PSZICHOSAROK

Kiss-Nemes Veronika
Pszichológus, Sportpszichológus
+36 20 968 0053

Címke: sportpszichológus

Hogyan lesz valakiből sportpszichológus?

A sport szakpszichológussá képződés útjával foglalkozik ez a blogbejegyzés.

 

Sokszor találkozom tanácstalansággal, ha a pszichológusok végzettségére terelődik a szó, hogy pontosan ki mihez ért. Még nagyobb az információk kuszasága az emberekben, ha tágabban az összes segítő szakmát nézzük. Nagyon gyakran látom azt a teljesen téves coaching hirdetést, hogy a betegek pszichológushoz járnak, az egészséges emberek coachoz. Mivel ez a megközelítés félretájékoztatja az embereket például akkor, amikor sportpszichológust keresnének, ezért megpróbálom a saját végzettségem hátterét leírni. Nem vállalkoznék a teljes pszichológusképzés ismertetésére, bízom a kollégákban, hogy mindenki ugyanilyen jól ismeri a saját kompetenciahatárait és azokat felmerülő kérdések esetén elmondja a hozzá fordulóknak.

A pszichológus képzés Magyarországon több részre oszlik. Az egyetemi 5 év során 3 év alapképzést követően 2 év mesterképzéssel folytatódik a pszichológus képzés bölcsészképzés keretein belül. Ez idő alatt átfogó alapismereteket tanulnak a hallgatók az emberek egyéni lelki fejlődéséről, működéséről, egymásra gyakorolt kölcsönhatásaikról. A négy fő tantárgy: fejlődéslélektan, személyiségpszichológia, szociálpszichológia és általános pszichológia, melyekből több féléven át előadásokon, és gyakorlatokon vesznek részt a diákok. A 3 éves alapképzés viselkedéselemző diplomát ad, birtokosa pszichológusi munkavégzésre nem jogosult. Lényegében ez egy mérföldkő, szakdolgozattal, záróvizsgával, és mesterképzésre való felvételivel; lehetőséggel, hogy egyetemet váltson, aki szeretne más képző intézményt kipróbálni. A mesterképzéseken már vannak szakirányok (pl.: felnőtt vagy gyerek klinikai pszichológia), melyek az adott továbbképzési terület betekintő ismereteit adják meg, de külön szakirányú végzettséget nem biztosítanak. Sportpszichológia mesterképzés nincs. Az 5 év végén egységesen mindenki okleveles pszichológus diplomát szerez, melyen feltüntetésre kerül az elvégzett szakirány, de azzal plusz jogosítvány nem jár. Ez annyit jelent, hogy valamivel több szakirányú órát hallgatott a pszichológus, belekóstolt egy tudományterületbe, ha megtetszik neki folytathatja ilyen irányban a továbbtanulást, de választhat mást is. Én a PPKE Interperszonális-interkulturális szakirányán végeztem, mivel itt volt a legtöbb családterápiás ismeret, ami a sportpszichológiai érdeklődésem mellett szintén érdekelt. Mivel a családterapeuta képzés módszerspecifikus képzés, ezért ennek a képződési ágnak külön blogbejegyzést szentelek. Most haladjunk tovább a sportpszichológussá képződés útján, mert az egyetem befejezésével optimális esetben nem ér véget a pszichológus képződése!

Okleveles pszichológusként el lehet kezdeni dolgozni, nem egészségügyi keretek között. Sokan helyezkednek el iskolákban, óvodákban intézménypszichológusként, vagy családsegítőben. Ezekben az intézményekben tanácsadói, illetve prevenciós, pszichoedukációs munka folyik. Együttgondolkodással segíti a szakember a hozzá fordulók kérdéseinek tisztázását, hogy eredményesebben segítsék a gyerekeket, vagy új nézőpontokat kapjanak elakadásaik megoldásához. A gyerekekkel mind egyéni tanácsadások keretein belül, mind csoportos, vagy osztályfoglalkozásokon találkozhat a pszichológus szakember iskolákban, óvodákban egyaránt. Ha felmerül, hogy valakinek további vizsgálatra, tanácsadásra, terápiára lenne szüksége, akkor a pszichológus fog segíteni abba, hova forduljon a szülő, vagy a pedagógus. A továbbirányításra sokszor azért kerül sor, mert a differenciál diagnosztika és a terápiás munka egészségügyi tevékenység, arra külön képzés készíti fel a szakembereket, szakellátás keretén belül valósulnak meg. Ha egyéni vállalkozóként (is) tevékenykedik az okleveles pszichológus, akkor is tanácsadói, prevenciós, pszichoedukációs munkát jogosult folytatni. Ha felmerül differenciáldiagnosztika szükségessége, akkor azt jelzi a kliense felé, és továbbirányítja őt megfelelő helyre állami, vagy magánegészségügyi szakellátásba. ⁣

Az 5 év egyetemet követően a munkába állás mellett lehetőség nyílik szakképzések elvégzésére, melyek mélyebb gyakorlati tudást adnak a pszichológia tudomány különböző területein. Ezek 2-4 tanév hosszú, az egyetemi képzésre ráépített képzések, tehát nem végezhetőek el pszichológus diploma nélkül. Az alábbiakból választhatnak az okleveles pszichológusok:

  • munka- és szervezet szakpszichológus
  • tanácsadó szakpszichológus
  • pedagógiai szakpszichológus
  • szexuál szakpszichológus
  • sport szakpszichológus
  • egészségfejelsztő szakpszichológus
  • klinikai szakpszichológus (gyerek vagy felnőtt szakirányon)
Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus

Kiss-Nemes Veronika
sportpszichológus

Ugyan ezek nem kötelezően elvégzendő képzések, de a nagyon erősen ajánlott kategória bármelyik, ha az adott szakember igazán érdemben szeretne segíteni a hozzá fordulóknak és már eldöntötte, hogy mely területen tevékenykedne legszívesebben. A szakképzés által válik  igazán alkalmassá a pszichológus, hogy az adott szakképzettséghez kapcsolódó területen felmerülő nehézségekben segítsen, akár kutatással, akár tanácsadással. Sport szakpszichológus képzés során a gyerek és felnőtt versenyző és hobbi sportolókra, sport csapatokra, edzőkre, sportolót nevelő szülőkre jellemző elakadásokról és azok megoldásáról tanultunk, melyek a versenyszorongás, rajtláz, sportolói önbizalomhiány, motiváció hiány, sérülések rehabilitációjának segítése, sportkarrier befejezése, edző-szülő konfliktusok kezelése, sportoló-szülő, vagy sportoló-edző konfliktus kezelése stb.. 

Okleveles pszichológus, és más szakképzettséggel rendelkező pszichológus is nyújthat segítséget a fent említett témakörökben, hiszen a sportolók, szüleik és az edzők is emberek, tehát alapműködésükről a pszichológusképzés azonos alapismereteket garantál. Ugyanakkor rájuk specializálódnak a sport szakpszichológusok, a birtokukban lévő plusz tudás gyorsíthatja, vagy hatékonyabbá teheti a munkát. A szakképzés során én éreztem egy olyan fokú tudásbővülést, ami nélkül meggyőződésem, hogy kevésbé eredményesen tudnék segíteni a hozzám fordulóknak. A sportpszichológiai konzultáció során a pszichológiai tanácsadás sportolókra szabott eszközeivel dolgozik a sportpszichológus.

Fontos megemlíteni, hogy differenciáldiagnózisra egy sportolónak, edzőnek, szülőnek is szüksége lehet (pl.: elképzelhető, hogy depresszió áll a tünetek hátterében, így a depresszió kezelése, és nem a sportpszichológiai felkészítés fog segíteni a tünetek felszámolásában). Tehát lehet, hogy szakembert keresve, a sportban tapasztalt problémával bejelentkezhetünk egy sportpszichológushoz, de előfordulhat, hogy azt a visszajelzést kapjuk, nem ő fog tudni nekünk a leghatékonyabban segíteni. Ebben az esetben is igaz, ami az okleveles pszichológusokra is igaz volt, hogy a sportpszichológus nem végez egészségügyi ellátást, tehát ha ennek szükségessége felmerül pszichiáter szakorvoshoz, klinikai szakpszichológushoz irányíthatja kliensét egészségügyi ellátásba. Ilyenkor fogadjuk meg a tanácsát, és vegyük igénybe a javasolt egészségügyi szakellátást!

 

Hamarosan jelentkezem a módszerspecifikus képzések jellemzőivel, melyek a szakképzéstől eltérő módon kiegészítik a pszichológus tudását!

Okosórák – Diéta és Fitnesz

A 2020 augusztusi Diéta és Fitnesz magazinban az okos órák hatásairól beszélgettem Hardi Judittal.

Az órák kapcsán felmerülő külső, belső motiváció különbségeit érdemes részletesebben is összeszedni.

sportpszichologia.motivacio

Akikre a külső motiváció jellemző, ők a tetteiket rajtuk kívül álló okokkal magyarázzák. Úgy érzik, nincs ráhatásuk a történésekre, eseményekre.  Eredményeiket szerencsével, véletlennel magyarázzák. Könnyű célokat tűznek ki maguk elé. Kicsi az önbizalmuk. Kitartásuk rövidebb ideig tart. Ezzel szemben a belső motivációval jellemezhető emberek saját tetteik következményének tekintik az eseményeket. Úgy vélik, tudják alakítani életük eseményeit, ezért felelősséget is vállalnak. Eredményeiket befektetett energiáikkal magyarázzák, kudarc esetén is magukat elemzik. Fontos számukra teljesítményük eredménye. Jó önbizalommal, önbecsüléssel rendelkeznek. Kitartóak hosszú távon is.

Ez alapján a rövid összefoglalás alapján is láthatjuk, hogy a belső motivációval jobb eredményeket, nagyobb elégedettséget, kiegyensúlyozottabb teljesítményt, hosszabb távú kitartást érhetünk el. Érdemes arra törekedni, akár sportpszichológus bevonásával, hogy belső motivációs bázist építsen a sportoló!

Edzőtábor – csoportos sportpszichológia

2020 nyarán több edzőtáborba ellátogattam, ahol több motivált edzővel, sportolóval találkoztam. Elmélyedtünk közösen a versenyizgulás és önbizalom témájában, melyben sok sportoló igényel támogatást, plusz információkat, hogy elégedettebb versenyzést élhessen meg. Egyéni sportpszichológiai felkészülés során is ez a két leggyakrabban megjelölt téma, melyekben fejlődni szeretne egy sportoló.

Egy kis ízelítő a foglalkozásokról:

sportpszichologia.csoport sportpszichologia.edzotabor

Stressz – interjú, Én vagyok itt!

2020.07.23-ai műsorban a stresszről beszélgettünk. Az interjú az alábbi linken nézhető vissza a teljes adáson belül:

https://mediaklikk.hu/video/en-vagyok-itt-2020-07-23-i-adas/

15:45 perctől

envagyokitt.sportpszichologus

Sokszor érzem, hogy a téma annyira szerteágazó, hogy sokkal hosszabban lehetne róla beszélni, mint ami az aktuális műsoridőbe belefér. Nézzük meg részletesebben, hogy mit emeltünk ki a műsorban!

Fontos elsajátítanunk egy alaptudást a stresszel, stresszkezeléssel kapcsolatban. Bár a XXI. század emberének egyre rohanósabb mindennapokban  kell helyt állnia fokozottabb feszültségszintben, mégsem tanítjuk például iskolai órák keretében a stresszkezelést (most már a Sulinyugi program erre kínálhat megoldást az iskolákban diákok és tanárok számára). Sokan felnőttként  szembesülnek azzal, hogy nem tudják kezelni a stresszt, melyből szorongás, alvászavarok, túlevés, hízás vagy éhezés, fogyás, esetleg hangulatzavarok, szorongásos megbetegedések fejlődhetnek ki. Amikor valakivel stresszkezelésen dolgozom, azt nézzük meg először, hogy ő tünetileg inkább testileg, vagy inkább negatív gondolatokban izgul, szorong. Két nagy csoportba sorolhatóak a stresszcsökkentő pszichológiai módszerek, melyek erre a két tünetcsoportra kínálnak megoldást:

  1. Body to mind módszerek (izomzat ellazításával nyugszik le, csillapodik a gondolkodás): relaxációs módszerek, autogén tréning, légzőgyakorlatok, de ide sorolható a sportolás is. Szépen fejezi ki a sport szerepét a magyar nyelv azzal, hogy azt mondjuk, kifutjuk, kiússzuk, kimozogjuk magunkból a feszültséget.
  2. Mind to body technikák (gondolkodástól kiindulva nyugtatjuk le a testet): negatív gondolatok pozitívakra cserélésével lazulnak az izmok, csökkent a testi tünetek intenzitása.

Ha valaki mindkét tünettípust tapasztalja, akkor érdemes mindkét csoportból elsajátítania módszereket. Fontos elfogadnunk, hogy a testünk evolúciósan az üss, vagy fuss válaszra lett behuzalozva (fussunk el a mamut elől, vagy küzdjünk meg a másik törzzsel), ami a túlélésünket szolgálta. Napjaink stresszorai nem fenyegetik életünket, de a testünk válaszreakciója még heves maradt, hiszen sokkal rövidebb idő óta nyugodtabbak a hétköznapok (olyan szempontból legalábbis, hogy nem az életünket fenyegeti egy-egy üzenet, telefon, vagy feladat, szemben a mamuttal).

A lényeg, hogy egy saját “szerszámos ládánk” legyen, amivel kezelni tudjuk a feszültségünket. Minél több dologhoz tudok nyúlni, annál valószínűbb, hogy megtalálom az adott pillanatban számomra megfelelő technikát. Mindig inkább stressz csökkentésben gondolkodjunk, mint a stressz teljes kiírtásában! Ez nagyon gyakori hiba, hogy valaki azt tűzi ki célul, hogy soha többet nem akar stresszelni. Sajnos az egyetlen teljesen stresszmentes állapot a halál (ezt nyilván nem kívánjuk a stressz eltüntetésére) vagy az alvás (bár még ott is meg tudnak jelenni szorongások), illetve a pszichopátiás személyiségműködés (talán erre sem vágyik egyikünk sem, hiába szorongásmentes, hiszen számos hátránya van emberi kapcsolatainkra nézve). A teljesítményhelyzetekhez szükségünk van egy jó izgalmi állapotra, ami segít minket, hogy tudásunk legjavát nyújtsuk! Teljesen szorongásmentesen nem tudunk prezentálni a főnöknek, összetett gondolkodást igénylő problémahelyzetet megoldani, vagy maratont futni, versenyezni, netám felelni, dolgozatot írni. Pszichológiai konzultációk része lehet, hogy önismeretünk fejlődik: begyűjtjük a friss szakmai tudást a stresszel, stresszkezeléssel kapcsolatban, felismerjük ránk mi jellemző, és megtanuljuk többféle módon kezelni a saját feszültségünket, ezt pedig beépítjük a mindennapokba.

 

További hasznos irodalom:

Kelly Mcgonigal: A stressz napos oldala

Anders Hansen: Edzett agy

 

További hasznos videó:

https://www.ted.com/talks/kelly_mcgonigal_how_to_make_stress_your_friend/transcript?language=hu

Ridikül – Mesteri motiváció

Mesteri motiváció címmel beszélgettünk Dióssy Klári vezetésével Szőnyi Ferenccel, Sándor Andrással, Szőke Gáborral. Én voltam a meglepetés vendég, becsempészve egy kis sportpszichológiát.

motivacio.sportpszichologia

A teljes adás az alábbi linken tekinthető meg:

https://mediaklikk.hu/video/ridikul-mesteri-motivacio/

Interjú – Edzett agy

Marie Claire oldalán közreműködtem egy interjúban, mely a karantén időszakkal összefüggésben nézte a mozgást, sportolást, illetve annak agyműködésre gyakorolt hatásait:
https://marieclaire.hu/eletmod/2020/06/07/az-edzett-agy-a-siker-zaloga/

 

2020. június 07. | Sárosi Kinga

Mindannyian tudjuk, hogy a rendszeres sport jó hatással van ránk de vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy agyunk egészsége szempontjából kevés dolog fontosabb, mint a mozgás? Tudjuk-e, hogy már egyetlen edzéssel javul a koncentrációs képességünk és a memóriánk? A témában megjelent Edzett agy című könyv kapcsán Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus, családterapeutával beszélgettünk.

Miért éppen a sportpszichológia lett az egyik terület, amit választottál?

Egész életemet végigkísérte a sport, 15 évig standard és latin táncokban versenyeztem, rövid ideig edzőként is tevékenykedtem. Hiszek benne, hogy az egészséges életvezetésnek része a rendszeres sportolás. Mivel rengeteg oldalról (versenyző/hobbi sportoló/edző) láttam a különböző felkészülési terveket, elkezdett érdekelni, hogyan lehet a mentális felkészítéssel hozzájárulni a sikerhez. A pszichológusképzés során először a 3+2 éves képzéssel pszichológus alapdiplomát kapunk, majd ezt követően szakosodunk olyan irányba, ami az érdeklődésünknek megfelel. Nálam is az egyetem alatt rajzolódott ki, hogy a sportpszichológia lesz a folytatás, a saját élmények és a szakmai érdeklődés is ilyen irányba vittek.

Jelenleg leginkább magán tanácsadás keretében sportoló gyerekeket és felnőtteket támogatsz képességeik kibontakoztatásában és teljesítménynövelésben, de a fiatal felnőtt korosztály problémáiban is segítesz. Mik a legjellemzőbb elakadások, amelyekkel megkeresnek?

A sportolók jelentős része a versenystressz kezelésében szeretne fejlődni. Úgy érzik, nem megy úgy a versenyzés, mint az edzések, nem jön ki a valós tudásuk, teljesítményük, mert túlzott mértékben szoronganak, izgulnak. Ezzel karöltve jár az alacsony önbizalom. A többségnél tehát önbizalmat növelünk és optimális szorongási szintet állítunk be különböző sportpszichológiai gyakorlatokkal. A többi bejelentkezést motivációs elakadások (abbahagyjam, vagy ne), illetve sérülések és az azokból való felépülés segítése teszi ki. A fiatal felnőttek leggyakoribb önismereti kérdéseik a párkapcsolatokhoz kapcsolódnak. Ilyenkor családterápiás rendszerszemléletben dolgozom, megnézzük, milyen párkapcsolati vélekedésekkel, tapasztalatokkal érkeznek a fiatal felnőtt életükbe, majd közösen helyretesszük, ami esetleg félrecsúszott.

A nyomást, a teljesítménykényszert a mindennapi életből kitörölni lehetetlen, viszont stressztűrő képességünk, sőt agyunk teljesítménye is fejleszthető, milyen módszerek vannak erre?

Az egyik legjobb fejlesztő hatással a sportolás bír. Egyrészt ilyenkor olyan mérhető biológiai változások mennek végbe a szervezetünkben, amelyekkel felvérteződünk a későbbi stresszes eseményekkel szemben, másrészt a mozgással aktuális feszültségeinket is levezethetjük. Pszichológiai technikák közül a relaxálást emelném ki, amelyből már sokféle módszer elsajátítható, illetve a korlátozó gondolatok felszámolása is fontos, hiszen néha nem a szituációval van a baj, nem attól szorongunk, hanem attól, amit gondolunk róla. A stressztűrés, a megküzdés kialakítása, edzése nagyon lényeges ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan tudjunk működni. Hasznos, ha ennek elsajátítását nem egy projektként fogjuk fel, amit egyszer megtanulunk, majd kipipálunk, hanem olyan cselekvések összességének gondoljuk, amelyek napi rutinná válva pozitívan hatnak testi-lelki egészségünkre.

Osztod azt a véleményt, hogy már 5 perc edzés is javítja a koncentrációt, és enyhíti például az ADHD tüneteit?

Az biztos, hogy az ADHD-val diagnosztizált emberek sokszor olyan hajtóerőről tesznek tanúbizonyságot, amely az átlagos agyműködés esetén nem jelenik meg. Említhetünk példának híres ADHD-s sportolókat, többek között Michael Phelps, Simone Biles is nyíltan vállalják diagnózisukat, és sokszor mesélnek arról, milyen nehézségeken mentek keresztül, vagy mit is jelentett számukra a sportolás.

Milyen mentális elakadásokra lehet gyógyír a sportolás?

Gyakorlatilag bármilyenre, a gyerekek és a felnőttek esetén is erősíti a kontrollfunkciókat, visszafogja az impulzivitást, késleltetésre, kivárásra tanít. Edzi a küzdőképességet, a memóriát, segít a célok kijelölésében, elérésében, hangulatjavító hatással bír, csökkenti a szorongást, növeli az önbizalmat, segíti a pozitív testkép kialakítását. A szociális képességek is jobbá válnak, segít a koncentrálásban mind az edzések ideje alatt, mind a hétköznapokban.

A rendszeres testmozgás nemcsak kreativitást és egy általános jóllétet ad, de visszavezet egy olyan belső nyugalomhoz is, amivel életünk nagyobb problémáira is könnyebben találhatunk megoldásokat. Van olyan mozgásforma, ami különösen pozitív hatással bír agyunk működésére?

Az agy plaszticitása miatt a mozgással újrahuzalozhatunk rossz beidegződéseket. Újraformálhatjuk agyunkat, a most megjelent könyv éppen ennek részleteit mutatja be. A hatékonyság egyéb szempontjaiból is érdemes megfogalmaznunk céljainkat: a kondimon szeretnék javítani, nyújtani szeretnék inkább, az ülő életmód hatásait akarom ellensúlyozni, stb. Ha megfogalmaztuk a célt, a sportszakemberek már nagyon széles választékkal tudnak nekünk segíteni, kísérletezzünk bátran, így biztosan megtaláljuk, amiben igazán jól érezzük magunkat!

A kitartás is fontos tényező, ugyanakkor ha nem élsportolónak készülünk, mi az az ideális edzésmennyiség, amit érdemes tartanunk?

Az egészségmegőrzéshez, szív- és érrendszeri megbetegedések minimalizálásához már a napi fél óra séta is remek. Ilyenkor nagyobb részt szinten tartásról beszélhetünk, a súlygyarapodást fékezzük, az öregedést lassítjuk, picit eddzük a keringési- és légzőrendszert, és persze fitten tartjuk vele memóriánkat is. Van, aki heti 3×1–1,5 órás mozgást javasol, könnyű vagy közepes intenzitású sportokkal (például kerékpározás, kocogás, pilates, jóga, könnyebb fitneszórák), ami hatékonynak mondható egészségmegőrzés szempontjából. Érdekes eredmény, hogy a heti 3×2 óra mozgás kevésbé hatékony, mint a 6×1 óra!

A jelenlegi járványhelyzet miatt erősen leszűkültek a sportolási lehetőségek. Mit tanácsolsz, milyen mozgásformákat gyakoroljunk így, a négy fal közé beszorítva?

Kezdjük a legegyszerűbbel: ilyenkor csökken a napi lépésszám (nem megyünk munkába, ritkábban járunk bevásárolni, stb.). Ha minden nap 30 percet sétálunk a lakókörnyezetünk körül (ezt megengedi a kijárási korlátozás is), már rengeteget tettünk egészségünkért. Emellett ha heti 2-4 alkalommal valamilyen online órát végigcsinálunk, az is jótékony hatással bír. Ha valaki az eddigi tapasztalataiból építkezve saját edzéstervet tud összeállítani, az is nagyon hasznos lehet, de kérhetjük edzők segítségét is ehhez. Azoknak van nehezebb dolga, akik eddig sem mozogtak rendszeresen, nekik most nehéz kialakítani a rutint, akinek megvoltak a kedvenc óratípusai, edzői, azoknak csupán online kell folytatni az órákat. Lehet kísérletezni újabb edzésformákkal is, ez egy jó időszak erre. A jóga, a pilates, a gerinctorna például nyugtatja az idegrendszert, erősíti a tartóizmokat, kinyújtja a rövidüléseket, izomfeszüléseket, ráadásul kis helyigényű és eszköz sem kell hozzá.

Hogyan tudja motiválni otthon magát az, aki eddig heti 3 alkalommal is eljárt sportolni?

Filmajánló – Ultra

Ultra, magyar-görög dokumentumfilm, 83 perc, 2017,  a film 2017-ben felkerült az Európai Filmdíjra érdemesnek tartott, 15 filmből álló rövid listára.

246 km, 36 óra, Athén – Spárta, Spartathlon

Ez a különleges dokumentumfilm 5 futó küzdelmét mutatja be a Spartathlon elnevezésű futóversenyen. Simonyi Balázs résztvevőként és rendezőként is jegyzi a filmet és a versenyt. Óriási ötlet volt megörökíteni a verseny jellegzetességeit a versenyzők szemén keresztül. Lássuk be, nagyon kevés ember képes olyan edzettségi szintet elérni, hogy szintidőn belül lefusson 246 km-t. Gyakorlatilag 36 órán át kell talpon lenni, de nem csak állva, hanem jó tempóban futva, ugyanis ha tartósan sétál valaki két ellenőrző pont között, előfordulhat, hogy kifut a szintidőből és kiállítják a versenyből.  Az edzettségi szint mellett párhuzamosan egy komoly mentális kihívásnak is meg kell felelni, számos holtponton, nehéz gondolaton, fájdalomérzeten kell túljutnia egy versenyzőnek, hogy teljesíteni tudja a távot. Mind az 5 induló története érdekes, különböző motivációkat vonultat fel, melyeket apránként megismerhetünk a dokumentumfilm nézése közben. Balázs például betekintést enged abba, neki hogyan sikerült a futás által leküzdenie a depressziót. Megmutatja számunkra, hogy futás során lehetőséget kapunk, hogy szembenézzünk önmagunkkal! Nem tudunk elmenekülni, csak mi vagyunk és a gondolataink. Kemény önismereti élménnyé válhat a futás, különösen a hosszabb távok.

A film előzetese az alábbi linken érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=KaLJOUhNHJc

A Wikipédián megtalálhatjuk az eddigi magyar teljesítők névsorát, végiggörgetve igazán büszkék lehetünk:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Spartathlon

2019-ben mind a férfi, mind a női mezőny győztese magyar ultrafutó lett! Maráz Zsuzsanna (27 óra 16 perc) és Bódis Tamás (23 óra 28 perc) teljesítési ideje is kiemelkedő. Ha interjút szeretne valaki nézni velük, rengeteget találhat az interneten, például:

https://www.youtube.com/watch?v=OUznjnGBFzY

Van, aki egyszer vág neki a Spartathlonnak, ha sikerül teljesítenie, többé nem megy el. Van, aki addig próbálkozik, míg végre teljesíti a távot, több feladást követően. Van, aki többször is nevez, és sikerrel beér. Lőw András 21-szer (!!!) futotta le a távot. Van, aki számos egyéb ultra távú versenyen teszi le névjegyét: Szőnyi Ferenc a Spartathlon mellett többszörös IronMan, illetve 5x, 10x, 20x-os IronMan teljesítő, utóbbit a világon elsőként teljesített kétszer. A film rendezője, Simonyi Balázs már 7 sikeres Spartathlon teljesítést tudhat magáénak. Lubics Szilvia TedX előadását is nagyon ajánlom a téma után érdeklődőknek, jól összefoglalja a verseny és a felkészülés sajátosságait. Szilvia többszörös győztes, aki több alkalommal a pályacsúcson is javított, fogorvosi praxisa és 3 gyermeke mellett készül az ultratávok lefutására heti, napi komoly futás és erősítés adagokkal.

https://www.youtube.com/watch?v=dp7kAnsJt78

Ha az ultra távokhoz most nem kapott valaki kedvet, a futást, mint sportolási, önismereti, fejlődési lehetőséget jó szívvel ajánlom mindenkinek! Az ultrafutók kiváló példaképek, akik szorgalmukkal, kitartásukkal, fegyelmezettségükkel inspirálhatnak minket.

 

“A futás ilyen: tényszerű, egyszerű és elvezet önmagadhoz. Milyen messze kell menned, hogy közel kerülj önmagadhoz?”

ultra.sportpszichologia

Nyugizóna – Facebook Live

sportpszichologia.mozgas

2020.05.14-én csütörtökön először próbálom ki, milyen Facebook Live keretein belül beszélni egy pszichológiai témáról, ahol aktívan reagálhat, kérdezhet, hozzászólhat a közönség.

Izgulok, kíváncsi vagyok, várom! Ha érdekel, nézd élőben, vagy később nézd vissza!

 

Az esemény linkje: https://www.facebook.com/events/2632102973560899/

Sportolók a koronavírus idején

Mindannyiunk számára nehéz a koronavírus fékezése miatt hozott intézkedések betartása, a megváltozott mindennapokhoz való alkalmazkodás. Megélhetjük a korlátozottság, bizonytalanság, kontrollvesztettség érzését. A rendszeresen versenyző sportolók a megszakított felkészülés, lemondott versenyek miatt érezhetik magukat lehangoltnak, csüggedtnek, szomorúnak; gondolhatják, hogy eddigi munkájuk feleslegessé vált. Így megjelenhet életükben a veszteségélmény, mely során úgy érezhetik, egy szezont vesztettek el, befektetett energiák vesztek kárba. Fontos, hogy ezeken a gondolatokon változtassanak. A lelki munka sokban hasonlít egy sérülés utáni rehabilitációhoz, amikor a műtétek, kezelések miatt esik ki jó néhány hónap. Annyiban más viszont a jelenlegi helyzet, hogy most mindenki „kispadra került” bizonytalan időre. A jelenlegi időszak kiváló lehetőség lehet a fejbeli felkészültség növelésére, mentál tréning elsajátítására, mellyel pótolhatóak a kiesett edzések, fejleszthető a technikai tudás aktív gyakorlás nélkül is. Ehhez oktató videók, vagy sportpszichológus szakemberek is segítséget tudnak nyújtani a sportolóknak. Ahhoz, hogy ez a munka eredményes legyen, először az új mindennapokhoz való alkalmazkodást érdemes kialakítani a sportolóknak. A sportolók is emberek, így a helyzetből adódó általános nehézségek őket is érintik, ezeken felül szembesülnek a saját sportágukra jellemző kényszer változtatásokkal. Online konzultációk során azt tapasztalom, hogy kb.2-3 hét elég lehet a #maradjotthon-hoz való alkalmazkodáshoz, és újabb 2-3 hét alatt elérhető, hogy már fókuszt váltson az egyén, és jó színvonalon működtesse mindennapjait, melyből profitálni is tud. Természetesen az sem gond, ha ettől eltérő tempót tapasztalunk, nagyon egyéni, kinek mennyi idő az átállás.

sportpszichologusSok sportágban a kezdeti 2-3 hetes időszakot átvészelve szintentartó, alapozó edzésekre tértek át a sportolók. Sokszor az edzők adnak olyan feladatokat, melyeket otthonaikban, vagy otthonaik környékén egyedül tudnak elvégezni a sportolók. Vannak, akik maguknak állítanak össze edzésprogramot. A rendszeresség rendkívül fontos, ne ad hoc jelleggel, hanem következetesen tartsa az illető az edzésprogramot, ez a hozzáállás sok nehéz helyzeten átbillenthet. A járványhelyzet elmúltával jelentős előnyhöz juthat az, aki most nem tétlenkedik, azokkal szemben, akik nem tudnak átállni az új edzésrendre. A napirend megtervezése, tartása, kiértékelése sokat tud segíteni (pl.: ugyanabban az időpontban mozogni, amikor lennének az edzések). Edzésnapló írásával követhető a teljesítmény, mind objektív mérőszámok (pl.: ismétlésszám, km, idő), mind szubjektív oldalról (pl.: lelkileg milyen volt az edzés, holtponton hogyan sikerült átlendülni, stb.). Online kapcsolattal, vagy telefonon átbeszélve kiértékelhető a heti edzésprogram, élsportolók esetén akár napi egyeztetéssel, forró dróton lehetnek az edzőkkel. A beszélgetések is keretezik a kialakult helyzetet, támpontokat adnak a sportolóknak, akiknek eddig jellemzően nagyon szigorú időbeosztáshoz, szakemberek által előírt edzéseikhez képest lazulhattak a mindennapok keretei. Levertség, hangulatingadozás normális reakciók ebben az időszakban. Azonban sportolók esetén fokozottabban fennáll ennek a veszélye, hiszen lehet, hogy hirtelen felére, negyedére esett a fizikai terhelés, minek következtében jelentősen megborul a hormonális egyensúly a szervezetükben. Emiatt kiemelten fontos, hogy a sportszakemberek odafigyeljenek rájuk, ha szükséges sportpszichológushoz irányítsák őket, figyeljenek rá, hogy meglegyen a napi megszokott mozgásmennyiség!

 

Én vagyok itt – Zenehallgatás hatása a sportra

2020. január 22-ei Én vagyok itt című envagyokitt.kissnemesveronika.sportpszichologusműsorban a zenehallgatás sportra gyakorolt hatásairól beszélgettünk.

Az adás ezen a linken található meg. A riport, melyben szakértőként közreműködtem 17:46-nál kezdődik.

https://mediaklikk.hu/video/en-vagyok-itt-2020-01-22-i-adas/

 

Testi-lelki jólétünk záloga a mozgás. Érdemes külső és belső motivációs tényezőket is találnunk, ami miatt sportolunk. Belső motivációt jelenthet a feszültségoldás, stresszkezelés, a jó közérzet növelése, az egészségünkbe befektetett munka, az ülő életmód hatásainak ellensúlyozása. Tudtátok, hogy a rendszeres sportolás nem csak az izmaitokat, hanem az agyatokat is tornáztatja? Késlelteti az időskori leépülést, memóriazavarokat, fiatalon tartja az agyat, felpörgeti a gondolkodást, növeli a figyelmi kapacitást, kreativitást. Külső motivátornak remek lehet egy jó zenelista, vagy az a gondolat, hogy a strandszezonra szeretné valaki formába hozni magát, hogy elismerő pillantásokat zsebelhessen be. Ugyanakkor vigyázzunk arra, hogy a hosszú távú kitartást a belső motivátorok, saját válaszaink garantálják. Sajnos, aki csak a külső visszajelzések miatt kezd el mozogni, vagy családtagjai unszolására, és idővel nem talál magának belső örömöt, célt a sportolásban, várható, hogy abbahagyja.

 

Az említett kutatás rövid leírását itt lehet elolvasni:

Hatékonyabb a sportolás, ha zenét is hallgatunk közben?

 

Januári stressz ellen nyugi tehén, nyugi labda

Nyugi tehén, nyugi labda a félévi aggodalmak, stresszes időszak helyett

sportpszichológia.stresszkezelés

Januárban a félévzárás körüli hajtásban találják magukat a diákok. A sportolók fiatalok emellett alapozással, vagy hétvégén versennyel töltik a tanulás melletti szabadidejüket. Fontos, hogy tudjuk és a gyerekek is tudják a túlterhelt mindennapok bizony stresszterhelést jelentenek a szervezetüknek, lelküknek. Életkoronként és egyénileg is eltérő, hogy mekkora tudása van a gyerekeknek a stresszről, illetve annak kezelési módjairól. Néha azt feltételezzük, hogy semmi ismeretük, majd meglepődünk, ha felsorolják a létező összes testi tünetet, mely összefüggésbe hozható a stresszel. Néha az okoz csodálkozást, hogy azt hittük jóval többet tud, de azt tapasztaljuk, hogy szinte alapvető összefüggésekkel sincs tisztában.

A stressz egy érzés, reakció valamilyen vélt vagy valós fenyegető ingerre. Pl. egy kisiskolásnak a félévi felmérő óriási fenyegetést jelenthet, egy szezonnyitó verseny is óriási mértékben megterhelheti a sportoló gyerek testét-lelkét. Mindkét esetben közös, hogy a gyerek számára fontos dologról van szó, szeretne jól teljesíteni, szeretné, ha a szülei, tanítója, edzője elégedett lenne vele. Sokan itt tévútra is térnek: szerethetőségük mértékét kötik össze ezekkel az eredményekkel, így még nagyobbá válik a tét. Ha jól teljesítek, szerethető vagyok, ha rosszul, akkor nem. Fontos megértetnünk a fiatalokkal, hogy eme két dolog nem függ össze, a megmérettetés által kiváltott stressz szint pedig csökkenthető sokféle módon.

Egy ötletes mód egy nyugitárgy beszerzése, amit lehet gyúrni, formázni, nyomkodni stb. (nyugi labda/stressz labda, gyurma, a tehenet a békéscsabai Kolbászfesztiválon kaptam – sose tudhatjuk, mely rendezvényről térhetünk haza ilyen hasznos ajándékkal). Előfordult már, hogy idegesen széttépkedtél egy zsebkendőt, szétszedted a tollad? Akkor megtapasztalhattad, hogy a felgyülemlett feszültség levezethető, ha a kezünkkel matatunk valamin.  Ha felhívjuk rá a figyelmüket, akkor a gyerekek is nagyon hamar megértik, megtapasztalják ezt az összefüggést, és szívesen alkalmazzák valamelyik alternatívát az iskolában, otthon, vagy versenyhelyzetben. Kezeljétek nyugodtan a stresszt, várjátok felkészülten, nyugi tárgyakkal a januári kihívásokat!

 

kiss.nemes.veronika.sportpszichologusTovábbi megoldási javaslatok:

  • szülőként felkészülni (pl.: nyugi labda beszerzésével), beszélgetni erről a gyerekkel
  • ha szülőként elakadtunk, érdemes pszichológus segítségét kérni
  • egyéni sportpszichológusi felkészítést is kérhetünk, mely már 5 alkalommal jó irányú változást hozhat
  • edzőként is fordulhatunk sportpszichológushoz, hogy hatékonyabban tudjuk támogatni versenyzőinket
  • csoportos sportpszichológusi felkészítést kérhetünk az egyesület sportolói számára versenystressz kezelésének érdekében
  • Sulinyugi órák szervezése az iskolába (sulinyugi.hu)

Szakértés- Túlajándékozás

A FEM3Café-ban Zimányi Lindával és Kaldecsek Krisztiánnal a túlajándékozás veszélyeiről beszélgettünk.

Nézzük mire érdemes figyelnünk:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/43472_a-tulajandekozas-veszelyei-fonto.html

 

A nézői kérdések utáni rövid összefoglalás ezen a linken tekinthető meg:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/43475_szakertonk-valaszol-a-sok-ajande.html

Filmajánló – Over the limit

overthelimit

Túl minden határon, lengyel-német-finn dokumentumfilm, 74 perc, 2017

  • Rendező: Marta Prus

A filmből megismerhetjük az olimpiai felkészülés rejtelmeit Oroszországban, a ritmikus gimnasztika világában. A felkészülés finishét követi végig a dokumentumfilmes csapat. Margarita Mamun esélyesként indul minden kvalifikációs versenyen, elérhető közelségbe kerül számára az olimpiai bajnoki cím – már csak végig kéne csinálni a lehető legkevesebb hibával az utolsó év versenyeit. Az orosz élmezőnyben komoly felkészülés zajlik, így a kiválasztott első kettő között lenni nem könnyű diadalmenet, hanem fáradtsággal, lemondással, sérülésekkel, szenvedéssel teli kemény edzésmunka, melynek a végén eldől, hogy a két kiváló ritmikus gimnasztikás közül kinek sikerül elhoznia az olimpiai aranyat. A háttérben időnként szívtelen, együttérzést nélkülöző edzői hozzáállással találkozhatunk, mely sokszor sírásig keseríti meg a sportoló felkészülését. Többször elhangzik, hogy országukért teszik mindezt és örülniük kéne a lehetőségnek, ugyanakkor a háttérben nehéz emberi érzéseket is láthatunk mindemellett.

Sportpszichológusként nagyon nehéz, kihívásokkal teli munka egy olyan sportoló felkészítésének a támogatása, ahol már lelki bántalmazásnak tekinthető az edzői kommunikáció, hozzáállás. Hogy a címek, díjak érdekében megéri-e, azt mindenki döntse el maga. Dönthet úgy egy sportoló, hogy igen, összeszorítja a fogát és végigcsinálja, és dönthet úgy is, hogy elege van, kiszáll. A lelki munka megspórolhatatlan, fel kell dolgozni a megpróbáltatásokat, hogy akár a sportkarrierben, akár a magánéletben egészséges lélekkel tudjon továbblépni az egyén.

FEM3Café szakértés – Szülői kiégés

2019.10.21-én beszélgettünk Laky Zsuzsival, Sthol Lucával, Ódor Kristóffal a szülői kiégésről.

Az interjú az alábbi linken tekinthető meg:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/42464_letezik-a-szuloi-kieges-laky-zsu.html

kiss.nemes.veronika.pszichologus.fem3

A kiégés fontos téma, ami minden életterületünket, szerepünket érintheti. Ha pozitív visszajelzések hiányában, nagy energiákkal, hosszú távon teszünk egy ügy érdekében (munka, sport, gyereknevelés, párkapcsolat), akkor előbb-utóbb el fogunk jutni a kifáradást állapotába. Ilyenkor már esik a teljesítményünk, kevesebb energiánk van, szórtabb a figyelmünk, nem érzünk már annyi kedvet az adott tevékenységhez.  Súlyos esetben létrejön a teljes kimerülés, ami a hangulat jelentős megváltozásával, akár rendszeres pszichoszomatikus tünetekkel (alvászavar, gyomorfájás, fejfájás), depresszióval jár. Ekkor már nehezebb a folyamat megfordítása egyedül, de korán sem lehetetlen, érdemes belefogni, szakembert bevonva közösen gondolkodni, hogyan lehet ezt legközelebb elkerülni.  Megtalálhatóak az egyéni okok (túlzott külső-belső elvárásoknak való megfelelés), vagy a családi működés kiégést elősegítő mozzanatai (pl.: párkapcsolati probléma; segítség hiánya; fontosabb életciklus váltások, melyek kihívásként újabb alkalmazkodást követelnek a családtagoktól). Pszichológussal közösen dolgozva kialakítható az egyéni problémamegoldó, feszültségkezelő terv, mely a gyakorlatba építve megelőzheti a kiégés kiújulását.

Szülőként nagyon nehéz, hogy nincs időkorlátja a gyereknevelésnek, ez egy 0-24 órás ügyelet, sok alkalmazkodást kívánó helyzettel. Érdemes a szülőknek odafigyelniük saját feszültségeik levezetésére, a rendszeres feltöltődésre (ami lehet sport, olvasás, bármilyen hobbi, barátokkal való találkozás stb.).  A mai teljesítményt jutalmazó társadalom nehezen fogadja, hogy a szülő is ember, és elfárad, időnként töltődésre van szüksége, ettől viszont nem lesz rossz szülővé.  Ráadásul példát is mutathatunk gyermekünknek azzal, ha mi is odafigyelünk a lelki egészségünkre, megállunk pihenni, ha arra van igényünk. Így ezt a hozzáállást ő is el fogja sajátítani tőlünk.

Remek megelőző program a Sulinyugi program, melynek én is aktív önkéntese vagyok. Gyerekeknek visszük el az alap kiégést megelőző, stresszkezelő technikákat az iskolákba. (www.sulinyugi.hu)

Sportpszichológusi munkám során több utánpótlás korú sportoló jelezte már nekem vissza, hogy a stresszkezelő technikák nagyon elnyerték tetszésüket: “jujj, de jól működött, amit megbeszéltünk… olyan jó lenne, ha ezt mindenki megtanulhatná… Tudom, hogy ez akkor is  hasznos lesz számomra, ha már nem versenyzek, de vizsgázom, vagy dolgozom majd…”.

 

Be Smart Klub előadások

besmart.kissnemesveronika.pszichologus

 

 

 

 

 

A  BeSmart Klub szervezésében az elmúlt két évben az alábbi előadásokat hallhattátok tőlem:

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus

  • Társfüggőség-Kapcsolatkerülés (FIGYELEM 2019. 11.11. Székesfehérváron)
  • Az önismeret, önbecsülés szerepe párkapcsolatainkban (2019.11.24. Változás Napja Lurdy)
  • A párkapcsolatok fejlődési szakaszai (2019.12.16. Szeged)
  • Megcsalás pszichológiája
  • Célkitűzés hatékonyan

VOLTplakat.pszichologus.kiss.nemes.veronikaBe Smart Klub honlapját,  előadásaikat itt nézhetitek meg: www.besmartklub.hu, vagy Facebook oldalukon

Diéta és Fitnesz – Kiégés szakértés

2019. februári Diéta és fitnesz magazinban Kiss Eszternek segítettem a kiégés témájának körüljárásában.

kiss.nemes.veronika.pszichologus

M2Petőfi – Én vagyok itt, Hogyan tudjuk az ülés káros hatásait kikerülni, ellensúlyozni?

2018. 11. 30-án az M2Petőfi tévé Én vagyok itt című műsorában az ülő munkavégzés hatásairól, azok kiküszöböléséről beszélgettünk.

A 11.30-ai műsor ezen a linken érhető el,  az interjú 17 perctől következik Szujó Zoltán műsorvezető tippjeivel, majd én beszélgetek Galán Angéla műsorvezetővel

https://www.mediaklikk.hu/video/en-vagyok-itt-2018-11-30-i-adas/#

Kiss.Nemes.Veronika.Sportpszichologus.M2Petofi

FEM3Café – Milyen sportágat válasszon a gyerek?

2018. 09. 04-én a FEM3Café-ban beszélgettünk Kovács Robi színésszel, Várkonyi Andrea és Kadlecsek Krisztián  műsorvezetőkkel:

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus.

 

 

 

 

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/35593_kovacs-robi-ezek-alapjan-valaszt-sportagat-gyermekenek.html?fbclid=IwAR1EPBvC-dBV5B88adW4vKuC6sCC9fqfONYv39yp9t40HzXqgy5_uemB_RQ

 

A szakértői telefonok visszajelzése:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/35605_mi-a-teendo-ha-faradt-a-gyerek-erdemes-eroltetni-a-sportolast.html?fbclid=IwAR2C7_JaMEcTk2_LyrZXZsTvz9KEGhlkQiYPXTVV5zTVk-VSAiJVG4_xI_0

FEM3Café – Gyerekek sportolása és a kitartás, interjú

2018. 06. 13-án Várkonyi Andreával, Gömöri András Mátéval és Kiss Gergellyel beszélgettünk a Fem3Caféban arról, hogyan lehet a gyerekek kitartását növelni, mire érdemes odafigyelni, hogy a sport szeretetük kitartson egy életen át.

fem3.cafe.sportpszichologus.kiss.nemes.veronika

Az alábbi interjú a linkre kattintva nézhető meg:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/34246_kiss-gergely-elarulta-hogyan-vegyuk-ra-a-gyereket-a-sportolasra.html

Sulinyugi – Sportnyugi

Sulinyugi stresszkezelő prevenciós program – gyerekeknek, kamaszoknak, sportolóknak

Egy különleges lehetőségről szeretnék írni. Januártól Sulinyugi tréner lettem a Lélekkel az Egészségért Alapítvány támogatásával. Az Alapítvány munkája során a kiégés megelőzésére, kezelésére szakosodott (http://www.lelekkel.hu/), melynek egyik fontos lépcsője a megelőzés, melynek ideális terepe az iskola. Az iskolai stressz kezelésének tanítása mind a pedagógusok, mind a gyermekek esetében kiemelten fontos, hiszen a gyerekeknek az iskola az első munkahelyük (http://sulinyugi.hu/). A hosszan tartó, krónikus stressz szorongássá válik, csökkenti a mindennapi munka és a tanulás hatékonyságát, rontja az általános kedélyállapotot, előidézi a kiégést. Mindez elkerülhető lenne!

A Sulinyugi óra keretén belül a gyerekek megtanulják azonosítani a stressz jeleit (hiszen sokszor azt se tudják, hogy éppen stresszelnek), hallanak a rájuk gyakorolt hatásairól, majd a kezelési módokról tanulhatnak játékos, gyermekbarát, interaktív formában, eszközökkel! Mivel a szakmai hátteréről az Alapítvány és a Sulinyugi honlap is részletesen ír, ezért én az egyéni megélésekre fókuszálnék. Több osztályban, évfolyamon tarthattam az Alapítvány képzése, támogatása alapján Sulinyugi órát. Minden óráról feltöltődve, mosolyogva jöttem ki! Újra és újra megtapasztaltam, hogy a gyerekek mennyire érdeklődőek a stresszkezelés témája iránt, mennyire különböző fokú a tudásuk egy-egy osztályon belül, mennyire élvezik az egyes stresszkezelő gyakorlatokat. Elképesztő lelkesedéssel próbálták ki az egyes módszereket, mosolyogva, vidáman mennek ki az óráról, érdeklődnek mikor lesz a következő alkalom. Elégedettséggel tölt el, amikor látom, hogy rájönnek: csökkenthetik a stressz mértékét akár az iskolában dolgozat előtt, akár otthon is, sőt bárhol! Megtapasztalhatják, hogy képesek kontrollálni feszültségeiket. Nagy örömmel hallgattam a pedagógusok visszajelzéseit a program tartalmának fontosságáról, amely nagy űrt hivatott betölteni, hiszen nincs stresszkezelő tanóra az iskolákban, a gyerekekkel való mindennapi munka során sokszor megfigyelik, hogy szoronganak a diákok és nem tudnak szorongásaikkal mit kezdeni, tanárként nehéz segíteniük ebben. A program egyes elemei beilleszthetőek az osztály mindennapi életébe, így tanárként tudnak segíteni a gyerekeknek megnyugodni. A szülők részletes tájékoztató anyag alapján az otthoni stressz kezelésében kapnak tanácsokat, ötleteket.

Sportolókkal folytatott munkám során azt tapasztaltam, hogy a sportolók többségének gondja van a versenyhelyzet okozta stressz kezelésével. Sokan szenvednek attól, hogy képességeik alatt teljesítenek miatta. Az utánpótlás nevelés egyik kiemelkedő területe a hatékony stresszkezelés megtanítása! Ehhez kínál választékos módszertant a Sulinyugi óra, melyet sport egyesületek esetén talán szerencsésebb Sportnyugi órának hívni. A gyerekek mellett a szülők, edzők is bővíthetik ismereteiket a témában, hogy gyermekeik stresszkezelését megfelelően tudják támogatni, amikor arra szükség van.

Korlátozott számban lehetőség van Alapítványi támogatással térítésmentes Sulinyug órát igényelni iskoláknak, sportegyesületeknek. Soronkívüliséget térítés ellenében tudunk biztosítani.

Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus

Kiss-Nemes Veronika
sportpszichológus

http://sulinyugi.hu/

Sulinyugi_logo

Az Alapítvány munkáját az alábbi módokon segítheti:

http://sulinyugi.hu/hogyan-segithet

Előadás 2018.03.19. Be Smart Klub

kiss.nemes.veronika.besmart

•● A BE SMART KLUB BEMUTATJA: CÉLKITŰZÉS HATÉKONYAN, AVAGY HOGYAN ÉRD EL A CÉLJAIDAT? ●•

„Célozd meg a Holdat! Még ha elhibázod is, a csillagok közt landolsz.” /Les Brown, író/

A legtöbb embernek vannak víziói arról mit szeretnének elérni az életben, hol szeretnének tartani 1-5-10 év múlva; legyen szó a személyes fejlődésről, karrierről, vagy egzisztenciáról. A fejlődés, a személyes és szakmai sikerek egyik kulcsa a megfelelő célkitűzés. Ha megnézzük a sikeres emberek közös jellemzőit, üzletembereket, sportolókat, vagy művészeket, mindegyikükre igaz, hogy időről-időre különféle teljesítendő célokat tűznek ki maguk elé, és mindent megtesznek azért, hogy elérjék ezeket.

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Bár meglepő lehet, de nem minden célunk van a segítségünkre, nem mindegyikkel tudjuk kihozni magunkból a maximumot! Sőt, vannak célok, melyek elveszik motivációnkat, kedvünket szegik, eltérítenek a kinézett útról! Az előadás során hallhatunk arról, mik a leggyakrabban elkövetett hibák, amik hátráltatnak céljaink elérésében, és megtudhatjuk, hogyan küszöbölhetjük ki ezeket.

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Előadónk, Kiss-Nemes Veronika sport szakpszihológus (www.pszichologus.me) előadásában többek között az alábbi kérdésekre keressük a válaszokat:

💡Miért fontos céljaink meghatározása?
💡Hogyan tűzzünk ki helyes célokat?
💡Hogyan érhetjük el, amit szeretnénk?
💡Hogyan tudják a céljaink leginkább támogatni határaink feszegetését?
💡Milyen a jó célállítás, hogyan segíti elő a teljesítményt (nem csak sportolóknál)?

Ha szeretnéd átgondolni, pontosítani céljaidat, vagy csak inspirálódnál, ott a helyed az előadáson!

•● BELÉPŐ ●•
Elővételben online: 1 690 Ft
Helyszínen a szabad helyek függvényében: 2 000 Ft

•● JEGYVÁSÁRLÁS ●•
https://tixa.hu/Celkituzes-hatekonyan–avagy-hogyan-erd-el-a-celjaidat-
⏱ Időpont: 2018. március 19. 18:15-19:45
📌 Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont
🎯 Cím: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A rendezvényre nincs regisztráció, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik! A rendezvényen videó- és fényképfelvétel készülhet.

🌳🌲 Elkötelezettek vagyunk a környezetünk védelméért, ezért a jegyeket nem szükséges kinyomtatni, elég telefonon bemutatni őket.

Be Smart Klub és kitárul a világ!

RTL Klub, Fókusz riport – 168 nőt zaklatott a sportorvos (USA, tornászválogatott)

  1. 01. 26-án a Fókusz című műsor foglalkozott az amerikai Tornász Szövetség sportorvosa körül kirobbant botránnyal, bírósági ítélettel, melyben 168 gyerek, kamasz fiatal szexuális bántalmazásáért ítélték életfogytiglanra az orvost.

http://rtl.hu/rtlklub/fokusz/168-not-zaklathatott-az-orvos

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus

Fiatalkorú sportolók esetén a sportszakemberek (edzők, masszőrök, orvosok) tekintélyszemélyek a gyerekek életében, hatalmi pozícióban vannak, így mivel a gyerekek betartják az általuk adott utasításokat, könnyebben előfordulhatnak visszaélések. A gyerekek tájékozatlanságuk miatt hihetik, hogy adott cselekedet elviselése az edzésmunka kötelező része, hiszen hozzájuk közeli, bizalmas ember nem akarna rosszat nekik! Ez rendkívül veszélyes, rossz érzéseikkel, félelmeikkel egyedül maradnak a gyerekek. Akár hosszabb időszakon át csendben tűrnek, mert nem tudják, hogy valójában nem kötelesek elviselni, ami velük történik.

Ha a sportszakember fiatal felnőtt, kamasz sportoló esetén azzal védekezik, hogy mindezt a sportoló is akarta, kérte stb., fontos tudunk, hogy tekintélypozíciója miatt nincs, nem lehet igaza!!! Bár adott sportágak edzés és verseny ruházata, a hibajavítási technikák alkalmat adhatnak a félreértésekre, a felnőtt sportszakembernek kell észnél lenni, önuralmat gyakorolni és betartani a megfelelő határokat. Fiatalkorút, gyereket sosem vádolhatunk azzal, hogy ő bármire bátorította volna az elkövetőt, visszaélések áldozatairól beszélhetünk! Ha szóban beleegyezik a fiatal bármilyen szexuális együttlétbe, a hatalmi különbség miatt akkor is visszaélésről beszélünk! Ezekben az esetekben abúzus, bántalmazás történik, amit a tekintélypozícióból adódó hatalmi helyzet könnyebben lehetővé tehet! Ha gyermeke bántalmazásra panaszkodik, tegye meg a szükséges lépéseket. Jelezze a problémát az illető sportszakembernek, ha nem sikerül tisztázni a kérdést, akkor a sport klub vezetésének, gyermekvédelem szakembereinek, válasszon másik egyesületet!

A megelőzés rendkívül fontos, ez bizony a felnőttek felelőssége! Ehhez összeszedtem több támpontot is szülők és gyerekekkel foglalkozó edzők, pedagógusok számára:

  • fehérnemű szabály megtanítása a gyerekeknek
    • a fehérneművel takart terület alá engedély nélkül senki nem nyúlhat, ha valaki így tesz, akkor a gyermek szóljon a szülőnek
    • Mi a különbség a jó és a rossz érintés, a jó és a rossz titok között?! Ehhez remek animációs film is rendelkezésére áll már a szülőknek, mely az alábbi linken elérhető
    • http://www.csagyi.hu/hirek/item/1023-a-fehernemu-szabaly-tanitsuk-meg-a-gyerekeknek-hogyan-vedhetik-meg-magukat-a-szexualis-visszaelesektol
  • a megfelelő felvilágosítással segíthetünk a gyerekeknek megfelelő szókészlet kialakításában, hogy segítséget tudjanak kérni, tudják mely érintés, mely cselekedet nem oké számukra, akkor sem, ha fontos felnőtt kéri, vagy felszólítja rá, esetleg fenyegeti következményekkel
  • szeretném kiemelni a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkáját, akik egy remek weboldalt, és hozzá kapcsolódó telefonos applikációt fejlesztettek szexuális edukáció céljával:
    • https://yelon.hu/
    • életkoronként eltérő, hogyan beszélgethet szülő a gyerekével a szexualitásról, remek tanácsokkal szolgálnak szülők számára az oldalon, hogy mik ezek a különbségek
    • gyerekeknek és fiataloknak folyamatosan bővülő tartalommal kínálnak hiteles, szakmailag színvonalas, életkornak megfelelő információkat „tested, lelked, szexed” jelszóval, hogy a gyerekek ne maradjanak egyedül a nem tudás, tájékozatlanság veszélyeivel
  • Figyeljünk oda a tünetekre! Ha elbizonytalanodunk, kérjük szakemberek segítségét! Ha gyermekünk panaszkodik, vegyük komolyan, ne bagatellizáljuk el! Az életkoronként eltérő tünetekről az alábbi cikkben olvashatunk: http://o https://femina.hu/gyerek/szexualis-zaklatas-jelei/

RTL Klub Fókusz – szakértői hozzászólás, Sportkarrier lezárása blogbejegyzés

2018. 01. 18-án az RTL Klub Fókusz című műsora egyik riportjában azzal foglalkozott “Miért buknak el az életben az egykor sikeres sportolók?”  A műsorban rövid telefonos hozzászólással a kudarckezelésről, szorongáskezelésről beszéltem. A téma nagyon megihletett, így írtam egy blogbejegyzést a sportkarrier lezárásának típusairól:

Hogyan és miért is ér véget egy-egy sportoló pályafutása? Miért dönt az abbahagyás mellet?

Két típusú befejezést tapasztalok munkám során.

Az egyik a megtervezett visszavonulás (például utolsó kitűzött versennyel, megtervezett felkészüléssel). Ilyenkor a legtöbb sportoló célja utoljára kihozni magából a maximumot, csúcsteljesítményt nyújtani és elégedetten visszavonulni, vagy lezárni egy hosszabb kudarcokkal terhelt időszakot. Ebben az esetben általában egy előkészítő munka zajlik. A sportoló felkészül a civil életre, pályát választ, tanulmányait előtérbe helyezi. Van, aki a sport közelében sportszakemberként, klubvezetőként, edzőként, versenybíróként, masszőrként, sportmenedzserként stb. tevékenykedik tovább, ami megélhetést is jelent számára. Van, aki sporttól független pályát választ B tervként, így más vonalon kezd el dolgozni. Bár ez a befejezési mód is veszteségélménnyel jár, hiszen lezárul egy fontos korszak az egyén életében, ugyanakkor ezt az érzelmi terhet megkönnyíti, hogy megnyílik egy új fejezet, új célokkal, kihívásokkal. Gyerekek esetében kevésbé nagy a váltás, mert a tervezett abbahagyásnál, a gyerek sportoló sokszor kudarcok után hagyja abba a sportot és másik sportágba kezd, vagy sporton kívüli szabadidős elfoglaltságot keres magának, esetleg általános iskola, vagy középiskolás tanulmányaira koncentrál. Ritkább a kényszerszerű abbahagyás gyerekeknél, amikor nincs más választás. Felnőtt hivatásos sportolókat viselheti meg a legjobban a karrierjük lezárása, ám ha ezt megtervezik, könnyíthetnek az új fejezet elindításán.

rtlklub.fokusz

A másik verzió, amikor hirtelen merül fel az abbahagyás gondolata, vagy egyszer csak megszületik a döntés egy hosszabb-rövidebb kudarcosabb időszak után, de nincs előkészítő munka, nincs B terv. Ez történhet úgy, hogy elmegy a sportoló motivációja, így egyre negatívabb élmények, egyre rosszabb eredmények érik, míg végül a befejezés mellett dönt. Ilyenkor egy ideje már nincs kedve edzeni, érdektelenné válik. Meg is tudja fogalmazni, hogy már nem leli örömét a felkészülésben, versenyzésben, egyszerűen nincs ereje újra nekifutni. Ilyenkor a legnagyobb nehézség a hirtelen abbahagyás kezelése B tervek nélkül. Hirtelen sok szabadidő, energia szabadul fel, aminek elvezetésére meg kell találnia az utat a sportolónak. A sportága, versenykarrierje elengedésében sokat számít a társas támasz, családtagok, barátok támogatása. A legnehezebb karrierzárás, amikor a sport abbahagyása kényszerdöntés és nem belső elhatározás. Ez leggyakrabban a sporttal összeférhetetlen sérülés, betegség, valamilyen élethelyzetbeli változás, vagy sportszerződés felbontása esetén valósul meg. Ilyenkor kontrollvesztést éreznek a sportolók „nem én akartam, nem rajtam múlt, miért velem történik ez?”. Gyakori, hogy kudarcélményként élik meg ezt a sportolók, úgy érzik, nem teljesedhetett ki a pályájuk. Ez esetben a legnehezebb a talpra állás, az új élet elkezdése. Ha úgy érzi, elakadt az újratervezésben, huzamosabb ideje nem tud túllépni a nehéz érzéseken, érdemes sportpszichológus segítségét kérni.

 

http://rtl.hu/rtlklub/fokusz/miert-buknak-el-az-eletben-az-egykos-sikeres-sportolok

Diéta&fitness – Kiss Eszter cikke, szakértés

Sportolók és elvárások, Kiss Eszter cikkének szakértője voltam a Diéta&fitness magazin 2017. decemberi számban.

Most épp egy finom zöld tea mellett olvasom a lapot egy hideg téli délutánon.

Sportpszichologus.dietaesfitness

 

Az elvárás szó hallatán általában „nem szeretem”követelmények réme sejlik fel bennünk, pedig egy elvárás lehet előre vivő, fejlődésre ösztönző is. Vannak olyan életterületek, ahol a jó eredmények elérése érdekében kifejezetten szükség van pozitív elvárásokra, ilyen pl. a sport.

A kimagasló sportteljesítmények mögött mindig találunk célorientált, inspiráló elvárásokat. Mindegy, hogy az edzőtől, gyermek esetén a szülőtől, vagy magától a sportolótól jönnek az efféle elvárások, mindenképpen pozitívan, motiválóan hatnak és a fejlődést szolgálják.

Nem feltétlenül kell, hogy az elvárások szóban elhangozzanak, a célok megvalósítására irányuló pozitív gondolatok ugyanis megteremtik az áhított valóságot. Mint ahogyan azt az un. Pygmalion effektus esetében tapasztalták a kutatók egy híres iskolai kísérlet során. A tanárok bizonyos tanulóktól elvárták, hogy a tanév végére javuljanak az osztályzataik, és bár ezt szóban nem adták a diákok tudtára, a testbeszédükben – pl. gyakori szemkontaktus, mosoly -, a gyerekekhez való hozzáállásukban mindez tükröződött. A kísérlet végén a szakemberek azt látták, hogy a pozitív jóslatok beteljesítették önmagukat. A sportolóknál is működhet ez. Ha egy edzőnek pozitív elvárásai vannak a sportoló irányában, akkor ő is úgy lehet vele, mint a tanárok: többször javítja, dicséri a tanítványát, gyakrabban keresi vele a kapcsolatot. A sportoló pedig a belé vetett bizalmat érezve nagy valószínűséggel jól teljesít.

 

Káros követelmények

Vannak azonban negatív, romboló hatású elvárások is, amelyek a testi sérülésen túl lelki problémákat is okozhatnak. Amikor például olyan szintű teljesítményt várnak el a sportolótól, amire nem képes, akkor a sikerélmény hiánya, a folyamatos kudarc állandó rosszkedvet, szorongást eredményezhet.

A sportolónak saját magával szemben is lehetnek negatív elvárásai, melyek elmehetnek akár a kényszerességig is – Ilyenkor már nem azért megy az illető edzeni, mert pozitív elvárásai vannak a testedzéssel kapcsolatban és örömet jelent számára a mozgás, hanem mert elvonási tünetek jelentkeznek nála, ha nem edzhet – sorolja a kényszeres, mániákus testedzés jellemzőit Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus. – A sportmániás ember nem addig edz, ameddig jólesik neki, hanem annál sokkal tovább. Minden szabadidejét az edzőteremben tölti, ennek hatására beszűkül a szociális élete, családi konfliktusokkal kell számolnia, ráadásul a testi sérülés veszélye is fenyegeti.

 

Felnőttként saját elvárásokkal

Milyen elvárásoknak akar egy sportoló megfelelni? Gyerekkorban főleg a szülők elképzelései a mérvadók, hiszen a kicsik számára az a legfontosabb, hogy anya és apa boldog legyen. Tinédzser korban viszont mindegy, hogy mit mondanak a szülők, amit az edző elvár, az lesz az irányadó. Felnőttkorba érvén, az előző fejlődési szinteket meghaladván, jó, ha már a saját elvárásaikat akarják teljesíteni a sportolók. A sportpszichológus úgy látja, hogy eddig a fejlődési szintig nem mindegyikük jut el. A mindennapi életben is meg lehet ezt figyelni: van, aki felnőttként még mindig a szülei elvárásai szerint él, nem a saját értékrendje, céljai vezérlik.

A harmadik fejlődési fokozatban is fontos az edző véleménye, csak már kevésbé. Mivel itt érettebb személyiségről van szó, a sportoló saját céljai sokkal részletesebbek vagy más jellegűek lehetnek, mint amit, az edző elképzel. Például hiába akarja az edző, hogy még versenyezzen vagy menjen edzői pályára, a sportoló úgy dönt, hogy abbahagyja a versenyzést és jogásznak tanul.

 

Amikor a bizonyítás a hajtóerő

Előfordul, hogy a sportban nem pusztán a mozgás, a sportsikerek öröme a hajtóerő, hanem az elvárások mögött lappangó bizonyítási vágy. A gyerekek többsége azért sportol, mert szereti azt a mozgásformát, amit választott magának. Ám, ha a szülők elvárják, hogy pl. teniszezzen a gyerek, akkor is, ha dzsúdózni akar, és nem magától megy edzésre, akkor nagy valószínűséggel a szülők bizonyítási vágya húzódik meg a háttérben. – Vannak olyan szülők, akik korábban, sportolóként valamiért nem jutottak el addig a szintig, ameddig szerettek volna, és most a gyermeküket nagyon ügyesnek látja az edző ugyanabban vagy más sportban. Ez veszélyes terep – hangsúlyozza Kiss-Nemes Veronika. – Feltehetjük a kérdést: ilyenkor meddig tart a gyerek szükséglete és hol kezdődik a szülői elvárás?

Akad példa arra is, hogy a gyerek akarja mindenáron bebizonyítani azt, hogy ügyes és jól tud mozogni, mert otthon folyton azt hallja, – mintegy negatív elvárásként – hogy alkalmatlan bármilyen sportra. Kiválaszt magának egy sportot, szorgalmasan jár edzésre és idővel hozza az eredményeket, ügyesedik, izmosodik, formálódik a teste.

A sportban, különösen a versenysportban feltételekre, célkitűzésekre van szükség a jó eredmények elérése érdekében. A személyi edzők is megállapodnak bizonyos célokban a hozzájuk fordulókkal. De mi van akkor, ha nincs semmiféle – se külső, se belső – elvárás? Megengedő attitűd esetén ugyan nincs nyomás, de elérendő cél sincs. Ilyenkor, aki belsőleg motivált, van belső ösztönző ereje, az tud csinálni egy személyi edzésprogramot. Aki külső kontrollos, annak ez magától nem megy, mellette ott kell állni, és segíteni neki, hogy egyáltalán végigcsinálja. Ezért jó, ha a személyi edző tisztában van azzal, hogy melyik típusba tartozik az, akit edz.

– Pozitív elvárások – mint látható – a sportban mindenképpen szükségesek, mert a céltalanság leállítja a fejlődést, illetve a sportolás abbahagyását eredményezheti – állapítja meg a szakember.

 

Kiss Eszter

Cikk – Diéta és fitness magazin, 2017.okt

Kiss Eszterrel folytatott beszélgetésem összefoglalója versengésről, együttműködésről:

2017.okt.dietaesfitness.068-069_DF1710_versenges_preview

Diéta & fitness magazin 2017 októberi szám, 68-69.oldal

68. 69 szakertok

 

Edzők – sportpszichológia

Arról sokat írtam már, hogy egy sportolónak mikor hasznos sportpszichológushoz fordulnia, mely nehézségek esetén tud gyorsabban megoldást találni a közös munka során.

Most azt foglalnám össze, hogy mit adhat egy sportpszichológussal folytatott beszélgetés az edzőknek. Az alábbi kérdéskörökre egy új nézőpontból tekinthet rá:

  • Hogyan motiváljam a sportolóimat edzésen, versenyhelyzetben?
  • Mi lehet az oka, ha valaki képességei alatt teljesít?
  • Hogyan kezeljek egy önbizalom-hiányos sportolót?
  • Hibajavításra sportpszichológiai technikák megismerése, alkalmazása
  • Izgulás, szorongás csökkentésére sportpszichológiai technikák megismerése, alkalmazása
  • Hogyan érdemes együttműködni a sportoló gyerekek szüleivel?
  • Mikor fenyegeti a sportolómat a kiégés? Hogyan segíthetek megoldani?
  • „Van egy sportolóm, akit nem értek, nem tudom, mihez kezdjek vele…”
  • „Mit tegyek, ha valaki nincs ott fejben?”

 

Részletekkel kapcsolatban keressenek bátran: Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus, +3620-968-0053

kiss.nemes.veronika@gmail.com

Sportmotiváció – blogbejegyzés

A motiváció egy hajtóerő, ami képessé teszi a sportolót, hogy edzésről edzésre fejlődjön, teljesítsen, versenyeken egyre jobbá váljon. Azt tapasztalom, ha „túl magasra tette a sportoló a lécet”, nem ismeri saját határait és túlterheli magát (pihenés-terhelés egyensúlya), sorozatos kudarcok érték, kiürülnek tartalékai és elfárad, motivációja az edzésmunkára, fejlődésre lecsökken. Lehet, részt vesz az edzéseken, de „nem tudja odatenni magát”, ennek okát esetleg ő maga sem érti, nem tudja megfogalmazni.

 

A teljes blogbejegyzés a Pszichológuskereső portálon olvasható! Tippek sportolóknak, tanácsok szülőknek, edzőknek.

https://pszichologuskereso.hu/blog/sportmotivacio

Kellemes őszi felkészülési időszakot mindenkinek!

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus.tv2mokka

Edzőtábor – csoportos óra

Az edzőkkel, klub vezetőkkel előzetes egyeztetés alapján egyre több helyre igényelnek sportpszichológiai csoportos foglalkozásokat  felkészülési időszakban, edzőtáborokban. Ilyenkor a sportolók lehetőséget kapnak betekinteni a sportpszichológia szemléletébe, módszereibe, feltehetik kérdéseiket. A megjelölt témáról hallanak tőlem elméletet és kipróbálnak gyakorlatokat is, melyekkel hatékonyabbá tehetik fejlődésüket. Eldönthetik, hogy szeretnék-e beépíteni a mentális felkészülés ezen formáját egyénileg és/vagy csapatszinten.

Amennyiben edzőként, klub vezetőként kérdése lenne, keressen bátran telefonon, vagy e-mail-ben!

Kiss-Nemes Veronika, sportpszichológus +36209680053, kiss.nemes.veronika@gmail.com

dstabor2017.kiss.nemes.veronikadstabor.2016tied.az.iranyitas.pszichologus.me

A táncos – Filmajánló

A táncos (orosz-angol-ukrán-amerikai dokumentumfilm, 85 perc, 2016)

A táncos című film napjaink kiemelkedően tehetséges táncosának, Sergei Polunin/ Szergej Polunyin-nak a karrierjéről szól. Végigkísérhetjük Sergei pályáját elképesztő fellépésekről, gyakorlásokról bemutatott videók megtekintésével, valamint Sergei, szülei, barátai kommentárjainak meghallgatásával. „A balett rosszfiúja” világszinten lenyűgöző tempót diktáló karriert járt be egészen a Britt Királyi Balett vezető táncosi posztjáig, útját komoly lemondások, családi krízisek, egyéni mélypontok kövezték végig. Megtérül-e a család számos áldozata, melyet Sergei sikereiért hoztak? Hogyan látja most Sergei családja áldozatait, mit gondol szülei hozzáállásáról? Hol marad számos siker mellett a művész boldogsága? Milyen gondolatok kínozták őt? Hogyan merült fel az elhivatott fiatal titánban, hogy hátat fordítson a balettnek? A dokumentumfilm számos elgondolkodtató mondata a nézővel marad a stáblista után is! Minden táncművésznek, sportolónak, „sport” szülőnek, edzőnek tanulságos, inspiráló film!

Sergei „El lehet-e várni valakitől, hogy csak azért csináljon valamit, mert jó benne?”

Sergei így búcsúzott a balettől, lélegzetelállító tánca bejárta az internetet:

IMDB 8,2

Szereplők

  • Jade Hale-Christofi
  • Sergei Polunin

Alkotók

  • Rendező:Steven Cantor
  • Zeneszerző:Ilan Eshkeri
  • Operatőr:Mark Wolf
  • Producer:Gabrielle Tana
  • Executive producer:Carolyn Marks Blackwood, Steve Coogan, Christine Langan, Nichola Martin, Henry Normal
  • Vágó:Federico Rosenzvit

Sportolók a szakadék szélén

Minden sportoló időnként a szakadék szélére sodródik. Megoldhatatlannak tűnő nehézségekkel szembesül, úgy érzi elakadt. Leggyakrabban az alábbi gondolatok kavarognak a fejükben:

  • versenyen szétesik a teljesítményem, pedig edzésen minden ment
  • iszonyatosan izgulok, szorongok, hogy minden sikerüljön, mit fog szólni az edző?
  • nem tudok koncentrálni, legalapvetőbb dolgokat is elrontom
  • kezd elmenni a kedvem az egész felkészüléstől
  • folyamatosan kudarcot kudarcra halmozok, van kiút?
  • sérülésből nem tudok visszatérni
  • lehet abba kéne hagynom

A legtöbb sportoló rendkívül elhivatott, szeretné kihozni magából a maximumot. Mégis típushibákat vétenek mentális felkészülésük, versenyeken való pszichés jelenlétükben. Ezek a hibák gyakran akkora méreteket öltenek, hogy minden fizikai felkészülést, energiabeli áldozatot semmissé tesznek. Bénító a felismerés, amikor bevallja magának a sportoló „nem voltam ott fejben…” „nem tudtam megküzdeni az adódó helyzetekkel…” „már reggel éreztem, nem fog menni…”

Az a jó hírem, hogy van megoldás nehézségeidre! Mi minden sportoló álma? Az edzésfelkészülésre feltenni a koronát a versenyen: élvezni a versenyzés minden percét, a maximumot kihozni magadból, elégedetten nyugovóra térni utána. Folyamatosan fejlődni. Lehetnél te is, aki így éli meg a sportját! Ha nem tudod hogyan, segítek.

Az idei olimpiai csapatok jelentős részével több sportpszichológus is támogatta a sportágak legjobbjainak csúcsteljesítményeit. Ma már nélkülözhetetlenné vált az alap technikák ismerete azok számára, akik komolyan gondolják sportjukat, szeretnék fejleszteni magukat, teljesítményüket. A kontroll visszaszerzésével nem csak megtörténnek veled a megmérettetések eseményei, nehézségei; hanem aktívan TE ALAKÍTHATOD KI magad számára az ideális lelkiállapotot, melyben minden vágyad teljesülhet! Olyan technikákat, gyakorlatokat sajátíthatsz el, melyekkel a legváratlanabb helyzeteket is sikeresen meg tudod oldani élesben, önállóan! Kiegyensúlyozott, önbizalommal teli, motivált leszel.

Ne habozz tovább, ha magadra ismertél, ha vágynál a megoldásra! Ha már egy ideje játszol a gondolattal, hogy tudatosabb munkába kezdj, akkor miért várnál még? Miért akarsz még kudarcokat, rossz élményeket gyűjteni? Hívj most, írj most! Kérj időpontot még ma!

www.pszichologus.me

Kiss.Nemes.Veronika.Mokka.Tv2

Sportolók és a szorongás

Mindannyiunk életében számos izgulással, félelmekkel, szorongásokkal teli helyzet van. Egy sportoló az életében felmerülő magánéleti, munkahelyi/iskolai kihívásokon túl a sportjával kapcsolatosan; az edzések, versenyek során létrejövő helyzetek során is tapasztalhatja az izgulás, szorongás jeleit.

Milyen formái lehetnek a szorongásnak, melyből felismerhetjük?

  • izzadás, „vizes tenyér”
  • émelygés, hasi görcsök, hányinger, hasmenés, rossz közérzet
  • fejfájás, erős szívdobogás, alvási nehézségek, rémálmok
  • negatív belső beszéd (pl.: „nem fog menni”, „kevés vagyok”)
  • koncentrációs nehézségek, figyelmetlenségi hibák

A felsoroltak közül egyet-kettőt minden sportoló tapasztalt már sportpályafutása során, míg vannak, akiknek a teljes listához és további tünetekhez is „szerencséjük van”. Leggyakrabban ezek a tünetek a verseny nyújtotta teljesítményhelyzethez kötődnek, hiszen ilyenkor van lehetőség bizonyítani, megmutatni, amit a sportoló tud. Mindenki szeretné a legjobb formáját nyújtani, megfelelni magának, az edzőjének és családjának, stb. Számos fontos tényező figyelembe vétele együttesen hozza létre azt az izgalmi szintet, amelyben ki jobban, ki rosszabbul tud teljesíteni (pl.: verseny fontossága, címszerzés, jelen van-e a „nagy ellenfél”, mióta készül a versenyző, mennyi energia van benne a felkészülésbe, eljött-e egy számára fontos személy szurkolni, mit várnak tőle stb.).

Izgulásra, szorongásra szükségünk van téthelyzetben (nem csak sporteseményen, hanem például egy iskolai vizsgán is)! Ha ez nincs jelen, akkor annyira ellazultak vagyunk, hogy lehetetlenné válik, hogy teljesítsünk, akár már-már el is bóbiskolunk, álmodozunk. Viszont, ha túl sok van belőle, az is jelentősen visszafoghat minket, meggátolhatja, hogy kihozzuk magunkból a maximumot. Nagyon gyakori, hogy akkor alakulnak ki a szorongásos tünetek, amikor a sportoló a versenyhelyzetre gondol, és hirtelen rengeteg negatív dolog eszébe jut azzal kapcsolatban. A szorongás érzése a versenyt megelőző pár napban, de akár pár héten keresztül is tartósan jelen lehet. A tartósan fennálló szorongás kimeríti a szervezetet, így ez az állapot lehetetlenné teszi, hogy a maximumot nyújtsa valaki, mivel lemerülnek energiatartalékai! Így egy fáradt sportoló érkezik a nevezéshez, aki már szeretne „túlesni” a nap megpróbáltatásain, esetleg már el sem megy, visszalép. Ebben a kimerült állapotban gyakoribbak a verseny előtti sérülések, betegségek is.

Egy sportoló számára ezért kiemelten fontos, hogy képes legyen befolyásolni izgulása mértékét. A megmérettetés időpontjára olyan állapotba tudja  hozni magát, ami elősegíti a csúcsteljesítmény elérését. Ez azt jelenti, hogy a felkészülési időszakban és a verseny napján is kontrollálnia kell izgulása mértékét. Sportpszichológusi felkészülés során mind a testi, mind a gondolati szorongás kezelésére gyakorlatokat, technikákat tanul a sportoló, melyeket a megfelelő helyzetekben alkalmazni tud. Ezáltal fokozódik önismerete, és egyre nagyobb kontrollt gyakorolhat saját izgulása felett, ami így már nem az ellensége, hanem jelentős segítőtársa lesz téthelyzetben!

 

www.pszichologus.me

 

Mennyi idő lesz? – bolg bejegyzés

Azt tapasztalom, hogy fontos kérdésként szokott felmerülni pszichológiai segítségnyújtás során, hogy mennyi idő múlva érezhető pozitív változás, hogyan készüljön lelkileg, anyagilag a segítségért forduló. Kimondottan hangsúlyos ez a kérdés sportolóim esetében, akik hétről-hétre megmérettetik magukat versenyhelyzetben, adott határidőre szeretnének jobban lenni, teljesíteni, válaszokat kapni.

Néhány elgondolkodtató kérdésen keresztül segíteném nem csak sportoló olvasóknak megválaszolni ezt a kérdést:

  1. Mennyi ideje áll fenn a nehézség, probléma?
  2. Mióta próbálja saját erőből megoldani különböző módokon? Mik voltak ezek? Melyik hogyan, meddig működött?
  3. Mióta gondolkodik, hogy kér külső segítséget a megoldáshoz?
  4. Mit gondol, hasonló nehézséggel másnak ugyanezek-e a válaszai?
  5. Fogalmazzon meg egy alkalomszámot (akár írja fel), amit elfogadhatónak gondolna a változás érdekében!

 

Lássuk, én mit tapasztalok:

Ahogyan a válaszok, úgy a megoldás időtartama is erőteljesen személy, és helyzetfüggő. De nem szeretném megválaszolatlanul hagyni a kérdést. Nagy általánosságban klienseim esetében azt látom, hogy 4-6 alkalommal már javulásról számolnak be. Önmagában az első alkalomnak óriási feszültségoldó szerepe van, hiszen elszánta magát az egyén, hogy aktívan megoldást keressen, szembenézzen nehézségeivel. Eljön, összefoglalja, elmeséli az elmúlt időszak tapasztalatait, ami által máris körvonalazódnak megoldási lehetőségek. Sok esetben elég pár alkalommal találkoznunk és „beindítani a motort”, azaz a változást, elmozdulni a holt pontról és máris megindul a fejlődés.

Komolyabb, felépített pszichológiai felkészülési, megoldási terv időtartama a sportoló/kliens további igényeitől, kérdéseitől függ. Ilyenkor részletesen átbeszéljük, hogy mit vár a folyamattól, hány alkalmat tud erre szánni, mit lát elérendő célnak, van-e határidő, amikorra már optimális lenne a javulás (pl.: nagyobb verseny, meccs; fontos döntés az életében). Gyerekek esetében ez mind a szülőkkel, mind a gyermekkel átbeszélésre kerül. Ha részletek tisztázása után egy izgalmas önismereti munka kezdődik, mely során nő a tudatosság, hatékonyság érzése, és az önbizalom.

Nagyon élvezem a sportolókkal való munkát, mivel rendkívüli módon elkötelezettek, motiváltak a változás előmozdítására, így nagyon dinamikusan, gyorsan lehet velük haladni!

 

tv2kep

Sportolók és kabaláik – TV2 Mokka

2016. 06. 23-án reggel a TV2 Mokka című műsorában Demcsák Zsuzsával és Szebeni Istvánnal beszélgettem

A sportpszichológiai felkészülés során fontos az optimális teljesítményhez megfelelő lelki állapot kialakítása, ebben a sportolók nagy részének segítséget jelentenek kabaláik, melyek fokozzák biztonságérzetüket, csökkentik szorongásaikat.

Sportoló gyerekek

A szülő gyermeke legjobb ismerője! Ezért elsők között veheti észre, ha segítségre van szükség. Látja gyermeke viselkedésének, kedvének, teljesítményének változását. Ha a saját ötletek végére értek már, és az áhított javulás még nem jött el, akkor mindenképpen érdemes szakmai segítséget igényelni. Sportoló gyerekekkel dolgozva összeszedtem a leggyakoribb megkeresések témáit. Ez a lista segíthet eligazodni, ha bizonytalanok vagyunk a továbblépés szükségességét illetően.

Mely nehézségek esetén érdemes fontolóra vennünk sportpszichológus segítségét?

  • gyermekünk edzésen szenzációs, szárnyal; versenyen közelében sincs edzésteljesítményének
  • úgy látjuk nincs önbizalma, lekicsinyli teljesítményét, tudását
  • nagymértékű izgulást látunk rajta verseny, esetleg edzés előtt is
  • felmerült az abbahagyás gondolata
  • edzés, verseny előtt hasmenés, hányás, hőemelkedés stb. jelentkezik; végül ha nem megyünk, szinte azonnal elmúlnak a tünetek
  • mind az edzés, mind a versenyteljesítmény rövid idő alatt sokat romlott
  • tanulás és/vagy élsport?
  • fontolóra vettük az élsportolói életpályát
  • koncentrációs nehézségek
  • edző javaslatára
  • sérülés(ek) gátolják a felkészülést

Gyerekek esetén első alkalommal mindig a szülőkkel találkozom. A személyes konzultáción átbeszélhetjük, mik a fő problématerületek, miben látják, hogy segítségre szorul gyermekük. Tisztázzuk a felmerülő kérdéseket, ezután indulhat a közös munka a gyerekekkel.

Mikor érdemes felkeresi a sportpszichológust? – Blogbejegyzés

A bejegyzés a Pszichológuskereső internetes portálon olvasható az alábbi linkre kattintva.

http://pszichologuskereso.hu/blog/mikor-erdemes-felkeresi-sportpszichologust

Sportolók drogfogyasztása – TV2 Tények

Tények 2015. 05. 02. interjú részlet

http://tv2.hu/musoraink/tenyek/175362_kokainoztak_a_kajakosok..html

interju

A ma esti Tényekben a sportolók droghasználatáról kérdezett Mágó Károly, a TV2 riportere.

A WADA 2015-ös listája tartalmazza a kokaint. Rövid távú hatásai miatt azonban csak akkor számít doppingszernek, ha az illető a verseny időpontjában használta a szert.

Sportolók esetében drogfogyasztást rengeteg körülmény eredményezhet. Az egyik legkiemelkedőbb a társas nyomás (pl.: csapattárs, baráti kör ajánlja, kínálja) akár teljesítményfokozó céllal, akár bulikellékként.  Azonban mindig érdemes átgondolni, hogy milyen hosszú távú hatásokkal járhat a szerhasználat az egészség, sportkarrier szempontjából. Mivel a tempó feszített, az elvárások magasak, az edzésmunka kemény a szervezetben természetesen felmerül a feszültségoldási szükséglet.  Nem mindegy azonban, hogy milyen módszert választunk erre a célra! Egy versenysportolónak mindenképpen érdemes személyre szabott relaxációs technikát elsajátítani, és beépíteni a felkészülésbe, edzés- és versenyprogramba, mely segítségére lehet a feszültségszint szabályozásában, gyorsabb regenerálódásban.

 

© 2020 PSZICHOSAROK

WEBOLDAL KÉSZÍTÉS - beonlineLAP TETEJÉRE ↑