PSZICHOSAROK

Kiss-Nemes Veronika
Pszichológus, Sportpszichológus
+36 20 968 0053

Címke: sportpszichológia

Sulinyugi – Sportnyugi

Sulinyugi stresszkezelő prevenciós program – gyerekeknek, kamaszoknak, sportolóknak

Egy különleges lehetőségről szeretnék írni. Januártól Sulinyugi tréner lettem a Lélekkel az Egészségért Alapítvány támogatásával. Az Alapítvány munkája során a kiégés megelőzésére, kezelésére szakosodott (http://www.lelekkel.hu/), melynek egyik fontos lépcsője a megelőzés, melynek ideális terepe az iskola. Az iskolai stressz kezelésének tanítása mind a pedagógusok, mind a gyermekek esetében kiemelten fontos, hiszen a gyerekeknek az iskola az első munkahelyük (http://sulinyugi.hu/). A hosszan tartó, krónikus stressz szorongássá válik, csökkenti a mindennapi munka és a tanulás hatékonyságát, rontja az általános kedélyállapotot, előidézi a kiégést. Mindez elkerülhető lenne!

A Sulinyugi óra keretén belül a gyerekek megtanulják azonosítani a stressz jeleit (hiszen sokszor azt se tudják, hogy éppen stresszelnek), hallanak a rájuk gyakorolt hatásairól, majd a kezelési módokról tanulhatnak játékos, gyermekbarát, interaktív formában, eszközökkel! Mivel a szakmai hátteréről az Alapítvány és a Sulinyugi honlap is részletesen ír, ezért én az egyéni megélésekre fókuszálnék. Több osztályban, évfolyamon tarthattam az Alapítvány képzése, támogatása alapján Sulinyugi órát. Minden óráról feltöltődve, mosolyogva jöttem ki! Újra és újra megtapasztaltam, hogy a gyerekek mennyire érdeklődőek a stresszkezelés témája iránt, mennyire különböző fokú a tudásuk egy-egy osztályon belül, mennyire élvezik az egyes stresszkezelő gyakorlatokat. Elképesztő lelkesedéssel próbálták ki az egyes módszereket, mosolyogva, vidáman mennek ki az óráról, érdeklődnek mikor lesz a következő alkalom. Elégedettséggel tölt el, amikor látom, hogy rájönnek: csökkenthetik a stressz mértékét akár az iskolában dolgozat előtt, akár otthon is, sőt bárhol! Megtapasztalhatják, hogy képesek kontrollálni feszültségeiket. Nagy örömmel hallgattam a pedagógusok visszajelzéseit a program tartalmának fontosságáról, amely nagy űrt hivatott betölteni, hiszen nincs stresszkezelő tanóra az iskolákban, a gyerekekkel való mindennapi munka során sokszor megfigyelik, hogy szoronganak a diákok és nem tudnak szorongásaikkal mit kezdeni, tanárként nehéz segíteniük ebben. A program egyes elemei beilleszthetőek az osztály mindennapi életébe, így tanárként tudnak segíteni a gyerekeknek megnyugodni. A szülők részletes tájékoztató anyag alapján az otthoni stressz kezelésében kapnak tanácsokat, ötleteket.

Sportolókkal folytatott munkám során azt tapasztaltam, hogy a sportolók többségének gondja van a versenyhelyzet okozta stressz kezelésével. Sokan szenvednek attól, hogy képességeik alatt teljesítenek miatta. Az utánpótlás nevelés egyik kiemelkedő területe a hatékony stresszkezelés megtanítása! Ehhez kínál választékos módszertant a Sulinyugi óra, melyet sport egyesületek esetén talán szerencsésebb Sportnyugi órának hívni. A gyerekek mellett a szülők, edzők is bővíthetik ismereteiket a témában, hogy gyermekeik stresszkezelését megfelelően tudják támogatni, amikor arra szükség van.

Korlátozott számban lehetőség van Alapítványi támogatással térítésmentes Sulinyug órát igényelni iskoláknak, sportegyesületeknek. Soronkívüliséget térítés ellenében tudunk biztosítani.

Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus

Kiss-Nemes Veronika
sportpszichológus

http://sulinyugi.hu/

Sulinyugi_logo

Az Alapítvány munkáját az alábbi módokon segítheti:

http://sulinyugi.hu/hogyan-segithet

Blogbejegyzés – Gyereksportolók szorongása, és egy lehetőség a kezelésre

Miből vehetjük észre szülőként, edzőként, hogy „izgulós a gyerek”?

  • teljesítményhelyzetben (pl.: edzésen bemutató a többiek előtt, versenyen) tekintete össze-vissza cikázik, zavart, láthatóan nem tud koncentrálni
  • hasfájásra panaszkodik verseny/edzés előtt, ami hirtelen elmúlik, ha megegyeznek, hogy nem kell mennie
  • indokolatlanul hány (nem evett semmi olyat, ami kiválthatta a hányást)
  • indokolatlanul izzad, remeg
  • cserfesnek ismert gyerek feltűnően csendessé válik, vagy épp ellenkezőleg rengeteget beszél, de összefüggéstelen a mondandója
  • lefagyva figyeli versenytársai bemelegítését, edzőtársait
  • edzők visszajelzik, szülők is látják, hogy „edzésen többet tud” (pl.: elront olyan elemeket, amiket jó ideje stabilan meg tud valósítani)

Mivel segíthetünk otthon, versenyen szülőként?

  • Segíthetnek tudatosítani a gyerekben, hogy mit látnak rajtuk. „Szerintem izgulsz. Az izgulással lehet kezdeni valamit, lehet csökkenteni!”
  • Kipróbálhatnak relaxációs mesekönyveket, melyet felolvashatnak a gyerekeknek! Amelyik beválik, azt hetente 1-3 alkalommal ismételhetik velük.
  • Az interneten számos relaxációs hanganyag található, melyek segítenek ellazulni. Vezessék rá gyerekeiket a verseny előtti napon a hanganyagok hallgatására. (Következő posztomban egy konkrét könyvet és annak hanganyagát fogom ajánlani!)
  • Versenyen szülőként csak biztassák gyermekeiket! Ne fogalmazzanak meg semmilyen szakmai észrevételt, mert ott a versenyhelyzetben ezek kijavítása általában nem lehetséges, de a stabilan tudott ismeretekről elvonhatja a figyelmet. Ez a beszélgetés ráér a verseny utáni napon.
  • Beszéljék át, mi a cél az adott versenyen! Nyugtassák meg a gyerekeket, hogy eredménytől függetlenül érdekli Önöket a versenyük. Azt szeretnék látni, hogy szeretik csinálni a sportjukat! Akkor is szeretik őket, ha nem jön össze az adott verseny.
  • Sportpszichológusi segítséget is kérhetünk, mely során a gyerekek megtanulják felismerni az izgulás, szorongás testi jeleit és az izguláshoz vezető gondolataikat. Miután tudják azonosítani ezeket, többféle technikát ismernek meg, hogy kontrollálni tudják szorongásukat. A számukra legkedveltebbet rutinszerűen fogják tudni alkalmazni!

Edzőként:

  • Tapasztalatainkra hívjuk fel a szülők figyelmétl! Beszélgessünk arról, ők hogyan látják a gyerekük izgulását!
  • Javasolhatunk megoldási módokat (pl.: szülő legyen ott edzésen/versenyen vagy ne, hogyan támogassa gyermekét)
  • Helyezzük a sportoló erősségeire a fókuszt. Dicsérjük meg többször egy edzésen, versenyen!
  • Biztassuk, hogy képes adott elemre, gyakorlatra, cselre stb.
  • Ha szükségesnek véljük, vonjunk be sportpszichológust a megoldásba.

Ülj figyelmesen, mint egy béka könyvajánló:

Korábbi blogbejegyzésemben számba vettem a gyerekek szorongásának jeleit, illetve néhány ötletet, amivel a szülők, edzők segítségükre lehetnek.

Ma a szülők figyelmébe szeretném ajánlani az Ülj figyelmesen, mint egy béka című könyvet, melynek CD melléklete légzés megfigyelésen alapuló tudatos jelenlét (Mindfullness) gyakorlatokra tanítja a gyerekeket, míg a könyv elmagyarázza a szülőknek a tudatos jelenlét szorongáscsökkentő, izgulás csökkentő hatását! Miután felismerték, hogy izgul, szorong gyermekük, ezekkel a gyakorlatokkal segíthetnek neki!

Munkám során több olyan szorongó gyerekkel, fiatallal találkoztam, akiknek a szorongása nem korlátozódott csak és kizárólag a sportáguk versenyhelyzeteire. Gyakran izgultak a versenyek mellett az iskolai feladatok (felelések, dolgozatok, szorgalmi munkák), órai munkájuk színvonala, vagy barátaikkal való konfliktusaik miatt. Sokszor forgolódtak emiatt álmatlanul, mentek rosszkedvűen iskolába. A hétvégi meccsek, versenyek előtt is átélhették a szorongás, izgulás különböző fokozatait. Ráadásul így a hétvége számukra nem a pihenésé, hanem egy újabb próbatételé. Nagyon fontos a pihenésüket, feltöltődésüket elősegítő relaxációs gyakorlatok ismerete, hogy bírják a fokozott terhelést!

A könyvvel elsajátítható légzéstechnikák megtanítják a gyerekeket arra, hogyan kapcsolódjanak ki, hogyan hagyják maguk mögött gondjaikat. Érzékletes elnevezések mutatják nekik, hogy mikor tudják segítségül hívni a gyakorlatokat különböző helyzetekben. Használhatják a „Szünetgombot”, ha túlpörögtek, lassításra, pihenésre van szükségük. Le tudják állítani az „Aggodalmak futószalagját”, ha rengeteg negatív gondolat, feltételezés cikázik a fejükben. Vagy ellazulhatnak, feltöltődhetnek egy nehéz nap után, ahogy azt a „Spagetti próba” tanítja. Érdemes kipróbálni a gyakorlatokat, amelyik beválik, azt gyakrabban alkalmazni!

Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus

 

A blogbejegyzés pszichologuskereso.hu oldalra íródott 2 részletben jelent meg.

Cikk – Diéta és fitness magazin, 2017.okt

Kiss Eszterrel folytatott beszélgetésem összefoglalója versengésről, együttműködésről:

2017.okt.dietaesfitness.068-069_DF1710_versenges_preview

Diéta & fitness magazin 2017 októberi szám, 68-69.oldal

68. 69 szakertok

 

Edzőtábor – csoportos óra

Az edzőkkel, klub vezetőkkel előzetes egyeztetés alapján egyre több helyre igényelnek sportpszichológiai csoportos foglalkozásokat  felkészülési időszakban, edzőtáborokban. Ilyenkor a sportolók lehetőséget kapnak betekinteni a sportpszichológia szemléletébe, módszereibe, feltehetik kérdéseiket. A megjelölt témáról hallanak tőlem elméletet és kipróbálnak gyakorlatokat is, melyekkel hatékonyabbá tehetik fejlődésüket. Eldönthetik, hogy szeretnék-e beépíteni a mentális felkészülés ezen formáját egyénileg és/vagy csapatszinten.

Amennyiben edzőként, klub vezetőként kérdése lenne, keressen bátran telefonon, vagy e-mail-ben!

Kiss-Nemes Veronika, sportpszichológus +36209680053, kiss.nemes.veronika@gmail.com

dstabor2017.kiss.nemes.veronikadstabor.2016tied.az.iranyitas.pszichologus.me

FEM3Café – Interjú, szakértés

2017. 07.26-án a FEM3Café szakértője voltam.  Izgalmas témát jártunk körül: gyerekek sportág választása, szülői hozzáállás, motiválás. Kiemeltem és kiegészítettem a felmerült témákat, kérdésköröket.

 

Sportág választáshoz jó tanácsok:

  • többféle sport kipróbálása, mielőtt elköteleződik egy sport mellett
  • 10-12 éves kor alatt sport fejlesztő hatásai: mozgáskoordináció fejlesztése, szabálytartás erősítése, alkalmazkodás, kudarctűrés tanulása, csapatjáték, erőfeszítés megtanulása, sportszerűség elsajátítása, “nem csak az eredmény számít”
  • jó, ha a versenyzést megelőzi egy olyan szakasz, amikor kiélvezheti a gyerek a társaságot, az edzéseket, azok játékosságát, mielőtt versenyhelyzettel szembesül
  • versenyzés elkezdése: 10-12 éves kortól tudnak tudatosabban készülni a gyerekek egy-egy sporteseményre, ezalatt a kor alatt nagyon fontos a gyerekek számára (talán saját akaratuktól is fontosabb), hogy szülei szeretnék-e a versenyzést, ott fontos-e nekik a helyezés elérése, edzőik mit várnak el tőlük!
  • fontos-e nekünk szülőként, hogy sikeres versenysportoló legyen, vagy hobbi szinten szeretnénk sportoltatni? Ha a mi döntésünkkel ellentétes irányba érdeklődik, hogyan tudjuk támogatni?
  • el tudom-e fogadni gyermekem választott sportját? Akkor is, ha abban nem sikeres, de szívesen csinálja?
  • testi jelek utalhatnak arra, hogy ha nem szereti a sportját, vagy az edzéseket: hasfájás, fejfájás, valamilyen testi tünet edzés előtt, ami elmúlik, ha nem kell edzésre menni
    • sportpszichológus szakember segíthet elkülöníteni, hogy az adott klub/edző edzéseit, vagy a sportágat nem kedveli a gyerek

Sportpszichológiai munka gyerekeknél, amit körbejártunk az interjúban:

  • izgulás-, szorongáskezelés
  • önbizalomnövelés
  • nyomás kezelése, szülői-, edzői elvárások kezelése
  • küzdőképesség növelése
  • szülők, edzők számára jó tanácsok az adott gyerekre szabva
  • sérülésből való felépülés

Ha már sportol és kudarccal szembesül:

  • eredménycentrikusság enyhítésére: erőfeszítést dicsérjük az eredmény helyett!
    • például “láttam, nagyon lelkes voltál”, “hú mennyire hajtottál”, “büszke vagyok rád, hogy a gól/pont/stb. után is lendületesen mentél tovább”, “végig mosolyogtál”
    • gondolkodjunk az edzés/ verseny alatt, milyen erőfeszítést tudunk megdicsérni
  • szigorú edzővel való együttműködés esetén a szülő otthon dicsérheti gyermekét, beszélgethet vele arról, hogy miért szigorú vele az edzője

kiss.nemes.veronika.fem3cafe

Az interjú és a nézői hívásokat követő beszélgetés megtekinthető az alábbi linkeken a FEM3 oldalán.

Olyan nagy sportesemények után, mint például a vizes világbajnokság egyre több gyermek kezd el sportolni. A FEM3 Caféban Kiss-Nemes Veronika beszélt arról, hogy a sportágválasztásnál hogyan lehet megkülönböztetni a gyermeki fellángolást és a tudatos döntést…

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/26964_sportpszichologus-igy-valasszatok-sportagat-a-gyermeknek.html

Az eredménycentrikusság miatt gyakran már gyermekkorban kudarcélmények sokaságával néz szembe egy sportoló. Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus elárulta, hogyan segíthet ezen a szülő, de a helyes edző-szülő kommunikáció is szóba jött.

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/26980_gyermeksport-a-dicseretbol-sosem-eleg.html

A táncos – Filmajánló

A táncos (orosz-angol-ukrán-amerikai dokumentumfilm, 85 perc, 2016)

A táncos című film napjaink kiemelkedően tehetséges táncosának, Sergei Polunin/ Szergej Polunyin-nak a karrierjéről szól. Végigkísérhetjük Sergei pályáját elképesztő fellépésekről, gyakorlásokról bemutatott videók megtekintésével, valamint Sergei, szülei, barátai kommentárjainak meghallgatásával. „A balett rosszfiúja” világszinten lenyűgöző tempót diktáló karriert járt be egészen a Britt Királyi Balett vezető táncosi posztjáig, útját komoly lemondások, családi krízisek, egyéni mélypontok kövezték végig. Megtérül-e a család számos áldozata, melyet Sergei sikereiért hoztak? Hogyan látja most Sergei családja áldozatait, mit gondol szülei hozzáállásáról? Hol marad számos siker mellett a művész boldogsága? Milyen gondolatok kínozták őt? Hogyan merült fel az elhivatott fiatal titánban, hogy hátat fordítson a balettnek? A dokumentumfilm számos elgondolkodtató mondata a nézővel marad a stáblista után is! Minden táncművésznek, sportolónak, „sport” szülőnek, edzőnek tanulságos, inspiráló film!

Sergei „El lehet-e várni valakitől, hogy csak azért csináljon valamit, mert jó benne?”

Sergei így búcsúzott a balettől, lélegzetelállító tánca bejárta az internetet:

IMDB 8,2

Szereplők

  • Jade Hale-Christofi
  • Sergei Polunin

Alkotók

  • Rendező:Steven Cantor
  • Zeneszerző:Ilan Eshkeri
  • Operatőr:Mark Wolf
  • Producer:Gabrielle Tana
  • Executive producer:Carolyn Marks Blackwood, Steve Coogan, Christine Langan, Nichola Martin, Henry Normal
  • Vágó:Federico Rosenzvit

Sportolók sérülései – blogbejegyzés

A legtöbb sportoló életében több sérülés is bekövetkezik a sportpályafutás ideje alatt. A sérülések egy része véletlenek, balesetek folytán történik, verseny-, edzéshelyzeten kívül a mindennapi élet során. A sérülések másik része versenyekhez, edzésekhez köthető, sokszor előre látható, bejósolható lett volna.

 

Miért sérül le leggyakrabban egy sportoló?

Sportolók esetében sérüléseik nagy része – legyen az hétköznapi, vagy sportoláshoz köthető – gyakran túlhajtott időszakokban következnek be, amikor az egyén már fáradt, így kevésbé körültekintő, mozgáskoordinációja romlik; elnézhet valamit, figyelmi hibája sérüléshez vezethet. Felkészülési, verseny időszak során hullámokban fáradttá válik a szervezet, ha időben nem sikerül megfelelő módon feltöltődni, pihenni, bekövetkezhetnek „fáradásos törések”, húzódások, szakadások az edzésmunka során, vagy éppen egy fontos versenyen, mely a verseny feladásához vezethet.

Mivel kell megküzdenie egy sérült sportolónak?

Bizony a sérülések sosem érkeznek jókor, mindig veszteség élmény kíséri őket.  Általában edzésmunkából, versenyzésből való kieséssel járnak, és az alábbi gondolatokkal, amik a sportoló fejében folyamatosan keringenek:

  • rehabilitáció, kihagyás ideje alatt „többiek elhúznak”
  • „kimaradhatnak fontos versenyek”
  • „lemaradok valamiről, ami fontos lenne” (edzés, válogatott keret)
  • „ugyanolyan terhelhető lesz-e a sérült testrész?”
  • türelem próba lesz a visszatérés, „vajon meddig kell csökkentett üzemmódban edzeni?”
  • szomorú esetben a sportkarrier végét jelenti a sérülés, a sportolói identitás megremeg, „hogyan álljak át a civil életre?”

Nézzük meg egy kicsit, mit taníthat sportolóknak a sérülés?  Mire érdemes odafigyelni?

A leggyakoribb üzenet, amit klienseim megfogalmaznak, hogy lassítaniuk, pihenniük kellett volna. Legközelebb időben észre kell venni az erre utaló jeleket (pl.: apróbb tünetek, betegségek: megfázások, húzódások), és a megelőzésre kell koncentrálni. Fontos megérteni, hogy hosszabb távon többet árt a felkészülésnek egy sérülés, mint néhány jókor kihagyott edzés, ami helyett feltöltődhet a sportoló szervezete. Ráadásul, ha nincs feldolgozva a sérülés valódi oka, az hamar visszatérő jellegűvé válik, és folyamatosan hátráltatja a további felkészülést, teljesítést, mivel ottmarad a félelem az újrasérüléstől.

Néhány esetben érzelmi túlterhelés húzódhat a háttérben, amire érdemes rájönnie a sportolónak, és környezetének, hogy együtt továbbléphessenek. Sok esetben a beszélgetés során kiderül, hogy extrém magas szorongással gondolt a közelgő megmérettetésre az illető, ha tehette volna, visszamondta volna a nevezését. Szinte összenyomták az elvárások csapata, edzője, egyesülete, szülei stb. részéről. Ha a félelmek, pihenési igény az adott pillanatban nem vállalható, nem kimondható, akkor előfordul, hogy a szervezet kiköveteli magának a távolmaradást egy sérüléssel. A háttérben emögött gyakran húzódik túlzott megfelelési vágy a szülők, edzők irányába, illetve a sportoló saját maga felé.

Érzelmi terhet jelenthet továbbá, ha valahol a sportolót lelke mélyén kerülgeti az abbahagyás gondolata, de nem meri azt maga és mások előtt felvállalni, így a sérüléssel egy hosszabb „kényszerpihenőre küldi magát”, hogy legyen alkalma mindezen gondolkodni.

Összességében elmondható, hogy érdemes figyelmet szentelni a sérüléseknek (főleg, ha visszatérő jellegűek). A sportolói önismeret fejlesztésének kiemelkedő területe az elvárások kezelése, a megfelelő célállítás, a pihenést gyorsító gyakorlatok elsajátítása, melyekkel megelőzhetőek a sérülések.

sport

Sportolók a szakadék szélén

Minden sportoló időnként a szakadék szélére sodródik. Megoldhatatlannak tűnő nehézségekkel szembesül, úgy érzi elakadt. Leggyakrabban az alábbi gondolatok kavarognak a fejükben:

  • versenyen szétesik a teljesítményem, pedig edzésen minden ment
  • iszonyatosan izgulok, szorongok, hogy minden sikerüljön, mit fog szólni az edző?
  • nem tudok koncentrálni, legalapvetőbb dolgokat is elrontom
  • kezd elmenni a kedvem az egész felkészüléstől
  • folyamatosan kudarcot kudarcra halmozok, van kiút?
  • sérülésből nem tudok visszatérni
  • lehet abba kéne hagynom

A legtöbb sportoló rendkívül elhivatott, szeretné kihozni magából a maximumot. Mégis típushibákat vétenek mentális felkészülésük, versenyeken való pszichés jelenlétükben. Ezek a hibák gyakran akkora méreteket öltenek, hogy minden fizikai felkészülést, energiabeli áldozatot semmissé tesznek. Bénító a felismerés, amikor bevallja magának a sportoló „nem voltam ott fejben…” „nem tudtam megküzdeni az adódó helyzetekkel…” „már reggel éreztem, nem fog menni…”

Az a jó hírem, hogy van megoldás nehézségeidre! Mi minden sportoló álma? Az edzésfelkészülésre feltenni a koronát a versenyen: élvezni a versenyzés minden percét, a maximumot kihozni magadból, elégedetten nyugovóra térni utána. Folyamatosan fejlődni. Lehetnél te is, aki így éli meg a sportját! Ha nem tudod hogyan, segítek.

Az idei olimpiai csapatok jelentős részével több sportpszichológus is támogatta a sportágak legjobbjainak csúcsteljesítményeit. Ma már nélkülözhetetlenné vált az alap technikák ismerete azok számára, akik komolyan gondolják sportjukat, szeretnék fejleszteni magukat, teljesítményüket. A kontroll visszaszerzésével nem csak megtörténnek veled a megmérettetések eseményei, nehézségei; hanem aktívan TE ALAKÍTHATOD KI magad számára az ideális lelkiállapotot, melyben minden vágyad teljesülhet! Olyan technikákat, gyakorlatokat sajátíthatsz el, melyekkel a legváratlanabb helyzeteket is sikeresen meg tudod oldani élesben, önállóan! Kiegyensúlyozott, önbizalommal teli, motivált leszel.

Ne habozz tovább, ha magadra ismertél, ha vágynál a megoldásra! Ha már egy ideje játszol a gondolattal, hogy tudatosabb munkába kezdj, akkor miért várnál még? Miért akarsz még kudarcokat, rossz élményeket gyűjteni? Hívj most, írj most! Kérj időpontot még ma!

www.pszichologus.me

Kiss.Nemes.Veronika.Mokka.Tv2

Olimpia 2016 – TV2 Mokka

2016. 08. 09-én reggel a TV2 Mokka című műsorában Demcsák Zsuzsával és Sós Csabával beszélgettem: Hosszú Katinka megszerezte a magyarok 3. aranyérmét a rioi olimpián (ma hajnalban már a 4-et is, ezzel Magyarország 3. az éremtáblázaton!)

Kell-e foglalkoznia egy sportolónak a róla írott cikkekkel?

Csúcsteljesítmény

Sportoló-edző összeillés

Motiváció

A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:

Sportolók és a szorongás

Mindannyiunk életében számos izgulással, félelmekkel, szorongásokkal teli helyzet van. Egy sportoló az életében felmerülő magánéleti, munkahelyi/iskolai kihívásokon túl a sportjával kapcsolatosan; az edzések, versenyek során létrejövő helyzetek során is tapasztalhatja az izgulás, szorongás jeleit.

Milyen formái lehetnek a szorongásnak, melyből felismerhetjük?

  • izzadás, „vizes tenyér”
  • émelygés, hasi görcsök, hányinger, hasmenés, rossz közérzet
  • fejfájás, erős szívdobogás, alvási nehézségek, rémálmok
  • negatív belső beszéd (pl.: „nem fog menni”, „kevés vagyok”)
  • koncentrációs nehézségek, figyelmetlenségi hibák

A felsoroltak közül egyet-kettőt minden sportoló tapasztalt már sportpályafutása során, míg vannak, akiknek a teljes listához és további tünetekhez is „szerencséjük van”. Leggyakrabban ezek a tünetek a verseny nyújtotta teljesítményhelyzethez kötődnek, hiszen ilyenkor van lehetőség bizonyítani, megmutatni, amit a sportoló tud. Mindenki szeretné a legjobb formáját nyújtani, megfelelni magának, az edzőjének és családjának, stb. Számos fontos tényező figyelembe vétele együttesen hozza létre azt az izgalmi szintet, amelyben ki jobban, ki rosszabbul tud teljesíteni (pl.: verseny fontossága, címszerzés, jelen van-e a „nagy ellenfél”, mióta készül a versenyző, mennyi energia van benne a felkészülésbe, eljött-e egy számára fontos személy szurkolni, mit várnak tőle stb.).

Izgulásra, szorongásra szükségünk van téthelyzetben (nem csak sporteseményen, hanem például egy iskolai vizsgán is)! Ha ez nincs jelen, akkor annyira ellazultak vagyunk, hogy lehetetlenné válik, hogy teljesítsünk, akár már-már el is bóbiskolunk, álmodozunk. Viszont, ha túl sok van belőle, az is jelentősen visszafoghat minket, meggátolhatja, hogy kihozzuk magunkból a maximumot. Nagyon gyakori, hogy akkor alakulnak ki a szorongásos tünetek, amikor a sportoló a versenyhelyzetre gondol, és hirtelen rengeteg negatív dolog eszébe jut azzal kapcsolatban. A szorongás érzése a versenyt megelőző pár napban, de akár pár héten keresztül is tartósan jelen lehet. A tartósan fennálló szorongás kimeríti a szervezetet, így ez az állapot lehetetlenné teszi, hogy a maximumot nyújtsa valaki, mivel lemerülnek energiatartalékai! Így egy fáradt sportoló érkezik a nevezéshez, aki már szeretne „túlesni” a nap megpróbáltatásain, esetleg már el sem megy, visszalép. Ebben a kimerült állapotban gyakoribbak a verseny előtti sérülések, betegségek is.

Egy sportoló számára ezért kiemelten fontos, hogy képes legyen befolyásolni izgulása mértékét. A megmérettetés időpontjára olyan állapotba tudja  hozni magát, ami elősegíti a csúcsteljesítmény elérését. Ez azt jelenti, hogy a felkészülési időszakban és a verseny napján is kontrollálnia kell izgulása mértékét. Sportpszichológusi felkészülés során mind a testi, mind a gondolati szorongás kezelésére gyakorlatokat, technikákat tanul a sportoló, melyeket a megfelelő helyzetekben alkalmazni tud. Ezáltal fokozódik önismerete, és egyre nagyobb kontrollt gyakorolhat saját izgulása felett, ami így már nem az ellensége, hanem jelentős segítőtársa lesz téthelyzetben!

 

www.pszichologus.me

 

Mennyi idő lesz? – bolg bejegyzés

Azt tapasztalom, hogy fontos kérdésként szokott felmerülni pszichológiai segítségnyújtás során, hogy mennyi idő múlva érezhető pozitív változás, hogyan készüljön lelkileg, anyagilag a segítségért forduló. Kimondottan hangsúlyos ez a kérdés sportolóim esetében, akik hétről-hétre megmérettetik magukat versenyhelyzetben, adott határidőre szeretnének jobban lenni, teljesíteni, válaszokat kapni.

Néhány elgondolkodtató kérdésen keresztül segíteném nem csak sportoló olvasóknak megválaszolni ezt a kérdést:

  1. Mennyi ideje áll fenn a nehézség, probléma?
  2. Mióta próbálja saját erőből megoldani különböző módokon? Mik voltak ezek? Melyik hogyan, meddig működött?
  3. Mióta gondolkodik, hogy kér külső segítséget a megoldáshoz?
  4. Mit gondol, hasonló nehézséggel másnak ugyanezek-e a válaszai?
  5. Fogalmazzon meg egy alkalomszámot (akár írja fel), amit elfogadhatónak gondolna a változás érdekében!

 

Lássuk, én mit tapasztalok:

Ahogyan a válaszok, úgy a megoldás időtartama is erőteljesen személy, és helyzetfüggő. De nem szeretném megválaszolatlanul hagyni a kérdést. Nagy általánosságban klienseim esetében azt látom, hogy 4-6 alkalommal már javulásról számolnak be. Önmagában az első alkalomnak óriási feszültségoldó szerepe van, hiszen elszánta magát az egyén, hogy aktívan megoldást keressen, szembenézzen nehézségeivel. Eljön, összefoglalja, elmeséli az elmúlt időszak tapasztalatait, ami által máris körvonalazódnak megoldási lehetőségek. Sok esetben elég pár alkalommal találkoznunk és „beindítani a motort”, azaz a változást, elmozdulni a holt pontról és máris megindul a fejlődés.

Komolyabb, felépített pszichológiai felkészülési, megoldási terv időtartama a sportoló/kliens további igényeitől, kérdéseitől függ. Ilyenkor részletesen átbeszéljük, hogy mit vár a folyamattól, hány alkalmat tud erre szánni, mit lát elérendő célnak, van-e határidő, amikorra már optimális lenne a javulás (pl.: nagyobb verseny, meccs; fontos döntés az életében). Gyerekek esetében ez mind a szülőkkel, mind a gyermekkel átbeszélésre kerül. Ha részletek tisztázása után egy izgalmas önismereti munka kezdődik, mely során nő a tudatosság, hatékonyság érzése, és az önbizalom.

Nagyon élvezem a sportolókkal való munkát, mivel rendkívüli módon elkötelezettek, motiváltak a változás előmozdítására, így nagyon dinamikusan, gyorsan lehet velük haladni!

 

tv2kep

Sportoló gyerekek

A szülő gyermeke legjobb ismerője! Ezért elsők között veheti észre, ha segítségre van szükség. Látja gyermeke viselkedésének, kedvének, teljesítményének változását. Ha a saját ötletek végére értek már, és az áhított javulás még nem jött el, akkor mindenképpen érdemes szakmai segítséget igényelni. Sportoló gyerekekkel dolgozva összeszedtem a leggyakoribb megkeresések témáit. Ez a lista segíthet eligazodni, ha bizonytalanok vagyunk a továbblépés szükségességét illetően.

Mely nehézségek esetén érdemes fontolóra vennünk sportpszichológus segítségét?

  • gyermekünk edzésen szenzációs, szárnyal; versenyen közelében sincs edzésteljesítményének
  • úgy látjuk nincs önbizalma, lekicsinyli teljesítményét, tudását
  • nagymértékű izgulást látunk rajta verseny, esetleg edzés előtt is
  • felmerült az abbahagyás gondolata
  • edzés, verseny előtt hasmenés, hányás, hőemelkedés stb. jelentkezik; végül ha nem megyünk, szinte azonnal elmúlnak a tünetek
  • mind az edzés, mind a versenyteljesítmény rövid idő alatt sokat romlott
  • tanulás és/vagy élsport?
  • fontolóra vettük az élsportolói életpályát
  • koncentrációs nehézségek
  • edző javaslatára
  • sérülés(ek) gátolják a felkészülést

Gyerekek esetén első alkalommal mindig a szülőkkel találkozom. A személyes konzultáción átbeszélhetjük, mik a fő problématerületek, miben látják, hogy segítségre szorul gyermekük. Tisztázzuk a felmerülő kérdéseket, ezután indulhat a közös munka a gyerekekkel.

Mikor érdemes felkeresi a sportpszichológust? – Blogbejegyzés

A bejegyzés a Pszichológuskereső internetes portálon olvasható az alábbi linkre kattintva.

http://pszichologuskereso.hu/blog/mikor-erdemes-felkeresi-sportpszichologust

Sportolók drogfogyasztása – TV2 Tények

Tények 2015. 05. 02. interjú részlet

http://tv2.hu/musoraink/tenyek/175362_kokainoztak_a_kajakosok..html

interju

A ma esti Tényekben a sportolók droghasználatáról kérdezett Mágó Károly, a TV2 riportere.

A WADA 2015-ös listája tartalmazza a kokaint. Rövid távú hatásai miatt azonban csak akkor számít doppingszernek, ha az illető a verseny időpontjában használta a szert.

Sportolók esetében drogfogyasztást rengeteg körülmény eredményezhet. Az egyik legkiemelkedőbb a társas nyomás (pl.: csapattárs, baráti kör ajánlja, kínálja) akár teljesítményfokozó céllal, akár bulikellékként.  Azonban mindig érdemes átgondolni, hogy milyen hosszú távú hatásokkal járhat a szerhasználat az egészség, sportkarrier szempontjából. Mivel a tempó feszített, az elvárások magasak, az edzésmunka kemény a szervezetben természetesen felmerül a feszültségoldási szükséglet.  Nem mindegy azonban, hogy milyen módszert választunk erre a célra! Egy versenysportolónak mindenképpen érdemes személyre szabott relaxációs technikát elsajátítani, és beépíteni a felkészülésbe, edzés- és versenyprogramba, mely segítségére lehet a feszültségszint szabályozásában, gyorsabb regenerálódásban.

 

Cikk – Fokozzuk a teljesítményt, minden, ami megengedett és ami nem!

Négy nagy csoportba sorolhatjuk a teljesítményfokozó eszközöket. Az első a megfelelően felépített edzésmunka, a második a táplálkozás, a harmadik a sportpszichológia eszköztárának kiaknázása, míg a negyedik a legálisan, illegálisan alkalmazható teljesítményfokozó szerek használata.

Úgy vélem, hogy ideális esetben az első lépcsőfok a teljesítményfokozás esetén a megfelelő edzéstervezés lenne. Az edzéstervezés folyamán a sportolónak és az edzőnek közösen deduktív gondolkodás folyamán, az adott terminális céltól visszafelé szükséges lebontani a felkészülést. A terv elemeit célszerű írásban rögzíteni, többször áttekinteni. A versenyidőszakban meg kell határozni a főversenyt, és a felkészülő versenyeket (Sáfár, 2014).

A tervezés pontos célállítással kezdődik. Reális eredmény és teljesítménycélok megfogalmazása, konkretizálása szükséges. Fontos összeszedni a befektethető rendelkezésre álló energiákat: hány edzés fér bele egy hétbe, milyen idői és anyagi ráfordításokat tud vállalni a sportoló, milyen szponzorok támogathatják a felkészülését. Ha megvannak a reális célok és a mozgósítható erőforrások, akkor ezek alapján a felkészülést mikor-, mezo- és makrociklusokra oszthatjuk. Egy mikrociklusnak egy hetes edzésmunka felel meg. A mezociklus versenysportban általában egy-egy időszakot, edzésszakaszt jelent, azaz egy-egy mezociklusnak felel meg az alapozó, a formába hozó és a versenyidőszak is. Mezociklus felölelhet 4-6 hetes időtartamot is. A személyi edzésben általában 6-12 hetes időtartam, amely összhangban van a fittségi tesztelések és az edzésprogram-váltások időpontjával. Makrociklus a versenysportban adott sportágtól függően általában 1 éves vagy fél éves időtartamot felölelő időszak, míg a személyi edzésben általában a kitűzött távlati cél eléréséig tartó időszak, de maximum 1 év. Tehát a versenysportoló például egy éves makrociklus alatt több mezo- és számtalan mikrociklust teljesít. A felkészülés során ajánlott grafikusan, írásosan követni az edzésmunkát, előfordulhat, hogy módosítanunk kell a felállított terven (pl.: sérülés). A legfontosabb tétverseny idejére a csúcsforma elérésében a gyakorlatok időbeni terjedelmének és intenzitásának összehangolása segíthet (Sáfár, 2014).

 

Az edzésterv követése mellett nagy segítségére lehet a sportolónak az étkezésre való odafigyelés, illetve a sportpszichológusi támogatás.

A helyes, kiegyensúlyozott táplálékbevitel nemcsak az élsportolók számára nélkülözhetetlen, szabadidő sportolóknak is fontos lenne odafigyelniük az étkezésre. Legfontosabb a megfelelő mennyiségű ásványvíz, izotóniás ital és egyéb folyadék fogyasztása, melynek mennyiségét a napi fizikai aktivitás, a hőmérséklet, a táplálkozás és még sok egyéb tényező is befolyásol (pl. az egyén hormonális státusza). A következő szinten a gabonafélék helyezkednek el, kiemelt fontosságúak a gyorsan felszívódó, energiát szolgáltató ételek, az egyszerű, gyors felszívódású szénhidrátok forrásai (pl.: zöldségfélék, gyümölcsök). A tejtermékek immunvédelemben játszanak fontos szerepet. A nagy mennyiségű fehérje és omega-3 zsiradék fontossága miatt érdemes a táplálkozást halétellel kiegészíteni. Az édességek, olajok, túlzott fogyasztása megterheli az anyagcserét, így nem kedveznek a sportteljesítménynek, a szervezet ellenálló-képességének, a szervek működésének. Amennyiben van rá lehetősége a sportolónak, érdemes dietetikus által profin összeállított étrenddel kísérni a felkészülést.

A sportpszichológiai felkészülési terv személyre szabott mentális, pszichés fejlesztés által segíti a sportolót a teljesítménynövekedés elérése érdekében. A folyamatos fizikai, technikai felkészülést kiegészítve, ahhoz igazodva, elősegíti a pszichés formaidőzítést úgy, hogy a versenyen a sportoló kihozhassa magából a maximumot. A csúcsteljesítmény eléréséhez elengedhetetlen a sportoló saját képességeinek ismerete. A sportpszichológiai gyakorlatok által a sportoló önismerete nő, helyzetfelismerése javul. Megtanulja teste jelzéseit pontosabban értelmezni, így képes lesz téthelyzetben saját maga számára, gyors és hatásos segítséget nyújtani. Mivel lelki és pszichés állapota kedvezőbbé válik, így edzéseken és versenyeken teljesítménye fokozódik. Leggyakrabban alkalmazott módszerek: pszichoregulációs, relaxációs módszerek (pl.: autogén tréning, progresszív relaxáció), mentális tréning, célállítás, figyelemfókuszálás. (Téthelyzetben, 2002; Fejben dől el, 2012).

A negyedik nagy teljesítményfokozó kategória a doppingszerek használata. Doppingnak minősül bármilyen testidegen vagy pszichológiai anyag abnormális mennyiségű használata, annak érdekében, hogy a versenyen nyújtott teljesítményük mesterségesen és igazságtalanul nagymértékben javuljon. Bármilyen abnormális mennyiségben szedett fiziológiai anyag, amelyet azzal a céllal szednek, hogy mesterségesen és igazságtalanul növeljék a teljesítményt (Williams, 2010). IOC 5 kategóriába sorolja a dopping szereket:

1.      anabolikus androgén szteroidok (céljuk a férfi androgén hormon növelése; a női ösztrogén hormon csökkentése)

2.      stimulánsok (a szívverés gyorsaságát, ritmusát és a szívizom munkabírását növeli, az idegrendszer működését fokozzák → hallucinogének, pszichomotoros stimulánsok, központi idegrendszer stimulánsai)

3.      narkotikumok (fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, lázcsillapítás, jóllét-érzés → erősen addiktív szerek, pl.: ópium, heroin)

4.      béta-adrenerg blokkolók (tiltott, de nem okoz függőséget; Szívritmust lassítja, szorongást oldja)

5.      vízhajtók (fokozza a só és víz kiválasztását, népszerű: súlycsoportos sportoknál (pl. boksz, birkózás)

A antidepresszánsok, a helyi érzéstelenítők és a kortikoszteroidok nincsenek a listán, azonban ezeket is vizsgálják, használatukat büntethetik. Ma már a vérdopping, EPO, HGH, Kreatinfoszfát, GHB alkalmazását is szankcionálják. Vannak ugyan nem tiltott, de a sportolók által gyakran használat anyagok, ezek: az alkohol, a nikotin, különböző táplálék-kiegészítők, aminosavak, vitaminok, koffein (bár a 6 dl-él nagyobb mennyiség bevitelét már büntethetik).

A sportteljesítmény javítása érdekében történő doppinghasználat fizikai okai lehetnek: megnövekedett erő és állóképességre való törekvés, figyelem, agresszió, szorongás, tremor csökkentése, fájdalommal, sérülésekkel való megküzdés, valamint a súlykontroll.  Pszichológiai és érzelmi okokra visszavezethető alkalmazás a leggyakoribb: stressz- és szorongásoldás, unaloműzés, személyes gondok elfeledés, alacsony önértékelés és önbecsülés, superman komplexus, perfekcionizmus.  Szociális okok lehetnek: társas nyomás miatt fellépő konformizmus, modellkövetés (Williams, 2010).

Doppinghasználat esetén komoly következményekkel számolhatnak a sportolók. Felléphetnek fizikai és pszichikai károsodások. Mivel a versenyszabályzat és sok esetben törvények ellen vétenek is vétenek, törvényi szankciókkal szabhatóak ki rájuk, eltilthatóak a versenyzéstől. Edzőik, csapat- és versenytársaik szemében teljesítményüket beszennyezése, sportszabályokat megsértették, fair play-t figyelmen kívül hagyták, ezek szemrehányása erős szégyenérzetet generálhat, kiközösítést vonhat maga után (Williams, 2010).

 

Remélhetőleg a sportolók az edzéstervezés, táplálkozás, sportpszichológia adta lehetőségeket használják fel teljesítményfokozásuk érdekében.

 

Források:

1.      Dr. Lénárt Á., Gyömbér N., Kovács K., Hevesi K., Imre Tóthvári Zs., Menczel Zs. (2012). Fejben dől el. Noran Libro Kft., Budapest.

2.      Lénárt Á., Acsai I., Harasztiné Sáros I., Berczik K. (2002). Téthelyzetben. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest.

3.      Sáfár S. (2014). Edzéselmélet előadások. Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest. Sportpszichológus képzés, saját jegyzet és PPT diasor

4.      Willliams J. M. (2010). Applied Sport Psychology 6th edition. New Era Matte Plus, R.R. Donnelley & Sons, University of Arizona, Emeritus

 

Filmajánló – A békés harcos útja

Dan Millman A békés harcos útja című önéletrajzi könyvének filmadaptációja. A történet egy sikeres, tehetséges tornász edzéseit, sérülését, felépülését követi nyomon. Egyik este megismerkedik egy öreg tanítómesterrel, akit Szókratésznek nevez el. A férfi és Joy nevű tanítványa átsegítik Scottot számtalan nehézségen, néhányat ők maguk állítanak elé, hogy fejlődhessen mentálisan.

A könyvet melegen ajánlom minden önismeretét fejleszteni vágyónak, akik szeretnék lelki benzinkútjukat feltölteni.

 

Szókratész „Az első, amit egy harcos megtanul, hogy semmit se tud.”

 

Színes, amerikai-német filmdráma, 120 perc, 2006
Rendező: Victor Salva

Író: Dan Millman

Szereplők: Scott Mechlowicz (Dan Millman), Nick Nolte (Szokratész), Amy Smart (Joy)

 

© 2019 PSZICHOSAROK

WEBOLDAL KÉSZÍTÉS - beonlineLAP TETEJÉRE ↑