PSZICHOSAROK

Kiss-Nemes Veronika
Pszichológus, Sportpszichológus
+36 20 968 0053

Szerző: Kiss-Nemes Veronika (Oldal 1 / 2)

Fem3Café szakértés – Gyerekek közötti konfliktusok

A gyerekek temperamentuma, személyisége, illetve családjaikban gyakorolt konfliktuskezelő szokásai is különbözőek. Az óvodában, iskolában adott intézményi szokások mentén  kezelik a nézeteltéréseket a pedagógusok. Mindig tartsuk észben, hogy felnőttként mi szolgáltatjuk a konfliktuskezelő modelleket a gyerekek számára. Első körben érdemes átgondolnunk, hogy inkább konfliktuskerülés, vagy agresszív konfliktusmegoldás jellemez-e minket. Egyik „kezelési mód” sem ideális, hiszen negatív érzéseket kelt egyik vagy mindkét félben, ritkán érzi a konfliktus minden résztvevője elégedettnek magát. Ha mindig elkerüljük a konfliktusokat, szőnyeg alá söpörjük a fontos témákat, elhessegetjük az indulatokat, akkor a feszültségek bennünk nőnek folyamatosan, könnyen elképzelhető, hogy testi betegségek formájában, vagy időnkénti kifakadásban lesz részünk. Ha erőszakosan erőltetjük rá a másikra saját akaratunkat, akkor jó eséllyel bár megvalósul, amit szeretnénk, a másikban jelentős ellenérzések gyűlnek irányunkban, a kapcsolat mindenképpen kárát látja. Belülről nem kellemes másokat elnyomni, lenyomni.

Konfliktus elrendezésében kérhetünk segítséget a csoportvezető óvónőtől, osztályfőnöktől, jelezhetjük a másik gyermek szülőjének is észrevételünket. Bevonhatjuk az óvoda- vagy iskolapszichológust. Már több alapítványi támogatású prevenciós programot is kérhetünk a gyerekek számára. Csoport, osztályfoglalkozások keretében közösségépítéssel, konfliktuskezelési technikákkal segíthetjük a közösség életét. Ha ezek a lépések nem vezetnek eredményre, kérhetjük a vezetés támogatását, hátha túlmutat a probléma az intézményben megoldható dolgok keretén (pl.: egyéni terápia szükséges a gyerek(ek)nek).

Fontos megkülönböztetnünk a konfliktusokat a bántalmazás jelenségétől. Ha konfliktusról beszélünk, ott cserélődnek az egyenrangú  felek, változik a sértett és a megsértő személye. A konfliktus témája változik, feloldási módja is változik, a megoldást nem kíséri hosszú távú rossz érzés. Maga a konfliktus nem szándékosan alakul ki. Bántalmazás esetén állandósul a bántalmazó és az áldozat szerepe. A téma változhat, de a bántalmazás célja egyértelműen az áldozat piszkálása, bántása, számára rossz érzések okozása. Ezáltal hatalmi különbség jön létre, a bántalmazó maga alá rendeli az áldozatot. Akár áldozat, akár bántalmazó szerepbe kerül gyermekünk, ismerjük fel a jelenséget és kérjünk számára pszichológusi segítséget. Önmagában az intézményváltás nem oldja meg ezt a problémát, nagyon gyakran hasonló helyzetben találhatja magát áldozat, illetve bántalmazó szerepbe csúszott gyermekünk. Kérjünk bátra szakmai segítséget gyerekpszichológustól!

Diéta és Fitnesz – Kiégés szakértés

2019. februári Diéta és fitnesz magazinban Kiss Eszternek segítettem a kiégés témájának körüljárásában.

kiss.nemes.veronika.pszichologus

FEM3Café szakértés – Magányos karácsony?

2018. december 21-én a Fem3Cafén Stohl Lucával és Kadlecsek Krisztiánnal az egyedül töltött karácsonyról beszélgettünk, ami nem feltétlen egyenlő a magányos karácsonnyal, részletek az alábbi 2 linken:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/37928_nem-mindegy-hogy-egyedul-vagy-maganyosan-karacsonyozunk.html?fbclid=IwAR14scwFdTQpPvcBps8sCLurXQbnd101ngOG574sMjd-uh9N58iDBqCHz8E

Praktikus tanácsok a szakértői telefonok után:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/37932_az-egesz-eves-odafigyeles-a-legjobb-modszer-a-maganyossag-ellen.html?fbclid=IwAR0ktGYejz1v1PFRnL3z_gKENW9DYwaZUpymXhCPHyg7Jk-bGRCq_CWXa98

KissNemesVeronikaPszichologus

M2Petőfi – Én vagyok itt, Hogyan tudjuk az ülés káros hatásait kikerülni, ellensúlyozni?

2018. 11. 30-án az M2Petőfi tévé Én vagyok itt című műsorában az ülő munkavégzés hatásairól, azok kiküszöböléséről beszélgettünk.

A 11.30-ai műsor ezen a linken érhető el,  az interjú 17 perctől következik Szujó Zoltán műsorvezető tippjeivel, majd én beszélgetek Galán Angéla műsorvezetővel

https://www.mediaklikk.hu/video/en-vagyok-itt-2018-11-30-i-adas/#

Kiss.Nemes.Veronika.Sportpszichologus.M2Petofi

FEM3Café – Fűnyíró- és helikopterszülők

2018. szeptemberében a helikopter és fűnyírószülőkről beszélgettük Csisztu Zsuzsával, Nagy Adrival és Czető Rolanddal:

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus.csisztu.zsuzsa.fem3

 

 

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/36889_csisztu-zsuzsa-sokat-elmelkedik-azon-hogy-milyen-egy-jo-szulo.html?fbclid=IwAR2DL0Xnjm6YzDNYlHfyhEEHH4P_lBJKUQh_hrnCfzLkXaeOS6YxIqxfJTQ

FEM3Café – Milyen sportágat válasszon a gyerek?

2018. 09. 04-én a FEM3Café-ban beszélgettünk Kovács Robi színésszel, Várkonyi Andrea és Kadlecsek Krisztián  műsorvezetőkkel:

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus.

 

 

 

 

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/35593_kovacs-robi-ezek-alapjan-valaszt-sportagat-gyermekenek.html?fbclid=IwAR1EPBvC-dBV5B88adW4vKuC6sCC9fqfONYv39yp9t40HzXqgy5_uemB_RQ

 

A szakértői telefonok visszajelzése:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/35605_mi-a-teendo-ha-faradt-a-gyerek-erdemes-eroltetni-a-sportolast.html?fbclid=IwAR2C7_JaMEcTk2_LyrZXZsTvz9KEGhlkQiYPXTVV5zTVk-VSAiJVG4_xI_0

Y-generáció, kiégés – Fem3Café interjú

2018. júliusában a FEM3Café című műsorban az Y-generáció problémáiról, kiemelten a kiégésről, párkapcsolatokról beszélgettünk. Az interjú az alábbi linken tekinthető meg:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/34742_a-huszonevesek-is-kieghetnek.html?fbclid=IwAR0puZ0bjt3WONWi4tSvh2gNZUvEIlpDmdEaVCUjeNZDcl24gNR2pPNZ4UI

A szakértői telefonok utáni beszélgetés ezek a linken található:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/34748_nehezen-talalsz-part-ezen-valtoztass.html?fbclid=IwAR2BenaRR7nMew-mtB7GP9Kh3YaWU88gMecYQugBridNjNjf-GDUSqX3jlc

kiss.nemes.veronika.pszichologus

Sorozatajánló – Rólunk szól

Egy érzelmileg nagyon megmozgató sorozatot szeretnék ajánlani, ami az emberi kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt és szenzációs érzelmi intelligenciafejlesztő hatással van a nézőre.  Egy háromgyerekes szülőpár életébe tekinthetünk bele különböző életszakaszokban, krízisekben. Az izgalmas forgatókönyvnek hála gyerekeik életének fontos pillanatait is megismerhetjük. A múltbeli és jelenlegi események rejtelmesen, lebilincselően kapcsolódnak egymáshoz, megmutatva mi hogyan hathat egy ember életére, személyiségére.  Szembesülhetünk mindenféle nehézséggel, amikkel egy ember, pár, család, szembesülhet élete során.  Érzéseikről rendkívül érzékletesen beszélnek a szereplők egymásnak, ezáltal tanítva mindezt az érzelmi kommunikációt a nézőknek is. Érdemes eltanulni tőlük egy-egy mondatot, figyelni, ahogyan a másik megbántása nélkül ki tudják fejezni indulataikat, fájdalmaikat, szomorúságukat. Eddig 2 évad készült el a sorozatból, szeptemberben lesz az amerikai premiere a 3. évadnak. Óriási rajongás övezi a sorozatot, hiszen korszakalkotóan eltért sok mindenben a mai sorozatoktól. Színvonalas időtöltést kínál, számomra nehéz lenne spoilerek nélkül többet írni erről a sorozatról. Zsebkendőket elő, kezdjétek el nézni!

thisisus

További kritikák a Rólunk szól című sorozatról:

https://24.hu/kultura/2017/02/06/vegre-egy-sorozat-ami-nem-tolja-fullba-a-kretent/

https://www.filmtekercs.hu/teve/sorozat-terapias-celra-rolunk-szol

 

 

Rólunk szól  /This Is Us/ amerikai drámasorozat, 45 perc, 2016

Imdb: 8,8

Szereplők

Jack Pearson – Milo Ventimiglia

Rebecca Pearson – Mandy Moore

Randall Pearson – Sterling K. Brown

Kevin Pearson – Justin Hartley

Kate Pearson – Chrissy Metz

Toby Damon – Chris Sullivan

Alkotók

FEM3Café – Gyerekek sportolása és a kitartás, interjú

2018. 06. 13-án Várkonyi Andreával, Gömöri András Mátéval és Kiss Gergellyel beszélgettünk a Fem3Caféban arról, hogyan lehet a gyerekek kitartását növelni, mire érdemes odafigyelni, hogy a sport szeretetük kitartson egy életen át.

fem3.cafe.sportpszichologus.kiss.nemes.veronika

Az alábbi interjú a linkre kattintva nézhető meg:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/34246_kiss-gergely-elarulta-hogyan-vegyuk-ra-a-gyereket-a-sportolasra.html

FEM3Café – interjú, szakértés, 2018. 05. 22. önsajnálat

Időnként könnyű az önsajnálat csapdájába esni. Kiss-Nemes Veronika pszichológus szerint az esetek többségében nem ennyire rossz és negatív a világ, csak torzult az észlelés, viszont léteznek megoldások, amelyek segítenek kijönni a negatív spirálból.

Kiss.Nemes.Veronika.sportpszichologus.FEM3Cafe

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/33748_hajlamos-vagy-az-onsajnalatra-van-megoldas.html

Kiss-Nemes Veronika pszichológus válaszolt a telefonálók kérdéseire a depresszió és az önsajnálat témakörében, és arra is kitért, hogy mi történik akkor, ha elfáradt a család az önsajnáló hallgatásában.

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/33760_orokolheto-az-onsajnalat.html

FEM3Café – interjú, 2018. 04. 16. szülői veszekedések

A hangos szóváltások okozhatnak traumát a gyerekekben, de akár konstruktívan is hathatnak rájuk. A FEM3 Café vendége Kiss-Nemes Veronika pszichológus volt.

kiss.nemes.veronika.pszichologus.csaladterapeuta

Az interjú az alábbi linken tekinthető meg:

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/32890_art-a-gyerek-lelkenek-ha-a-szulei-elotte-veszekednek.html

 

 

Diéta és Fitnesz 2018.április – szakértés

Kiss Eszter cikke a 2018. áprilisi Diéta és Fitneszben, melynek szakértője voltam.Dietaesfitnesz

Sulinyugi – Sportnyugi

Sulinyugi stresszkezelő prevenciós program – gyerekeknek, kamaszoknak, sportolóknak

Egy különleges lehetőségről szeretnék írni. Januártól Sulinyugi tréner lettem a Lélekkel az Egészségért Alapítvány támogatásával. Az Alapítvány munkája során a kiégés megelőzésére, kezelésére szakosodott (http://www.lelekkel.hu/), melynek egyik fontos lépcsője a megelőzés, melynek ideális terepe az iskola. Az iskolai stressz kezelésének tanítása mind a pedagógusok, mind a gyermekek esetében kiemelten fontos, hiszen a gyerekeknek az iskola az első munkahelyük (http://sulinyugi.hu/). A hosszan tartó, krónikus stressz szorongássá válik, csökkenti a mindennapi munka és a tanulás hatékonyságát, rontja az általános kedélyállapotot, előidézi a kiégést. Mindez elkerülhető lenne!

A Sulinyugi óra keretén belül a gyerekek megtanulják azonosítani a stressz jeleit (hiszen sokszor azt se tudják, hogy éppen stresszelnek), hallanak a rájuk gyakorolt hatásairól, majd a kezelési módokról tanulhatnak játékos, gyermekbarát, interaktív formában, eszközökkel! Mivel a szakmai hátteréről az Alapítvány és a Sulinyugi honlap is részletesen ír, ezért én az egyéni megélésekre fókuszálnék. Több osztályban, évfolyamon tarthattam az Alapítvány képzése, támogatása alapján Sulinyugi órát. Minden óráról feltöltődve, mosolyogva jöttem ki! Újra és újra megtapasztaltam, hogy a gyerekek mennyire érdeklődőek a stresszkezelés témája iránt, mennyire különböző fokú a tudásuk egy-egy osztályon belül, mennyire élvezik az egyes stresszkezelő gyakorlatokat. Elképesztő lelkesedéssel próbálták ki az egyes módszereket, mosolyogva, vidáman mennek ki az óráról, érdeklődnek mikor lesz a következő alkalom. Elégedettséggel tölt el, amikor látom, hogy rájönnek: csökkenthetik a stressz mértékét akár az iskolában dolgozat előtt, akár otthon is, sőt bárhol! Megtapasztalhatják, hogy képesek kontrollálni feszültségeiket. Nagy örömmel hallgattam a pedagógusok visszajelzéseit a program tartalmának fontosságáról, amely nagy űrt hivatott betölteni, hiszen nincs stresszkezelő tanóra az iskolákban, a gyerekekkel való mindennapi munka során sokszor megfigyelik, hogy szoronganak a diákok és nem tudnak szorongásaikkal mit kezdeni, tanárként nehéz segíteniük ebben. A program egyes elemei beilleszthetőek az osztály mindennapi életébe, így tanárként tudnak segíteni a gyerekeknek megnyugodni. A szülők részletes tájékoztató anyag alapján az otthoni stressz kezelésében kapnak tanácsokat, ötleteket.

Sportolókkal folytatott munkám során azt tapasztaltam, hogy a sportolók többségének gondja van a versenyhelyzet okozta stressz kezelésével. Sokan szenvednek attól, hogy képességeik alatt teljesítenek miatta. Az utánpótlás nevelés egyik kiemelkedő területe a hatékony stresszkezelés megtanítása! Ehhez kínál választékos módszertant a Sulinyugi óra, melyet sport egyesületek esetén talán szerencsésebb Sportnyugi órának hívni. A gyerekek mellett a szülők, edzők is bővíthetik ismereteiket a témában, hogy gyermekeik stresszkezelését megfelelően tudják támogatni, amikor arra szükség van.

Korlátozott számban lehetőség van Alapítványi támogatással térítésmentes Sulinyug órát igényelni iskoláknak, sportegyesületeknek. Soronkívüliséget térítés ellenében tudunk biztosítani.

Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus

Kiss-Nemes Veronika
sportpszichológus

http://sulinyugi.hu/

Sulinyugi_logo

Az Alapítvány munkáját az alábbi módokon segítheti:

http://sulinyugi.hu/hogyan-segithet

Előadás 2018.03.19. Be Smart Klub

kiss.nemes.veronika.besmart

•● A BE SMART KLUB BEMUTATJA: CÉLKITŰZÉS HATÉKONYAN, AVAGY HOGYAN ÉRD EL A CÉLJAIDAT? ●•

„Célozd meg a Holdat! Még ha elhibázod is, a csillagok közt landolsz.” /Les Brown, író/

A legtöbb embernek vannak víziói arról mit szeretnének elérni az életben, hol szeretnének tartani 1-5-10 év múlva; legyen szó a személyes fejlődésről, karrierről, vagy egzisztenciáról. A fejlődés, a személyes és szakmai sikerek egyik kulcsa a megfelelő célkitűzés. Ha megnézzük a sikeres emberek közös jellemzőit, üzletembereket, sportolókat, vagy művészeket, mindegyikükre igaz, hogy időről-időre különféle teljesítendő célokat tűznek ki maguk elé, és mindent megtesznek azért, hogy elérjék ezeket.

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Bár meglepő lehet, de nem minden célunk van a segítségünkre, nem mindegyikkel tudjuk kihozni magunkból a maximumot! Sőt, vannak célok, melyek elveszik motivációnkat, kedvünket szegik, eltérítenek a kinézett útról! Az előadás során hallhatunk arról, mik a leggyakrabban elkövetett hibák, amik hátráltatnak céljaink elérésében, és megtudhatjuk, hogyan küszöbölhetjük ki ezeket.

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Előadónk, Kiss-Nemes Veronika sport szakpszihológus (www.pszichologus.me) előadásában többek között az alábbi kérdésekre keressük a válaszokat:

💡Miért fontos céljaink meghatározása?
💡Hogyan tűzzünk ki helyes célokat?
💡Hogyan érhetjük el, amit szeretnénk?
💡Hogyan tudják a céljaink leginkább támogatni határaink feszegetését?
💡Milyen a jó célállítás, hogyan segíti elő a teljesítményt (nem csak sportolóknál)?

Ha szeretnéd átgondolni, pontosítani céljaidat, vagy csak inspirálódnál, ott a helyed az előadáson!

•● BELÉPŐ ●•
Elővételben online: 1 690 Ft
Helyszínen a szabad helyek függvényében: 2 000 Ft

•● JEGYVÁSÁRLÁS ●•
https://tixa.hu/Celkituzes-hatekonyan–avagy-hogyan-erd-el-a-celjaidat-
⏱ Időpont: 2018. március 19. 18:15-19:45
📌 Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont
🎯 Cím: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A rendezvényre nincs regisztráció, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik! A rendezvényen videó- és fényképfelvétel készülhet.

🌳🌲 Elkötelezettek vagyunk a környezetünk védelméért, ezért a jegyeket nem szükséges kinyomtatni, elég telefonon bemutatni őket.

Be Smart Klub és kitárul a világ!

Diéta és Fitnesz, Kiss Eszter cikk, szakértés

Diéta és Fitnesz magazin 2018. januári számában Kiss Eszter cikkében segédkeztem:

 

062-063_DF1801_onimadat

RTL Klub, Fókusz riport – 168 nőt zaklatott a sportorvos (USA, tornászválogatott)

  1. 01. 26-án a Fókusz című műsor foglalkozott az amerikai Tornász Szövetség sportorvosa körül kirobbant botránnyal, bírósági ítélettel, melyben 168 gyerek, kamasz fiatal szexuális bántalmazásáért ítélték életfogytiglanra az orvost.

http://rtl.hu/rtlklub/fokusz/168-not-zaklathatott-az-orvos

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus

Fiatalkorú sportolók esetén a sportszakemberek (edzők, masszőrök, orvosok) tekintélyszemélyek a gyerekek életében, hatalmi pozícióban vannak, így mivel a gyerekek betartják az általuk adott utasításokat, könnyebben előfordulhatnak visszaélések. A gyerekek tájékozatlanságuk miatt hihetik, hogy adott cselekedet elviselése az edzésmunka kötelező része, hiszen hozzájuk közeli, bizalmas ember nem akarna rosszat nekik! Ez rendkívül veszélyes, rossz érzéseikkel, félelmeikkel egyedül maradnak a gyerekek. Akár hosszabb időszakon át csendben tűrnek, mert nem tudják, hogy valójában nem kötelesek elviselni, ami velük történik.

Ha a sportszakember fiatal felnőtt, kamasz sportoló esetén azzal védekezik, hogy mindezt a sportoló is akarta, kérte stb., fontos tudunk, hogy tekintélypozíciója miatt nincs, nem lehet igaza!!! Bár adott sportágak edzés és verseny ruházata, a hibajavítási technikák alkalmat adhatnak a félreértésekre, a felnőtt sportszakembernek kell észnél lenni, önuralmat gyakorolni és betartani a megfelelő határokat. Fiatalkorút, gyereket sosem vádolhatunk azzal, hogy ő bármire bátorította volna az elkövetőt, visszaélések áldozatairól beszélhetünk! Ha szóban beleegyezik a fiatal bármilyen szexuális együttlétbe, a hatalmi különbség miatt akkor is visszaélésről beszélünk! Ezekben az esetekben abúzus, bántalmazás történik, amit a tekintélypozícióból adódó hatalmi helyzet könnyebben lehetővé tehet! Ha gyermeke bántalmazásra panaszkodik, tegye meg a szükséges lépéseket. Jelezze a problémát az illető sportszakembernek, ha nem sikerül tisztázni a kérdést, akkor a sport klub vezetésének, gyermekvédelem szakembereinek, válasszon másik egyesületet!

A megelőzés rendkívül fontos, ez bizony a felnőttek felelőssége! Ehhez összeszedtem több támpontot is szülők és gyerekekkel foglalkozó edzők, pedagógusok számára:

  • fehérnemű szabály megtanítása a gyerekeknek
    • a fehérneművel takart terület alá engedély nélkül senki nem nyúlhat, ha valaki így tesz, akkor a gyermek szóljon a szülőnek
    • Mi a különbség a jó és a rossz érintés, a jó és a rossz titok között?! Ehhez remek animációs film is rendelkezésére áll már a szülőknek, mely az alábbi linken elérhető
    • http://www.csagyi.hu/hirek/item/1023-a-fehernemu-szabaly-tanitsuk-meg-a-gyerekeknek-hogyan-vedhetik-meg-magukat-a-szexualis-visszaelesektol
  • a megfelelő felvilágosítással segíthetünk a gyerekeknek megfelelő szókészlet kialakításában, hogy segítséget tudjanak kérni, tudják mely érintés, mely cselekedet nem oké számukra, akkor sem, ha fontos felnőtt kéri, vagy felszólítja rá, esetleg fenyegeti következményekkel
  • szeretném kiemelni a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkáját, akik egy remek weboldalt, és hozzá kapcsolódó telefonos applikációt fejlesztettek szexuális edukáció céljával:
    • https://yelon.hu/
    • életkoronként eltérő, hogyan beszélgethet szülő a gyerekével a szexualitásról, remek tanácsokkal szolgálnak szülők számára az oldalon, hogy mik ezek a különbségek
    • gyerekeknek és fiataloknak folyamatosan bővülő tartalommal kínálnak hiteles, szakmailag színvonalas, életkornak megfelelő információkat „tested, lelked, szexed” jelszóval, hogy a gyerekek ne maradjanak egyedül a nem tudás, tájékozatlanság veszélyeivel
  • Figyeljünk oda a tünetekre! Ha elbizonytalanodunk, kérjük szakemberek segítségét! Ha gyermekünk panaszkodik, vegyük komolyan, ne bagatellizáljuk el! Az életkoronként eltérő tünetekről az alábbi cikkben olvashatunk: http://o https://femina.hu/gyerek/szexualis-zaklatas-jelei/

RTL Klub Fókusz – szakértői hozzászólás, Sportkarrier lezárása blogbejegyzés

2018. 01. 18-án az RTL Klub Fókusz című műsora egyik riportjában azzal foglalkozott “Miért buknak el az életben az egykor sikeres sportolók?”  A műsorban rövid telefonos hozzászólással a kudarckezelésről, szorongáskezelésről beszéltem. A téma nagyon megihletett, így írtam egy blogbejegyzést a sportkarrier lezárásának típusairól:

Hogyan és miért is ér véget egy-egy sportoló pályafutása? Miért dönt az abbahagyás mellet?

Két típusú befejezést tapasztalok munkám során.

Az egyik a megtervezett visszavonulás (például utolsó kitűzött versennyel, megtervezett felkészüléssel). Ilyenkor a legtöbb sportoló célja utoljára kihozni magából a maximumot, csúcsteljesítményt nyújtani és elégedetten visszavonulni, vagy lezárni egy hosszabb kudarcokkal terhelt időszakot. Ebben az esetben általában egy előkészítő munka zajlik. A sportoló felkészül a civil életre, pályát választ, tanulmányait előtérbe helyezi. Van, aki a sport közelében sportszakemberként, klubvezetőként, edzőként, versenybíróként, masszőrként, sportmenedzserként stb. tevékenykedik tovább, ami megélhetést is jelent számára. Van, aki sporttól független pályát választ B tervként, így más vonalon kezd el dolgozni. Bár ez a befejezési mód is veszteségélménnyel jár, hiszen lezárul egy fontos korszak az egyén életében, ugyanakkor ezt az érzelmi terhet megkönnyíti, hogy megnyílik egy új fejezet, új célokkal, kihívásokkal. Gyerekek esetében kevésbé nagy a váltás, mert a tervezett abbahagyásnál, a gyerek sportoló sokszor kudarcok után hagyja abba a sportot és másik sportágba kezd, vagy sporton kívüli szabadidős elfoglaltságot keres magának, esetleg általános iskola, vagy középiskolás tanulmányaira koncentrál. Ritkább a kényszerszerű abbahagyás gyerekeknél, amikor nincs más választás. Felnőtt hivatásos sportolókat viselheti meg a legjobban a karrierjük lezárása, ám ha ezt megtervezik, könnyíthetnek az új fejezet elindításán.

rtlklub.fokusz

A másik verzió, amikor hirtelen merül fel az abbahagyás gondolata, vagy egyszer csak megszületik a döntés egy hosszabb-rövidebb kudarcosabb időszak után, de nincs előkészítő munka, nincs B terv. Ez történhet úgy, hogy elmegy a sportoló motivációja, így egyre negatívabb élmények, egyre rosszabb eredmények érik, míg végül a befejezés mellett dönt. Ilyenkor egy ideje már nincs kedve edzeni, érdektelenné válik. Meg is tudja fogalmazni, hogy már nem leli örömét a felkészülésben, versenyzésben, egyszerűen nincs ereje újra nekifutni. Ilyenkor a legnagyobb nehézség a hirtelen abbahagyás kezelése B tervek nélkül. Hirtelen sok szabadidő, energia szabadul fel, aminek elvezetésére meg kell találnia az utat a sportolónak. A sportága, versenykarrierje elengedésében sokat számít a társas támasz, családtagok, barátok támogatása. A legnehezebb karrierzárás, amikor a sport abbahagyása kényszerdöntés és nem belső elhatározás. Ez leggyakrabban a sporttal összeférhetetlen sérülés, betegség, valamilyen élethelyzetbeli változás, vagy sportszerződés felbontása esetén valósul meg. Ilyenkor kontrollvesztést éreznek a sportolók „nem én akartam, nem rajtam múlt, miért velem történik ez?”. Gyakori, hogy kudarcélményként élik meg ezt a sportolók, úgy érzik, nem teljesedhetett ki a pályájuk. Ez esetben a legnehezebb a talpra állás, az új élet elkezdése. Ha úgy érzi, elakadt az újratervezésben, huzamosabb ideje nem tud túllépni a nehéz érzéseken, érdemes sportpszichológus segítségét kérni.

 

http://rtl.hu/rtlklub/fokusz/miert-buknak-el-az-eletben-az-egykos-sikeres-sportolok

Diéta&fitness – Kiss Eszter cikke, szakértés

Sportolók és elvárások, Kiss Eszter cikkének szakértője voltam a Diéta&fitness magazin 2017. decemberi számban.

Most épp egy finom zöld tea mellett olvasom a lapot egy hideg téli délutánon.

Sportpszichologus.dietaesfitness

 

Az elvárás szó hallatán általában „nem szeretem”követelmények réme sejlik fel bennünk, pedig egy elvárás lehet előre vivő, fejlődésre ösztönző is. Vannak olyan életterületek, ahol a jó eredmények elérése érdekében kifejezetten szükség van pozitív elvárásokra, ilyen pl. a sport.

A kimagasló sportteljesítmények mögött mindig találunk célorientált, inspiráló elvárásokat. Mindegy, hogy az edzőtől, gyermek esetén a szülőtől, vagy magától a sportolótól jönnek az efféle elvárások, mindenképpen pozitívan, motiválóan hatnak és a fejlődést szolgálják.

Nem feltétlenül kell, hogy az elvárások szóban elhangozzanak, a célok megvalósítására irányuló pozitív gondolatok ugyanis megteremtik az áhított valóságot. Mint ahogyan azt az un. Pygmalion effektus esetében tapasztalták a kutatók egy híres iskolai kísérlet során. A tanárok bizonyos tanulóktól elvárták, hogy a tanév végére javuljanak az osztályzataik, és bár ezt szóban nem adták a diákok tudtára, a testbeszédükben – pl. gyakori szemkontaktus, mosoly -, a gyerekekhez való hozzáállásukban mindez tükröződött. A kísérlet végén a szakemberek azt látták, hogy a pozitív jóslatok beteljesítették önmagukat. A sportolóknál is működhet ez. Ha egy edzőnek pozitív elvárásai vannak a sportoló irányában, akkor ő is úgy lehet vele, mint a tanárok: többször javítja, dicséri a tanítványát, gyakrabban keresi vele a kapcsolatot. A sportoló pedig a belé vetett bizalmat érezve nagy valószínűséggel jól teljesít.

 

Káros követelmények

Vannak azonban negatív, romboló hatású elvárások is, amelyek a testi sérülésen túl lelki problémákat is okozhatnak. Amikor például olyan szintű teljesítményt várnak el a sportolótól, amire nem képes, akkor a sikerélmény hiánya, a folyamatos kudarc állandó rosszkedvet, szorongást eredményezhet.

A sportolónak saját magával szemben is lehetnek negatív elvárásai, melyek elmehetnek akár a kényszerességig is – Ilyenkor már nem azért megy az illető edzeni, mert pozitív elvárásai vannak a testedzéssel kapcsolatban és örömet jelent számára a mozgás, hanem mert elvonási tünetek jelentkeznek nála, ha nem edzhet – sorolja a kényszeres, mániákus testedzés jellemzőit Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus. – A sportmániás ember nem addig edz, ameddig jólesik neki, hanem annál sokkal tovább. Minden szabadidejét az edzőteremben tölti, ennek hatására beszűkül a szociális élete, családi konfliktusokkal kell számolnia, ráadásul a testi sérülés veszélye is fenyegeti.

 

Felnőttként saját elvárásokkal

Milyen elvárásoknak akar egy sportoló megfelelni? Gyerekkorban főleg a szülők elképzelései a mérvadók, hiszen a kicsik számára az a legfontosabb, hogy anya és apa boldog legyen. Tinédzser korban viszont mindegy, hogy mit mondanak a szülők, amit az edző elvár, az lesz az irányadó. Felnőttkorba érvén, az előző fejlődési szinteket meghaladván, jó, ha már a saját elvárásaikat akarják teljesíteni a sportolók. A sportpszichológus úgy látja, hogy eddig a fejlődési szintig nem mindegyikük jut el. A mindennapi életben is meg lehet ezt figyelni: van, aki felnőttként még mindig a szülei elvárásai szerint él, nem a saját értékrendje, céljai vezérlik.

A harmadik fejlődési fokozatban is fontos az edző véleménye, csak már kevésbé. Mivel itt érettebb személyiségről van szó, a sportoló saját céljai sokkal részletesebbek vagy más jellegűek lehetnek, mint amit, az edző elképzel. Például hiába akarja az edző, hogy még versenyezzen vagy menjen edzői pályára, a sportoló úgy dönt, hogy abbahagyja a versenyzést és jogásznak tanul.

 

Amikor a bizonyítás a hajtóerő

Előfordul, hogy a sportban nem pusztán a mozgás, a sportsikerek öröme a hajtóerő, hanem az elvárások mögött lappangó bizonyítási vágy. A gyerekek többsége azért sportol, mert szereti azt a mozgásformát, amit választott magának. Ám, ha a szülők elvárják, hogy pl. teniszezzen a gyerek, akkor is, ha dzsúdózni akar, és nem magától megy edzésre, akkor nagy valószínűséggel a szülők bizonyítási vágya húzódik meg a háttérben. – Vannak olyan szülők, akik korábban, sportolóként valamiért nem jutottak el addig a szintig, ameddig szerettek volna, és most a gyermeküket nagyon ügyesnek látja az edző ugyanabban vagy más sportban. Ez veszélyes terep – hangsúlyozza Kiss-Nemes Veronika. – Feltehetjük a kérdést: ilyenkor meddig tart a gyerek szükséglete és hol kezdődik a szülői elvárás?

Akad példa arra is, hogy a gyerek akarja mindenáron bebizonyítani azt, hogy ügyes és jól tud mozogni, mert otthon folyton azt hallja, – mintegy negatív elvárásként – hogy alkalmatlan bármilyen sportra. Kiválaszt magának egy sportot, szorgalmasan jár edzésre és idővel hozza az eredményeket, ügyesedik, izmosodik, formálódik a teste.

A sportban, különösen a versenysportban feltételekre, célkitűzésekre van szükség a jó eredmények elérése érdekében. A személyi edzők is megállapodnak bizonyos célokban a hozzájuk fordulókkal. De mi van akkor, ha nincs semmiféle – se külső, se belső – elvárás? Megengedő attitűd esetén ugyan nincs nyomás, de elérendő cél sincs. Ilyenkor, aki belsőleg motivált, van belső ösztönző ereje, az tud csinálni egy személyi edzésprogramot. Aki külső kontrollos, annak ez magától nem megy, mellette ott kell állni, és segíteni neki, hogy egyáltalán végigcsinálja. Ezért jó, ha a személyi edző tisztában van azzal, hogy melyik típusba tartozik az, akit edz.

– Pozitív elvárások – mint látható – a sportban mindenképpen szükségesek, mert a céltalanság leállítja a fejlődést, illetve a sportolás abbahagyását eredményezheti – állapítja meg a szakember.

 

Kiss Eszter

NLCafé – interjú, helyzetjelentés az iskolapszichológiáról

Tóth Judit cikke a NLCafén jelent meg 2017. 11. 14-én. A cikk elkészülésében szakmai észrevételeimmel segítettem.

http://www.nlcafe.hu/ezvan/20171114/ez-nem-ugy-mukodik-hogy-bejon-hozzam-a-gyerek-megszerelem-es-kimegy/

Ez nem úgy működik, hogy bejön hozzám a gyerek, megszerelem, és kimegy

Az iskolapszichológusokról a legtöbben azt gondolják, ők azok, akikhez elbeszélgetésre küldik a problémás gyerekeket. Valójában azonban számukra a tanárok ugyanolyan partnerek, mint a gyerekek, akiken leginkább épp a pedagógusok közreműködésével tudnak segíteni.
Hogy az én iskolás koromban volt-e iskolapszichológus a sulinkban, nem tudom. De akkoriban, a nyolcvanas évek második felében, és a kilencvenes évek elején sokan nem is tudták, mi fán terem az iskolapszichológia. Nem véletlen, hisz itthon a szakterület szervezetten csak 1986-ban indult el. Akkor harminc szakember került az iskolákba, és ők dolgozták ki az iskolapszichológiai munka módszertanát.
Ma már törvény írja elő, hogy 500 fő felett az intézményeknek egy félállású iskola-, illetve óvodapszichológust kellene alkalmazni. Hogy eleget tesznek-e a törvényi előírásoknak, az azonban erősen függ a fenntartó gazdasági lehetőségeitől. A 200-300 fős falusi iskolák, vagy az átlagosan 100 fős óvodák számára pedig nincs is előírva intézményi pszichológus alkalmazása. Pedig, ahogy dr. Szabó Éva, a Szegedi Egyetem Pszichológiai Intézetének vezetője is mondja, az, hogy kevesebb gyerek van, nem jelenti azt, hogy kevesebb a probléma. Ezekben a kisebb intézményekben, ha szükség van rá, maximum a pedagógiai szakszolgálattól jár ki egy szakember, hogy segítsen. „Ez azonban egyáltalán nem ugyanaz, mint egy iskolapszichológus. Legalább egy félállásnyi időt el kell tölteni az iskolában ahhoz, hogy ott a pszichológus munkája tényleg érezhető legyen. Ha valaki heti 2-3 órában kijár a pedagógiai szakszolgálattól, az tényleg csak tűzoltásnak jó” – mondja Szabó Éva, aki Debrecenben maga is iskolapszichológusként kezdte pályafutását, ma pedig a szegedi Pszichológiai Intézetben a Tanácsadás és Iskolapszichológia szakirány vezetője.

Ingázás két iskola között

Kiss-Nemes Veronika két fővárosi általános iskolában dolgozik. Hétfőn, szerdán az egyikben, kedden, csütörtökön a másikban, pénteken pedig hol itt van, hol ott. Egy héten 22 előírt kontaktórája van, ebbe többek között beletartoznak az óralátogatások, az osztályfőnöki órák, a prevenciós foglalkozások, a tanárokkal, szülőkkel való konzultációk, illetve a gyerekekkel való egyéni foglalkozások. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy belássuk, 22 óra erre nagyon kevés. „Nagy segítség lenne, ha 500 főre jutna egy teljes állás, és egy iskolában kellene csak dolgozni. Most, a két iskola között ingázva, nagyon sok olyan jelenet és akut probléma van, amelynél jó lenne, ha ott lennék, de nem vagyok, mert épp a másik helyen dolgozom.”

Szummer Gabriella ebben a tekintetben szerencsésebb helyzetben van. Eddig ő is két iskolában dolgozott, de az idei tanévtől már csak a Szegedi Szakképzési Centrum Gábor Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának teljes állású iskolapszichológusa. „Mindennap bent vagyok az iskolában, de a törvény által előírt 22 óra mellett még számos egyéb feladatom is van.  Részt veszek az iskolai programok szervezésében is, idén például a kilencedik évfolyam számára szerveztem Gólya-napot, ahol az új diákok élménypedagógia foglalkozás keretében ismerhették meg osztálytársaikat és osztályfőnöküket.”

Nincs varázsszer

Az iskolapszichológusok munkájáról a legtöbben azt gondolják, hogy javarészt abból áll, hogy a problémás gyerekekkel egyéni beszélgetések során foglalkoznak. „Ez egy tévhit – mondja Szabó Éva. – Az iskolapszichológusok valóban azért vannak, hogy az adott iskolában a gyerekek ki tudják hozni magukból a tehetséget, a képességeiknek megfelelően tudjanak működni és egyre jobban érezzék magukat. Ezt azonban leginkább a pedagógusokon keresztül tudják elérni, nem azzal, hogy csak magukkal a gyerekkel foglalkoznak. Az iskolapszichológusnak a gyerek és a pedagógus egyaránt partnere. Nem arról van szó, hogy odalökjük neki a nem annyira jól működő gyereket, akit majd valami varázsszerrel ellát, beszél vele, hat a lelkére, majd visszaküldi az osztályba, és akkor majd minden rendben lesz. Ez a valóságban úgy működik, hogy mikor a tanár elmondja, hogy valamelyik gyerekkel gondja van, az iskolapszichológus bemegy az osztályba, megnézi, hogyan viselkedik a gyerek a saját környezetében, megfigyeli a pedagógussal való együttműködését, és aztán megpróbál a pedagógusokkal együttműködve segíteni.”

Míg a törvényi elképzelés szerint az iskolapszichológus egyik legfontosabb feladata az oktató-nevelő munka támogatása, addig, ahogy Kiss-Nemes Veronika mondja, a területi igény főleg az egyéni esetkezelésen van, mivel a szakszolgálat és a kórházak nem győzik ezt a munkát, és a szülők számára is sok esetben egyszerűbbnek tűnik az iskolapszichológushoz menni, mint elhordani a gyereket máshová.

Ma már törvény írja elő, hogy 500 fő felett az intézményeknek egy félállású iskola-, illetve óvodapszichológust kellene alkalmazni. Hogy eleget tesznek-e a törvényi előírásoknak, az azonban erősen függ a fenntartó gazdasági lehetőségeitől. A 200-300 fős falusi iskolák, vagy az átlagosan 100 fős óvodák számára pedig nincs is előírva intézményi pszichológus alkalmazása. Pedig, ahogy dr. Szabó Éva, a Szegedi Egyetem Pszichológiai Intézetének vezetője is mondja, az, hogy kevesebb gyerek van, nem jelenti azt, hogy kevesebb a probléma. Ezekben a kisebb intézményekben, ha szükség van rá, maximum a pedagógiai szakszolgálattól jár ki egy szakember, hogy segítsen. „Ez azonban egyáltalán nem ugyanaz, mint egy iskolapszichológus. Legalább egy félállásnyi időt el kell tölteni az iskolában ahhoz, hogy ott a pszichológus munkája tényleg érezhető legyen. Ha valaki heti 2-3 órában kijár a pedagógiai szakszolgálattól, az tényleg csak tűzoltásnak jó” – mondja Szabó Éva, aki Debrecenben maga is iskolapszichológusként kezdte pályafutását, ma pedig a szegedi Pszichológiai Intézetben a Tanácsadás és Iskolapszichológia szakirány vezetője.

SZABÓ ÉVA, A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIAI INTÉZETÉNEK DOCENSE (FOTÓ: BERECZ VALTER)

Ingázás két iskola között

Kiss-Nemes Veronika két fővárosi általános iskolában dolgozik. Hétfőn, szerdán az egyikben, kedden, csütörtökön a másikban, pénteken pedig hol itt van, hol ott. Egy héten 22 előírt kontaktórája van, ebbe többek között beletartoznak az óralátogatások, az osztályfőnöki órák, a prevenciós foglalkozások, a tanárokkal, szülőkkel való konzultációk, illetve a gyerekekkel való egyéni foglalkozások. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy belássuk, 22 óra erre nagyon kevés. „Nagy segítség lenne, ha 500 főre jutna egy teljes állás, és egy iskolában kellene csak dolgozni. Most, a két iskola között ingázva, nagyon sok olyan jelenet és akut probléma van, amelynél jó lenne, ha ott lennék, de nem vagyok, mert épp a másik helyen dolgozom.”

Nincs varázsszer

Az iskolapszichológusok munkájáról a legtöbben azt gondolják, hogy javarészt abból áll, hogy a problémás gyerekekkel egyéni beszélgetések során foglalkoznak. „Ez egy tévhit – mondja Szabó Éva. – Az iskolapszichológusok valóban azért vannak, hogy az adott iskolában a gyerekek ki tudják hozni magukból a tehetséget, a képességeiknek megfelelően tudjanak működni és egyre jobban érezzék magukat. Ezt azonban leginkább a pedagógusokon keresztül tudják elérni, nem azzal, hogy csak magukkal a gyerekkel foglalkoznak. Az iskolapszichológusnak a gyerek és a pedagógus egyaránt partnere. Nem arról van szó, hogy odalökjük neki a nem annyira jól működő gyereket, akit majd valami varázsszerrel ellát, beszél vele, hat a lelkére, majd visszaküldi az osztályba, és akkor majd minden rendben lesz. Ez a valóságban úgy működik, hogy mikor a tanár elmondja, hogy valamelyik gyerekkel gondja van, az iskolapszichológus bemegy az osztályba, megnézi, hogyan viselkedik a gyerek a saját környezetében, megfigyeli a pedagógussal való együttműködését, és aztán megpróbál a pedagógusokkal együttműködve segíteni.”

Míg a törvényi elképzelés szerint az iskolapszichológus egyik legfontosabb feladata az oktató-nevelő munka támogatása, addig, ahogy Kiss-Nemes Veronika mondja, a területi igény főleg az egyéni esetkezelésen van, mivel a szakszolgálat és a kórházak nem győzik ezt a munkát, és a szülők számára is sok esetben egyszerűbbnek tűnik az iskolapszichológushoz menni, mint elhordani a gyereket máshová.

Sokszor nem a gyerekkel, hanem a szülőkkel van a probléma

Legtöbbször a tanár hívja fel az iskolapszichológus figyelmét arra, ha egy gyerekkel probléma van, de előfordul, hogy a szülők keresik meg. „Ha elkezdek foglalkozni egy gyerekkel, mindig találkozom a szülőkkel is – mondja Kiss Nemes Veronika. – El kell ugyanis döntenünk, hogy kié a probléma. Ez nem úgy működik, hogy bejön hozzám a gyerek, megszerelem, és kimegy. Ez egy általános elvárás, aminek nyilván nem tudunk megfelelni. Ezért is hangsúlyozom mindenhol, hogy meg kell néznünk azt is, mit tud tenni a szülő és a tanár a probléma kezelése érdekében.”

Egy válás nagyon megviseli a gyerekeket, de ez klasszikusan olyan probléma, melynek kezelése nem iskolapszichológusi feladat, és nem is biztos, hogy gyerekkel kell kezdeni a munkát. „Sokkal fontosabb a szülők közötti konfliktus elrendezése, az indulatok csillapítása, mert akkor vannak jól a gyerekek, ha a szülők jól vannak –mondja Kiss-Nemes Veronika. – Ilyenkor egy mediációs folyamat vagy válásterápia segíthet a szülőknek.

Ha a válás miatt a gyerek tanulmányi teljesítménye romlik, akkor az iskolapszichológus nyújthat neki támaszt, de nem úgy, hogy azzal feltépi a sebeket. Ahogy Szabó Éva mondja, az iskolapszichológusnak támogató szerepe van a gyerekek életében, és nem az a feladata, hogy még jobban összezavarja, vagy mélylélektani szempontból felkavarja a gyereket. „Én ilyenkor leginkább úgy tudok segíteni, ha megnézem, milyen viselkedésmódosulások vannak a gyereknél, és megbeszéljük a tanárokkal, ők hogyan tudnak segíteni neki. Ilyenkor egy-másfél évig toleránsan kell viselkedni a gyerekkel, és szükség van plusz odafigyelésre. Persze, egy kamasszal már lehet arról beszélni, hogy ő mit tud csinálni, hogyan kezelje a szülei válását, de az lenne a jó, ha szülők is tennének a változásért.”

Ma már kevésbé ciki segítséget kérni

Az iskolapszichológusokat felkeresni ma már sokkal kevésbé ciki. Az, hogy a kamaszok milyen problémákkal fordulnak a szakemberhez, függ attól milyen iskoláról beszélünk. „A versenyistálló típusú iskolákban tipikus probléma a teljesítménnyel kapcsolatos szorongás, melyhez gyakran már szomatikus tünetek, például alvásproblémák is társulnak – mondja Szabó Éva. – A szakiskolákban, szakmunkásképzőkben gyakori a különböző deviáns viselkedések kezelése, de gyakran a veszélyeztető családi környezetről is az iskolapszichológusnak beszélnek először.” A serdülők sokszor fordulnak kapcsolati problémákkal is a szakemberhez, mert például rosszul érzik magukat az osztályban, nem tudnak beilleszkedni vagy kirekesztik őket a többiek.

Szummer Gabriella tudatosan figyel arra, hogy személyesen megismerjék a gyerekek.„Igyekszem minél több foglalkozást tartani, hogy megszokjanak, megismerjenek, alkalmuk legyen betekinteni a pszichológusi munkába. A tanárokkal is nagyon jó a kapcsolatom, gyakran, és úgy érzem, szívesen keresnek az osztályokat, vagy egyes diákokat érintő ügyekben. Úgy gondolom, az eltelt évek alatt sikerült elérnem, hogy egy-egy diák viselkedésproblémája esetén, vagy egy tanár-osztály konfliktusnál eszükbe jussak, és tanácsot kérjenek.” Gabriella egy Facebook-oldalt is indított, mint mondja, elsősorban az iskola diákjai és tanárai, valamint a szülők számára szerette volna még inkább láthatóvá tenni az iskolapszichológusi munkát, megkönnyíteni számukra a kapcsolatfelvételt egy olyan platformon, amit nap mint nap használnak.

Nem könnyű ma gyereknek lenni

Mindhárom szakember egyetért abban, hogy nem könnyű a mai gyerekeknek. Szummer Gabriella szerint nagy probléma az, hogy a serdülőknek egy olyan rendszerben kellene helyt állniuk, amely az egyéni sajátosságokra kevéssé figyel, és a tárgyi tudást részesíti előnyben, miközben a szociális készségek fejlesztésére kevés alkalom akad. „Szükségük lenne rá, hogy a kortársaik között legyenek az iskolán kívül is, csavarogjanak, semmit tegyenek, de erre a hétköznapokban alig van idő. A személyes kapcsolattartást jobb híján az interneten tartott kapcsolatokkal pótolják. Sokan élnek mozaikcsaládban, aminek szintén megvan a maga nehézsége, különösen egy serdülő számára.”

Kiss-Nemes Veronika kiemeli azt is, hogy sok gyerek nem kap megfelelő segítséget. „A kisiskolás gondok mélyülhetnek serdülőkorra. Ha például tanulási-viselkedési nehézségeket nem diagnosztizálták egy gyereknél, akkor erre később ráépülhetnek másodlagos problémák. Ha egy gyerek például folyamatosan kudarcot él meg, mert diszgráfiás, és folyton csak a letolást kapja otthon és a suliban is, mert nem jól teljesít, ez később járhat depresszív tünetek vagy emelkedett szorongás kialakulásával.”

Szabó Éva szerint az az elképesztő mennyiségű információ, amelyhez hozzájutunk, olyan feladatok elé állítják a gyerekeket, amelyekre nincsenek felkészülve. Ráadásul, a szülőknek a gyerekekre fordított értékes ideje is csökkent. Sok helyzetben a személyes kommunikációt a digitális helyettesíti, ahelyett, hogy beszélgetnének csak sms-t küldenek, és előfordult már az is, hogy egy gyerek panaszkodott arról az iskolapszichológusnak, hogy nem tud a szüleivel beszélgetni, mert azok vagy dolgoznak a számítógép előtt, vagy még a vacsora közben is a telefonjukat nyomkodják. „Az is nagyon nehéz teher egy gyerekeknek, hogy a szülők és az egész környezet az sugallja, hogy mindenért versengeni kell, ráadásul az elmúlt 20-25 évben a materiális javak nagyon felértékelődtek, és ezek megszerzése, megmutatása olyan szinten uralkodóvá vált, hogy rengeteg időt elvesz a valódi értékektől, például a másikra való odafigyeléstől.”

Blogbejegyzés – Gyereksportolók szorongása, és egy lehetőség a kezelésre

Miből vehetjük észre szülőként, edzőként, hogy „izgulós a gyerek”?

  • teljesítményhelyzetben (pl.: edzésen bemutató a többiek előtt, versenyen) tekintete össze-vissza cikázik, zavart, láthatóan nem tud koncentrálni
  • hasfájásra panaszkodik verseny/edzés előtt, ami hirtelen elmúlik, ha megegyeznek, hogy nem kell mennie
  • indokolatlanul hány (nem evett semmi olyat, ami kiválthatta a hányást)
  • indokolatlanul izzad, remeg
  • cserfesnek ismert gyerek feltűnően csendessé válik, vagy épp ellenkezőleg rengeteget beszél, de összefüggéstelen a mondandója
  • lefagyva figyeli versenytársai bemelegítését, edzőtársait
  • edzők visszajelzik, szülők is látják, hogy „edzésen többet tud” (pl.: elront olyan elemeket, amiket jó ideje stabilan meg tud valósítani)

Mivel segíthetünk otthon, versenyen szülőként?

  • Segíthetnek tudatosítani a gyerekben, hogy mit látnak rajtuk. „Szerintem izgulsz. Az izgulással lehet kezdeni valamit, lehet csökkenteni!”
  • Kipróbálhatnak relaxációs mesekönyveket, melyet felolvashatnak a gyerekeknek! Amelyik beválik, azt hetente 1-3 alkalommal ismételhetik velük.
  • Az interneten számos relaxációs hanganyag található, melyek segítenek ellazulni. Vezessék rá gyerekeiket a verseny előtti napon a hanganyagok hallgatására. (Következő posztomban egy konkrét könyvet és annak hanganyagát fogom ajánlani!)
  • Versenyen szülőként csak biztassák gyermekeiket! Ne fogalmazzanak meg semmilyen szakmai észrevételt, mert ott a versenyhelyzetben ezek kijavítása általában nem lehetséges, de a stabilan tudott ismeretekről elvonhatja a figyelmet. Ez a beszélgetés ráér a verseny utáni napon.
  • Beszéljék át, mi a cél az adott versenyen! Nyugtassák meg a gyerekeket, hogy eredménytől függetlenül érdekli Önöket a versenyük. Azt szeretnék látni, hogy szeretik csinálni a sportjukat! Akkor is szeretik őket, ha nem jön össze az adott verseny.
  • Sportpszichológusi segítséget is kérhetünk, mely során a gyerekek megtanulják felismerni az izgulás, szorongás testi jeleit és az izguláshoz vezető gondolataikat. Miután tudják azonosítani ezeket, többféle technikát ismernek meg, hogy kontrollálni tudják szorongásukat. A számukra legkedveltebbet rutinszerűen fogják tudni alkalmazni!

Edzőként:

  • Tapasztalatainkra hívjuk fel a szülők figyelmétl! Beszélgessünk arról, ők hogyan látják a gyerekük izgulását!
  • Javasolhatunk megoldási módokat (pl.: szülő legyen ott edzésen/versenyen vagy ne, hogyan támogassa gyermekét)
  • Helyezzük a sportoló erősségeire a fókuszt. Dicsérjük meg többször egy edzésen, versenyen!
  • Biztassuk, hogy képes adott elemre, gyakorlatra, cselre stb.
  • Ha szükségesnek véljük, vonjunk be sportpszichológust a megoldásba.

Ülj figyelmesen, mint egy béka könyvajánló:

Korábbi blogbejegyzésemben számba vettem a gyerekek szorongásának jeleit, illetve néhány ötletet, amivel a szülők, edzők segítségükre lehetnek.

Ma a szülők figyelmébe szeretném ajánlani az Ülj figyelmesen, mint egy béka című könyvet, melynek CD melléklete légzés megfigyelésen alapuló tudatos jelenlét (Mindfullness) gyakorlatokra tanítja a gyerekeket, míg a könyv elmagyarázza a szülőknek a tudatos jelenlét szorongáscsökkentő, izgulás csökkentő hatását! Miután felismerték, hogy izgul, szorong gyermekük, ezekkel a gyakorlatokkal segíthetnek neki!

Munkám során több olyan szorongó gyerekkel, fiatallal találkoztam, akiknek a szorongása nem korlátozódott csak és kizárólag a sportáguk versenyhelyzeteire. Gyakran izgultak a versenyek mellett az iskolai feladatok (felelések, dolgozatok, szorgalmi munkák), órai munkájuk színvonala, vagy barátaikkal való konfliktusaik miatt. Sokszor forgolódtak emiatt álmatlanul, mentek rosszkedvűen iskolába. A hétvégi meccsek, versenyek előtt is átélhették a szorongás, izgulás különböző fokozatait. Ráadásul így a hétvége számukra nem a pihenésé, hanem egy újabb próbatételé. Nagyon fontos a pihenésüket, feltöltődésüket elősegítő relaxációs gyakorlatok ismerete, hogy bírják a fokozott terhelést!

A könyvvel elsajátítható légzéstechnikák megtanítják a gyerekeket arra, hogyan kapcsolódjanak ki, hogyan hagyják maguk mögött gondjaikat. Érzékletes elnevezések mutatják nekik, hogy mikor tudják segítségül hívni a gyakorlatokat különböző helyzetekben. Használhatják a „Szünetgombot”, ha túlpörögtek, lassításra, pihenésre van szükségük. Le tudják állítani az „Aggodalmak futószalagját”, ha rengeteg negatív gondolat, feltételezés cikázik a fejükben. Vagy ellazulhatnak, feltöltődhetnek egy nehéz nap után, ahogy azt a „Spagetti próba” tanítja. Érdemes kipróbálni a gyakorlatokat, amelyik beválik, azt gyakrabban alkalmazni!

Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus

 

A blogbejegyzés pszichologuskereso.hu oldalra íródott 2 részletben jelent meg.

Cikk – Diéta és fitness magazin, 2017.okt

Kiss Eszterrel folytatott beszélgetésem összefoglalója versengésről, együttműködésről:

2017.okt.dietaesfitness.068-069_DF1710_versenges_preview

Diéta & fitness magazin 2017 októberi szám, 68-69.oldal

68. 69 szakertok

 

FEM3Café – Állatarást-párkapcsolatok

FEM3Café-ban gondolkodtunk az állattartás párkapcsolatokra gyakorolt hatásáról. Hogyan tehető szóvá, ha zavar a másik házi kedvence? Hogyan lehet megkedveltetni a leendő párral az állattársat? Milyen pozitív pszichés hatása lehet a macskák, kutyák tartásának?

A beszélgetés fontosabb pontjainak lényegét kiemeltem, összefoglaltam, kiegészítettem:

Hogyan lehet megkedveltetni a leendő párral a házi állatot?

  • Fokozatosan vonjuk be az állat gondozásába, vele való programokba.
  • Fogadjuk el, ha valamelyikre nemet mond.
  • Emeljük ki, hogy a fontossági sorrendben nem előtte áll az állat, de a szükségletei kielégítésében a gazdára van utalva.
  • a kapcsolat elején fektessük le a szabályokat, kinek mi fér bele az állattal való együttélésbe (pl.: aludhat-e a kanapén, ágyon, stb.)

Pozitív pszichés hatása a kutya, macska tartásnak:

  • csökkenti a szorongást, izgulást a házi állattal való foglalkozás, simogatás, játék
  • kutya esetén mozgásra bír a rendszeres sétáltatás, esetleg futás
  • szociális hatás: kutyafuttatók, kutyaiskolák gazdái között új barátságok, esetleg párkapcsolatok alakulhatnak ki, társas támaszt nyújthatnak a rendszeres találkozók
  • simogatás csökkenti a pulzust, vérnyomást
  • szeretetet adnak az állatok, feltétel nélkül, elfogadják, szeretik a gazdájukat
  • állatbarát munkahelyeken nő a kreativitás, csökken a munkahelyi stressz
  • ideális 0. gyermekként a gyermekvállalás előtti párok számára megtapasztalni a felelősséget, kötelezettségeket

kiss.nemes.veronika.pszichologus

Hogyan tehető szóvá, ha zavar a másik házi kedvence?

  • Én közlések: 1. minősítés nélküli tényállítás, 2. érzés megfogalmazása, 3. kérés
    • : „Úgy tapasztalom, hogy Morzsival napi 1-2 órát foglalkozol, velem meg sokkal kevesebbet. Ettől elhanyagolva érzem magam, szomorú/feszült/stb. vagyok. Kérlek, beszéljünk róla/változtassunk!”
  • Az állattartó fél hallgassa meg a társát, és ha fontos számára a párkapcsolat is, akkor ajánljon alternatívákat a megoldásra.
  • Az állattartó elfogadásához tartozik a vele élő állat elfogadása is, ami az állat nélküli félnek a feladata. Mérlegelni kell, hogy mennyire érzi fontosnak a kapcsolatot, belefér-e az állat elfogadása? Az állat tartásának, gondozásának részleteit meg lehet beszélni, újra lehet gondolni, hogy ne sérüljön a párkapcsolat.
  • Egy ponton túl az állattartó számára mérlegelendő, hogy a kapcsolat, vagy az állat a fontosabb-e. Erre mindenkinek más lehet a válasza, egyik döntés sem elítélendő. Ha nem tudja valaki vállalni a további gondozást, keressen új, megfelelő helyet, gazdát az állatnak. Ha úgy dönt a pár, hogy közösen alakítanának az állattartáson, ebben segítségükre lehet mediációs, coaching, vagy párkonzultációs folyamat is!

A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/27816_megmergezheti-a-kapcsolatot-az-allattartas.html

Edzők – sportpszichológia

Arról sokat írtam már, hogy egy sportolónak mikor hasznos sportpszichológushoz fordulnia, mely nehézségek esetén tud gyorsabban megoldást találni a közös munka során.

Most azt foglalnám össze, hogy mit adhat egy sportpszichológussal folytatott beszélgetés az edzőknek. Az alábbi kérdéskörökre egy új nézőpontból tekinthet rá:

  • Hogyan motiváljam a sportolóimat edzésen, versenyhelyzetben?
  • Mi lehet az oka, ha valaki képességei alatt teljesít?
  • Hogyan kezeljek egy önbizalom-hiányos sportolót?
  • Hibajavításra sportpszichológiai technikák megismerése, alkalmazása
  • Izgulás, szorongás csökkentésére sportpszichológiai technikák megismerése, alkalmazása
  • Hogyan érdemes együttműködni a sportoló gyerekek szüleivel?
  • Mikor fenyegeti a sportolómat a kiégés? Hogyan segíthetek megoldani?
  • „Van egy sportolóm, akit nem értek, nem tudom, mihez kezdjek vele…”
  • „Mit tegyek, ha valaki nincs ott fejben?”

 

Részletekkel kapcsolatban keressenek bátran: Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus, +3620-968-0053

kiss.nemes.veronika@gmail.com

13 okom volt – Sorozat ajánló

A sorozat főszereplője Hannah amerikai középiskolás, aki nemrég öngyilkosságot követett el. Mielőtt véget vetett életének magnókazettákat készített, összesen 7-et, melyeknek A és B oldalán egy-egy személyhez köthető eseményekről, élményekről mesél, melyek mind egy-egy lépéssel közelebb sodorták végzetes tettéhez. A 7. kazettának csak A oldala van, így összesen 13 történetet, okot ismerhet meg a néző, amik egymást követve, egymásra rakódva egy fiatal lány életének végét jelentették. A sorozat részeiben Clay (Hannah barátja/ismerőse/osztálytársa/az egyik ok (?), döntsd el, melyik illik rá miután megnézted a sorozatot) egy megviselt dobozban megkapja a kazettákat. A használati utasításuk, hogy sorban hallgassa végig őket mindenki, aki szerepel rajtuk, és adja tovább a következő személynek, aki utána következik.

A történetszövés két szálon fut, Clay hallgatja a kazettákat, miközben megelevenedik a múlt, amit Hannah mesél. Több amerikai középiskolás fiatal mindennapjaiba, iskolai életébe kapunk bepillantást. Megismerjük problémáikat, érzéseiket, gondjaikat, örömeiket. Látjuk, hogy mennyire bizonytalanok magukban, az emberi kapcsolatokban, esékenyek, olykor önzők, a szeretetet, elfogadást keresik. Clay számon kéri az elhangzottakat a szereplőkön, így a fiatal felnőttkor felé haladó tinik Clay kérdései által szembesülni kényszerülnek a felelősség kérdésével. Kinek mekkora része volt a történtekben? Ki meri beismerni egyáltalán, hogy köze volt Hannah halálához? Fájdalmas, egyre mélyülő együttérzéssel néztem a sorozatot, ahol át tudtam érezni, hogyan magányosodik el egy életvidám lány. Hogyan veszíti el a reményt. Voltak okok, melyeket felnőtt fejjel bagatellnek is érezhetnénk akár. Ehhez azonban fontos megjegyezni, hogy egy még éretlen személyiség, egy középiskolás éli át őket, korának megfelelően érzi “nagy dolognak” őket, tinédzserkori megküzdési módokkal tud rájuk reagálni. Mennyire fontos odafigyelni a gyerekekre, fiatalokra, ha sérelmeiket mesélik! Átérezni, hogy ami nekünk nem jelent semmit, az másnak igenis mérföldkő lehet. Hannah segítségkérései során nem talált társas támaszt, pedig sok emberben kereste. Az okok másik csoportja megrázó, felkavaró, felnőtteket is próbára tenne feldolgozásuk.

Szenzációsan árnyalja a sorozat Hannah és a különböző szereplők megéléseinek különbözőségét, azokat a szubjektív valóságokat, amelyekben mindenki máshogyan értelmez egy-egy szituációt, azaz a „saját szemüvegén keresztül” látja az eseményeket. A lényeg szerintem az, hogy mindannyian máshogyan éljük meg ugyanazt. Sérülékenységtől, lelkiállapottól függően máshogyan reagálunk, érzünk ugyanazzal az eseménnyel kapcsolatban. Így fordulhat elő, hogy egy negatív spirálba kerülve végül Hannah nem lát más kiutat, mint az élete befejezését.

A megvalósítás (képi, zenei világ, vágások, forgatókönyv) erős függőséget alakít ki, beszippant és magával sodor! Érdemes 2-3 szabadnapba belesűríteni, persze napokra elosztva is meg lehet a varázsa. Engem az utolsó rész „belenyomott a kanapéba”, elképesztő sok gondolat, érzés sűrűsödik benne össze, amin a megtekintés után még jó 1 hétig gondolkodtam. Hatásvadászat ide, vagy oda, egyik legemlékezetesebb sorozatélményem!

Fontos észben tartanunk, hogy az öngyilkosságon gondolkodó, öngyilkosságot megpróbáló emberek nem az életüket akarják eldobni! Az elviselhetetlen érzelmi állapottól szeretnének megszabadulni, rossz lelkiállapotban úgy vélik, máshogyan képtelenek rá! Idejében felismerve, szakmai segítséggel kijuthatnak az érzelmi válságból. Lentebb öngyilkosság megelőzéssel kapcsolatos linkeket helyeztem el. Vegyük észre a jeleket, segítsünk egymásnak!

Cím: 13 Reasons Why (Tizenhárom okom volt)
Ország: USA
Hossza: 60 perc
Premier: 2017.03.31.
TV-csatorna: Netflix
Évadok: 1 

Creator:  Brian Yorkey

Főszereplők:  Dylan Minnette, Katherine Langford, Christian Navarro

13okokmvolt

A sorozatról írott kritika (ezt a megtekintés után javaslom elolvasni, mert néhány élményt elhalványíthat)

https://www.puliwood.hu/kritikak/13-okom-volt-kritika-229613.html

 

Végezetül pedig néhány szakmai forrás:

Pedagógusoknak, iskolákban dolgozóknak szóló WHO útmutató az öngyilkosság megelőzésére: pdf dokumentum, másold a linket a  keresőbe!

http://www.lelekbenotthon.hu/wp-content/uploads/2011/07/WHO_SUPRE_%C3%9ATMUTAT%C3%93-PEDAG%C3%93GUSOK-%C3%89S-ISKOLAI-DOLGOZ%C3%93K-R%C3%89SZ%C3%89RE.pdf

Lélekben otthon:  WHO Supre útmutatók az öngyilkosság megelőzésére. Ezek az útmutatók egy olyan kiadványsorozat elemei, amelyik speciális társadalmi és szakmai csoportok számára készült, és témája elsősorban az öngyilkosság megelőzése.

http://www.lelekbenotthon.hu/2011/07/who_supre_magyar/

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! 

Sportmotiváció – blogbejegyzés

A motiváció egy hajtóerő, ami képessé teszi a sportolót, hogy edzésről edzésre fejlődjön, teljesítsen, versenyeken egyre jobbá váljon. Azt tapasztalom, ha „túl magasra tette a sportoló a lécet”, nem ismeri saját határait és túlterheli magát (pihenés-terhelés egyensúlya), sorozatos kudarcok érték, kiürülnek tartalékai és elfárad, motivációja az edzésmunkára, fejlődésre lecsökken. Lehet, részt vesz az edzéseken, de „nem tudja odatenni magát”, ennek okát esetleg ő maga sem érti, nem tudja megfogalmazni.

 

A teljes blogbejegyzés a Pszichológuskereső portálon olvasható! Tippek sportolóknak, tanácsok szülőknek, edzőknek.

https://pszichologuskereso.hu/blog/sportmotivacio

Kellemes őszi felkészülési időszakot mindenkinek!

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus.tv2mokka

Káin gyermekei – Filmajánló

Felkavaró dokumentumfilm, mely riportok által mutatja be mi történt 30 év elteltével három fiatalkorú bűnelkövetővel, akik emberölésért, halált okozó testi sértésért ültek a fiatalkorúak börtönében. A film megtekintése döbbenetes, lehangoló, magával sodró. Engem napokig elkísért.

Monory Mész András 1985-ben Magyarországon készült Bebukottak című dokumentumfilmjének gyilkosságért elítélt fiatalkorú főszereplőiből három megszólaltatására, vállalkozik a Káin gyermekei. A bűnelkövetés okait kutatja. Három férfi beszél a 30 éve elkövetett bűncselekményekről, a börtönbüntetésről, szabadulásról, jelenlegi életéről. A fiatalkori és a mostani gondolatok közötti különbséget, a Bebukottak című film részletei és a jelenlegi riportok közötti éles váltások, vágások teszik még mélyebbé, intenzívebbé. Hogyan juthat el egy kamasz fiú feldúlt lelkiállapotban egy pillanat szülte gyilkosságig? Hogyan hat egy ember sorsára a bűntető végrehajtó intézetben töltött több mint 10 év? Hogyan emlékszik a környezet (pl.: anyák, szomszédok, gyerekek) a történtekre? Mi várja utána kint az szabadulót? Hogyan cipeli tovább terhét, aki leülte büntetését? Vissza tud-e illeszkedni a társadalomba? Sikerül-e családot alapítania?

Gerő Marcell így fogalmazta meg a forgatás alatt szerzett élményeit: “Az első találkozás minden esetben drámai volt. A Bebukottakból ismert kamasz szemet fölismerni egy ötvenhez közelítő, sokat megélt nézésben mindig drámai hatású. Ezt a hatást a Káin gyermekei is használja. A későbbi forgatási napokon már nem az eltelt harminc év arcon hagyott nyomaival foglalkozik az ember, hanem azzal a szereplővel, aki bizalmat szavaz neked és hajlandó beavatni az életének, sorsának megrázó részleteibe.” (idézet, Wikiépdia)

 

magyar-francia dokumentum film, 104 perc

Első bemutató dátuma2014. szeptember 23.

RendezőGerő Marcell

Zenéjét szerezteDominique Gadmer

SzereposztásZsolt BarcsaiPál PásztorJózsef Gábor Nagy

ProducerekSára LászlóJacques BidouMarianne Dumoulin

ForgatókönyvGerő MarcellSára László

Bebukottak – Filmajánló

Bebukottak, magyar dokumentumfilm, 1985, 91 perc

A film a tököli fiatalkorúak börtönében készült 1985-ben. Elkészülése után betiltották, és csak a rendszerváltás után vált megtekinthetővé. A bemutatott jelenetek, elmondottak erős hatást gyakorolnak a nézőre. A film azt kutatja, hogyan birkóznak meg a büntetés-végrehajtási intézet körülményeivel, írott-íratlan szabályaival a fiatalkorú bűnelkövetők, akik rablásért, emberölésért (apagyilkosság, nevelő gyilkosság), halált okozó testi sértésért, súlyos testi sértésért ülnek és mindössze tizenéves kamaszok. Öt fiú történetét ismerhetjük meg, akik elmesélik, milyen bűntettért mennyi időre ítélték őket. Öt nézőpontból hallhatjuk a börtönlét nehézségeit, a bűnelkövetés körülményeit, a jövővel kapcsolatban szőtt terveket.

Mit gondolnak a rabok, mihez kezdhetnek a büntetésük letöltése után? Milyen súlyos élményekkel kell majd visszailleszkedniük a társadalmi életbe? Milyen torzító hatása van a személyiségfejlődésre a több éves börtönlétnek?

Megelőzés céljából érdemes lenne minden fiatalnak látnia! Felkavaró jellege miatt felnőtt felügyelete mellett, a látottak átbeszélésével!

 

RENDEZŐ:Mész András

FORGATÓKÖNYVÍRÓ:Mész András

OPERATŐR:Mész András, Klöpfler Tibor

A film az alábbi linken a Youtube-on megtekinthető!

 

Edzőtábor – csoportos óra

Az edzőkkel, klub vezetőkkel előzetes egyeztetés alapján egyre több helyre igényelnek sportpszichológiai csoportos foglalkozásokat  felkészülési időszakban, edzőtáborokban. Ilyenkor a sportolók lehetőséget kapnak betekinteni a sportpszichológia szemléletébe, módszereibe, feltehetik kérdéseiket. A megjelölt témáról hallanak tőlem elméletet és kipróbálnak gyakorlatokat is, melyekkel hatékonyabbá tehetik fejlődésüket. Eldönthetik, hogy szeretnék-e beépíteni a mentális felkészülés ezen formáját egyénileg és/vagy csapatszinten.

Amennyiben edzőként, klub vezetőként kérdése lenne, keressen bátran telefonon, vagy e-mail-ben!

Kiss-Nemes Veronika, sportpszichológus +36209680053, kiss.nemes.veronika@gmail.com

dstabor2017.kiss.nemes.veronikadstabor.2016tied.az.iranyitas.pszichologus.me

FEM3Café – Interjú, szakértés

2017. 07.26-án a FEM3Café szakértője voltam.  Izgalmas témát jártunk körül: gyerekek sportág választása, szülői hozzáállás, motiválás. Kiemeltem és kiegészítettem a felmerült témákat, kérdésköröket.

 

Sportág választáshoz jó tanácsok:

  • többféle sport kipróbálása, mielőtt elköteleződik egy sport mellett
  • 10-12 éves kor alatt sport fejlesztő hatásai: mozgáskoordináció fejlesztése, szabálytartás erősítése, alkalmazkodás, kudarctűrés tanulása, csapatjáték, erőfeszítés megtanulása, sportszerűség elsajátítása, “nem csak az eredmény számít”
  • jó, ha a versenyzést megelőzi egy olyan szakasz, amikor kiélvezheti a gyerek a társaságot, az edzéseket, azok játékosságát, mielőtt versenyhelyzettel szembesül
  • versenyzés elkezdése: 10-12 éves kortól tudnak tudatosabban készülni a gyerekek egy-egy sporteseményre, ezalatt a kor alatt nagyon fontos a gyerekek számára (talán saját akaratuktól is fontosabb), hogy szülei szeretnék-e a versenyzést, ott fontos-e nekik a helyezés elérése, edzőik mit várnak el tőlük!
  • fontos-e nekünk szülőként, hogy sikeres versenysportoló legyen, vagy hobbi szinten szeretnénk sportoltatni? Ha a mi döntésünkkel ellentétes irányba érdeklődik, hogyan tudjuk támogatni?
  • el tudom-e fogadni gyermekem választott sportját? Akkor is, ha abban nem sikeres, de szívesen csinálja?
  • testi jelek utalhatnak arra, hogy ha nem szereti a sportját, vagy az edzéseket: hasfájás, fejfájás, valamilyen testi tünet edzés előtt, ami elmúlik, ha nem kell edzésre menni
    • sportpszichológus szakember segíthet elkülöníteni, hogy az adott klub/edző edzéseit, vagy a sportágat nem kedveli a gyerek

Sportpszichológiai munka gyerekeknél, amit körbejártunk az interjúban:

  • izgulás-, szorongáskezelés
  • önbizalomnövelés
  • nyomás kezelése, szülői-, edzői elvárások kezelése
  • küzdőképesség növelése
  • szülők, edzők számára jó tanácsok az adott gyerekre szabva
  • sérülésből való felépülés

Ha már sportol és kudarccal szembesül:

  • eredménycentrikusság enyhítésére: erőfeszítést dicsérjük az eredmény helyett!
    • például “láttam, nagyon lelkes voltál”, “hú mennyire hajtottál”, “büszke vagyok rád, hogy a gól/pont/stb. után is lendületesen mentél tovább”, “végig mosolyogtál”
    • gondolkodjunk az edzés/ verseny alatt, milyen erőfeszítést tudunk megdicsérni
  • szigorú edzővel való együttműködés esetén a szülő otthon dicsérheti gyermekét, beszélgethet vele arról, hogy miért szigorú vele az edzője

kiss.nemes.veronika.fem3cafe

Az interjú és a nézői hívásokat követő beszélgetés megtekinthető az alábbi linkeken a FEM3 oldalán.

Olyan nagy sportesemények után, mint például a vizes világbajnokság egyre több gyermek kezd el sportolni. A FEM3 Caféban Kiss-Nemes Veronika beszélt arról, hogy a sportágválasztásnál hogyan lehet megkülönböztetni a gyermeki fellángolást és a tudatos döntést…

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/26964_sportpszichologus-igy-valasszatok-sportagat-a-gyermeknek.html

Az eredménycentrikusság miatt gyakran már gyermekkorban kudarcélmények sokaságával néz szembe egy sportoló. Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus elárulta, hogyan segíthet ezen a szülő, de a helyes edző-szülő kommunikáció is szóba jött.

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/26980_gyermeksport-a-dicseretbol-sosem-eleg.html

Filmajánlók – Facebook Pszichosarok

Kedves Olvasó!

Elindítottam filmajánló mappáimat a Pszichosarok Facebook oldalán.

Két mappában válogathatsz kedvedre.

Sporttal, sportélettel kapcsolatos filmeket, illetve pszichológiai szempontból érdekes filmeket gyűjtöttem össze. Ha filmötletre van szükséged, látogass el Facebook oldalamra!

Film

https://www.facebook.com/pszichologus.me/

A táncos – Filmajánló

A táncos (orosz-angol-ukrán-amerikai dokumentumfilm, 85 perc, 2016)

A táncos című film napjaink kiemelkedően tehetséges táncosának, Sergei Polunin/ Szergej Polunyin-nak a karrierjéről szól. Végigkísérhetjük Sergei pályáját elképesztő fellépésekről, gyakorlásokról bemutatott videók megtekintésével, valamint Sergei, szülei, barátai kommentárjainak meghallgatásával. „A balett rosszfiúja” világszinten lenyűgöző tempót diktáló karriert járt be egészen a Britt Királyi Balett vezető táncosi posztjáig, útját komoly lemondások, családi krízisek, egyéni mélypontok kövezték végig. Megtérül-e a család számos áldozata, melyet Sergei sikereiért hoztak? Hogyan látja most Sergei családja áldozatait, mit gondol szülei hozzáállásáról? Hol marad számos siker mellett a művész boldogsága? Milyen gondolatok kínozták őt? Hogyan merült fel az elhivatott fiatal titánban, hogy hátat fordítson a balettnek? A dokumentumfilm számos elgondolkodtató mondata a nézővel marad a stáblista után is! Minden táncművésznek, sportolónak, „sport” szülőnek, edzőnek tanulságos, inspiráló film!

Sergei „El lehet-e várni valakitől, hogy csak azért csináljon valamit, mert jó benne?”

Sergei így búcsúzott a balettől, lélegzetelállító tánca bejárta az internetet:

IMDB 8,2

Szereplők

  • Jade Hale-Christofi
  • Sergei Polunin

Alkotók

  • Rendező:Steven Cantor
  • Zeneszerző:Ilan Eshkeri
  • Operatőr:Mark Wolf
  • Producer:Gabrielle Tana
  • Executive producer:Carolyn Marks Blackwood, Steve Coogan, Christine Langan, Nichola Martin, Henry Normal
  • Vágó:Federico Rosenzvit

Sportolók sérülései – blogbejegyzés

A legtöbb sportoló életében több sérülés is bekövetkezik a sportpályafutás ideje alatt. A sérülések egy része véletlenek, balesetek folytán történik, verseny-, edzéshelyzeten kívül a mindennapi élet során. A sérülések másik része versenyekhez, edzésekhez köthető, sokszor előre látható, bejósolható lett volna.

 

Miért sérül le leggyakrabban egy sportoló?

Sportolók esetében sérüléseik nagy része – legyen az hétköznapi, vagy sportoláshoz köthető – gyakran túlhajtott időszakokban következnek be, amikor az egyén már fáradt, így kevésbé körültekintő, mozgáskoordinációja romlik; elnézhet valamit, figyelmi hibája sérüléshez vezethet. Felkészülési, verseny időszak során hullámokban fáradttá válik a szervezet, ha időben nem sikerül megfelelő módon feltöltődni, pihenni, bekövetkezhetnek „fáradásos törések”, húzódások, szakadások az edzésmunka során, vagy éppen egy fontos versenyen, mely a verseny feladásához vezethet.

Mivel kell megküzdenie egy sérült sportolónak?

Bizony a sérülések sosem érkeznek jókor, mindig veszteség élmény kíséri őket.  Általában edzésmunkából, versenyzésből való kieséssel járnak, és az alábbi gondolatokkal, amik a sportoló fejében folyamatosan keringenek:

  • rehabilitáció, kihagyás ideje alatt „többiek elhúznak”
  • „kimaradhatnak fontos versenyek”
  • „lemaradok valamiről, ami fontos lenne” (edzés, válogatott keret)
  • „ugyanolyan terhelhető lesz-e a sérült testrész?”
  • türelem próba lesz a visszatérés, „vajon meddig kell csökkentett üzemmódban edzeni?”
  • szomorú esetben a sportkarrier végét jelenti a sérülés, a sportolói identitás megremeg, „hogyan álljak át a civil életre?”

Nézzük meg egy kicsit, mit taníthat sportolóknak a sérülés?  Mire érdemes odafigyelni?

A leggyakoribb üzenet, amit klienseim megfogalmaznak, hogy lassítaniuk, pihenniük kellett volna. Legközelebb időben észre kell venni az erre utaló jeleket (pl.: apróbb tünetek, betegségek: megfázások, húzódások), és a megelőzésre kell koncentrálni. Fontos megérteni, hogy hosszabb távon többet árt a felkészülésnek egy sérülés, mint néhány jókor kihagyott edzés, ami helyett feltöltődhet a sportoló szervezete. Ráadásul, ha nincs feldolgozva a sérülés valódi oka, az hamar visszatérő jellegűvé válik, és folyamatosan hátráltatja a további felkészülést, teljesítést, mivel ottmarad a félelem az újrasérüléstől.

Néhány esetben érzelmi túlterhelés húzódhat a háttérben, amire érdemes rájönnie a sportolónak, és környezetének, hogy együtt továbbléphessenek. Sok esetben a beszélgetés során kiderül, hogy extrém magas szorongással gondolt a közelgő megmérettetésre az illető, ha tehette volna, visszamondta volna a nevezését. Szinte összenyomták az elvárások csapata, edzője, egyesülete, szülei stb. részéről. Ha a félelmek, pihenési igény az adott pillanatban nem vállalható, nem kimondható, akkor előfordul, hogy a szervezet kiköveteli magának a távolmaradást egy sérüléssel. A háttérben emögött gyakran húzódik túlzott megfelelési vágy a szülők, edzők irányába, illetve a sportoló saját maga felé.

Érzelmi terhet jelenthet továbbá, ha valahol a sportolót lelke mélyén kerülgeti az abbahagyás gondolata, de nem meri azt maga és mások előtt felvállalni, így a sérüléssel egy hosszabb „kényszerpihenőre küldi magát”, hogy legyen alkalma mindezen gondolkodni.

Összességében elmondható, hogy érdemes figyelmet szentelni a sérüléseknek (főleg, ha visszatérő jellegűek). A sportolói önismeret fejlesztésének kiemelkedő területe az elvárások kezelése, a megfelelő célállítás, a pihenést gyorsító gyakorlatok elsajátítása, melyekkel megelőzhetőek a sérülések.

sport

Könyvajánló – Anna Barnes: Önbizalom

egypozitivgondolatreggel

Egy könnyed, jól hasznosítható önsegítő könyvet javasolnék, melyben több kiváló önbizalom erősítő idézet és gyakorlat található! Forgassátok örömmel, önbizalommal :)

Superfood Team = edzés + megfelelő étrend + tudatos gondolkodás

superfood-hitvallas

superfood-sportpszicho-legjobb

 

Facebookon:

https://www.facebook.com/Superfoodshop-1227959853933120/?fref=ts

„Már mindent megpróbáltunk, de még nincs gyermekünk” – FEM3 Café

Fem3 Café vendégeként Mádai Viviennel és Czippán Anettel beszélgettünk azokról a pszichés okokról, melyek hátráltathatják a gyerek érkezését (2016. 09. 19.).

  • Milyen lelki okai lehetnek annak, ha nem sikerül a fogantatás?
  • párrá válás életciklusának érzelmi feladatai
  • párkonzultáció, párterápia hogyan segítheti a gyerekvállalást?
  • negatív spirál: várjuk, próbálkozunk → nem sikerült, kudarcélmény → újabb próbálkozás, ezt a kört tudja megszakítani a segítségkérés, mivel oldja a feszültséget, szorongást

A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:

 

A műsor alatt felmerülő nézői kérdésekre a műsor végén adott válaszok:

http://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/19857_hogyan-hat-a-kapcsolatra-ha-nem-jon-ossze-a-teherbeeses.html

  • megmentheti-e a párkapcsolatot egy gyermek születése?
  • gyermekkori szülő-gyerek kapcsolatból eredhetnek félelmek

Sportolók a szakadék szélén

Minden sportoló időnként a szakadék szélére sodródik. Megoldhatatlannak tűnő nehézségekkel szembesül, úgy érzi elakadt. Leggyakrabban az alábbi gondolatok kavarognak a fejükben:

  • versenyen szétesik a teljesítményem, pedig edzésen minden ment
  • iszonyatosan izgulok, szorongok, hogy minden sikerüljön, mit fog szólni az edző?
  • nem tudok koncentrálni, legalapvetőbb dolgokat is elrontom
  • kezd elmenni a kedvem az egész felkészüléstől
  • folyamatosan kudarcot kudarcra halmozok, van kiút?
  • sérülésből nem tudok visszatérni
  • lehet abba kéne hagynom

A legtöbb sportoló rendkívül elhivatott, szeretné kihozni magából a maximumot. Mégis típushibákat vétenek mentális felkészülésük, versenyeken való pszichés jelenlétükben. Ezek a hibák gyakran akkora méreteket öltenek, hogy minden fizikai felkészülést, energiabeli áldozatot semmissé tesznek. Bénító a felismerés, amikor bevallja magának a sportoló „nem voltam ott fejben…” „nem tudtam megküzdeni az adódó helyzetekkel…” „már reggel éreztem, nem fog menni…”

Az a jó hírem, hogy van megoldás nehézségeidre! Mi minden sportoló álma? Az edzésfelkészülésre feltenni a koronát a versenyen: élvezni a versenyzés minden percét, a maximumot kihozni magadból, elégedetten nyugovóra térni utána. Folyamatosan fejlődni. Lehetnél te is, aki így éli meg a sportját! Ha nem tudod hogyan, segítek.

Az idei olimpiai csapatok jelentős részével több sportpszichológus is támogatta a sportágak legjobbjainak csúcsteljesítményeit. Ma már nélkülözhetetlenné vált az alap technikák ismerete azok számára, akik komolyan gondolják sportjukat, szeretnék fejleszteni magukat, teljesítményüket. A kontroll visszaszerzésével nem csak megtörténnek veled a megmérettetések eseményei, nehézségei; hanem aktívan TE ALAKÍTHATOD KI magad számára az ideális lelkiállapotot, melyben minden vágyad teljesülhet! Olyan technikákat, gyakorlatokat sajátíthatsz el, melyekkel a legváratlanabb helyzeteket is sikeresen meg tudod oldani élesben, önállóan! Kiegyensúlyozott, önbizalommal teli, motivált leszel.

Ne habozz tovább, ha magadra ismertél, ha vágynál a megoldásra! Ha már egy ideje játszol a gondolattal, hogy tudatosabb munkába kezdj, akkor miért várnál még? Miért akarsz még kudarcokat, rossz élményeket gyűjteni? Hívj most, írj most! Kérj időpontot még ma!

www.pszichologus.me

Kiss.Nemes.Veronika.Mokka.Tv2

Olimpia 2016 – TV2 Mokka

2016. 08. 09-én reggel a TV2 Mokka című műsorában Demcsák Zsuzsával és Sós Csabával beszélgettem: Hosszú Katinka megszerezte a magyarok 3. aranyérmét a rioi olimpián (ma hajnalban már a 4-et is, ezzel Magyarország 3. az éremtáblázaton!)

Kell-e foglalkoznia egy sportolónak a róla írott cikkekkel?

Csúcsteljesítmény

Sportoló-edző összeillés

Motiváció

A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:

Sportolók és a szorongás

Mindannyiunk életében számos izgulással, félelmekkel, szorongásokkal teli helyzet van. Egy sportoló az életében felmerülő magánéleti, munkahelyi/iskolai kihívásokon túl a sportjával kapcsolatosan; az edzések, versenyek során létrejövő helyzetek során is tapasztalhatja az izgulás, szorongás jeleit.

Milyen formái lehetnek a szorongásnak, melyből felismerhetjük?

  • izzadás, „vizes tenyér”
  • émelygés, hasi görcsök, hányinger, hasmenés, rossz közérzet
  • fejfájás, erős szívdobogás, alvási nehézségek, rémálmok
  • negatív belső beszéd (pl.: „nem fog menni”, „kevés vagyok”)
  • koncentrációs nehézségek, figyelmetlenségi hibák

A felsoroltak közül egyet-kettőt minden sportoló tapasztalt már sportpályafutása során, míg vannak, akiknek a teljes listához és további tünetekhez is „szerencséjük van”. Leggyakrabban ezek a tünetek a verseny nyújtotta teljesítményhelyzethez kötődnek, hiszen ilyenkor van lehetőség bizonyítani, megmutatni, amit a sportoló tud. Mindenki szeretné a legjobb formáját nyújtani, megfelelni magának, az edzőjének és családjának, stb. Számos fontos tényező figyelembe vétele együttesen hozza létre azt az izgalmi szintet, amelyben ki jobban, ki rosszabbul tud teljesíteni (pl.: verseny fontossága, címszerzés, jelen van-e a „nagy ellenfél”, mióta készül a versenyző, mennyi energia van benne a felkészülésbe, eljött-e egy számára fontos személy szurkolni, mit várnak tőle stb.).

Izgulásra, szorongásra szükségünk van téthelyzetben (nem csak sporteseményen, hanem például egy iskolai vizsgán is)! Ha ez nincs jelen, akkor annyira ellazultak vagyunk, hogy lehetetlenné válik, hogy teljesítsünk, akár már-már el is bóbiskolunk, álmodozunk. Viszont, ha túl sok van belőle, az is jelentősen visszafoghat minket, meggátolhatja, hogy kihozzuk magunkból a maximumot. Nagyon gyakori, hogy akkor alakulnak ki a szorongásos tünetek, amikor a sportoló a versenyhelyzetre gondol, és hirtelen rengeteg negatív dolog eszébe jut azzal kapcsolatban. A szorongás érzése a versenyt megelőző pár napban, de akár pár héten keresztül is tartósan jelen lehet. A tartósan fennálló szorongás kimeríti a szervezetet, így ez az állapot lehetetlenné teszi, hogy a maximumot nyújtsa valaki, mivel lemerülnek energiatartalékai! Így egy fáradt sportoló érkezik a nevezéshez, aki már szeretne „túlesni” a nap megpróbáltatásain, esetleg már el sem megy, visszalép. Ebben a kimerült állapotban gyakoribbak a verseny előtti sérülések, betegségek is.

Egy sportoló számára ezért kiemelten fontos, hogy képes legyen befolyásolni izgulása mértékét. A megmérettetés időpontjára olyan állapotba tudja  hozni magát, ami elősegíti a csúcsteljesítmény elérését. Ez azt jelenti, hogy a felkészülési időszakban és a verseny napján is kontrollálnia kell izgulása mértékét. Sportpszichológusi felkészülés során mind a testi, mind a gondolati szorongás kezelésére gyakorlatokat, technikákat tanul a sportoló, melyeket a megfelelő helyzetekben alkalmazni tud. Ezáltal fokozódik önismerete, és egyre nagyobb kontrollt gyakorolhat saját izgulása felett, ami így már nem az ellensége, hanem jelentős segítőtársa lesz téthelyzetben!

 

www.pszichologus.me

 

Mennyi idő lesz? – bolg bejegyzés

Azt tapasztalom, hogy fontos kérdésként szokott felmerülni pszichológiai segítségnyújtás során, hogy mennyi idő múlva érezhető pozitív változás, hogyan készüljön lelkileg, anyagilag a segítségért forduló. Kimondottan hangsúlyos ez a kérdés sportolóim esetében, akik hétről-hétre megmérettetik magukat versenyhelyzetben, adott határidőre szeretnének jobban lenni, teljesíteni, válaszokat kapni.

Néhány elgondolkodtató kérdésen keresztül segíteném nem csak sportoló olvasóknak megválaszolni ezt a kérdést:

  1. Mennyi ideje áll fenn a nehézség, probléma?
  2. Mióta próbálja saját erőből megoldani különböző módokon? Mik voltak ezek? Melyik hogyan, meddig működött?
  3. Mióta gondolkodik, hogy kér külső segítséget a megoldáshoz?
  4. Mit gondol, hasonló nehézséggel másnak ugyanezek-e a válaszai?
  5. Fogalmazzon meg egy alkalomszámot (akár írja fel), amit elfogadhatónak gondolna a változás érdekében!

 

Lássuk, én mit tapasztalok:

Ahogyan a válaszok, úgy a megoldás időtartama is erőteljesen személy, és helyzetfüggő. De nem szeretném megválaszolatlanul hagyni a kérdést. Nagy általánosságban klienseim esetében azt látom, hogy 4-6 alkalommal már javulásról számolnak be. Önmagában az első alkalomnak óriási feszültségoldó szerepe van, hiszen elszánta magát az egyén, hogy aktívan megoldást keressen, szembenézzen nehézségeivel. Eljön, összefoglalja, elmeséli az elmúlt időszak tapasztalatait, ami által máris körvonalazódnak megoldási lehetőségek. Sok esetben elég pár alkalommal találkoznunk és „beindítani a motort”, azaz a változást, elmozdulni a holt pontról és máris megindul a fejlődés.

Komolyabb, felépített pszichológiai felkészülési, megoldási terv időtartama a sportoló/kliens további igényeitől, kérdéseitől függ. Ilyenkor részletesen átbeszéljük, hogy mit vár a folyamattól, hány alkalmat tud erre szánni, mit lát elérendő célnak, van-e határidő, amikorra már optimális lenne a javulás (pl.: nagyobb verseny, meccs; fontos döntés az életében). Gyerekek esetében ez mind a szülőkkel, mind a gyermekkel átbeszélésre kerül. Ha részletek tisztázása után egy izgalmas önismereti munka kezdődik, mely során nő a tudatosság, hatékonyság érzése, és az önbizalom.

Nagyon élvezem a sportolókkal való munkát, mivel rendkívüli módon elkötelezettek, motiváltak a változás előmozdítására, így nagyon dinamikusan, gyorsan lehet velük haladni!

 

tv2kep

Ahol a part szakad – Könyvajánló

„ Regény arról, hogyan ér véget egy örökre szóló barátság, teljesedik be egy reménytelen szerelem és veri le a láncait egy folyton megfelelni vágyó gyermek.”

 

Egy szenzációs ifjúsági regényt olvastam a hétvégén, amit alig bírtam letenni, a befejezés után, pedig nagyon vártam a folytatást. (Remélem lesz is).  Nem is lehet a regény hátulján szereplő ajánló mondatnál frappánsabb, tömörebb ajánlást írni.

Az általános iskolás és gimnáziumi nehézségek, melyekkel a könyv főszereplője, Írisz szembesül, minden zárkózott kamasz számára ismerősek lehetnek. Írisszel együtt izgulunk, szorongunk azon, hogyan próbál megfelelni a szülei elvárásainak, hogyan próbál eligazodni a fiatalok baráti kapcsolataiban, hogyan viszonyul fiú osztálytársaihoz, hogyan szembesül a vonzalom, szerelem, féltékenység érzésével.

Írisz nehézségei bátorságot, kitartást öntenek az olvasókba: mindenre van megoldás, sosincs késő más irányba indulni!

 

Bizonyos könyvek elolvasásakor felmerül bennem, hogyan segíthetett volna a pszichológia eszköztára a szereplőknek. Írisz története kapcsán felmerül bennem, hogy kamasz tanácsadás keretein belül gyorsítani lehetett volna a fiatal lány megküzdését nehéz élethelyzeteivel, szorongásaival, tisztázni lehetett volna bizonytalanságait. Szüleivel való kapcsolatán, a családi élet nehézségein pedig családkonzultációs folyamat lendíthette volna tovább a családot.

Ha szerencsés a család és a fiatal, akkor a természetes fejlődés is jó irányba mozdítja őket, megoldja nehézségeiket. Azonban, ha elakadnak, nem találják a kiutat egy nehéz helyzetből, érdemes szakmai segítséget kérni, ami felgyorsítja a megoldás felé vezető utat.

Szilágyi Heléna – Ahol a part szakad

Colorcom Kiadó, 2016

Sportolók és kabaláik – TV2 Mokka

2016. 06. 23-án reggel a TV2 Mokka című műsorában Demcsák Zsuzsával és Szebeni Istvánnal beszélgettem

A sportpszichológiai felkészülés során fontos az optimális teljesítményhez megfelelő lelki állapot kialakítása, ebben a sportolók nagy részének segítséget jelentenek kabaláik, melyek fokozzák biztonságérzetüket, csökkentik szorongásaikat.

Sportoló gyerekek

A szülő gyermeke legjobb ismerője! Ezért elsők között veheti észre, ha segítségre van szükség. Látja gyermeke viselkedésének, kedvének, teljesítményének változását. Ha a saját ötletek végére értek már, és az áhított javulás még nem jött el, akkor mindenképpen érdemes szakmai segítséget igényelni. Sportoló gyerekekkel dolgozva összeszedtem a leggyakoribb megkeresések témáit. Ez a lista segíthet eligazodni, ha bizonytalanok vagyunk a továbblépés szükségességét illetően.

Mely nehézségek esetén érdemes fontolóra vennünk sportpszichológus segítségét?

  • gyermekünk edzésen szenzációs, szárnyal; versenyen közelében sincs edzésteljesítményének
  • úgy látjuk nincs önbizalma, lekicsinyli teljesítményét, tudását
  • nagymértékű izgulást látunk rajta verseny, esetleg edzés előtt is
  • felmerült az abbahagyás gondolata
  • edzés, verseny előtt hasmenés, hányás, hőemelkedés stb. jelentkezik; végül ha nem megyünk, szinte azonnal elmúlnak a tünetek
  • mind az edzés, mind a versenyteljesítmény rövid idő alatt sokat romlott
  • tanulás és/vagy élsport?
  • fontolóra vettük az élsportolói életpályát
  • koncentrációs nehézségek
  • edző javaslatára
  • sérülés(ek) gátolják a felkészülést

Gyerekek esetén első alkalommal mindig a szülőkkel találkozom. A személyes konzultáción átbeszélhetjük, mik a fő problématerületek, miben látják, hogy segítségre szorul gyermekük. Tisztázzuk a felmerülő kérdéseket, ezután indulhat a közös munka a gyerekekkel.

Agymanók (Inside out) – Filmajánló

A Pixar Animation Studio 15. filmalkotása ez a szenzációsan szórakoztató és pszichológiai ismereteket felvonultató animációs film.

A történet Rileyról egy 11 éves kislányról szól, akinek az elméjében is nyomon követhetjük a költözés okozta káoszt. Riley agyában található érzelmek felelősek a kislány viselkedésének irányításáért. Ők Derű, Bánat, Undor, Harag és Majré, akik érdekes, izgalmas csapatmunkában, Derű vezetésével próbálják átsegíteni Rileyt a hétköznapok viszontagságain, de a költözés okozta sokk az ő mindennapi munkájukat is felborítja… Rendkívüli módon igyekezniük kell a helyzet stabilizálása érdekében. Mindeközben új dolgokat tanulnak magukról és egymásról, és nem utolsó sorban Rileyról.

A film magával ragadó, érthető, bár helyenként gyors magyarázatokkal, érteti meg velünk az elménk, személyiségünk, érzéseink működését. Zseniális hasonlatokkal, helyzetkomikummal, lebilincselő látvánnyal emeli ki adott területek sajátosságait. A pszichológiai ismeretek bővítését jóízű nevetés, helyenként elszomorodás mellett segíti elő.
A gyerekek számára film megértése, feldolgozása jelentősen igényli a szülők magyarázata. Kiváló csatorna a közös mozizás több, hosszabb, tartalmasabb beszélgetés elindítására. Szerintem egy 10-12 éves (Rileyval egykorú) gyerek számára jelentős tanulságokkal szolgálhat a történet az érzéseik megértéséről, a szomorú hangulat elfogadásáról. A kisebbek számára a fő mondanivaló talán rejtve marad. Bravúros megoldásai miatt érdemes több alkalommal, különböző életkorokban újranézni!

Bár én szeretem az animációs filmeket, régen nem gyakorolt rám ekkora hatást egy sem! Felnőttek számára kisebb érzelmi hullámvasút Riley és érzelmeinek követése, mely által egy kicsit visszacsöppenünk a prepubertáskorba.

Színes, magyarul beszélő, amerikai animációs film, 103 perc, 2015
Rendező: Pete Docter
Forgatókönyvíró: Pete Docter

Szereplő(k):
Riley hangja – Kaitlyn Dias – Laudon Andre
apa hangja – Kyle MacLachlan – Rajkai Zoltán
anya hangja – Diane Lane – Kisfalvi Krisztina
Derű (Joy) hangja – Amy Poehler – Bogdányi Titanilla
Bánat (Sadness) hangja – Phyllis Smith – Kokas Piroska
Undor (Disgust) hangja – Mindy Kaling – Sípos Eszter
Majré (Fear) hangja- Bill Hader – Seder Gábor
Harag (Anger) hangja – Lewis Black –Faragó András

Mikor érdemes felkeresi a sportpszichológust? – Blogbejegyzés

A bejegyzés a Pszichológuskereső internetes portálon olvasható az alábbi linkre kattintva.

http://pszichologuskereso.hu/blog/mikor-erdemes-felkeresi-sportpszichologust

Sportolók drogfogyasztása – TV2 Tények

Tények 2015. 05. 02. interjú részlet

http://tv2.hu/musoraink/tenyek/175362_kokainoztak_a_kajakosok..html

interju

A ma esti Tényekben a sportolók droghasználatáról kérdezett Mágó Károly, a TV2 riportere.

A WADA 2015-ös listája tartalmazza a kokaint. Rövid távú hatásai miatt azonban csak akkor számít doppingszernek, ha az illető a verseny időpontjában használta a szert.

Sportolók esetében drogfogyasztást rengeteg körülmény eredményezhet. Az egyik legkiemelkedőbb a társas nyomás (pl.: csapattárs, baráti kör ajánlja, kínálja) akár teljesítményfokozó céllal, akár bulikellékként.  Azonban mindig érdemes átgondolni, hogy milyen hosszú távú hatásokkal járhat a szerhasználat az egészség, sportkarrier szempontjából. Mivel a tempó feszített, az elvárások magasak, az edzésmunka kemény a szervezetben természetesen felmerül a feszültségoldási szükséglet.  Nem mindegy azonban, hogy milyen módszert választunk erre a célra! Egy versenysportolónak mindenképpen érdemes személyre szabott relaxációs technikát elsajátítani, és beépíteni a felkészülésbe, edzés- és versenyprogramba, mely segítségére lehet a feszültségszint szabályozásában, gyorsabb regenerálódásban.

 

Hozzászólás – Cosmopolitan, A Nagy Ő kisebb kivitelben

Egy alacsony pasi hatalmas előnyei

Mi a fontosabb? A kedvenc tűsarkúd vagy az örökkön örökké tartó szerelem? Cikkünk olvasása után biztosan elgondolkozol majd.

 

Te is szívesebben mész el randizni egy olyan sráccal, aki mellett nyugodtan belebújhatsz a magas sarkúdba? Ha erre a kérdésre igennel feleltél, akkor nem vagy egyedül; egy új amerikai kutatás szerint ugyanis minden második nőnek elsődleges szempont, hogy a pasija magasabb legyen nála néhány – de inkább 10-20 – centivel. De biztos, hogy jó ötlet ez alapján keresni a Nagy Őt?

Izmokkal az önbizalomért

Peti (28) már egy éve együtt van barátnőjével Lucával, de korábban rengetegen utasították vissza a magassága miatt. “Mindössze 165 centi vagyok, ez pedig többször gondot okozott az ismerkedésnél. Egyszer leszólítottam bulizás közben egy nagyon csinos lányt, aki viszont 10 perc után közölte, hogy neki inkább a magasabb férfiak jönnek be. Sőt arra is volt már példa, hogy hetekig dumáltam valakivel a Facebookon, és bár úgy tűnt, hogy egy hullámhosszon vagyunk, az első találkozó után véget is ért a dolog. A lányt ugyanis zavarta hogy alacsonyabb vagyok nála.”

Kiss-Nemes Veronika pszichológus szerint a magasság sokszor előszűrű is lehet, amit nem is biztos, hogy tudatosan észlelsz; egyszerűen csak jobban vonzódsz azokhoz a férfiakhoz, akik magasabbak nálad. “Egy magas férfi mellett sokkal lágyabbnak, nőiesebbnek érezheted magad, és persze arról nem is beszélve, hogy mellette 8-10 centiméteres tűsarkút is simán felvehetsz.” Miután Petinek már hónapok óta nem volt barátnője, eldöntötte, hogy kezébe veszi az irányítást.

“Igaz, hogy a magassságomon nem tudok változtatni, de a külsőmön igen. Így hát beiratkoztam a közeli konditerembe, és hetente többször is edzettem meló után. Amikor pedig fél év múlva elmentünk a haverokkal bulizni, láthatóan nagyobb sikerem volt a csajoknál. Ekkor ismertem meg Lucát, és úgy tűnik, a módszerem bejött, mert később bevallotta, hogy épp az önbizalmammal vettem le a lábáról. Pedig köztünk is van 5 centi különbség az ő javára” – meséli a srác.

 

Romantikus centik

Ráadásul egy alacsonyabb srác nem csak azzal tudja felhívni magára a figyelmedet, hogy hetente többször is leugrik az edzőterembe, és Channing Tatum-féle izmokat növeszt (bár ez valószínűleg neked sincs ellenedre). Legalább annyira fontos számára, hogy a belső értékeit is jobban kidomborítsa neked. Ezt bizonyítja egyik olvasónk, Évi története is: “Fél éve ismertem meg Ádámot egy görög nyaraláson – emlékszik vissza a lány.- Bevallom, amikor leszólított a szálloda bulijában, először le akartam rázni, mert mindig magas pasikkal jártam. Én sem vagyok egy modellalkatú lány a 165 centiméteremmel, de az kifejezetten avart, hogy egy homloknyi különbség van köztünk. Szerencsére ő nem hagyta magát, és legközelebb már egy budapesti étteremben randiztunk. Rögtön nagyon imponált nekem, hogy kinyitja az ajtót, felsegíti a kabátomat, és nem hagyja, hogy éjjel tömegközelekdve mnejek haza. Ő az a srác, aki gyertyafényes vacsorát is készít, ha tudja, hogy nehéz napom volt a munkában. Vagy képes egész este hallgatni, hogy mi volt a probléma az irodában, és sokszor meglepően jó ötletekkel áll elő. Szóval, bármiben, bármikor számíthatok rá, és már az sem érdekel, hogy nem vehetek fel mellette magas  sarkút, mert sokkal többet ér, hogy ilyen figyelmes velem.”

Tehát ha leszólít, egy szexi pasi, ne bizonytalanodj el a magassága miatt. Jusson eszedbe, hogy ha tényleg ő az Igazi, akkor az esküvőtökön senkit sem érdekel majd az a pár centi különbség.

Szöveg: Kerekes Vivien

Cosmopolitan, 2014. december havi száma, 84-84.oldal

Cikk – Mozaikcsaládok

„Az én gyerekem és a te gyereked veri a mi gyerekünket” Karinthy

Mozaikcsalád jön létre, ha az újdonsült pár egyik vagy mindkét tagjának van már gyermeke korábbi kapcsolataiból. Újfajta szerepköröket és elvárásokat jelent ez a szülők számára. Önismereti munka nélkül könnyen kudarcba fulladhat a kapcsolat. Első körben magunkkal érdemes tisztába lennünk, hogy mit remélünk, várunk az új kapcsolattól, majd az összeköltözéstől.

 

Amikor a pár mindkét tagja közösen úgy dönt, hogy összeköltöznek, akkor speciális mozaikcsaládokra jellemző nehézségekkel szembesülnek:

  • legalább egy gyerekkel, az ő érzéseivel, gondolataival számolniuk kell (velük fog-e élni? mikor mondják el neki? lesz-e saját szobája? járhat-e ugyanabba az iskolába, mint eddig? stb.)
  • összeköltözéskor az együttélés szabályainak lefektetése rendkívül fontos, mondjuk ki elvárásainkat, hallgassuk meg a másikat is, próbáljunk közös nevezőre jutni
  • párunk gyermekének elfogadása, kapcsolattartás, vagy együttélés megszervezése
  • saját gyerekünk számára párunk elfogadása
  • tartsuk szem előtt, hogy a senkit nem lehet kötelezni arra, hogy szeresse a másikat, ez vagy kialakul, vagy nem a gyerekek, vagy a gyerekek és felnőttek között
  • összecsiszolódás időt vesz igénybe (akár több éves folyamat), ne legyenek irreális elvárásaink, hogy fél év után minden simán, rendezetten zajlik
  • nevelőanyákkal szemben általában magasabbak lehetnek az elvárások, találjanak időt a kikapcsolódásra is
  • az együtt élő családtagok hagyjanak egymásnak elegendő személyes teret, tartsák tiszteletben egymás határait!
  • az új helyzettel kapcsolatos negatív érzések azonosítása, kezelése (más nevelési elvek, szokások stb. elfogadása, alkalmazkodás, viták, veszekedések)
  • fontos, hogy a vérszerinti szülőnek legyen külön programja a gyerekével (akár együtt akár külön élnek) és legyen közös időtöltés is, ahol a gyerek(ek) és az új pár együtt van
  • nem kell pótolnunk a gyerek vérszerinti apját, anyját; ne érezzük rosszul magunkat, ha nem megy zökkenőmentesen az elfogadás
  • legbonyolultabb helyzet: nekünk, párunknak is van gyereke, közös gyerek is születik
    • az idősebbeknek nagyon nehéz időszak a kicsi elfogadása, hiszen ő az együtt élő szülők mindegyikéhez erősebben kötődik, mint ők
      • töltsünk időt nagyobb gyerekeinkkel, amíg a kicsire párunk, vagy a nagyszülők vigyáznak
      • mondhassák el érzéseiket, gondolataikat, lehessenek ezek negatívak
    • ha úgy érezzük, hogy tűréshatáron vagyunk, sok a veszekedés, nem megy az együttélés, kérjünk családkonzultációs alkalmakat, ahol szervezett keretek között segítenek a szakemberek a családtagoknak a problémák megoldásában

 

Kiss-Nemes Veronika

Pszichológus, Önismereti- és párkapcsolati tanácsadó

www. pszichologus.me

 

Az írás a Cronos Társkereső Klub blog oldalára íródott.

Filmajánló – Fogadom

Egy ifjú házaspár hazafelé tart egy téli estén. Egy kereszteződésnél autóbalesetet szenvednek. Paige komoly sérüléseket szerez, amikor magához tér a kómából, nem ismeri meg férjét. Nem emlékszik az elmúlt 5 évre. Leo kitartóan küzd, sokféleképpen próbálkozik, hogy Paige-nek segítsen emlékezni. Paige idegennek érzi magát a közös otthonukban, a kapcsolatban, munkáját sem képes folytatni. Leo megpróbálja „újraolvastatni” kapcsolatuk történetét feleségével, miközben küzd, hogy ne hagyja el őt az újrakezdés reménye; még akkor sem, ha Paige esetleg soha sem fog emlékezni a baleset előtt együtt töltött 4 évre. Vajon külön utakon, vagy együtt fognak megküzdeni a kialakult helyzettel?

A film érdekes kérdéseket feszeget. Mi történik egy emberrel, ha élettörténetének, emlékeinek, személyiségfejlődésének egy jelentős szakasza kiesik az emlékezetéből? Megváltozik? A régebbi önmaga lesz? Átmehet-e ugyanazokon a lépcsőkön, amik egyszer már valamilyenre formálták, vagy egy teljesen más utat választ? Vajon akkor segítik a családtagok, ha az 5 évvel ezelőtti állapotot teremtik újjá, eltitkolva kellemetlen részleteket? Zárójelbe tehető-e 5 év és egy házasság? Kinek nehezebb a továbblépés: annak, aki emlékezetkiesésben szenved, vagy annak, akinek fel kell dolgoznia, hogy amit ő a szívében érez, kedves emlékként őriz az a másik számára nincs többé?
A film Kim és Krickitt Carpenter igaz történetén alapul. Balesetükből, Krickitt felépüléséből, házasságuk újraépítéséből több könyv is született, majd 10 év várakozás után elkészült a filmváltozat.

Fogadom (The Vow) színes, magyarul beszélő amerikai-brazil-francia-ausztrál-angol-német romantikus dráma, 104 perc, 2012
Rendező: Michael Sucsy
Szereplők: Rachel McAdams (Paige), Channing Tatum (Leo)

Hozzászólás – Nők Lapja, Hogyan hatnak a sztárok a gyerekeinkre?

Bus István újságíró kérte ki a cikk részeként véleményemet a témában:

Beszélni róla

– A munkám során azt tapasztalom, fontos hogy ki kit tekint példaképnek, kit gondol követendő mintának, mert ez befolyásolja a gyerekek jövőképét és értékrendjét is – mondja Kiss-Nemes Veronika iskolapszichológus. – A legveszélyesebbnek talán a valóságshow-k és azok a műsorok, amelyekben a celebritások valós teljesítmény nélkül, önmagukért szerepelnek. A könnyen, erőfeszítés nélkül elért siker és jólét az egyik legrosszabb minta, amit láthatnak. Egyén- és családi környezettől függő, milyen hatással van ez a gyerekekre, de sokszor azt látom, hogy a pályaválasztást is befolyásolja egy ilyen, média által sugallt hamis kép. Ha a szülők nem segítenek a realitás megismerésében, sokan csak széttárják a karjukat, és azt mondják, celebek szeretnének lenni, mert akkor munka nélkül ölükbe hullik a siker és a jólét. Mi több, ez a későbbiekre is kihathat: a pályakezdő diplomások is irreális elvárásokkal vágnak neki az életnek, nagy fizetésről és azonnal vezető beosztásról ábrándoznak, de aztán hamar szembesülnek a valósággal, ami leforrázza őket.

Megemlítem, hogy léteznek tehetségkutatók is, és ott esetlege gy sikersztori arra is inspirálhat egy gyereket, hogy kiteljesítse magát és megvalósítsa az álmait. Kiss-Nemes Veronika részben egyetért.

– Ha valaki a teljesítménye alapján lesz celebritás, az valóban akár jó hatással is lehet a gyerekre, mert látja, hogy érdemes erőfeszítéseket tenni. Ugyanakkor, ha arra adná a fejét, hogy beszáll egy ilyen műsorba, mindig figyelni kell arra, hogy legyen egy B terve is. Az sem árt, ha tudja, hogy az igazi munka nem a show megneyerése, hanem az azt követő út, a sok fellépés, a karrierépítés, ami szintén felőrölheti a személyiséget. A legokosabban akkor jár el a szülő, ha együtt nézi a gyerekkel a műsorokat, és meg is tudják beszélni a látottakat. Legalább tíz percet érdemes rászánni egy beszélgetésre, mert ezzel elejét lehet venni annak, hogy hamis kép alakuljon ki a gyerekben. A műsor közben vagy utána mondja el a szülő a véleményét a látottakról, és kérdezze meg a gyereket, hogy benne milyen gondolatok indultak el.

 

Forrás: Nők Lapja, 2014. október 21., 43, 14-17. oldal

Interjú – “Minden embernek más megoldás jó”

Kiss-Nemes Veronika neve már nem ismeretlen a Cronos blog olvasói számára. Szakértői cikkeivel eddig is találkozhattatok, most többek között azt is megtudhatjátok, hogy miért érdemes fejlődni önismereti téren.

– Miért döntöttél úgy, hogy erre a pályára lépsz?

Amikor végzős gimnazistaként döntenem kellett, hogy merre megyek tovább, akkor két dolog érdekelt: egyrészt a tanítás magyar-történelem vonalon, illetve a pszichológia. Tudtam, hogy érdekelnek az emberek, a nehézségek mögött meghúzódó összefüggések és azok megoldásai. Hosszas mérlegelés és információgyűjtés után mégis úgy döntöttem, hogy a pontszámok csökkenése alapján írom a jelentkezési listámat és a sors eldönti, hol lesz rám szükség. Örülök, hogy a pszichológiával egymásra találtunk. Az iskolától sem távolodtam el, főállásban diákoknak és pedagógusoknak segítek a hatékonyabb tanítás, tanulás érdekében. Magán vonalon főleg sportolókkal, párokkal, családokkal dolgozom.

– Mi vonz a sportpszichológiában?

Tizenöt évig versenytáncoltam, Felnőtt Magyar Bajnoki döntős voltam, amikor abbahagytam a versenyzést. Sokszor éreztem sportolóként, hogy egy ponton túl már nagyon hiányzik valamiféle plusz támogatás. A teljesítményfokozásban már a tervezett fizikai felkészülés, a technikai ismeretek fejlesztése, a táplálkozás a sportolók felkészülésének, mindennapjainak részét képezik. Ha két sportoló ugyanúgy készül, az, amelyik mentálisan is edz, versenyen és edzésen alkalmazható mentális technikákat sajátít el, és alkalmaz, annak bizonyítottan jobb esz a teljesítménye. A számomra leghatékonyabban működő edző-tanár sosem mulasztotta el a pszichológiai felkészítést sem, amennyire ez edzői oldalról megoldható volt. Sokszor többet jelentett egy-egy ilyen beszélgetés, mint egy hetes edzésmunka.
Rövid ideig tanítottam is versenyzőket, úgyhogy megerősödött bennem a tudat: rengeteget segíthet a sportpszichológiai felkészítés és a pozitív edzői kommunikáció.

– Látsz átfedést a sportpszichológusi munkád és a párkapcsolati tanácsadás között?

Persze, például a táncosok között sok versenyző páros a magánéletben is egy párt alkot, ami egy elég speciális élethelyzet, különleges élményekkel és bizony nehézségekkel tarkítva. Szakemberként és saját élmény alapján is jártas vagyok ebben a témában.
Továbbá extra feszültségeket hozhat egy élsportoló és egy civil párkapcsolata is, hiszen nehéz egymás szempontjait megérteni és alkalmazkodni.
Az egyik terület nehézségei negatívan befolyásolják a másik területet: ha rosszul működik a
kapcsolat, az hatással van a teljesítményre. De ugyanígy, a megoldásaik pozitív hatást gyakorolnak egymásra.

– Mit tanulhatunk a sportokból, ami a magánéletben is hasznos lehet?

Kiváló önismereti tréning lehet bármely sportág. Én jelenleg jógázom, ami feltöltődést, kikapcsolódást és egyensúlyt hoz az életembe. Nehéz volt átállnom az élsportról hobbi, rekreáció sportra, de örülök, hogy sikerült, mert új oldalaimat ismerem meg.
Szerintem fontos, hogy mindenki megtalálja a hozzá testben és lélekben egyaránt illő sportot, amiben örömét leli. Mindig boldog vagyok, ha fiatalokat, gyerekeket látok sportolni, mert úgy gondolom, hogy a személyiségfejlődésben pluszt kaphatnak a sport által: kitartást, szabálykövetést, alázatot tanulhatnak valamint időgazdálkodásban profikká válhatnak. Sportszerűen edzhetnek, mérhetik össze erejüket a versenytársaikéval, szembesülnek kudarccal, sikerrel és különböző edzői személyiségekkel.

– Milyen problémákkal fordulnak hozzád a leggyakrabban?

Az esetek túlnyomó többségében párkapcsolati problémákkal kapcsolatba, nevelési tanácsadás miatt vagy stressz, teljesítményszorongás, önismeret témakörében érkeznek megkeresések hozzám.

 – Mik a tapasztalataid, a legnehezebb problémákra is van gyógyír?

Minden problémára létezik megoldás. Minden embernek más a jó megoldása ugyanarra a helyzetre. A pszichológusok abban segítenek, hogy a hozzájuk forduló kliens a saját megoldásait találja meg. Addig kell dolgozni magunkon, keresni az utat, amíg rá nem lelünk a számunkra megfelelőre. Bármilyen elmozdulás változást hoz magával. Ha hozzáállásunk változik, máshogyan tekintjük ugyanazt a problémát. A szemléletváltásban, ezáltal a közérzet javításában is segít a pszichológia.

Látogassatok el Veronika honlapjára és ismerjétek meg közelebbről a megoldásait.
Forrás: http://blog.ctk.hu/2014/10/minden-embernek-mas-megoldas-jo-interju.html
Régebbi bejegyzések

© 2019 PSZICHOSAROK

WEBOLDAL KÉSZÍTÉS - beonlineLAP TETEJÉRE ↑