Pszichológus, Sportpszichológus

Címke: Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus

RTLReggeli – Olimpia 2020 Tokió

Ma reggel az olimpiai részvételtől való visszalépés lelki vonatkozásait szedtük össze Simone Biles példáján keresztül.
Rendkívül nehéz a fizikai és lelki formaidőzítés összehangolása, lemondásokkal teli a felkészülés (barátokra,családra,hobbikra kevesebb idő, energia jut). Simone visszalépése példaértékű minden sportoló számára: a másoknak való megfelelés helyett saját érzéseire, mentális állapotára összpontosítva be merte vállalni,hogy éremesélyesként inkább visszalép. A teljesítmény,lehetséges helyezés elé rangsorolva pszichés egészségét.
Biztos vagyok benne, hogy nehéz döntés volt ez számára, hiszen olimpiai érem közelébe nem kerül minden sportoló minden héten.
Ugyanakkor döntésével megvédte testét-lelkét egy lehetséges sérüléstől, műtéttől, hosszú gyógyulástól, vagy akár azonnali karrierbefejezéstől. Ha egy sportoló érzi, hogy nincs a toppon könnyen figyelmetlenségi hiba és sérülés lehet a végeredménye a rossz mentális állapotnak. 10 sérült sportolóból 7-8 esetén ezt találjuk a háttérben a sportpszichológiai felkészítés során: kimerültség miatti hibát, túlterhelést, rosszul kivitelezett mozdulatot.
Mielőtt bárki elítélné a visszalépést vagy egy-egy rossz helyezést, azelőtt gondoljon bele, hogy a sportolók is emberek! Hibáznak, nincsenek mindig a csúcson (sajnos néha pont az olimpia hetében van mélypontjuk), óriási nyomást jelent számukra a döntőbe kerülés, érem szerzés, címvédés. Kaphatnak rossz hírt családtagjaikról, ami kibillentheti őket egyensúlyukból. Lehetnek kiégve,vagy enyhébben sérülve, amit nem kötnek az orrunkra, de befolyásolja teljesítményüket. Senkitől se reális elvárás,hogy 4 évete bizonyos kijelölt napokon legyen a munkateljesítménye a csúcson! Az olimpiai versenyzők megpróbálják a lehetetlent, mindig lesz, akinek összejön az időzített top forma és lesz, akinek pont nem jön ki a lépés (olimpia előtti hetekben vagy utána kerül csúcsformába). Fogadjuk el,hogy ilyen az élsport!
Napi humorbonbon, hogy az epizód szó beakadt nálam gondolatban a periódus szóba, így sikerült nyelvújítanom az epizódus szóval 😅🙈 legalább ékes bizonyíték, hogy a pszichológus is ember, én is hibázom 😊
A beszélgetés az alábbi linken tekkinthető meg:
Sportpszichológia, Olimpia

Sportpszichológia, Olimpia

Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus

Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus

Sorozatajánló – The Last Dance

A legendás 1997-98-as NBA döntőből kiinduló 10 részes Netflix sorozat olyan legendás játékosok életpályáját mutatja be, mint Michael Jordan, Scottie Pippen, Dennis Rodman párhuzamosan a Chicago Bulls 1980-as évekbeli felemelkedésével, különös figyelmet szentelve utolsó közös ’97-98-as szezonjuknak.

Phil Jackson edző kezei között 8 év alatt 6 bajnoki címet gyűjtött be a csapat. Játékuk annyira magával ragadó volt, hogy megteltek a félig üres lelátók, kosárlabda rajongóvá váltak emberek tömegei az 1980-as, 90-es években.
Ez a sorozat sportpszichológiai szempontból annyira szenzációs, hogynehéz keretek közé szorítani a róla való írást. Minden részben találtam több olyan gondolatot is, ami miatt rengeteget adott a sorozat megtekintése.
Kiégés, motivációesés szempontjából többféle nézőponttal találkozhatunk. Scottie az alulfizetettség, és a sérülés nehézségeivel küzd, mindkettő jelentősen visszaveti motivációját, karrierje veszélybe kerül, körüllengi az abbahagyás, szerződésbontás/szegés gondolata. Interjú- és meccsrészletekkel kapunk betekintést, hogyan is vészelte át, miként tette túl magát ezen a válságon és hogyan járult hozzá a csapat eredményeihez, miként volt Michael legstabilabb támasza a pályán.  Ha éppen nem játszott Jordan játékának színvonala, pontszerzési átlaga is esett.
Michael 3 bajnoki cím után annyira elfáradt a folyamatos testi-lelki felkészülésben, top forma megtartásában, címvédésben, hogy visszavonult a kosárlabdától. Akkor még úgy gondolta végleg. Beállt baseballozni kikapcsolódásnak, majd jó 18 hónapos töltődést követően mégis visszatért a Bullshoz. Hogyan zajlott újabb 3 szezonja a Bullsnál, hogyan motiválta, hajtotta csapattársait és önmagát a győzelemig és miként köszönt el a csapattól, szintéb kiderül a sorozatban! És mennyire igaz, hogy a kiégést nem tudjuk egy hét alatt kialudni, neki másfél évre volt szüksége, hogy ismét szívesen edzésmunkába,  majd pályára álljon.
Dennis Rodman sosem volt egyszerű játékos az edzők és a csapattársak számára. Phil Jackson és Michael mégis megtalálják vele a hangot. Amikor Dennisnek elege lesz a felkészülésből, a nyomásból, akkor töltődésnek, kikapcsolódásnak hol Vegasban, hol pankrátor meccsen kötött ki, de mindig előkerül és mindig 100%-ot hoz a pályán. Mi hajtja az extravagáns megjelenésű, különc viselkedésű, Féreg becenévre hallgató világklasszis lepattanó szerzőt? Milyen családi körülmények közül érkezett a kosárlabda világába? Hogyan fedezték fel? Hogyan került a Bullshoz? Ha kíváncsiak vagytok, nézzétek meg a sorozatot!
thelastdance.sportpszichologiaMegismerhetjük a csapattagok életútját, kosárlabda karrierjüket. Beleláthatunk a szakvezetés, csapatirányítás nehézségeibe. Megtudhatjuk, hogyan sikerült 1-1 kudarc után újra összeszednie magát a Bullsnak és új szintre emelniük az NBA-t és a kosárlabdát. Michael Jordan saját szavaival mesél arról, milyen volt ekkora sztárrá kinőnie magát még a közösségi média előtt, valamint hogyan tartotta magában szezonról szezonra a motivációt. Csapattársai, ellenfelei sokat mesélnek arról, hogy bámulatosan fókuszáltnak, iszonyú stressztűrőnek ismerték meg Michaelt, aki téthelyzetben is képes volt maximuma felett teljesíteni, vesztettnek ítélt meccseket megfordítani. Mentális ereje példaértékű a jövő sportolói számára!
A sorozat trailere ezen a linken tekinthető meg:

Motiváció – blogbejegyzés

Motiváció 2 típusát különböztetjük meg sportpszichológián belül: belső és külső moivációt.

Önjutalmazó (intrinzik) motiváció kialakulása rendkívül fontos a hosszú távú célok elérése szempontjából. Ilyenkor azért edz a sportoló, hogy saját képességeit fejlessze, egyre jobb legyen, miközben a fejlődés folyamatára, annak élvezetére fókuszál a versenyeken elérhető helyezések, és mások visszajelzései helyett. Azaz a sportjának végzése közben érezhető élvezet önmagában jutalmazó értékkel bír számára. Így egyre hatékonyabb, gyorsabb, teherbíróbb és elégedettebb a sportoló. Belső motiváció esetén gyakran tapasztalható flow (áramlat) élményt a sportolás során, mely erős megerősítő hatással bír, az adott cselekvés ismétlésére ösztönöz (pl.: edzésmunka és meccseken való részvétel önmagában jutalmazó eredménytől függetlenül). Belső motivációs bázissal rendelkező sportolók önmaguk meghaladására, fejlesztésére törekszenek, ahelyett hogy XYZ ellenfelet „lenyomnák, legyőznék”. Fókuszuk saját magukon van a másik helyett. Fontos tudnunk, hogy ezt a hozzáállást kialakíthatjuk, működtethetjük életünk során, nem születik velünk. Tehát, ha most nem vagyunk birtokában, ne csüggedjünk, törekedjünk kialakítására.

 

sportpszichológus

A sportpszichológus  segíthet, hogy ne csak az agyalás bajnoka legyél!

 

 

Külső (extrinzik) motiváció esetén valamilyen jutalom elérése, vagy valamely hátrány, büntetés elkerülése motiválja az egyént. Sportolók esetén ez lehet: bajnoki cím, azzal járó pénzdíj; edző vagy a szülő elismerésének; rajongók rajongásának elérése; reklámszerződés megkötése. Elkerülés esetén lehet, hogy a fizetés megvonást, megélhetését félti a sportoló, vagy az edzői/szülői kritikától, letolástól tart, esetéleg a közvélemény negatívba fordulását szeretné elkerülni. Gyakori tapasztalat, hogy gyerekkorban a szülők, tanárok büntették a rossz teljesítményt, akár fizikai agresszióval, akár heves szóbeli letolással, szoba fogsággal, zsebpénz megvonással, vagy csendbüntetéssel (szeretetmegvonással, nem szóltak hozzá, amíg nem javított eredményein).  Ilyenkor az elkerülésből fakadó szorongás, félelem csökkentése a motiváció, nem a pozitív vágyódás a jobbá válásra, vagy a fejlődés élvezete. Hosszabb távon gyakoribbak lesznek a motivációs válságok, ingatag lesz az önbizalom, gyors lesz a kiégés. Ha felfedezni véljük ezeket a visszajelzés típusokat élettörténetünkben, jelenlegi mentális állapotunkban dominál a szorongás-félelem, akkor érdemes sportpszichológus segítségét kérni, és feldolgozni, átformálni a külső motivációt belsővé. Keressük meg sakát örömünket, hajtóerőnket a mindennapokban, edzéseket, versenyeken! Ne mások miatt, magunk miatt teljesítsünk!

Sérülés pszichológiája, sorozatajánló: Jeges élet

Egy sportkarrier során vannak szerencsés sportolók, akik sosem sérülnek, és vannak, akik kisebb-nagyobb sérülésekkel kell hogy megküzdjenek. A fizikai rehabilitációt követően (akár műtét, gyógytorna, hosszabb kihagyás után) a pályára visszatérő sportolóban mindenféle érzés kavarog az edzéseken. Általában sajnálják a kihagyott felkészülési időt. Félnek, hogy elhúznak mellettük versenytársaik, vagy kikerülnek a kezdő csapatból. Türelmetlenek, hogy mikor érezhetik a sérülés előtti csúcsformájukat újra. Az edzésmunka során többen megtapasztalják, hogy kerülik azokat a ( vagy a hasonló) mozdulatokat, melyek a sérüléshez vezettek. Ilyenkor nagyon fontos a sportpszichológusi támogatás, hogy újra terhelhető legyen az adott testrész, és minden mozdulatban, gyakorlatban ugyanúgy terhelje a gyógyult területet is a sportoló, ahogyan a sérülés előtt használta.
Emellett a szorongás különböző szintjeivel szembesülnek a sportolók. Vannak, akiknek néhány szorongáscsökkentő, relaxációs technika segít csökkenteni a szorongás szintet. Vannak, akiknél erőteljesebb pániktünetek, vagy poszttraumás stressz tünetek jelentkeznek és magánéletükben is jelentős szenvedéssel jár ezek átélése, eszköztelennek érzik magukat, nem tudják mi lenne a jó megoldás, hogy megszabaduljanak szenvedést jelentő negatív érzelmi súlytól.
Gyakran keresik a válaszokat a sportolók, miért pont ők, miért akkor, miért úgy ahogy történt meg a sérülésük. Többféle választ szoktunk erre találni:
túlterheltség következtében következett be a sérülés sportolás közben (kifáradt a sportoló, csökkent a figyelmi kapacitása és mégis vállalt még egy versenyt, vagy beállította az edzője még egy meccsre; vagy folytatta a nehéz edzésmunkát), ilyenkor a szervezet szinte kikényszeríti a pihenőt a sérüléssel. Van, hogy ez egy kisebb húzódás, de van hogy komoly műtéti kezelést igénylő hónapokig elhúzódó felépülést igénylő sérülés történik.
civil életében szerzi a sérülést (pl.: családi síelés, nyaralás, baráti bulik alatt), és ez vagy összefügg a pihenés rejtett igényével (iskolában/ munkában/sportban), vagy nem
figyelmet, törődést szeretne a sportoló és nincs meg az eszköztára, hogy ezt kérni tudja a környezetétől. A sérülés által kiváltott betegszerep által megkaphatja mindezt. Fontos megjegyezni, hogy ez nem tudatosan történik.
– vannak a szerencsétlen véletlenek, amikor az előbbi okok nem találhatóak meg a háttérben, és egy vagy több szerencsétlen egybeesés szükséges az adott sérülés elszenvedéséhez.
A felépülésben az okra adott válasz kapcsán megfogalmazhatjuk a változás irányát pl. pihenésre, feltöltődésre való igény figyelése, időbeli jelzése. Szükségletek kifejezésének fejlesztése, törődés kérésének elsajátítása. Emellett autogén tréning során javíthatóak a mozgásos maradványtünetek, hogy újra terhelni tudják az adott testrészt a sportolók, csökkenthető a szorongás az újrasérüléssel kapcsolatosan.
Ha a sérülés a sportpályafutás lezárását jelenti, akkor a civil karrierre való átállás megsegítése a cél, amiről később még írni fogok.
jegeselet.sportpszichologiaA versenyen szerzett sérülés utóéletét bemutató sorozat a Jeges élet a Netflixen.
A sorozat kiválóan bemutatja egy versenyen elszenvedett sérülés traumatizáló hatását. A gyógyulás utáni edzéseken Kat agya szinte letiltja ugyanazt a mozdulatot, melynek végrehajtása során komoly sérülést szenvedett, és agyrázkódással kórházba került. A felépülésében edzője nyújtja számára a legnagyobb támaszt. Dasha mindent megtesz, hogy Kat újra merjen triplát ugrani. Türelemmel terelgeti, biztatja, amikor végre sikerrel jár, hazaküldi, hogy jó érzéssel zárja a napot.
Nem Kat sérülése az egyetlen, húga szabadidős tevékenysége során szerez sérülést, mely hatással van edzéseire, míg legjobb barátnője komoly csípősérüléssel edz, melynek fájdalmát gyógyszerekkel és alkohollal próbálja elnyomni. Jenn nem mer szólni szüleinek fájdalmairól, mert a szülők minden anyagi áldozatot meghoznak egyszem lányuk karrierje érdekében, és távoli rokonok is érkeznek hogy élőben láthassák őt. Tehát Jenn a külső motiváció miatt, a negatív véleménytől való félelmében nem jelzi pihenés iránti igényét szüleinek, edzőjének.

A sorozat nem csak a sérülés lelki hatásainak bemutatására helyezi a hangsúlyt, megismerhetjük a sportban gyakori delegáció jelenségét, mikor egy szülő félbetört karrierje folytatásaként tekint gyermekeire, és megszállottan edzi őket, hogy az elmaradt olimpiai kijutást és sikereket átélhesse általuk. Emellett megismerhetjük a bipoláris zavart, melyben Kat és édesanyja is szenvednek. Kat szedi a gyógyszereit és csoportterápiás alkalmakra jár, míg anyja gyakran „felejti el” bevenni gyógyszereit, így több mániás epizódjának is tanúi lehetünk. Ilyenkor Kat átveszi a szülői szerepköröket és gondoskodik húgáról. A versenyzésbe való visszatérés erős vágya miatt Kat csökkenti majd teljesen félreteszi gyógyszereit, melynek súlyos mániás epizód lesz a következménye, mely során mind a verseny, mind Kat párkapcsolata, és az egészsége is veszélybe kerül. 

Sportpszichológia gyerekek számára

Az általános iskolás korosztály (6-12 évesek) és a sportolás kapcsolatát szedném össze egy bejegyzés formájában.

Ilyenkor a sportélmények élvezetének, örömének megalapozása történik. Nagyon fontos, hogy milyen élmények érik a gyerekeket, hogyan érzik magukat edzéseken. Ha sikerül több sportágat is kipróbálni, és választani egy olyat, amiben a legjobban érzi magát a gyerek, akkor egy életre megszeretheti a mozgást és felnőttként is igénye lesz a rendszeres sportolásra, ami az egészség megőrzésének egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen módja.

Általában az edző jelzi, hogy az adott sportágban mikor szokás elkezdeni versenyezni, és mikor véli úgy, hogy gyermekünk elindulhat egy versenyen. A versenyek ebben a korosztályban jó lenne, ha csak az élményszerzésről, maga a versenyszituáció kipróbálásáról, megszokásáról szólnának. Sok sportágban ezzel ellentétben már komoly versenyzőképzés zajlik, igen magas versenyteljesítménybeli elvárásokkal.

A 6-12 éves korosztály sportolása során a középpontban a fejlődés, tanulás, ismeretszerzés áll. Nem csak a sport területén, hanem általánosságban az életben is. Két fontos célja ennek az időszaknak, hogy a kognitív és testi készségek, képességek mellett az iskolában, edzésen létesített kortárskapcsolatok során a társas készségek is fejlődése. Törekedjünk az optimális egyensúly megteremtésére a feladatok és a szabadidő között. A túl sok feladat és szoros időbeosztás veszélye az örömélmény elvesztése, túlterheltség. Maradjon idő a kortárskapcsolatokra sporton, iskolán kívül is!

Iskoláskori gondolkodás a realitás felé mozdul; logikai szabályok megértése, alkalmazása történik ekkor:

  • késleltetés megtanulása
  • figyelem fokozatosan egyre jobban, hosszabban terhelhető (pihenő idő fontos)
  • egészséges a széleskörű érdeklődés
  • gondolati műveletvégzés fejlődik (sportbeli hibajavítást célszerű kötni valamilyen képzeleti képhez, gyakorlati ismerethez, rövid, tömör utasítások)
  • kifejlődik a szempontváltás képessége
  • 12 éves korig fejlődik a mélységészlelése, mozgó tárgyak mozgáspályájának megítélése
    • fejlődik a hallási diszkrimináció (pl.: meccsen hallja-e a szurkolás között az edzőt)

Érzelemszabályozás: azonnali örömélmény késleltetése a feladat elvégzése érdekében

  • önértékelést erőteljesen meghatározza a kortársak, szülők, edzők véleménye
  • konfliktusos helyzetekben érzelmek, indulatok előtérbe kerülhetnek
  • aktuális történések gyorsan változtatják az önértékelést, ami ebben az életkorban még ingatag, gyorsan befolyásolható (pl.: vesztett meccs alapján azt gondolhatja a gyerek, hogy soha semmi se fog neki sikerülni)
  • pillanatnyi élményből képesek általánosat következtetni „Vesztettünk, rossz játékos vagyok”
  • kudarc feldolgozásában igénylik a felnőtt segítséget
  • szeretnének megfelelni a kimondott, kimondatlan elvárásoknak (sokszor tudattalanul)
  • még nem tudják, mit kell tenni, hogy jól teljesítsenek téthelyzetben
  • erőfeszítés dicsérése a végeredmény helyett

A gyerek teljesítményét mindig saját maga legjobbjához és ne másokhoz mérjük! Ez csökkenti a szorongást, növeli az önbizalmat. Fontos tudnunk, hogy a kudarctűrés, hibák elfogadása fejlődik ebben az életkorban.

Szülőként törekedjünk a pozitív verseny, meccs utáni rituálék bevezetésére. Gyermekünket álmodozásában támogassuk, hallgassuk meg terveit a jövőjéről, és ne törjük le a kedvét, ha szerintünk túl nagyratörőek vágyai. Dicsérjük az erőfeszítést az eredmény helyett, ezzel fenntarthatjuk a motivációt a fejlődésre.

pszichologus.me.gyerekleleksportcipoben

Szülők és edzők számára ajánlott könyv:

Gyereklélek sportcipőben (Gyömbér Noémi, Kovács Krisztina, Ruzits Éva)

 

Ha úgy véljük egyedül elakadtunk, akkor kérjük sportpszichológus szakember segítségét, aki a fent leírt korosztályos jellegzetességekre kidolgozott módszertannal tudja támogatni gyermekünk segítségét!

Hogyan válasszak pszichológust?

Korábbi két bejegyzésemben körbejártam a pszichológusképzés lépcsőit, illetve a szakosodás, módszertanulás sajátosságait. Mindkét korábbi bejegyzés segítheti a pszichológusválasztást, hiszen sokszor a választási szempontok között előkerül a pszichológus végzettsége, módszertana.

1. Pszichológus képzés, szakképzés:

http://www.pszichologus.me/hogyan-lesz-valakibol-sportpszichologus/

2. Módszerspecifikus képzés:

http://www.pszichologus.me/hogyan-lesz-valaki-csaladterapeuta/

Nézzünk néhány klasszikus szempontot, ami el szokott hangozni kliensektől:

  • ismeretség: „ajánlás alapján érkeztem, az XY-nak sokat segítettél, én XY-t barátja vagyok/innen-onnan ismerem”
  • gondolat megfogta „hallottam egy előadásodban, interjúdban, és rám is igaz, hogy ….”
  • téma alapján választók: „szakterület alapján kerestem, a versenyszorongásban otthon vagy”
  • műfajt keresők: „mindenképpen családterápiát javasolt az iskolapszichológus”
  • szimpátia: „fotód, videód alapján úgy éreztem neked el tudom mondani a bajaimat”
  • helyszínt választó: „interneten tanácsadás helyszíneire kerestem rá, a lakásomhoz/munkahelyemhez legközelebbit választottam”
  • díjszabás alapján kereső: „ár alapján szűrtem, mi az, ami most nekem belefér”

 

Pszichológiai tanácsadás hatékonyságát specifkus és nonspecifikus hatótényezők együttesen garantálják.

  1. Specifikus hatótényező a képzettség: mint a korábbi két bejegyzésemben említettem  végzettség szempontjából szakemberenként eltérő, hogy milyen eszközkészlettel méri fel a kiinduló helyzetet, tesztel, kérdez, avagy jelez vissza a szakember
  2. Nem specifkus hatótényezők: a pszichológus szakember és a kliens összehangolódása, összeillése, a pszichológus szakember személyisége, megértése, feltétel nélküli elfogadása (tetszik vagy nem tetszik, amiket és ahogyan mond, érzem-e az elfogadást?)

Tehát sportolók esetén, ha hozzám bejelentkezik versenyszorongás kezelésére valaki, akkor az első 3-5 alkalommal alkalmazott kérdezéstechnika, teszt módszerek, visszajelzések tartalmazzák a sport szakpszichológus képzésen és a családterapeuta képzésen elsajátított szakmai információkat. Ugyanakkor a szakmaiság mellett fontos, hogy érezze a kliens, hogy együtt érzek vele, elfogadom őt olyannak, amilyen és érzi, hogy javulásnak indul a nehézség, amit megjelölt, hogy fejleszteni szeretne. Az 5.alkalom végére pedig látni fogjuk, hogy tudunk-e együtt dolgozni, és én vagyok-e az alkalmas szakember számára. Előfordulhat, hogy nem ezt érzi, ezt jelezheti, és akkor elköszönünk egymástól. Illetve lehet, hogy én látom azt szakmai szempontok mentén, hogy más megközelítés segítené őt a megoldáshoz, ez esetben én jelzem és megindoklom ezt számára. Például, ha hipnózissal szeretné kezeltetni magát valaki, akkor már első alkalommal (vagy ha ez a bejelentkezéskor elhangzik, akkor már telefonon tájékoztatom róla), hogy nem tanultam a hipnózis módszerét, így más szakembert javasolok számára. Vagy ha azt látom, hogy szükséges pszichiáter szakorvosi vizsgálat, akkor erre teszek javaslatot, mert pl. szorongásos problémáinak megoldása túlmutat a tanácsadás keretein, szükséges diagnózisalkotás és célzott terápia.

Szenzációs videót készített a témában Börcsök Gyöngyi a Kávészünet pszichológussal youtube és blog csatorna szerzője, aki klinikai szakpszichológus és családterapeuta. Így a pszichoterápia jellegzetességei megismerhetőek a videóból:

  • https://www.youtube.com/watch?v=tIdqbgQDpS0
  • pl.: kognitív viselkedésterápiák hatékonysága szorongásos-depresszív zavarokban
  • Ha diagnózist kaptunk, akkor ne felejtsük el, hogy klinikai szakpszichológusok jogosultak diagnosztizált pszichés megbetegedések kezelésére, így a keresési szempontjainkba mindenképpen legyen benne ez a végzettség. Jó esetben, ha diagnózissal érkezünk más végzettségű pszichológus szakemberhez, akkor ő jelezni fogja ezt nekünk. Ha felmerülnek kérdéseink, átbeszéli velünk. De nem keltheti a pszichológus szakember hamisan azt az illúziót, hogy meg tud gyógyítani tanácsadási eszköztárral, hiszen ezen esetekben nélkülözhetetlen a terápiás eszközök ismerete.

 

Tanácsadás és terápia különbségéről még egy záró gondolatsor:

Iskolapszichológusként töltött 5 évem során az egyik legtöbbet segítő gondolat volt számomra, amit iskolapszichológus koordinátorom mondott: „az iskolapszichológus az iskola vitaminja”, aki pszichoedukálja a tanárokat, szülőket, gyerekeket. Ez a legfőbb feladata, a pszichológiai kultúra alakítása, a pszichológiai tudás meghonosítása az oktatási intézményben. Emellett információ elosztó központ is, mivel továbbirányítja szakellátásba azokat, akiknél pszichiátriai megbetegedés, vagy tanulási, magatartási, nehézség gyanúja áll fenn, hogy a szakellátás során kivizsgálhassák, megállapíthassák, vagy kizárhassák a klinikai szakpszichológusok, gyermekpszichiáterek, gyógypedagógusok mindezek meglétét. Segít megszervezni a vizsgálatig vezető utat, elkészíteni az ehhez szükséges dokumentumokat. Ha személyes konzultációs folyamatra kerül sor, az rövid 10-12 alkalmat nem meghaladó tanácsadási folyamat mind szülőkkel, gyerekekkel és tanárokkal is. Terápiás ellátás nem zajlik iskolai keretek között, ha ennek szükségessége felmerül, akkor az illetékes Pedagógiai Szakszolgálatnál, vagy területileg illetékes kórháznál vagy magánrendelés során kerülhet rá sor.

Sportpszichológiai tanácsadás esetén is igazak a fentiek! Pszichológiai tanácsadási folyamat zajlik, sportpszichológusi eszköztárral, a továbbirányítás lehetőségével, amennyiben annak szükségessége felmerül, akár differenciáldiagnosztika, akár terápiás igény miatt. Talán az alkalomszám lehet tágabb 1-5 alkalomtól egészen  20-25 alkalomig igényektől függően.

 

Ha sportpszichológiáról szeretnél bővebben olvasni, bejelölhetsz Facebookon (Pszichosarok), vagy követhetsz #sport_pszichosarok Instagramon!

Családi konfliktusok a második hullámban – RTLReggeli

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus.rtlMa reggeli RTLReggeliben arról beszélgettünk, hogy vajon hogyan kezelhetjük a korlátozások, a home office, és digitális oktatás kapcsán felmerülő családi konfliktusokat.

A kontrollérzet hiánya, a bizonytalanság, illetve az otthoni munka esetén a családtagok egymáshoz való fokozott alkalmazkodása járhat megnövekedett feszültséggel, frusztrációval, szorongással, félelmekkel, dühvel stb.

Érdemes megbarátkoznunk negatív érzéseinkkel, elfogadnunk, hogy bizony ezek léteznek, éppen úgy ahogyan a pozitív érzések is. Megjelennek, enyhülnek, elmúlnak… Sokszor paradox módon gyorsabban tűnnek el, ha nem megszabadulni akarunk tőlük, hanem megéljük, kifejezzük őket. Így türelmesebbek tudunk lenni magunkkal, és másokkal is.

Szedjük össze nekünk egyénileg mi segít, hogy jobban legyünk. Bátran alkalmazzunk egy nap több dolgot is.

Ehhez hangulatjavító, feszültségcsökkentő ötletek:

  • mozgás (pl.: napi 30 perc séta a lakóhely körül, vagy a lakásban gimnasztika, jóga, pilates, erősítő gyakorlatok)
  • humoros filmek, sorozatok, könyvek
  • társasjátékok
  • beszélgetés a nehéz, negatív érzésekről barátokkal, családdal
  • légzőgyakorlatok
  • relaxációs gyakorlatok
  • gyerekeknek nagyon jó indulatkezelést tanító könyv:
    • Mint egy nagy vulkán forrok, ….és mindjárt felrobbanok
    • A dühös polip
    • Mit kezdjünk a szorongással?
    • Ülj figyelmesen mint egy béka

Merjünk bátran nevetni magunkon, a kialakult szituációkon, próbáljuk felvidítani egymást, és saját magunkat. A humor remek feszültségoldó!

 

A beszélgetés az alábbi linken nézhető vissza:

https://rtl.hu/rtlklub/reggeli/koronavirus-home-office-csalad-digitalis-oktatas-feszultseg?fbclid=IwAR3TU3zvzWmomb9jniziymk86Ate_Eazt-YdSoN_kzePIVSik8OXJ30mpQI

Ridikül – Sportos újratervezés

A Ridikül egyik szeptemberi adásának meglepetés vendége lehettem.

ridikul.sportpszichologus

Arról beszélgettünk tehetséges, világklasszis sportolókkal és Dióssy Klárával, hogy mi szükséges az újratervezéshez, miért hasznos a B terv egy sportoló életében.

Mit gondol a tehetség, kitartás arányáról Király Gábor, Czene Attila, Märcz Tamás? Hogyan álltak át civil karrierre? Mi lenne a sportpszichológusi javaslat a jövőkép alakítása szempontjából?

https://mediaklikk.hu/video/ridikul-sportos-ujratervezes/#

 

Témához kapcsolódó blogbejegyzésem itt olvasható:

http://www.pszichologus.me/sportkarrier-befejezese/

Sportkarrier befejezése

Sportpszichológusként nem csak a teljesítményfokozásban segítem a sportolók munkáját. Gyakran támogatom a sérülés való rehabilitáció folyamatát is, illetve foglalkozom a motivációs válságokkal, melyekben felmerül, vagy szükséges a sportkarrier lezárása.

Fontos-e a B terv?

Felkészülés szempontjából, ha mindent egy lapra tesz fel a sportoló, hegyeket képes megmozgatni akaraterejével a felkészülés, versenyzés során. Ugyanakkor sokkoló hirtelenséggel légüres térbe kerülhet, ha hirtelen a sportága abbahagyására kényszerül akár átmenetileg, akár véglegesen. A legrosszabb esetben például ez egy hirtelen sérülés következményeként történik, melyből való felépülés után nem javasolt, vagy akár lehetetlen folytatni a hivatásos sportolást. Ha van egy minél kidolgozottabb B terv az egyén fejében, annál könnyebb az átállás a civil életre.

Nehéz-e az abbahagyás döntésének meghozatala (ha nem sérülés, hirtelen változás áll a háttérben)?

Bizonytalan jövő mindig jár szorongással, mivel még ismeretlen. Emellett soha nem egyértelműen jó vagy rossz egy döntés, hanem bizonyos előnnyel, és hátránnyal jár. Általában hosszabb, rövidebb mérlegelés előzi meg, hogy valaki eljusson addig a felismerésig, hogy már nem szeretné folytatni a sportkarriert. Nagyon egyéni, hogy kinek mennyi idő szükséges ehhez. Egy évekig tartó sportkarrier során többször szoktak elbizonytalanodni, mérlegelni a sportolók. Sokszor ezek a felvételivel, érettségivel, továbbtanulással kapcsolhatóak. Előfordul az is, hogy valaki elmereng azon, hogy társai hétköznapjai, hétvégéi egészen más tempóban, sűrűséggel telnek, míg ő „kvázi” kimarad, lemarad ezekről az élményekről, az iskola utáni szabadidőről, a bandázásról, unatkozásról, gyakori baráti találkozókról, bulikról. Életkorilag normális, hogy egy kamasz megkérdőjelezi, hogy akar-e sportolni és milyen szinten, akár tehetséges akár nem. Kortáraknak nem edzőtáborral telnek az iskolai szünetek, nem edzésekkel a délutánok! Iskolai képződés befejezése is egy ilyen pont általában. Fontos, hogy ne hirtelen döntés szülessen, hanem átgondolt mérlegelés során döntsön a sportoló, ami a megbánás lehetőségét mérsékli. A lezárás általában érzelmileg nehéz folyamat, sok részletében gyászfolyamathoz hasonló lehet.

Motivációs újratervezést igényelhet egy klubváltás, csapatváltás is. Új embereket, környezetet kell megszoknia ilyenkor a sportolónak, néha érezheti úgy, hogy a nulláról indul, újra fel kell építenie a felkészülését, pozícióját a klubbon, csapaton belül, így saját magában a helyzetnek megfelelő motivációját is.

Jövő fókusz, tudatos jövőépítés gyakori-e?

Egyre inkább, akinek nincs több terve, azt biztatom rá, hogy foglalkozzon a gondolattal. Családi háttér is fontos szokott lenni, mi az üzenet ezzel kapcsolatban. Sportoljon és/vagy építsen civil karriert. Csökkenti a szorongást, ha az abbahagyáskor csak egyik vágányról át kell állni a másikra, még akkor is, ha az csak félig kidolgozott.  Nyugaton teljesen bevett szokás, hogy rendszeresen monitorozzák a sportolók tanulmányi előmenetelét a sportklubban is, és biztatják, hogy civil foglalkozást is válasszon magának.

Tudatos karrier befejezés miben segíthet?

Segítheti a lezárást, ha látja a karrier végét (utolsó szezon, év, szerződés, MB, EB, VB, Olimpia) a sportoló. Ez keretet alakít ki a fejében, tudja mennyit kell még kibírnia, tudja, hogy utána mit fog csinálni, ami fokozza biztonságérzetét. Fontos szempont a biológia, hogy ne hirtelen vegyük el a sport okozta hormonkoktélt! Depresszióval, szorongással szembesülhet  a sportoló, akinek a teste heti több órányi komoly edzésmunkához és azalatt termelődő szorongásoldó és boldogsághormonokhoz van hozzászokva. Nagyon fontos a fokozatos intenzitáscsökkentés, nehogy depresszív állapot álljon elő.

Kinek mikor kéne befejezni?

Sport specifikumait érdemes átgondolni. Aki szertornásznak megy, az 30évesen már nagyon ritkán versenyzik. Emellett érdemes tudni a saját egyéni terhelhetőség határait, lehetőségeit. Fontosak a szűrővizsgálatok, az egészségmegőrzés, ami kitolhatja az abbahagyás időpontját.

Témához kapcsolódó tévé riport, Ridikül: Sportos újratervezés

https://mediaklikk.hu/video/ridikul-sportos-ujratervezes/#

kissnemesveronika.sportpszichologus

RTL Klub Fókusz – szakértői hozzászólás, Sportkarrier lezárása blogbejegyzés

2018. 01. 18-án az RTL Klub Fókusz című műsora egyik riportjában azzal foglalkozott „Miért buknak el az életben az egykor sikeres sportolók?”  A műsorban rövid telefonos hozzászólással a kudarckezelésről, szorongáskezelésről beszéltem. A téma nagyon megihletett, így írtam egy blogbejegyzést a sportkarrier lezárásának típusairól:

Hogyan és miért is ér véget egy-egy sportoló pályafutása? Miért dönt az abbahagyás mellet?

Két típusú befejezést tapasztalok munkám során.

Az egyik a megtervezett visszavonulás (például utolsó kitűzött versennyel, megtervezett felkészüléssel). Ilyenkor a legtöbb sportoló célja utoljára kihozni magából a maximumot, csúcsteljesítményt nyújtani és elégedetten visszavonulni, vagy lezárni egy hosszabb kudarcokkal terhelt időszakot. Ebben az esetben általában egy előkészítő munka zajlik. A sportoló felkészül a civil életre, pályát választ, tanulmányait előtérbe helyezi. Van, aki a sport közelében sportszakemberként, klubvezetőként, edzőként, versenybíróként, masszőrként, sportmenedzserként stb. tevékenykedik tovább, ami megélhetést is jelent számára. Van, aki sporttól független pályát választ B tervként, így más vonalon kezd el dolgozni. Bár ez a befejezési mód is veszteségélménnyel jár, hiszen lezárul egy fontos korszak az egyén életében, ugyanakkor ezt az érzelmi terhet megkönnyíti, hogy megnyílik egy új fejezet, új célokkal, kihívásokkal. Gyerekek esetében kevésbé nagy a váltás, mert a tervezett abbahagyásnál, a gyerek sportoló sokszor kudarcok után hagyja abba a sportot és másik sportágba kezd, vagy sporton kívüli szabadidős elfoglaltságot keres magának, esetleg általános iskola, vagy középiskolás tanulmányaira koncentrál. Ritkább a kényszerszerű abbahagyás gyerekeknél, amikor nincs más választás. Felnőtt hivatásos sportolókat viselheti meg a legjobban a karrierjük lezárása, ám ha ezt megtervezik, könnyíthetnek az új fejezet elindításán.

rtlklub.fokusz

A másik verzió, amikor hirtelen merül fel az abbahagyás gondolata, vagy egyszer csak megszületik a döntés egy hosszabb-rövidebb kudarcosabb időszak után, de nincs előkészítő munka, nincs B terv. Ez történhet úgy, hogy elmegy a sportoló motivációja, így egyre negatívabb élmények, egyre rosszabb eredmények érik, míg végül a befejezés mellett dönt. Ilyenkor egy ideje már nincs kedve edzeni, érdektelenné válik. Meg is tudja fogalmazni, hogy már nem leli örömét a felkészülésben, versenyzésben, egyszerűen nincs ereje újra nekifutni. Ilyenkor a legnagyobb nehézség a hirtelen abbahagyás kezelése B tervek nélkül. Hirtelen sok szabadidő, energia szabadul fel, aminek elvezetésére meg kell találnia az utat a sportolónak. A sportága, versenykarrierje elengedésében sokat számít a társas támasz, családtagok, barátok támogatása. A legnehezebb karrierzárás, amikor a sport abbahagyása kényszerdöntés és nem belső elhatározás. Ez leggyakrabban a sporttal összeférhetetlen sérülés, betegség, valamilyen élethelyzetbeli változás, vagy sportszerződés felbontása esetén valósul meg. Ilyenkor kontrollvesztést éreznek a sportolók „nem én akartam, nem rajtam múlt, miért velem történik ez?”. Gyakori, hogy kudarcélményként élik meg ezt a sportolók, úgy érzik, nem teljesedhetett ki a pályájuk. Ez esetben a legnehezebb a talpra állás, az új élet elkezdése. Ha úgy érzi, elakadt az újratervezésben, huzamosabb ideje nem tud túllépni a nehéz érzéseken, érdemes sportpszichológus segítségét kérni.

 

http://rtl.hu/rtlklub/fokusz/miert-buknak-el-az-eletben-az-egykos-sikeres-sportolok

Blogbejegyzés – Gyereksportolók szorongása, és egy lehetőség a kezelésre

Miből vehetjük észre szülőként, edzőként, hogy „izgulós a gyerek”?

  • teljesítményhelyzetben (pl.: edzésen bemutató a többiek előtt, versenyen) tekintete össze-vissza cikázik, zavart, láthatóan nem tud koncentrálni
  • hasfájásra panaszkodik verseny/edzés előtt, ami hirtelen elmúlik, ha megegyeznek, hogy nem kell mennie
  • indokolatlanul hány (nem evett semmi olyat, ami kiválthatta a hányást)
  • indokolatlanul izzad, remeg
  • cserfesnek ismert gyerek feltűnően csendessé válik, vagy épp ellenkezőleg rengeteget beszél, de összefüggéstelen a mondandója
  • lefagyva figyeli versenytársai bemelegítését, edzőtársait
  • edzők visszajelzik, szülők is látják, hogy „edzésen többet tud” (pl.: elront olyan elemeket, amiket jó ideje stabilan meg tud valósítani)

Mivel segíthetünk otthon, versenyen szülőként?

  • Segíthetnek tudatosítani a gyerekben, hogy mit látnak rajtuk. „Szerintem izgulsz. Az izgulással lehet kezdeni valamit, lehet csökkenteni!”
  • Kipróbálhatnak relaxációs mesekönyveket, melyet felolvashatnak a gyerekeknek! Amelyik beválik, azt hetente 1-3 alkalommal ismételhetik velük.
  • Az interneten számos relaxációs hanganyag található, melyek segítenek ellazulni. Vezessék rá gyerekeiket a verseny előtti napon a hanganyagok hallgatására. (Következő posztomban egy konkrét könyvet és annak hanganyagát fogom ajánlani!)
  • Versenyen szülőként csak biztassák gyermekeiket! Ne fogalmazzanak meg semmilyen szakmai észrevételt, mert ott a versenyhelyzetben ezek kijavítása általában nem lehetséges, de a stabilan tudott ismeretekről elvonhatja a figyelmet. Ez a beszélgetés ráér a verseny utáni napon.
  • Beszéljék át, mi a cél az adott versenyen! Nyugtassák meg a gyerekeket, hogy eredménytől függetlenül érdekli Önöket a versenyük. Azt szeretnék látni, hogy szeretik csinálni a sportjukat! Akkor is szeretik őket, ha nem jön össze az adott verseny.
  • Sportpszichológusi segítséget is kérhetünk, mely során a gyerekek megtanulják felismerni az izgulás, szorongás testi jeleit és az izguláshoz vezető gondolataikat. Miután tudják azonosítani ezeket, többféle technikát ismernek meg, hogy kontrollálni tudják szorongásukat. A számukra legkedveltebbet rutinszerűen fogják tudni alkalmazni!

Edzőként:

  • Tapasztalatainkra hívjuk fel a szülők figyelmétl! Beszélgessünk arról, ők hogyan látják a gyerekük izgulását!
  • Javasolhatunk megoldási módokat (pl.: szülő legyen ott edzésen/versenyen vagy ne, hogyan támogassa gyermekét)
  • Helyezzük a sportoló erősségeire a fókuszt. Dicsérjük meg többször egy edzésen, versenyen!
  • Biztassuk, hogy képes adott elemre, gyakorlatra, cselre stb.
  • Ha szükségesnek véljük, vonjunk be sportpszichológust a megoldásba.

Ülj figyelmesen, mint egy béka könyvajánló:

Korábbi blogbejegyzésemben számba vettem a gyerekek szorongásának jeleit, illetve néhány ötletet, amivel a szülők, edzők segítségükre lehetnek.

Ma a szülők figyelmébe szeretném ajánlani az Ülj figyelmesen, mint egy béka című könyvet, melynek CD melléklete légzés megfigyelésen alapuló tudatos jelenlét (Mindfullness) gyakorlatokra tanítja a gyerekeket, míg a könyv elmagyarázza a szülőknek a tudatos jelenlét szorongáscsökkentő, izgulás csökkentő hatását! Miután felismerték, hogy izgul, szorong gyermekük, ezekkel a gyakorlatokkal segíthetnek neki!

Munkám során több olyan szorongó gyerekkel, fiatallal találkoztam, akiknek a szorongása nem korlátozódott csak és kizárólag a sportáguk versenyhelyzeteire. Gyakran izgultak a versenyek mellett az iskolai feladatok (felelések, dolgozatok, szorgalmi munkák), órai munkájuk színvonala, vagy barátaikkal való konfliktusaik miatt. Sokszor forgolódtak emiatt álmatlanul, mentek rosszkedvűen iskolába. A hétvégi meccsek, versenyek előtt is átélhették a szorongás, izgulás különböző fokozatait. Ráadásul így a hétvége számukra nem a pihenésé, hanem egy újabb próbatételé. Nagyon fontos a pihenésüket, feltöltődésüket elősegítő relaxációs gyakorlatok ismerete, hogy bírják a fokozott terhelést!

A könyvvel elsajátítható légzéstechnikák megtanítják a gyerekeket arra, hogyan kapcsolódjanak ki, hogyan hagyják maguk mögött gondjaikat. Érzékletes elnevezések mutatják nekik, hogy mikor tudják segítségül hívni a gyakorlatokat különböző helyzetekben. Használhatják a „Szünetgombot”, ha túlpörögtek, lassításra, pihenésre van szükségük. Le tudják állítani az „Aggodalmak futószalagját”, ha rengeteg negatív gondolat, feltételezés cikázik a fejükben. Vagy ellazulhatnak, feltöltődhetnek egy nehéz nap után, ahogy azt a „Spagetti próba” tanítja. Érdemes kipróbálni a gyakorlatokat, amelyik beválik, azt gyakrabban alkalmazni!

Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus

 

A blogbejegyzés pszichologuskereso.hu oldalra íródott 2 részletben jelent meg.

© 2024 PSZICHOSAROK

Theme by Anders NorenUp ↑