekekben a kettő elkülönítésének képessége. Olvasott mese esetén ez könnyebb, hiszen amikor kinyílik a könyv, a kisgyerek tudja, hogy egy elmondott történet következik, melyhez esetleg vannak színes képek, rajzok, de a nagyobb rész a fantáziájára van bízva. Ez a szorongásokat is csökkenti, hiszen épp annyit képzel el egy rémes jelentből, gonosz szereplőből, amennyit elbír lelkileg, míg sajnos a tévében készen kapja a képeket, legtöbb esetben lelkileg megterhelőbbet, mint ami optimális volna. Ha filmeken, élő szereplőket lát egy óvodás, azt fogja hinni, hogy a szereplők a valóságban is barátok, házasok, van szuper erejük, tényleg megsérülnek, vagy meghalnak, azaz pontosan az és úgy történik velük, amit látunk a filmen. Ez a hatás akkor is létrejöhet, ha animált, vagy rajzolt történetről van szó. Érdemes szülőként kiemelnünk a valóság és a történet közötti különbségeket.

Ha gyermekünk megfogalmazza, hogy szeretne repülni, vagy egyéb szuper képességgel rendelkezni, nem kell letiltanunk a mesenézést, csupán elmondani neki, hogy erre még egy ember se volt a valóságban képes, a történetben ez egy kitalált dolog; megsérülhet, ha magasról leugrik. De megértjük, hogy tetszik neki, szerintünk az ő szuper ereje az, hogy… pl. segítőkész, kedves, jól focizik, társasozik stb. Kiközösítés esetén még fokozottabb vágy tud élni a gyerekekben arra, hogy valamivel kitűnjenek, ilyenkor kihívásoknak is könnyebben engednek “ha nem csinálod meg, gyáva vagy”… “ha megcsinálod, lehetsz a barátunk”. Fontos ismernünk a gyermekünket és a közösséget, ahova jár, hogy ilyenekről értesüljünk. Kérhessen tőlünk segítséget, elmondhassa, ha bántják, lehetetlen dolgokat kérnek tőle. Átlagosan napi 7 percre csökkent a szülő-gyerek beszélgetések száma, ami rettenetesen kevés! Ebbe az is benne van, hogy mi volt az ebéd, kapott-e valamiből jegyet, sok-e a házi? Egy-egy film után ennek a többszörösét lenne jó beszélgetéssel tölteni: kinek mi tetszett, ki volt a kedvenc karakter és miért, hogyan fejezné be ő a történetet stb.?

tevezes.gyerekekkel.pszichologusAkár a közös tévézés, akár a közös meseolvasás teremthet egy olyan légkört, amiben könnyebben megnyílnak és mesélnek a gyerekek, ha odafigyelünk rájuk. Használjuk okosan a lehetőséget!

Médiahasználattal kapcsolatos tanácsok:

  • limitáljuk a képernyő előtt töltött időt, amennyire csak lehet (főleg óvodás korban)
  • ha egyedül néz a gyerek filmet, mesét, az adott tartalom korosztályi besorolását vegyük figyelembe (csak olyat nézhessen, ami szülői felügyelet nélkül is nézhető, erre érdemes akár szűrőprogramot keresnünk, beállítanunk)
  • ahol megjelenik, hogy pl. 12 éven aluliaknak szülői felügyelet nélkül nem ajánlott, ezt vegyük figyelembe
    • akkor sem érdemes ilyet közösen néznünk, ha minket is és a gyereket is érdekli
    • ha megnézzük, hagyjunk időt utána, hogy átbeszélhessük, amit láttunk (pl.: valósághoz mennyi köze van)

 

A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:

https://rtl.hu/rtlklub/reggeli/boliviai-gyerekek-pokcsipes-fekete-ozvegy-pokember-fantazia-valosag-kiss-nemes-veronika

Nyugizóna – Facebook Live

sportpszichologia.mozgas

2020.05.14-én csütörtökön először próbálom ki, milyen Facebook Live keretein belül beszélni egy pszichológiai témáról, ahol aktívan reagálhat, kérdezhet, hozzászólhat a közönség.

Izgulok, kíváncsi vagyok, várom! Ha érdekel, nézd élőben, vagy később nézd vissza!

 

Az esemény linkje: https://www.facebook.com/events/2632102973560899/

Sorozatajánló – Sex Education

Számomra a #maradjotthon egyik nagy pozitívuma, hogy sorozatnézésre több időm jut. Összeszedtem néhány kedvencemet, mely listából más is meríthet, ha valamelyikhez kedvet kapna. Humoros, és komolyabban elgondolkodtató verziókat is kiemelnék, hiszen mind a nevetésre, mind az elmélyült gondolkodásra kedvet érezhetünk ezekben a napokban. Mindegyik sorozatban közös azonban, hogy árnyalt szereplőket látunk, akiknek összetett gondolataik, személyiségük van, mely szembesül a mindennapok kihívásaival. Végre nem a sablonos jó-rossz csoportba sorolhatjuk őket, hanem végtelenül emberiek, így bármelyikükkel könnyen azonosulhatunk, kaphatunk a saját életünkre nézve új felismeréseket, visszajelzéseket, elgondolkodtató kérdéseket.

sex-education-netflix

A Netflix saját gyártású Szex edukáció című sorozatának eddig 2 évada készült el, személy szerint nagyon várom a 3.évadot. A sorozat remek karakterekkel, zseniális humorral járja körül a szexualitás alapkérdéseit. Mindehhez terápiás humorbonbonokat is kapunk Gillian Anderson jóvoltából, aki szexterapeutát alakít a sorozatban. Kamasz fia (Asa Butterfield) hirtelen kínálkozó alkalomtól és ötlettől vezérelve, egyszer csak azon kapja magát, hogy a suli félreeső helyein oldja meg iskolatársai szexuális problémáit. Szenzációs, amikor szakmailag hiteles kérdések, visszajelzések tudnak elhangozni egy sorozatban, mely egyszerre szórakoztató és növeli a néző tájékozottságát, eloszlatja félelmeit, sztereotípiáit a pszichológiai segítségnyújtással kapcsolatban. Ha hangulatjavításra vágyunk a karantén alatt, jó választás a sorozat!Kamasz fiatalok szexuális nevelésének remek kiegészítője lehet.

valas-hboMaradva még a humoros opcióknál a HBO-n nézhető Válás című sorozat egy középkorú házaspár válását mutatja be, kamasz gyerekekkel, új kapcsolatokkal. Fanyar humorával fogyaszthatóvá tesz egy nagyon is nehéz élethelyzetet, témát. A válás ugyanis az egyik legnagyobb krízisesemény egy család életében, melyen nem könnyű átmenni, kialakítani az új viszonyulást egymáshoz, egymás új párjaihoz, a mindennapokhoz. Frances és Rob végigkísérnek minket a döntésen, a jogi és érzelmi folyamatán a veszteségfeldolgozásnak, ugyanakkor azt is láthatjuk tőlük, ahogyan talpra állnak hol több, hol kevesebb sikerrel, hasonlóan hullámzóan, ahogyan az a valóságban is megtörténhet.  Kamasz gyerekeik kendőzetlen őszinteséggel fogalmaznak meg feléjük észrevételeket, kritikákat. Láthatjuk az elbizonytalanodást, hiszen az elengedés nem csak a rossz dolgoktól való megszabadulás, hanem a pozitív élményektől, emlékektől való eltávolodást is jelenti, mely összetett, ambivalens érzésekkel jár.

Komolyabb vizekre evezve eszembe jut 3 drámasorozat, melyek fontos pszichológiai kérdéseket járnak körül.

terapia_A Terápia (HBO) című sorozat különlegessége, hogy bár az alapstory külföldi ötlet, a magyar adaptációjában ismert, és kevésbé ismert, rendkívül tehetséges magyar színészekkel láthatjuk, amint a pszichológus András (Mácsai Pál) magánrendelésére érkeznek kliensei. Mind a három évad kicsit más, újabb és újabb élettörténeteket, nehézségeket ismerhetünk meg, melyek kapcsán a szereplők pszichológushoz fordulnak. Bár a helyszín az idő legnagyobb  részében a terápiás szoba, ami lehetne egy idő után unalmas, mégis lebilincselőek a beszélgetések, az a kapcsolódás, ami pszichológus és kliense között lezajlik. Jó dolog, hogy általa megismerhetővé válik a pszichológiai tanácsadás menete, a közös gondolkodás mikéntje, jellegzetességei. Külön érdeme a sorozatnak, hogy bemutatja a néző számára, hogy a pszichológus is ember, különböző magánéleti helyzetekkel, nehézségekkel, munkahelyi elakadásokkal, melyekkel ő is fordulhat és fordul is pszichológus kollégához, hol esetmegbeszélés végett, hol egyéni tanácsadásra jelentkezve.

Rólunk-szól-viasat3-500x182

Szerintem napjaink egyik legkiemelkedőbb alkotása a Rólunk szól (NBC) című drámasorozat, mely oly mértékű érzelmi intelligencia fejlesztést hajt végre a nézőben, hogy receptre kéne felírni a komplett magyar társadalomnak (valószínű más országok is profitálnának belőle, de én itt dolgozom, az itthoni helyzetet, a magyar emberek nehézségeit ismerve gondolom, hogy nekünk mindenképp hasznos, akkor is, ha az amerikai középrétegről íródott). Gyakorlatilag minden családot, egyént érintő nehézséget számba vesz, mellyel életünk során találkozhatunk, és megmutatja, hogyan hat emberek életére, érzéseire, gondolataira 1-1 életesemény, helyzet. Találkozunk mentális betegséggel, alkoholizmussal, kóros túlsúllyal, párkapcsolati elakadásokkal, gyermekvállalás nehézségeivel, örökbefogadással, nehezített gyásszal, hogy csak néhányat említsek a 4 évad során feldolgozott témákból.  Mindezeket nagyon szerethető, árnyalt karakterek szemüvegén keresztül látjuk, akik végtelenül emberiek, olyanok mint mi, így “rólunk” is szól a történetük. Érdekesen van kihangosítva a szereplők közötti kölcsönhatás (nagyon éretten beszélnek saját gondolataikról, érzéseikről egymás előtt), mely a családterápiás munkának is sajátja. Nem bűnöst, vétkest keresünk a megoldáshoz, hanem az emberek egymásra gyakorolt hatásait igyekszünk feltárni, jó irányba terelni, ami elhozhatja a vágyott állapotot. Az idősíkok váltakozása miatt a motivációs háttér, az élmények melyek formálták az adott személyiséget aprólékosan megismerhetőek.  Elgondolkodtató alkotás minden egyes rész.

viszony

A Viszony (HBO) című sorozat különlegessége, hogy 1-1 részt két főszereplő szemszögéből ismerhetünk meg. Eleinte teljesen ugyanazt az eseménysort látjuk, erősen kisarkítva a két személy megélésbeli különbségeit. Az alaptörténet két házasság szétesését mutatja be, ahol az egyik kapcsolatból a férj, míg a másik kapcsolatból a nő bonyolódik egymással egynyári viszonyba. A félrelépés kitudódik mindkét házasságban, így a házastársak is beszállnak a történetmesélésbe, hogyan élték meg társuk kitekintését. Hogyan alakul a viszonyból, házasságig eljutó kapcsolat Noah és Alison esetében, hogyan lép tovább válását követően Helen és Cole, ezeket a kérdéseket járják körül a szereplők, izgalmas mellékszálakkal. Az 5 évadot megélt sorozat 3. évada számomra felejthetőbb maradt, míg az 1-2 és a 4-5. évadok mindenképpen különlegesek abban, ahogyan bemutatják a szereplők gondolatvilágát, megküzdéseit, megéléseit, jó tanácsaikat gyermekeiknek, következtetéseiket saját életük eseményeire nézve, melyből a néző is inspirálódhat, ha párhuzamokat vél felfedezni.

Kellemes szórakozás, elgondolkodást kívánok bármelyik sorozathoz!

Jó tanács: Figyeljünk arra, hogy részenként felálljunk, megmozgassuk egy kicsit magunkat, hogy elkerüljük a mozgásszervi megbetegedéseket, melyeket a sok ülés okozhat! Számos jó 5-8 perces videóötletet lehet találni,  gyógytornászok segítenek a gerinckörüli izmokat, vállövet átmozgatni. Az otthon töltött órák számának emelkedésével, többet ülünk rossz testhelyzetekben, és kevesebbet mozgunk. A sorozatnézés sokszor elég addiktív és gyakran lesz maratoni tévézés belőle. Figyeljünk egészségünkre!

Az agyadat is tuningolja a rendszeres sport – cikk

A cikk képes, videós illusztrációkkal ezen a linken tekinthető meg:

https://nlc.hu/eletmod/20200421/mozgas-sport-karanten/?fbclid=IwAR0Ht8kc3f9PXz33TtsmSmQwo7vdzkyL9nzYrmcHGt5T5riA8-zUaKT1MRc

 

Akadálypálya a kertben, szoborjáték a nappaliban – az agyadat is tuningolja a rendszeres sport

Hogyan motiválhatjuk a gyerekeket a mozgásra? Milyen játékokat, és tornagyakorlatokat találjunk ki nekik, és hogyan kezdjenek bele az edzésekbe azok, akik eddig rettegtek tőle? Nemcsak a testünknek, de az agyunknak is szüksége van a mozgásra, mondjuk, hogy miért!

Bár mostanában leginkább a négy fal között vagy jobb esetben a kertben töltjük, mégis érdemes időt szánni némi testmozgásra. Rendszeres sport jó hatással van a testünkre, de vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy agyunk egészsége szempontjából kevés dolog fontosabb, mint a mozgás? Már egyetlen edzéssel javul a koncentrációs képességünk és a memóriánk.

Úgy tartják, hogy gyakorlatilag bármilyen mentális problémára jótékony hatással lehet a sport, ennek pedig több oka van. Erősíti a kontrollfunkciókat, visszafogja az impulzivitást, késleltetésre, kivárásra tanít. Edzi a küzdőképességet, a memóriát, segít a célok kijelölésében, elérésében, hangulatjavító hatással bír, csökkenti a szorongást, növeli az önbizalmat, segíti a pozitív testkép kialakítását. „A sportnak köszönhetően a szociális képességek is jobbá válnak, segít a koncentrálásban mind az edzések ideje alatt, mind a hétköznapokban” – mondja Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus, családterapeuta. Sokan azon a véleményen vannak, hogy akár már napi öt perc mozgás is képes javítani a koncentrációt, és enyhíteni például az ADHD tüneteket is. „Az biztos, hogy az ADHD-val diagnosztizált emberek sokszor olyan hajtóerőről tesznek tanúbizonyságot, mely az átlagos agyműködés esetén nem jelenik meg. Híres ADHD-s sportoló például Michael Phelps, aki nyíltan vállalja diagnózisát, és sokszor mesél  arról, milyen nehézségeken ment keresztül, vagy mit is jelentett számára a sport.”

Az élsport, egy külön kategória, sokakat talán el is riaszthatnak azok a példák.  Éppen ezért fontos arról beszélni, hogy mennyi az az ideális edzéssel, testmozgással töltött idő, amit a hétköznapokban érdemes tartanunk?  „Az egészségmegőrzéshez, szív- és érrendszeri megbetegedések minimalizálásához már a napi fél óra séta is remek. Ilyenkor nagyobb részt szinten tartásról beszélhetünk, a súlygyarapodást fékezzük, az öregedést lassítjuk, picit eddzük a keringési- és légzőrendszert és persze fitten tartjuk vele memóriánkat is. Van, aki heti 3x 1-1,5 órás mozgást javasol, könnyű vagy közepes intenzitású sportokkal (például kerékpározás, kocogás, pilates, jóga, könnyebb fitness órák), ami hatékonynak mondható egészségmegőrzés szempontjából. Érdekes eredmény, hogy a heti 3×2 óra mozgás kevésbé hatékony, mint a 6x 1 óra!”

A helyzet azonban most lényegesen nehezebb, de nem lehetetlen mozogni. A kijárási korlátozás lehetővé teszi az egyéni sporttevekénységet, vagyis napi 30 perc séta a lakókörnyezetünk körül, saját tempóban, egyedül megengedett. Ezzel már rengeteget tettünk az egészségünkért. „Emellett ha heti 2-4 alkalommal valamilyen online órát végigcsinálunk, az is jótékony hatású. Ha valaki az eddigi tapasztalataiból építkezve saját edzéstervet tud összeállítani, az is nagyon hasznos lehet, de kérhetjük edzők segítségét is ehhez. Azoknak van nehezebb dolguk, akik eddig sem mozogtak rendszeresen, nekik most nehéz kialakítani” – mondja a szakértő, hozzáteszi azt is, hogy nem lehetetlen. Azonban még a rendszeresen sportoló emberek számára is gondot okozhat a motiváció, hogy edzőterem helyett, a nappali közepén kezdjenek ugrálni. „A legfontosabb tartani azokat a napokat, amikor eleve eljártunk edzeni. A lépésszámláló, mozgáskövető alkalmazások is segítségünkre lehetnek, ezekkel vissza lehet nézni a heti átlagokat, ami önbizalommal töltheti el azt, aki teljesítette a kitűzött célt, illetve motiválhatja azokat, akik alatta maradtak, mert vizuálisan visszajelzi a teljesítményt. A csoportos, online edzés is nyújthat egyfajta társas támaszt.”

Ahol kisgyermekek is vannak a családban, ott talán még nehezebb a helyzet, de vannak olyan játékos mozgásformák, amiket a nappaliban is kipróbálhatunk.  „Otthon tartsuk észben, hogy a kisgyermekeknek akkor működik jól a testük, agyuk, ha nagyobb mozgásokat tudnak végezni. Javasolnám például a szoborjátékot: tegyünk be zenét, amire szabadon ugrálhatnak táncolhatnak a gyerekek, néha stoppoljuk le, ilyenkor az a szabály, hogy meg kell merevedni pár másodpercre, ha a zene újraindul, akkor lehet folytatni. Ha már sportolt gyermekünk, érdeklődhetünk az edzőknél, milyen online órákat lehet náluk elérni. És mindenképp olvassuk el az Edzett agy című könyv gyerekekre vonatkozó fejezetét!” – javasolja Veronika, hozzáteszi, ha van egy kisebb kertünk, udvarunk, akkor a gyerekeknek bátran építsünk akadálypályát, vagy vonjuk be őket a kertészkedésbe. „Megoldás lehet, ha az online órán kiadott gyakorlatok a szabadban végzik el. De ne szidjuk le őket, ha nem követik pontosan az előírt feladatokat. Érdemes a »klasszikus« játékokat is bevetni, a tollaslabda, a fogócska, a bújócska, a kidobós és a frizbi is jól bevált megoldás lehet a mozgáshiány levezetésére.”

Ha most, a bezártság idején vágunk bele a mozgásba, a tornába, jógába…, hatványozottan igaz, hogy legyünk nagyon türelmesek önmagunkhoz. Nem gond, ha nem megy minden azonnal flottul. Tudatosítsuk magunkban, hogy máris sokat tettünk testünkért, a mentális egészségünkért. „A napokban megjelent, Edzett agy című könyvben van egy idézet, ami így szól:»Ha rossz a kedved, sétálj. Ha utána is rossz a kedved, sétálj még egyet.« Tehát a szorongásos, depresszív megbetegedések számának növekedésével összefüggésbe hozható a mozgáshiány, de ha megértjük és megtapasztaljuk a mozgás hangulatjavító hatását, talán többen fognak a jövőben tudatosabban mozgással, sportolással tenni saját testi-lelki jólétükért. Ezáltal egészségesebb életvezetési mintát adhatunk tovább a következő generációknak” – véli Veronika.

Épp testben épp lélek

Sportolók a koronavírus idején

Mindannyiunk számára nehéz a koronavírus fékezése miatt hozott intézkedések betartása, a megváltozott mindennapokhoz való alkalmazkodás. Megélhetjük a korlátozottság, bizonytalanság, kontrollvesztettség érzését. A rendszeresen versenyző sportolók a megszakított felkészülés, lemondott versenyek miatt érezhetik magukat lehangoltnak, csüggedtnek, szomorúnak; gondolhatják, hogy eddigi munkájuk feleslegessé vált. Így megjelenhet életükben a veszteségélmény, mely során úgy érezhetik, egy szezont vesztettek el, befektetett energiák vesztek kárba. Fontos, hogy ezeken a gondolatokon változtassanak. A lelki munka sokban hasonlít egy sérülés utáni rehabilitációhoz, amikor a műtétek, kezelések miatt esik ki jó néhány hónap. Annyiban más viszont a jelenlegi helyzet, hogy most mindenki „kispadra került” bizonytalan időre. A jelenlegi időszak kiváló lehetőség lehet a fejbeli felkészültség növelésére, mentál tréning elsajátítására, mellyel pótolhatóak a kiesett edzések, fejleszthető a technikai tudás aktív gyakorlás nélkül is. Ehhez oktató videók, vagy sportpszichológus szakemberek is segítséget tudnak nyújtani a sportolóknak. Ahhoz, hogy ez a munka eredményes legyen, először az új mindennapokhoz való alkalmazkodást érdemes kialakítani a sportolóknak. A sportolók is emberek, így a helyzetből adódó általános nehézségek őket is érintik, ezeken felül szembesülnek a saját sportágukra jellemző kényszer változtatásokkal. Online konzultációk során azt tapasztalom, hogy kb.2-3 hét elég lehet a #maradjotthon-hoz való alkalmazkodáshoz, és újabb 2-3 hét alatt elérhető, hogy már fókuszt váltson az egyén, és jó színvonalon működtesse mindennapjait, melyből profitálni is tud. Természetesen az sem gond, ha ettől eltérő tempót tapasztalunk, nagyon egyéni, kinek mennyi idő az átállás.

sportpszichologusSok sportágban a kezdeti 2-3 hetes időszakot átvészelve szintentartó, alapozó edzésekre tértek át a sportolók. Sokszor az edzők adnak olyan feladatokat, melyeket otthonaikban, vagy otthonaik környékén egyedül tudnak elvégezni a sportolók. Vannak, akik maguknak állítanak össze edzésprogramot. A rendszeresség rendkívül fontos, ne ad hoc jelleggel, hanem következetesen tartsa az illető az edzésprogramot, ez a hozzáállás sok nehéz helyzeten átbillenthet. A járványhelyzet elmúltával jelentős előnyhöz juthat az, aki most nem tétlenkedik, azokkal szemben, akik nem tudnak átállni az új edzésrendre. A napirend megtervezése, tartása, kiértékelése sokat tud segíteni (pl.: ugyanabban az időpontban mozogni, amikor lennének az edzések). Edzésnapló írásával követhető a teljesítmény, mind objektív mérőszámok (pl.: ismétlésszám, km, idő), mind szubjektív oldalról (pl.: lelkileg milyen volt az edzés, holtponton hogyan sikerült átlendülni, stb.). Online kapcsolattal, vagy telefonon átbeszélve kiértékelhető a heti edzésprogram, élsportolók esetén akár napi egyeztetéssel, forró dróton lehetnek az edzőkkel. A beszélgetések is keretezik a kialakult helyzetet, támpontokat adnak a sportolóknak, akiknek eddig jellemzően nagyon szigorú időbeosztáshoz, szakemberek által előírt edzéseikhez képest lazulhattak a mindennapok keretei. Levertség, hangulatingadozás normális reakciók ebben az időszakban. Azonban sportolók esetén fokozottabban fennáll ennek a veszélye, hiszen lehet, hogy hirtelen felére, negyedére esett a fizikai terhelés, minek következtében jelentősen megborul a hormonális egyensúly a szervezetükben. Emiatt kiemelten fontos, hogy a sportszakemberek odafigyeljenek rájuk, ha szükséges sportpszichológushoz irányítsák őket, figyeljenek rá, hogy meglegyen a napi megszokott mozgásmennyiség!

 

Karantén hatása ránk és párkapcsolatunkra

Be Smart Klub szervezésében online előadás keretein belül 2020 március végén szedtük össze, milyen hatásai vannak a kijárási korlátozásnak, önkéntes, vagy hatóságilag elrendelt karanténnak az életünkre.

Normális, hogy ilyen körülmények között mindenki feszültebb, akár egyedül lakik, akár párjával, gyerekeivel. A kialakult helyzet végének beláthatatlan dátuma, illetve az eseményekkel kapcsolatosan megélt csökkent kontrollérzés, vagy a kontrollvesztés érzete növeli az emberekben a frusztrációt, szorongást, dühöt, negatív érzéseket. Ez gyakoribb konfliktusokhoz vezethet, így új konfliktuskezelő stratégiák kipróbálására lehet szüksége a családtagoknak. Fontos, ha egymagunk elakadunk, merjünk segítséget kérni! Legtöbb kollégámmal egyetemben én is dolgozom online, és korlátozottan, de van lehetőség új bejelentkezések fogadására is.

Lehetőleg legyünk magunkkal és családtagjainkkal is türelmesek. A jelenlegi helyzet kialakulásától számítva lehet, hogy néhány hétbe telik, míg új egyensúlyt teremtünk mindennapjainkban. Bár tele van a média azzal, hogy milyen hasznos tevékenységekre fordíthatjuk a plusz időt, én azt gondolom, hogy ebbe a fázisba mindenkinek a maga tempójában kell megérkeznie. Ne baj, ha nem megy első héttől, hogy kiselejtezd a lakást, lepucold az ablakokat, és kigyúrd a beach bodyt (amit nem is biztos, hogy idén meg lehet mutatni a strandokon)! Szép fokozatosan jöjjön rá mindenki arra, milyen napi ritmus, napi rend segít neki az átállásban, majd a további napok működtetésében. Kísérletezések által kívánom, hogy jöjjön rá mindenki milyen tevékenységek csempésznek örömöt a mindennapokba.

Az előadásban számos szorongáscsökkentő ötletet szedtünk össze. Közöttük az egyik kimagaslóan jól teljesítő, tudományosan is sok oldalról igazolt módszer a sportolás. Az Edzett agy című könyvben elmélyedve megtudhatjuk mennyi pozitív hatása van a  mozgásnak testi-lelki egészségünkre, milyen fejlesztő hatással bír agyműködésünkre. Azt sok helyen hallhattuk, olvashattuk, hogy az elhízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, izmaink, ízületeink, légzőrendszerünk karbantartásában hasznos a rendszeres sportolás. Edzés során felszabaduló hormonok által csökken a negatív hangulat, jobb lesz a kedvünk, önbizalmunk. Talán azt eddig nem tudtuk, hogy memóriajavító funkcióval is bír a rendszeres mozgás, sőt megelőzheti, késleltetheti az időskori leépülést, és a stresszel szemben is ellenállóbbá teszi a szorongásért felelős agyterületeket! Mindenkinek csak javasolni tudom a könyv elolvasását, és az otthon töltött napokba a mozgás beépítését. Nem kell maximalistának lennünk, és 90 perces edzéseket tolni a nappaliban. Bőven elég, ha 30-40 perces napi tornázással behozzuk a munkába járás kiesésével a visszaesett mozgásmennyiséget. Ez lehet a lakókörnyezetünk körül tett séta is. Aki ezen felül hetente 2-3-szor plusz gyakorlatokat is végez, az jobb hangulatban töltheti el ezt a bizonytalan időszakot. Az pedig igazán nem mindegy, hogy kellemesen telnek a napok, vagy rágódva, szorongva, depresszívebben.
forbes.edzettagy.kiss.nemes.veronika

Számomra izgalmas volt megtapasztalni, milyen egy kamerába beszélve elmondani az előadást, úgy hogy nem látom a közönség reakcióit, és a kérdéseket is online felületen kapom meg, nem látva a kérdezőt. Élő kapcsolódásnak tekinteni, ami nem egy helyszínen, de azonos időben történik meg közöttem és a hallgatók között kihívás volt számomra. Ha nincs koronavírus és járványhelyzet, ezzel a tapasztalattal fogalmam sincs mikor találkoztam volna. Érdekes volt, de bízom benne, hogy minél előbb találkozhatunk élőben! Addig is mindenkinek kitartást kívánok!

Összezárva: a karantén hatása ránk és kapcsolatunkra

Hétfőn Az érzelmi érett(len)ség hatásai életünkre című előadást közvetítette a Be Smart Klub online.

2020.03.30-ára új témával készülünk:

LiveStream– Összezárva: a karantén hatása ránk és kapcsolatunkra

Az esemény linkje: https://www.facebook.com/events/3115268685184983/

90704318_215586906341780_5845072275035914240_n besmartea.online.pszichologus

Koronavírus, otthon vagyunk kisgyerekkel – TV2Mokka

koronavirus.pszichologusA ma reggeli adásban az Egyszülős Központ (https://www.egyszulos-kozpont.hu/) vezetőjével közösen szedtük össze, hogy kisiskolás, óvodás gyerekek esetén milyen nehézségekkel szembesülnek a szülők a koronavírus miatt otthon töltött idő alatt, és mit tehetnek. Szeretem ezekben az interjúkban, hogy új szakembereket ismerhetek meg, és hallhatok munkásságukról. Eddig nem tudtam, hogy létezik Egyszülős Központ, pedig milyen fontos most a munkájuk, szolgáltatásaik, hiszen a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek hatványozottabban lehet nehéz a koronavírus okozta megváltozott életvitel kezelése.

Az interjú ezen a linken tekinthető meg:

https://tv2.hu/mokka/325706_kreativ-otletek-dobo-agiek-igy-v.html?fbclid=IwAR0mg4uuSaay3lQf_jQ9RkPSe1-MIqbjdvFo-OSH3ngLGZ5E9uMVyHlFtHc

10 éves korig bőven elég, ha röviden tényszerűen tájékoztatjuk a gyerekeket a kialakult helyzetről. Szorongásnövelő lehet, ha semmit sem mondunk nekik, így az innen-onnan hallottak alapján fantáziájukra van bízva a helyzet értelmezve; vagy ha túl sokat, túl felnőttesen beszélünk velük és nem tudják feldolgozni a hallottakat. Mondjuk el, hogy most van a világon egy betegség, aminek az elkapását próbáljuk megelőzni azzal, hogy otthon tartózkodunk, és mivel ránk kevésbé veszélyes (lehet, észre se vesszük, ha elkaptuk), de az idősebbek rosszabbul lehetnek tőle, ezért most nem látogatjuk a nagymamát. Mivel emberi érintkezéssel (puszi, kézfogás, ölelés), és tárgyakon terjed, ezért gyakrabban és alaposabban mosunk kezet (eleinte ellenőrizzük, hogy elsajátította a gyerek a megfelelő technikát, mossunk közösen, egymás mellett kezet). Itthon védve vagyunk, így itthonról dolgozunk, tanulunk, így a doktor bácsiknak, néniknek kevesebb beteget kell vizsgálniuk, gyógyítaniuk. Hírműsorokat ne nézzünk közösen a gyerekekkel. Igyekezzünk megnyugtatni őket, napirenddel keretet adni a mindennapoknak.

Napirend pl. ovisokkal: az időpontok, tevékenységek ötletek, mindenki bátran, kreatívan szabja rá a saját családjára, gyerekeire, munkájára:

Tipp, gyerekeknek a képes megjelenítés segíti a tájékozódást! Egy ilyen napirend, a konkrétumok (pl.: mi lesz az ebéd) a napirend előzetes átbeszélése, kifüggesztése, és betartása megnyugtató és biztonságot ad a gyerekeknek.

  • 6-8-ig: Ébredés, reggeli, felöltözés
  • 8-10-ig: Anya/apa dolgozik addig nekik rajzolás, színezés, mesenézés
  • 10-10.30: Tízórai gyümölcs (alma)
  • 10.30-11-ig: Levegőzés (séta/erkély/udvar)
  • 11-13: Főzés, Ebéd (Krumplistészta) ebéd után elpakolás
  • 13-14-ig: Csendes pihenő, vagy rajzolás, színezés, mesenézés
  • 14-16-ig: Anya/apa dolgozik, kreatív foglalkozás, játék (pl.: gyurmázás, építés, puzzle)
  • 16-17-ig: Torna, mozgás
  • 17-kor: Uzsonna (vajas kenyér, sajt)
  • 17.30-kor: Felhívjuk a nagyit/családot/barátokat, kinek milyen volt a napja
  • 18-tól: Vacsora
  • 18.30-tól: szabad játék
  • 19-től: Fürdés, esti mese, fekvés

 

Készüljünk fel, hogy megnőhet a stressz szintünk, mind a bezártság élménye, mind a kontrollvesztés érzése, bizonytalanság miatt. Gyakoribbá válhatnak a konfliktusok. A gyerekek is gyakrabban lehetnek hisztisek, dühösek, ellenállóak. Ebben az esetben megnyugtatásra vágynak, kerüljük a büntetéseket, a szóbeli szidást, melyeket egyébként sem javasolt a nevelés során alkalmazni, de egy ilyen új, eddig nem tapasztalt helyzetben könnyebben előjöhetnek ötletként! A szülők is gondoljanak rá, hogy az ő feszültségük is átragadhat a gyerekekre. A legjobb feszültség levezetés a sport, így akár online órákkal, akár saját gyakorlatokkal próbáljunk meg napi szinten fél – egy órát mozogni a gyerekekkel közösen! Ha elakadunk, kérjünk segítséget! A legtöbb pszichológus online továbbra is elérhető tanácsadásra. Azok a gyerekek fogják átvészelni könnyebben ezt az időszakot, akiknek a szülei megfelelően alkalmazkodnak az új kihívásokhoz. Új megküzdéseket alakítanak ki, és erre biztatják gyerekeiket is. Borzalmas átélni egy ilyen krízishelyzetet, létbizonytalanságot. Ugyanakkor minden krízis magában hordja a fejlődés lehetőségét is! Hátha most jut idő arra a társasra, amire eddig nem. Hátha több közös étkezés lesz az asztal körül, családi beszélgetésekkel. Hátha megtanulunk napi szinten relaxálni hanganyagokra. Hátha kialakul az otthoni sportolás rutinja a családban. Hátha… te hogyan fejeznéd be a mondatot? Próbáljunk nézőpontot váltani és arra koncentrálni, hogy mit tanulhatunk, kaphatunk az elkövetkező időszakból!

Otthon tartózkodás – koronavírus

A koronavírus lassulását célzó megnövekedett otthon töltött időt felfoghatjuk lehetőségnek, korlátozás vagy bosszúság helyett. Ez a szemléletváltás segíthet csökkenteni a növekvő szorongás, vagy pánik érzetét. A growth mindset vagy magyarra fordítva a fejlődő szemléletmód szerint képességeink nincsenek előre meghatározva, erőfeszítéssel fejleszthetjük azokat. Fontos tudnunk, hogy minden krízishelyzet magában hordozza a fejlődés lehetőségét is. Hiszen új alkalmazkodást, új képességek elsajátítását, gyakorlását kívánja meg tőlünk. Álljunk meg egy kicsit, és szedjünk össze néhány területet, amit fejleszthetünk ezidő alatt (az ötletek nyilván személyes motiváció függvényében változhatnak, és egyáltalán nem kötelező minden egyszerre dolgozni). Jöjjön néhány ötlet, melyet mindenki továbbgondolhat, saját magára szabhat:

Nézzük meg ezt a rövid videót a fejlődésközpontú gondolkodásról. Évek múlva milyen jó lehet majd arra visszagondolni, hogy volt 2020-ban egy időszak egy járvány miatt, amiben több időt töltöttünk otthon, akkor hallottam a fejlődésközpontú gondolkodásról, aminek azóta számos új tudás elsajátítását köszönhetem.

https://www.youtube.com/watch?v=KUWn_TJTrnU

Számos témában elérhetőek előadások a Youtube-on, keressünk olyanokat, melyek témái érdekelnek minket!

 

Felhasználhatjuk ezt az időt olyan könyvek elolvasására, melyeket begyűjtöttünk az elmúlt időszakban, de eddig nem olvastuk el őket. Kereshetünk önismeretet fejlesztő könyveket is.

Néhány ötlet pszichológiai szempontból fejlesztő könyvekre Facebook oldalamról:

https://www.facebook.com/pg/pszichologus.me/photos/?tab=album&album_id=1199129650478909

Megnézhetünk olyan filmeket, melyeket régóta szeretnénk, de nem jutott rá időnk. Ajánlhatunk barátainknak, családtagjainknak ilyen filmeket, vagy mi is kérhetünk ajánlásokat. Az élményeket, gondolatokat megbeszélhetjük egymással pl. skypeon, Facetimeon. Ezen alkalmazások használatát megmutathatjuk ezeken a területeken kevésbé járatos ismerőseinknek. Ha nyelvismeretünket fejlesztenénk, nézhetjük eredeti nyelven, felirattal az adott filmet.

Pszichológiai, sportpszichológiai szempontból érdekes filmeket gyűjtöttem össze Facebook oldalamon korábban, innen is lehet szemezgetni:

https://www.facebook.com/pg/pszichologus.me/photos/?tab=album&album_id=520067161718498

https://www.facebook.com/pszichologus.me/photos/?tab=album&album_id=520078435050704

Ha mozogni, edzeni szeretnénk, de éppen szünetelnek az órák, amikre járunk, vagy zárva tart a hely, ahová járunk, akkor alakítsuk ki ennek az otthoni rutinját. Ne süppedjünk bele a veszteségélménybe, hogy a koronavírus miatt annyi a mozgásunknak. Kereshetünk online edzés videókat, összegezhetjük eddigi tudásunkat a különböző gyakorlatokról, kipróbálhatjuk, milyen edzésprogramot tudunk magunknak összerakni. A sok ülés hatásait most még fokozottabb ellensúlyozni, hogy hangulatunkat, testünket karban tartsuk. Kutyások örülhetnek, hogy több alkalmuk nyílik kivinni kedvencüket, hosszabb sétákat tehetnek vele a szabadban.

Sokan küzdenek a rendszeres étkezések betartásának nehézségével. Sok étkezést kihagynak, habzsolva esznek, amikor lehetőségük adódik valamilyen gyors ételt. Remek lehetőség az otthon kényelmében időt adni az étkezésekre, odafigyelni arra, mi kerül a tányérunkra.

Előkerülhetnek rég nem használt társasjátékok, a családtagok jobban odafigyelhetnek egymásra. Mivel a hosszabb együtt töltött idővel a konfliktusok is szaporodhatnak, ezért új konfliktuskezelési módokkal is kísérletezhetünk.

asszertivitas-konyv-1200x480

Ha van iskolás gyerek a családban:

Legfontosabb gondolat a következő hetekre, hogy ez a kialakult helyzet nem rendkívüli iskolai szünet! Minden családnak érdemes kialakítani a mindennapok napirendjét, hogy ne ússzon el a tanuló a feladatokkal, ne maradjon le a tanulásban. Segítsünk felnőttként a gyerekeknek a napirend megtervezésében, betartásában (pl.: táblázatban  jelölve helyezzük ki a hűtőre a napi-heti programot; pipáljuk közösen, amit elvégeztek). Figyeljünk a megfelelő terhelés-szünet egyensúlyra. Túl hosszú szünet nehezíti az újrakezdést, a szünet kihagyása viszont rontja a koncentrációt. Legyen egy sarok a lakásban, ami a tanulásé. Ha nincs erre külön íróasztal, az étkezőasztalról tanulás idejére mindent pakoljunk el, ez segíti a tanulót a fókuszálásban. Nézzük meg a számítógép, laptop elhelyezése mellett hogyan fog tudni füzetet, könyvet elhelyezni, használni a gépek körül a tanuló.

Tapasztalatom szerint nincs a gyerekeknek tanulási rutinjuk, így fejlődési lehetőség rejlik ebben az időszakban, hogy most megtanuljanak tanulni. Segítsük őket gondolattérkép felrajzolásával, a tanulás után mesélhessenek a szülőknek arról, amit aznap tanultak. Kössük össze az osztálytársakat digitálisan, hogy tapasztalatokat cserélhessenek, illetve ne érezzék magukat teljesen izolálva.

Hasznos tanulási tippekről szóló videó érettségire készülőknek, benne van a gondolattérkép is:

https://www.youtube.com/watch?v=dQwP_eD4IOE

Vigyázzunk a napi internetfogyasztás mennyiségére! Könnyű a tanulás mellett további időt tölteni az interneten, főleg unalom miatt szórakoztató videókat, oldalakat nézve. A lefekvés előtti órában már ne telefonozzon, tévézzen, vagy számítógépezzen se a gyerek, se a szülők. Fontos, hogy ki tudja pihenni magát mindenki. A megnövekedett mesterséges fénymennyiséget érdemes este visszavenni, hogy kipihenten kezdjük az újabb napot.

További hasznos cikk, hogyan beszélgessünk a gyerekekkel a koronavírusról:

https://deliagaevagyermekpszichologus.blog.hu/2020/03/11/kenyszer_vakacio

 

Kitartás, túl leszünk ezen az időszakon!

TV2 Mokka – Káromkodás gyerekkorban

2020.02. 17-én a TV2 Mokka című műsorában a gyerekek káromkodásáról beszélgettünk Mádai Viviennel, Pachmann Péterrel és Dietz Gusztávval.

https://tv2.hu/mokka/321835_dietz-gusztav-nem-tagadja-olykor.html?fbclid=IwAR37ol3jn1Jbl3Si9BOkzutbvkv3_pEAL1FnV2TBhUYO3m2dh0Jz2HIto_0

A káromkodás elősegíti szóbeli feszültségünk levezetését. Vannak szituációk, amikor kimondottan könnyíti a helyzet túlélését, hogy ne robbanjunk fel a bennünk felgyülemlett indulatoktól. Ugyanakkor bizonyos körülmények között tud elfogadhatatlan, tiszteletlen, megalázó is lenni. Családi beszélgetésekben kibonthatjuk gyerekeinkkel közösen, hogy mit gondolunk a káromkodásról, milyen helyzetekben elfogadható és mikor nem. Lehetnek szavak, amik akár az otthoni kommunikációban is megtűrhetőek (ebben minden család toleranciája más és más), és lehetnek olyan szókapcsolatok, melyekkel kapcsolatban kifejezhetjük, hogy ezek családi körben nem hangozhatnak el. Ugyanígy érdemes átbeszélnünk a más felnőttekkel való kommunikációban használható és tiltólistás szavakat is. Helyzetek között is tehetünk különbséget: kötöttebb, hivatalosabb helyzetben kellemetlen, ciki, ha valaki káromkodik és nem tudja szépen kifejezni magát, míg kötetlenebb helyzetben jobban elfér egy-egy ilyen megnyilvánulás.

Óvodás gyerekek jellemzően kevéssé vannak tisztában a szavak jelentésével. Ők azért ismételgetik ezeket, hogy megmutassák újat tanultak, jót mulattak rajta társaikkal az óvodában. Ha pozitívan reagál a környezet, nevet rajtuk, odafigyel rájuk, akkor jutalmazó értékűvé válhatnak ezek a közlések, így a figyelem érdekében ismét bedobhatják a gyerekek a legváratlanabb helyzetekben is.

Kisiskolás gyerekek nagyon szabálykövetőek, nekik, ha elmondjuk, hogy nem szabad ezeket a szavakat alkalmazni, akkor szívesen betartják a szabályt, kortársaikat is figyelmeztetik erre. Kamaszkorban a szereppróbálgatás részeként megjelenhet, hogy fokozottabban beszélnek csúnyán a kamaszok. Ilyenkor tesztelik, milyen így beszélni, hogyan esik nekik, kimondani ezeket a szavakat, és figyelik, mit reagál környezetük. Baráti társaságokban csoportnorma is lehet ilyenkor, hogy káromkodva beszélnek egymással a fiatalok. Ha van olyan felnőtt szerepmodell (példakép, tanár, edző, szülő), akire a fiatal felnéz, és aki rendszeresen káromkodik, a jelenség felerősödhet. Jellemzően ez az időszak a középiskola végéig lecseng és megtalálja mindenki a számára optimális mértéket a csúnya szavak használatából. Sokszor az impulzívabb, őszintébb embereket hallhatjuk csúnyábban beszélni, hiszen nekik, ami a szívükön az a szájukon, szűretlenül mondják, ami eszükbe jutott. Így nem feltétlen kell egyértelműen negatívnak minősítenünk a káromkodást, csupán keretek között érdemes használnunk!

Az otthoni szabályozást óvodás korban a figyelmen kívül hagyás, jó példa mutatása (szülő szépen beszél, kerüli a káromkodást), és a rövid tényszerű közlés segítheti: Ez egy csúnya szó, kérlek, ne használd!

Kamaszoknál kreatív megoldásokkal is előrukkolhatunk. Van, aki káromkodó perselyt nyit, és bizony fizetni kell a zsebpénzből a csúnya szavakért. Van, aki bizonyos szavakat kér behelyettesítésként, pl. madárneveket (ezek cserélhetőek is időnként), így kellemes humoros percekhez juttatva a pici nyelvújítás során családot.

pszichologus

Ha gyermekünk tartósan káromkodik, és úgy érezzük elakadtunk a megoldással, nem hallgat ránk, kérhetjük pszichológusok segítségét. Ha kamasz gyerekünknél vesszük észre, hogy megszaporodtak a cifra kifejezések, szavak, azokat nagyon hevesen adja ki magából állandó jelleggel, akkor elképzelhető, hogy megnövekedett a stressz szintje (például túlterheltség, kevés pihenés, szorongások miatt), és annak csökkentésében, érzelmi életének rendezésében kell segítenünk neki, vagy segítséget kérnünk számára pszichológustól.

RTL Klub Reggeli – Tehetséges gyerekek

2020.02.12-én a tehetséges gyerekekről beszélgettünk az RTL Klub Reggeli című műsorában.

Az interjú az alábbi linken tekinthető meg:

https://rtl.hu/rtlklub/reggeli/hogyan-ismerjuk-fel-ha-a-gyerekunk-tehetseges-valamiben

Tehetség azonosításának menete:

Ajánljunk fel minél többféle tevékenységet a gyermekünknek. Ha otthon ülünk a tévé előtt, nem fog kiderülni, mihez van érzéke a gyerkőcnek. Próbáljon ki többféle sportot, szakkört, szabad foglalkozást. Amelyiket valamiért több alkalommal szeretné ismételni, ahova szívesen, lelkesen megy, az mindenképpen jótékonyan hat a fejlődésére.

Az adott sportfoglalkozást, zeneórát, szakkört tartó edző, tanár, mester jelezni fogja nekünk, ha úgy látja, gyermekünk ügyes, fogékony, érdemes jobban elmélyednie az adott aktivitásban, tanulásban.

Ha iskolában merül fel a tehetségesség kérdésének tisztázása, kereshetjük a lakóhely, iskola cím alapján illetékes Pedagógiai Szakszolgálatot, ahol tehetségkoordinátorok, pszichológusok, gyógypedagógusok különböző tesztekkel, kérdéssorokkal tudják azonosítani a különböző intelligencia területeken hogyan teljesít az adott gyerek. Főleg a matematikai-logikai, verbális-nyelvi intelligencia kerül ilyenkor azonosításra. A zenei, művészi, mozgásos intelligencia jobban azonosítható különfoglalkozások során, együtt gondolkodva a tanárral, edzővel, figyelve a gyereket.

Ha zenei, művészi, vagy sport tehetségnek gondolják gyermekünket, ne erőltessük az adott aktivitást, gyakorlást, versenyzést. Hagyjuk kialakulni a gyerek belső motivációját, hogy megérezhesse saját fejlődése érdekében, saját öröméért végzi az adott tevékenységet, nem címek megszerzése, vagy elismertség miatt.

Figyeljünk arra, hogy ne a mi életünkből kimaradt sikerek, célok elérésének megvalósítását várjuk a gyerektől. Ha ez bennünk, párunkban felmerül, vagy kapunk ilyen visszajelzést tanártól, edzőtől, fontoljuk meg. Gondolkozzunk el egy kicsit, hogy tényleg erről van-e szó, ha szükséges kérjük pszichológus segítségét ebben. Fantasztikus élmény felfedezni egy gyerek személyiségét, tulajdonságait, ne vakítsanak el minket ebben a folyamatban saját élményein, hiányaink.

sportpszichologus

Sporttehetség:

Sportpszichológusként szeretném kiemelni a sportban tehetséges gyerekek támogatásának néhány szempontját. 6-12 éves kor között jó, ha többféle sportágban kipróbálhatja magát minden gyerek. Így nagyobb eséllyel maga választ majd sportágat, amit szívesen csinál. Ha az edzők látják, hogy érdemes komolyabb edzésmunkába, akár versenyzésbe belefogni, beszéljük át ennek lehetőségét gyermekünkkel, és adott időközönként, ha belekezdtünk a folyamatba, térjünk vissza rá, hogyan érzi magát benne. Tehetséges gyerekek iszonyú gyors fejlődésen mennek át, gyorsan jönnek számukra a sikerek, sokszor meg se érzik, hogy fáradniuk kellett érte. Ezért sokszor tehetségük ellenére bejelentik, hogy abba szeretnék hagyni az adott sportot, hogy mást is kipróbálhassanak. Ilyenkor annak eldöntésére, hogy kiégett-e a terheléstől, motivációs problémái vannak-e, hangulati probléma miatt nincs kedve semmihez, kérjük sportpszichológus segítségét. A felmérés fázisának végén (szakember munkamódjától függően pl. 4-6 alkalom) visszajelzést fogunk kapni, hogy milyen ok van a háttérben, és hogyan tudjuk azt megoldani, mi volna a legjobb gyermekünk számára. Ez lehet az adott sport folytatása sportpszichológiai támogatással, de lehet az adott sportág lezárása, másik kiválasztása is. Ne csak az eredményesség legyen a fő mércénk, hanem a gyerek boldogsága, kiegyensúlyozottsága!

Filmajánló – Én, Tonya

Tonya Harding életét és korcsolyás karrierjét bemutató életrajzi filmben végigkövethetjük, ahogy egy kislányt zsarnoki anyja a maga fura módján támogat az általa választott sportban. Tonya kimagasló tehetségével és akaraterejével elsőnek ugorja meg nőként a tripla axelt a világon. Nehéz családi helyzete, érzelmileg és tettlegesen is bántalmazó anyja, az anyával Tonyát magára hagyó apja, majd az anyagi gondok és bántalmazó férje sem könnyítik meg felkészülését, karrierjét, életét.

Tonyát 1994-ben bűnrészesnek találták súlyos testi sértésre való felbujtásban, mivel riválisát egy férfi megtámadta és megpróbálta versenyképtelenné tenni, vagy Tonya megrendelésére, vagy nem. Erről szól a film, kinek mi a szubjektív igazsága az eseményekről. Hogyan vezetett az út az “incidensig”? Ki hogyan élte meg a mindennapokat, a csúcsot, és a lecsúszást?

A film szenzációsan adagolja a feszültséget és a jól időzített fekete humort, amitől feledhetetlen alkotás marad a nézőben.

Pszichológiai szempontból, a megtörtént eseményeket alapuló film,  egy példát mutat nekünk arra, hogyan sodródik valaki egy bántalmazó szülőtől egy bántalmazó párkapcsolatig.  Hogyan tartozhatnak a mindennapokhoz az egymás irányába tett brutális megnyilvánulások? Sportpszichológusként érdekes kérdéseket vetne fel egy ilyen háttérrel rendelkező sportoló felkészítése: hiszen mindenképpen rá kéne nézni arra, hogyan szabotálja a sportoló koncentrációját, növeli a feszültségét a családi élet, az érzelmi elnyomás, bántalmazás. Ha ezek megoldódnának, feldolgozódnának, akkor vajon ugyanaz lépne-e pályára, aki addig volt? Maradna-e a vasakarat, ha rálátok, hogy az emberek rajongását azonosítom a saját szerethetőségemmel, ha önelfogadás helyett keresem bizonyítékként? Ha a kemény edzésmunka mögött ennek elérése a fő motivációm? Ha a pszichológiai tanácsadás, terápia hatására már magamban és érzelmileg kielégítő kapcsolatokban is megkapom, megtalálom mindezt, akkor vajon szükségem lesz-e a rajongásra, címekre, elismerésre, versenyzésre tovább is? Tonya esetében ezt már nem fogjuk megtudni, hiszen az események láncolatával Tonya sportkarrierje véget ért. Hogyan? Erről szól a film, nézzétek meg!

i,tonya,sportpszichologia

 I, Tonya, amerikai fekete komédia, 2017, 119 perc

Filmajánló – Az aranylány

Szenzációs dokumentumfilmre bukkantam az HBO Go kínálatában. Ajánlom mindenkinek, aki élsportoló baráttal, családtaggal rendelkezik, esetleg edzőként, sportvezetőként tevékenykedik, vagy aki érdeklődik a szertorna világa iránt.

Az aranylány című dokumentumfilm az 1990-2000-es években a romániai szertornászok életébe nyújt betekintést. Andreea Raducan rendkívül tehetséges fiatal tornászként képviseli hazáját a 2000-es Sydney-i Olimpián, mindössze 17 évesen. Aranyérmétől pozitív doppingtesztje miatt megfosztják, mert a csapat orvosától fejfájásra olyan készítményt kapott, amely egyik alkotóeleme rajta volt a doppinglistán. Andreea 32 évesen küzd, hogy visszakaphassa az érmét, hiszen nem szándékosan követett el doppingvétséget. A története elmondása közben Andreean kívül, sokan megszólalnak, akik ott voltak vele ebben a nehéz időszakban, és egy traumafeldolgozásra szakosodott pszichiáterrel való beszélgetése részleteit is megismerhetjük. A pszichológiában jártas szakember sok fontos pontra hívja fel Andreea (és a nézők figyelmét), melyeket eddig figyelmen kívül hagyhatott.

aranylany.sportpszichologiaHogyan lehet feldolgozni, ha egész addigi életed verejtékes munkája más emberek mulasztása, ballépései miatt kárba vész?

Helyrehozható-e egy ilyen intézkedés, kik ebben az illetékesek?

Miről szól egy tornász élete? Hogyan zajlik a felkészülés? Milyen edzői hozzáállás között nevelkedtek ezek a lányok, és produkálták a román torna történelmében legkiemelkedőbb eredményeket? Milyen lelki hatásai lehetnek az élsportnak, és egy doppingbotránynak?

 

Az aranylány- FATA DIN AUR (AKA. THE GOLDEN GIRL)2019|dokumentum

Rendező: Adrian Robe, Denisa Morariu-Tamas

Ország: Románia

96 perc

Én vagyok itt – Zenehallgatás hatása a sportra

2020. január 22-ei Én vagyok itt című envagyokitt.kissnemesveronika.sportpszichologusműsorban a zenehallgatás sportra gyakorolt hatásairól beszélgettünk.

Az adás ezen a linken található meg. A riport, melyben szakértőként közreműködtem 17:46-nál kezdődik.

https://mediaklikk.hu/video/en-vagyok-itt-2020-01-22-i-adas/

 

Testi-lelki jólétünk záloga a mozgás. Érdemes külső és belső motivációs tényezőket is találnunk, ami miatt sportolunk. Belső motivációt jelenthet a feszültségoldás, stresszkezelés, a jó közérzet növelése, az egészségünkbe befektetett munka, az ülő életmód hatásainak ellensúlyozása. Tudtátok, hogy a rendszeres sportolás nem csak az izmaitokat, hanem az agyatokat is tornáztatja? Késlelteti az időskori leépülést, memóriazavarokat, fiatalon tartja az agyat, felpörgeti a gondolkodást, növeli a figyelmi kapacitást, kreativitást. Külső motivátornak remek lehet egy jó zenelista, vagy az a gondolat, hogy a strandszezonra szeretné valaki formába hozni magát, hogy elismerő pillantásokat zsebelhessen be. Ugyanakkor vigyázzunk arra, hogy a hosszú távú kitartást a belső motivátorok, saját válaszaink garantálják. Sajnos, aki csak a külső visszajelzések miatt kezd el mozogni, vagy családtagjai unszolására, és idővel nem talál magának belső örömöt, célt a sportolásban, várható, hogy abbahagyja.

 

Az említett kutatás rövid leírását itt lehet elolvasni:

Hatékonyabb a sportolás, ha zenét is hallgatunk közben?

 

Flow a sportban – Diéta és Fitnesz

2020 januári Diéta és Fitnesz magazinban Kiss Eszterrel beszélgettünk a flow és a sport kapcsolatáról. Sportpszichológiai szempontokat, tapasztalatokat osztottam meg Eszter kérdéseire, hogyan segíthetjük elő a flow állapot megélését, mi akadályozhatja létrejöttét?

Flow a sportban cikk (pdf)

flow-a-sportban

Januári stressz ellen nyugi tehén, nyugi labda

Nyugi tehén, nyugi labda a félévi aggodalmak, stresszes időszak helyett

sportpszichológia.stresszkezelés

Januárban a félévzárás körüli hajtásban találják magukat a diákok. A sportolók fiatalok emellett alapozással, vagy hétvégén versennyel töltik a tanulás melletti szabadidejüket. Fontos, hogy tudjuk és a gyerekek is tudják a túlterhelt mindennapok bizony stresszterhelést jelentenek a szervezetüknek, lelküknek. Életkoronként és egyénileg is eltérő, hogy mekkora tudása van a gyerekeknek a stresszről, illetve annak kezelési módjairól. Néha azt feltételezzük, hogy semmi ismeretük, majd meglepődünk, ha felsorolják a létező összes testi tünetet, mely összefüggésbe hozható a stresszel. Néha az okoz csodálkozást, hogy azt hittük jóval többet tud, de azt tapasztaljuk, hogy szinte alapvető összefüggésekkel sincs tisztában.

A stressz egy érzés, reakció valamilyen vélt vagy valós fenyegető ingerre. Pl. egy kisiskolásnak a félévi felmérő óriási fenyegetést jelenthet, egy szezonnyitó verseny is óriási mértékben megterhelheti a sportoló gyerek testét-lelkét. Mindkét esetben közös, hogy a gyerek számára fontos dologról van szó, szeretne jól teljesíteni, szeretné, ha a szülei, tanítója, edzője elégedett lenne vele. Sokan itt tévútra is térnek: szerethetőségük mértékét kötik össze ezekkel az eredményekkel, így még nagyobbá válik a tét. Ha jól teljesítek, szerethető vagyok, ha rosszul, akkor nem. Fontos megértetnünk a fiatalokkal, hogy eme két dolog nem függ össze, a megmérettetés által kiváltott stressz szint pedig csökkenthető sokféle módon.

Egy ötletes mód egy nyugitárgy beszerzése, amit lehet gyúrni, formázni, nyomkodni stb. (nyugi labda/stressz labda, gyurma, a tehenet a békéscsabai Kolbászfesztiválon kaptam – sose tudhatjuk, mely rendezvényről térhetünk haza ilyen hasznos ajándékkal). Előfordult már, hogy idegesen széttépkedtél egy zsebkendőt, szétszedted a tollad? Akkor megtapasztalhattad, hogy a felgyülemlett feszültség levezethető, ha a kezünkkel matatunk valamin.  Ha felhívjuk rá a figyelmüket, akkor a gyerekek is nagyon hamar megértik, megtapasztalják ezt az összefüggést, és szívesen alkalmazzák valamelyik alternatívát az iskolában, otthon, vagy versenyhelyzetben. Kezeljétek nyugodtan a stresszt, várjátok felkészülten, nyugi tárgyakkal a januári kihívásokat!

 

kiss.nemes.veronika.sportpszichologusTovábbi megoldási javaslatok:

  • szülőként felkészülni (pl.: nyugi labda beszerzésével), beszélgetni erről a gyerekkel
  • ha szülőként elakadtunk, érdemes pszichológus segítségét kérni
  • egyéni sportpszichológusi felkészítést is kérhetünk, mely már 5 alkalommal jó irányú változást hozhat
  • edzőként is fordulhatunk sportpszichológushoz, hogy hatékonyabban tudjuk támogatni versenyzőinket
  • csoportos sportpszichológusi felkészítést kérhetünk az egyesület sportolói számára versenystressz kezelésének érdekében
  • Sulinyugi órák szervezése az iskolába (sulinyugi.hu)

2020.01.27. Az érzelmi érett(len)ség hatása életünkre

Az érzelmi érett(len)ség hatása életünkre címmel szervez előadást a BeSmart Klub a Lurdy házban.

Érdemes eljönnöd, ha:

Gondolkoztál már azon, hogyan lehet felismerni, kezelni saját érzéseidet? Nem a pozitívakat, hiszen azoknak örülünk, hogy átéljük őket. No, de mit kezdjünk a sok-sok negatív érzéssel? Mi lehet az oka, hogy nem tudjuk, mi dolgunk van velük?

Az érzelmi érettség nem korhoz köthető jelenség; akár egy egész életen át fejleszthetjük, dolgozhatunk rajta. Ezáltal érthetjük meg jobban saját magunkat, és kezelhetjük emberi kapcsolatainkat.

A szüleink – mint első szociális környezet, amivel kapcsolatba kerülünk születésünk után – vannak ránk talán a legnagyobb hatással érzelmi érettségünk fejlődésében.

Az előadás során megnézzük, hogy milyen következménye van, ha érzelmileg éretlen szülők mellett nőtt fel az ember. Gyerekkorban ilyenkor gyakori a kínzó magány érzése, a pillanatnyi érzések címkézésének nehézsége, melyek felnőttkorban is megmaradnak és megnehezítik emberi kapcsolatainkat, különös tekintettel párkapcsolatunkra.

Sokszor érzed úgy, mintha “láthatatlan” lettél volna/ lennél a mai napig családtagjaid számára? Nem adnak érzelmi támaszt számodra? Rettegés fog el, ha a gyerekkori érzelmi magányt újra át kell élned? Vajon tényleg elhanyagol a párod, vagy csak te látod így? Előfordul, hogy szélsőséges testi reakciók formájában jelez a tested, hogy valami a lelkedben nem oké? Bár úgy tűnik, derült égből érkezik a kényelmetlen érzés, tünet- gyakran kapcsolódhat emberi kapcsolatokkal összefüggő dilemmákhoz, bizonytalansághoz megjelenése.

Előadásunkban rátérünk arra, hogy felnőttként hogyan lehet kielégítőbbé tenni a családunkkal, párunkkal való kapcsolatot azáltal, hogy érzelmileg érettebbé, tudatosabbá válunk. Lesznek gyakorlatban alkalmazható példák az érzelmileg éretlen szülő, vagy pár kezelésére. Megérthetjük, mit hozunk a múltból, megtudhatjuk, mit kezdjünk vele a jelenben!

Előadónk, Kiss-Nemes Veronika pszichológus, pár, – és családterapeuta előadásában többek között a következő kérdésekre keressük a válaszokat:

💡 Hogyan ismerjük fel és kezelhetjük negatív érzéseinket?
💡 Hogyan segítheti ez emberi kapcsolatainkat?
💡 Milyen összefüggés van szüleinkkel való kapcsolatunk és párkapcsolatunk között?
💡 Hogyan válhatunk érzelmileg éretté?
💡 Milyen hatása van érzelmi érett(len)ségünknek életünk különböző területeire?

•● BELÉPŐ ●•
Elővételben online: 1990 Ft
Helyszíni jegy (a szabad jegyek függvényében): 2500 Ft

•● JEGYVÁSÁRLÁS ●•
https://tixa.hu/Az-erzelmi-erett-len-seg-hatasa-eletunkre_20200127

⏱ Időpont: 2020. január 27. hétfő, 18:30-20:00
📌 Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont
🎯 Cím: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A rendezvényre nincs regisztráció, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik! A rendezvényen videó- és fényképfelvétel készülhet.

🌳🌲 Elkötelezettek vagyunk a környezetünk védelméért, ezért a jegyeket nem szükséges kinyomtatni, elég telefonon bemutatni őket.

Be Smart Klub és kitárul a világ

Szakértés- Túlajándékozás

A FEM3Café-ban Zimányi Lindával és Kaldecsek Krisztiánnal a túlajándékozás veszélyeiről beszélgettünk.

Nézzük mire érdemes figyelnünk:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/43472_a-tulajandekozas-veszelyei-fonto.html

 

A nézői kérdések utáni rövid összefoglalás ezen a linken tekinthető meg:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/43475_szakertonk-valaszol-a-sok-ajande.html

Sport és gyógyulás – Szakértés

20191203_170229Diéta és Fitnesz 2019. decemberi számában Kiss Eszterrel jártuk körbe a gyógyulás témáját, természetesen a mozgás szempontjából.

 

 

 

 

Mozgással a gyógyulásért

A mozgás maga az élet. A testünk is, belül folyton mozgásban van (a szervezetünkben fel- és leépítő folyamatok zajlanak) úgy tudunk tehát jó gazdái lenni, ha időnként megmozgatjuk kívül is. Ha testileg és/vagy lelkileg megbetegszünk, a mozgás segít visszanyerni elveszett életerőnket.    

– Hangulatzavarok, depresszió, lelki traumák esetén kifejezetten lélekgyógyító a mozgás. Összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy heti háromszor harminc perc séta – azaz 1,5 óra mozgás – már mérhetően hangulatjavító hatású – mondja Kiss-Nemes Veronika sport szakpszichológus.

 

Antidepresszánsok helyett

A testmozgás sok tekintetben – főként a mellékhatások szempontjából – előnyösebb, mint hangulatjavító gyógyszereket szedni. Ezt egy depressziós betegek bevonásával végzett vizsgálat is bizonyítja. A vizsgálatban résztvevők egyik csoportjának tagjai, amellett, hogy valamilyen mozogást végeztek gyógyszert is szedtek, a másik csoportba tartozók viszont csak mozogtak. A kutatók meglepő eredményre jutottak, azok voltak pszichésen rosszabb állapotban, akik gyógyszert szedtek. – Az antidepresszánsok dopamin- és szerotoninpótlók, hiszen a hangulatzavarok esetén ezekből a hormonokból termelődik kevesebb a szervezetben. A mozgás pedig pont ezeknek a hormonoknak a mennyiséget növeli, ráadásul boldogsághormont – endorfinokat – is termel, amely az általános jó hangulatért és a stresszoldásért is felel – magyarázza a pszichológus.

 

Veszélyes mozgáshiány

Nyakunkon a téli depresszió. Nincs elég napfény, a hideg miatt kevesebbet mozgunk, ezért hajlamosabbak vagyunk arra, hogy rossz hangulati állapotba kerüljünk. Megelőzésképpen érdemes gyakrabban mozogni, pl. sétálni vagy legalább otthon végezni néhány tornagyakorlatot.

Sajnos már kijelenthetjük, hogy a depresszió a modern kor betegsége. Ennek részben a mozgáshiány az oka. Száz évvel ezelőtt sokkal többet kellett mozogniuk az embereknek ahhoz, hogy legyen ennivalójuk, vizük, vagy tudjanak fűteni, így kb. négy órát töltöttek aktívan, mozgással. Ehhez képest ma az emberek többsége általában napi nyolc órát ül a munkahelyén vagy az iskolában és ehhez jön még hozzá az utazás, ill. az otthoni tévézés, számítógépezés, tabletezés, stb. – ami összesen kb. 13-16 óra ülést jelent. Nem csoda, ha nő a hangulatbetegségekben szenvedők száma, olyannyira, hogyha továbbra is így élünk, akkor néhány év múlva a szakemberek szerint négyből egy fiatal vagy minden második felnőtt ember depressziós lesz.

 

Bringázással a tanulási zavarok ellen

Manapság sokkal több a figyelemzavaros, ill. koordinációs problémákkal küzdő gyerek, mint korábban. Az ok a digitalitzációban keresendő, pontosabban abban, hogy hagyjuk, hogy a különféle kütyük rabul ejtsék a gyerekeket. Ha leültetjük őket valamilyen digitális bébiszitter elé, akár órákig is képesek bámulni a képeket. Ezért nekünk felnőtteknek kell ésszerű határt szabni a kütyühasználatot illetően. – Az idegrendszer éréséhez elengedhetetlen, hogy eleget játszhassanak, szabadon mozoghassanak a természetben. Kerékpározással például megelőzhetők a különféle tanulási zavarok. Sajnos mostanában sok gyerek nő fel úgy, hogy nem tud kerékpározni, mert a szülőknek nem jutott idejük arra, hogy megtanítsák rá – állapítja meg Kiss-Nemes Veronika. – Ennek valószínűleg az az oka, hogy a szülők, ahelyett, hogy mozognának és ezzel jó példát mutatnának, folyton a telefonjukat babrálják. Az eredmény pedig az, hogy fejlesztő tornára kell vinni a gyerekeket, mert nehezen megy nekik a tanulás.

 

Fókuszváltásban

A mozgás hatására magunk mögött hagyjuk a napi gondokat, az elménk elcsendesedik és nyugodtabbá válunk. Nemcsak a lelkiállapotunkon javíthat a mozgás, hanem testi problémák esetén is elősegítheti a gyógyulást. Mozgás közben a figyelmünk a betegségről, a fájdalmakról áthelyeződik a mozdulatokra, s e fókuszváltással könnyebben legyőzhető az esetleges betegségtudat, s ezáltal maga a betegség is.

Sokféle betegség – pl. túlsúly, hangulatproblémák – hátterében állhat mozgáshiány. Ha ezt a hiányt pótoljuk, azzal hozzájárulhatunk a gyógyuláshoz. Rendszeres mozgással megelőzhetjük például a mozgásszervi betegségeket, és számos betegség – így pl. az időskori szellemi leépülés – kialakulásának az esélyeit is csökkenthetjük.

 

Kapcsolatban a testünkkel

A legtöbb ember nincs kapcsolatban sem a testével sem a lelkével. A betegség lehetőséget ad arra, hogy a beteg felvegye a kapcsolatot a testével és megtudja, hogy milyen folyamatok zajlanak a lelkében. Ha a gyógyulás érdekében a mozgást is beveti, akkor ezzel szintén hozzájárulhat a nagyobb fokú testtudat kialakításához, s így nemcsak a gyógyulást segítheti elő, hanem felgyógyulván az egészsége megőrzését is.

– Ha testi fájdalmaink vannak vagy rossz a kedélyállapotunk, hajlamosak vagyunk rögtön a pirulákért nyúlni. Ahhoz azonban, hogy jól legyünk, több energiát kell befektetnünk, mint egy gyógyszer bevétele. Ha az állapotunk engedi, inkább a természetes kémiát használjuk, vagyis mozogjunk, hogy testileg és a lelkileg is minél hamarabb újra egyensúlyba kerülhessünk – javasolja a sportpszichológus.

 

Súlyos betegségben szenvedők és extrém túlsúllyal küzdők kizárólag szakember – gyógytornász, személyi edző – vezetésével kezdjenek el a gyógyulásuk érdekében rendszeresen mozogni.

 

A betegségek hátterében sokszor az áll, hogy az életenergia – a csi – nem áramlik megfelelően a testben. Ezért érdemes olyan mozgást végezni, amely az energiarendszert is karban tartja, ilyen pl. a jóga, a csikung, vagy a tajcsi.

 

Kiss Eszter, Kiss-Nemes Veronika sport szakpszichológus

 

Tabukról tabuk nélkül – ajánló

Magyar dokumentumfilm sorozat, 55 perc, 2016, 2019

Egy remek dokumentumfilm sorozatot szeretnék ajánlani, melyben olyan fontos, de tabusított témákat jár körül Thuróczy Szabolcs és a Spektrum csapata, melyekről nem szeretnénk tudni, melyektől feszélyezve érezzük magunkat, ugyanakkor mindannyiunk környezetében, vagy életében jelen vannak. Az interjúalanyok bátor érintettek, akik nyíltan beszélnek életük nehézségeiről, traumáiról, segítenek megérteni mi zajlott/zajlik bennük, milyen érzéseik, gondolataik vannak. A sorozat óriási hiányt pótol, ledönti a tabukat; közbeszéd, családi beszélgetés témájává teszi mindazt, amiről eddig sokan nem mertek, nem tudtak beszélgetni. Pedig a beszélgetéseknek óriási feszültségoldó szerepe van, segít minket a feldolgozásban: akár családtagokkal, akár barátokkal beszéljük át életünk jelentős kérdéseit, akár pszichológus szakember támogatásával dolgozzuk fel a történteket. Talán innentől mindez könnyebben fog menni, nekünk, magyaroknak.

tv_tabukroltabuknelkul

Az első évad tartalma:

  • A halál
  • A gyász
  • Titkok és bűnök
  • Függőségek
  • Szexuális identitás, vágyak
  • Atipikus családok

A második évad jelenleg fut péntekenként 22 órától a Spektrumon. A műsort követően egy fél órás beszélgetésben érintettek és szakemberek beszélgetnek az adott témáról a „Tabukról tabuk nélkül- Beszéljük meg” című műsorban Radnai Péter vezetésével.

  • 2 év múlva (visszaemlékező epizód)
  • Bűnösök és vezeklők
  • Fogyatékosság
  • Mentális betegségek
  • Meddőség
  • Zaklatás
  • Öngyilkosság

Filmajánló – Over the limit

overthelimit

Túl minden határon, lengyel-német-finn dokumentumfilm, 74 perc, 2017

  • Rendező: Marta Prus

A filmből megismerhetjük az olimpiai felkészülés rejtelmeit Oroszországban, a ritmikus gimnasztika világában. A felkészülés finishét követi végig a dokumentumfilmes csapat. Margarita Mamun esélyesként indul minden kvalifikációs versenyen, elérhető közelségbe kerül számára az olimpiai bajnoki cím – már csak végig kéne csinálni a lehető legkevesebb hibával az utolsó év versenyeit. Az orosz élmezőnyben komoly felkészülés zajlik, így a kiválasztott első kettő között lenni nem könnyű diadalmenet, hanem fáradtsággal, lemondással, sérülésekkel, szenvedéssel teli kemény edzésmunka, melynek a végén eldől, hogy a két kiváló ritmikus gimnasztikás közül kinek sikerül elhoznia az olimpiai aranyat. A háttérben időnként szívtelen, együttérzést nélkülöző edzői hozzáállással találkozhatunk, mely sokszor sírásig keseríti meg a sportoló felkészülését. Többször elhangzik, hogy országukért teszik mindezt és örülniük kéne a lehetőségnek, ugyanakkor a háttérben nehéz emberi érzéseket is láthatunk mindemellett.

Sportpszichológusként nagyon nehéz, kihívásokkal teli munka egy olyan sportoló felkészítésének a támogatása, ahol már lelki bántalmazásnak tekinthető az edzői kommunikáció, hozzáállás. Hogy a címek, díjak érdekében megéri-e, azt mindenki döntse el maga. Dönthet úgy egy sportoló, hogy igen, összeszorítja a fogát és végigcsinálja, és dönthet úgy is, hogy elege van, kiszáll. A lelki munka megspórolhatatlan, fel kell dolgozni a megpróbáltatásokat, hogy akár a sportkarrierben, akár a magánéletben egészséges lélekkel tudjon továbblépni az egyén.

FEM3Café szakértés – Szülői kiégés

2019.10.21-én beszélgettünk Laky Zsuzsival, Sthol Lucával, Ódor Kristóffal a szülői kiégésről.

Az interjú az alábbi linken tekinthető meg:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/42464_letezik-a-szuloi-kieges-laky-zsu.html

kiss.nemes.veronika.pszichologus.fem3

A kiégés fontos téma, ami minden életterületünket, szerepünket érintheti. Ha pozitív visszajelzések hiányában, nagy energiákkal, hosszú távon teszünk egy ügy érdekében (munka, sport, gyereknevelés, párkapcsolat), akkor előbb-utóbb el fogunk jutni a kifáradást állapotába. Ilyenkor már esik a teljesítményünk, kevesebb energiánk van, szórtabb a figyelmünk, nem érzünk már annyi kedvet az adott tevékenységhez.  Súlyos esetben létrejön a teljes kimerülés, ami a hangulat jelentős megváltozásával, akár rendszeres pszichoszomatikus tünetekkel (alvászavar, gyomorfájás, fejfájás), depresszióval jár. Ekkor már nehezebb a folyamat megfordítása egyedül, de korán sem lehetetlen, érdemes belefogni, szakembert bevonva közösen gondolkodni, hogyan lehet ezt legközelebb elkerülni.  Megtalálhatóak az egyéni okok (túlzott külső-belső elvárásoknak való megfelelés), vagy a családi működés kiégést elősegítő mozzanatai (pl.: párkapcsolati probléma; segítség hiánya; fontosabb életciklus váltások, melyek kihívásként újabb alkalmazkodást követelnek a családtagoktól). Pszichológussal közösen dolgozva kialakítható az egyéni problémamegoldó, feszültségkezelő terv, mely a gyakorlatba építve megelőzheti a kiégés kiújulását.

Szülőként nagyon nehéz, hogy nincs időkorlátja a gyereknevelésnek, ez egy 0-24 órás ügyelet, sok alkalmazkodást kívánó helyzettel. Érdemes a szülőknek odafigyelniük saját feszültségeik levezetésére, a rendszeres feltöltődésre (ami lehet sport, olvasás, bármilyen hobbi, barátokkal való találkozás stb.).  A mai teljesítményt jutalmazó társadalom nehezen fogadja, hogy a szülő is ember, és elfárad, időnként töltődésre van szüksége, ettől viszont nem lesz rossz szülővé.  Ráadásul példát is mutathatunk gyermekünknek azzal, ha mi is odafigyelünk a lelki egészségünkre, megállunk pihenni, ha arra van igényünk. Így ezt a hozzáállást ő is el fogja sajátítani tőlünk.

Remek megelőző program a Sulinyugi program, melynek én is aktív önkéntese vagyok. Gyerekeknek visszük el az alap kiégést megelőző, stresszkezelő technikákat az iskolákba. (www.sulinyugi.hu)

Sportpszichológusi munkám során több utánpótlás korú sportoló jelezte már nekem vissza, hogy a stresszkezelő technikák nagyon elnyerték tetszésüket: “jujj, de jól működött, amit megbeszéltünk… olyan jó lenne, ha ezt mindenki megtanulhatná… Tudom, hogy ez akkor is  hasznos lesz számomra, ha már nem versenyzek, de vizsgázom, vagy dolgozom majd…”.

 

Huawei – Szakértés

2019 szeptemberében Ott Anna vezetésével beszélgettünk a Société Budapestben a  természetességről Trokán Nóra portréfotói kapcsán,melyek Huawei telefonokkal készültek mindenféle filter nélkül, és az öregedés szépségét mutatják meg, valamint az önelfogadást segítetik elő . Nóra megosztotta a fotózás kapcsán szerzett élményeit. Érdekes kutatás is készült a témában, melynek adatait Trubek Zsuzsa a Huawei PR managere ismertette,  valamint elmondta tapasztalatait Kanya Dávid,aki modellként működött közre, én pedig csempésztem egy kis pszichológiát az eredmények értelmezéséhez.

huawei.kiallitas. kissnemesveronika.pszichologus.huawei.kampany

Be Smart Klub előadások

besmart.kissnemesveronika.pszichologus

 

 

 

 

 

A  BeSmart Klub szervezésében az elmúlt két évben az alábbi előadásokat hallhattátok tőlem:

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus

  • Társfüggőség-Kapcsolatkerülés (FIGYELEM 2019. 11.11. Székesfehérváron)
  • Az önismeret, önbecsülés szerepe párkapcsolatainkban (2019.11.24. Változás Napja Lurdy)
  • A párkapcsolatok fejlődési szakaszai (2019.12.16. Szeged)
  • Megcsalás pszichológiája
  • Célkitűzés hatékonyan

VOLTplakat.pszichologus.kiss.nemes.veronikaBe Smart Klub honlapját,  előadásaikat itt nézhetitek meg: www.besmartklub.hu, vagy Facebook oldalukon

Fem3Café szakértés – Gyerekek közötti konfliktusok

A gyerekek temperamentuma, személyisége, illetve családjaikban gyakorolt konfliktuskezelő szokásai is különbözőek. Az óvodában, iskolában adott intézményi szokások mentén  kezelik a nézeteltéréseket a pedagógusok. Mindig tartsuk észben, hogy felnőttként mi szolgáltatjuk a konfliktuskezelő modelleket a gyerekek számára. Első körben érdemes átgondolnunk, hogy inkább konfliktuskerülés, vagy agresszív konfliktusmegoldás jellemez-e minket. Egyik „kezelési mód” sem ideális, hiszen negatív érzéseket kelt egyik vagy mindkét félben, ritkán érzi a konfliktus minden résztvevője elégedettnek magát. Ha mindig elkerüljük a konfliktusokat, szőnyeg alá söpörjük a fontos témákat, elhessegetjük az indulatokat, akkor a feszültségek bennünk nőnek folyamatosan, könnyen elképzelhető, hogy testi betegségek formájában, vagy időnkénti kifakadásban lesz részünk. Ha erőszakosan erőltetjük rá a másikra saját akaratunkat, akkor jó eséllyel bár megvalósul, amit szeretnénk, a másikban jelentős ellenérzések gyűlnek irányunkban, a kapcsolat mindenképpen kárát látja. Belülről nem kellemes másokat elnyomni, lenyomni.

Konfliktus elrendezésében kérhetünk segítséget a csoportvezető óvónőtől, osztályfőnöktől, jelezhetjük a másik gyermek szülőjének is észrevételünket. Bevonhatjuk az óvoda- vagy iskolapszichológust. Már több alapítványi támogatású prevenciós programot is kérhetünk a gyerekek számára. Csoport, osztályfoglalkozások keretében közösségépítéssel, konfliktuskezelési technikákkal segíthetjük a közösség életét. Ha ezek a lépések nem vezetnek eredményre, kérhetjük a vezetés támogatását, hátha túlmutat a probléma az intézményben megoldható dolgok keretén (pl.: egyéni terápia szükséges a gyerek(ek)nek).

Fontos megkülönböztetnünk a konfliktusokat a bántalmazás jelenségétől. Ha konfliktusról beszélünk, ott cserélődnek az egyenrangú  felek, változik a sértett és a megsértő személye. A konfliktus témája változik, feloldási módja is változik, a megoldást nem kíséri hosszú távú rossz érzés. Maga a konfliktus nem szándékosan alakul ki. Bántalmazás esetén állandósul a bántalmazó és az áldozat szerepe. A téma változhat, de a bántalmazás célja egyértelműen az áldozat piszkálása, bántása, számára rossz érzések okozása. Ezáltal hatalmi különbség jön létre, a bántalmazó maga alá rendeli az áldozatot. Akár áldozat, akár bántalmazó szerepbe kerül gyermekünk, ismerjük fel a jelenséget és kérjünk számára pszichológusi segítséget. Önmagában az intézményváltás nem oldja meg ezt a problémát, nagyon gyakran hasonló helyzetben találhatja magát áldozat, illetve bántalmazó szerepbe csúszott gyermekünk. Kérjünk bátra szakmai segítséget gyerekpszichológustól!

Diéta és Fitnesz – Kiégés szakértés

2019. februári Diéta és fitnesz magazinban Kiss Eszternek segítettem a kiégés témájának körüljárásában.

kiss.nemes.veronika.pszichologus

FEM3Café szakértés – Magányos karácsony?

2018. december 21-én a Fem3Cafén Stohl Lucával és Kadlecsek Krisztiánnal az egyedül töltött karácsonyról beszélgettünk, ami nem feltétlen egyenlő a magányos karácsonnyal, részletek az alábbi 2 linken:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/37928_nem-mindegy-hogy-egyedul-vagy-maganyosan-karacsonyozunk.html?fbclid=IwAR14scwFdTQpPvcBps8sCLurXQbnd101ngOG574sMjd-uh9N58iDBqCHz8E

Praktikus tanácsok a szakértői telefonok után:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/37932_az-egesz-eves-odafigyeles-a-legjobb-modszer-a-maganyossag-ellen.html?fbclid=IwAR0ktGYejz1v1PFRnL3z_gKENW9DYwaZUpymXhCPHyg7Jk-bGRCq_CWXa98

KissNemesVeronikaPszichologus

M2Petőfi – Én vagyok itt, Hogyan tudjuk az ülés káros hatásait kikerülni, ellensúlyozni?

2018. 11. 30-án az M2Petőfi tévé Én vagyok itt című műsorában az ülő munkavégzés hatásairól, azok kiküszöböléséről beszélgettünk.

A 11.30-ai műsor ezen a linken érhető el,  az interjú 17 perctől következik Szujó Zoltán műsorvezető tippjeivel, majd én beszélgetek Galán Angéla műsorvezetővel

https://www.mediaklikk.hu/video/en-vagyok-itt-2018-11-30-i-adas/#

Kiss.Nemes.Veronika.Sportpszichologus.M2Petofi

FEM3Café – Fűnyíró- és helikopterszülők

2018. szeptemberében a helikopter és fűnyírószülőkről beszélgettük Csisztu Zsuzsával, Nagy Adrival és Czető Rolanddal:

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus.csisztu.zsuzsa.fem3

 

 

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/36889_csisztu-zsuzsa-sokat-elmelkedik-azon-hogy-milyen-egy-jo-szulo.html?fbclid=IwAR2DL0Xnjm6YzDNYlHfyhEEHH4P_lBJKUQh_hrnCfzLkXaeOS6YxIqxfJTQ

FEM3Café – Milyen sportágat válasszon a gyerek?

2018. 09. 04-én a FEM3Café-ban beszélgettünk Kovács Robi színésszel, Várkonyi Andrea és Kadlecsek Krisztián  műsorvezetőkkel:

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus.

 

 

 

 

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/35593_kovacs-robi-ezek-alapjan-valaszt-sportagat-gyermekenek.html?fbclid=IwAR1EPBvC-dBV5B88adW4vKuC6sCC9fqfONYv39yp9t40HzXqgy5_uemB_RQ

 

A szakértői telefonok visszajelzése:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/35605_mi-a-teendo-ha-faradt-a-gyerek-erdemes-eroltetni-a-sportolast.html?fbclid=IwAR2C7_JaMEcTk2_LyrZXZsTvz9KEGhlkQiYPXTVV5zTVk-VSAiJVG4_xI_0

Y-generáció, kiégés – Fem3Café interjú

2018. júliusában a FEM3Café című műsorban az Y-generáció problémáiról, kiemelten a kiégésről, párkapcsolatokról beszélgettünk. Az interjú az alábbi linken tekinthető meg:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/34742_a-huszonevesek-is-kieghetnek.html?fbclid=IwAR0puZ0bjt3WONWi4tSvh2gNZUvEIlpDmdEaVCUjeNZDcl24gNR2pPNZ4UI

A szakértői telefonok utáni beszélgetés ezek a linken található:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/34748_nehezen-talalsz-part-ezen-valtoztass.html?fbclid=IwAR2BenaRR7nMew-mtB7GP9Kh3YaWU88gMecYQugBridNjNjf-GDUSqX3jlc

kiss.nemes.veronika.pszichologus

Sorozatajánló – Rólunk szól

Egy érzelmileg nagyon megmozgató sorozatot szeretnék ajánlani, ami az emberi kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt és szenzációs érzelmi intelligenciafejlesztő hatással van a nézőre.  Egy háromgyerekes szülőpár életébe tekinthetünk bele különböző életszakaszokban, krízisekben. Az izgalmas forgatókönyvnek hála gyerekeik életének fontos pillanatait is megismerhetjük. A múltbeli és jelenlegi események rejtelmesen, lebilincselően kapcsolódnak egymáshoz, megmutatva mi hogyan hathat egy ember életére, személyiségére.  Szembesülhetünk mindenféle nehézséggel, amikkel egy ember, pár, család, szembesülhet élete során.  Érzéseikről rendkívül érzékletesen beszélnek a szereplők egymásnak, ezáltal tanítva mindezt az érzelmi kommunikációt a nézőknek is. Érdemes eltanulni tőlük egy-egy mondatot, figyelni, ahogyan a másik megbántása nélkül ki tudják fejezni indulataikat, fájdalmaikat, szomorúságukat. Eddig 2 évad készült el a sorozatból, szeptemberben lesz az amerikai premiere a 3. évadnak. Óriási rajongás övezi a sorozatot, hiszen korszakalkotóan eltért sok mindenben a mai sorozatoktól. Színvonalas időtöltést kínál, számomra nehéz lenne spoilerek nélkül többet írni erről a sorozatról. Zsebkendőket elő, kezdjétek el nézni!

thisisus

További kritikák a Rólunk szól című sorozatról:

https://24.hu/kultura/2017/02/06/vegre-egy-sorozat-ami-nem-tolja-fullba-a-kretent/

https://www.filmtekercs.hu/teve/sorozat-terapias-celra-rolunk-szol

 

 

Rólunk szól  /This Is Us/ amerikai drámasorozat, 45 perc, 2016

Imdb: 8,8

Szereplők

Jack Pearson – Milo Ventimiglia

Rebecca Pearson – Mandy Moore

Randall Pearson – Sterling K. Brown

Kevin Pearson – Justin Hartley

Kate Pearson – Chrissy Metz

Toby Damon – Chris Sullivan

Alkotók

FEM3Café – Gyerekek sportolása és a kitartás, interjú

2018. 06. 13-án Várkonyi Andreával, Gömöri András Mátéval és Kiss Gergellyel beszélgettünk a Fem3Caféban arról, hogyan lehet a gyerekek kitartását növelni, mire érdemes odafigyelni, hogy a sport szeretetük kitartson egy életen át.

fem3.cafe.sportpszichologus.kiss.nemes.veronika

Az alábbi interjú a linkre kattintva nézhető meg:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/34246_kiss-gergely-elarulta-hogyan-vegyuk-ra-a-gyereket-a-sportolasra.html

FEM3Café – interjú, szakértés, 2018. 05. 22. önsajnálat

Időnként könnyű az önsajnálat csapdájába esni. Kiss-Nemes Veronika pszichológus szerint az esetek többségében nem ennyire rossz és negatív a világ, csak torzult az észlelés, viszont léteznek megoldások, amelyek segítenek kijönni a negatív spirálból.

Kiss.Nemes.Veronika.sportpszichologus.FEM3Cafe

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/33748_hajlamos-vagy-az-onsajnalatra-van-megoldas.html

Kiss-Nemes Veronika pszichológus válaszolt a telefonálók kérdéseire a depresszió és az önsajnálat témakörében, és arra is kitért, hogy mi történik akkor, ha elfáradt a család az önsajnáló hallgatásában.

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/33760_orokolheto-az-onsajnalat.html

FEM3Café – interjú, 2018. 04. 16. szülői veszekedések

A hangos szóváltások okozhatnak traumát a gyerekekben, de akár konstruktívan is hathatnak rájuk. A FEM3 Café vendége Kiss-Nemes Veronika pszichológus volt.

kiss.nemes.veronika.pszichologus.csaladterapeuta

Az interjú az alábbi linken tekinthető meg:

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/32890_art-a-gyerek-lelkenek-ha-a-szulei-elotte-veszekednek.html

 

 

Régebbi bejegyzések

© 2020 PSZICHOSAROK

WEBOLDAL KÉSZÍTÉS - beonlineLAP TETEJÉRE ↑