Pszichológus, Sportpszichológus

Címke: sportpszichológia

Sportágválasztás

A Pszichoforyou felkért, hogy beszélgessünk a gyerekek sportágválasztásáról.

Nagyon örültem a cikk ötletének, ugyanis azt tapasztalom, hogy Magyarországon még a felnőttek többségének nem épült be a mindennapi rutinba a sportolás. Pedig egészségmegőrző funkciója miatt rendkívül fontos lenne a rendszeres mozgás. Segít megelőzni a szív-és érrendszeri megbetegedéseket, kontroll alatt tartja a súlyt, így elkerülhető az elhízás, majd az abból fakadó magasvérnyomás, inzulinrezisztencia, cukorbetegség, ízületi kopás. Ülő életmódunk miatt megszaporodtak a tartáshibák, gerincproblémák is, amit szintán mozgással tudunk ellensúlyozni. Az emberi test alapvetően nem az ülésre lett kitalálva, nem tud alkalmazkodni ekkora életmódbeli változáshoz ilyen rövid idő alatt.

Óvodás korban még napi 3 óra mozgást javasol a WHO, mely lehet kötetlen játék, játszótéren szaladgálás, szabad mozgás-táncolás otthon, kertben, rollerezés-biciklizés ovi előtt-után, stb.

Kisikolás kortól a napi 60 perc mozgás volna jó naponta, ami lehet 2×30 perc kutyaséta, séta az iskolába és haza, kerékpározás, udvari mozgás (sajnos sok gyerek az udvari idő alatt a telefonját használja egy padon ülve! Emellett heti 3 alkalommal erősítő gyakorlatok végzés javasolt, ami megvalósulhat szervezett sportegyesületi keretben, egy adott sportág mozgáskultúráját elsajátítva. Egészségmegőrzés szempontjából iskolás gyerekeknek optimális lenne a napi 60 perc séta + heti 3 valamilyen szervezett edzés bevezetése a mindennapokba.

 

Fontos kitérnünk a fizikai pozitívumok mellett a lelki hatásokra is. Mozgás során boldogságérzetet okozó és fájdalomcsillapító hormonok szabadulnak fel a testben, ami kiegyensúlyozott hangulatot alakít ki, segít levezetni a napi feszültséget, stresszt. Sokszor hatékonyabb a rendszeres mozgás, mint az antidepresszánsok alkalmazása a depresszió, vagy a szorongásos megbetegedések kezelésében! Az edzettebb test pozitívabb testképpel, önképpel, önbizalommal jár együtt.

Ezen pozitív hatások miatt azt gondolom, mindegy mit, de sportoljunk rendszeresen, mozogjunk többet a mindennapok során!

A Pszichoforyou cikke az alábbi linken érhető el:

Sporttal a testi-lelki egészségért

sportpszichológia

sportpszichológia

 

RTLReggeli – Olimpia 2020 Tokió

Ma reggel az olimpiai részvételtől való visszalépés lelki vonatkozásait szedtük össze Simone Biles példáján keresztül.
Rendkívül nehéz a fizikai és lelki formaidőzítés összehangolása, lemondásokkal teli a felkészülés (barátokra,családra,hobbikra kevesebb idő, energia jut). Simone visszalépése példaértékű minden sportoló számára: a másoknak való megfelelés helyett saját érzéseire, mentális állapotára összpontosítva be merte vállalni,hogy éremesélyesként inkább visszalép. A teljesítmény,lehetséges helyezés elé rangsorolva pszichés egészségét.
Biztos vagyok benne, hogy nehéz döntés volt ez számára, hiszen olimpiai érem közelébe nem kerül minden sportoló minden héten.
Ugyanakkor döntésével megvédte testét-lelkét egy lehetséges sérüléstől, műtéttől, hosszú gyógyulástól, vagy akár azonnali karrierbefejezéstől. Ha egy sportoló érzi, hogy nincs a toppon könnyen figyelmetlenségi hiba és sérülés lehet a végeredménye a rossz mentális állapotnak. 10 sérült sportolóból 7-8 esetén ezt találjuk a háttérben a sportpszichológiai felkészítés során: kimerültség miatti hibát, túlterhelést, rosszul kivitelezett mozdulatot.
Mielőtt bárki elítélné a visszalépést vagy egy-egy rossz helyezést, azelőtt gondoljon bele, hogy a sportolók is emberek! Hibáznak, nincsenek mindig a csúcson (sajnos néha pont az olimpia hetében van mélypontjuk), óriási nyomást jelent számukra a döntőbe kerülés, érem szerzés, címvédés. Kaphatnak rossz hírt családtagjaikról, ami kibillentheti őket egyensúlyukból. Lehetnek kiégve,vagy enyhébben sérülve, amit nem kötnek az orrunkra, de befolyásolja teljesítményüket. Senkitől se reális elvárás,hogy 4 évete bizonyos kijelölt napokon legyen a munkateljesítménye a csúcson! Az olimpiai versenyzők megpróbálják a lehetetlent, mindig lesz, akinek összejön az időzített top forma és lesz, akinek pont nem jön ki a lépés (olimpia előtti hetekben vagy utána kerül csúcsformába). Fogadjuk el,hogy ilyen az élsport!
Napi humorbonbon, hogy az epizód szó beakadt nálam gondolatban a periódus szóba, így sikerült nyelvújítanom az epizódus szóval 😅🙈 legalább ékes bizonyíték, hogy a pszichológus is ember, én is hibázom 😊
A beszélgetés az alábbi linken tekkinthető meg:
Sportpszichológia, Olimpia

Sportpszichológia, Olimpia

Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus

Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus

Filmajánló – Unbroken

Calum Von Moger gyerekként a tanulást nem igazán szerette, de minden délután edzett az iskola után. Kidolgozott izmai hamar elismerést váltottak ki környezetéből. Fiatalon sokféle munkát csinált (árufeltöltés, gyerekfelügyelet, tereprendezés), amik mellett csak hobbi szinten tudott a testépítésre figyelni. Sokszor volt fáradt egy-egy átdolgozott nap után, mégis elment edzeni. 18 évesen nyert már amatőr testépítő versenyt szülőföldjén Ausztráliában. Egy barátja feltöltött róla egy inspirációs edzés videót a youtube-ra, amivel hirtelen a testépítéssel foglalkozók érdeklődésének középpontjába került. Ausztráliából szponzorációs és reklám szerződésekkel keresték meg, így Amerikába költözött. Végre a testépítésre koncentrálhatott. Megnyerte a Mr. Universe vernyenyt két alkalommal is, emellett  óriási nézettséget ért el youtube csatornája. Ma már saját ruhamárkával és táplálékkiegészítő termékcsaláddal és testépítéssel foglalkozó rendezvényekkel is foglalkozik.

unbroken.sportpszichologia

Karrierje csúcsán felkérték Arnold Schwartzenegger eljátszására a Bigger (2018) című filmben.  A film forgatásának befejezése után egy edzésen (amiről természetesen van videó felvétel) elszakadt a bicepsze. Sportpszichológiai szempontból érdekers, hogy figyelmetlenség, felelőtlenség, fáradtság, vagy egyszerűen egy peches rossz mozdulat miatt történt-e a baleset. A film nagy érdeme, hogy betekinthetünk egy élsportoló számára mit jelent a több hónapos kihagyás az edzésmunkából. Calum bal karjának mozgástartományát 4-5 hónapos rehabilitációval tudta visszanyerni. Ezt követően az újrasérülés nehézségeivel kellett szembenéznie, ráadásul szabadidős extrémsportolás miatt. Most sokan felhorkanhatnak, minek kell extrém sportolni… minek  kockáztatott? Jó kérdés, erre nem ad választ a doku. De végigkövethetjük a második rehabilitációs utat, ami jóval hosszabb, mint az első. Hogyan vészeli át Calum az újabbb műtétekkel, felépüléssel járó hónapokat? Mit segíthet mindebben egy kutya? Mire tanította ez az időszak? Milyen egy testépítőnek elveszítenie 20 kg izmot? Hogyan érintette a depresszió és mit érez a közösségi média hátrányainak? Erről szól a film! A Netflix kínálatában elérhető.

 

Fejlődés fókuszú gondolkodás

A fejlődés fókuszú gondolkodás (growth mindset) Carol Dweck pszichológia professzor nevéhez kötődik, aki kutatásai során arra jutott, hogy az emberek gondolkodásmódja meghatározó abban, kékpesek lesznek-e kibontakoztatni a bennük rejlő képességeket, tehetségeket. Két típust azonosított, amit érdemes megismernünk!

Ha valaki rögzült szemléletmóddal látja a világot, akkor:

  • kerüli a kihívásokat
  • hamar feladja, ha akadállyal szembesül
  • nem tudja megfogadni az építő kritikát
  • feleslegesnek gondolja az erőfeszítéseket
  • retteg mások sikereitől, azok önbizalomcsökkentően hatnak rá
  • azt hiszi, a képességei születésétől fogva adottak és fejleszthetetlenek
  • eleve eldöntöttnek gondolja, hogy valaki jó vagy rossz valamiben

Ha valaki fejlődésközpontúan gondolkodik, akkor:

  • keresi a kihívásokat
  • kudarcélmény esetén is kitartó marad
  • meghallgatja, beépíti a kritikát
  • mások sikereiből tanul, példának tekinti őket
  • szükségesnek látja az erőfeszítéseket,  hogy eredményt érjen el, így tesz is azért, hogy jobbá váljon
  • képességeit fejleszthetőnek gondolja
  • jobb önbecsülése van
  • elégedettebb magával

Sportpszichológiai konzultációk során általában átbeszéljük, hogy az adott kliens életében hogyan jelenik meg ez a két gondolkodásmód. Ki lehet alakítani a fejlődésfókuszú hozzáállást a sporthoz, az élethez! Pl.: „nem bírom a versenystresszt” helyett már azt fogja gondolni, hogy „megküzdök a stresszel, tanultam és alkalmazom a megfelelő módszereket ehhez. „

Sorozatajánló – Kisokos az élethez

A Netflix 5 részes dokusorozatában híres edzők mesélnek sportkarrierjükről, edzői pályafutásukról és szemléletük fő szabályairól.

Az első részben Doc Rivers a Boston Celtics kosárcsapat edzője szólal meg. Doc Rivers annak ellenére lett kosara, majd edző, hogy iskolai tanára kijelentette: ne álmodozz! Milyen meghatározó 1-1 pedagógusi megszólalás egy gyerek életében, hogy felnőttként is felemlegeti az élményt! Emellett meg mennyire pontatlan és mennyire nem lett igaza! Doc Szerint:

  1. Juss el a célig
  2. Ne legyél áldozat
  3. Az ubuntu egy életmod
  4. Nyomás alatt lenni kiváltsag
  5. A bajnokok mindig folytatják!

Hogy mit ért ezalatt az 5 szabály alatt, az kiderül a sorozatból, nézzétek meg, tanulságos!

kisokosazelethez.sportpszichologia

A második részben Jill Ellis az amerikai női focivállogatott edzője mesél életéről. Egy kimondottan férfiasnak gondolt sportban a fociban érvényesült női edzőként. Nehéz feladat volt a női focivállogatott elismertségét kivívni, de sikerült nekik. A játékosok elérték, hogy fizetésük ne maradjon el messze a férfi játékosok fizetésétől, játékukkal lebilincselték a nézőket. Jill Ellis nyíltan beszél belső harcáról, melyet párja felvállalásáért, és az örökbefogadásért vívott magában. Tanulságos ahogyan a magánéletét kizárta a felkészülésből és a pályáról, így az sosem befolyásolta a felkészülést, majd megfelelő időpontban a megfelelő információkat elmondta játékosainak.

A harmadik részben José Mourinho foci edző mondja el nekünk, hogyan jutott el a felismeréstől, hogy nem elég tehetséges hivatásos foci játékosnak addig a célig, hogy edzőként viszont kiválóság lehet. Eredményei őt igazolták, hiszen mind az angol, mind az olasz és a spanyol bajnokságot is megnyerte mindig új és új csapattal. Ennek a résznek igazán mulatságos, vidám hangulata van, Mourinho hozza a formáját, ami miatt sose kedvelték az újságírók, mégis rendkívül sokat tanulhatunk szarkasztikus humora mellett elejtett fontos meglátásaiból, melyekből a kedvencem: nem az a lényeg, hogy egy kiváló játékost edzőként pl. Ronaldot megtanítsd focizni! Az edzőség lényege, hogy a játékosokat abban az adott csapatban tanítsák meg jól játszani, együttműködni, hiszen a válogatotti szinten focizni már mindenki tud!

A negyedik részben Serena Williams legendás teniszezőnő edzője Patrick Mouratoglou szólal meg, aki visszahozta játékos válságából Serenát. A félénk fiúból egy teniszakadémia vezetője lett, a világ top 100 játékosa közül sokan készülnek vele. Patrick erőssége megfigyelőképességében rejlik, nagyon pontosan meg tudja ítélni játékosai és ellenfeleik lelkiállapotát, melyet fiatalkori félénkségének köszönhet. Szociális szorongása olyan mértékű volt, hogy egy évig meg sem szólalt a pszichológusánál. Örömteli látni őt nyilatkozni, hiszen egy nyitott, pozitív kisugárzású férfit látunk, amihez hozzájárulhatott a jókor kért terápiás segítség. Régi gyengeségéből erősséget kovácsolt általa. „Mindenkinek vannak korlátai és ezek a határok nem technikaiak, taktikaiak vagy fizikaiak. Hanem mentálisak.” Patrick ezek leküzdéséről mesél, hogyan lépte át ő mentális gátjait, és hogyan segíti ezt elő játékosainál.

Az ötödik részben Dawn Staleyt ismerhetjük meg, aki a Hall of Fame kosárlabdajátékosa, valamint az amerikai női kosárlabdavállogatott és a Dél-Karolina edzője. Kitartó munkájával és a szurkolók megnyerésével dél-karolinai egyetemi csapatot bejutatta a bajnokság döntőjébe, majd a csapattal megnyerték a döntőt. Vallja, hogy fejlődni, csak a komfortzónán kívül lehet. Ez sose kellemes, de pont ez a lényege, így bír változásra. Dawnt ez a gondolat segítette a tanulásban és a kosarazásban is, valamint ezt adja tovább játékosainak is.  24 órás szabályával segít túljutni mind a vereségen, mind a győzelmen játékosainak. Ilyenkor egyszerűen csak tovább kell lépni! 24 óra van a sírásra és az örömre is, majd folytatni kell a munkát. Ezzel mélyen egyetértek, a kavargó érzelmek ilyenkor nem teszik lehetővé a meccs teljesítmény reális értékelését. Én is javasolni szoktam a sportpszichológiai felkészítés során, hogy a megmérettetést követő 24 órában ne agyaljanak a technikai elemeken, hiányosságokon a sportolók, ilyenkor csak az érzések megélésére koncentráljanak.

 

Én csak néhány gondolatot emeltem ki, melyek engem megfogtak az 5 kiválóság gondolataiból. Keressétek meg nektek melyik útravaló segít sokat.

Edzésnapló

Egy számomra kedves félkészülést segítő, követő eszközről írnék ma: az edzésnaplóról.

Sportpszichológia, edzésnapló

Sportpszichológia,
edzésnapló

Miért lehet hasznos a sportpszichológiai és a fizikai felkészülés során?

  •  beleírhatóak a rövid-, közép- és hosszú távú célok
  •  lehet papíralapú (egy ilyen van a képen a kezemben), és lehet digitális, amit az okostelefonján vezet valaki
  • önbizalomnövelő eszköz azáltal, hogy visszaolvashatóak az elmúlt időszak, szezon eredményei, akár tételesen, hogy miben fejlődött a sportoló
  • követhető a terhelhetőség, időben felismerhető, ha pihenésre van szükség
  • írhatja a sportoló, de írhat bele az edző is észrevételeket, így a külső megfigyelés összevethető a belső megéléssel (értékelő beszélgetések jó kiinduló alapja)
  • vezethető átmeneti jelleggel, vagy állandóan
  • hibajavítás kulcsfogalmai felsorolhatóak benne egy-egy gyakorlatra, mozgássorra bontva
  • példaképek idézeteiből lehet egy motivációs gyűjteményt vezetni benne, amihez mindig fordulhatunk, ha elbizonytalanodtunk, motivációnk leesett
  • összeszedhetjük korlátozó gondolatainkat, és átkeretezhetjük, pozitívvá formálhatjuk őket, edzés/verseny előtt átolvasva ez nagyban elősegíti a fókuszálást
  • a kézírás rendszerezi a gondolatokat, segít elmélyíteni a technikai, gondolatbeli tudást
  • rendszerességre szoktat, keretet ad, ezáltal segíti a teljesítményt

Nem csak sportoló klienseimmel szoktuk kihasználni a naplóírás előnyeit. Sokan tudják a fejlődésüket turbózni, követni különböző egyénre szabott napló vezetésével. Mindig biztatom őket, hogy válasszanak egy erre a célra kijelölt füzetet és igényeikhez igazítsák a jegyzetelés módszerét, a napló struktúráját. A kipróbálásra mindenkit biztatnék akár hobbi, akár versenysportol. Ha pozitívak a tapasztalatok, akkor egy remek utitárs válhat az edzésnaplóból.

Egy gyilkos elméje – filmajánló

 

A Netflix 3 részes dokumentumsorozata Aaron Hernandez NFL sztárjátékos bírósági tárgyalásainak közvetítésével járja körül, hogy bűnös vagy ártatlan gyilkosság vádjában a sportoló.

Párhuzamosan haladva a tárgyalásokkal hallhatjuk a börtönből Aaron és menyasszonya telefonbeszélgetéseit, illetve végigkövethetjük, hogyan lett egy brutálisan bántalmazó, alkoholista apa fiából ünneplet sportoló. Karrierje mérföldkövei mellett megismerhetjük egyre elburjánzó függőségét, és agresszív kitöréseit. 2010-ben szerződött le a New England Patriots csapattal, ahol felvételekor személyiségprofilja kiértékelésekor óva intették a csapatot a gyenge szociális készségei miatt.  Fizikai adottságai, a pályán mutatott kiváló teljesítménye miatt a csapatvezetés úgy döntött kockáztatnak és szerződnek vele. Edzésmunkájával, meccsteljesítményeivel maximálisan elégedettek voltak. Bombaként robbant letartóztatásának híre 2013-ban, amikor leendő sógora megölésével megvádolták. 2015-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Már eddig is érdekes a történet, de érkeznek a további csavarok!

2016-ban kettősgyilkosság vádjával ismét a vádlottak padján találja magát, és bár ezalól a vád alól felmentették, és folyamatban volt életfogytiglani ítéletének fellebezése, 2017-ben Aaron felakasztotta magát saját cellájában. Mivel az amerikai-foci történetének nem ez az első öngyilkossága, így Aaron agyát is vizsgálatok alá vetették. Hármas szintű CTE-t (krónikus traumatikus enkefalopátia) állapítottak meg nála (negyedik és végső stádium a teljes demens állapot), ami az egyik legsúlyosabb állapotú elváltozás volt az addig vizsgált játékosokhoz hasonlítva. A CTE tünetei közé sorolják a prefrontális terület sorvadását (ez az agyi terület felelős a logikus gondolkodásért, döntéshozatalért, gtálási funkciókért), mely lobbanékonysághoz, erőszakossághoz, elhamarkodott döntésekhez és impulzív cselekedetekhez vezet. Vajon része lehetett a gyilkosság elkövetésében az agyi érintettségnek? Ki a felelős? Aki a pisztolyt meghúzta, vagy  a sportág, ami jelentős agyi károkat okozott? Lehetett-e szerepe Aaron indulataiban az eltitkolt biszexualitásának,melyet ez az erősen homofób sportág nem tűr meg? Elképzelhető, hogy egy antiszociális személyiségzavarban szenvedő szociopata volt, aki képtelen egészséges mértékű empátia és bűntudat átélésére, ezért elfogadhatónak tart lelőni valakit, ha nézeteltérésük támad?

Nos a sorozat ezekre a kérdésekre nem ad választ, még azt se tudjuk meg minden kétséget kizáróan, hogy tényleg ő követte-e el a gyilkosságokat. Ennek ellenére a hátteret alaposan körüljáró dokumentumfilmben lesz részünk, mely megmutatja, hogy bűncselekményhez, büntetőeljáráshoz, majd öngyilkossághoz vezetett Aaron Hernandez esetében az életútjában fellelhető élmények, traumák és környezeti hatások kölcsönhatása. Melyek ezek a traumák, és környezeti tényezők, ezt ismerhetjük meg részletesen ismerősök, barátok, újságírók, ügyvédek elbeszéléséből. A sportolók is emberek, követhetnek el bűncselekményeket, szenvedhetnek el érzelmi- és fizikai traumákat. Megítélésükön alakít-e pontszerzési átlaguk? – ezt döntse el mindenki maga.

aaronhernandez.cte.Kép forrása: Netflix: Killer Inside: The mind of Aaron Hernandez

A tökély nyomában – Da Vinci Learning

Két részes tévéműsor keretében ismerhetjük meg a technológia és azon belül a sportpszichológia fontosságát, alkalmazhatóságát az élsportban. Michael Johnson volt olimpikon sprinter kalauzol bennünket 2 x 50 percben.

Rendkívüli gyorsasággal fejlődik az emberi sportteljesítmény.  A globalizációval egyre inkább megtalálják 1-1 sportra alkalmas fizikumú sportolókat.  Bő 100 év alatt 1.5 órával csökkent a maraton futásának legjobb ideje! Ha sikerül kiválasztani a jó alapanyagot, akkor hogyan turbózhatja a maximumig a tudomány a jó genetikai adottaságú egyén teljesítményét.

Tudomány, gének, technológia,  szülői hatások, belső motiváció, sportpszichológia hozzájárulása az eredményhez, és a gyerekek lelkesedésének megőrzésének módja derülnek ki a műsor első részéből. Olimpikonok mesélnek saját karrierjükről, nehézségeikről, jó mentális állapotuk megteremtéséről. Laborok, teljesítményközpontok épültek az élsportolók teljesítményfokozása köré.

Az első rész ezen a linken tekinthető meg:

https://www.dailymotion.com/video/x5f4myi

Sportpszichológiai tudás szempontjából a második rész az igazi csemege, mely ezen a linken tekinthető meg:

https://www.dailymotion.com/video/x5f4ney

A második rész kiemeli, hogy ha már a fizikai felkészülés csúcsra van járatva a legtöbb sportoló felkészülésében, akkor a további versenytársakkal szemben szerezhető előnyök  a mentális felkészülésben rejlenek. A mentális felkészülés adja meg a lehetőséget, hogy a legjobb teljesítmény szülessen a legnagyobb nyomás alatt is.  Sportpszichológiai/sportpszichiátriai felkészítés megtanít kezelni a negatív érzéseket. Növeli az önismeretet, ami a saját szellemi működést jelenti. Ilyen további lehetőség rejlik például a limbikus rendszer (csimpánz rész) irracionalitásának kezelésében, vagy a megfelelő alvási rutin kialakításában, az idegrendszeri, és testi feltöltődés megfelelő kialakításában, monitorozásában. És vajon hogyan lehet az edzésre felkészíteni az agyat idegstimulációval?

Limbikus rendszer fontossága az érzelmek és a viselkedés szervezésében.

Limbikus rendszer fontossága az érzelmek és a viselkedés szervezésében.

Technikai, pszichikai támogatással hosszabb pályafutás, kevesebb sérülés válik így elérhetővé mindenki számára, a folyamatos fejlődés és csúcsteljesítmények mellett.

Motiváció – blogbejegyzés

Motiváció 2 típusát különböztetjük meg sportpszichológián belül: belső és külső moivációt.

Önjutalmazó (intrinzik) motiváció kialakulása rendkívül fontos a hosszú távú célok elérése szempontjából. Ilyenkor azért edz a sportoló, hogy saját képességeit fejlessze, egyre jobb legyen, miközben a fejlődés folyamatára, annak élvezetére fókuszál a versenyeken elérhető helyezések, és mások visszajelzései helyett. Azaz a sportjának végzése közben érezhető élvezet önmagában jutalmazó értékkel bír számára. Így egyre hatékonyabb, gyorsabb, teherbíróbb és elégedettebb a sportoló. Belső motiváció esetén gyakran tapasztalható flow (áramlat) élményt a sportolás során, mely erős megerősítő hatással bír, az adott cselekvés ismétlésére ösztönöz (pl.: edzésmunka és meccseken való részvétel önmagában jutalmazó eredménytől függetlenül). Belső motivációs bázissal rendelkező sportolók önmaguk meghaladására, fejlesztésére törekszenek, ahelyett hogy XYZ ellenfelet „lenyomnák, legyőznék”. Fókuszuk saját magukon van a másik helyett. Fontos tudnunk, hogy ezt a hozzáállást kialakíthatjuk, működtethetjük életünk során, nem születik velünk. Tehát, ha most nem vagyunk birtokában, ne csüggedjünk, törekedjünk kialakítására.

 

sportpszichológus

A sportpszichológus  segíthet, hogy ne csak az agyalás bajnoka legyél!

 

 

Külső (extrinzik) motiváció esetén valamilyen jutalom elérése, vagy valamely hátrány, büntetés elkerülése motiválja az egyént. Sportolók esetén ez lehet: bajnoki cím, azzal járó pénzdíj; edző vagy a szülő elismerésének; rajongók rajongásának elérése; reklámszerződés megkötése. Elkerülés esetén lehet, hogy a fizetés megvonást, megélhetését félti a sportoló, vagy az edzői/szülői kritikától, letolástól tart, esetéleg a közvélemény negatívba fordulását szeretné elkerülni. Gyakori tapasztalat, hogy gyerekkorban a szülők, tanárok büntették a rossz teljesítményt, akár fizikai agresszióval, akár heves szóbeli letolással, szoba fogsággal, zsebpénz megvonással, vagy csendbüntetéssel (szeretetmegvonással, nem szóltak hozzá, amíg nem javított eredményein).  Ilyenkor az elkerülésből fakadó szorongás, félelem csökkentése a motiváció, nem a pozitív vágyódás a jobbá válásra, vagy a fejlődés élvezete. Hosszabb távon gyakoribbak lesznek a motivációs válságok, ingatag lesz az önbizalom, gyors lesz a kiégés. Ha felfedezni véljük ezeket a visszajelzés típusokat élettörténetünkben, jelenlegi mentális állapotunkban dominál a szorongás-félelem, akkor érdemes sportpszichológus segítségét kérni, és feldolgozni, átformálni a külső motivációt belsővé. Keressük meg sakát örömünket, hajtóerőnket a mindennapokban, edzéseket, versenyeken! Ne mások miatt, magunk miatt teljesítsünk!

Sérülés pszichológiája, sorozatajánló: Jeges élet

Egy sportkarrier során vannak szerencsés sportolók, akik sosem sérülnek, és vannak, akik kisebb-nagyobb sérülésekkel kell hogy megküzdjenek. A fizikai rehabilitációt követően (akár műtét, gyógytorna, hosszabb kihagyás után) a pályára visszatérő sportolóban mindenféle érzés kavarog az edzéseken. Általában sajnálják a kihagyott felkészülési időt. Félnek, hogy elhúznak mellettük versenytársaik, vagy kikerülnek a kezdő csapatból. Türelmetlenek, hogy mikor érezhetik a sérülés előtti csúcsformájukat újra. Az edzésmunka során többen megtapasztalják, hogy kerülik azokat a ( vagy a hasonló) mozdulatokat, melyek a sérüléshez vezettek. Ilyenkor nagyon fontos a sportpszichológusi támogatás, hogy újra terhelhető legyen az adott testrész, és minden mozdulatban, gyakorlatban ugyanúgy terhelje a gyógyult területet is a sportoló, ahogyan a sérülés előtt használta.
Emellett a szorongás különböző szintjeivel szembesülnek a sportolók. Vannak, akiknek néhány szorongáscsökkentő, relaxációs technika segít csökkenteni a szorongás szintet. Vannak, akiknél erőteljesebb pániktünetek, vagy poszttraumás stressz tünetek jelentkeznek és magánéletükben is jelentős szenvedéssel jár ezek átélése, eszköztelennek érzik magukat, nem tudják mi lenne a jó megoldás, hogy megszabaduljanak szenvedést jelentő negatív érzelmi súlytól.
Gyakran keresik a válaszokat a sportolók, miért pont ők, miért akkor, miért úgy ahogy történt meg a sérülésük. Többféle választ szoktunk erre találni:
túlterheltség következtében következett be a sérülés sportolás közben (kifáradt a sportoló, csökkent a figyelmi kapacitása és mégis vállalt még egy versenyt, vagy beállította az edzője még egy meccsre; vagy folytatta a nehéz edzésmunkát), ilyenkor a szervezet szinte kikényszeríti a pihenőt a sérüléssel. Van, hogy ez egy kisebb húzódás, de van hogy komoly műtéti kezelést igénylő hónapokig elhúzódó felépülést igénylő sérülés történik.
civil életében szerzi a sérülést (pl.: családi síelés, nyaralás, baráti bulik alatt), és ez vagy összefügg a pihenés rejtett igényével (iskolában/ munkában/sportban), vagy nem
figyelmet, törődést szeretne a sportoló és nincs meg az eszköztára, hogy ezt kérni tudja a környezetétől. A sérülés által kiváltott betegszerep által megkaphatja mindezt. Fontos megjegyezni, hogy ez nem tudatosan történik.
– vannak a szerencsétlen véletlenek, amikor az előbbi okok nem találhatóak meg a háttérben, és egy vagy több szerencsétlen egybeesés szükséges az adott sérülés elszenvedéséhez.
A felépülésben az okra adott válasz kapcsán megfogalmazhatjuk a változás irányát pl. pihenésre, feltöltődésre való igény figyelése, időbeli jelzése. Szükségletek kifejezésének fejlesztése, törődés kérésének elsajátítása. Emellett autogén tréning során javíthatóak a mozgásos maradványtünetek, hogy újra terhelni tudják az adott testrészt a sportolók, csökkenthető a szorongás az újrasérüléssel kapcsolatosan.
Ha a sérülés a sportpályafutás lezárását jelenti, akkor a civil karrierre való átállás megsegítése a cél, amiről később még írni fogok.
jegeselet.sportpszichologiaA versenyen szerzett sérülés utóéletét bemutató sorozat a Jeges élet a Netflixen.
A sorozat kiválóan bemutatja egy versenyen elszenvedett sérülés traumatizáló hatását. A gyógyulás utáni edzéseken Kat agya szinte letiltja ugyanazt a mozdulatot, melynek végrehajtása során komoly sérülést szenvedett, és agyrázkódással kórházba került. A felépülésében edzője nyújtja számára a legnagyobb támaszt. Dasha mindent megtesz, hogy Kat újra merjen triplát ugrani. Türelemmel terelgeti, biztatja, amikor végre sikerrel jár, hazaküldi, hogy jó érzéssel zárja a napot.
Nem Kat sérülése az egyetlen, húga szabadidős tevékenysége során szerez sérülést, mely hatással van edzéseire, míg legjobb barátnője komoly csípősérüléssel edz, melynek fájdalmát gyógyszerekkel és alkohollal próbálja elnyomni. Jenn nem mer szólni szüleinek fájdalmairól, mert a szülők minden anyagi áldozatot meghoznak egyszem lányuk karrierje érdekében, és távoli rokonok is érkeznek hogy élőben láthassák őt. Tehát Jenn a külső motiváció miatt, a negatív véleménytől való félelmében nem jelzi pihenés iránti igényét szüleinek, edzőjének.

A sorozat nem csak a sérülés lelki hatásainak bemutatására helyezi a hangsúlyt, megismerhetjük a sportban gyakori delegáció jelenségét, mikor egy szülő félbetört karrierje folytatásaként tekint gyermekeire, és megszállottan edzi őket, hogy az elmaradt olimpiai kijutást és sikereket átélhesse általuk. Emellett megismerhetjük a bipoláris zavart, melyben Kat és édesanyja is szenvednek. Kat szedi a gyógyszereit és csoportterápiás alkalmakra jár, míg anyja gyakran „felejti el” bevenni gyógyszereit, így több mániás epizódjának is tanúi lehetünk. Ilyenkor Kat átveszi a szülői szerepköröket és gondoskodik húgáról. A versenyzésbe való visszatérés erős vágya miatt Kat csökkenti majd teljesen félreteszi gyógyszereit, melynek súlyos mániás epizód lesz a következménye, mely során mind a verseny, mind Kat párkapcsolata, és az egészsége is veszélybe kerül. 

Sportolók a koronavírus 2. hullámában

Az elmúlt hónapokban sokan próbálták behozni a kimaradt tavaszi hónapokat, a felkészülést, a versenyzést. Sokan augusztusra, szeptemberre, októberre kiégésszerű tünetektől kezdtek szenvedni a túlterheltség, illetve az elmaradt nyaralások, pihenés miatt. Fáradtan indult a szeptember, az őszi időszak. Most, a november 9-ei héten sokan ismét újratervezni kényszerülnek a korlátozások kapcsán sportkarrierjüket. Ezen a héten minden konzultációmon a szabályozásokhoz való alkalmazkodás a téma.

Mi lehet ilyenkor nehéz?

  • a folyamatos alkalmazkodás, bizonytalanság járhat megemelkedett szorongásszinttel, dühvel, elkeseredettséggel, ráadásul piszok módon fárasztóóóó (Nyugi, mindannyian szenvedünk most tőle!)
  • felléphetnek alvászavarok, nehéz elalvás, felriadás, átalvási nehézség
  • étvágytalanság, vagy túlzott nassolás
  • szomatikus tünetek: fejfájás, nyakfájás, izzadás, remegés stb.
  • lelkileg a veszteség feldolgozása viszi az energiát, hogy elúszott 1 szezon, 1 OB, 1 felkészülés
  • karantén miatt kiesik a felkészülésből több hét (még ha járhatnak is kiscsoportos formában a versenysportolók edzeni)
  • intenzív érzések átélése, azok gyors váltakozása a friss hírek kapcsán
  • az edző, szülő is ember, el vannak foglalva a saját nehézségeikkel is, elképzelhető, hogy az utánpótlás korosztályú sportolókra kevesebb energia, figyelem jut, pedig lenne rá igényük

Mi segíthet?

  • fontos, hogy türelmesek legyenek a sportolók magukhoz, illetve a családjuk, edzőjük hozzájuk és fordítva
  • társas támasz: online, telefonon keresni a barátok, családtagok társaságát, meghallgatását, beszélgessünk minél többet nyíltan, őszintén egymással
  • tervezés: mire, hogyan lehet felhasználni a plusz időt (pl.: erősítő, alapozó gyakorlatok otthon, vagy jóga, nyújtás, vagy most lesz idő olvasni 🙂 )
  • vicces tartalmak fogyasztása (könyv, film, videó), amik javítják a hangulatot
  • szabadlevegőn napi 30 perc séta, ami mérhető hangulatjavító és szorongásoldó hatással bír
  • Támogassuk egymást! Túl leszünk ezen a 30 napon is!

Hogyan lesz valakiből sportpszichológus?

A sport szakpszichológussá képződés útjával foglalkozik ez a blogbejegyzés.

 

Sokszor találkozom tanácstalansággal, ha a pszichológusok végzettségére terelődik a szó, hogy pontosan ki mihez ért. Még nagyobb az információk kuszasága az emberekben, ha tágabban az összes segítő szakmát nézzük. Nagyon gyakran látom azt a teljesen téves coaching hirdetést, hogy a betegek pszichológushoz járnak, az egészséges emberek coachoz. Mivel ez a megközelítés félretájékoztatja az embereket például akkor, amikor sportpszichológust keresnének, ezért megpróbálom a saját végzettségem hátterét leírni. Nem vállalkoznék a teljes pszichológusképzés ismertetésére, bízom a kollégákban, hogy mindenki ugyanilyen jól ismeri a saját kompetenciahatárait és azokat felmerülő kérdések esetén elmondja a hozzá fordulóknak.

A pszichológus képzés Magyarországon több részre oszlik. Az egyetemi 5 év során 3 év alapképzést követően 2 év mesterképzéssel folytatódik a pszichológus képzés bölcsészképzés keretein belül. Ez idő alatt átfogó alapismereteket tanulnak a hallgatók az emberek egyéni lelki fejlődéséről, működéséről, egymásra gyakorolt kölcsönhatásaikról. A négy fő tantárgy: fejlődéslélektan, személyiségpszichológia, szociálpszichológia és általános pszichológia, melyekből több féléven át előadásokon, és gyakorlatokon vesznek részt a diákok. A 3 éves alapképzés viselkedéselemző diplomát ad, birtokosa pszichológusi munkavégzésre nem jogosult. Lényegében ez egy mérföldkő, szakdolgozattal, záróvizsgával, és mesterképzésre való felvételivel; lehetőséggel, hogy egyetemet váltson, aki szeretne más képző intézményt kipróbálni. A mesterképzéseken már vannak szakirányok (pl.: felnőtt vagy gyerek klinikai pszichológia), melyek az adott továbbképzési terület betekintő ismereteit adják meg, de külön szakirányú végzettséget nem biztosítanak. Sportpszichológia mesterképzés nincs. Az 5 év végén egységesen mindenki okleveles pszichológus diplomát szerez, melyen feltüntetésre kerül az elvégzett szakirány, de azzal plusz jogosítvány nem jár. Ez annyit jelent, hogy valamivel több szakirányú órát hallgatott a pszichológus, belekóstolt egy tudományterületbe, ha megtetszik neki folytathatja ilyen irányban a továbbtanulást, de választhat mást is. Én a PPKE Interperszonális-interkulturális szakirányán végeztem, mivel itt volt a legtöbb családterápiás ismeret, ami a sportpszichológiai érdeklődésem mellett szintén érdekelt. Mivel a családterapeuta képzés módszerspecifikus képzés, ezért ennek a képződési ágnak külön blogbejegyzést szentelek. Most haladjunk tovább a sportpszichológussá képződés útján, mert az egyetem befejezésével optimális esetben nem ér véget a pszichológus képződése!

Okleveles pszichológusként el lehet kezdeni dolgozni, nem egészségügyi keretek között. Sokan helyezkednek el iskolákban, óvodákban intézménypszichológusként, vagy családsegítőben. Ezekben az intézményekben tanácsadói, illetve prevenciós, pszichoedukációs munka folyik. Együttgondolkodással segíti a szakember a hozzá fordulók kérdéseinek tisztázását, hogy eredményesebben segítsék a gyerekeket, vagy új nézőpontokat kapjanak elakadásaik megoldásához. A gyerekekkel mind egyéni tanácsadások keretein belül, mind csoportos, vagy osztályfoglalkozásokon találkozhat a pszichológus szakember iskolákban, óvodákban egyaránt. Ha felmerül, hogy valakinek további vizsgálatra, tanácsadásra, terápiára lenne szüksége, akkor a pszichológus fog segíteni abba, hova forduljon a szülő, vagy a pedagógus. A továbbirányításra sokszor azért kerül sor, mert a differenciál diagnosztika és a terápiás munka egészségügyi tevékenység, arra külön képzés készíti fel a szakembereket, szakellátás keretén belül valósulnak meg. Ha egyéni vállalkozóként (is) tevékenykedik az okleveles pszichológus, akkor is tanácsadói, prevenciós, pszichoedukációs munkát jogosult folytatni. Ha felmerül differenciáldiagnosztika szükségessége, akkor azt jelzi a kliense felé, és továbbirányítja őt megfelelő helyre állami, vagy magánegészségügyi szakellátásba. ⁣

Az 5 év egyetemet követően a munkába állás mellett lehetőség nyílik szakképzések elvégzésére, melyek mélyebb gyakorlati tudást adnak a pszichológia tudomány különböző területein. Ezek 2-4 tanév hosszú, az egyetemi képzésre ráépített képzések, tehát nem végezhetőek el pszichológus diploma nélkül. Az alábbiakból választhatnak az okleveles pszichológusok:

  • munka- és szervezet szakpszichológus
  • tanácsadó szakpszichológus
  • pedagógiai szakpszichológus
  • szexuál szakpszichológus
  • sport szakpszichológus
  • egészségfejelsztő szakpszichológus
  • klinikai szakpszichológus (gyerek vagy felnőtt szakirányon)
Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus

Kiss-Nemes Veronika
sportpszichológus

Ugyan ezek nem kötelezően elvégzendő képzések, de a nagyon erősen ajánlott kategória bármelyik, ha az adott szakember igazán érdemben szeretne segíteni a hozzá fordulóknak és már eldöntötte, hogy mely területen tevékenykedne legszívesebben. A szakképzés által válik  igazán alkalmassá a pszichológus, hogy az adott szakképzettséghez kapcsolódó területen felmerülő nehézségekben segítsen, akár kutatással, akár tanácsadással. Sport szakpszichológus képzés során a gyerek és felnőtt versenyző és hobbi sportolókra, sport csapatokra, edzőkre, sportolót nevelő szülőkre jellemző elakadásokról és azok megoldásáról tanultunk, melyek a versenyszorongás, rajtláz, sportolói önbizalomhiány, motiváció hiány, sérülések rehabilitációjának segítése, sportkarrier befejezése, edző-szülő konfliktusok kezelése, sportoló-szülő, vagy sportoló-edző konfliktus kezelése stb.. 

Okleveles pszichológus, és más szakképzettséggel rendelkező pszichológus is nyújthat segítséget a fent említett témakörökben, hiszen a sportolók, szüleik és az edzők is emberek, tehát alapműködésükről a pszichológusképzés azonos alapismereteket garantál. Ugyanakkor rájuk specializálódnak a sport szakpszichológusok, a birtokukban lévő plusz tudás gyorsíthatja, vagy hatékonyabbá teheti a munkát. A szakképzés során én éreztem egy olyan fokú tudásbővülést, ami nélkül meggyőződésem, hogy kevésbé eredményesen tudnék segíteni a hozzám fordulóknak. A sportpszichológiai konzultáció során a pszichológiai tanácsadás sportolókra szabott eszközeivel dolgozik a sportpszichológus.

Fontos megemlíteni, hogy differenciáldiagnózisra egy sportolónak, edzőnek, szülőnek is szüksége lehet (pl.: elképzelhető, hogy depresszió áll a tünetek hátterében, így a depresszió kezelése, és nem a sportpszichológiai felkészítés fog segíteni a tünetek felszámolásában). Tehát lehet, hogy szakembert keresve, a sportban tapasztalt problémával bejelentkezhetünk egy sportpszichológushoz, de előfordulhat, hogy azt a visszajelzést kapjuk, nem ő fog tudni nekünk a leghatékonyabban segíteni. Ebben az esetben is igaz, ami az okleveles pszichológusokra is igaz volt, hogy a sportpszichológus nem végez egészségügyi ellátást, tehát ha ennek szükségessége felmerül pszichiáter szakorvoshoz, klinikai szakpszichológushoz irányíthatja kliensét egészségügyi ellátásba. Ilyenkor fogadjuk meg a tanácsát, és vegyük igénybe a javasolt egészségügyi szakellátást!

 

Hamarosan jelentkezem a módszerspecifikus képzések jellemzőivel, melyek a szakképzéstől eltérő módon kiegészítik a pszichológus tudását!

Sportkarrier befejezése

Sportpszichológusként nem csak a teljesítményfokozásban segítem a sportolók munkáját. Gyakran támogatom a sérülés való rehabilitáció folyamatát is, illetve foglalkozom a motivációs válságokkal, melyekben felmerül, vagy szükséges a sportkarrier lezárása.

Fontos-e a B terv?

Felkészülés szempontjából, ha mindent egy lapra tesz fel a sportoló, hegyeket képes megmozgatni akaraterejével a felkészülés, versenyzés során. Ugyanakkor sokkoló hirtelenséggel légüres térbe kerülhet, ha hirtelen a sportága abbahagyására kényszerül akár átmenetileg, akár véglegesen. A legrosszabb esetben például ez egy hirtelen sérülés következményeként történik, melyből való felépülés után nem javasolt, vagy akár lehetetlen folytatni a hivatásos sportolást. Ha van egy minél kidolgozottabb B terv az egyén fejében, annál könnyebb az átállás a civil életre.

Nehéz-e az abbahagyás döntésének meghozatala (ha nem sérülés, hirtelen változás áll a háttérben)?

Bizonytalan jövő mindig jár szorongással, mivel még ismeretlen. Emellett soha nem egyértelműen jó vagy rossz egy döntés, hanem bizonyos előnnyel, és hátránnyal jár. Általában hosszabb, rövidebb mérlegelés előzi meg, hogy valaki eljusson addig a felismerésig, hogy már nem szeretné folytatni a sportkarriert. Nagyon egyéni, hogy kinek mennyi idő szükséges ehhez. Egy évekig tartó sportkarrier során többször szoktak elbizonytalanodni, mérlegelni a sportolók. Sokszor ezek a felvételivel, érettségivel, továbbtanulással kapcsolhatóak. Előfordul az is, hogy valaki elmereng azon, hogy társai hétköznapjai, hétvégéi egészen más tempóban, sűrűséggel telnek, míg ő „kvázi” kimarad, lemarad ezekről az élményekről, az iskola utáni szabadidőről, a bandázásról, unatkozásról, gyakori baráti találkozókról, bulikról. Életkorilag normális, hogy egy kamasz megkérdőjelezi, hogy akar-e sportolni és milyen szinten, akár tehetséges akár nem. Kortáraknak nem edzőtáborral telnek az iskolai szünetek, nem edzésekkel a délutánok! Iskolai képződés befejezése is egy ilyen pont általában. Fontos, hogy ne hirtelen döntés szülessen, hanem átgondolt mérlegelés során döntsön a sportoló, ami a megbánás lehetőségét mérsékli. A lezárás általában érzelmileg nehéz folyamat, sok részletében gyászfolyamathoz hasonló lehet.

Motivációs újratervezést igényelhet egy klubváltás, csapatváltás is. Új embereket, környezetet kell megszoknia ilyenkor a sportolónak, néha érezheti úgy, hogy a nulláról indul, újra fel kell építenie a felkészülését, pozícióját a klubbon, csapaton belül, így saját magában a helyzetnek megfelelő motivációját is.

Jövő fókusz, tudatos jövőépítés gyakori-e?

Egyre inkább, akinek nincs több terve, azt biztatom rá, hogy foglalkozzon a gondolattal. Családi háttér is fontos szokott lenni, mi az üzenet ezzel kapcsolatban. Sportoljon és/vagy építsen civil karriert. Csökkenti a szorongást, ha az abbahagyáskor csak egyik vágányról át kell állni a másikra, még akkor is, ha az csak félig kidolgozott.  Nyugaton teljesen bevett szokás, hogy rendszeresen monitorozzák a sportolók tanulmányi előmenetelét a sportklubban is, és biztatják, hogy civil foglalkozást is válasszon magának.

Tudatos karrier befejezés miben segíthet?

Segítheti a lezárást, ha látja a karrier végét (utolsó szezon, év, szerződés, MB, EB, VB, Olimpia) a sportoló. Ez keretet alakít ki a fejében, tudja mennyit kell még kibírnia, tudja, hogy utána mit fog csinálni, ami fokozza biztonságérzetét. Fontos szempont a biológia, hogy ne hirtelen vegyük el a sport okozta hormonkoktélt! Depresszióval, szorongással szembesülhet  a sportoló, akinek a teste heti több órányi komoly edzésmunkához és azalatt termelődő szorongásoldó és boldogsághormonokhoz van hozzászokva. Nagyon fontos a fokozatos intenzitáscsökkentés, nehogy depresszív állapot álljon elő.

Kinek mikor kéne befejezni?

Sport specifikumait érdemes átgondolni. Aki szertornásznak megy, az 30évesen már nagyon ritkán versenyzik. Emellett érdemes tudni a saját egyéni terhelhetőség határait, lehetőségeit. Fontosak a szűrővizsgálatok, az egészségmegőrzés, ami kitolhatja az abbahagyás időpontját.

Témához kapcsolódó tévé riport, Ridikül: Sportos újratervezés

https://mediaklikk.hu/video/ridikul-sportos-ujratervezes/#

kissnemesveronika.sportpszichologus

Stressz – interjú, Én vagyok itt!

2020.07.23-ai műsorban a stresszről beszélgettünk. Az interjú az alábbi linken nézhető vissza a teljes adáson belül:

https://mediaklikk.hu/video/en-vagyok-itt-2020-07-23-i-adas/

15:45 perctől

envagyokitt.sportpszichologus

Sokszor érzem, hogy a téma annyira szerteágazó, hogy sokkal hosszabban lehetne róla beszélni, mint ami az aktuális műsoridőbe belefér. Nézzük meg részletesebben, hogy mit emeltünk ki a műsorban!

Fontos elsajátítanunk egy alaptudást a stresszel, stresszkezeléssel kapcsolatban. Bár a XXI. század emberének egyre rohanósabb mindennapokban  kell helyt állnia fokozottabb feszültségszintben, mégsem tanítjuk például iskolai órák keretében a stresszkezelést (most már a Sulinyugi program erre kínálhat megoldást az iskolákban diákok és tanárok számára). Sokan felnőttként  szembesülnek azzal, hogy nem tudják kezelni a stresszt, melyből szorongás, alvászavarok, túlevés, hízás vagy éhezés, fogyás, esetleg hangulatzavarok, szorongásos megbetegedések fejlődhetnek ki. Amikor valakivel stresszkezelésen dolgozom, azt nézzük meg először, hogy ő tünetileg inkább testileg, vagy inkább negatív gondolatokban izgul, szorong. Két nagy csoportba sorolhatóak a stresszcsökkentő pszichológiai módszerek, melyek erre a két tünetcsoportra kínálnak megoldást:

  1. Body to mind módszerek (izomzat ellazításával nyugszik le, csillapodik a gondolkodás): relaxációs módszerek, autogén tréning, légzőgyakorlatok, de ide sorolható a sportolás is. Szépen fejezi ki a sport szerepét a magyar nyelv azzal, hogy azt mondjuk, kifutjuk, kiússzuk, kimozogjuk magunkból a feszültséget.
  2. Mind to body technikák (gondolkodástól kiindulva nyugtatjuk le a testet): negatív gondolatok pozitívakra cserélésével lazulnak az izmok, csökkent a testi tünetek intenzitása.

Ha valaki mindkét tünettípust tapasztalja, akkor érdemes mindkét csoportból elsajátítania módszereket. Fontos elfogadnunk, hogy a testünk evolúciósan az üss, vagy fuss válaszra lett behuzalozva (fussunk el a mamut elől, vagy küzdjünk meg a másik törzzsel), ami a túlélésünket szolgálta. Napjaink stresszorai nem fenyegetik életünket, de a testünk válaszreakciója még heves maradt, hiszen sokkal rövidebb idő óta nyugodtabbak a hétköznapok (olyan szempontból legalábbis, hogy nem az életünket fenyegeti egy-egy üzenet, telefon, vagy feladat, szemben a mamuttal).

A lényeg, hogy egy saját „szerszámos ládánk” legyen, amivel kezelni tudjuk a feszültségünket. Minél több dologhoz tudok nyúlni, annál valószínűbb, hogy megtalálom az adott pillanatban számomra megfelelő technikát. Mindig inkább stressz csökkentésben gondolkodjunk, mint a stressz teljes kiírtásában! Ez nagyon gyakori hiba, hogy valaki azt tűzi ki célul, hogy soha többet nem akar stresszelni. Sajnos az egyetlen teljesen stresszmentes állapot a halál (ezt nyilván nem kívánjuk a stressz eltüntetésére) vagy az alvás (bár még ott is meg tudnak jelenni szorongások), illetve a pszichopátiás személyiségműködés (talán erre sem vágyik egyikünk sem, hiába szorongásmentes, hiszen számos hátránya van emberi kapcsolatainkra nézve). A teljesítményhelyzetekhez szükségünk van egy jó izgalmi állapotra, ami segít minket, hogy tudásunk legjavát nyújtsuk! Teljesen szorongásmentesen nem tudunk prezentálni a főnöknek, összetett gondolkodást igénylő problémahelyzetet megoldani, vagy maratont futni, versenyezni, netám felelni, dolgozatot írni. Pszichológiai konzultációk része lehet, hogy önismeretünk fejlődik: begyűjtjük a friss szakmai tudást a stresszel, stresszkezeléssel kapcsolatban, felismerjük ránk mi jellemző, és megtanuljuk többféle módon kezelni a saját feszültségünket, ezt pedig beépítjük a mindennapokba.

 

További hasznos irodalom:

Kelly Mcgonigal: A stressz napos oldala

Anders Hansen: Edzett agy

 

További hasznos videó:

https://www.ted.com/talks/kelly_mcgonigal_how_to_make_stress_your_friend/transcript?language=hu

Interjú – Edzett agy

Marie Claire oldalán közreműködtem egy interjúban, mely a karantén időszakkal összefüggésben nézte a mozgást, sportolást, illetve annak agyműködésre gyakorolt hatásait:
https://marieclaire.hu/eletmod/2020/06/07/az-edzett-agy-a-siker-zaloga/

 

2020. június 07. | Sárosi Kinga

Mindannyian tudjuk, hogy a rendszeres sport jó hatással van ránk de vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy agyunk egészsége szempontjából kevés dolog fontosabb, mint a mozgás? Tudjuk-e, hogy már egyetlen edzéssel javul a koncentrációs képességünk és a memóriánk? A témában megjelent Edzett agy című könyv kapcsán Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus, családterapeutával beszélgettünk.

Miért éppen a sportpszichológia lett az egyik terület, amit választottál?

Egész életemet végigkísérte a sport, 15 évig standard és latin táncokban versenyeztem, rövid ideig edzőként is tevékenykedtem. Hiszek benne, hogy az egészséges életvezetésnek része a rendszeres sportolás. Mivel rengeteg oldalról (versenyző/hobbi sportoló/edző) láttam a különböző felkészülési terveket, elkezdett érdekelni, hogyan lehet a mentális felkészítéssel hozzájárulni a sikerhez. A pszichológusképzés során először a 3+2 éves képzéssel pszichológus alapdiplomát kapunk, majd ezt követően szakosodunk olyan irányba, ami az érdeklődésünknek megfelel. Nálam is az egyetem alatt rajzolódott ki, hogy a sportpszichológia lesz a folytatás, a saját élmények és a szakmai érdeklődés is ilyen irányba vittek.

Jelenleg leginkább magán tanácsadás keretében sportoló gyerekeket és felnőtteket támogatsz képességeik kibontakoztatásában és teljesítménynövelésben, de a fiatal felnőtt korosztály problémáiban is segítesz. Mik a legjellemzőbb elakadások, amelyekkel megkeresnek?

A sportolók jelentős része a versenystressz kezelésében szeretne fejlődni. Úgy érzik, nem megy úgy a versenyzés, mint az edzések, nem jön ki a valós tudásuk, teljesítményük, mert túlzott mértékben szoronganak, izgulnak. Ezzel karöltve jár az alacsony önbizalom. A többségnél tehát önbizalmat növelünk és optimális szorongási szintet állítunk be különböző sportpszichológiai gyakorlatokkal. A többi bejelentkezést motivációs elakadások (abbahagyjam, vagy ne), illetve sérülések és az azokból való felépülés segítése teszi ki. A fiatal felnőttek leggyakoribb önismereti kérdéseik a párkapcsolatokhoz kapcsolódnak. Ilyenkor családterápiás rendszerszemléletben dolgozom, megnézzük, milyen párkapcsolati vélekedésekkel, tapasztalatokkal érkeznek a fiatal felnőtt életükbe, majd közösen helyretesszük, ami esetleg félrecsúszott.

A nyomást, a teljesítménykényszert a mindennapi életből kitörölni lehetetlen, viszont stressztűrő képességünk, sőt agyunk teljesítménye is fejleszthető, milyen módszerek vannak erre?

Az egyik legjobb fejlesztő hatással a sportolás bír. Egyrészt ilyenkor olyan mérhető biológiai változások mennek végbe a szervezetünkben, amelyekkel felvérteződünk a későbbi stresszes eseményekkel szemben, másrészt a mozgással aktuális feszültségeinket is levezethetjük. Pszichológiai technikák közül a relaxálást emelném ki, amelyből már sokféle módszer elsajátítható, illetve a korlátozó gondolatok felszámolása is fontos, hiszen néha nem a szituációval van a baj, nem attól szorongunk, hanem attól, amit gondolunk róla. A stressztűrés, a megküzdés kialakítása, edzése nagyon lényeges ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan tudjunk működni. Hasznos, ha ennek elsajátítását nem egy projektként fogjuk fel, amit egyszer megtanulunk, majd kipipálunk, hanem olyan cselekvések összességének gondoljuk, amelyek napi rutinná válva pozitívan hatnak testi-lelki egészségünkre.

Osztod azt a véleményt, hogy már 5 perc edzés is javítja a koncentrációt, és enyhíti például az ADHD tüneteit?

Az biztos, hogy az ADHD-val diagnosztizált emberek sokszor olyan hajtóerőről tesznek tanúbizonyságot, amely az átlagos agyműködés esetén nem jelenik meg. Említhetünk példának híres ADHD-s sportolókat, többek között Michael Phelps, Simone Biles is nyíltan vállalják diagnózisukat, és sokszor mesélnek arról, milyen nehézségeken mentek keresztül, vagy mit is jelentett számukra a sportolás.

Milyen mentális elakadásokra lehet gyógyír a sportolás?

Gyakorlatilag bármilyenre, a gyerekek és a felnőttek esetén is erősíti a kontrollfunkciókat, visszafogja az impulzivitást, késleltetésre, kivárásra tanít. Edzi a küzdőképességet, a memóriát, segít a célok kijelölésében, elérésében, hangulatjavító hatással bír, csökkenti a szorongást, növeli az önbizalmat, segíti a pozitív testkép kialakítását. A szociális képességek is jobbá válnak, segít a koncentrálásban mind az edzések ideje alatt, mind a hétköznapokban.

A rendszeres testmozgás nemcsak kreativitást és egy általános jóllétet ad, de visszavezet egy olyan belső nyugalomhoz is, amivel életünk nagyobb problémáira is könnyebben találhatunk megoldásokat. Van olyan mozgásforma, ami különösen pozitív hatással bír agyunk működésére?

Az agy plaszticitása miatt a mozgással újrahuzalozhatunk rossz beidegződéseket. Újraformálhatjuk agyunkat, a most megjelent könyv éppen ennek részleteit mutatja be. A hatékonyság egyéb szempontjaiból is érdemes megfogalmaznunk céljainkat: a kondimon szeretnék javítani, nyújtani szeretnék inkább, az ülő életmód hatásait akarom ellensúlyozni, stb. Ha megfogalmaztuk a célt, a sportszakemberek már nagyon széles választékkal tudnak nekünk segíteni, kísérletezzünk bátran, így biztosan megtaláljuk, amiben igazán jól érezzük magunkat!

A kitartás is fontos tényező, ugyanakkor ha nem élsportolónak készülünk, mi az az ideális edzésmennyiség, amit érdemes tartanunk?

Az egészségmegőrzéshez, szív- és érrendszeri megbetegedések minimalizálásához már a napi fél óra séta is remek. Ilyenkor nagyobb részt szinten tartásról beszélhetünk, a súlygyarapodást fékezzük, az öregedést lassítjuk, picit eddzük a keringési- és légzőrendszert, és persze fitten tartjuk vele memóriánkat is. Van, aki heti 3×1–1,5 órás mozgást javasol, könnyű vagy közepes intenzitású sportokkal (például kerékpározás, kocogás, pilates, jóga, könnyebb fitneszórák), ami hatékonynak mondható egészségmegőrzés szempontjából. Érdekes eredmény, hogy a heti 3×2 óra mozgás kevésbé hatékony, mint a 6×1 óra!

A jelenlegi járványhelyzet miatt erősen leszűkültek a sportolási lehetőségek. Mit tanácsolsz, milyen mozgásformákat gyakoroljunk így, a négy fal közé beszorítva?

Kezdjük a legegyszerűbbel: ilyenkor csökken a napi lépésszám (nem megyünk munkába, ritkábban járunk bevásárolni, stb.). Ha minden nap 30 percet sétálunk a lakókörnyezetünk körül (ezt megengedi a kijárási korlátozás is), már rengeteget tettünk egészségünkért. Emellett ha heti 2-4 alkalommal valamilyen online órát végigcsinálunk, az is jótékony hatással bír. Ha valaki az eddigi tapasztalataiból építkezve saját edzéstervet tud összeállítani, az is nagyon hasznos lehet, de kérhetjük edzők segítségét is ehhez. Azoknak van nehezebb dolga, akik eddig sem mozogtak rendszeresen, nekik most nehéz kialakítani a rutint, akinek megvoltak a kedvenc óratípusai, edzői, azoknak csupán online kell folytatni az órákat. Lehet kísérletezni újabb edzésformákkal is, ez egy jó időszak erre. A jóga, a pilates, a gerinctorna például nyugtatja az idegrendszert, erősíti a tartóizmokat, kinyújtja a rövidüléseket, izomfeszüléseket, ráadásul kis helyigényű és eszköz sem kell hozzá.

Hogyan tudja motiválni otthon magát az, aki eddig heti 3 alkalommal is eljárt sportolni?

Filmajánló – Ultra

Ultra, magyar-görög dokumentumfilm, 83 perc, 2017,  a film 2017-ben felkerült az Európai Filmdíjra érdemesnek tartott, 15 filmből álló rövid listára.

246 km, 36 óra, Athén – Spárta, Spartathlon

Ez a különleges dokumentumfilm 5 futó küzdelmét mutatja be a Spartathlon elnevezésű futóversenyen. Simonyi Balázs résztvevőként és rendezőként is jegyzi a filmet és a versenyt. Óriási ötlet volt megörökíteni a verseny jellegzetességeit a versenyzők szemén keresztül. Lássuk be, nagyon kevés ember képes olyan edzettségi szintet elérni, hogy szintidőn belül lefusson 246 km-t. Gyakorlatilag 36 órán át kell talpon lenni, de nem csak állva, hanem jó tempóban futva, ugyanis ha tartósan sétál valaki két ellenőrző pont között, előfordulhat, hogy kifut a szintidőből és kiállítják a versenyből.  Az edzettségi szint mellett párhuzamosan egy komoly mentális kihívásnak is meg kell felelni, számos holtponton, nehéz gondolaton, fájdalomérzeten kell túljutnia egy versenyzőnek, hogy teljesíteni tudja a távot. Mind az 5 induló története érdekes, különböző motivációkat vonultat fel, melyeket apránként megismerhetünk a dokumentumfilm nézése közben. Balázs például betekintést enged abba, neki hogyan sikerült a futás által leküzdenie a depressziót. Megmutatja számunkra, hogy futás során lehetőséget kapunk, hogy szembenézzünk önmagunkkal! Nem tudunk elmenekülni, csak mi vagyunk és a gondolataink. Kemény önismereti élménnyé válhat a futás, különösen a hosszabb távok.

A film előzetese az alábbi linken érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=KaLJOUhNHJc

A Wikipédián megtalálhatjuk az eddigi magyar teljesítők névsorát, végiggörgetve igazán büszkék lehetünk:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Spartathlon

2019-ben mind a férfi, mind a női mezőny győztese magyar ultrafutó lett! Maráz Zsuzsanna (27 óra 16 perc) és Bódis Tamás (23 óra 28 perc) teljesítési ideje is kiemelkedő. Ha interjút szeretne valaki nézni velük, rengeteget találhat az interneten, például:

https://www.youtube.com/watch?v=OUznjnGBFzY

Van, aki egyszer vág neki a Spartathlonnak, ha sikerül teljesítenie, többé nem megy el. Van, aki addig próbálkozik, míg végre teljesíti a távot, több feladást követően. Van, aki többször is nevez, és sikerrel beér. Lőw András 21-szer (!!!) futotta le a távot. Van, aki számos egyéb ultra távú versenyen teszi le névjegyét: Szőnyi Ferenc a Spartathlon mellett többszörös IronMan, illetve 5x, 10x, 20x-os IronMan teljesítő, utóbbit a világon elsőként teljesített kétszer. A film rendezője, Simonyi Balázs már 7 sikeres Spartathlon teljesítést tudhat magáénak. Lubics Szilvia TedX előadását is nagyon ajánlom a téma után érdeklődőknek, jól összefoglalja a verseny és a felkészülés sajátosságait. Szilvia többszörös győztes, aki több alkalommal a pályacsúcson is javított, fogorvosi praxisa és 3 gyermeke mellett készül az ultratávok lefutására heti, napi komoly futás és erősítés adagokkal.

https://www.youtube.com/watch?v=dp7kAnsJt78

Ha az ultra távokhoz most nem kapott valaki kedvet, a futást, mint sportolási, önismereti, fejlődési lehetőséget jó szívvel ajánlom mindenkinek! Az ultrafutók kiváló példaképek, akik szorgalmukkal, kitartásukkal, fegyelmezettségükkel inspirálhatnak minket.

 

„A futás ilyen: tényszerű, egyszerű és elvezet önmagadhoz. Milyen messze kell menned, hogy közel kerülj önmagadhoz?”

ultra.sportpszichologia

Nyugizóna – Facebook Live

sportpszichologia.mozgas

2020.05.14-én csütörtökön először próbálom ki, milyen Facebook Live keretein belül beszélni egy pszichológiai témáról, ahol aktívan reagálhat, kérdezhet, hozzászólhat a közönség.

Izgulok, kíváncsi vagyok, várom! Ha érdekel, nézd élőben, vagy később nézd vissza!

 

Az esemény linkje: https://www.facebook.com/events/2632102973560899/

Az agyadat is tuningolja a rendszeres sport – cikk

A cikk képes, videós illusztrációkkal ezen a linken tekinthető meg:

https://nlc.hu/eletmod/20200421/mozgas-sport-karanten/?fbclid=IwAR0Ht8kc3f9PXz33TtsmSmQwo7vdzkyL9nzYrmcHGt5T5riA8-zUaKT1MRc

 

Akadálypálya a kertben, szoborjáték a nappaliban – az agyadat is tuningolja a rendszeres sport

Hogyan motiválhatjuk a gyerekeket a mozgásra? Milyen játékokat, és tornagyakorlatokat találjunk ki nekik, és hogyan kezdjenek bele az edzésekbe azok, akik eddig rettegtek tőle? Nemcsak a testünknek, de az agyunknak is szüksége van a mozgásra, mondjuk, hogy miért!

Bár mostanában leginkább a négy fal között vagy jobb esetben a kertben töltjük, mégis érdemes időt szánni némi testmozgásra. Rendszeres sport jó hatással van a testünkre, de vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy agyunk egészsége szempontjából kevés dolog fontosabb, mint a mozgás? Már egyetlen edzéssel javul a koncentrációs képességünk és a memóriánk.

Úgy tartják, hogy gyakorlatilag bármilyen mentális problémára jótékony hatással lehet a sport, ennek pedig több oka van. Erősíti a kontrollfunkciókat, visszafogja az impulzivitást, késleltetésre, kivárásra tanít. Edzi a küzdőképességet, a memóriát, segít a célok kijelölésében, elérésében, hangulatjavító hatással bír, csökkenti a szorongást, növeli az önbizalmat, segíti a pozitív testkép kialakítását. „A sportnak köszönhetően a szociális képességek is jobbá válnak, segít a koncentrálásban mind az edzések ideje alatt, mind a hétköznapokban” – mondja Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus, családterapeuta. Sokan azon a véleményen vannak, hogy akár már napi öt perc mozgás is képes javítani a koncentrációt, és enyhíteni például az ADHD tüneteket is. „Az biztos, hogy az ADHD-val diagnosztizált emberek sokszor olyan hajtóerőről tesznek tanúbizonyságot, mely az átlagos agyműködés esetén nem jelenik meg. Híres ADHD-s sportoló például Michael Phelps, aki nyíltan vállalja diagnózisát, és sokszor mesél  arról, milyen nehézségeken ment keresztül, vagy mit is jelentett számára a sport.”

Az élsport, egy külön kategória, sokakat talán el is riaszthatnak azok a példák.  Éppen ezért fontos arról beszélni, hogy mennyi az az ideális edzéssel, testmozgással töltött idő, amit a hétköznapokban érdemes tartanunk?  „Az egészségmegőrzéshez, szív- és érrendszeri megbetegedések minimalizálásához már a napi fél óra séta is remek. Ilyenkor nagyobb részt szinten tartásról beszélhetünk, a súlygyarapodást fékezzük, az öregedést lassítjuk, picit eddzük a keringési- és légzőrendszert és persze fitten tartjuk vele memóriánkat is. Van, aki heti 3x 1-1,5 órás mozgást javasol, könnyű vagy közepes intenzitású sportokkal (például kerékpározás, kocogás, pilates, jóga, könnyebb fitness órák), ami hatékonynak mondható egészségmegőrzés szempontjából. Érdekes eredmény, hogy a heti 3×2 óra mozgás kevésbé hatékony, mint a 6x 1 óra!”

A helyzet azonban most lényegesen nehezebb, de nem lehetetlen mozogni. A kijárási korlátozás lehetővé teszi az egyéni sporttevekénységet, vagyis napi 30 perc séta a lakókörnyezetünk körül, saját tempóban, egyedül megengedett. Ezzel már rengeteget tettünk az egészségünkért. „Emellett ha heti 2-4 alkalommal valamilyen online órát végigcsinálunk, az is jótékony hatású. Ha valaki az eddigi tapasztalataiból építkezve saját edzéstervet tud összeállítani, az is nagyon hasznos lehet, de kérhetjük edzők segítségét is ehhez. Azoknak van nehezebb dolguk, akik eddig sem mozogtak rendszeresen, nekik most nehéz kialakítani” – mondja a szakértő, hozzáteszi azt is, hogy nem lehetetlen. Azonban még a rendszeresen sportoló emberek számára is gondot okozhat a motiváció, hogy edzőterem helyett, a nappali közepén kezdjenek ugrálni. „A legfontosabb tartani azokat a napokat, amikor eleve eljártunk edzeni. A lépésszámláló, mozgáskövető alkalmazások is segítségünkre lehetnek, ezekkel vissza lehet nézni a heti átlagokat, ami önbizalommal töltheti el azt, aki teljesítette a kitűzött célt, illetve motiválhatja azokat, akik alatta maradtak, mert vizuálisan visszajelzi a teljesítményt. A csoportos, online edzés is nyújthat egyfajta társas támaszt.”

Ahol kisgyermekek is vannak a családban, ott talán még nehezebb a helyzet, de vannak olyan játékos mozgásformák, amiket a nappaliban is kipróbálhatunk.  „Otthon tartsuk észben, hogy a kisgyermekeknek akkor működik jól a testük, agyuk, ha nagyobb mozgásokat tudnak végezni. Javasolnám például a szoborjátékot: tegyünk be zenét, amire szabadon ugrálhatnak táncolhatnak a gyerekek, néha stoppoljuk le, ilyenkor az a szabály, hogy meg kell merevedni pár másodpercre, ha a zene újraindul, akkor lehet folytatni. Ha már sportolt gyermekünk, érdeklődhetünk az edzőknél, milyen online órákat lehet náluk elérni. És mindenképp olvassuk el az Edzett agy című könyv gyerekekre vonatkozó fejezetét!” – javasolja Veronika, hozzáteszi, ha van egy kisebb kertünk, udvarunk, akkor a gyerekeknek bátran építsünk akadálypályát, vagy vonjuk be őket a kertészkedésbe. „Megoldás lehet, ha az online órán kiadott gyakorlatok a szabadban végzik el. De ne szidjuk le őket, ha nem követik pontosan az előírt feladatokat. Érdemes a »klasszikus« játékokat is bevetni, a tollaslabda, a fogócska, a bújócska, a kidobós és a frizbi is jól bevált megoldás lehet a mozgáshiány levezetésére.”

Ha most, a bezártság idején vágunk bele a mozgásba, a tornába, jógába…, hatványozottan igaz, hogy legyünk nagyon türelmesek önmagunkhoz. Nem gond, ha nem megy minden azonnal flottul. Tudatosítsuk magunkban, hogy máris sokat tettünk testünkért, a mentális egészségünkért. „A napokban megjelent, Edzett agy című könyvben van egy idézet, ami így szól:»Ha rossz a kedved, sétálj. Ha utána is rossz a kedved, sétálj még egyet.« Tehát a szorongásos, depresszív megbetegedések számának növekedésével összefüggésbe hozható a mozgáshiány, de ha megértjük és megtapasztaljuk a mozgás hangulatjavító hatását, talán többen fognak a jövőben tudatosabban mozgással, sportolással tenni saját testi-lelki jólétükért. Ezáltal egészségesebb életvezetési mintát adhatunk tovább a következő generációknak” – véli Veronika.

Épp testben épp lélek

Sportolók a koronavírus idején

Mindannyiunk számára nehéz a koronavírus fékezése miatt hozott intézkedések betartása, a megváltozott mindennapokhoz való alkalmazkodás. Megélhetjük a korlátozottság, bizonytalanság, kontrollvesztettség érzését. A rendszeresen versenyző sportolók a megszakított felkészülés, lemondott versenyek miatt érezhetik magukat lehangoltnak, csüggedtnek, szomorúnak; gondolhatják, hogy eddigi munkájuk feleslegessé vált. Így megjelenhet életükben a veszteségélmény, mely során úgy érezhetik, egy szezont vesztettek el, befektetett energiák vesztek kárba. Fontos, hogy ezeken a gondolatokon változtassanak. A lelki munka sokban hasonlít egy sérülés utáni rehabilitációhoz, amikor a műtétek, kezelések miatt esik ki jó néhány hónap. Annyiban más viszont a jelenlegi helyzet, hogy most mindenki „kispadra került” bizonytalan időre. A jelenlegi időszak kiváló lehetőség lehet a fejbeli felkészültség növelésére, mentál tréning elsajátítására, mellyel pótolhatóak a kiesett edzések, fejleszthető a technikai tudás aktív gyakorlás nélkül is. Ehhez oktató videók, vagy sportpszichológus szakemberek is segítséget tudnak nyújtani a sportolóknak. Ahhoz, hogy ez a munka eredményes legyen, először az új mindennapokhoz való alkalmazkodást érdemes kialakítani a sportolóknak. A sportolók is emberek, így a helyzetből adódó általános nehézségek őket is érintik, ezeken felül szembesülnek a saját sportágukra jellemző kényszer változtatásokkal. Online konzultációk során azt tapasztalom, hogy kb.2-3 hét elég lehet a #maradjotthon-hoz való alkalmazkodáshoz, és újabb 2-3 hét alatt elérhető, hogy már fókuszt váltson az egyén, és jó színvonalon működtesse mindennapjait, melyből profitálni is tud. Természetesen az sem gond, ha ettől eltérő tempót tapasztalunk, nagyon egyéni, kinek mennyi idő az átállás.

sportpszichologusSok sportágban a kezdeti 2-3 hetes időszakot átvészelve szintentartó, alapozó edzésekre tértek át a sportolók. Sokszor az edzők adnak olyan feladatokat, melyeket otthonaikban, vagy otthonaik környékén egyedül tudnak elvégezni a sportolók. Vannak, akik maguknak állítanak össze edzésprogramot. A rendszeresség rendkívül fontos, ne ad hoc jelleggel, hanem következetesen tartsa az illető az edzésprogramot, ez a hozzáállás sok nehéz helyzeten átbillenthet. A járványhelyzet elmúltával jelentős előnyhöz juthat az, aki most nem tétlenkedik, azokkal szemben, akik nem tudnak átállni az új edzésrendre. A napirend megtervezése, tartása, kiértékelése sokat tud segíteni (pl.: ugyanabban az időpontban mozogni, amikor lennének az edzések). Edzésnapló írásával követhető a teljesítmény, mind objektív mérőszámok (pl.: ismétlésszám, km, idő), mind szubjektív oldalról (pl.: lelkileg milyen volt az edzés, holtponton hogyan sikerült átlendülni, stb.). Online kapcsolattal, vagy telefonon átbeszélve kiértékelhető a heti edzésprogram, élsportolók esetén akár napi egyeztetéssel, forró dróton lehetnek az edzőkkel. A beszélgetések is keretezik a kialakult helyzetet, támpontokat adnak a sportolóknak, akiknek eddig jellemzően nagyon szigorú időbeosztáshoz, szakemberek által előírt edzéseikhez képest lazulhattak a mindennapok keretei. Levertség, hangulatingadozás normális reakciók ebben az időszakban. Azonban sportolók esetén fokozottabban fennáll ennek a veszélye, hiszen lehet, hogy hirtelen felére, negyedére esett a fizikai terhelés, minek következtében jelentősen megborul a hormonális egyensúly a szervezetükben. Emiatt kiemelten fontos, hogy a sportszakemberek odafigyeljenek rájuk, ha szükséges sportpszichológushoz irányítsák őket, figyeljenek rá, hogy meglegyen a napi megszokott mozgásmennyiség!

 

Otthon tartózkodás – koronavírus

A koronavírus lassulását célzó megnövekedett otthon töltött időt felfoghatjuk lehetőségnek, korlátozás vagy bosszúság helyett. Ez a szemléletváltás segíthet csökkenteni a növekvő szorongás, vagy pánik érzetét. A growth mindset vagy magyarra fordítva a fejlődő szemléletmód szerint képességeink nincsenek előre meghatározva, erőfeszítéssel fejleszthetjük azokat. Fontos tudnunk, hogy minden krízishelyzet magában hordozza a fejlődés lehetőségét is. Hiszen új alkalmazkodást, új képességek elsajátítását, gyakorlását kívánja meg tőlünk. Álljunk meg egy kicsit, és szedjünk össze néhány területet, amit fejleszthetünk ezidő alatt (az ötletek nyilván személyes motiváció függvényében változhatnak, és egyáltalán nem kötelező minden egyszerre dolgozni). Jöjjön néhány ötlet, melyet mindenki továbbgondolhat, saját magára szabhat:

Nézzük meg ezt a rövid videót a fejlődésközpontú gondolkodásról. Évek múlva milyen jó lehet majd arra visszagondolni, hogy volt 2020-ban egy időszak egy járvány miatt, amiben több időt töltöttünk otthon, akkor hallottam a fejlődésközpontú gondolkodásról, aminek azóta számos új tudás elsajátítását köszönhetem.

https://www.youtube.com/watch?v=KUWn_TJTrnU

Számos témában elérhetőek előadások a Youtube-on, keressünk olyanokat, melyek témái érdekelnek minket!

 

Felhasználhatjuk ezt az időt olyan könyvek elolvasására, melyeket begyűjtöttünk az elmúlt időszakban, de eddig nem olvastuk el őket. Kereshetünk önismeretet fejlesztő könyveket is.

Néhány ötlet pszichológiai szempontból fejlesztő könyvekre Facebook oldalamról:

https://www.facebook.com/pg/pszichologus.me/photos/?tab=album&album_id=1199129650478909

Megnézhetünk olyan filmeket, melyeket régóta szeretnénk, de nem jutott rá időnk. Ajánlhatunk barátainknak, családtagjainknak ilyen filmeket, vagy mi is kérhetünk ajánlásokat. Az élményeket, gondolatokat megbeszélhetjük egymással pl. skypeon, Facetimeon. Ezen alkalmazások használatát megmutathatjuk ezeken a területeken kevésbé járatos ismerőseinknek. Ha nyelvismeretünket fejlesztenénk, nézhetjük eredeti nyelven, felirattal az adott filmet.

Pszichológiai, sportpszichológiai szempontból érdekes filmeket gyűjtöttem össze Facebook oldalamon korábban, innen is lehet szemezgetni:

https://www.facebook.com/pg/pszichologus.me/photos/?tab=album&album_id=520067161718498

https://www.facebook.com/pszichologus.me/photos/?tab=album&album_id=520078435050704

Ha mozogni, edzeni szeretnénk, de éppen szünetelnek az órák, amikre járunk, vagy zárva tart a hely, ahová járunk, akkor alakítsuk ki ennek az otthoni rutinját. Ne süppedjünk bele a veszteségélménybe, hogy a koronavírus miatt annyi a mozgásunknak. Kereshetünk online edzés videókat, összegezhetjük eddigi tudásunkat a különböző gyakorlatokról, kipróbálhatjuk, milyen edzésprogramot tudunk magunknak összerakni. A sok ülés hatásait most még fokozottabb ellensúlyozni, hogy hangulatunkat, testünket karban tartsuk. Kutyások örülhetnek, hogy több alkalmuk nyílik kivinni kedvencüket, hosszabb sétákat tehetnek vele a szabadban.

Sokan küzdenek a rendszeres étkezések betartásának nehézségével. Sok étkezést kihagynak, habzsolva esznek, amikor lehetőségük adódik valamilyen gyors ételt. Remek lehetőség az otthon kényelmében időt adni az étkezésekre, odafigyelni arra, mi kerül a tányérunkra.

Előkerülhetnek rég nem használt társasjátékok, a családtagok jobban odafigyelhetnek egymásra. Mivel a hosszabb együtt töltött idővel a konfliktusok is szaporodhatnak, ezért új konfliktuskezelési módokkal is kísérletezhetünk.

asszertivitas-konyv-1200x480

Ha van iskolás gyerek a családban:

Legfontosabb gondolat a következő hetekre, hogy ez a kialakult helyzet nem rendkívüli iskolai szünet! Minden családnak érdemes kialakítani a mindennapok napirendjét, hogy ne ússzon el a tanuló a feladatokkal, ne maradjon le a tanulásban. Segítsünk felnőttként a gyerekeknek a napirend megtervezésében, betartásában (pl.: táblázatban  jelölve helyezzük ki a hűtőre a napi-heti programot; pipáljuk közösen, amit elvégeztek). Figyeljünk a megfelelő terhelés-szünet egyensúlyra. Túl hosszú szünet nehezíti az újrakezdést, a szünet kihagyása viszont rontja a koncentrációt. Legyen egy sarok a lakásban, ami a tanulásé. Ha nincs erre külön íróasztal, az étkezőasztalról tanulás idejére mindent pakoljunk el, ez segíti a tanulót a fókuszálásban. Nézzük meg a számítógép, laptop elhelyezése mellett hogyan fog tudni füzetet, könyvet elhelyezni, használni a gépek körül a tanuló.

Tapasztalatom szerint nincs a gyerekeknek tanulási rutinjuk, így fejlődési lehetőség rejlik ebben az időszakban, hogy most megtanuljanak tanulni. Segítsük őket gondolattérkép felrajzolásával, a tanulás után mesélhessenek a szülőknek arról, amit aznap tanultak. Kössük össze az osztálytársakat digitálisan, hogy tapasztalatokat cserélhessenek, illetve ne érezzék magukat teljesen izolálva.

Hasznos tanulási tippekről szóló videó érettségire készülőknek, benne van a gondolattérkép is:

https://www.youtube.com/watch?v=dQwP_eD4IOE

Vigyázzunk a napi internetfogyasztás mennyiségére! Könnyű a tanulás mellett további időt tölteni az interneten, főleg unalom miatt szórakoztató videókat, oldalakat nézve. A lefekvés előtti órában már ne telefonozzon, tévézzen, vagy számítógépezzen se a gyerek, se a szülők. Fontos, hogy ki tudja pihenni magát mindenki. A megnövekedett mesterséges fénymennyiséget érdemes este visszavenni, hogy kipihenten kezdjük az újabb napot.

További hasznos cikk, hogyan beszélgessünk a gyerekekkel a koronavírusról:

https://deliagaevagyermekpszichologus.blog.hu/2020/03/11/kenyszer_vakacio

 

Kitartás, túl leszünk ezen az időszakon!

RTL Klub Reggeli – Tehetséges gyerekek

2020.02.12-én a tehetséges gyerekekről beszélgettünk az RTL Klub Reggeli című műsorában.

Az interjú az alábbi linken tekinthető meg:

https://rtl.hu/rtlklub/reggeli/hogyan-ismerjuk-fel-ha-a-gyerekunk-tehetseges-valamiben

Tehetség azonosításának menete:

Ajánljunk fel minél többféle tevékenységet a gyermekünknek. Ha otthon ülünk a tévé előtt, nem fog kiderülni, mihez van érzéke a gyerkőcnek. Próbáljon ki többféle sportot, szakkört, szabad foglalkozást. Amelyiket valamiért több alkalommal szeretné ismételni, ahova szívesen, lelkesen megy, az mindenképpen jótékonyan hat a fejlődésére.

Az adott sportfoglalkozást, zeneórát, szakkört tartó edző, tanár, mester jelezni fogja nekünk, ha úgy látja, gyermekünk ügyes, fogékony, érdemes jobban elmélyednie az adott aktivitásban, tanulásban.

Ha iskolában merül fel a tehetségesség kérdésének tisztázása, kereshetjük a lakóhely, iskola cím alapján illetékes Pedagógiai Szakszolgálatot, ahol tehetségkoordinátorok, pszichológusok, gyógypedagógusok különböző tesztekkel, kérdéssorokkal tudják azonosítani a különböző intelligencia területeken hogyan teljesít az adott gyerek. Főleg a matematikai-logikai, verbális-nyelvi intelligencia kerül ilyenkor azonosításra. A zenei, művészi, mozgásos intelligencia jobban azonosítható különfoglalkozások során, együtt gondolkodva a tanárral, edzővel, figyelve a gyereket.

Ha zenei, művészi, vagy sport tehetségnek gondolják gyermekünket, ne erőltessük az adott aktivitást, gyakorlást, versenyzést. Hagyjuk kialakulni a gyerek belső motivációját, hogy megérezhesse saját fejlődése érdekében, saját öröméért végzi az adott tevékenységet, nem címek megszerzése, vagy elismertség miatt.

Figyeljünk arra, hogy ne a mi életünkből kimaradt sikerek, célok elérésének megvalósítását várjuk a gyerektől. Ha ez bennünk, párunkban felmerül, vagy kapunk ilyen visszajelzést tanártól, edzőtől, fontoljuk meg. Gondolkozzunk el egy kicsit, hogy tényleg erről van-e szó, ha szükséges kérjük pszichológus segítségét ebben. Fantasztikus élmény felfedezni egy gyerek személyiségét, tulajdonságait, ne vakítsanak el minket ebben a folyamatban saját élményein, hiányaink.

sportpszichologus

Sporttehetség:

Sportpszichológusként szeretném kiemelni a sportban tehetséges gyerekek támogatásának néhány szempontját. 6-12 éves kor között jó, ha többféle sportágban kipróbálhatja magát minden gyerek. Így nagyobb eséllyel maga választ majd sportágat, amit szívesen csinál. Ha az edzők látják, hogy érdemes komolyabb edzésmunkába, akár versenyzésbe belefogni, beszéljük át ennek lehetőségét gyermekünkkel, és adott időközönként, ha belekezdtünk a folyamatba, térjünk vissza rá, hogyan érzi magát benne. Tehetséges gyerekek iszonyú gyors fejlődésen mennek át, gyorsan jönnek számukra a sikerek, sokszor meg se érzik, hogy fáradniuk kellett érte. Ezért sokszor tehetségük ellenére bejelentik, hogy abba szeretnék hagyni az adott sportot, hogy mást is kipróbálhassanak. Ilyenkor annak eldöntésére, hogy kiégett-e a terheléstől, motivációs problémái vannak-e, hangulati probléma miatt nincs kedve semmihez, kérjük sportpszichológus segítségét. A felmérés fázisának végén (szakember munkamódjától függően pl. 4-6 alkalom) visszajelzést fogunk kapni, hogy milyen ok van a háttérben, és hogyan tudjuk azt megoldani, mi volna a legjobb gyermekünk számára. Ez lehet az adott sport folytatása sportpszichológiai támogatással, de lehet az adott sportág lezárása, másik kiválasztása is. Ne csak az eredményesség legyen a fő mércénk, hanem a gyerek boldogsága, kiegyensúlyozottsága!

Filmajánló – Én, Tonya

Tonya Harding életét és korcsolyás karrierjét bemutató életrajzi filmben végigkövethetjük, ahogy egy kislányt zsarnoki anyja a maga fura módján támogat az általa választott sportban. Tonya kimagasló tehetségével és akaraterejével elsőnek ugorja meg nőként a tripla axelt a világon. Nehéz családi helyzete, érzelmileg és tettlegesen is bántalmazó anyja, az anyával Tonyát magára hagyó apja, majd az anyagi gondok és bántalmazó férje sem könnyítik meg felkészülését, karrierjét, életét.

Tonyát 1994-ben bűnrészesnek találták súlyos testi sértésre való felbujtásban, mivel riválisát egy férfi megtámadta és megpróbálta versenyképtelenné tenni, vagy Tonya megrendelésére, vagy nem. Erről szól a film, kinek mi a szubjektív igazsága az eseményekről. Hogyan vezetett az út az „incidensig”? Ki hogyan élte meg a mindennapokat, a csúcsot, és a lecsúszást?

A film szenzációsan adagolja a feszültséget és a jól időzített fekete humort, amitől feledhetetlen alkotás marad a nézőben.

Pszichológiai szempontból, a megtörtént eseményeket alapuló film,  egy példát mutat nekünk arra, hogyan sodródik valaki egy bántalmazó szülőtől egy bántalmazó párkapcsolatig.  Hogyan tartozhatnak a mindennapokhoz az egymás irányába tett brutális megnyilvánulások? Sportpszichológusként érdekes kérdéseket vetne fel egy ilyen háttérrel rendelkező sportoló felkészítése: hiszen mindenképpen rá kéne nézni arra, hogyan szabotálja a sportoló koncentrációját, növeli a feszültségét a családi élet, az érzelmi elnyomás, bántalmazás. Ha ezek megoldódnának, feldolgozódnának, akkor vajon ugyanaz lépne-e pályára, aki addig volt? Maradna-e a vasakarat, ha rálátok, hogy az emberek rajongását azonosítom a saját szerethetőségemmel, ha önelfogadás helyett keresem bizonyítékként? Ha a kemény edzésmunka mögött ennek elérése a fő motivációm? Ha a pszichológiai tanácsadás, terápia hatására már magamban és érzelmileg kielégítő kapcsolatokban is megkapom, megtalálom mindezt, akkor vajon szükségem lesz-e a rajongásra, címekre, elismerésre, versenyzésre tovább is? Tonya esetében ezt már nem fogjuk megtudni, hiszen az események láncolatával Tonya sportkarrierje véget ért. Hogyan? Erről szól a film, nézzétek meg!

i,tonya,sportpszichologia

 I, Tonya, amerikai fekete komédia, 2017, 119 perc

Filmajánló – Az aranylány

Szenzációs dokumentumfilmre bukkantam az HBO Go kínálatában. Ajánlom mindenkinek, aki élsportoló baráttal, családtaggal rendelkezik, esetleg edzőként, sportvezetőként tevékenykedik, vagy aki érdeklődik a szertorna világa iránt.

Az aranylány című dokumentumfilm az 1990-2000-es években a romániai szertornászok életébe nyújt betekintést. Andreea Raducan rendkívül tehetséges fiatal tornászként képviseli hazáját a 2000-es Sydney-i Olimpián, mindössze 17 évesen. Aranyérmétől pozitív doppingtesztje miatt megfosztják, mert a csapat orvosától fejfájásra olyan készítményt kapott, amely egyik alkotóeleme rajta volt a doppinglistán. Andreea 32 évesen küzd, hogy visszakaphassa az érmét, hiszen nem szándékosan követett el doppingvétséget. A története elmondása közben Andreean kívül, sokan megszólalnak, akik ott voltak vele ebben a nehéz időszakban, és egy traumafeldolgozásra szakosodott pszichiáterrel való beszélgetése részleteit is megismerhetjük. A pszichológiában jártas szakember sok fontos pontra hívja fel Andreea (és a nézők figyelmét), melyeket eddig figyelmen kívül hagyhatott.

aranylany.sportpszichologiaHogyan lehet feldolgozni, ha egész addigi életed verejtékes munkája más emberek mulasztása, ballépései miatt kárba vész?

Helyrehozható-e egy ilyen intézkedés, kik ebben az illetékesek?

Miről szól egy tornász élete? Hogyan zajlik a felkészülés? Milyen edzői hozzáállás között nevelkedtek ezek a lányok, és produkálták a román torna történelmében legkiemelkedőbb eredményeket? Milyen lelki hatásai lehetnek az élsportnak, és egy doppingbotránynak?

 

Az aranylány- FATA DIN AUR (AKA. THE GOLDEN GIRL)2019|dokumentum

Rendező: Adrian Robe, Denisa Morariu-Tamas

Ország: Románia

96 perc

Én vagyok itt – Zenehallgatás hatása a sportra

2020. január 22-ei Én vagyok itt című envagyokitt.kissnemesveronika.sportpszichologusműsorban a zenehallgatás sportra gyakorolt hatásairól beszélgettünk.

Az adás ezen a linken található meg. A riport, melyben szakértőként közreműködtem 17:46-nál kezdődik.

https://mediaklikk.hu/video/en-vagyok-itt-2020-01-22-i-adas/

 

Testi-lelki jólétünk záloga a mozgás. Érdemes külső és belső motivációs tényezőket is találnunk, ami miatt sportolunk. Belső motivációt jelenthet a feszültségoldás, stresszkezelés, a jó közérzet növelése, az egészségünkbe befektetett munka, az ülő életmód hatásainak ellensúlyozása. Tudtátok, hogy a rendszeres sportolás nem csak az izmaitokat, hanem az agyatokat is tornáztatja? Késlelteti az időskori leépülést, memóriazavarokat, fiatalon tartja az agyat, felpörgeti a gondolkodást, növeli a figyelmi kapacitást, kreativitást. Külső motivátornak remek lehet egy jó zenelista, vagy az a gondolat, hogy a strandszezonra szeretné valaki formába hozni magát, hogy elismerő pillantásokat zsebelhessen be. Ugyanakkor vigyázzunk arra, hogy a hosszú távú kitartást a belső motivátorok, saját válaszaink garantálják. Sajnos, aki csak a külső visszajelzések miatt kezd el mozogni, vagy családtagjai unszolására, és idővel nem talál magának belső örömöt, célt a sportolásban, várható, hogy abbahagyja.

 

Az említett kutatás rövid leírását itt lehet elolvasni:

Hatékonyabb a sportolás, ha zenét is hallgatunk közben?

 

Januári stressz ellen nyugi tehén, nyugi labda

Nyugi tehén, nyugi labda a félévi aggodalmak, stresszes időszak helyett

sportpszichológia.stresszkezelés

Januárban a félévzárás körüli hajtásban találják magukat a diákok. A sportolók fiatalok emellett alapozással, vagy hétvégén versennyel töltik a tanulás melletti szabadidejüket. Fontos, hogy tudjuk és a gyerekek is tudják a túlterhelt mindennapok bizony stresszterhelést jelentenek a szervezetüknek, lelküknek. Életkoronként és egyénileg is eltérő, hogy mekkora tudása van a gyerekeknek a stresszről, illetve annak kezelési módjairól. Néha azt feltételezzük, hogy semmi ismeretük, majd meglepődünk, ha felsorolják a létező összes testi tünetet, mely összefüggésbe hozható a stresszel. Néha az okoz csodálkozást, hogy azt hittük jóval többet tud, de azt tapasztaljuk, hogy szinte alapvető összefüggésekkel sincs tisztában.

A stressz egy érzés, reakció valamilyen vélt vagy valós fenyegető ingerre. Pl. egy kisiskolásnak a félévi felmérő óriási fenyegetést jelenthet, egy szezonnyitó verseny is óriási mértékben megterhelheti a sportoló gyerek testét-lelkét. Mindkét esetben közös, hogy a gyerek számára fontos dologról van szó, szeretne jól teljesíteni, szeretné, ha a szülei, tanítója, edzője elégedett lenne vele. Sokan itt tévútra is térnek: szerethetőségük mértékét kötik össze ezekkel az eredményekkel, így még nagyobbá válik a tét. Ha jól teljesítek, szerethető vagyok, ha rosszul, akkor nem. Fontos megértetnünk a fiatalokkal, hogy eme két dolog nem függ össze, a megmérettetés által kiváltott stressz szint pedig csökkenthető sokféle módon.

Egy ötletes mód egy nyugitárgy beszerzése, amit lehet gyúrni, formázni, nyomkodni stb. (nyugi labda/stressz labda, gyurma, a tehenet a békéscsabai Kolbászfesztiválon kaptam – sose tudhatjuk, mely rendezvényről térhetünk haza ilyen hasznos ajándékkal). Előfordult már, hogy idegesen széttépkedtél egy zsebkendőt, szétszedted a tollad? Akkor megtapasztalhattad, hogy a felgyülemlett feszültség levezethető, ha a kezünkkel matatunk valamin.  Ha felhívjuk rá a figyelmüket, akkor a gyerekek is nagyon hamar megértik, megtapasztalják ezt az összefüggést, és szívesen alkalmazzák valamelyik alternatívát az iskolában, otthon, vagy versenyhelyzetben. Kezeljétek nyugodtan a stresszt, várjátok felkészülten, nyugi tárgyakkal a januári kihívásokat!

 

kiss.nemes.veronika.sportpszichologusTovábbi megoldási javaslatok:

  • szülőként felkészülni (pl.: nyugi labda beszerzésével), beszélgetni erről a gyerekkel
  • ha szülőként elakadtunk, érdemes pszichológus segítségét kérni
  • egyéni sportpszichológusi felkészítést is kérhetünk, mely már 5 alkalommal jó irányú változást hozhat
  • edzőként is fordulhatunk sportpszichológushoz, hogy hatékonyabban tudjuk támogatni versenyzőinket
  • csoportos sportpszichológusi felkészítést kérhetünk az egyesület sportolói számára versenystressz kezelésének érdekében
  • Sulinyugi órák szervezése az iskolába (sulinyugi.hu)

Sport és gyógyulás – Szakértés

20191203_170229Diéta és Fitnesz 2019. decemberi számában Kiss Eszterrel jártuk körbe a gyógyulás témáját, természetesen a mozgás szempontjából.

 

 

 

 

Mozgással a gyógyulásért

A mozgás maga az élet. A testünk is, belül folyton mozgásban van (a szervezetünkben fel- és leépítő folyamatok zajlanak) úgy tudunk tehát jó gazdái lenni, ha időnként megmozgatjuk kívül is. Ha testileg és/vagy lelkileg megbetegszünk, a mozgás segít visszanyerni elveszett életerőnket.    

– Hangulatzavarok, depresszió, lelki traumák esetén kifejezetten lélekgyógyító a mozgás. Összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy heti háromszor harminc perc séta – azaz 1,5 óra mozgás – már mérhetően hangulatjavító hatású – mondja Kiss-Nemes Veronika sport szakpszichológus.

 

Antidepresszánsok helyett

A testmozgás sok tekintetben – főként a mellékhatások szempontjából – előnyösebb, mint hangulatjavító gyógyszereket szedni. Ezt egy depressziós betegek bevonásával végzett vizsgálat is bizonyítja. A vizsgálatban résztvevők egyik csoportjának tagjai, amellett, hogy valamilyen mozogást végeztek gyógyszert is szedtek, a másik csoportba tartozók viszont csak mozogtak. A kutatók meglepő eredményre jutottak, azok voltak pszichésen rosszabb állapotban, akik gyógyszert szedtek. – Az antidepresszánsok dopamin- és szerotoninpótlók, hiszen a hangulatzavarok esetén ezekből a hormonokból termelődik kevesebb a szervezetben. A mozgás pedig pont ezeknek a hormonoknak a mennyiséget növeli, ráadásul boldogsághormont – endorfinokat – is termel, amely az általános jó hangulatért és a stresszoldásért is felel – magyarázza a pszichológus.

 

Veszélyes mozgáshiány

Nyakunkon a téli depresszió. Nincs elég napfény, a hideg miatt kevesebbet mozgunk, ezért hajlamosabbak vagyunk arra, hogy rossz hangulati állapotba kerüljünk. Megelőzésképpen érdemes gyakrabban mozogni, pl. sétálni vagy legalább otthon végezni néhány tornagyakorlatot.

Sajnos már kijelenthetjük, hogy a depresszió a modern kor betegsége. Ennek részben a mozgáshiány az oka. Száz évvel ezelőtt sokkal többet kellett mozogniuk az embereknek ahhoz, hogy legyen ennivalójuk, vizük, vagy tudjanak fűteni, így kb. négy órát töltöttek aktívan, mozgással. Ehhez képest ma az emberek többsége általában napi nyolc órát ül a munkahelyén vagy az iskolában és ehhez jön még hozzá az utazás, ill. az otthoni tévézés, számítógépezés, tabletezés, stb. – ami összesen kb. 13-16 óra ülést jelent. Nem csoda, ha nő a hangulatbetegségekben szenvedők száma, olyannyira, hogyha továbbra is így élünk, akkor néhány év múlva a szakemberek szerint négyből egy fiatal vagy minden második felnőtt ember depressziós lesz.

 

Bringázással a tanulási zavarok ellen

Manapság sokkal több a figyelemzavaros, ill. koordinációs problémákkal küzdő gyerek, mint korábban. Az ok a digitalitzációban keresendő, pontosabban abban, hogy hagyjuk, hogy a különféle kütyük rabul ejtsék a gyerekeket. Ha leültetjük őket valamilyen digitális bébiszitter elé, akár órákig is képesek bámulni a képeket. Ezért nekünk felnőtteknek kell ésszerű határt szabni a kütyühasználatot illetően. – Az idegrendszer éréséhez elengedhetetlen, hogy eleget játszhassanak, szabadon mozoghassanak a természetben. Kerékpározással például megelőzhetők a különféle tanulási zavarok. Sajnos mostanában sok gyerek nő fel úgy, hogy nem tud kerékpározni, mert a szülőknek nem jutott idejük arra, hogy megtanítsák rá – állapítja meg Kiss-Nemes Veronika. – Ennek valószínűleg az az oka, hogy a szülők, ahelyett, hogy mozognának és ezzel jó példát mutatnának, folyton a telefonjukat babrálják. Az eredmény pedig az, hogy fejlesztő tornára kell vinni a gyerekeket, mert nehezen megy nekik a tanulás.

 

Fókuszváltásban

A mozgás hatására magunk mögött hagyjuk a napi gondokat, az elménk elcsendesedik és nyugodtabbá válunk. Nemcsak a lelkiállapotunkon javíthat a mozgás, hanem testi problémák esetén is elősegítheti a gyógyulást. Mozgás közben a figyelmünk a betegségről, a fájdalmakról áthelyeződik a mozdulatokra, s e fókuszváltással könnyebben legyőzhető az esetleges betegségtudat, s ezáltal maga a betegség is.

Sokféle betegség – pl. túlsúly, hangulatproblémák – hátterében állhat mozgáshiány. Ha ezt a hiányt pótoljuk, azzal hozzájárulhatunk a gyógyuláshoz. Rendszeres mozgással megelőzhetjük például a mozgásszervi betegségeket, és számos betegség – így pl. az időskori szellemi leépülés – kialakulásának az esélyeit is csökkenthetjük.

 

Kapcsolatban a testünkkel

A legtöbb ember nincs kapcsolatban sem a testével sem a lelkével. A betegség lehetőséget ad arra, hogy a beteg felvegye a kapcsolatot a testével és megtudja, hogy milyen folyamatok zajlanak a lelkében. Ha a gyógyulás érdekében a mozgást is beveti, akkor ezzel szintén hozzájárulhat a nagyobb fokú testtudat kialakításához, s így nemcsak a gyógyulást segítheti elő, hanem felgyógyulván az egészsége megőrzését is.

– Ha testi fájdalmaink vannak vagy rossz a kedélyállapotunk, hajlamosak vagyunk rögtön a pirulákért nyúlni. Ahhoz azonban, hogy jól legyünk, több energiát kell befektetnünk, mint egy gyógyszer bevétele. Ha az állapotunk engedi, inkább a természetes kémiát használjuk, vagyis mozogjunk, hogy testileg és a lelkileg is minél hamarabb újra egyensúlyba kerülhessünk – javasolja a sportpszichológus.

 

Súlyos betegségben szenvedők és extrém túlsúllyal küzdők kizárólag szakember – gyógytornász, személyi edző – vezetésével kezdjenek el a gyógyulásuk érdekében rendszeresen mozogni.

 

A betegségek hátterében sokszor az áll, hogy az életenergia – a csi – nem áramlik megfelelően a testben. Ezért érdemes olyan mozgást végezni, amely az energiarendszert is karban tartja, ilyen pl. a jóga, a csikung, vagy a tajcsi.

 

Kiss Eszter, Kiss-Nemes Veronika sport szakpszichológus

 

Filmajánló – Over the limit

overthelimit

Túl minden határon, lengyel-német-finn dokumentumfilm, 74 perc, 2017

  • Rendező: Marta Prus

A filmből megismerhetjük az olimpiai felkészülés rejtelmeit Oroszországban, a ritmikus gimnasztika világában. A felkészülés finishét követi végig a dokumentumfilmes csapat. Margarita Mamun esélyesként indul minden kvalifikációs versenyen, elérhető közelségbe kerül számára az olimpiai bajnoki cím – már csak végig kéne csinálni a lehető legkevesebb hibával az utolsó év versenyeit. Az orosz élmezőnyben komoly felkészülés zajlik, így a kiválasztott első kettő között lenni nem könnyű diadalmenet, hanem fáradtsággal, lemondással, sérülésekkel, szenvedéssel teli kemény edzésmunka, melynek a végén eldől, hogy a két kiváló ritmikus gimnasztikás közül kinek sikerül elhoznia az olimpiai aranyat. A háttérben időnként szívtelen, együttérzést nélkülöző edzői hozzáállással találkozhatunk, mely sokszor sírásig keseríti meg a sportoló felkészülését. Többször elhangzik, hogy országukért teszik mindezt és örülniük kéne a lehetőségnek, ugyanakkor a háttérben nehéz emberi érzéseket is láthatunk mindemellett.

Sportpszichológusként nagyon nehéz, kihívásokkal teli munka egy olyan sportoló felkészítésének a támogatása, ahol már lelki bántalmazásnak tekinthető az edzői kommunikáció, hozzáállás. Hogy a címek, díjak érdekében megéri-e, azt mindenki döntse el maga. Dönthet úgy egy sportoló, hogy igen, összeszorítja a fogát és végigcsinálja, és dönthet úgy is, hogy elege van, kiszáll. A lelki munka megspórolhatatlan, fel kell dolgozni a megpróbáltatásokat, hogy akár a sportkarrierben, akár a magánéletben egészséges lélekkel tudjon továbblépni az egyén.

Sulinyugi – Sportnyugi

Sulinyugi stresszkezelő prevenciós program – gyerekeknek, kamaszoknak, sportolóknak

Egy különleges lehetőségről szeretnék írni. Januártól Sulinyugi tréner lettem a Lélekkel az Egészségért Alapítvány támogatásával. Az Alapítvány munkája során a kiégés megelőzésére, kezelésére szakosodott (http://www.lelekkel.hu/), melynek egyik fontos lépcsője a megelőzés, melynek ideális terepe az iskola. Az iskolai stressz kezelésének tanítása mind a pedagógusok, mind a gyermekek esetében kiemelten fontos, hiszen a gyerekeknek az iskola az első munkahelyük (http://sulinyugi.hu/). A hosszan tartó, krónikus stressz szorongássá válik, csökkenti a mindennapi munka és a tanulás hatékonyságát, rontja az általános kedélyállapotot, előidézi a kiégést. Mindez elkerülhető lenne!

A Sulinyugi óra keretén belül a gyerekek megtanulják azonosítani a stressz jeleit (hiszen sokszor azt se tudják, hogy éppen stresszelnek), hallanak a rájuk gyakorolt hatásairól, majd a kezelési módokról tanulhatnak játékos, gyermekbarát, interaktív formában, eszközökkel! Mivel a szakmai hátteréről az Alapítvány és a Sulinyugi honlap is részletesen ír, ezért én az egyéni megélésekre fókuszálnék. Több osztályban, évfolyamon tarthattam az Alapítvány képzése, támogatása alapján Sulinyugi órát. Minden óráról feltöltődve, mosolyogva jöttem ki! Újra és újra megtapasztaltam, hogy a gyerekek mennyire érdeklődőek a stresszkezelés témája iránt, mennyire különböző fokú a tudásuk egy-egy osztályon belül, mennyire élvezik az egyes stresszkezelő gyakorlatokat. Elképesztő lelkesedéssel próbálták ki az egyes módszereket, mosolyogva, vidáman mennek ki az óráról, érdeklődnek mikor lesz a következő alkalom. Elégedettséggel tölt el, amikor látom, hogy rájönnek: csökkenthetik a stressz mértékét akár az iskolában dolgozat előtt, akár otthon is, sőt bárhol! Megtapasztalhatják, hogy képesek kontrollálni feszültségeiket. Nagy örömmel hallgattam a pedagógusok visszajelzéseit a program tartalmának fontosságáról, amely nagy űrt hivatott betölteni, hiszen nincs stresszkezelő tanóra az iskolákban, a gyerekekkel való mindennapi munka során sokszor megfigyelik, hogy szoronganak a diákok és nem tudnak szorongásaikkal mit kezdeni, tanárként nehéz segíteniük ebben. A program egyes elemei beilleszthetőek az osztály mindennapi életébe, így tanárként tudnak segíteni a gyerekeknek megnyugodni. A szülők részletes tájékoztató anyag alapján az otthoni stressz kezelésében kapnak tanácsokat, ötleteket.

Sportolókkal folytatott munkám során azt tapasztaltam, hogy a sportolók többségének gondja van a versenyhelyzet okozta stressz kezelésével. Sokan szenvednek attól, hogy képességeik alatt teljesítenek miatta. Az utánpótlás nevelés egyik kiemelkedő területe a hatékony stresszkezelés megtanítása! Ehhez kínál választékos módszertant a Sulinyugi óra, melyet sport egyesületek esetén talán szerencsésebb Sportnyugi órának hívni. A gyerekek mellett a szülők, edzők is bővíthetik ismereteiket a témában, hogy gyermekeik stresszkezelését megfelelően tudják támogatni, amikor arra szükség van.

Korlátozott számban lehetőség van Alapítványi támogatással térítésmentes Sulinyug órát igényelni iskoláknak, sportegyesületeknek. Soronkívüliséget térítés ellenében tudunk biztosítani.

Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus

Kiss-Nemes Veronika
sportpszichológus

http://sulinyugi.hu/

Sulinyugi_logo

Az Alapítvány munkáját az alábbi módokon segítheti:

http://sulinyugi.hu/hogyan-segithet

Blogbejegyzés – Gyereksportolók szorongása, és egy lehetőség a kezelésre

Miből vehetjük észre szülőként, edzőként, hogy „izgulós a gyerek”?

  • teljesítményhelyzetben (pl.: edzésen bemutató a többiek előtt, versenyen) tekintete össze-vissza cikázik, zavart, láthatóan nem tud koncentrálni
  • hasfájásra panaszkodik verseny/edzés előtt, ami hirtelen elmúlik, ha megegyeznek, hogy nem kell mennie
  • indokolatlanul hány (nem evett semmi olyat, ami kiválthatta a hányást)
  • indokolatlanul izzad, remeg
  • cserfesnek ismert gyerek feltűnően csendessé válik, vagy épp ellenkezőleg rengeteget beszél, de összefüggéstelen a mondandója
  • lefagyva figyeli versenytársai bemelegítését, edzőtársait
  • edzők visszajelzik, szülők is látják, hogy „edzésen többet tud” (pl.: elront olyan elemeket, amiket jó ideje stabilan meg tud valósítani)

Mivel segíthetünk otthon, versenyen szülőként?

  • Segíthetnek tudatosítani a gyerekben, hogy mit látnak rajtuk. „Szerintem izgulsz. Az izgulással lehet kezdeni valamit, lehet csökkenteni!”
  • Kipróbálhatnak relaxációs mesekönyveket, melyet felolvashatnak a gyerekeknek! Amelyik beválik, azt hetente 1-3 alkalommal ismételhetik velük.
  • Az interneten számos relaxációs hanganyag található, melyek segítenek ellazulni. Vezessék rá gyerekeiket a verseny előtti napon a hanganyagok hallgatására. (Következő posztomban egy konkrét könyvet és annak hanganyagát fogom ajánlani!)
  • Versenyen szülőként csak biztassák gyermekeiket! Ne fogalmazzanak meg semmilyen szakmai észrevételt, mert ott a versenyhelyzetben ezek kijavítása általában nem lehetséges, de a stabilan tudott ismeretekről elvonhatja a figyelmet. Ez a beszélgetés ráér a verseny utáni napon.
  • Beszéljék át, mi a cél az adott versenyen! Nyugtassák meg a gyerekeket, hogy eredménytől függetlenül érdekli Önöket a versenyük. Azt szeretnék látni, hogy szeretik csinálni a sportjukat! Akkor is szeretik őket, ha nem jön össze az adott verseny.
  • Sportpszichológusi segítséget is kérhetünk, mely során a gyerekek megtanulják felismerni az izgulás, szorongás testi jeleit és az izguláshoz vezető gondolataikat. Miután tudják azonosítani ezeket, többféle technikát ismernek meg, hogy kontrollálni tudják szorongásukat. A számukra legkedveltebbet rutinszerűen fogják tudni alkalmazni!

Edzőként:

  • Tapasztalatainkra hívjuk fel a szülők figyelmétl! Beszélgessünk arról, ők hogyan látják a gyerekük izgulását!
  • Javasolhatunk megoldási módokat (pl.: szülő legyen ott edzésen/versenyen vagy ne, hogyan támogassa gyermekét)
  • Helyezzük a sportoló erősségeire a fókuszt. Dicsérjük meg többször egy edzésen, versenyen!
  • Biztassuk, hogy képes adott elemre, gyakorlatra, cselre stb.
  • Ha szükségesnek véljük, vonjunk be sportpszichológust a megoldásba.

Ülj figyelmesen, mint egy béka könyvajánló:

Korábbi blogbejegyzésemben számba vettem a gyerekek szorongásának jeleit, illetve néhány ötletet, amivel a szülők, edzők segítségükre lehetnek.

Ma a szülők figyelmébe szeretném ajánlani az Ülj figyelmesen, mint egy béka című könyvet, melynek CD melléklete légzés megfigyelésen alapuló tudatos jelenlét (Mindfullness) gyakorlatokra tanítja a gyerekeket, míg a könyv elmagyarázza a szülőknek a tudatos jelenlét szorongáscsökkentő, izgulás csökkentő hatását! Miután felismerték, hogy izgul, szorong gyermekük, ezekkel a gyakorlatokkal segíthetnek neki!

Munkám során több olyan szorongó gyerekkel, fiatallal találkoztam, akiknek a szorongása nem korlátozódott csak és kizárólag a sportáguk versenyhelyzeteire. Gyakran izgultak a versenyek mellett az iskolai feladatok (felelések, dolgozatok, szorgalmi munkák), órai munkájuk színvonala, vagy barátaikkal való konfliktusaik miatt. Sokszor forgolódtak emiatt álmatlanul, mentek rosszkedvűen iskolába. A hétvégi meccsek, versenyek előtt is átélhették a szorongás, izgulás különböző fokozatait. Ráadásul így a hétvége számukra nem a pihenésé, hanem egy újabb próbatételé. Nagyon fontos a pihenésüket, feltöltődésüket elősegítő relaxációs gyakorlatok ismerete, hogy bírják a fokozott terhelést!

A könyvvel elsajátítható légzéstechnikák megtanítják a gyerekeket arra, hogyan kapcsolódjanak ki, hogyan hagyják maguk mögött gondjaikat. Érzékletes elnevezések mutatják nekik, hogy mikor tudják segítségül hívni a gyakorlatokat különböző helyzetekben. Használhatják a „Szünetgombot”, ha túlpörögtek, lassításra, pihenésre van szükségük. Le tudják állítani az „Aggodalmak futószalagját”, ha rengeteg negatív gondolat, feltételezés cikázik a fejükben. Vagy ellazulhatnak, feltöltődhetnek egy nehéz nap után, ahogy azt a „Spagetti próba” tanítja. Érdemes kipróbálni a gyakorlatokat, amelyik beválik, azt gyakrabban alkalmazni!

Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus

 

A blogbejegyzés pszichologuskereso.hu oldalra íródott 2 részletben jelent meg.

Edzőtábor – csoportos óra

Az edzőkkel, klub vezetőkkel előzetes egyeztetés alapján egyre több helyre igényelnek sportpszichológiai csoportos foglalkozásokat  felkészülési időszakban, edzőtáborokban. Ilyenkor a sportolók lehetőséget kapnak betekinteni a sportpszichológia szemléletébe, módszereibe, feltehetik kérdéseiket. A megjelölt témáról hallanak tőlem elméletet és kipróbálnak gyakorlatokat is, melyekkel hatékonyabbá tehetik fejlődésüket. Eldönthetik, hogy szeretnék-e beépíteni a mentális felkészülés ezen formáját egyénileg és/vagy csapatszinten.

Amennyiben edzőként, klub vezetőként kérdése lenne, keressen bátran telefonon, vagy e-mail-ben!

Kiss-Nemes Veronika, sportpszichológus +36209680053, kiss.nemes.veronika@gmail.com

dstabor2017.kiss.nemes.veronikadstabor.2016tied.az.iranyitas.pszichologus.me

FEM3Café – Interjú, szakértés

2017. 07.26-án a FEM3Café szakértője voltam.  Izgalmas témát jártunk körül: gyerekek sportág választása, szülői hozzáállás, motiválás. Kiemeltem és kiegészítettem a felmerült témákat, kérdésköröket.

 

Sportág választáshoz jó tanácsok:

  • többféle sport kipróbálása, mielőtt elköteleződik egy sport mellett
  • 10-12 éves kor alatt sport fejlesztő hatásai: mozgáskoordináció fejlesztése, szabálytartás erősítése, alkalmazkodás, kudarctűrés tanulása, csapatjáték, erőfeszítés megtanulása, sportszerűség elsajátítása, „nem csak az eredmény számít”
  • jó, ha a versenyzést megelőzi egy olyan szakasz, amikor kiélvezheti a gyerek a társaságot, az edzéseket, azok játékosságát, mielőtt versenyhelyzettel szembesül
  • versenyzés elkezdése: 10-12 éves kortól tudnak tudatosabban készülni a gyerekek egy-egy sporteseményre, ezalatt a kor alatt nagyon fontos a gyerekek számára (talán saját akaratuktól is fontosabb), hogy szülei szeretnék-e a versenyzést, ott fontos-e nekik a helyezés elérése, edzőik mit várnak el tőlük!
  • fontos-e nekünk szülőként, hogy sikeres versenysportoló legyen, vagy hobbi szinten szeretnénk sportoltatni? Ha a mi döntésünkkel ellentétes irányba érdeklődik, hogyan tudjuk támogatni?
  • el tudom-e fogadni gyermekem választott sportját? Akkor is, ha abban nem sikeres, de szívesen csinálja?
  • testi jelek utalhatnak arra, hogy ha nem szereti a sportját, vagy az edzéseket: hasfájás, fejfájás, valamilyen testi tünet edzés előtt, ami elmúlik, ha nem kell edzésre menni
    • sportpszichológus szakember segíthet elkülöníteni, hogy az adott klub/edző edzéseit, vagy a sportágat nem kedveli a gyerek

Sportpszichológiai munka gyerekeknél, amit körbejártunk az interjúban:

  • izgulás-, szorongáskezelés
  • önbizalomnövelés
  • nyomás kezelése, szülői-, edzői elvárások kezelése
  • küzdőképesség növelése
  • szülők, edzők számára jó tanácsok az adott gyerekre szabva
  • sérülésből való felépülés

Ha már sportol és kudarccal szembesül:

  • eredménycentrikusság enyhítésére: erőfeszítést dicsérjük az eredmény helyett!
    • például „láttam, nagyon lelkes voltál”, „hú mennyire hajtottál”, „büszke vagyok rád, hogy a gól/pont/stb. után is lendületesen mentél tovább”, „végig mosolyogtál”
    • gondolkodjunk az edzés/ verseny alatt, milyen erőfeszítést tudunk megdicsérni
  • szigorú edzővel való együttműködés esetén a szülő otthon dicsérheti gyermekét, beszélgethet vele arról, hogy miért szigorú vele az edzője

kiss.nemes.veronika.fem3cafe

Az interjú és a nézői hívásokat követő beszélgetés megtekinthető az alábbi linkeken a FEM3 oldalán.

Olyan nagy sportesemények után, mint például a vizes világbajnokság egyre több gyermek kezd el sportolni. A FEM3 Caféban Kiss-Nemes Veronika beszélt arról, hogy a sportágválasztásnál hogyan lehet megkülönböztetni a gyermeki fellángolást és a tudatos döntést…

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/26964_sportpszichologus-igy-valasszatok-sportagat-a-gyermeknek.html

Az eredménycentrikusság miatt gyakran már gyermekkorban kudarcélmények sokaságával néz szembe egy sportoló. Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus elárulta, hogyan segíthet ezen a szülő, de a helyes edző-szülő kommunikáció is szóba jött.

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/26980_gyermeksport-a-dicseretbol-sosem-eleg.html

A táncos – Filmajánló

A táncos (orosz-angol-ukrán-amerikai dokumentumfilm, 85 perc, 2016)

A táncos című film napjaink kiemelkedően tehetséges táncosának, Sergei Polunin/ Szergej Polunyin-nak a karrierjéről szól. Végigkísérhetjük Sergei pályáját elképesztő fellépésekről, gyakorlásokról bemutatott videók megtekintésével, valamint Sergei, szülei, barátai kommentárjainak meghallgatásával. „A balett rosszfiúja” világszinten lenyűgöző tempót diktáló karriert járt be egészen a Britt Királyi Balett vezető táncosi posztjáig, útját komoly lemondások, családi krízisek, egyéni mélypontok kövezték végig. Megtérül-e a család számos áldozata, melyet Sergei sikereiért hoztak? Hogyan látja most Sergei családja áldozatait, mit gondol szülei hozzáállásáról? Hol marad számos siker mellett a művész boldogsága? Milyen gondolatok kínozták őt? Hogyan merült fel az elhivatott fiatal titánban, hogy hátat fordítson a balettnek? A dokumentumfilm számos elgondolkodtató mondata a nézővel marad a stáblista után is! Minden táncművésznek, sportolónak, „sport” szülőnek, edzőnek tanulságos, inspiráló film!

Sergei „El lehet-e várni valakitől, hogy csak azért csináljon valamit, mert jó benne?”

Sergei így búcsúzott a balettől, lélegzetelállító tánca bejárta az internetet:

IMDB 8,2

Szereplők

  • Jade Hale-Christofi
  • Sergei Polunin

Alkotók

  • Rendező:Steven Cantor
  • Zeneszerző:Ilan Eshkeri
  • Operatőr:Mark Wolf
  • Producer:Gabrielle Tana
  • Executive producer:Carolyn Marks Blackwood, Steve Coogan, Christine Langan, Nichola Martin, Henry Normal
  • Vágó:Federico Rosenzvit

Sportolók sérülései – blogbejegyzés

A legtöbb sportoló életében több sérülés is bekövetkezik a sportpályafutás ideje alatt. A sérülések egy része véletlenek, balesetek folytán történik, verseny-, edzéshelyzeten kívül a mindennapi élet során. A sérülések másik része versenyekhez, edzésekhez köthető, sokszor előre látható, bejósolható lett volna.

 

Miért sérül le leggyakrabban egy sportoló?

Sportolók esetében sérüléseik nagy része – legyen az hétköznapi, vagy sportoláshoz köthető – gyakran túlhajtott időszakokban következnek be, amikor az egyén már fáradt, így kevésbé körültekintő, mozgáskoordinációja romlik; elnézhet valamit, figyelmi hibája sérüléshez vezethet. Felkészülési, verseny időszak során hullámokban fáradttá válik a szervezet, ha időben nem sikerül megfelelő módon feltöltődni, pihenni, bekövetkezhetnek „fáradásos törések”, húzódások, szakadások az edzésmunka során, vagy éppen egy fontos versenyen, mely a verseny feladásához vezethet.

Mivel kell megküzdenie egy sérült sportolónak?

Bizony a sérülések sosem érkeznek jókor, mindig veszteség élmény kíséri őket.  Általában edzésmunkából, versenyzésből való kieséssel járnak, és az alábbi gondolatokkal, amik a sportoló fejében folyamatosan keringenek:

  • rehabilitáció, kihagyás ideje alatt „többiek elhúznak”
  • „kimaradhatnak fontos versenyek”
  • „lemaradok valamiről, ami fontos lenne” (edzés, válogatott keret)
  • „ugyanolyan terhelhető lesz-e a sérült testrész?”
  • türelem próba lesz a visszatérés, „vajon meddig kell csökkentett üzemmódban edzeni?”
  • szomorú esetben a sportkarrier végét jelenti a sérülés, a sportolói identitás megremeg, „hogyan álljak át a civil életre?”

Nézzük meg egy kicsit, mit taníthat sportolóknak a sérülés?  Mire érdemes odafigyelni?

A leggyakoribb üzenet, amit klienseim megfogalmaznak, hogy lassítaniuk, pihenniük kellett volna. Legközelebb időben észre kell venni az erre utaló jeleket (pl.: apróbb tünetek, betegségek: megfázások, húzódások), és a megelőzésre kell koncentrálni. Fontos megérteni, hogy hosszabb távon többet árt a felkészülésnek egy sérülés, mint néhány jókor kihagyott edzés, ami helyett feltöltődhet a sportoló szervezete. Ráadásul, ha nincs feldolgozva a sérülés valódi oka, az hamar visszatérő jellegűvé válik, és folyamatosan hátráltatja a további felkészülést, teljesítést, mivel ottmarad a félelem az újrasérüléstől.

Néhány esetben érzelmi túlterhelés húzódhat a háttérben, amire érdemes rájönnie a sportolónak, és környezetének, hogy együtt továbbléphessenek. Sok esetben a beszélgetés során kiderül, hogy extrém magas szorongással gondolt a közelgő megmérettetésre az illető, ha tehette volna, visszamondta volna a nevezését. Szinte összenyomták az elvárások csapata, edzője, egyesülete, szülei stb. részéről. Ha a félelmek, pihenési igény az adott pillanatban nem vállalható, nem kimondható, akkor előfordul, hogy a szervezet kiköveteli magának a távolmaradást egy sérüléssel. A háttérben emögött gyakran húzódik túlzott megfelelési vágy a szülők, edzők irányába, illetve a sportoló saját maga felé.

Érzelmi terhet jelenthet továbbá, ha valahol a sportolót lelke mélyén kerülgeti az abbahagyás gondolata, de nem meri azt maga és mások előtt felvállalni, így a sérüléssel egy hosszabb „kényszerpihenőre küldi magát”, hogy legyen alkalma mindezen gondolkodni.

Összességében elmondható, hogy érdemes figyelmet szentelni a sérüléseknek (főleg, ha visszatérő jellegűek). A sportolói önismeret fejlesztésének kiemelkedő területe az elvárások kezelése, a megfelelő célállítás, a pihenést gyorsító gyakorlatok elsajátítása, melyekkel megelőzhetőek a sérülések.

sport

Sportolók a szakadék szélén

Minden sportoló időnként a szakadék szélére sodródik. Megoldhatatlannak tűnő nehézségekkel szembesül, úgy érzi elakadt. Leggyakrabban az alábbi gondolatok kavarognak a fejükben:

  • versenyen szétesik a teljesítményem, pedig edzésen minden ment
  • iszonyatosan izgulok, szorongok, hogy minden sikerüljön, mit fog szólni az edző?
  • nem tudok koncentrálni, legalapvetőbb dolgokat is elrontom
  • kezd elmenni a kedvem az egész felkészüléstől
  • folyamatosan kudarcot kudarcra halmozok, van kiút?
  • sérülésből nem tudok visszatérni
  • lehet abba kéne hagynom

A legtöbb sportoló rendkívül elhivatott, szeretné kihozni magából a maximumot. Mégis típushibákat vétenek mentális felkészülésük, versenyeken való pszichés jelenlétükben. Ezek a hibák gyakran akkora méreteket öltenek, hogy minden fizikai felkészülést, energiabeli áldozatot semmissé tesznek. Bénító a felismerés, amikor bevallja magának a sportoló „nem voltam ott fejben…” „nem tudtam megküzdeni az adódó helyzetekkel…” „már reggel éreztem, nem fog menni…”

Az a jó hírem, hogy van megoldás nehézségeidre! Mi minden sportoló álma? Az edzésfelkészülésre feltenni a koronát a versenyen: élvezni a versenyzés minden percét, a maximumot kihozni magadból, elégedetten nyugovóra térni utána. Folyamatosan fejlődni. Lehetnél te is, aki így éli meg a sportját! Ha nem tudod hogyan, segítek.

Az idei olimpiai csapatok jelentős részével több sportpszichológus is támogatta a sportágak legjobbjainak csúcsteljesítményeit. Ma már nélkülözhetetlenné vált az alap technikák ismerete azok számára, akik komolyan gondolják sportjukat, szeretnék fejleszteni magukat, teljesítményüket. A kontroll visszaszerzésével nem csak megtörténnek veled a megmérettetések eseményei, nehézségei; hanem aktívan TE ALAKÍTHATOD KI magad számára az ideális lelkiállapotot, melyben minden vágyad teljesülhet! Olyan technikákat, gyakorlatokat sajátíthatsz el, melyekkel a legváratlanabb helyzeteket is sikeresen meg tudod oldani élesben, önállóan! Kiegyensúlyozott, önbizalommal teli, motivált leszel.

Ne habozz tovább, ha magadra ismertél, ha vágynál a megoldásra! Ha már egy ideje játszol a gondolattal, hogy tudatosabb munkába kezdj, akkor miért várnál még? Miért akarsz még kudarcokat, rossz élményeket gyűjteni? Hívj most, írj most! Kérj időpontot még ma!

www.pszichologus.me

Kiss.Nemes.Veronika.Mokka.Tv2

Olimpia 2016 – TV2 Mokka

2016. 08. 09-én reggel a TV2 Mokka című műsorában Demcsák Zsuzsával és Sós Csabával beszélgettem: Hosszú Katinka megszerezte a magyarok 3. aranyérmét a rioi olimpián (ma hajnalban már a 4-et is, ezzel Magyarország 3. az éremtáblázaton!)

Kell-e foglalkoznia egy sportolónak a róla írott cikkekkel?

Csúcsteljesítmény

Sportoló-edző összeillés

Motiváció

A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:

Sportolók és a szorongás

Mindannyiunk életében számos izgulással, félelmekkel, szorongásokkal teli helyzet van. Egy sportoló az életében felmerülő magánéleti, munkahelyi/iskolai kihívásokon túl a sportjával kapcsolatosan; az edzések, versenyek során létrejövő helyzetek során is tapasztalhatja az izgulás, szorongás jeleit.

Milyen formái lehetnek a szorongásnak, melyből felismerhetjük?

  • izzadás, „vizes tenyér”
  • émelygés, hasi görcsök, hányinger, hasmenés, rossz közérzet
  • fejfájás, erős szívdobogás, alvási nehézségek, rémálmok
  • negatív belső beszéd (pl.: „nem fog menni”, „kevés vagyok”)
  • koncentrációs nehézségek, figyelmetlenségi hibák

A felsoroltak közül egyet-kettőt minden sportoló tapasztalt már sportpályafutása során, míg vannak, akiknek a teljes listához és további tünetekhez is „szerencséjük van”. Leggyakrabban ezek a tünetek a verseny nyújtotta teljesítményhelyzethez kötődnek, hiszen ilyenkor van lehetőség bizonyítani, megmutatni, amit a sportoló tud. Mindenki szeretné a legjobb formáját nyújtani, megfelelni magának, az edzőjének és családjának, stb. Számos fontos tényező figyelembe vétele együttesen hozza létre azt az izgalmi szintet, amelyben ki jobban, ki rosszabbul tud teljesíteni (pl.: verseny fontossága, címszerzés, jelen van-e a „nagy ellenfél”, mióta készül a versenyző, mennyi energia van benne a felkészülésbe, eljött-e egy számára fontos személy szurkolni, mit várnak tőle stb.).

Izgulásra, szorongásra szükségünk van téthelyzetben (nem csak sporteseményen, hanem például egy iskolai vizsgán is)! Ha ez nincs jelen, akkor annyira ellazultak vagyunk, hogy lehetetlenné válik, hogy teljesítsünk, akár már-már el is bóbiskolunk, álmodozunk. Viszont, ha túl sok van belőle, az is jelentősen visszafoghat minket, meggátolhatja, hogy kihozzuk magunkból a maximumot. Nagyon gyakori, hogy akkor alakulnak ki a szorongásos tünetek, amikor a sportoló a versenyhelyzetre gondol, és hirtelen rengeteg negatív dolog eszébe jut azzal kapcsolatban. A szorongás érzése a versenyt megelőző pár napban, de akár pár héten keresztül is tartósan jelen lehet. A tartósan fennálló szorongás kimeríti a szervezetet, így ez az állapot lehetetlenné teszi, hogy a maximumot nyújtsa valaki, mivel lemerülnek energiatartalékai! Így egy fáradt sportoló érkezik a nevezéshez, aki már szeretne „túlesni” a nap megpróbáltatásain, esetleg már el sem megy, visszalép. Ebben a kimerült állapotban gyakoribbak a verseny előtti sérülések, betegségek is.

Egy sportoló számára ezért kiemelten fontos, hogy képes legyen befolyásolni izgulása mértékét. A megmérettetés időpontjára olyan állapotba tudja  hozni magát, ami elősegíti a csúcsteljesítmény elérését. Ez azt jelenti, hogy a felkészülési időszakban és a verseny napján is kontrollálnia kell izgulása mértékét. Sportpszichológusi felkészülés során mind a testi, mind a gondolati szorongás kezelésére gyakorlatokat, technikákat tanul a sportoló, melyeket a megfelelő helyzetekben alkalmazni tud. Ezáltal fokozódik önismerete, és egyre nagyobb kontrollt gyakorolhat saját izgulása felett, ami így már nem az ellensége, hanem jelentős segítőtársa lesz téthelyzetben!

 

www.pszichologus.me

 

Mennyi idő lesz? – bolg bejegyzés

Azt tapasztalom, hogy fontos kérdésként szokott felmerülni pszichológiai segítségnyújtás során, hogy mennyi idő múlva érezhető pozitív változás, hogyan készüljön lelkileg, anyagilag a segítségért forduló. Kimondottan hangsúlyos ez a kérdés sportolóim esetében, akik hétről-hétre megmérettetik magukat versenyhelyzetben, adott határidőre szeretnének jobban lenni, teljesíteni, válaszokat kapni.

Néhány elgondolkodtató kérdésen keresztül segíteném nem csak sportoló olvasóknak megválaszolni ezt a kérdést:

  1. Mennyi ideje áll fenn a nehézség, probléma?
  2. Mióta próbálja saját erőből megoldani különböző módokon? Mik voltak ezek? Melyik hogyan, meddig működött?
  3. Mióta gondolkodik, hogy kér külső segítséget a megoldáshoz?
  4. Mit gondol, hasonló nehézséggel másnak ugyanezek-e a válaszai?
  5. Fogalmazzon meg egy alkalomszámot (akár írja fel), amit elfogadhatónak gondolna a változás érdekében!

 

Lássuk, én mit tapasztalok:

Ahogyan a válaszok, úgy a megoldás időtartama is erőteljesen személy, és helyzetfüggő. De nem szeretném megválaszolatlanul hagyni a kérdést. Nagy általánosságban klienseim esetében azt látom, hogy 4-6 alkalommal már javulásról számolnak be. Önmagában az első alkalomnak óriási feszültségoldó szerepe van, hiszen elszánta magát az egyén, hogy aktívan megoldást keressen, szembenézzen nehézségeivel. Eljön, összefoglalja, elmeséli az elmúlt időszak tapasztalatait, ami által máris körvonalazódnak megoldási lehetőségek. Sok esetben elég pár alkalommal találkoznunk és „beindítani a motort”, azaz a változást, elmozdulni a holt pontról és máris megindul a fejlődés.

Komolyabb, felépített pszichológiai felkészülési, megoldási terv időtartama a sportoló/kliens további igényeitől, kérdéseitől függ. Ilyenkor részletesen átbeszéljük, hogy mit vár a folyamattól, hány alkalmat tud erre szánni, mit lát elérendő célnak, van-e határidő, amikorra már optimális lenne a javulás (pl.: nagyobb verseny, meccs; fontos döntés az életében). Gyerekek esetében ez mind a szülőkkel, mind a gyermekkel átbeszélésre kerül. Ha részletek tisztázása után egy izgalmas önismereti munka kezdődik, mely során nő a tudatosság, hatékonyság érzése, és az önbizalom.

Nagyon élvezem a sportolókkal való munkát, mivel rendkívüli módon elkötelezettek, motiváltak a változás előmozdítására, így nagyon dinamikusan, gyorsan lehet velük haladni!

 

tv2kep

Sportoló gyerekek

A szülő gyermeke legjobb ismerője! Ezért elsők között veheti észre, ha segítségre van szükség. Látja gyermeke viselkedésének, kedvének, teljesítményének változását. Ha a saját ötletek végére értek már, és az áhított javulás még nem jött el, akkor mindenképpen érdemes szakmai segítséget igényelni. Sportoló gyerekekkel dolgozva összeszedtem a leggyakoribb megkeresések témáit. Ez a lista segíthet eligazodni, ha bizonytalanok vagyunk a továbblépés szükségességét illetően.

Mely nehézségek esetén érdemes fontolóra vennünk sportpszichológus segítségét?

  • gyermekünk edzésen szenzációs, szárnyal; versenyen közelében sincs edzésteljesítményének
  • úgy látjuk nincs önbizalma, lekicsinyli teljesítményét, tudását
  • nagymértékű izgulást látunk rajta verseny, esetleg edzés előtt is
  • felmerült az abbahagyás gondolata
  • edzés, verseny előtt hasmenés, hányás, hőemelkedés stb. jelentkezik; végül ha nem megyünk, szinte azonnal elmúlnak a tünetek
  • mind az edzés, mind a versenyteljesítmény rövid idő alatt sokat romlott
  • tanulás és/vagy élsport?
  • fontolóra vettük az élsportolói életpályát
  • koncentrációs nehézségek
  • edző javaslatára
  • sérülés(ek) gátolják a felkészülést

Gyerekek esetén első alkalommal mindig a szülőkkel találkozom. A személyes konzultáción átbeszélhetjük, mik a fő problématerületek, miben látják, hogy segítségre szorul gyermekük. Tisztázzuk a felmerülő kérdéseket, ezután indulhat a közös munka a gyerekekkel.

Sportolók drogfogyasztása – TV2 Tények

Tények 2015. 05. 02. interjú részlet

http://tv2.hu/musoraink/tenyek/175362_kokainoztak_a_kajakosok..html

interju

A ma esti Tényekben a sportolók droghasználatáról kérdezett Mágó Károly, a TV2 riportere.

A WADA 2015-ös listája tartalmazza a kokaint. Rövid távú hatásai miatt azonban csak akkor számít doppingszernek, ha az illető a verseny időpontjában használta a szert.

Sportolók esetében drogfogyasztást rengeteg körülmény eredményezhet. Az egyik legkiemelkedőbb a társas nyomás (pl.: csapattárs, baráti kör ajánlja, kínálja) akár teljesítményfokozó céllal, akár bulikellékként.  Azonban mindig érdemes átgondolni, hogy milyen hosszú távú hatásokkal járhat a szerhasználat az egészség, sportkarrier szempontjából. Mivel a tempó feszített, az elvárások magasak, az edzésmunka kemény a szervezetben természetesen felmerül a feszültségoldási szükséglet.  Nem mindegy azonban, hogy milyen módszert választunk erre a célra! Egy versenysportolónak mindenképpen érdemes személyre szabott relaxációs technikát elsajátítani, és beépíteni a felkészülésbe, edzés- és versenyprogramba, mely segítségére lehet a feszültségszint szabályozásában, gyorsabb regenerálódásban.

 

Cikk – Fokozzuk a teljesítményt, minden, ami megengedett és ami nem!

Négy nagy csoportba sorolhatjuk a teljesítményfokozó eszközöket. Az első a megfelelően felépített edzésmunka, a második a táplálkozás, a harmadik a sportpszichológia eszköztárának kiaknázása, míg a negyedik a legálisan, illegálisan alkalmazható teljesítményfokozó szerek használata.

Úgy vélem, hogy ideális esetben az első lépcsőfok a teljesítményfokozás esetén a megfelelő edzéstervezés lenne. Az edzéstervezés folyamán a sportolónak és az edzőnek közösen deduktív gondolkodás folyamán, az adott terminális céltól visszafelé szükséges lebontani a felkészülést. A terv elemeit célszerű írásban rögzíteni, többször áttekinteni. A versenyidőszakban meg kell határozni a főversenyt, és a felkészülő versenyeket (Sáfár, 2014).

A tervezés pontos célállítással kezdődik. Reális eredmény és teljesítménycélok megfogalmazása, konkretizálása szükséges. Fontos összeszedni a befektethető rendelkezésre álló energiákat: hány edzés fér bele egy hétbe, milyen idői és anyagi ráfordításokat tud vállalni a sportoló, milyen szponzorok támogathatják a felkészülését. Ha megvannak a reális célok és a mozgósítható erőforrások, akkor ezek alapján a felkészülést mikor-, mezo- és makrociklusokra oszthatjuk. Egy mikrociklusnak egy hetes edzésmunka felel meg. A mezociklus versenysportban általában egy-egy időszakot, edzésszakaszt jelent, azaz egy-egy mezociklusnak felel meg az alapozó, a formába hozó és a versenyidőszak is. Mezociklus felölelhet 4-6 hetes időtartamot is. A személyi edzésben általában 6-12 hetes időtartam, amely összhangban van a fittségi tesztelések és az edzésprogram-váltások időpontjával. Makrociklus a versenysportban adott sportágtól függően általában 1 éves vagy fél éves időtartamot felölelő időszak, míg a személyi edzésben általában a kitűzött távlati cél eléréséig tartó időszak, de maximum 1 év. Tehát a versenysportoló például egy éves makrociklus alatt több mezo- és számtalan mikrociklust teljesít. A felkészülés során ajánlott grafikusan, írásosan követni az edzésmunkát, előfordulhat, hogy módosítanunk kell a felállított terven (pl.: sérülés). A legfontosabb tétverseny idejére a csúcsforma elérésében a gyakorlatok időbeni terjedelmének és intenzitásának összehangolása segíthet (Sáfár, 2014).

 

Az edzésterv követése mellett nagy segítségére lehet a sportolónak az étkezésre való odafigyelés, illetve a sportpszichológusi támogatás.

A helyes, kiegyensúlyozott táplálékbevitel nemcsak az élsportolók számára nélkülözhetetlen, szabadidő sportolóknak is fontos lenne odafigyelniük az étkezésre. Legfontosabb a megfelelő mennyiségű ásványvíz, izotóniás ital és egyéb folyadék fogyasztása, melynek mennyiségét a napi fizikai aktivitás, a hőmérséklet, a táplálkozás és még sok egyéb tényező is befolyásol (pl. az egyén hormonális státusza). A következő szinten a gabonafélék helyezkednek el, kiemelt fontosságúak a gyorsan felszívódó, energiát szolgáltató ételek, az egyszerű, gyors felszívódású szénhidrátok forrásai (pl.: zöldségfélék, gyümölcsök). A tejtermékek immunvédelemben játszanak fontos szerepet. A nagy mennyiségű fehérje és omega-3 zsiradék fontossága miatt érdemes a táplálkozást halétellel kiegészíteni. Az édességek, olajok, túlzott fogyasztása megterheli az anyagcserét, így nem kedveznek a sportteljesítménynek, a szervezet ellenálló-képességének, a szervek működésének. Amennyiben van rá lehetősége a sportolónak, érdemes dietetikus által profin összeállított étrenddel kísérni a felkészülést.

A sportpszichológiai felkészülési terv személyre szabott mentális, pszichés fejlesztés által segíti a sportolót a teljesítménynövekedés elérése érdekében. A folyamatos fizikai, technikai felkészülést kiegészítve, ahhoz igazodva, elősegíti a pszichés formaidőzítést úgy, hogy a versenyen a sportoló kihozhassa magából a maximumot. A csúcsteljesítmény eléréséhez elengedhetetlen a sportoló saját képességeinek ismerete. A sportpszichológiai gyakorlatok által a sportoló önismerete nő, helyzetfelismerése javul. Megtanulja teste jelzéseit pontosabban értelmezni, így képes lesz téthelyzetben saját maga számára, gyors és hatásos segítséget nyújtani. Mivel lelki és pszichés állapota kedvezőbbé válik, így edzéseken és versenyeken teljesítménye fokozódik. Leggyakrabban alkalmazott módszerek: pszichoregulációs, relaxációs módszerek (pl.: autogén tréning, progresszív relaxáció), mentális tréning, célállítás, figyelemfókuszálás. (Téthelyzetben, 2002; Fejben dől el, 2012).

A negyedik nagy teljesítményfokozó kategória a doppingszerek használata. Doppingnak minősül bármilyen testidegen vagy pszichológiai anyag abnormális mennyiségű használata, annak érdekében, hogy a versenyen nyújtott teljesítményük mesterségesen és igazságtalanul nagymértékben javuljon. Bármilyen abnormális mennyiségben szedett fiziológiai anyag, amelyet azzal a céllal szednek, hogy mesterségesen és igazságtalanul növeljék a teljesítményt (Williams, 2010). IOC 5 kategóriába sorolja a dopping szereket:

1.      anabolikus androgén szteroidok (céljuk a férfi androgén hormon növelése; a női ösztrogén hormon csökkentése)

2.      stimulánsok (a szívverés gyorsaságát, ritmusát és a szívizom munkabírását növeli, az idegrendszer működését fokozzák → hallucinogének, pszichomotoros stimulánsok, központi idegrendszer stimulánsai)

3.      narkotikumok (fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, lázcsillapítás, jóllét-érzés → erősen addiktív szerek, pl.: ópium, heroin)

4.      béta-adrenerg blokkolók (tiltott, de nem okoz függőséget; Szívritmust lassítja, szorongást oldja)

5.      vízhajtók (fokozza a só és víz kiválasztását, népszerű: súlycsoportos sportoknál (pl. boksz, birkózás)

A antidepresszánsok, a helyi érzéstelenítők és a kortikoszteroidok nincsenek a listán, azonban ezeket is vizsgálják, használatukat büntethetik. Ma már a vérdopping, EPO, HGH, Kreatinfoszfát, GHB alkalmazását is szankcionálják. Vannak ugyan nem tiltott, de a sportolók által gyakran használat anyagok, ezek: az alkohol, a nikotin, különböző táplálék-kiegészítők, aminosavak, vitaminok, koffein (bár a 6 dl-él nagyobb mennyiség bevitelét már büntethetik).

A sportteljesítmény javítása érdekében történő doppinghasználat fizikai okai lehetnek: megnövekedett erő és állóképességre való törekvés, figyelem, agresszió, szorongás, tremor csökkentése, fájdalommal, sérülésekkel való megküzdés, valamint a súlykontroll.  Pszichológiai és érzelmi okokra visszavezethető alkalmazás a leggyakoribb: stressz- és szorongásoldás, unaloműzés, személyes gondok elfeledés, alacsony önértékelés és önbecsülés, superman komplexus, perfekcionizmus.  Szociális okok lehetnek: társas nyomás miatt fellépő konformizmus, modellkövetés (Williams, 2010).

Doppinghasználat esetén komoly következményekkel számolhatnak a sportolók. Felléphetnek fizikai és pszichikai károsodások. Mivel a versenyszabályzat és sok esetben törvények ellen vétenek is vétenek, törvényi szankciókkal szabhatóak ki rájuk, eltilthatóak a versenyzéstől. Edzőik, csapat- és versenytársaik szemében teljesítményüket beszennyezése, sportszabályokat megsértették, fair play-t figyelmen kívül hagyták, ezek szemrehányása erős szégyenérzetet generálhat, kiközösítést vonhat maga után (Williams, 2010).

 

Remélhetőleg a sportolók az edzéstervezés, táplálkozás, sportpszichológia adta lehetőségeket használják fel teljesítményfokozásuk érdekében.

 

Források:

1.      Dr. Lénárt Á., Gyömbér N., Kovács K., Hevesi K., Imre Tóthvári Zs., Menczel Zs. (2012). Fejben dől el. Noran Libro Kft., Budapest.

2.      Lénárt Á., Acsai I., Harasztiné Sáros I., Berczik K. (2002). Téthelyzetben. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest.

3.      Sáfár S. (2014). Edzéselmélet előadások. Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest. Sportpszichológus képzés, saját jegyzet és PPT diasor

4.      Willliams J. M. (2010). Applied Sport Psychology 6th edition. New Era Matte Plus, R.R. Donnelley & Sons, University of Arizona, Emeritus

 

Filmajánló – A békés harcos útja

Dan Millman A békés harcos útja című önéletrajzi könyvének filmadaptációja. A történet egy sikeres, tehetséges tornász edzéseit, sérülését, felépülését követi nyomon. Egyik este megismerkedik egy öreg tanítómesterrel, akit Szókratésznek nevez el. A férfi és Joy nevű tanítványa átsegítik Scottot számtalan nehézségen, néhányat ők maguk állítanak elé, hogy fejlődhessen mentálisan.

A könyvet melegen ajánlom minden önismeretét fejleszteni vágyónak, akik szeretnék lelki benzinkútjukat feltölteni.

 

Szókratész „Az első, amit egy harcos megtanul, hogy semmit se tud.”

 

Színes, amerikai-német filmdráma, 120 perc, 2006
Rendező: Victor Salva

Író: Dan Millman

Szereplők: Scott Mechlowicz (Dan Millman), Nick Nolte (Szokratész), Amy Smart (Joy)

 

© 2024 PSZICHOSAROK

Theme by Anders NorenUp ↑