Pszichológus, Sportpszichológus

Címke: párkonzultáció

Meddig izgalmas egy párkapcsolat?

Meddig izgalmas egy párkapcsolat? | Releváns – Lényeges kérdések magunkról és másokról

Szabó Péter vendége voltam, a beszélgetés a fenti linken tekinthető meg.

Releváns - Szabó Péter

Releváns – Szabó Péter, Kiss-Nemes Veronika, Miskei Anikó, Horváth Ádám, Fotó https://www.facebook.com/Ildiko.Bakonyi.Photography

 

 

 

 

 

 

 

 

„Mai beszélgetésünkben a párkapcsolat témáját izgalmas nézőpontból közelítjük meg: van-e titka a jó kapcsolatnak, mennyire tanultunk meg jól szeretni,beszélhetünk-e manapság érzelmileg felnőtt kapcsolódásokról és hogyan, mennyire tudunk elköteleződni. A téma szakértői Miskei Anikó pszichológus, Kiss-Nemes Veronika pár- és családterapeuta és Horváth Ádám szexuálpszuchológiai szakpszichológus.”

szabopeter.relevans.parterapia

2020.01.27. Az érzelmi érett(len)ség hatása életünkre

Az érzelmi érett(len)ség hatása életünkre címmel szervez előadást a BeSmart Klub a Lurdy házban.

Érdemes eljönnöd, ha:

Gondolkoztál már azon, hogyan lehet felismerni, kezelni saját érzéseidet? Nem a pozitívakat, hiszen azoknak örülünk, hogy átéljük őket. No, de mit kezdjünk a sok-sok negatív érzéssel? Mi lehet az oka, hogy nem tudjuk, mi dolgunk van velük?

Az érzelmi érettség nem korhoz köthető jelenség; akár egy egész életen át fejleszthetjük, dolgozhatunk rajta. Ezáltal érthetjük meg jobban saját magunkat, és kezelhetjük emberi kapcsolatainkat.

A szüleink – mint első szociális környezet, amivel kapcsolatba kerülünk születésünk után – vannak ránk talán a legnagyobb hatással érzelmi érettségünk fejlődésében.

Az előadás során megnézzük, hogy milyen következménye van, ha érzelmileg éretlen szülők mellett nőtt fel az ember. Gyerekkorban ilyenkor gyakori a kínzó magány érzése, a pillanatnyi érzések címkézésének nehézsége, melyek felnőttkorban is megmaradnak és megnehezítik emberi kapcsolatainkat, különös tekintettel párkapcsolatunkra.

Sokszor érzed úgy, mintha „láthatatlan” lettél volna/ lennél a mai napig családtagjaid számára? Nem adnak érzelmi támaszt számodra? Rettegés fog el, ha a gyerekkori érzelmi magányt újra át kell élned? Vajon tényleg elhanyagol a párod, vagy csak te látod így? Előfordul, hogy szélsőséges testi reakciók formájában jelez a tested, hogy valami a lelkedben nem oké? Bár úgy tűnik, derült égből érkezik a kényelmetlen érzés, tünet- gyakran kapcsolódhat emberi kapcsolatokkal összefüggő dilemmákhoz, bizonytalansághoz megjelenése.

Előadásunkban rátérünk arra, hogy felnőttként hogyan lehet kielégítőbbé tenni a családunkkal, párunkkal való kapcsolatot azáltal, hogy érzelmileg érettebbé, tudatosabbá válunk. Lesznek gyakorlatban alkalmazható példák az érzelmileg éretlen szülő, vagy pár kezelésére. Megérthetjük, mit hozunk a múltból, megtudhatjuk, mit kezdjünk vele a jelenben!

Előadónk, Kiss-Nemes Veronika pszichológus, pár, – és családterapeuta előadásában többek között a következő kérdésekre keressük a válaszokat:

💡 Hogyan ismerjük fel és kezelhetjük negatív érzéseinket?
💡 Hogyan segítheti ez emberi kapcsolatainkat?
💡 Milyen összefüggés van szüleinkkel való kapcsolatunk és párkapcsolatunk között?
💡 Hogyan válhatunk érzelmileg éretté?
💡 Milyen hatása van érzelmi érett(len)ségünknek életünk különböző területeire?

•● BELÉPŐ ●•
Elővételben online: 1990 Ft
Helyszíni jegy (a szabad jegyek függvényében): 2500 Ft

•● JEGYVÁSÁRLÁS ●•
https://tixa.hu/Az-erzelmi-erett-len-seg-hatasa-eletunkre_20200127

⏱ Időpont: 2020. január 27. hétfő, 18:30-20:00
📌 Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont
🎯 Cím: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A rendezvényre nincs regisztráció, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik! A rendezvényen videó- és fényképfelvétel készülhet.

🌳🌲 Elkötelezettek vagyunk a környezetünk védelméért, ezért a jegyeket nem szükséges kinyomtatni, elég telefonon bemutatni őket.

Be Smart Klub és kitárul a világ

FEM3Café – Állatarást-párkapcsolatok

FEM3Café-ban gondolkodtunk az állattartás párkapcsolatokra gyakorolt hatásáról. Hogyan tehető szóvá, ha zavar a másik házi kedvence? Hogyan lehet megkedveltetni a leendő párral az állattársat? Milyen pozitív pszichés hatása lehet a macskák, kutyák tartásának?

A beszélgetés fontosabb pontjainak lényegét kiemeltem, összefoglaltam, kiegészítettem:

Hogyan lehet megkedveltetni a leendő párral a házi állatot?

  • Fokozatosan vonjuk be az állat gondozásába, vele való programokba.
  • Fogadjuk el, ha valamelyikre nemet mond.
  • Emeljük ki, hogy a fontossági sorrendben nem előtte áll az állat, de a szükségletei kielégítésében a gazdára van utalva.
  • a kapcsolat elején fektessük le a szabályokat, kinek mi fér bele az állattal való együttélésbe (pl.: aludhat-e a kanapén, ágyon, stb.)

Pozitív pszichés hatása a kutya, macska tartásnak:

  • csökkenti a szorongást, izgulást a házi állattal való foglalkozás, simogatás, játék
  • kutya esetén mozgásra bír a rendszeres sétáltatás, esetleg futás
  • szociális hatás: kutyafuttatók, kutyaiskolák gazdái között új barátságok, esetleg párkapcsolatok alakulhatnak ki, társas támaszt nyújthatnak a rendszeres találkozók
  • simogatás csökkenti a pulzust, vérnyomást
  • szeretetet adnak az állatok, feltétel nélkül, elfogadják, szeretik a gazdájukat
  • állatbarát munkahelyeken nő a kreativitás, csökken a munkahelyi stressz
  • ideális 0. gyermekként a gyermekvállalás előtti párok számára megtapasztalni a felelősséget, kötelezettségeket

kiss.nemes.veronika.pszichologus

Hogyan tehető szóvá, ha zavar a másik házi kedvence?

  • Én közlések: 1. minősítés nélküli tényállítás, 2. érzés megfogalmazása, 3. kérés
    • : „Úgy tapasztalom, hogy Morzsival napi 1-2 órát foglalkozol, velem meg sokkal kevesebbet. Ettől elhanyagolva érzem magam, szomorú/feszült/stb. vagyok. Kérlek, beszéljünk róla/változtassunk!”
  • Az állattartó fél hallgassa meg a társát, és ha fontos számára a párkapcsolat is, akkor ajánljon alternatívákat a megoldásra.
  • Az állattartó elfogadásához tartozik a vele élő állat elfogadása is, ami az állat nélküli félnek a feladata. Mérlegelni kell, hogy mennyire érzi fontosnak a kapcsolatot, belefér-e az állat elfogadása? Az állat tartásának, gondozásának részleteit meg lehet beszélni, újra lehet gondolni, hogy ne sérüljön a párkapcsolat.
  • Egy ponton túl az állattartó számára mérlegelendő, hogy a kapcsolat, vagy az állat a fontosabb-e. Erre mindenkinek más lehet a válasza, egyik döntés sem elítélendő. Ha nem tudja valaki vállalni a további gondozást, keressen új, megfelelő helyet, gazdát az állatnak. Ha úgy dönt a pár, hogy közösen alakítanának az állattartáson, ebben segítségükre lehet mediációs, coaching, vagy párkonzultációs folyamat is!

A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/27816_megmergezheti-a-kapcsolatot-az-allattartas.html

„Már mindent megpróbáltunk, de még nincs gyermekünk” – FEM3 Café

Fem3 Café vendégeként Mádai Viviennel és Czippán Anettel beszélgettünk azokról a pszichés okokról, melyek hátráltathatják a gyerek érkezését (2016. 09. 19.).

  • Milyen lelki okai lehetnek annak, ha nem sikerül a fogantatás?
  • párrá válás életciklusának érzelmi feladatai
  • párkonzultáció, párterápia hogyan segítheti a gyerekvállalást?
  • negatív spirál: várjuk, próbálkozunk → nem sikerült, kudarcélmény → újabb próbálkozás, ezt a kört tudja megszakítani a segítségkérés, mivel oldja a feszültséget, szorongást

A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:

 

A műsor alatt felmerülő nézői kérdésekre a műsor végén adott válaszok:

http://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/19857_hogyan-hat-a-kapcsolatra-ha-nem-jon-ossze-a-teherbeeses.html

  • megmentheti-e a párkapcsolatot egy gyermek születése?
  • gyermekkori szülő-gyerek kapcsolatból eredhetnek félelmek

Hozzászólás – Cosmopolitan, A Nagy Ő kisebb kivitelben

Egy alacsony pasi hatalmas előnyei

Mi a fontosabb? A kedvenc tűsarkúd vagy az örökkön örökké tartó szerelem? Cikkünk olvasása után biztosan elgondolkozol majd.

 

Te is szívesebben mész el randizni egy olyan sráccal, aki mellett nyugodtan belebújhatsz a magas sarkúdba? Ha erre a kérdésre igennel feleltél, akkor nem vagy egyedül; egy új amerikai kutatás szerint ugyanis minden második nőnek elsődleges szempont, hogy a pasija magasabb legyen nála néhány – de inkább 10-20 – centivel. De biztos, hogy jó ötlet ez alapján keresni a Nagy Őt?

Izmokkal az önbizalomért

Peti (28) már egy éve együtt van barátnőjével Lucával, de korábban rengetegen utasították vissza a magassága miatt. „Mindössze 165 centi vagyok, ez pedig többször gondot okozott az ismerkedésnél. Egyszer leszólítottam bulizás közben egy nagyon csinos lányt, aki viszont 10 perc után közölte, hogy neki inkább a magasabb férfiak jönnek be. Sőt arra is volt már példa, hogy hetekig dumáltam valakivel a Facebookon, és bár úgy tűnt, hogy egy hullámhosszon vagyunk, az első találkozó után véget is ért a dolog. A lányt ugyanis zavarta hogy alacsonyabb vagyok nála.”

Kiss-Nemes Veronika pszichológus szerint a magasság sokszor előszűrű is lehet, amit nem is biztos, hogy tudatosan észlelsz; egyszerűen csak jobban vonzódsz azokhoz a férfiakhoz, akik magasabbak nálad. „Egy magas férfi mellett sokkal lágyabbnak, nőiesebbnek érezheted magad, és persze arról nem is beszélve, hogy mellette 8-10 centiméteres tűsarkút is simán felvehetsz.” Miután Petinek már hónapok óta nem volt barátnője, eldöntötte, hogy kezébe veszi az irányítást.

„Igaz, hogy a magassságomon nem tudok változtatni, de a külsőmön igen. Így hát beiratkoztam a közeli konditerembe, és hetente többször is edzettem meló után. Amikor pedig fél év múlva elmentünk a haverokkal bulizni, láthatóan nagyobb sikerem volt a csajoknál. Ekkor ismertem meg Lucát, és úgy tűnik, a módszerem bejött, mert később bevallotta, hogy épp az önbizalmammal vettem le a lábáról. Pedig köztünk is van 5 centi különbség az ő javára” – meséli a srác.

 

Romantikus centik

Ráadásul egy alacsonyabb srác nem csak azzal tudja felhívni magára a figyelmedet, hogy hetente többször is leugrik az edzőterembe, és Channing Tatum-féle izmokat növeszt (bár ez valószínűleg neked sincs ellenedre). Legalább annyira fontos számára, hogy a belső értékeit is jobban kidomborítsa neked. Ezt bizonyítja egyik olvasónk, Évi története is: „Fél éve ismertem meg Ádámot egy görög nyaraláson – emlékszik vissza a lány.- Bevallom, amikor leszólított a szálloda bulijában, először le akartam rázni, mert mindig magas pasikkal jártam. Én sem vagyok egy modellalkatú lány a 165 centiméteremmel, de az kifejezetten avart, hogy egy homloknyi különbség van köztünk. Szerencsére ő nem hagyta magát, és legközelebb már egy budapesti étteremben randiztunk. Rögtön nagyon imponált nekem, hogy kinyitja az ajtót, felsegíti a kabátomat, és nem hagyja, hogy éjjel tömegközelekdve mnejek haza. Ő az a srác, aki gyertyafényes vacsorát is készít, ha tudja, hogy nehéz napom volt a munkában. Vagy képes egész este hallgatni, hogy mi volt a probléma az irodában, és sokszor meglepően jó ötletekkel áll elő. Szóval, bármiben, bármikor számíthatok rá, és már az sem érdekel, hogy nem vehetek fel mellette magas  sarkút, mert sokkal többet ér, hogy ilyen figyelmes velem.”

Tehát ha leszólít, egy szexi pasi, ne bizonytalanodj el a magassága miatt. Jusson eszedbe, hogy ha tényleg ő az Igazi, akkor az esküvőtökön senkit sem érdekel majd az a pár centi különbség.

Szöveg: Kerekes Vivien

Cosmopolitan, 2014. december havi száma, 84-84.oldal

Cikk – Mozaikcsaládok

„Az én gyerekem és a te gyereked veri a mi gyerekünket” Karinthy

Mozaikcsalád jön létre, ha az újdonsült pár egyik vagy mindkét tagjának van már gyermeke korábbi kapcsolataiból. Újfajta szerepköröket és elvárásokat jelent ez a szülők számára. Önismereti munka nélkül könnyen kudarcba fulladhat a kapcsolat. Első körben magunkkal érdemes tisztába lennünk, hogy mit remélünk, várunk az új kapcsolattól, majd az összeköltözéstől.

 

Amikor a pár mindkét tagja közösen úgy dönt, hogy összeköltöznek, akkor speciális mozaikcsaládokra jellemző nehézségekkel szembesülnek:

  • legalább egy gyerekkel, az ő érzéseivel, gondolataival számolniuk kell (velük fog-e élni? mikor mondják el neki? lesz-e saját szobája? járhat-e ugyanabba az iskolába, mint eddig? stb.)
  • összeköltözéskor az együttélés szabályainak lefektetése rendkívül fontos, mondjuk ki elvárásainkat, hallgassuk meg a másikat is, próbáljunk közös nevezőre jutni
  • párunk gyermekének elfogadása, kapcsolattartás, vagy együttélés megszervezése
  • saját gyerekünk számára párunk elfogadása
  • tartsuk szem előtt, hogy a senkit nem lehet kötelezni arra, hogy szeresse a másikat, ez vagy kialakul, vagy nem a gyerekek, vagy a gyerekek és felnőttek között
  • összecsiszolódás időt vesz igénybe (akár több éves folyamat), ne legyenek irreális elvárásaink, hogy fél év után minden simán, rendezetten zajlik
  • nevelőanyákkal szemben általában magasabbak lehetnek az elvárások, találjanak időt a kikapcsolódásra is
  • az együtt élő családtagok hagyjanak egymásnak elegendő személyes teret, tartsák tiszteletben egymás határait!
  • az új helyzettel kapcsolatos negatív érzések azonosítása, kezelése (más nevelési elvek, szokások stb. elfogadása, alkalmazkodás, viták, veszekedések)
  • fontos, hogy a vérszerinti szülőnek legyen külön programja a gyerekével (akár együtt akár külön élnek) és legyen közös időtöltés is, ahol a gyerek(ek) és az új pár együtt van
  • nem kell pótolnunk a gyerek vérszerinti apját, anyját; ne érezzük rosszul magunkat, ha nem megy zökkenőmentesen az elfogadás
  • legbonyolultabb helyzet: nekünk, párunknak is van gyereke, közös gyerek is születik
    • az idősebbeknek nagyon nehéz időszak a kicsi elfogadása, hiszen ő az együtt élő szülők mindegyikéhez erősebben kötődik, mint ők
      • töltsünk időt nagyobb gyerekeinkkel, amíg a kicsire párunk, vagy a nagyszülők vigyáznak
      • mondhassák el érzéseiket, gondolataikat, lehessenek ezek negatívak
    • ha úgy érezzük, hogy tűréshatáron vagyunk, sok a veszekedés, nem megy az együttélés, kérjünk családkonzultációs alkalmakat, ahol szervezett keretek között segítenek a szakemberek a családtagoknak a problémák megoldásában

 

Kiss-Nemes Veronika

Pszichológus, Önismereti- és párkapcsolati tanácsadó

www. pszichologus.me

 

Az írás a Cronos Társkereső Klub blog oldalára íródott.

Filmajánló – Fogadom

Egy ifjú házaspár hazafelé tart egy téli estén. Egy kereszteződésnél autóbalesetet szenvednek. Paige komoly sérüléseket szerez, amikor magához tér a kómából, nem ismeri meg férjét. Nem emlékszik az elmúlt 5 évre. Leo kitartóan küzd, sokféleképpen próbálkozik, hogy Paige-nek segítsen emlékezni. Paige idegennek érzi magát a közös otthonukban, a kapcsolatban, munkáját sem képes folytatni. Leo megpróbálja „újraolvastatni” kapcsolatuk történetét feleségével, miközben küzd, hogy ne hagyja el őt az újrakezdés reménye; még akkor sem, ha Paige esetleg soha sem fog emlékezni a baleset előtt együtt töltött 4 évre. Vajon külön utakon, vagy együtt fognak megküzdeni a kialakult helyzettel?

A film érdekes kérdéseket feszeget. Mi történik egy emberrel, ha élettörténetének, emlékeinek, személyiségfejlődésének egy jelentős szakasza kiesik az emlékezetéből? Megváltozik? A régebbi önmaga lesz? Átmehet-e ugyanazokon a lépcsőkön, amik egyszer már valamilyenre formálták, vagy egy teljesen más utat választ? Vajon akkor segítik a családtagok, ha az 5 évvel ezelőtti állapotot teremtik újjá, eltitkolva kellemetlen részleteket? Zárójelbe tehető-e 5 év és egy házasság? Kinek nehezebb a továbblépés: annak, aki emlékezetkiesésben szenved, vagy annak, akinek fel kell dolgoznia, hogy amit ő a szívében érez, kedves emlékként őriz az a másik számára nincs többé?
A film Kim és Krickitt Carpenter igaz történetén alapul. Balesetükből, Krickitt felépüléséből, házasságuk újraépítéséből több könyv is született, majd 10 év várakozás után elkészült a filmváltozat.

Fogadom (The Vow) színes, magyarul beszélő amerikai-brazil-francia-ausztrál-angol-német romantikus dráma, 104 perc, 2012
Rendező: Michael Sucsy
Szereplők: Rachel McAdams (Paige), Channing Tatum (Leo)

Cikk – A „komoly kapcsolat” fogságában

Az a tapasztalatom, hogy sokan beleesnek abba a hibába, hogy hamar kihúzzák lehetséges jelöltjeiket listájukról azzal a címszóval, hogy „én komoly kapcsolatot akarok, ő pedig nem”. A legutolsó ilyen élményem arra sarkallt, hogy megosszam veletek gondolataimat a témával kapcsolatban.


A női és férfi párválasztási stratégiák evolúciósan előhuzalozott különbségeiről már írtam. Tény, hogy a nők inkább hosszú távra terveznek már az első randi alkalmon is. Kívülről a „komoly kapcsolatot akarok, ő meg nem” frázis irracionálisan hathat, mert általában annak definiálásnál már elakadnak az emberek, hogy milyen is a komoly kapcsolat számukra, arról meg már fogalmuk sincs, hogy milyen lehet a másik számára.
Pedig egyénenként eltérő az a bizonyos komolyság. Lehet, hogy valaki időben méri a komolyságot (1 hónap, 1 év, 10 év). Sokan érzelmi biztonságot, kielégítő testi-lelki-szellemi kapcsolatot szeretnének. Másoknak a komoly kapcsolat esküvővel és gyermekvállalással koronázott.

Ha jobban belegondolunk, mi nők egy elég hosszú, jól kidolgozott, évek során tökéletesített listával mérjük össze a velünk szemben ülő/álló férfit. Adjuk meg a másik félnek a lehetőséget, hogy ő is összemérhessen minket a saját listájával! A férfiak jóval kevesebb szempontot vesznek figyelembe első körben, mint nőtársaik. Figyelik, hogyfelkelti-e érdeklődésüket a nő, mind szexuális értelemben, mind személyisége szempontjából. Egyszer felháborodva hallottam egy hölgyet arról mesélni, hogy az ideálisnak vélt férfi jelezte felé, hogy a 6. randi alkalom után már szívesen gyűrögetné alatta, fölötte a lepedőt. „Pedig úgy tűnt lehetne komoly…” sopánkodott. Nekem még ekkor is úgy tűnt, hiszen csak egy másik lista egyik fontos pontjának tesztelése vette volna kezdetét. Lehet, hogy a hölgy szempontjai között is szerepelt a kielégítő szexuális kapcsolat, csak időben ő későbbre helyezte annak tesztelését, hogy vajon ilyen téren is összeillenek-e. Minden esetre ez a jelzés nem kizáró indok, mindösszesen a férfi vonzalmának jele, aminek örülni kell. Ha nem tetszik egy férfinak egy hölgy, akkor nem öl 6 randinyi energiát az ismerkedésbe, udvarlásba. Ha pedig tetszik, annak természetes következménye a nemi vágya. Itt csak időbeli, intenzitásbeli különbség látható, nem komolytalanság a komolysággal szemben. Ha leültek erről beszélgetni, akkor tisztázhatták, hogy ki mikor látja ehhez elérkezettnek az időt, megbeszélhették, ki mit szeretne a kapcsolattól.

Szerinted, mennyi idő kell egy komoly kapcsolathoz? Egyáltalán mérhető-e egy kapcsolat komolysága az időben? Mik a fontos kritériumok számodra, amitől komollyá válik egy kapcsolat? Ha írtál belőlük egy listát, akkor most fusd át, és válaszolj őszintén, hogy mennyi idő szerinted felmérned, hogy alkalmasak vagytok-e egymásnak komoly kapcsolatnak? Megvagy, most képzeld hozzá, hogy az elemzés végigfuttatja a randi partnered/párod is a saját szempontjaival. Elképzelhető, hogy számos ponton átfedés van (max időben el van csúsztatva, pl.: gyermekvállalás), de lehet, hogy amit te komolytalannak címkézel, az neki már komoly. Minden ismerkedő és együtt lévő párnak érdemes időnként arról elbeszélgetnie, hogy mit várnak egy kapcsolattól és ezekből mi valósult eddig meg, mi hiányzik nekik. Egy biztos, egy komoly kapcsolathoz a többség szerint össze kell csiszolódnunk párunkkal, amihez minden párnak, egyénnek más mennyiségű időre van szüksége.

Kerítsünk sort minél több beszélgetésre párunkkal és ne felejtsük el, hogy sok boldog, komoly hosszú távú kapcsolat indult el kezdésként komolytalan utakon…

Kellemes levelezést, és személyes ismerkedést kívánok!

Kiss-Nemes Veronika, Pszichológus, párkapcsolati tanácsadó

Azoknak, akik saját magukról szeretnének tanulni, párkapcsolati működésükről többet megtudni, fejleszteni személyiségüket, meleg szívvel ajánlom önismereti csoportjainkat!

http://www.pszichologus.me/onismereti-csoportok/

Cikk – Mire fontos figyelnünk, amikor először találkozunk személyesen?

Ma a levelezést követő első személyes találkozóhoz szeretnék néhány támpontot adni. Segítségünkre lehet, ha magunkra és a bennünk keletkező érzésekre, gondolatokra figyelünk.

Az interneten való ismerkedés során már kialakult bennünk egy összkép a másikról, egyfajta első benyomás. Érdemes észben tartanunk, hogy ez a kép tartalmazhat sok általunk a másikra vetített gondolatot, melynek esetleg nincs valóságalapja. Tudnunk kell, hogy a levelezéssel eltöltött idővel arányosan ezen gondolatok száma egyre nő. Természetes, hogy szeretnénk minél többet megtudni a másikról, így hajlamosak vagyunk a hiányokat kiegészíteni. A személyes találkozás alátámaszthatja, megerősítheti a már bennünk élő képet, de le is rombolhatja azt. Törekedjünk arra, hogy minimalizáljuk elvárásainkat az első személyes találkozás előtt. Ha életünk legcsodásabb randevúját álmodjuk meg, csalódni fogunk! Próbáljuk meg élvezni az együtt töltött idő minden percét!

A találkozó első 5-10 percében kialakul bennünk a második „első benyomás”, sokszor már ekkor el is döntjük, hogy szeretnénk-e menni a második, harmadik randira. Ez számos tényező eredménye (függetlenül az előzetes levelezéstől): fizikai tulajdonságok, megjelenés, mimika, gesztusok, hanghordozás, viselkedés, illatok, ezek mind-mind árnyalják a már meglévő képet. Az első benyomás fontos információkkal lát el minket, kialakítja a találkozó alaphangulatát, az alaphozzáállást a másik emberhez. Ha ezek pozitív irányba mozdulnak bennünk, akkor nagyobb esélyünk van egy kellemesen eltöltött délutánra, estére. Innentől viszont érdemes elengednünk magunkat. Kíváncsisággal, érdeklődéssel fordulni a másik ember felé. Kérdezzünk minél többet, ez alapja lehet egy jó beszélgetésnek. Sok témánk lesz már az előzetes levelezések eredményeként. Fontos, hogy célunk a másik megismerése és ne saját magunk bemutatása legyen.Figyeljünk arra, hogy ne adjunk elő fél órás monológokat. Válaszoljunk a feltett kérdésekre, storyzunk, ha asszociációk által eszünkbe jut valami, de mindig kanyarodjunk vissza randi partnerünkhöz. Így folyamatosan alakíthatjuk a másikról kialakított képünket. Legfontosabb, hogy milyen hangulatot, érzéseket vált ki belőlünk a másik, de ne a számunkra elképzelt tökéletes pár tulajdonságlistájával vessük össze őt. Fókuszáljunk a pozitívumaira! Ha repülnek a percek, órák, jókat nevetünk együtt, újabb közös érdeklődési pontokat találunk, az mindenképpen biztató.

Ha elindulunk a közös kapcsolat rögös útján, akkor kezdetét veszi egy izgalmas utazás, ami során rengeteget tanulunk magunkról, párunkról és a kapcsolatról. Fülünkben csengjenek vissza Popper Péter szavai: „az „Igazi” nem létezik. Nincsen. Sehol nem él valahol egy nő vagy egy férfi, aki az igazi, s akit csak meg kell találni. De aki szerencsés, élete során találkozhat két-három olyan emberrel, akiből lehetne „igazi”.” A randizás időszaka alatt nem tudjuk megállapítani azt, hogy igazi-e a másik, csupán azt, hogy alkalmas-e jelöltnek. Az együtt töltött idő, közös élmények során, és ahogyan alakul a kapcsolat, eldönti mindkét ember, hogy tovább dolgoznak-e azért, hogy igaziak legyenek egymásnak. Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, ki lehet számunkra „igazi jelölt”, gondolkodjunk magunkról, eddigi párkapcsolatainkról; növeljük önismeretünket; legyünk egyre tudatosabbak abban, hogy mit várunk egy partnerkapcsolattól, mi mit tudunk adni a párunknak; mibe kell még fejlődnünk egyedül és mibe tudunk együtt.Legyünk türelmesek, mert a fejlődéséhez, az összhanghoz, a mindkét fél számára kielégítő párkapcsolatban való együttműködéshez, főleg az igazivá váláshoz időre van szükség!

Kellemes levelezést, és személyes ismerkedést kívánok!

Kiss-Nemes Veronika, Pszichológus, párkapcsolati tanácsadó

Azoknak, akik saját magukról szeretnének tanulni, párkapcsolati működésükről többet megtudni, fejleszteni személyiségüket, meleg szívvel ajánlom önismereti csoportjainkat!

www.pszichologus.me/onismereti-csoportok/

Cikk – Párkapcsolat hátráltatói

Előző cikkeimben áttekintettem a párválasztást befolyásoló lehetséges mechanizmusokat.

Most szeretnék kitérni arra, hogy mik azok a tényezők, amik gátolhatják, megakadályozhatják, hogy elköteleződjünk valamely randi partnerünk mellett, majd boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatban éljünk vele.
Sokszor vagyunk olyan tudattalan befolyások hatása alatt, melyekre nincs rálátásunk. Élményeink, emlékeink meghatározóak életünk első percétől fogva, már az anyaméhben is. Bármilyen pozitív, negatív tapasztalat hatással van észlelésünkre, érzéseinkre, gondolatainkra, döntéseinkre. Így jut fontos szerephez szüleinkhez fűződő viszonyunk és eddigi partnerkapcsolataink. Egy elkötelezett párkapcsolatban érzelmi kötődésünket szüleinkről párunkra ruházzuk át.
Ha még nem váltunk le szüleinkről, vagy igen konfliktusos viszonyban vagyunk velük, az nehezítheti az elköteleződést, az új kapcsolat stabilitását, mindennapi konfliktusok forrása lehet. 
John Bowlby szerint korai kapcsolati mintánk, kötődésünk belső munkamodellé alakul és mintául szolgál minden későbbi kapcsolatunkban. Mary Ainsworth és munkatársai híres „idegen helyzetnek” keresztelt kísérletükkel azonosították a kötődési típusokat gyerekeknél. Megfigyeléseik csecsemők reakcióira irányultak, amikor anyjuk mellettük van egy idegen jelenlétében, majd elhagyta a kísérleti szobát, és amikor visszatér. A gyerekek válaszmintái jól elkülöníthető csoportokat alkottak. A biztonságosan kötődő csoportba tartozók nyugodtan játszanak, pozitív reakciókat adnak az idegenre anyjuk jelenlétében. Amikor anyjuk távozik, nyugtalanok lesznek, nem tudja megvigasztalni őket az idegen, de anyjuk visszatérésekor gyorsan megnyugszanak. Ők azt tanulták meg, hogy anyjuk támogatja őket, biztonságot ad számukra, szenzitíven válaszol jelzéseikre, helyesen értelmezi azokat. Anyjukkal való összhang megfelelő számukra, így tőle várják a megnyugtatást. A szorongó/elkerülő gyerekek anyjuk jelenlétében nem figyelnek az idegenre, vagy sírnak, vagy nem, amikor anyjuk kimegy. Az idegen képes hasonlóan megnyugtatni őket, mint anyjuk. Amikor az anya visszatér, a gyerekek nem keresik vigasztalását. A szorongó/ellenálló gyerekek folyamatosan szorongást mutatnak ebben a helyzetben, még a kezdeti kiinduló helyzetben is. Nagyon heves reakciót mutatnak, amikor anyjuk elhagyja a szobát, visszatérte sem képes megnyugtatni őket, bár érintését, közelségét keresik. A szorongó csoportokba tartozó gyerekek nyugtalanok, mert sokszor tapasztalták meg, hogy nem a kellő reakciókat kapják gondozóiktól. Erőfeszítéseik bejósolhatatlan következményeket hoznak, ugyanarra a jeladásra egyik helyzetbe így másikba úgy reagálnak gondozóik. Egymásra hangolódásuk nem sikerült olyan finomra, mint a biztonságosan kötődők esetén. Ezek a mintázatok megalapozzák későbbi párunkkal kapcsolatos elvárásainkat is. Szorongás keltő helyzetben hasonló reakciót várunk, mint amit kora gyerekkorban megtapasztaltunk, meglepő, ha párunk máshogyan reagál.Feszültségek forrása lehet, ha nem azt kapjuk, amit várunk, miközben párunk érezheti úgy, hogy mindent megtesz, értetlenül áll az elégedetlenség előtt. Nem olyan módszerekkel próbál megnyugtatni minket, mint amihez szoktunk, nem úgy fejezi ki szeretetét, ahogyan mi szeretnénk.

További akadályozó tényező lehet, ha érzelmileg nincs elrendezve valamely korábbi kapcsolatunk. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy mindenkiben a régi kedvest keressünk, mindenkit hozzá mérünk, minden helyzetben a régi rutint várjuk, esetleg még hiszünk az újrakezdésben. Ha mégis belekezdünk egy kapcsolatba, elégedetlenséget élünk meg a kapcsolat és párunk jellemzői miatt, hiszen azok eltérőek az előzőtől. Sokszor randizgatunk, fent vagyunk társkereső oldalakon, de valójában még nem vagyunk nyitottak egy új kapcsolatra. A randi partnereknek csak a hibáit, hiányosságait látjuk meg, pozitívumaikat nem.  Ha egy ilyen életszakaszban próbálkozik nálunk valaki, nem sok esélye lesz a kapcsolatnak. Vegyük észre magunkon ezeket a jeleket!
Hozzáállásunk a párkapcsolathoz kiemelkedő fontosságú. Hogyan viselkedünk, amikor találkozunk leendő párunkkal? Hogyan vélekedünk a kapcsolatról, a mindennapokról, a problémákról? Milyen megközelítéssel állunk a kezdeti problémák megoldásához? Kompromisszumok kötésekor mennyit vagyunk képesek engedni? Vannak-e irreális elvárásaink magunkkal, párunkkal, vagy a kapcsolattal szemben? Mindezen pontok mentén milyen együtt lenni a másik emberrel, mennyire hasonlítunk, különbözünk, össze tudunk-e csiszolódni? Ha konfliktus van magunkat, vagy a másikat okoljuk? Várjuk, hogy a másik tegyen valamit, vagy együtt teszünk a megoldásért? Tudunk-e bizonyos dolgokon változtatni, és akarunk-e egyáltalán a megoldás érdekében változni?

 

Kiss-Nemes Veronika, Pszichológus, párkapcsolati tanácsadó
Azoknak, akik saját magukról szeretnének tanulni, párkapcsolati működésükről többet megtudni, fejleszteni személyiségüket, meleg szívvel ajánlom önismereti csoportjainkat!
http://www.pszichologus.me/onismereti-csoportok/

Források:
M. Cole, S. R. Cole (2003). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó. Budapest.

Filmajánló – Amit még tudni akarsz a szexről

Ez a film párkapcsolatokról szól, de nem a szokványos hollywoodi formában. Nem újabb két fiatal egymásra találásának történetét ismerhetjük meg. Kay (Meryl Streep) és Arnold (Tommy Lee Jones) hű társai egymásnak immár 31 éve. Kapcsolatuk kissé kihűlt, a mindennapi mókuskerék forgatókönyve szerint élik napjaikat. Kay úgy érzi kapcsolatuk válságba jutott, szinte már csak lakótársai egymásnak. Hirtelen ötlettől vezérelve befizet egy intenzív párkapcsolati kurzusra egy kisvárosban praktizáló híres párterapeutához (Steve Carell). Nagy nehézségek árán tudja csak rávenni férjét, hogy vele tartson. A film bepillantást enged a boldogító igen utáni küzdelmes mindennapokba. Tanulságai, a terapeuta tanácsai, kérdései nem csak 30 év házasság utáni pároknak nyújtanak segítséget. Bepillantást nyerhetünk egy párterápiás folyamatba, melynek nehézségeit, feszültségeit a két főhős, valamint a terapeuta játéka teszi felejthetetlenné. A téma komolyságát jól időzített poénos jelenetekkel oldja a rendező és a forgatókönyvíró. Mindkét fél elkötelezetté válik a feladatok megoldására, kapcsolatuk megmentésére, mégis jelentős támogatásra van szükségük, hogy ne adják fel a küzdelmet a hullámvölgyek mélypontjain. Hétköznapi embereket láthatunk valós problémákkal, akik akár mi magunk, szüleink, barátaink is lehetnének.

Színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 100 perc, 2012

Rendező: David Frankel
Forgatókönyvíró: Vanessa Taylor
Szereplők: Meryl Streep (Kay Soames), Tommy Lee Jones (Arnold Soames), Steve Carell (Dr. Bernie Feld)

 

Cikk – Hogyan keressünk társat online?

A párrá váláshoz vezető út 0. lépcsőfoka egyértelműen az ismerkedés. Ismerkedés minél több emberrel, egészen addig, amíg valakivel annyira megkedvelitek egymást, hogy párkapcsolatba kezdtek. Összeszedtem néhány gondolatot arról, miben és hogyan segít nektek a Cronos online társkereső felületet.Ha számba veszi valaki, hogy a környezetében hány potenciális párjelölt leledzik (munkahely, barátok, edzőterem, stb.), könnyen elkeseredhet. A munkahelyen lenne két férfi/nő, aki tetszene, az egyik házas a másik „észre se vesz”. Baráti kör, edzőterem jelenthet valamivel több lehetőséget, de lehet, hogy valamiért még a munkahelynél is rosszabb a helyzet. Egy biztos, az online társkereső felületek megsokszorozzák azon jelöltek számát, akikkel megismerkedhetek, randizhatok, párkapcsolatba kerülhettek. A keresési folyamatot a Torpedó névre hallgató társasjátékhoz tudnám hasonlítani. A játék során különböző hosszúságú hajókat helyezünk el egy pályán, és „lövéseket” adunk le betű- és számkombinációk segítségével. Célunk megtalálni az ellenfél hajóit, mielőtt ő elsüllyesztené a miénket. Mindeközben rengeteget lövünk, hogy előbb-utóbb azt halljuk „Talált, de nem süllyedt”, avagy „Talált, süllyedt”.

Online pártorpedó

A példa kedvéért legyünk mi az egyik játékos, míg a másik a Cronos, akinek hajói lennének a lehetséges párjelöltjeink. Tegyük fel, hogy mi kinéztük az egyik egyes hajót (ez a legkisebb a játékban), őt szeretnénk megtalálni. Ha egyetlen lövéssel és elsőre akarjuk megtalálni, ahhoz bizony jó adag szerencsére lesz szükségünk. Legrosszabb esetben totál körbelőjük, elsüllyesztjük az összes többi hajót, majd eltaláljuk 100. lövésre a kinézett egyes hajót. Most a hajó motivációiba nem mennék bele, tekintsük úgy, hogy a pozitív kezdeményezésre pozitívan reagálna. Ebben az esetben jó sok időt elvesztegetünk, mire a kinézett egyénnel eljutunk egy levélváltásig, majd egy randiig.Amúgy biztosak vagyunk-e benne egy profiloldal alapján, hogy az egyes hajó számunkra a tuti?! Lehet, hogy a 2-es, vagy a 4-es sokkal több örömet, tanulságot rejteget, azonban hiába botlunk beléjük előbb, ha az egyes hajóra fókuszálva nem foglalkozunk velük. Nyitott hozzáállással aktívan próbálkozzunk minél többet, hogy „találat” legyen a vége, és semmiképpen se keseredjünk el, ha a kinézett hajó helyett egy másik futott be, adjunk esélyt neki!Hogyan tovább?

A regisztráció után hogyan tovább? Ha felkelti érdeklődésünket valaki, ezt többféleképpen jelezhetjük neki. Kitölthetjük a tesztjét, amit ő állított össze, vagy elküldhetjük neki a miénket. Feltehetünk neki kérdéseket. Szavazhatunk az oldalán. Ha esetleg nem fogott meg senki, akkor elindíthatjuk palackpostánkat a rendszerben, ami addig kering, míg valaki válaszol nekünk. Elénk sodorhat jobbnál jobb lehetőségeket a sors, csak vegyük észre őket!Ha már egy ideje ismered a rendszert, de eddig még nem használtad ezeket a felkínált ingyenes lehetőségeket,most biztatnálak, hogy tedd meg mielőbb! Küldj minél többféle jelzést, több mint egy olyan embernek, aki tetszik! Ne csak várd hajóként, hogy eltaláljanak – hiszen a fenti példából tudjuk már, hogy ez nem is olyan egyszerű a másik félnek – hanem kezdj el hajókat keresni te is!

Néhány tipp a következő 3 napra:

  • Küldj egy palackpostát és fogadd érdeklődéssel a kapott választ!
  • Kérdezz valakitől, aki tetszik!
  • Töltsd ki valakinek a tesztjét, aki tetszik!

Ha mind a 3 tippet megfogadod, máris növelted találati esélyeidet!

Kellemes Torpedózást kívánok!

Kiss-Nemes Veronika, Pszichológus, párkapcsolati tanácsadó

Azoknak, akik saját magukról szeretnének tanulni, párkapcsolati működésükről többet megtudni, fejleszteni személyiségüket, meleg szívvel ajánlom önismereti csoportjainkat!

A cikk a Cronos Társkereső Klub felkérésére, annak Blog oldalára íródott.

Cikk – Családi életciklusok

Az ember születésétől kezdve fejlődik. A gyermekkor felhőtlen időszakát, a serdülőkor viharossága váltja fel, majd a serdülő ifjúvá, még később felnőtté érik. Ugyanez szakaszosság jellemző családi életünkre is. A pártalálástól kezdve a nyugdíjas évekig újabb és újabb családi életciklusba lépünk, megküzdve mindeközben az újabb szakasz változásaival, kihívásaival. A családterápiás irányzatok hat családi életciklusra osztja fel ezt a fejlődést:

  1. párrá válás
  2. első gyerek születése a családba
  3. család kisgyerekkel
  4. család kamaszokkal
  5. üres fészek
  6. idősödő pár

 

Minden egyes szakasz új feladat elé állítja a család egészét.  Ha ezeket a feladatokat sikeresen megoldjuk, gazdagodva, fejlődve lépünk át a következő életciklusba. Ez viszont nem minden esetben megy zökkenőmentesen: a családok elakadhatnak az adott életciklus feladatainak megoldásában, vagy a két életciklus közötti átmeneti időszak nehézségeiben.

 

A párrá válás

A családi élet első szakasza a párráválás időszaka. Ebben az életciklusban a következő kihívásokkal nézünk szembe: hogyan váljunk le szüleinkről, hogyan teremthetjük meg önálló identitásunkat. Kit is válasszunk párunknak? Megtalálni azt, aki iránt képesek vagyunk elköteleződni, és akivel képesek vagyunk az intimitásra, közös értékrend és normarendszer kialakítására. Az életciklus fontos feladata még a szülőkkel való felnőtt kapcsolat kialakítása. Alapkötődésünket, mely a szüleinkhez köt minket, ezen szakasz során, áthelyezzük a partnerünkre. Mivel különböző családokból jövünk, különböző értékrendeket, normákat, tradíciókat hozunk magunkkal, így a párrá válás során újabb és újabb egyességet kötünk párunkkal, összehangoljuk a két eredeti család hiedelem- és szokásrendszerét. Az összecsiszolódás időt és türelmet igényel. Az egyezkedés során ideális esetben mindkét fél enged valamit saját elképzeléséből. Ebben az időszakban problémát okozhat a két fél elköteleződési szándékának különböző mértéke. Ha azonban a házasság már megtörtént, újabb kihívást jelent, a származási családdal való viszony átrendezése, ami könnyen lehet konfliktusok forrása akár a pár tagjai, akár a pár egyik tagja és a szülők között is.

 

A szülővé válás

Második szakasz a szülővé válás periódusa, amikor döntő változás következik be a pár életében: kettőből hárman lesznek. Az első gyermek érkezése növeli a távolságot a pár tagjai között. Ezen életciklus feladata a család új tagjának fogadása, a párkapcsolat és a szexualitás regenerálódása. Hogyan legyek egyszerre anya/apa és feleség/férj?- merül fel gyakran ebben az időszakban a kérdés. Az újonnan megjelenő szülőszerep mellett a párnak fontos megőriznie férfi és női szerepeit is, ami folyamatos igyekezetet kíván mindkettőjüktől. Nehézséget jelenthet az újraközeledés, az intimitás, a kisgyerek körüli feladatok ellátása, a család gazdasági fenntartása.

 

A család kis gyerekkel

A következő szakasz egészen az első gyerek serdülőkoráig tart. Ebben az időszakban a pár tagjai a szülő, a házaspár, a professzionális szerepek egyeztetésére törekednek, miközben a kistestvér(ek) érkezésére készülnek. Újraosztásra várnak az anyagi, háztartási, gyermeknevelési feladatok. A nagyobb gyerek felkészítése a kisebb érkezésére megkönnyítheti a nagytestvérnek a kisebb elfogadását. Ilyenkor különös türelemre van szükség, hogy idősebb gyerekünk figyelemfelhívó jelzéseit észrevegyük, kielégítsük igényeit, miközben az újszülöttre is koncentrálunk.

 

A család kamaszokkal

A negyedik életciklusban a család első gyermeke serdülőkorba lép. A családnak biztosítania kell a serdülő számára a függetlenedés, identitáskeresés lehetőségét, ami időnként viharokat idéz elő a családban. A szülő szemében visszaköszön saját kamaszkora, több figyelme irányul a karrierfeladataira, párkapcsolatára. Egyszerre kell kibírnia kamasz gyereke kritikáit, szárnypróbálgatásait és „ott lenni neki”, amikor érzelmi támaszra van szüksége. Serdülő gyerekeink átélik az első menstruációt, első magömlést. Előkerülnek a szexualitás körüli kérdések (védekezés, tetszik-e a szülőknek a választott), amint az első együttlét kilátásba kerül.

 

Az üres fészek

Az ötödik életciklusban útjukra indulnak a fiatal felnőtt gyerekek, időnként visszatérnek szüleikhez (el- és hazaköltözések). Szüleiktől függetlenül kialakítják saját életüket. A szülő-gyerek kapcsolat felnőtt-felnőtt kapcsolattá alakul. A szülőpár kettesben marad, több időt fordíthatnak párkapcsolatuk, hobbijuk ápolására. Szembe kell nézniük idős szüleik, kortársaik elvesztésével. Napjainkban ez a szakasz egyre későbbre toldóik, sokszor a 30-40 éves felnőttek még élvezik a mamahotelek kiváltságait. Sok konfliktus forrása lehet az eltérő életritmus, a szokások közötti egyre nagyobb különbségek.

 

Az idősödő pár

Az utolsó életciklus az idős pár egyik tagjának haláláig tart. Egyre gyakoribb betegségekkel, mindennapi nehézségekkel találják magukat szembe az idősek. Gyerekeik megállapodnak hosszabb-rövidebb időre egy-egy partner mellett. Házasságot köthetnek, elválhatnak. Az idősödő pár gyönyörködhet unokáiban, besegíthet az ellátásukba. Összeütközésekre kerülhet sor, ha a szülők és nagyszülők nevelési elvei között jelentős különbségek vannak. Lelkileg megterhelővé válhat a házastárs krónikus, halálos betegsége, elvesztése.

 

Az életciklusok közötti váltás minden család életében átmeneti krízis állapotot idéz elő. Ezek a krízisek szükségszerűek, a család és a benne élő családtagok fejlődését szolgálják. Előfordul, hogy elhúzódik a krízisállapot. Családterápiáiba érkezők többségénél a zavar fenntartója az életciklusváltásban való elakadás. A régi szabályrendszer, egyensúlyi állapot felborult, de nem sikerült még új, jól működő, minden családtag számára kielégítő állapotot kialakítani.

 

Mozaikcsaládról akkor beszélünk, ha a pár egyik, vagy mindkét tagjának valamely előző kapcsolatából, házasságából már van gyereke. Ebben az esetben az újonnan kialakított családban párhuzamosan több életciklus fut, mely plusz nehézségeket jelenthet. Miközben zajlik a párrá válás folyamata (első életciklus), egyik vagy mindkét fél különböző korú gyermekei révén a második, harmadik, negyedik életciklus feladatai, azok közötti váltás nehézségei egyidőben jelentkeznek.

 

Szerzők: Rossu Renáta és Kiss-Nemes Veronika

 

Filmajánló – Augusztus Oklahomában

Tracy Letts színdarabjának filmadaptációjában a Weston család tagjaiban felgyülemlett sérelmeket, feszültségeket ismerhetjük meg. Az apa (Sam Shepard) eltűnésének hírére összegyűlnek a családtagok a szülői házban. A gyógyszerfüggő rákbeteg anya (Merly Streep), amikor csak teheti, beletipor lányai lelki világába. Amikor megjelenik a színen, konfliktusokat provokál maga körül. Jól érzékelhető, ahogyan a családtagok kölcsönösen hatnak egymásra, több alkalommal egyre felpaprikázottabbakká válnak a másik verbális agressziójától. A szereplők játéka kiváló, a néző velük együtt éli át a megalázottságot, szorongást, szégyent, megvetést. Elénk tárul három igen konfliktuózus anya-gyerek viszony (Violet és lányai, Barbara és lánya, Mattie Fae és fia), említés szintjén tudjuk meg, hogy már Violet is komoly lelki sebeket kapott anyjától. Több ponton érezhető, hogy Barbara egyenes úton száguld afelé, hogy pontosan olyan legyen, mint az anyja. A film kiváló példája annak, hogy generációkon ívelhet át egy rossz szülő gyerek kapcsolat. Vajon mi tartja még a fülledt meleg levegőjű házban a családtagokat? Mi mindenre derülhet még fény? Milyen megoldást választanak Violet lányai, és maga Violet a konfliktusok rendezésére?

 

Családkonzultáció, családterápia keretén belül a Weston család számára is elérhető lenne egy kellemesebb családi légkör. Barbara is javíthatna lányával, tőle külön élő férjével való viszonyán családterapeuták segítségével. Családterápiáról részletesebben honlapomon a családkonzultáció fül alatt olvashat.

http://www.pszichologus.me/csaladkonzultacio/

 

Színes, feliratos, amerikai filmdráma, 130 perc, 2013
Rendező: John Wells
Forgatókönyvíró: Tracy Letts
Szereplő(k): Sam Shepard (Beverly Weston), Merly Streep (Violet Weston), Julia Roberts (Barbara Weston), Juliettte Lewis (Karen Weston), Juliianne Nicholson (Ivy)

 

Cikk, Cosmopolitan – Fecsegő exek

Kibeszél az exed és nem tudod, hogyan reagálj? Jobb tanácsot adunk, mint hogy „Fel a fejjel”!

 

A szakítás mindig rázós, de az biztosan nem könnyít rajta, ha az exed úgy próbálja meggyógyítani a sértett egóját, hogy kiteregeti a legféltettebb titkaidat, vagy rosszabb esetben hazugságokat terjeszt rólad. Azonnal felvennéd az amazonszerkódat, hogy visszavágj neki? Mielőtt belemennél a csapdába, csekkold le a sztárok módszereit! Ott van például Miley Cyrus, aki miután szakított Liam Hemsworth-szel, bánatában megírta a Wrecking Ballt, vagy Rita Ora, aki nyilvános Twitter hadjáratba kezdett, miután szétmentek Rob Kardashiannel. De esetleg viselheted a dolgot olyan méltósággal, mint Katy Perry, aki fittyet hányva mocskolódó exére, időt hagyott magának arra, hogy túllegyen a váláson. Az énekesnő egykori férje, Russel Brand válásuk után azt nyilatkozta, hogy házasságuk attól a pillanattól kezdve el volt átkozva, hogy ő leszállt arról a bizonyos elefántról, amivel az oltárhoz vonult esküvőjük napján. Később „elegánsan” azt is hozzáfűzte: ahhoz, hogy le tudjon feküdni Katyvel, mindig valaki mást kellett a helyére képzelnie. Elég brutális… De mit tett ezután Katy? Először is vett magának egy új cupcake jelmezt, visszavonult egy időre a családja körébe, hogy kipihenje a szakítást, majd visszatért – ráadásul tündöklőbben, mint valaha. Na, ezt csinálja utána valaki!

 

Azért, hogy neked is sikerüljön, a Cosmo segítségül hívta Kiss-Nemes Veronika pszichológust, hogy okosan reagálj az exed lejárató kampányára. Csak válaszd ki, mit tennél a következő helyzetekben, és csekkold le, mi a legjobb javaslat rá!

 

Első szitu: Véletlenül összefutsz a volt pasid legjobb barátjával, aki igencsak lekezelően viselkedik veled. Erre te…

a) a lehető legudvariasabban reagálsz, és sietve elköszönsz

b) élsz a kínálkozó lehetőséggel, és elkezdesz a szakításról beszélni – elvégre szükségtelen ellenségeskedni, és legalább kiöntheted valakinek a szívedet.

c) egy pillanat alatt a plafonon vagy, amit azzal próbálsz leplezni, hogy nem létező új kapcsolatodról áradozol.

A Cosmo tanácsa: „Ha amellett döntesz, hogy beszélgetésbe bonyolódsz egy lekezelő nyitás után, akkor legyél kedves, udvarias és a lehető legtényszerűbb, a szakítás részleteit nem érdemes szóba hoznod. Légy tisztában azzal, és nyugodj bele, hogy egy legjobb barát mindig elfogult, és ez a srác csak az exed változatát ismeri a történtekről, a tiédet nem. Hidd el, nem ez a megfelelő alkalom, hogy megosztd vele a te verziód. Ha belemész az adok-kapokba, és szidod neki a volt pasidat, az úgyis visszajut az exedhez, ez pedig újabb feszültségek forrásává válhat.”

 

Második szitu: Látsz a Facebookon egy kétértelmű posztot az exedtől, ami arról szól, megbánta, hogy anno összejöttetek. Erre te…

a) letiltod és nem törődsz vele. Nincs értelme játszmázni.

b) körlevélben tájékoztatod a közös barátaitokat, hogy reméled, mindenki látja, mennyire szánalmasan viselkedik a volt pasid.

c) azonnal kommenteled a kiírást: „Értem a célzást, de elég szomorú, hogy még mindig itt tartasz!”

A Cosmo tanácsa: „Próbáld meg figyelmen kívül hagyni a posztot, és adj neki egy kis időt, hogy összeszedje magát – valószínűleg dühös, és össze van törve. Egy szakítás után nem ritka a szélsőséges érzelemkitörés, ezért fontos, hogy türelmes és megértő legyél, remélhetőleg végül úgyis bocsánatot kér. Lényeg, hogy ne vond be a közös barátokat a csatározásotokba, kicsit lépj ki a Facebookból, és csinálj valamit, amitől jól érzed magad.”

 

Harmadik szitu: A legjobb barátnődtől tudod meg, hogy az exed azt terjeszti a hátad mögött, hogy mindenkivel lefeküdtél, míg együtt voltatok. Mire te…

a) felhívod a barátaidat, és elmondod nekik, hogy mi történt valójában.

b) először lenyugszol, majd rátelefonálsz az exedre, és kérdőre vonod.

c) csatarendbe állítod a legpletykásabb barátnőidet, és segítségükkel a környék összes szingli lányának a fülébe juttatod, hogy igazából milyen gyengén teljesít az ágyban.

A Cosmo tanácsa: „A legrosszabb, amit tehetsz, ha nyilvánosan provokálod, mert így soha véget nem érő harc veheti kezdetét. Indulatból sosem szerencsés reagálni, először mindig várd meg, míg igazán megnyugszol. Ebben a helyzetben megoldás lehet, ha udvariasan megkéred, hogy a jövőben ne tegyen hasonlót, mert fáj neked. Tartsd észben, hogy te valamikor szeretted ezt az embert, és bárhogy is viselkedik most, az őt minősíti, az erre adott reakciód viszont téged.”

 

Szöveg: Szabó Vivien

A cikk a Cosmopolitan magazin 2014. Áprilisi számában jelent meg, 66-67. oldal

 

© 2024 PSZICHOSAROK

Theme by Anders NorenUp ↑