Az ember születésétől kezdve fejlődik. A gyermekkor felhőtlen időszakát, a serdülőkor viharossága váltja fel, majd a serdülő ifjúvá, még később felnőtté érik. Ugyanez szakaszosság jellemző családi életünkre is. A pártalálástól kezdve a nyugdíjas évekig újabb és újabb családi életciklusba lépünk, megküzdve mindeközben az újabb szakasz változásaival, kihívásaival. A családterápiás irányzatok hat családi életciklusra osztja fel ezt a fejlődést:
- párrá válás
- első gyerek születése a családba
- család kisgyerekkel
- család kamaszokkal
- üres fészek
- idősödő pár
Minden egyes szakasz új feladat elé állítja a család egészét. Ha ezeket a feladatokat sikeresen megoldjuk, gazdagodva, fejlődve lépünk át a következő életciklusba. Ez viszont nem minden esetben megy zökkenőmentesen: a családok elakadhatnak az adott életciklus feladatainak megoldásában, vagy a két életciklus közötti átmeneti időszak nehézségeiben.
A párrá válás
A családi élet első szakasza a párráválás időszaka. Ebben az életciklusban a következő kihívásokkal nézünk szembe: hogyan váljunk le szüleinkről, hogyan teremthetjük meg önálló identitásunkat. Kit is válasszunk párunknak? Megtalálni azt, aki iránt képesek vagyunk elköteleződni, és akivel képesek vagyunk az intimitásra, közös értékrend és normarendszer kialakítására. Az életciklus fontos feladata még a szülőkkel való felnőtt kapcsolat kialakítása. Alapkötődésünket, mely a szüleinkhez köt minket, ezen szakasz során, áthelyezzük a partnerünkre. Mivel különböző családokból jövünk, különböző értékrendeket, normákat, tradíciókat hozunk magunkkal, így a párrá válás során újabb és újabb egyességet kötünk párunkkal, összehangoljuk a két eredeti család hiedelem- és szokásrendszerét. Az összecsiszolódás időt és türelmet igényel. Az egyezkedés során ideális esetben mindkét fél enged valamit saját elképzeléséből. Ebben az időszakban problémát okozhat a két fél elköteleződési szándékának különböző mértéke. Ha azonban a házasság már megtörtént, újabb kihívást jelent, a származási családdal való viszony átrendezése, ami könnyen lehet konfliktusok forrása akár a pár tagjai, akár a pár egyik tagja és a szülők között is.
A szülővé válás
Második szakasz a szülővé válás periódusa, amikor döntő változás következik be a pár életében: kettőből hárman lesznek. Az első gyermek érkezése növeli a távolságot a pár tagjai között. Ezen életciklus feladata a család új tagjának fogadása, a párkapcsolat és a szexualitás regenerálódása. Hogyan legyek egyszerre anya/apa és feleség/férj?- merül fel gyakran ebben az időszakban a kérdés. Az újonnan megjelenő szülőszerep mellett a párnak fontos megőriznie férfi és női szerepeit is, ami folyamatos igyekezetet kíván mindkettőjüktől. Nehézséget jelenthet az újraközeledés, az intimitás, a kisgyerek körüli feladatok ellátása, a család gazdasági fenntartása.
A család kis gyerekkel
A következő szakasz egészen az első gyerek serdülőkoráig tart. Ebben az időszakban a pár tagjai a szülő, a házaspár, a professzionális szerepek egyeztetésére törekednek, miközben a kistestvér(ek) érkezésére készülnek. Újraosztásra várnak az anyagi, háztartási, gyermeknevelési feladatok. A nagyobb gyerek felkészítése a kisebb érkezésére megkönnyítheti a nagytestvérnek a kisebb elfogadását. Ilyenkor különös türelemre van szükség, hogy idősebb gyerekünk figyelemfelhívó jelzéseit észrevegyük, kielégítsük igényeit, miközben az újszülöttre is koncentrálunk.
A család kamaszokkal
A negyedik életciklusban a család első gyermeke serdülőkorba lép. A családnak biztosítania kell a serdülő számára a függetlenedés, identitáskeresés lehetőségét, ami időnként viharokat idéz elő a családban. A szülő szemében visszaköszön saját kamaszkora, több figyelme irányul a karrierfeladataira, párkapcsolatára. Egyszerre kell kibírnia kamasz gyereke kritikáit, szárnypróbálgatásait és „ott lenni neki”, amikor érzelmi támaszra van szüksége. Serdülő gyerekeink átélik az első menstruációt, első magömlést. Előkerülnek a szexualitás körüli kérdések (védekezés, tetszik-e a szülőknek a választott), amint az első együttlét kilátásba kerül.
Az üres fészek
Az ötödik életciklusban útjukra indulnak a fiatal felnőtt gyerekek, időnként visszatérnek szüleikhez (el- és hazaköltözések). Szüleiktől függetlenül kialakítják saját életüket. A szülő-gyerek kapcsolat felnőtt-felnőtt kapcsolattá alakul. A szülőpár kettesben marad, több időt fordíthatnak párkapcsolatuk, hobbijuk ápolására. Szembe kell nézniük idős szüleik, kortársaik elvesztésével. Napjainkban ez a szakasz egyre későbbre toldóik, sokszor a 30-40 éves felnőttek még élvezik a mamahotelek kiváltságait. Sok konfliktus forrása lehet az eltérő életritmus, a szokások közötti egyre nagyobb különbségek.
Az idősödő pár
Az utolsó életciklus az idős pár egyik tagjának haláláig tart. Egyre gyakoribb betegségekkel, mindennapi nehézségekkel találják magukat szembe az idősek. Gyerekeik megállapodnak hosszabb-rövidebb időre egy-egy partner mellett. Házasságot köthetnek, elválhatnak. Az idősödő pár gyönyörködhet unokáiban, besegíthet az ellátásukba. Összeütközésekre kerülhet sor, ha a szülők és nagyszülők nevelési elvei között jelentős különbségek vannak. Lelkileg megterhelővé válhat a házastárs krónikus, halálos betegsége, elvesztése.
Az életciklusok közötti váltás minden család életében átmeneti krízis állapotot idéz elő. Ezek a krízisek szükségszerűek, a család és a benne élő családtagok fejlődését szolgálják. Előfordul, hogy elhúzódik a krízisállapot. Családterápiáiba érkezők többségénél a zavar fenntartója az életciklusváltásban való elakadás. A régi szabályrendszer, egyensúlyi állapot felborult, de nem sikerült még új, jól működő, minden családtag számára kielégítő állapotot kialakítani.
Mozaikcsaládról akkor beszélünk, ha a pár egyik, vagy mindkét tagjának valamely előző kapcsolatából, házasságából már van gyereke. Ebben az esetben az újonnan kialakított családban párhuzamosan több életciklus fut, mely plusz nehézségeket jelenthet. Miközben zajlik a párrá válás folyamata (első életciklus), egyik vagy mindkét fél különböző korú gyermekei révén a második, harmadik, negyedik életciklus feladatai, azok közötti váltás nehézségei egyidőben jelentkeznek.
Szerzők: Rossu Renáta és Kiss-Nemes Veronika
