Mindannyiunk életében számos izgulással, félelmekkel, szorongásokkal teli helyzet van. Egy sportoló az életében felmerülő magánéleti, munkahelyi/iskolai kihívásokon túl a sportjával kapcsolatosan; az edzések, versenyek során létrejövő helyzetek során is tapasztalhatja az izgulás, szorongás jeleit.

Milyen formái lehetnek a szorongásnak, melyből felismerhetjük?

  • izzadás, „vizes tenyér”
  • émelygés, hasi görcsök, hányinger, hasmenés, rossz közérzet
  • fejfájás, erős szívdobogás, alvási nehézségek, rémálmok
  • negatív belső beszéd (pl.: „nem fog menni”, „kevés vagyok”)
  • koncentrációs nehézségek, figyelmetlenségi hibák

A felsoroltak közül egyet-kettőt minden sportoló tapasztalt már sportpályafutása során, míg vannak, akiknek a teljes listához és további tünetekhez is „szerencséjük van”. Leggyakrabban ezek a tünetek a verseny nyújtotta teljesítményhelyzethez kötődnek, hiszen ilyenkor van lehetőség bizonyítani, megmutatni, amit a sportoló tud. Mindenki szeretné a legjobb formáját nyújtani, megfelelni magának, az edzőjének és családjának, stb. Számos fontos tényező figyelembe vétele együttesen hozza létre azt az izgalmi szintet, amelyben ki jobban, ki rosszabbul tud teljesíteni (pl.: verseny fontossága, címszerzés, jelen van-e a „nagy ellenfél”, mióta készül a versenyző, mennyi energia van benne a felkészülésbe, eljött-e egy számára fontos személy szurkolni, mit várnak tőle stb.).

Izgulásra, szorongásra szükségünk van téthelyzetben (nem csak sporteseményen, hanem például egy iskolai vizsgán is)! Ha ez nincs jelen, akkor annyira ellazultak vagyunk, hogy lehetetlenné válik, hogy teljesítsünk, akár már-már el is bóbiskolunk, álmodozunk. Viszont, ha túl sok van belőle, az is jelentősen visszafoghat minket, meggátolhatja, hogy kihozzuk magunkból a maximumot. Nagyon gyakori, hogy akkor alakulnak ki a szorongásos tünetek, amikor a sportoló a versenyhelyzetre gondol, és hirtelen rengeteg negatív dolog eszébe jut azzal kapcsolatban. A szorongás érzése a versenyt megelőző pár napban, de akár pár héten keresztül is tartósan jelen lehet. A tartósan fennálló szorongás kimeríti a szervezetet, így ez az állapot lehetetlenné teszi, hogy a maximumot nyújtsa valaki, mivel lemerülnek energiatartalékai! Így egy fáradt sportoló érkezik a nevezéshez, aki már szeretne „túlesni” a nap megpróbáltatásain, esetleg már el sem megy, visszalép. Ebben a kimerült állapotban gyakoribbak a verseny előtti sérülések, betegségek is.

Egy sportoló számára ezért kiemelten fontos, hogy képes legyen befolyásolni izgulása mértékét. A megmérettetés időpontjára olyan állapotba tudja  hozni magát, ami elősegíti a csúcsteljesítmény elérését. Ez azt jelenti, hogy a felkészülési időszakban és a verseny napján is kontrollálnia kell izgulása mértékét. Sportpszichológusi felkészülés során mind a testi, mind a gondolati szorongás kezelésére gyakorlatokat, technikákat tanul a sportoló, melyeket a megfelelő helyzetekben alkalmazni tud. Ezáltal fokozódik önismerete, és egyre nagyobb kontrollt gyakorolhat saját izgulása felett, ami így már nem az ellensége, hanem jelentős segítőtársa lesz téthelyzetben!

 

www.pszichologus.me