PSZICHOSAROK

Kiss-Nemes Veronika
Pszichológus, Sportpszichológus
+36 20 968 0053

Címke: családterápia

RTLReggeli – Óvodások és az evés

Tegnap a reggeliben beszélgettünk a A szülők egyik rémálma: mit és mikor egyen a gyerek? témáról
kissnemesveronika.rtlregegli.pszichologus

A beszélgetés apropója egy óvodai eset volt, mely során egy óvodást gondozói lefogtak és megetettek (“megtömtek”?) akarata ellenére az óvodai étellel. Az óvodapedagógusok 120 óra közmunkát kaptak a gyermek testi-lelki fejlődésének veszélyeztetése miatt.

A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:

https://rtl.hu/rtlklub/reggeli/gyerekek-etkezes-ovoda-mit-es-mikor-egyen

Fontos kiemelnünk, hogy ezzel a tettel dehumanizálták a gyereket, hiszen olyan cselekedetet hajtottak végre rajta, melyet állatokon (vagy már rajtuk sem alkalmazunk) napjainkban. A gyermek megijedhetett, félhetett (3 felnőtt körbeáll, lefog, sírok nem engednek el, próbáljuk a helyébe képzelni magunkat, milyen lenne ha 3 verőlegény lefogna és valamely testnyílásunkba bedugna dolgokat – teljesen hasonló a szituáció), a gyermek szoronghatott, leírások szerint sírt. Mindig gondoljuk át, hogy amit a főnökünkkel, kollégánkkal, párunkkal valamiért nem tennénk meg, akkor azt nem helyénvaló elkövetni egy gyermekkel szemben sem! Sajnos Magyarországon a közvélekedés még mindig túl toleráns a gyermekbántalmazás egyes megnyilvánulásaival szemben, valahogy nem tekintik sokan a gyerekeket teljes értékű embereknek, akiket ugyanazok a jogok illetnek meg a velük való bánásmódot illetően, mint a felnőtteket.  Valószínű ez a gondolati elcsúszás ott lehetett az óvónőknél, hiszen hárman ítéleték meg ezt a helyzetet úgy, hogy ez még belefér a nevelési-gondozási eszköztárba. Emellett elképzelhető, hogy pszichológiai ismereteik hiányosak voltak, továbbképzésre lenne szükségük, hogy újragondolhassák a korosztály szükségletei mentén munkájukat, a friss kutatásokra alapozott nevelési eszköztárt beépíthessék munkájukba. Elképzelhető akár, hogy a kiégésben érintettek voltak, és frusztráltságukat, saját feszültségüket vezették le a gyermeken, ez esetben szakmai segítséget is érdemes lenne kapniuk, hogy megtanulják saját feszültségük optimális kezelését. Az ismeretek hiánya, és a rossz lelkiállapot ugyan magarázhatják az eseményeket, de nem jogosítanak fel bántalmazásra! Tettükért mindenképpen jó, hogy vállalják a felelősséget és ledolgozzák az ítéletként kiszabott közmunkát. A jövőben a megelőzéshez (hogy más gyereknek ne kelljen ilyet vagy ehhez hasonlót átélnie) fontos volna a továbbképzés és a pedagógusok lelki támogatása (nem csak a konkrét esetben, hanem általánosan: minden óvodapedagógus esetén).
Óvodás korú gyerekek ismerkednek az ételekkel, szagolgatják, ízlelgetik az újdonságokat. Hagyjuk nekik, hogy válogathassanak, kísérletezhessenek! Ha valami nem ízlik, engedjük, hogy ezt megmondhassák, ne kelljen megenniük, amit nem kívánnak! Ez fontos ahhoz, hogy felnőttként is képesek legyenek étkezési szükségleteiket felmérni, odafigyeljenek érzéseikre! Akár 1-1 étkezést ki is hagyhatnak, ha nem éhesek. Egy gyerek se hal éhen, ha rendszeres időközönként felkínáljuk a táplálkozás lehetőségét, a kihagyott étkezés után a következőnél várhatóan jóízűen fog enni. Ha erőltetjük, hogy akkor egyen, amikor nem éhes, vagy nem tetszik az adott étel, egye meg a maradékot, pedig már jóllakott, rossz étkezési szokásokat alakítunk ki nála, mely felnőttkori túlsúlyhoz, és evés problémákhoz tud vezetni!
Figyeljünk a gyerekekre, próbáljunk rugalmasan alkalmazkodni igényeikhez, ahelyett, hogy tekintélyelvűen kényszerítjük őket valamire!

Skizofrénia vagy többszörös személyiség?

Múlt héten elgondolkodtatott egy poszt Facebookon. A posztoló a Filmekről, melyek pszichológiailag értékesek és érdekesek  Facebook csoportban kért ajánlásokat skizofréniát bemutató filmekre (a csoportot nagyon ajánlom a filmek és pszichológia iránt érdeklődőknek, én már sok film élménnyel lettem gazdagabb általa). A felvetésére rengeteg téves filmajánló érkezett, amiknél többen jeleztük, hogy két különböző diagnosztikai kategória tünettanát keverik össze a filmajánlók. Miből adódhat a keveredés?

A köznyelvben a többszörös személyiséggel rendelkező embereket skizofréneknek hívják (sokszor filmekben is tévesen), miközben ez két külön betegség. Talán a tudathasadás szó okozhatja a bonyodalmat, hiszen a skizofréniát „tudathasadásos állapotnak”, míg a többszörös személyiséget „meghasadt személyiségnek” is emlegetik. A hasadás így tényleg mindkettő jellemzésében ott van. Megpróbálom bemutatni eme két zavar különbségeit.

A multiplex személyiségzavar (többszörösszemélyiség-zavar, vagy disszociatív identitás) jellemzője, hogy az egyénnek kettő vagy több különálló alszemélyisége van, „melyek mindegyike saját emlékezeti rendszerrel, viselkedésmóddal, gondolatokkal és érzelmekkel rendelkezik” (521.oldal, Comer, 2000). A (elsődleges) gazdaszemélyiség a többinél gyakrabban van jelen. Előfordul, hogy ismerik egymást a személyiségek, vagy tudnak egymásról, meg is említik a másikat E/3-ban, de van, hogy nincsenek egymással tisztában. Gyakran alapvető tulajdonságok, képességek terén is különböznek, például:

– más keresztnévre hallgatnak

-az egyik jobb kézzel, a másik ballal ír

– az egyik tud egy idegen nyelven, de a másik nem

– az egyik kedves, míg a másik agresszív

– valamelyik játszik zongorán, míg a másik nem

– más és más ételeket kedvelnek

– elképzelhető hogy más korúnak gondolja magát egyik másik alter (valamelyik gyerek valamelyik felnőtt), vagy akár ellenkező neműnek

– külön érdekesség, hogy fiziológiai reakcióikban is eltérhetnek (pl.: magasvérnyomása van az egyik alternek, de nincs a másiknak)

Ennek vicces filmes példája az Én és én meg az Irén című film, ahol a főszereplő Charlie kedves, segítőkész férfi, aki egyedül neveli fiait, míg egyszer csak a sok stressz és elnyomás ellen hirtelen előtörő Hank névre hallgató személyisége domináns, határfeszegető, agresszív. A két személyiség közötti váltás (rendszerint drámaian és gyorsan) következik be. Ilyenkor emlékezetkiesést mesélnek el a páciensek, ahogy a Sybil című filmben (megtörtént eset alapján készült, a diagnózis születését, a tünettant és a terápiát bemutató zseniális film) említi a főszereplő „kiesett az idő”. Vagyis Sybil nem emlékszik hogyan került Aból Bbe, hiszen a másik személyisége utazott helyette, vagy nem tudja hogyan keletkeztek sérülései, mivel a másik személyiség törte be az ablakot. Lényegében az emlékezet és más kognitív funkciók zavaráról beszélhetünk, hiszen az alterek (személyiségek) emlékei, gondolatai, képességei, érzései elkülönülnek. Diagnosztizálni jellemzően kamaszkorban vagy fiatal felnőttkorban szokoták, de sokszor már kora gyerekkorban is tapasztalható az alterek váltása bántalmazást követően. Vizsgálati eredmények szerint az ilyen diagnózist kapott betegek 97%-át bántalmazták gyermekkorában valamilyen módon, a disszociált alterek egyfajta menekülést, megküdzési módot kínáltak az áldozatoknak, addig sem volt tudatánál a bántalmazott elsődleges személyiség az ellene elkövetett tetteknek, hiszen disszociálta (el/leválasztotta) a bántalmazott személyiségrészt. Ilyenkor a bántalmazásra szélsőséges mértékben mutatott elfojtást alkalmaz az egyén pszichéje, hogy ne kelljen tudatosan szembesülnie a bántalmazás fájdalmával. Ezt kiválóan bemutatja a Sybil című film, ahol anyja válogatott kínzásaitól szenvedett Sybil gyermekként.

pszichosarok.konyvajanlocomerA terápiás megközelítésekről bővebben olvashatsz Ronald J. Comer A lélek betegségei című könyvében (2000,Osiris). “Európában nagyon ritkának tartják, az USA-ban előfordulását 2,5%-ra teszik. A betegek között több a nő. Vitatott, hogy Európában aluldiagnosztizált, vagy az Egyesült Államokban kórismézik túl gyakran” (előfordulási adat forrása wikipédia).

Mivel külön zavarról van szó, az ajánlott könyv is külön fejezetben tárgyalja a skizofréniát, amely során a pszichotikus állapotba került beteg kapcsolata „megszűnik a valósággal,és észlelésük, információfeldolgozásuk, a környezet ingereire való válaszkészségük oly mértékben torzul, hogy még a legegyszerűbb adaptív funkciók fenntartására is alig képesek” (Comer, 2000). A beteg felett torz észlelések, zavart gondolkodási folyamatok, szokatlan érzelmi állapotok, mozgásos rendellenességek veszik át felette az uralmat. A skizofrénia pozitív tünetei közé tartoznak: a „kóros feleslegek”, vagyis a téveszmék, összefüggéstelen gondolkodás és beszéd, hallucinációk (hangok, képek), és az inadekvát érzelmek. Üldöztetéses téveszme során a beteg meg van győződve róla, hogy keresik, megfigyelik. Nagyzásos téveszme során nagy feltalálónak, tudósnak gondolja magát a beteg. Irányításos téveszme során arról van meggyőződve, hogy gondolatait, érzéseit, viselkedését mások kontrollálják. Gyakran hallanak utasításokat, hangokat a betegek, melyeket más nem hall a jelenlétükben, tehát azok az ő fejükben születnek és nehéz, lehetetlen elkülöníteniük a valóságtól őket. Sokszor képi hallucinációik is vannak, például látnak olyan személyeket maguk körül, akik nincsenek ott. Ezt a hallucináció típust és az üldöztetéses téveszmét mutatja be John Nash professzor életéből készült Oscar díjas film A csodálatos elme.

A skizofrénia negatív tünetei a beszéd szegényessége, érzelmi sivárság, eltompult érzelemvilág, külvilággal való kapcsolat zavara (Comer, 2000). A pozitív és negatív tünetek mellett pszichomotoros tünetek is megjelenhetnek: mesterkélt mozgások, grimaszok, melyek ismétlődnek. A betegség hullámokban, szakaszokban zajlik, a tünetek felerősödése tarthat napokig, de hónapokig is, majd a tünetek szinte eltűnnek. A betegségre való hajlam öröklődik, a biológiai tényezők előkészítik a terepet a skizofréniának, de a zavar megnyilvánulásához bizonyos pszichológiai tényezők is szükségesek. Jellemzően serdülőkor végén vagy fiatal felnőttkorban diagnosztizálják. Több altípusát különböztetik meg.

„A skizofrénia az emberek mintegy 0,3–0,7%-át érinti életük valamely pontján, vagyis egy 2011-es adat alapján világszerte 24 millió embert érint”. (forrás wikipédia)

Mind a skizofrénia, mind a disszociatív személyiségzavar pszichiátriai betegség, melynek megállapítása, kezelése pszichiáter szakorvos és klinikai szakpszichológus feladata! A kezelés során antipszichotikus szerek és egyéni pszichoterápia egészíti ki egymást. Teljes gyógyulás a tudomány jelen állása szerint nem elérhető, egy kompenzált működés elérése a cél. A betegek és családjaik életében sokat segíthet családterápiás támogatás is. A skizofrénia esetén a kezelési módokat remekül bemutatja az Öt történet az elmezavarról című film két fejezete, melyek egy skizofrén beteg és családja életébe engednek betekintést (a másik három fejezet során depresszióval, mániás depresszióval és poszttraumás stresszel küzdő embereket ismerhetünk meg). Míg a Sybil során az elsődleges személyiséggel kötött terápiás szövetséget, a személyiségek számának, jellemzőinek feltárását, az emlékezetkiesések felszámolását és az alszemélyiségek egy személybe integrálását ismerhetjük meg, melyek hangsúlyos pontjai az eredményes terápiának.

 

Végül pedig jöjjenek a filmek, ahol ne felejtsük el, hogy a történet íróknak nem a pszichiátriai diagnosztika pontos követése a legfontosabb szempont, ezért keveredhetnek a tünettanok, vagy legalábbis gyakori, hogy nem vegytisztán látjuk egyik másik kórkép jellemzőit!

 

Disszociatív személyiségzavart érintő filmek:

– Sybil

– Széttörve

– Én és én meg az Irén

– Harcosok klubja

– Azonosság

– Titkos ablak

– Viharsziget

– Legbelső félelem

 

Skizofréniát érintő filmek:

– Egy csodálatos elme

– Öt történet az elmezavarról

– Fekete hattyú

– Ragyogás

 

A listát a jövőben célom folyamatosan bővíteni, amint látok valamelyik csoportba illeszkedő filmet.

Instagram oldalamon a sportélettel kapcsoaltos filmek ajánlói kerülnek fel, míg Facebook oldalamon a más szempontokból, bizonyos betegségeket vagy pszichológiai jelenségeket bemutató filmek ajánlói is láthatóak.

https://www.instagram.com/sport_pszichosarok/

https://www.facebook.com/pszichologus.me

Családi konfliktusok a második hullámban – RTLReggeli

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus.rtlMa reggeli RTLReggeliben arról beszélgettünk, hogy vajon hogyan kezelhetjük a korlátozások, a home office, és digitális oktatás kapcsán felmerülő családi konfliktusokat.

A kontrollérzet hiánya, a bizonytalanság, illetve az otthoni munka esetén a családtagok egymáshoz való fokozott alkalmazkodása járhat megnövekedett feszültséggel, frusztrációval, szorongással, félelmekkel, dühvel stb.

Érdemes megbarátkoznunk negatív érzéseinkkel, elfogadnunk, hogy bizony ezek léteznek, éppen úgy ahogyan a pozitív érzések is. Megjelennek, enyhülnek, elmúlnak… Sokszor paradox módon gyorsabban tűnnek el, ha nem megszabadulni akarunk tőlük, hanem megéljük, kifejezzük őket. Így türelmesebbek tudunk lenni magunkkal, és másokkal is.

Szedjük össze nekünk egyénileg mi segít, hogy jobban legyünk. Bátran alkalmazzunk egy nap több dolgot is.

Ehhez hangulatjavító, feszültségcsökkentő ötletek:

  • mozgás (pl.: napi 30 perc séta a lakóhely körül, vagy a lakásban gimnasztika, jóga, pilates, erősítő gyakorlatok)
  • humoros filmek, sorozatok, könyvek
  • társasjátékok
  • beszélgetés a nehéz, negatív érzésekről barátokkal, családdal
  • légzőgyakorlatok
  • relaxációs gyakorlatok
  • gyerekeknek nagyon jó indulatkezelést tanító könyv:
    • Mint egy nagy vulkán forrok, ….és mindjárt felrobbanok
    • A dühös polip
    • Mit kezdjünk a szorongással?
    • Ülj figyelmesen mint egy béka

Merjünk bátran nevetni magunkon, a kialakult szituációkon, próbáljuk felvidítani egymást, és saját magunkat. A humor remek feszültségoldó!

 

A beszélgetés az alábbi linken nézhető vissza:

https://rtl.hu/rtlklub/reggeli/koronavirus-home-office-csalad-digitalis-oktatas-feszultseg?fbclid=IwAR3TU3zvzWmomb9jniziymk86Ate_Eazt-YdSoN_kzePIVSik8OXJ30mpQI

Tv2Mokka – Karácsonyi készülődés

https://tv2.hu/mokka/349791_a-lelkunkre-is-jo-hatassal-van-h.html

A fenti linken a gödöllői Karácsonyházba beszélgettünk arról, hogyan lehet lelkileg készülni a karácsonyra.

Mindenkinek javaslom, aki szeretne karácsonyi hangulatba kerülni látogasson el a Karácsonyházba, ugyanis óriási hangulati ereje van a helynek! Személy szerint alig tudtam betelni a látvánnyal, a különböző stílusokban díszített karácsonyfákkal. A régi típusú és modern díszek tömkelege között csak úgy cikázott, úszott a tekintetem jobbra-balra, hogy minden látványosságot befogadjon. Közben jóleső  meleg érzés jelent meg a mellkasomban, eszembe jutott rengeteg pozitív emlék; várom, hogy elérkezzen az idei karácsony.

kissnemesveronika.pszichologus.karacsonyhaz

Kinek mi számít korai készülődésnek, azt nagyon nehéz megmondani. Az a tapasztalat, hogy a plázákban a november eleji karácsonyi daloktól sokan irtóznak. Talán pont azért, mert eszükbe jut a sok tennivaló, egy rossz emlék; vagy, hogy ötletük sincs mit adjanak ajándékba, esetleg a munkahelyi tennivalók, amikkel az ünnepekig jó lenne végezniük. Ugyanakkor mindig vannak, akik lelkesen szinte egész évben ötletelnek, mivel lepjék meg karácsonykor szeretteiket. Fontos, hogy saját szükségleteinkkel tisztában legyünk, és azok mentén készülődjünk az ünnepre.

 

Mit érdemes átgondolnunk karácsony közeledtével?

  • Milyen a viszonyunk a karácsony ünnepével? – várjuk, kedveljük ezt az időszakát az évnek, vagy legszívesebben elbújnánk a világ és a család elől? Mi személy szerint mit ünneplünk ilyenkor?
  • Milyen karácsonyi élményeink voltak gyerekkorunkban? – inkább pozitív, vagy negatív emlékek jutnak eszünkbe? Mit szeretnénk hagyományként továbbvinni és mi az a szokás, amit mindenképpen megváltoztatnánk?
  • Milyen volt az elmúlt 5 év karácsony? – volt-e valami, ami nagyon jól sikerült, amit idén is szeretnénk megvalósítani, vagy mire szeretnénk most jobban odafigyelni?
  • Meg tudjuk engedni magunknak a tökéletlenséget, vagy loholunk a példaértékű karácsony után, ami az ajándékokat, fát, menüt illeti? – tudod élvezni, ha nem minden a terv szerint alakul?
  • Ajándékok tekintetében, vajon mi a szeretetnyelve annak, akinek készülünk? Aki a minőségi együtt töltött időből érzi, hogy szeretik, az általában programoknak örül. Akinek az ajándékozás a szeretetnyelve, az szeret több, találó tárgyi ajándékot kapni. Aki a dicsérő szavakat részesíti előnyben, számára lehet, hogy az asztal körüli beszélgetés az életéről, eredményeiről, érdemei elismerése lesz fontos. A szívességekre vágyók annak szoktak örülni, ha a sürgés-forgás során segítséget kapnak. Az érintés szeretetnyelvét beszélőknek egy-egy ölelés, vagy masszázs lesz találó ajándék.

 

A karácsonyi hangolódást elősegíthetjük zenékkel, filmekkel, könyvekkel.

Rengeteg ötletes, frappáns, szórakoztató, elgondolkodtató film van, ami megmutatja nekünk mennyire sokfélén tudnak az emberek karácsonyozni:

  • Négy karácsony
  • Karácsonyi ének
  • Bunyó karácsonyig
  • Rossz anyák karácsonya
  • Megjött apuci 2.
  • Igazából szerelem
  • Káosz karácsonyra
  • Grincs
  • Karácsony bilincsben
  • Karácsony a kastélyban
  • Kelekótya karácsony
  • Kőkemény család
  • Hull a pelyhes
  • Krampusz
  • stb.

Ezek a gondolatok, kérdések és filmélmények ahhoz is hasznosak, hogy kialakíthassuk a saját karácsonyunkat, ami nekünk jó, úgy ahogy van! Merjünk kísérletezni! Merjük máshogy csinálni, mint az őseink! Merjünk ellene menni akár társadalmi elvárásoknak (pl. ajándékozás helyett együtt főz a család)! Merjük élvezni az együtt töltött időt, amit olyanra szabhatunk, amilyenre szeretnénk!

Hogyan lesz valaki családterapeuta?

Korábbi bejegyzésemben a szakpszichológus képzésekről írtam:

Hogyan lesz valakiből sportpszichológus?

Most a módszerspecifikus képzések között kalauzolnám el az olvasót, központban tartva az általam elvégzett családterapeuta képzést.

A módszerspecifikus képzések célja egy-egy személet szakmai nyelvének, megállapításainak, gondolkodásmódjának az elsajátítása, melyekre különböző kérdezéstechnikák, intervenciók, gyakorlatok épülnek. Így megtanulható, hogy a kliensek által ismertetett problémák kezelésére melyik módszer milyen megközelítést alkalmaz.

Ilyen például (a teljesség igénye nélkül) a személyközpontú módszerspecifikus képzés, a relaxációs és szimbólumterápiás képzés, a művészetterapeuta képzés, vagy a pár- és családterapeuta képzés, stb.

 

Családterapeuta képzés elemei:

  1. A családterápiás képzés egy 200 órás elméleti tudást adó alapképzéssel kezdődik, melyet írásbeli vizsga zár le. Ezalatt a 200óra alatt ismerkednek meg a hallgatók a rendszerszemlélet alapfogalmaival, sajátosságaival, különböző családterápiás iskolák gondolatmenetével, valamint a családok, párok jellemző nehézségeikkel, elakadásaikkal, azok megsegítésének módjaival.
  2. Az elméleti képzést záró sikeres vizsga után következi a szupervízió fázisa (jelenlegi követelmény 2 x 80 óra). Ilyenkor a családterapeuta jelöltek már elkezdenek gyakorlatban dolgozni, de az esetvezetést csoportos esetmegbeszélő alkalmakon ismertetik, ahol kérdezhetnek, visszajelzéseket kaphatnak munkájukról, mind  a csoportot vezető kiképzőtől, mind a csoporttagoktól. Természetesen titoktartás vonatkozik az esetek ismertetésére, így nem lesz senki sem személy szerint beazonosítható.
  3. Fontos követelmény az önismeret, melynek elvárt óraszáma előre rögzített egyéni és csoportos forma esetén is. Csoportos önismeret esetén lehetőség van rendszerszemléletű családterápiás önismereti csoport elvégzésére, mely 150 órás (nagyjából egy évet lefedő) önismereti munka. Ilyenkor a családterapeuta jelöltek saját családtörténetüket dolgozzák fel közösen családterápiás eszközökkel, és a pszichodráma eszközeivel.
  4. A képződésben lévő családterapeutáknak adott témaspecfikus Workshopok részt kell venniük, melyek egy-egy speciális területbe engednek betekintést pl.: Családterápia ADHD-s családtaggal. A részvételért pontok járnak, melyek összegyűjtését a családterapeuta cím megszerzéséhez igazolni kell. A cím megszerzése után tudásbővítési céllal járunk továbbra is a Magyar Családterápiás Egyesület által szervezett Workshopokra. Én például idén Sue Johnson az Érzelmekre Fókuszáló Párterápia workshopján vettem részt, melyet online közvetítettek a vírushelyzet miatt.
  5. Családterápiás dolgozat és annak védése az utolsó állomás. A dolgozatban egy család- vagy párterápiás folyamatot kell bemutatnia a jelöltnek, kiemelve a családterápiás tudást, amentén alkotott hipotéziseket, kérdezés és visszajelzéstechnikát, gyakorlatokat. Amennyiben a dolgozat szakmai színvonala megfelelő, szóban egy háromtagú biztosság előtt védi meg a vizsgázó, ahol további kérdéseket kap.

Ha mind az 5 ponton megfelelt valaki, akkor nevezheti magát családterapeutának (ha pszichológus diplomája is van), illetve családi konzulensnek (ha pl. szabadbölcsészként, vagy jogászként végezte el a képzést), és kezdheti el az érdemi, aktív munkát. A megnevezésbeli különbség jelzi is számunkra, hogy míg a szakpszichológus képzésre csak pszichológusok jelentkezhetnek,  addig a módszerspecifikus képzések belépési kritériumai mások, van több olyan, ami egyéb felsőfokú végzettséggel is tanulható.

Következő bejegyzésem a pszichológus választáshoz nyújt majd segítséget, hogy mit is figyeljünk például egy honlapon, és mit élőben a személyes találkozások alkalmával.

Nov.9. – Árvák

Barát Enikővel közösen várjuk Árvák című könyvének megjelenését, melynek előolvasója és szakmai bírálója lehettem. Nekem rendkívül tetszett, lebilincselt. Remélem tetszeni fog mindenkinek, aki a kezébe veszi és elolvassa!

KissNemesVeronika.pszichologus.BEBelleirobebelle.arvak

 

 

 

 

 

 

B. E. Belle hivatalos oldala: https://www.facebook.com/b.e.belle.writer

Jegyezzétek elő bátran kedvezményekkel🙏🌟➡️

Tv2 Mokka – Meztelenkedés a gyerek előtt

2020.08.17-ei adásban néhány útmutatást szedtünk össze Szabó András Csutival, Pachmann Péterrel és Istenes Lászlóval a gyerekek előtti meztelenkedés, közös fürdés témájában.

A beszélgetés az alábbi linken nézhető vissza:

https://tv2.hu/mokka/340512_megoszto-tema-szabad-e-meztelenk.html?fbclid=IwAR0ZOloZiXMYCeVshWWlGsvYPPD4UO36Xszc0L6jAow3xTkyDJYlPXra8Ew

kiss.nemes.veronika.pszichologus.csuti.mokka

Ebben a kérdésben különösen igaz az “ahány ház, annyi szokás” szólás mondás. Hiszen a családon belüli meztelenkedéshez fűzdő, az otthon négy fala között érvényben lévő szabályokat minden család a maga szokásai szerint alakítja. Néhány pszichológiai tanácsot, útmutatást szeretnék adni mindezek átgondolásához. Ugyanakkor itt is fontos, ha elakadunk, kérjük szakember segítségét, aki kimondottan a mi személyes példáinkra, életünkre szabottan tud segíteni.

 

 

Mit érdemes átgondolnia a szülőknek?

Kinél mi volt a szokás az eredetcsaládban, és az milyen érzéseket, gondolatokat keltett anno gyerekként, illetve így felnőttként visszagondolva. Erről érdemes visszatérő jelleggel egyeztetnie a szülőknek, hiszen a gyerek életkorának előrehaladtával csiszolják ők is a két esetleg eltérő, vagy hasonló hozott hozzáállásukat. Milyen a viszonyuk a saját testükkel, mit szeretnének a gyermekeiknek továbbadni? Milyen a viszonyuk az eredet család tagjai és a jelenlegi családtagok között húzódó határokhoz? Ezalatt azt értem, hogy milyen kimondott, vagy kimondatlan szabályok vonatkoznak arra, hogyan lehet például egymás szobájába bemenni (kopogás után, vagy benyitunk). Vagy a fürdőszobában tartózkodnak-e egyszerre többen, ha egyikük pl.készülődik a mosdónál, a másik zuhanyzik, vagy fürdik; be lehet-e menni megkeresni valamit a fiókban, míg a másik zuhanyzik. Ha valamelyik kérdésre zavaró volt a válasz az eredet családban, azt érdemes máshogyan csinálni a saját gyerekekkel való együttélés során. Ugyanakkor mindig fontos figyelni a gyerekek jelzéseit és szenzitíven reagálni azokra. Az otthonunk az a terep, ahol a társas érintkezés szabályait, prototípusát átadjuk a gyerekeknek. Elmondhatjuk, hogy a meztelenkedés terepe az otthon, azon belül esetleg a hálószoba, fürdőszoba (szokásoktól függően), de nem meztelenkedünk óvodában, iskolában, vagy idegenek előtt. Általánosan igaz, hogy onnantól nem vehetjük természetesnek az otthoni meztelenséget, hogy az valamelyik családtagban zavart kelt, attól valaki kellemetlenül érzi magát. Ez lehet a szülő és a gyerek is. Ilyenkor érdemes újragondolni az otthoni szabályokat. A család egy dinamikusan változó rendszer, így a szabályok is változnak benne.

Életkoronként más a gyerek viszonya saját és más testéhez:

A nemi identitás csecsemőkortól kezdve alakul. Hamar tudják a gyerekek, hogy fiúk vagy lányok, és a kettő között képessé válnak különbséget tenni. 3 éves kor előtti közös fürdés otthon élmény lehet a kisgyerek számára, amennyiben a szülőt sem feszélyezi. Ha szemérmesebb a szülő és túl szabadosan próbál viselkedni, vagy szabadabb a meztelenkedés témájában és jóval szemérmesebb próbál lenni az járhat feszültséggel, mert hiteltelenné teszi a viselkedését, számára és a gyerek számára is feszültséggel járhat. Igyekezzünk hitelesek maradni szülőként, önazonosan viselkedni a gyerek előtt. 3 éves kortól a gyerek visszajelzései mentén alakítsuk viselkedésünket, hiszen gyermekünknek is vannak határai, mondhat nemet, ha valami nem komfortos számára.  3-6 éves kor között fokozottabb a gyerekek kíváncsisága saját testük kinézete és működése valamint mások teste iránt. Erre a szakaszra érdemes felkészülni szülőként, hogy ne érjenek váratlanul minket a korszak jellegzetességei. Fontos, hogy tudjunk a gyerekekkel beszélni a saját szintjükön a test működéséről, legyenek szavaink minden testrész megnevezésére! Ehhez beszerezhetünk rajzos könyveket, melyek segítik a beszélgetést. Az esti fürdetés, fürdés is lehet alkalom a testrészek tanítására. Egyeztessük szülőként, hogy szeretnénk-e, hogy bizonyos kérdésekről apa és fia, anya és lánya beszélgessenek. Ha ebben döntésre jutottunk, akkor azt képviseljük a gyerek felé.

Nem ciki zavarba jönni a gyerekek kérdéseitől! Ilyenkor kérhetünk egy kis gondolkodási időt, elmondhatjuk, hogy zavarba jöttünk. Ha már készültünk, akkor ilyenkor nem kell azonnal elrongyolni a könyvesboltba, vagy a netet bújni, elég elmennünk a könyvespolcig. A gyerekek koruknak megfelelő válaszokat igényelnek, amik egyszerűek, nincsenek túlbonyolítva. Ha tabusítja a szülő a témát, nem hajlandó válaszolni, attól még a gyerek kíváncsisága természetesen fennmarad, és tovább fog kutakodni az információk után, ilyenkor jönnek általában a kellemetlenebb visszajelzések az óvodától, rokonoktól, vagy később a neten való böngészés, kortársak megkérdezése. Jó, ha tudja a gyermekünk, hogy hozzánk fordulhat kérdéseivel, és válaszokat is kap azokra, így épül a szülő-gyerek bizalom. Fontos, hogy legyen neve minden testrésznek, tudja a gyerek mi a funkciója, kin látható hasonló, ki érhet hozzá a fehérneműje által fedett területhez. A fehérnemű szabály szerint: csak az ő engedélyével érhet hozzá bárki. Ezt fontos megtanítanunk, hogy az esetleges visszaélésekről szólni tudjon nekünk, illetve tanítsuk őt a nemet mondásra, határhúzásra, saját teste feletti döntésekre. Ehhez 1-1 közös fürdés bőven elég, ha napi, heti szinten rendszeresen fürdik óvodáskorú gyermekével azonos vagy különböző nemű szülője az túlterhelheti a gyereket. Ilyenkor érdemes már arra is gondolnunk, hogy akár az azonos akár a különnemű testvérek szeretnének-e még együtt fürdeni egymással. Tartsuk tiszteletben, ha valamelyikük jelzi, hogy már nem!

Ha jelzi óvodás, kisiskoláskorú, vagy kamasz gyermekünk, hogy számára kellemetlen a meztelenkedés bármely formája, ami korábban elfogadott volt a családban, beszéljünk vele erről, és vegyük figyelembe kívánságait, magánszféráját. Ne erőltessünk rá olyat, amit nem szeretne! Tehát a jelzésétől kezdve ne nyissunk rá kopogás nélkül a fürdőben, a szobájában és ne mászkáljunk előtte fedetlen testtel, vagy ne kezdeményezzük már együtt fürdést.

 

Ne felejtsük el szülőként, hogy az idő telik, gyermekünk fejlődik, így érdemes készülnünk a különböző életkorok jellegzetességeire!

 

Kép forrása: Facebook – Csuti Közszereplő oldala

https://www.facebook.com/csutiofficial/

 

Hasznos könyv lehet a témában:

  • 100 érdekes dolog az emberi testről
  • Első könyvem a testről
  • Felvilágosító könyv tiniknek – szexről, szerelemről (ez a rajzos könyv kisebb gyerekek számára is hasznos, közös olvasásra a szülővel, az életkornak megfelelő fejezeteket áttekintve)
  • Anya, hagyjál már! – Az élet legfontosabb kérdései kamasz fiúknak/lányoknak
  • Segítség, mi történik velem?

Hasznos weboldal még a témában: Felvilágosítással, szexuális neveléssel kapcsolatos kérdések szülőknek és gyerekeknek.

Yelon – a szülőség tanulható

 

FEM3Café – interjú, 2018. 04. 16. szülői veszekedések

A hangos szóváltások okozhatnak traumát a gyerekekben, de akár konstruktívan is hathatnak rájuk. A FEM3 Café vendége Kiss-Nemes Veronika pszichológus volt.

kiss.nemes.veronika.pszichologus.csaladterapeuta

Az interjú az alábbi linken tekinthető meg:

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/32890_art-a-gyerek-lelkenek-ha-a-szulei-elotte-veszekednek.html

 

 

Cikk – Mozaikcsaládok

„Az én gyerekem és a te gyereked veri a mi gyerekünket” Karinthy

Mozaikcsalád jön létre, ha az újdonsült pár egyik vagy mindkét tagjának van már gyermeke korábbi kapcsolataiból. Újfajta szerepköröket és elvárásokat jelent ez a szülők számára. Önismereti munka nélkül könnyen kudarcba fulladhat a kapcsolat. Első körben magunkkal érdemes tisztába lennünk, hogy mit remélünk, várunk az új kapcsolattól, majd az összeköltözéstől.

 

Amikor a pár mindkét tagja közösen úgy dönt, hogy összeköltöznek, akkor speciális mozaikcsaládokra jellemző nehézségekkel szembesülnek:

  • legalább egy gyerekkel, az ő érzéseivel, gondolataival számolniuk kell (velük fog-e élni? mikor mondják el neki? lesz-e saját szobája? járhat-e ugyanabba az iskolába, mint eddig? stb.)
  • összeköltözéskor az együttélés szabályainak lefektetése rendkívül fontos, mondjuk ki elvárásainkat, hallgassuk meg a másikat is, próbáljunk közös nevezőre jutni
  • párunk gyermekének elfogadása, kapcsolattartás, vagy együttélés megszervezése
  • saját gyerekünk számára párunk elfogadása
  • tartsuk szem előtt, hogy a senkit nem lehet kötelezni arra, hogy szeresse a másikat, ez vagy kialakul, vagy nem a gyerekek, vagy a gyerekek és felnőttek között
  • összecsiszolódás időt vesz igénybe (akár több éves folyamat), ne legyenek irreális elvárásaink, hogy fél év után minden simán, rendezetten zajlik
  • nevelőanyákkal szemben általában magasabbak lehetnek az elvárások, találjanak időt a kikapcsolódásra is
  • az együtt élő családtagok hagyjanak egymásnak elegendő személyes teret, tartsák tiszteletben egymás határait!
  • az új helyzettel kapcsolatos negatív érzések azonosítása, kezelése (más nevelési elvek, szokások stb. elfogadása, alkalmazkodás, viták, veszekedések)
  • fontos, hogy a vérszerinti szülőnek legyen külön programja a gyerekével (akár együtt akár külön élnek) és legyen közös időtöltés is, ahol a gyerek(ek) és az új pár együtt van
  • nem kell pótolnunk a gyerek vérszerinti apját, anyját; ne érezzük rosszul magunkat, ha nem megy zökkenőmentesen az elfogadás
  • legbonyolultabb helyzet: nekünk, párunknak is van gyereke, közös gyerek is születik
    • az idősebbeknek nagyon nehéz időszak a kicsi elfogadása, hiszen ő az együtt élő szülők mindegyikéhez erősebben kötődik, mint ők
      • töltsünk időt nagyobb gyerekeinkkel, amíg a kicsire párunk, vagy a nagyszülők vigyáznak
      • mondhassák el érzéseiket, gondolataikat, lehessenek ezek negatívak
    • ha úgy érezzük, hogy tűréshatáron vagyunk, sok a veszekedés, nem megy az együttélés, kérjünk családkonzultációs alkalmakat, ahol szervezett keretek között segítenek a szakemberek a családtagoknak a problémák megoldásában

 

Kiss-Nemes Veronika

Pszichológus, Önismereti- és párkapcsolati tanácsadó

www. pszichologus.me

 

Az írás a Cronos Társkereső Klub blog oldalára íródott.

Cikk – Családi életciklusok

Az ember születésétől kezdve fejlődik. A gyermekkor felhőtlen időszakát, a serdülőkor viharossága váltja fel, majd a serdülő ifjúvá, még később felnőtté érik. Ugyanez szakaszosság jellemző családi életünkre is. A pártalálástól kezdve a nyugdíjas évekig újabb és újabb családi életciklusba lépünk, megküzdve mindeközben az újabb szakasz változásaival, kihívásaival. A családterápiás irányzatok hat családi életciklusra osztja fel ezt a fejlődést:

  1. párrá válás
  2. első gyerek születése a családba
  3. család kisgyerekkel
  4. család kamaszokkal
  5. üres fészek
  6. idősödő pár

 

Minden egyes szakasz új feladat elé állítja a család egészét.  Ha ezeket a feladatokat sikeresen megoldjuk, gazdagodva, fejlődve lépünk át a következő életciklusba. Ez viszont nem minden esetben megy zökkenőmentesen: a családok elakadhatnak az adott életciklus feladatainak megoldásában, vagy a két életciklus közötti átmeneti időszak nehézségeiben.

 

A párrá válás

A családi élet első szakasza a párráválás időszaka. Ebben az életciklusban a következő kihívásokkal nézünk szembe: hogyan váljunk le szüleinkről, hogyan teremthetjük meg önálló identitásunkat. Kit is válasszunk párunknak? Megtalálni azt, aki iránt képesek vagyunk elköteleződni, és akivel képesek vagyunk az intimitásra, közös értékrend és normarendszer kialakítására. Az életciklus fontos feladata még a szülőkkel való felnőtt kapcsolat kialakítása. Alapkötődésünket, mely a szüleinkhez köt minket, ezen szakasz során, áthelyezzük a partnerünkre. Mivel különböző családokból jövünk, különböző értékrendeket, normákat, tradíciókat hozunk magunkkal, így a párrá válás során újabb és újabb egyességet kötünk párunkkal, összehangoljuk a két eredeti család hiedelem- és szokásrendszerét. Az összecsiszolódás időt és türelmet igényel. Az egyezkedés során ideális esetben mindkét fél enged valamit saját elképzeléséből. Ebben az időszakban problémát okozhat a két fél elköteleződési szándékának különböző mértéke. Ha azonban a házasság már megtörtént, újabb kihívást jelent, a származási családdal való viszony átrendezése, ami könnyen lehet konfliktusok forrása akár a pár tagjai, akár a pár egyik tagja és a szülők között is.

 

A szülővé válás

Második szakasz a szülővé válás periódusa, amikor döntő változás következik be a pár életében: kettőből hárman lesznek. Az első gyermek érkezése növeli a távolságot a pár tagjai között. Ezen életciklus feladata a család új tagjának fogadása, a párkapcsolat és a szexualitás regenerálódása. Hogyan legyek egyszerre anya/apa és feleség/férj?- merül fel gyakran ebben az időszakban a kérdés. Az újonnan megjelenő szülőszerep mellett a párnak fontos megőriznie férfi és női szerepeit is, ami folyamatos igyekezetet kíván mindkettőjüktől. Nehézséget jelenthet az újraközeledés, az intimitás, a kisgyerek körüli feladatok ellátása, a család gazdasági fenntartása.

 

A család kis gyerekkel

A következő szakasz egészen az első gyerek serdülőkoráig tart. Ebben az időszakban a pár tagjai a szülő, a házaspár, a professzionális szerepek egyeztetésére törekednek, miközben a kistestvér(ek) érkezésére készülnek. Újraosztásra várnak az anyagi, háztartási, gyermeknevelési feladatok. A nagyobb gyerek felkészítése a kisebb érkezésére megkönnyítheti a nagytestvérnek a kisebb elfogadását. Ilyenkor különös türelemre van szükség, hogy idősebb gyerekünk figyelemfelhívó jelzéseit észrevegyük, kielégítsük igényeit, miközben az újszülöttre is koncentrálunk.

 

A család kamaszokkal

A negyedik életciklusban a család első gyermeke serdülőkorba lép. A családnak biztosítania kell a serdülő számára a függetlenedés, identitáskeresés lehetőségét, ami időnként viharokat idéz elő a családban. A szülő szemében visszaköszön saját kamaszkora, több figyelme irányul a karrierfeladataira, párkapcsolatára. Egyszerre kell kibírnia kamasz gyereke kritikáit, szárnypróbálgatásait és „ott lenni neki”, amikor érzelmi támaszra van szüksége. Serdülő gyerekeink átélik az első menstruációt, első magömlést. Előkerülnek a szexualitás körüli kérdések (védekezés, tetszik-e a szülőknek a választott), amint az első együttlét kilátásba kerül.

 

Az üres fészek

Az ötödik életciklusban útjukra indulnak a fiatal felnőtt gyerekek, időnként visszatérnek szüleikhez (el- és hazaköltözések). Szüleiktől függetlenül kialakítják saját életüket. A szülő-gyerek kapcsolat felnőtt-felnőtt kapcsolattá alakul. A szülőpár kettesben marad, több időt fordíthatnak párkapcsolatuk, hobbijuk ápolására. Szembe kell nézniük idős szüleik, kortársaik elvesztésével. Napjainkban ez a szakasz egyre későbbre toldóik, sokszor a 30-40 éves felnőttek még élvezik a mamahotelek kiváltságait. Sok konfliktus forrása lehet az eltérő életritmus, a szokások közötti egyre nagyobb különbségek.

 

Az idősödő pár

Az utolsó életciklus az idős pár egyik tagjának haláláig tart. Egyre gyakoribb betegségekkel, mindennapi nehézségekkel találják magukat szembe az idősek. Gyerekeik megállapodnak hosszabb-rövidebb időre egy-egy partner mellett. Házasságot köthetnek, elválhatnak. Az idősödő pár gyönyörködhet unokáiban, besegíthet az ellátásukba. Összeütközésekre kerülhet sor, ha a szülők és nagyszülők nevelési elvei között jelentős különbségek vannak. Lelkileg megterhelővé válhat a házastárs krónikus, halálos betegsége, elvesztése.

 

Az életciklusok közötti váltás minden család életében átmeneti krízis állapotot idéz elő. Ezek a krízisek szükségszerűek, a család és a benne élő családtagok fejlődését szolgálják. Előfordul, hogy elhúzódik a krízisállapot. Családterápiáiba érkezők többségénél a zavar fenntartója az életciklusváltásban való elakadás. A régi szabályrendszer, egyensúlyi állapot felborult, de nem sikerült még új, jól működő, minden családtag számára kielégítő állapotot kialakítani.

 

Mozaikcsaládról akkor beszélünk, ha a pár egyik, vagy mindkét tagjának valamely előző kapcsolatából, házasságából már van gyereke. Ebben az esetben az újonnan kialakított családban párhuzamosan több életciklus fut, mely plusz nehézségeket jelenthet. Miközben zajlik a párrá válás folyamata (első életciklus), egyik vagy mindkét fél különböző korú gyermekei révén a második, harmadik, negyedik életciklus feladatai, azok közötti váltás nehézségei egyidőben jelentkeznek.

 

Szerzők: Rossu Renáta és Kiss-Nemes Veronika

 

Filmajánló – Augusztus Oklahomában

Tracy Letts színdarabjának filmadaptációjában a Weston család tagjaiban felgyülemlett sérelmeket, feszültségeket ismerhetjük meg. Az apa (Sam Shepard) eltűnésének hírére összegyűlnek a családtagok a szülői házban. A gyógyszerfüggő rákbeteg anya (Merly Streep), amikor csak teheti, beletipor lányai lelki világába. Amikor megjelenik a színen, konfliktusokat provokál maga körül. Jól érzékelhető, ahogyan a családtagok kölcsönösen hatnak egymásra, több alkalommal egyre felpaprikázottabbakká válnak a másik verbális agressziójától. A szereplők játéka kiváló, a néző velük együtt éli át a megalázottságot, szorongást, szégyent, megvetést. Elénk tárul három igen konfliktuózus anya-gyerek viszony (Violet és lányai, Barbara és lánya, Mattie Fae és fia), említés szintjén tudjuk meg, hogy már Violet is komoly lelki sebeket kapott anyjától. Több ponton érezhető, hogy Barbara egyenes úton száguld afelé, hogy pontosan olyan legyen, mint az anyja. A film kiváló példája annak, hogy generációkon ívelhet át egy rossz szülő gyerek kapcsolat. Vajon mi tartja még a fülledt meleg levegőjű házban a családtagokat? Mi mindenre derülhet még fény? Milyen megoldást választanak Violet lányai, és maga Violet a konfliktusok rendezésére?

 

Családkonzultáció, családterápia keretén belül a Weston család számára is elérhető lenne egy kellemesebb családi légkör. Barbara is javíthatna lányával, tőle külön élő férjével való viszonyán családterapeuták segítségével. Családterápiáról részletesebben honlapomon a családkonzultáció fül alatt olvashat.

http://www.pszichologus.me/csaladkonzultacio/

 

Színes, feliratos, amerikai filmdráma, 130 perc, 2013
Rendező: John Wells
Forgatókönyvíró: Tracy Letts
Szereplő(k): Sam Shepard (Beverly Weston), Merly Streep (Violet Weston), Julia Roberts (Barbara Weston), Juliettte Lewis (Karen Weston), Juliianne Nicholson (Ivy)

 

Könyvajánló – Bűn vagy bűnhődés, Vallomás egy traumáról és a terápiáról

A könyv Anoni Mara vallomása az őt ért szexuális abúzusról, annak terápiás feldolgozásáról. A terápia során Maranak pszichológusa segítségével sikerült sok mindent megértenie, feltárnia. Ahogyan Mara fejében összeállt a kép, úgy áll össze az olvasóban is a trauma és annak későbbi hatásai közötti kapcsolat. Egyre világosabb lesz, hogyan függnek össze Mara jelenlegi és múltbeli problémái (depresszió, szorongás, hipochondria) a gyerekként átélt szexuális abúzussal.

 

A történet érzékletesen mutatja be azt az érzelmi terhelést, amit egy ilyen trauma jelenthet az áldozat számára. Végigkísér minket a feldolgozás rögös útján, mely által a terápiás munkát is megismerhetik az érdeklődő olvasók.

 

A könyv elolvsása erőt adhat az áldozatoknak, hogy szakemberek segítségét kérjék a gyermekkorban elszendevett szexuális visszaélés, bántalmazás hosszú távú következményeinek (depresszió, szorongás, poszttraumás stressz szindróma, antiszociális viselkedés, pszichés zavarok) felszámolásában.

“Annyi bizonyos, hogy az abúzusról sok családban igyekeznek nem tudomást venni, annak jelentőségét bagatelizálják, sőt az sem ritka, hogy az áldozat felelősségét keresik. A reakció hátterében a legtöbb esetben valószínűleg nem ártó szándék áll, sokkal inkább arról lehet szó, hogy a családtagokat is sokkolják a hallottak, annyira heves szorongást élnek meg, amitől csak a legősibb és legerősebb hárításaal, a teljes tagadással tudnak megszabadulni.” részlet a könyből

 

Bűn vagy bűnhődés

Vallomás egy traumáról és a terápiáról

Szerző: Anoni Mara

Kiadó: Noran Libro, Budapest 2013

 

© 2021 PSZICHOSAROK

WEBOLDAL KÉSZÍTÉS - tamaskaposi.comLAP TETEJÉRE ↑