Pszichológus, Sportpszichológus

Szerző: Kiss-Nemes Veronika (Page 2 of 3)

Otthon tartózkodás – koronavírus

A koronavírus lassulását célzó megnövekedett otthon töltött időt felfoghatjuk lehetőségnek, korlátozás vagy bosszúság helyett. Ez a szemléletváltás segíthet csökkenteni a növekvő szorongás, vagy pánik érzetét. A growth mindset vagy magyarra fordítva a fejlődő szemléletmód szerint képességeink nincsenek előre meghatározva, erőfeszítéssel fejleszthetjük azokat. Fontos tudnunk, hogy minden krízishelyzet magában hordozza a fejlődés lehetőségét is. Hiszen új alkalmazkodást, új képességek elsajátítását, gyakorlását kívánja meg tőlünk. Álljunk meg egy kicsit, és szedjünk össze néhány területet, amit fejleszthetünk ezidő alatt (az ötletek nyilván személyes motiváció függvényében változhatnak, és egyáltalán nem kötelező minden egyszerre dolgozni). Jöjjön néhány ötlet, melyet mindenki továbbgondolhat, saját magára szabhat:

Nézzük meg ezt a rövid videót a fejlődésközpontú gondolkodásról. Évek múlva milyen jó lehet majd arra visszagondolni, hogy volt 2020-ban egy időszak egy járvány miatt, amiben több időt töltöttünk otthon, akkor hallottam a fejlődésközpontú gondolkodásról, aminek azóta számos új tudás elsajátítását köszönhetem.

https://www.youtube.com/watch?v=KUWn_TJTrnU

Számos témában elérhetőek előadások a Youtube-on, keressünk olyanokat, melyek témái érdekelnek minket!

 

Felhasználhatjuk ezt az időt olyan könyvek elolvasására, melyeket begyűjtöttünk az elmúlt időszakban, de eddig nem olvastuk el őket. Kereshetünk önismeretet fejlesztő könyveket is.

Néhány ötlet pszichológiai szempontból fejlesztő könyvekre Facebook oldalamról:

https://www.facebook.com/pg/pszichologus.me/photos/?tab=album&album_id=1199129650478909

Megnézhetünk olyan filmeket, melyeket régóta szeretnénk, de nem jutott rá időnk. Ajánlhatunk barátainknak, családtagjainknak ilyen filmeket, vagy mi is kérhetünk ajánlásokat. Az élményeket, gondolatokat megbeszélhetjük egymással pl. skypeon, Facetimeon. Ezen alkalmazások használatát megmutathatjuk ezeken a területeken kevésbé járatos ismerőseinknek. Ha nyelvismeretünket fejlesztenénk, nézhetjük eredeti nyelven, felirattal az adott filmet.

Pszichológiai, sportpszichológiai szempontból érdekes filmeket gyűjtöttem össze Facebook oldalamon korábban, innen is lehet szemezgetni:

https://www.facebook.com/pg/pszichologus.me/photos/?tab=album&album_id=520067161718498

https://www.facebook.com/pszichologus.me/photos/?tab=album&album_id=520078435050704

Ha mozogni, edzeni szeretnénk, de éppen szünetelnek az órák, amikre járunk, vagy zárva tart a hely, ahová járunk, akkor alakítsuk ki ennek az otthoni rutinját. Ne süppedjünk bele a veszteségélménybe, hogy a koronavírus miatt annyi a mozgásunknak. Kereshetünk online edzés videókat, összegezhetjük eddigi tudásunkat a különböző gyakorlatokról, kipróbálhatjuk, milyen edzésprogramot tudunk magunknak összerakni. A sok ülés hatásait most még fokozottabb ellensúlyozni, hogy hangulatunkat, testünket karban tartsuk. Kutyások örülhetnek, hogy több alkalmuk nyílik kivinni kedvencüket, hosszabb sétákat tehetnek vele a szabadban.

Sokan küzdenek a rendszeres étkezések betartásának nehézségével. Sok étkezést kihagynak, habzsolva esznek, amikor lehetőségük adódik valamilyen gyors ételt. Remek lehetőség az otthon kényelmében időt adni az étkezésekre, odafigyelni arra, mi kerül a tányérunkra.

Előkerülhetnek rég nem használt társasjátékok, a családtagok jobban odafigyelhetnek egymásra. Mivel a hosszabb együtt töltött idővel a konfliktusok is szaporodhatnak, ezért új konfliktuskezelési módokkal is kísérletezhetünk.

asszertivitas-konyv-1200x480

Ha van iskolás gyerek a családban:

Legfontosabb gondolat a következő hetekre, hogy ez a kialakult helyzet nem rendkívüli iskolai szünet! Minden családnak érdemes kialakítani a mindennapok napirendjét, hogy ne ússzon el a tanuló a feladatokkal, ne maradjon le a tanulásban. Segítsünk felnőttként a gyerekeknek a napirend megtervezésében, betartásában (pl.: táblázatban  jelölve helyezzük ki a hűtőre a napi-heti programot; pipáljuk közösen, amit elvégeztek). Figyeljünk a megfelelő terhelés-szünet egyensúlyra. Túl hosszú szünet nehezíti az újrakezdést, a szünet kihagyása viszont rontja a koncentrációt. Legyen egy sarok a lakásban, ami a tanulásé. Ha nincs erre külön íróasztal, az étkezőasztalról tanulás idejére mindent pakoljunk el, ez segíti a tanulót a fókuszálásban. Nézzük meg a számítógép, laptop elhelyezése mellett hogyan fog tudni füzetet, könyvet elhelyezni, használni a gépek körül a tanuló.

Tapasztalatom szerint nincs a gyerekeknek tanulási rutinjuk, így fejlődési lehetőség rejlik ebben az időszakban, hogy most megtanuljanak tanulni. Segítsük őket gondolattérkép felrajzolásával, a tanulás után mesélhessenek a szülőknek arról, amit aznap tanultak. Kössük össze az osztálytársakat digitálisan, hogy tapasztalatokat cserélhessenek, illetve ne érezzék magukat teljesen izolálva.

Hasznos tanulási tippekről szóló videó érettségire készülőknek, benne van a gondolattérkép is:

https://www.youtube.com/watch?v=dQwP_eD4IOE

Vigyázzunk a napi internetfogyasztás mennyiségére! Könnyű a tanulás mellett további időt tölteni az interneten, főleg unalom miatt szórakoztató videókat, oldalakat nézve. A lefekvés előtti órában már ne telefonozzon, tévézzen, vagy számítógépezzen se a gyerek, se a szülők. Fontos, hogy ki tudja pihenni magát mindenki. A megnövekedett mesterséges fénymennyiséget érdemes este visszavenni, hogy kipihenten kezdjük az újabb napot.

További hasznos cikk, hogyan beszélgessünk a gyerekekkel a koronavírusról:

https://deliagaevagyermekpszichologus.blog.hu/2020/03/11/kenyszer_vakacio

 

Kitartás, túl leszünk ezen az időszakon!

TV2 Mokka – Káromkodás gyerekkorban

2020.02. 17-én a TV2 Mokka című műsorában a gyerekek káromkodásáról beszélgettünk Mádai Viviennel, Pachmann Péterrel és Dietz Gusztávval.

https://tv2.hu/mokka/321835_dietz-gusztav-nem-tagadja-olykor.html?fbclid=IwAR37ol3jn1Jbl3Si9BOkzutbvkv3_pEAL1FnV2TBhUYO3m2dh0Jz2HIto_0

A káromkodás elősegíti szóbeli feszültségünk levezetését. Vannak szituációk, amikor kimondottan könnyíti a helyzet túlélését, hogy ne robbanjunk fel a bennünk felgyülemlett indulatoktól. Ugyanakkor bizonyos körülmények között tud elfogadhatatlan, tiszteletlen, megalázó is lenni. Családi beszélgetésekben kibonthatjuk gyerekeinkkel közösen, hogy mit gondolunk a káromkodásról, milyen helyzetekben elfogadható és mikor nem. Lehetnek szavak, amik akár az otthoni kommunikációban is megtűrhetőek (ebben minden család toleranciája más és más), és lehetnek olyan szókapcsolatok, melyekkel kapcsolatban kifejezhetjük, hogy ezek családi körben nem hangozhatnak el. Ugyanígy érdemes átbeszélnünk a más felnőttekkel való kommunikációban használható és tiltólistás szavakat is. Helyzetek között is tehetünk különbséget: kötöttebb, hivatalosabb helyzetben kellemetlen, ciki, ha valaki káromkodik és nem tudja szépen kifejezni magát, míg kötetlenebb helyzetben jobban elfér egy-egy ilyen megnyilvánulás.

Óvodás gyerekek jellemzően kevéssé vannak tisztában a szavak jelentésével. Ők azért ismételgetik ezeket, hogy megmutassák újat tanultak, jót mulattak rajta társaikkal az óvodában. Ha pozitívan reagál a környezet, nevet rajtuk, odafigyel rájuk, akkor jutalmazó értékűvé válhatnak ezek a közlések, így a figyelem érdekében ismét bedobhatják a gyerekek a legváratlanabb helyzetekben is.

Kisiskolás gyerekek nagyon szabálykövetőek, nekik, ha elmondjuk, hogy nem szabad ezeket a szavakat alkalmazni, akkor szívesen betartják a szabályt, kortársaikat is figyelmeztetik erre. Kamaszkorban a szereppróbálgatás részeként megjelenhet, hogy fokozottabban beszélnek csúnyán a kamaszok. Ilyenkor tesztelik, milyen így beszélni, hogyan esik nekik, kimondani ezeket a szavakat, és figyelik, mit reagál környezetük. Baráti társaságokban csoportnorma is lehet ilyenkor, hogy káromkodva beszélnek egymással a fiatalok. Ha van olyan felnőtt szerepmodell (példakép, tanár, edző, szülő), akire a fiatal felnéz, és aki rendszeresen káromkodik, a jelenség felerősödhet. Jellemzően ez az időszak a középiskola végéig lecseng és megtalálja mindenki a számára optimális mértéket a csúnya szavak használatából. Sokszor az impulzívabb, őszintébb embereket hallhatjuk csúnyábban beszélni, hiszen nekik, ami a szívükön az a szájukon, szűretlenül mondják, ami eszükbe jutott. Így nem feltétlen kell egyértelműen negatívnak minősítenünk a káromkodást, csupán keretek között érdemes használnunk!

Az otthoni szabályozást óvodás korban a figyelmen kívül hagyás, jó példa mutatása (szülő szépen beszél, kerüli a káromkodást), és a rövid tényszerű közlés segítheti: Ez egy csúnya szó, kérlek, ne használd!

Kamaszoknál kreatív megoldásokkal is előrukkolhatunk. Van, aki káromkodó perselyt nyit, és bizony fizetni kell a zsebpénzből a csúnya szavakért. Van, aki bizonyos szavakat kér behelyettesítésként, pl. madárneveket (ezek cserélhetőek is időnként), így kellemes humoros percekhez juttatva a pici nyelvújítás során családot.

pszichologus

Ha gyermekünk tartósan káromkodik, és úgy érezzük elakadtunk a megoldással, nem hallgat ránk, kérhetjük pszichológusok segítségét. Ha kamasz gyerekünknél vesszük észre, hogy megszaporodtak a cifra kifejezések, szavak, azokat nagyon hevesen adja ki magából állandó jelleggel, akkor elképzelhető, hogy megnövekedett a stressz szintje (például túlterheltség, kevés pihenés, szorongások miatt), és annak csökkentésében, érzelmi életének rendezésében kell segítenünk neki, vagy segítséget kérnünk számára pszichológustól.

RTL Klub Reggeli – Tehetséges gyerekek

2020.02.12-én a tehetséges gyerekekről beszélgettünk az RTL Klub Reggeli című műsorában.

Az interjú az alábbi linken tekinthető meg:

https://rtl.hu/rtlklub/reggeli/hogyan-ismerjuk-fel-ha-a-gyerekunk-tehetseges-valamiben

Tehetség azonosításának menete:

Ajánljunk fel minél többféle tevékenységet a gyermekünknek. Ha otthon ülünk a tévé előtt, nem fog kiderülni, mihez van érzéke a gyerkőcnek. Próbáljon ki többféle sportot, szakkört, szabad foglalkozást. Amelyiket valamiért több alkalommal szeretné ismételni, ahova szívesen, lelkesen megy, az mindenképpen jótékonyan hat a fejlődésére.

Az adott sportfoglalkozást, zeneórát, szakkört tartó edző, tanár, mester jelezni fogja nekünk, ha úgy látja, gyermekünk ügyes, fogékony, érdemes jobban elmélyednie az adott aktivitásban, tanulásban.

Ha iskolában merül fel a tehetségesség kérdésének tisztázása, kereshetjük a lakóhely, iskola cím alapján illetékes Pedagógiai Szakszolgálatot, ahol tehetségkoordinátorok, pszichológusok, gyógypedagógusok különböző tesztekkel, kérdéssorokkal tudják azonosítani a különböző intelligencia területeken hogyan teljesít az adott gyerek. Főleg a matematikai-logikai, verbális-nyelvi intelligencia kerül ilyenkor azonosításra. A zenei, művészi, mozgásos intelligencia jobban azonosítható különfoglalkozások során, együtt gondolkodva a tanárral, edzővel, figyelve a gyereket.

Ha zenei, művészi, vagy sport tehetségnek gondolják gyermekünket, ne erőltessük az adott aktivitást, gyakorlást, versenyzést. Hagyjuk kialakulni a gyerek belső motivációját, hogy megérezhesse saját fejlődése érdekében, saját öröméért végzi az adott tevékenységet, nem címek megszerzése, vagy elismertség miatt.

Figyeljünk arra, hogy ne a mi életünkből kimaradt sikerek, célok elérésének megvalósítását várjuk a gyerektől. Ha ez bennünk, párunkban felmerül, vagy kapunk ilyen visszajelzést tanártól, edzőtől, fontoljuk meg. Gondolkozzunk el egy kicsit, hogy tényleg erről van-e szó, ha szükséges kérjük pszichológus segítségét ebben. Fantasztikus élmény felfedezni egy gyerek személyiségét, tulajdonságait, ne vakítsanak el minket ebben a folyamatban saját élményein, hiányaink.

sportpszichologus

Sporttehetség:

Sportpszichológusként szeretném kiemelni a sportban tehetséges gyerekek támogatásának néhány szempontját. 6-12 éves kor között jó, ha többféle sportágban kipróbálhatja magát minden gyerek. Így nagyobb eséllyel maga választ majd sportágat, amit szívesen csinál. Ha az edzők látják, hogy érdemes komolyabb edzésmunkába, akár versenyzésbe belefogni, beszéljük át ennek lehetőségét gyermekünkkel, és adott időközönként, ha belekezdtünk a folyamatba, térjünk vissza rá, hogyan érzi magát benne. Tehetséges gyerekek iszonyú gyors fejlődésen mennek át, gyorsan jönnek számukra a sikerek, sokszor meg se érzik, hogy fáradniuk kellett érte. Ezért sokszor tehetségük ellenére bejelentik, hogy abba szeretnék hagyni az adott sportot, hogy mást is kipróbálhassanak. Ilyenkor annak eldöntésére, hogy kiégett-e a terheléstől, motivációs problémái vannak-e, hangulati probléma miatt nincs kedve semmihez, kérjük sportpszichológus segítségét. A felmérés fázisának végén (szakember munkamódjától függően pl. 4-6 alkalom) visszajelzést fogunk kapni, hogy milyen ok van a háttérben, és hogyan tudjuk azt megoldani, mi volna a legjobb gyermekünk számára. Ez lehet az adott sport folytatása sportpszichológiai támogatással, de lehet az adott sportág lezárása, másik kiválasztása is. Ne csak az eredményesség legyen a fő mércénk, hanem a gyerek boldogsága, kiegyensúlyozottsága!

Filmajánló – Én, Tonya

Tonya Harding életét és korcsolyás karrierjét bemutató életrajzi filmben végigkövethetjük, ahogy egy kislányt zsarnoki anyja a maga fura módján támogat az általa választott sportban. Tonya kimagasló tehetségével és akaraterejével elsőnek ugorja meg nőként a tripla axelt a világon. Nehéz családi helyzete, érzelmileg és tettlegesen is bántalmazó anyja, az anyával Tonyát magára hagyó apja, majd az anyagi gondok és bántalmazó férje sem könnyítik meg felkészülését, karrierjét, életét.

Tonyát 1994-ben bűnrészesnek találták súlyos testi sértésre való felbujtásban, mivel riválisát egy férfi megtámadta és megpróbálta versenyképtelenné tenni, vagy Tonya megrendelésére, vagy nem. Erről szól a film, kinek mi a szubjektív igazsága az eseményekről. Hogyan vezetett az út az „incidensig”? Ki hogyan élte meg a mindennapokat, a csúcsot, és a lecsúszást?

A film szenzációsan adagolja a feszültséget és a jól időzített fekete humort, amitől feledhetetlen alkotás marad a nézőben.

Pszichológiai szempontból, a megtörtént eseményeket alapuló film,  egy példát mutat nekünk arra, hogyan sodródik valaki egy bántalmazó szülőtől egy bántalmazó párkapcsolatig.  Hogyan tartozhatnak a mindennapokhoz az egymás irányába tett brutális megnyilvánulások? Sportpszichológusként érdekes kérdéseket vetne fel egy ilyen háttérrel rendelkező sportoló felkészítése: hiszen mindenképpen rá kéne nézni arra, hogyan szabotálja a sportoló koncentrációját, növeli a feszültségét a családi élet, az érzelmi elnyomás, bántalmazás. Ha ezek megoldódnának, feldolgozódnának, akkor vajon ugyanaz lépne-e pályára, aki addig volt? Maradna-e a vasakarat, ha rálátok, hogy az emberek rajongását azonosítom a saját szerethetőségemmel, ha önelfogadás helyett keresem bizonyítékként? Ha a kemény edzésmunka mögött ennek elérése a fő motivációm? Ha a pszichológiai tanácsadás, terápia hatására már magamban és érzelmileg kielégítő kapcsolatokban is megkapom, megtalálom mindezt, akkor vajon szükségem lesz-e a rajongásra, címekre, elismerésre, versenyzésre tovább is? Tonya esetében ezt már nem fogjuk megtudni, hiszen az események láncolatával Tonya sportkarrierje véget ért. Hogyan? Erről szól a film, nézzétek meg!

i,tonya,sportpszichologia

 I, Tonya, amerikai fekete komédia, 2017, 119 perc

Filmajánló – Az aranylány

Szenzációs dokumentumfilmre bukkantam az HBO Go kínálatában. Ajánlom mindenkinek, aki élsportoló baráttal, családtaggal rendelkezik, esetleg edzőként, sportvezetőként tevékenykedik, vagy aki érdeklődik a szertorna világa iránt.

Az aranylány című dokumentumfilm az 1990-2000-es években a romániai szertornászok életébe nyújt betekintést. Andreea Raducan rendkívül tehetséges fiatal tornászként képviseli hazáját a 2000-es Sydney-i Olimpián, mindössze 17 évesen. Aranyérmétől pozitív doppingtesztje miatt megfosztják, mert a csapat orvosától fejfájásra olyan készítményt kapott, amely egyik alkotóeleme rajta volt a doppinglistán. Andreea 32 évesen küzd, hogy visszakaphassa az érmét, hiszen nem szándékosan követett el doppingvétséget. A története elmondása közben Andreean kívül, sokan megszólalnak, akik ott voltak vele ebben a nehéz időszakban, és egy traumafeldolgozásra szakosodott pszichiáterrel való beszélgetése részleteit is megismerhetjük. A pszichológiában jártas szakember sok fontos pontra hívja fel Andreea (és a nézők figyelmét), melyeket eddig figyelmen kívül hagyhatott.

aranylany.sportpszichologiaHogyan lehet feldolgozni, ha egész addigi életed verejtékes munkája más emberek mulasztása, ballépései miatt kárba vész?

Helyrehozható-e egy ilyen intézkedés, kik ebben az illetékesek?

Miről szól egy tornász élete? Hogyan zajlik a felkészülés? Milyen edzői hozzáállás között nevelkedtek ezek a lányok, és produkálták a román torna történelmében legkiemelkedőbb eredményeket? Milyen lelki hatásai lehetnek az élsportnak, és egy doppingbotránynak?

 

Az aranylány- FATA DIN AUR (AKA. THE GOLDEN GIRL)2019|dokumentum

Rendező: Adrian Robe, Denisa Morariu-Tamas

Ország: Románia

96 perc

Én vagyok itt – Zenehallgatás hatása a sportra

2020. január 22-ei Én vagyok itt című envagyokitt.kissnemesveronika.sportpszichologusműsorban a zenehallgatás sportra gyakorolt hatásairól beszélgettünk.

Az adás ezen a linken található meg. A riport, melyben szakértőként közreműködtem 17:46-nál kezdődik.

https://mediaklikk.hu/video/en-vagyok-itt-2020-01-22-i-adas/

 

Testi-lelki jólétünk záloga a mozgás. Érdemes külső és belső motivációs tényezőket is találnunk, ami miatt sportolunk. Belső motivációt jelenthet a feszültségoldás, stresszkezelés, a jó közérzet növelése, az egészségünkbe befektetett munka, az ülő életmód hatásainak ellensúlyozása. Tudtátok, hogy a rendszeres sportolás nem csak az izmaitokat, hanem az agyatokat is tornáztatja? Késlelteti az időskori leépülést, memóriazavarokat, fiatalon tartja az agyat, felpörgeti a gondolkodást, növeli a figyelmi kapacitást, kreativitást. Külső motivátornak remek lehet egy jó zenelista, vagy az a gondolat, hogy a strandszezonra szeretné valaki formába hozni magát, hogy elismerő pillantásokat zsebelhessen be. Ugyanakkor vigyázzunk arra, hogy a hosszú távú kitartást a belső motivátorok, saját válaszaink garantálják. Sajnos, aki csak a külső visszajelzések miatt kezd el mozogni, vagy családtagjai unszolására, és idővel nem talál magának belső örömöt, célt a sportolásban, várható, hogy abbahagyja.

 

Az említett kutatás rövid leírását itt lehet elolvasni:

Hatékonyabb a sportolás, ha zenét is hallgatunk közben?

 

Januári stressz ellen nyugi tehén, nyugi labda

Nyugi tehén, nyugi labda a félévi aggodalmak, stresszes időszak helyett

sportpszichológia.stresszkezelés

Januárban a félévzárás körüli hajtásban találják magukat a diákok. A sportolók fiatalok emellett alapozással, vagy hétvégén versennyel töltik a tanulás melletti szabadidejüket. Fontos, hogy tudjuk és a gyerekek is tudják a túlterhelt mindennapok bizony stresszterhelést jelentenek a szervezetüknek, lelküknek. Életkoronként és egyénileg is eltérő, hogy mekkora tudása van a gyerekeknek a stresszről, illetve annak kezelési módjairól. Néha azt feltételezzük, hogy semmi ismeretük, majd meglepődünk, ha felsorolják a létező összes testi tünetet, mely összefüggésbe hozható a stresszel. Néha az okoz csodálkozást, hogy azt hittük jóval többet tud, de azt tapasztaljuk, hogy szinte alapvető összefüggésekkel sincs tisztában.

A stressz egy érzés, reakció valamilyen vélt vagy valós fenyegető ingerre. Pl. egy kisiskolásnak a félévi felmérő óriási fenyegetést jelenthet, egy szezonnyitó verseny is óriási mértékben megterhelheti a sportoló gyerek testét-lelkét. Mindkét esetben közös, hogy a gyerek számára fontos dologról van szó, szeretne jól teljesíteni, szeretné, ha a szülei, tanítója, edzője elégedett lenne vele. Sokan itt tévútra is térnek: szerethetőségük mértékét kötik össze ezekkel az eredményekkel, így még nagyobbá válik a tét. Ha jól teljesítek, szerethető vagyok, ha rosszul, akkor nem. Fontos megértetnünk a fiatalokkal, hogy eme két dolog nem függ össze, a megmérettetés által kiváltott stressz szint pedig csökkenthető sokféle módon.

Egy ötletes mód egy nyugitárgy beszerzése, amit lehet gyúrni, formázni, nyomkodni stb. (nyugi labda/stressz labda, gyurma, a tehenet a békéscsabai Kolbászfesztiválon kaptam – sose tudhatjuk, mely rendezvényről térhetünk haza ilyen hasznos ajándékkal). Előfordult már, hogy idegesen széttépkedtél egy zsebkendőt, szétszedted a tollad? Akkor megtapasztalhattad, hogy a felgyülemlett feszültség levezethető, ha a kezünkkel matatunk valamin.  Ha felhívjuk rá a figyelmüket, akkor a gyerekek is nagyon hamar megértik, megtapasztalják ezt az összefüggést, és szívesen alkalmazzák valamelyik alternatívát az iskolában, otthon, vagy versenyhelyzetben. Kezeljétek nyugodtan a stresszt, várjátok felkészülten, nyugi tárgyakkal a januári kihívásokat!

 

kiss.nemes.veronika.sportpszichologusTovábbi megoldási javaslatok:

  • szülőként felkészülni (pl.: nyugi labda beszerzésével), beszélgetni erről a gyerekkel
  • ha szülőként elakadtunk, érdemes pszichológus segítségét kérni
  • egyéni sportpszichológusi felkészítést is kérhetünk, mely már 5 alkalommal jó irányú változást hozhat
  • edzőként is fordulhatunk sportpszichológushoz, hogy hatékonyabban tudjuk támogatni versenyzőinket
  • csoportos sportpszichológusi felkészítést kérhetünk az egyesület sportolói számára versenystressz kezelésének érdekében
  • Sulinyugi órák szervezése az iskolába (sulinyugi.hu)

2020.01.27. Az érzelmi érett(len)ség hatása életünkre

Az érzelmi érett(len)ség hatása életünkre címmel szervez előadást a BeSmart Klub a Lurdy házban.

Érdemes eljönnöd, ha:

Gondolkoztál már azon, hogyan lehet felismerni, kezelni saját érzéseidet? Nem a pozitívakat, hiszen azoknak örülünk, hogy átéljük őket. No, de mit kezdjünk a sok-sok negatív érzéssel? Mi lehet az oka, hogy nem tudjuk, mi dolgunk van velük?

Az érzelmi érettség nem korhoz köthető jelenség; akár egy egész életen át fejleszthetjük, dolgozhatunk rajta. Ezáltal érthetjük meg jobban saját magunkat, és kezelhetjük emberi kapcsolatainkat.

A szüleink – mint első szociális környezet, amivel kapcsolatba kerülünk születésünk után – vannak ránk talán a legnagyobb hatással érzelmi érettségünk fejlődésében.

Az előadás során megnézzük, hogy milyen következménye van, ha érzelmileg éretlen szülők mellett nőtt fel az ember. Gyerekkorban ilyenkor gyakori a kínzó magány érzése, a pillanatnyi érzések címkézésének nehézsége, melyek felnőttkorban is megmaradnak és megnehezítik emberi kapcsolatainkat, különös tekintettel párkapcsolatunkra.

Sokszor érzed úgy, mintha „láthatatlan” lettél volna/ lennél a mai napig családtagjaid számára? Nem adnak érzelmi támaszt számodra? Rettegés fog el, ha a gyerekkori érzelmi magányt újra át kell élned? Vajon tényleg elhanyagol a párod, vagy csak te látod így? Előfordul, hogy szélsőséges testi reakciók formájában jelez a tested, hogy valami a lelkedben nem oké? Bár úgy tűnik, derült égből érkezik a kényelmetlen érzés, tünet- gyakran kapcsolódhat emberi kapcsolatokkal összefüggő dilemmákhoz, bizonytalansághoz megjelenése.

Előadásunkban rátérünk arra, hogy felnőttként hogyan lehet kielégítőbbé tenni a családunkkal, párunkkal való kapcsolatot azáltal, hogy érzelmileg érettebbé, tudatosabbá válunk. Lesznek gyakorlatban alkalmazható példák az érzelmileg éretlen szülő, vagy pár kezelésére. Megérthetjük, mit hozunk a múltból, megtudhatjuk, mit kezdjünk vele a jelenben!

Előadónk, Kiss-Nemes Veronika pszichológus, pár, – és családterapeuta előadásában többek között a következő kérdésekre keressük a válaszokat:

💡 Hogyan ismerjük fel és kezelhetjük negatív érzéseinket?
💡 Hogyan segítheti ez emberi kapcsolatainkat?
💡 Milyen összefüggés van szüleinkkel való kapcsolatunk és párkapcsolatunk között?
💡 Hogyan válhatunk érzelmileg éretté?
💡 Milyen hatása van érzelmi érett(len)ségünknek életünk különböző területeire?

•● BELÉPŐ ●•
Elővételben online: 1990 Ft
Helyszíni jegy (a szabad jegyek függvényében): 2500 Ft

•● JEGYVÁSÁRLÁS ●•
https://tixa.hu/Az-erzelmi-erett-len-seg-hatasa-eletunkre_20200127

⏱ Időpont: 2020. január 27. hétfő, 18:30-20:00
📌 Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont
🎯 Cím: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A rendezvényre nincs regisztráció, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik! A rendezvényen videó- és fényképfelvétel készülhet.

🌳🌲 Elkötelezettek vagyunk a környezetünk védelméért, ezért a jegyeket nem szükséges kinyomtatni, elég telefonon bemutatni őket.

Be Smart Klub és kitárul a világ

Sport és gyógyulás – Szakértés

20191203_170229Diéta és Fitnesz 2019. decemberi számában Kiss Eszterrel jártuk körbe a gyógyulás témáját, természetesen a mozgás szempontjából.

 

 

 

 

Mozgással a gyógyulásért

A mozgás maga az élet. A testünk is, belül folyton mozgásban van (a szervezetünkben fel- és leépítő folyamatok zajlanak) úgy tudunk tehát jó gazdái lenni, ha időnként megmozgatjuk kívül is. Ha testileg és/vagy lelkileg megbetegszünk, a mozgás segít visszanyerni elveszett életerőnket.    

– Hangulatzavarok, depresszió, lelki traumák esetén kifejezetten lélekgyógyító a mozgás. Összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy heti háromszor harminc perc séta – azaz 1,5 óra mozgás – már mérhetően hangulatjavító hatású – mondja Kiss-Nemes Veronika sport szakpszichológus.

 

Antidepresszánsok helyett

A testmozgás sok tekintetben – főként a mellékhatások szempontjából – előnyösebb, mint hangulatjavító gyógyszereket szedni. Ezt egy depressziós betegek bevonásával végzett vizsgálat is bizonyítja. A vizsgálatban résztvevők egyik csoportjának tagjai, amellett, hogy valamilyen mozogást végeztek gyógyszert is szedtek, a másik csoportba tartozók viszont csak mozogtak. A kutatók meglepő eredményre jutottak, azok voltak pszichésen rosszabb állapotban, akik gyógyszert szedtek. – Az antidepresszánsok dopamin- és szerotoninpótlók, hiszen a hangulatzavarok esetén ezekből a hormonokból termelődik kevesebb a szervezetben. A mozgás pedig pont ezeknek a hormonoknak a mennyiséget növeli, ráadásul boldogsághormont – endorfinokat – is termel, amely az általános jó hangulatért és a stresszoldásért is felel – magyarázza a pszichológus.

 

Veszélyes mozgáshiány

Nyakunkon a téli depresszió. Nincs elég napfény, a hideg miatt kevesebbet mozgunk, ezért hajlamosabbak vagyunk arra, hogy rossz hangulati állapotba kerüljünk. Megelőzésképpen érdemes gyakrabban mozogni, pl. sétálni vagy legalább otthon végezni néhány tornagyakorlatot.

Sajnos már kijelenthetjük, hogy a depresszió a modern kor betegsége. Ennek részben a mozgáshiány az oka. Száz évvel ezelőtt sokkal többet kellett mozogniuk az embereknek ahhoz, hogy legyen ennivalójuk, vizük, vagy tudjanak fűteni, így kb. négy órát töltöttek aktívan, mozgással. Ehhez képest ma az emberek többsége általában napi nyolc órát ül a munkahelyén vagy az iskolában és ehhez jön még hozzá az utazás, ill. az otthoni tévézés, számítógépezés, tabletezés, stb. – ami összesen kb. 13-16 óra ülést jelent. Nem csoda, ha nő a hangulatbetegségekben szenvedők száma, olyannyira, hogyha továbbra is így élünk, akkor néhány év múlva a szakemberek szerint négyből egy fiatal vagy minden második felnőtt ember depressziós lesz.

 

Bringázással a tanulási zavarok ellen

Manapság sokkal több a figyelemzavaros, ill. koordinációs problémákkal küzdő gyerek, mint korábban. Az ok a digitalitzációban keresendő, pontosabban abban, hogy hagyjuk, hogy a különféle kütyük rabul ejtsék a gyerekeket. Ha leültetjük őket valamilyen digitális bébiszitter elé, akár órákig is képesek bámulni a képeket. Ezért nekünk felnőtteknek kell ésszerű határt szabni a kütyühasználatot illetően. – Az idegrendszer éréséhez elengedhetetlen, hogy eleget játszhassanak, szabadon mozoghassanak a természetben. Kerékpározással például megelőzhetők a különféle tanulási zavarok. Sajnos mostanában sok gyerek nő fel úgy, hogy nem tud kerékpározni, mert a szülőknek nem jutott idejük arra, hogy megtanítsák rá – állapítja meg Kiss-Nemes Veronika. – Ennek valószínűleg az az oka, hogy a szülők, ahelyett, hogy mozognának és ezzel jó példát mutatnának, folyton a telefonjukat babrálják. Az eredmény pedig az, hogy fejlesztő tornára kell vinni a gyerekeket, mert nehezen megy nekik a tanulás.

 

Fókuszváltásban

A mozgás hatására magunk mögött hagyjuk a napi gondokat, az elménk elcsendesedik és nyugodtabbá válunk. Nemcsak a lelkiállapotunkon javíthat a mozgás, hanem testi problémák esetén is elősegítheti a gyógyulást. Mozgás közben a figyelmünk a betegségről, a fájdalmakról áthelyeződik a mozdulatokra, s e fókuszváltással könnyebben legyőzhető az esetleges betegségtudat, s ezáltal maga a betegség is.

Sokféle betegség – pl. túlsúly, hangulatproblémák – hátterében állhat mozgáshiány. Ha ezt a hiányt pótoljuk, azzal hozzájárulhatunk a gyógyuláshoz. Rendszeres mozgással megelőzhetjük például a mozgásszervi betegségeket, és számos betegség – így pl. az időskori szellemi leépülés – kialakulásának az esélyeit is csökkenthetjük.

 

Kapcsolatban a testünkkel

A legtöbb ember nincs kapcsolatban sem a testével sem a lelkével. A betegség lehetőséget ad arra, hogy a beteg felvegye a kapcsolatot a testével és megtudja, hogy milyen folyamatok zajlanak a lelkében. Ha a gyógyulás érdekében a mozgást is beveti, akkor ezzel szintén hozzájárulhat a nagyobb fokú testtudat kialakításához, s így nemcsak a gyógyulást segítheti elő, hanem felgyógyulván az egészsége megőrzését is.

– Ha testi fájdalmaink vannak vagy rossz a kedélyállapotunk, hajlamosak vagyunk rögtön a pirulákért nyúlni. Ahhoz azonban, hogy jól legyünk, több energiát kell befektetnünk, mint egy gyógyszer bevétele. Ha az állapotunk engedi, inkább a természetes kémiát használjuk, vagyis mozogjunk, hogy testileg és a lelkileg is minél hamarabb újra egyensúlyba kerülhessünk – javasolja a sportpszichológus.

 

Súlyos betegségben szenvedők és extrém túlsúllyal küzdők kizárólag szakember – gyógytornász, személyi edző – vezetésével kezdjenek el a gyógyulásuk érdekében rendszeresen mozogni.

 

A betegségek hátterében sokszor az áll, hogy az életenergia – a csi – nem áramlik megfelelően a testben. Ezért érdemes olyan mozgást végezni, amely az energiarendszert is karban tartja, ilyen pl. a jóga, a csikung, vagy a tajcsi.

 

Kiss Eszter, Kiss-Nemes Veronika sport szakpszichológus

 

Tabukról tabuk nélkül – ajánló

Magyar dokumentumfilm sorozat, 55 perc, 2016, 2019

Egy remek dokumentumfilm sorozatot szeretnék ajánlani, melyben olyan fontos, de tabusított témákat jár körül Thuróczy Szabolcs és a Spektrum csapata, melyekről nem szeretnénk tudni, melyektől feszélyezve érezzük magunkat, ugyanakkor mindannyiunk környezetében, vagy életében jelen vannak. Az interjúalanyok bátor érintettek, akik nyíltan beszélnek életük nehézségeiről, traumáiról, segítenek megérteni mi zajlott/zajlik bennük, milyen érzéseik, gondolataik vannak. A sorozat óriási hiányt pótol, ledönti a tabukat; közbeszéd, családi beszélgetés témájává teszi mindazt, amiről eddig sokan nem mertek, nem tudtak beszélgetni. Pedig a beszélgetéseknek óriási feszültségoldó szerepe van, segít minket a feldolgozásban: akár családtagokkal, akár barátokkal beszéljük át életünk jelentős kérdéseit, akár pszichológus szakember támogatásával dolgozzuk fel a történteket. Talán innentől mindez könnyebben fog menni, nekünk, magyaroknak.

tv_tabukroltabuknelkul

Az első évad tartalma:

  • A halál
  • A gyász
  • Titkok és bűnök
  • Függőségek
  • Szexuális identitás, vágyak
  • Atipikus családok

A második évad jelenleg fut péntekenként 22 órától a Spektrumon. A műsort követően egy fél órás beszélgetésben érintettek és szakemberek beszélgetnek az adott témáról a „Tabukról tabuk nélkül- Beszéljük meg” című műsorban Radnai Péter vezetésével.

  • 2 év múlva (visszaemlékező epizód)
  • Bűnösök és vezeklők
  • Fogyatékosság
  • Mentális betegségek
  • Meddőség
  • Zaklatás
  • Öngyilkosság

Filmajánló – Over the limit

overthelimit

Túl minden határon, lengyel-német-finn dokumentumfilm, 74 perc, 2017

  • Rendező: Marta Prus

A filmből megismerhetjük az olimpiai felkészülés rejtelmeit Oroszországban, a ritmikus gimnasztika világában. A felkészülés finishét követi végig a dokumentumfilmes csapat. Margarita Mamun esélyesként indul minden kvalifikációs versenyen, elérhető közelségbe kerül számára az olimpiai bajnoki cím – már csak végig kéne csinálni a lehető legkevesebb hibával az utolsó év versenyeit. Az orosz élmezőnyben komoly felkészülés zajlik, így a kiválasztott első kettő között lenni nem könnyű diadalmenet, hanem fáradtsággal, lemondással, sérülésekkel, szenvedéssel teli kemény edzésmunka, melynek a végén eldől, hogy a két kiváló ritmikus gimnasztikás közül kinek sikerül elhoznia az olimpiai aranyat. A háttérben időnként szívtelen, együttérzést nélkülöző edzői hozzáállással találkozhatunk, mely sokszor sírásig keseríti meg a sportoló felkészülését. Többször elhangzik, hogy országukért teszik mindezt és örülniük kéne a lehetőségnek, ugyanakkor a háttérben nehéz emberi érzéseket is láthatunk mindemellett.

Sportpszichológusként nagyon nehéz, kihívásokkal teli munka egy olyan sportoló felkészítésének a támogatása, ahol már lelki bántalmazásnak tekinthető az edzői kommunikáció, hozzáállás. Hogy a címek, díjak érdekében megéri-e, azt mindenki döntse el maga. Dönthet úgy egy sportoló, hogy igen, összeszorítja a fogát és végigcsinálja, és dönthet úgy is, hogy elege van, kiszáll. A lelki munka megspórolhatatlan, fel kell dolgozni a megpróbáltatásokat, hogy akár a sportkarrierben, akár a magánéletben egészséges lélekkel tudjon továbblépni az egyén.

FEM3Café szakértés – Szülői kiégés

2019.10.21-én beszélgettünk Laky Zsuzsival, Sthol Lucával, Ódor Kristóffal a szülői kiégésről.

Az interjú az alábbi linken tekinthető meg:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/42464_letezik-a-szuloi-kieges-laky-zsu.html

kiss.nemes.veronika.pszichologus.fem3

A kiégés fontos téma, ami minden életterületünket, szerepünket érintheti. Ha pozitív visszajelzések hiányában, nagy energiákkal, hosszú távon teszünk egy ügy érdekében (munka, sport, gyereknevelés, párkapcsolat), akkor előbb-utóbb el fogunk jutni a kifáradást állapotába. Ilyenkor már esik a teljesítményünk, kevesebb energiánk van, szórtabb a figyelmünk, nem érzünk már annyi kedvet az adott tevékenységhez.  Súlyos esetben létrejön a teljes kimerülés, ami a hangulat jelentős megváltozásával, akár rendszeres pszichoszomatikus tünetekkel (alvászavar, gyomorfájás, fejfájás), depresszióval jár. Ekkor már nehezebb a folyamat megfordítása egyedül, de korán sem lehetetlen, érdemes belefogni, szakembert bevonva közösen gondolkodni, hogyan lehet ezt legközelebb elkerülni.  Megtalálhatóak az egyéni okok (túlzott külső-belső elvárásoknak való megfelelés), vagy a családi működés kiégést elősegítő mozzanatai (pl.: párkapcsolati probléma; segítség hiánya; fontosabb életciklus váltások, melyek kihívásként újabb alkalmazkodást követelnek a családtagoktól). Pszichológussal közösen dolgozva kialakítható az egyéni problémamegoldó, feszültségkezelő terv, mely a gyakorlatba építve megelőzheti a kiégés kiújulását.

Szülőként nagyon nehéz, hogy nincs időkorlátja a gyereknevelésnek, ez egy 0-24 órás ügyelet, sok alkalmazkodást kívánó helyzettel. Érdemes a szülőknek odafigyelniük saját feszültségeik levezetésére, a rendszeres feltöltődésre (ami lehet sport, olvasás, bármilyen hobbi, barátokkal való találkozás stb.).  A mai teljesítményt jutalmazó társadalom nehezen fogadja, hogy a szülő is ember, és elfárad, időnként töltődésre van szüksége, ettől viszont nem lesz rossz szülővé.  Ráadásul példát is mutathatunk gyermekünknek azzal, ha mi is odafigyelünk a lelki egészségünkre, megállunk pihenni, ha arra van igényünk. Így ezt a hozzáállást ő is el fogja sajátítani tőlünk.

Remek megelőző program a Sulinyugi program, melynek én is aktív önkéntese vagyok. Gyerekeknek visszük el az alap kiégést megelőző, stresszkezelő technikákat az iskolákba. (www.sulinyugi.hu)

Sportpszichológusi munkám során több utánpótlás korú sportoló jelezte már nekem vissza, hogy a stresszkezelő technikák nagyon elnyerték tetszésüket: „jujj, de jól működött, amit megbeszéltünk… olyan jó lenne, ha ezt mindenki megtanulhatná… Tudom, hogy ez akkor is  hasznos lesz számomra, ha már nem versenyzek, de vizsgázom, vagy dolgozom majd…”.

 

Huawei – Szakértés

2019 szeptemberében Ott Anna vezetésével beszélgettünk a Société Budapestben a  természetességről Trokán Nóra portréfotói kapcsán,melyek Huawei telefonokkal készültek mindenféle filter nélkül, és az öregedés szépségét mutatják meg, valamint az önelfogadást segítetik elő . Nóra megosztotta a fotózás kapcsán szerzett élményeit. Érdekes kutatás is készült a témában, melynek adatait Trubek Zsuzsa a Huawei PR managere ismertette,  valamint elmondta tapasztalatait Kanya Dávid,aki modellként működött közre, én pedig csempésztem egy kis pszichológiát az eredmények értelmezéséhez.

huawei.kiallitas. kissnemesveronika.pszichologus.huawei.kampany

Be Smart Klub előadások

besmart.kissnemesveronika.pszichologus

 

 

 

 

 

A  BeSmart Klub szervezésében az elmúlt két évben az alábbi előadásokat hallhattátok tőlem:

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus

  • Társfüggőség-Kapcsolatkerülés (FIGYELEM 2019. 11.11. Székesfehérváron)
  • Az önismeret, önbecsülés szerepe párkapcsolatainkban (2019.11.24. Változás Napja Lurdy)
  • A párkapcsolatok fejlődési szakaszai (2019.12.16. Szeged)
  • Megcsalás pszichológiája
  • Célkitűzés hatékonyan

VOLTplakat.pszichologus.kiss.nemes.veronikaBe Smart Klub honlapját,  előadásaikat itt nézhetitek meg: www.besmartklub.hu, vagy Facebook oldalukon

Fem3Café szakértés – Gyerekek közötti konfliktusok

A gyerekek temperamentuma, személyisége, illetve családjaikban gyakorolt konfliktuskezelő szokásai is különbözőek. Az óvodában, iskolában adott intézményi szokások mentén  kezelik a nézeteltéréseket a pedagógusok. Mindig tartsuk észben, hogy felnőttként mi szolgáltatjuk a konfliktuskezelő modelleket a gyerekek számára. Első körben érdemes átgondolnunk, hogy inkább konfliktuskerülés, vagy agresszív konfliktusmegoldás jellemez-e minket. Egyik „kezelési mód” sem ideális, hiszen negatív érzéseket kelt egyik vagy mindkét félben, ritkán érzi a konfliktus minden résztvevője elégedettnek magát. Ha mindig elkerüljük a konfliktusokat, szőnyeg alá söpörjük a fontos témákat, elhessegetjük az indulatokat, akkor a feszültségek bennünk nőnek folyamatosan, könnyen elképzelhető, hogy testi betegségek formájában, vagy időnkénti kifakadásban lesz részünk. Ha erőszakosan erőltetjük rá a másikra saját akaratunkat, akkor jó eséllyel bár megvalósul, amit szeretnénk, a másikban jelentős ellenérzések gyűlnek irányunkban, a kapcsolat mindenképpen kárát látja. Belülről nem kellemes másokat elnyomni, lenyomni.

Konfliktus elrendezésében kérhetünk segítséget a csoportvezető óvónőtől, osztályfőnöktől, jelezhetjük a másik gyermek szülőjének is észrevételünket. Bevonhatjuk az óvoda- vagy iskolapszichológust. Már több alapítványi támogatású prevenciós programot is kérhetünk a gyerekek számára. Csoport, osztályfoglalkozások keretében közösségépítéssel, konfliktuskezelési technikákkal segíthetjük a közösség életét. Ha ezek a lépések nem vezetnek eredményre, kérhetjük a vezetés támogatását, hátha túlmutat a probléma az intézményben megoldható dolgok keretén (pl.: egyéni terápia szükséges a gyerek(ek)nek).

Fontos megkülönböztetnünk a konfliktusokat a bántalmazás jelenségétől. Ha konfliktusról beszélünk, ott cserélődnek az egyenrangú  felek, változik a sértett és a megsértő személye. A konfliktus témája változik, feloldási módja is változik, a megoldást nem kíséri hosszú távú rossz érzés. Maga a konfliktus nem szándékosan alakul ki. Bántalmazás esetén állandósul a bántalmazó és az áldozat szerepe. A téma változhat, de a bántalmazás célja egyértelműen az áldozat piszkálása, bántása, számára rossz érzések okozása. Ezáltal hatalmi különbség jön létre, a bántalmazó maga alá rendeli az áldozatot. Akár áldozat, akár bántalmazó szerepbe kerül gyermekünk, ismerjük fel a jelenséget és kérjünk számára pszichológusi segítséget. Önmagában az intézményváltás nem oldja meg ezt a problémát, nagyon gyakran hasonló helyzetben találhatja magát áldozat, illetve bántalmazó szerepbe csúszott gyermekünk. Kérjünk bátra szakmai segítséget gyerekpszichológustól!

FEM3Café szakértés – Magányos karácsony?

2018. december 21-én a Fem3Cafén Stohl Lucával és Kadlecsek Krisztiánnal az egyedül töltött karácsonyról beszélgettünk, ami nem feltétlen egyenlő a magányos karácsonnyal, részletek az alábbi 2 linken:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/37928_nem-mindegy-hogy-egyedul-vagy-maganyosan-karacsonyozunk.html?fbclid=IwAR14scwFdTQpPvcBps8sCLurXQbnd101ngOG574sMjd-uh9N58iDBqCHz8E

Praktikus tanácsok a szakértői telefonok után:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/37932_az-egesz-eves-odafigyeles-a-legjobb-modszer-a-maganyossag-ellen.html?fbclid=IwAR0ktGYejz1v1PFRnL3z_gKENW9DYwaZUpymXhCPHyg7Jk-bGRCq_CWXa98

KissNemesVeronikaPszichologus

M2Petőfi – Én vagyok itt, Hogyan tudjuk az ülés káros hatásait kikerülni, ellensúlyozni?

2018. 11. 30-án az M2Petőfi tévé Én vagyok itt című műsorában az ülő munkavégzés hatásairól, azok kiküszöböléséről beszélgettünk.

A 11.30-ai műsor ezen a linken érhető el,  az interjú 17 perctől következik Szujó Zoltán műsorvezető tippjeivel, majd én beszélgetek Galán Angéla műsorvezetővel

https://www.mediaklikk.hu/video/en-vagyok-itt-2018-11-30-i-adas/#

Kiss.Nemes.Veronika.Sportpszichologus.M2Petofi

FEM3Café – Milyen sportágat válasszon a gyerek?

2018. 09. 04-én a FEM3Café-ban beszélgettünk Kovács Robi színésszel, Várkonyi Andrea és Kadlecsek Krisztián  műsorvezetőkkel:

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus.

 

 

 

 

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/35593_kovacs-robi-ezek-alapjan-valaszt-sportagat-gyermekenek.html?fbclid=IwAR1EPBvC-dBV5B88adW4vKuC6sCC9fqfONYv39yp9t40HzXqgy5_uemB_RQ

 

A szakértői telefonok visszajelzése:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/35605_mi-a-teendo-ha-faradt-a-gyerek-erdemes-eroltetni-a-sportolast.html?fbclid=IwAR2C7_JaMEcTk2_LyrZXZsTvz9KEGhlkQiYPXTVV5zTVk-VSAiJVG4_xI_0

Y-generáció, kiégés – Fem3Café interjú

2018. júliusában a FEM3Café című műsorban az Y-generáció problémáiról, kiemelten a kiégésről, párkapcsolatokról beszélgettünk. Az interjú az alábbi linken tekinthető meg:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/34742_a-huszonevesek-is-kieghetnek.html?fbclid=IwAR0puZ0bjt3WONWi4tSvh2gNZUvEIlpDmdEaVCUjeNZDcl24gNR2pPNZ4UI

A szakértői telefonok utáni beszélgetés ezek a linken található:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/34748_nehezen-talalsz-part-ezen-valtoztass.html?fbclid=IwAR2BenaRR7nMew-mtB7GP9Kh3YaWU88gMecYQugBridNjNjf-GDUSqX3jlc

kiss.nemes.veronika.pszichologus

Sorozatajánló – Rólunk szól

Egy érzelmileg nagyon megmozgató sorozatot szeretnék ajánlani, ami az emberi kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt és szenzációs érzelmi intelligenciafejlesztő hatással van a nézőre.  Egy háromgyerekes szülőpár életébe tekinthetünk bele különböző életszakaszokban, krízisekben. Az izgalmas forgatókönyvnek hála gyerekeik életének fontos pillanatait is megismerhetjük. A múltbeli és jelenlegi események rejtelmesen, lebilincselően kapcsolódnak egymáshoz, megmutatva mi hogyan hathat egy ember életére, személyiségére.  Szembesülhetünk mindenféle nehézséggel, amikkel egy ember, pár, család, szembesülhet élete során.  Érzéseikről rendkívül érzékletesen beszélnek a szereplők egymásnak, ezáltal tanítva mindezt az érzelmi kommunikációt a nézőknek is. Érdemes eltanulni tőlük egy-egy mondatot, figyelni, ahogyan a másik megbántása nélkül ki tudják fejezni indulataikat, fájdalmaikat, szomorúságukat. Eddig 2 évad készült el a sorozatból, szeptemberben lesz az amerikai premiere a 3. évadnak. Óriási rajongás övezi a sorozatot, hiszen korszakalkotóan eltért sok mindenben a mai sorozatoktól. Színvonalas időtöltést kínál, számomra nehéz lenne spoilerek nélkül többet írni erről a sorozatról. Zsebkendőket elő, kezdjétek el nézni!

thisisus

További kritikák a Rólunk szól című sorozatról:

https://24.hu/kultura/2017/02/06/vegre-egy-sorozat-ami-nem-tolja-fullba-a-kretent/

https://www.filmtekercs.hu/teve/sorozat-terapias-celra-rolunk-szol

 

 

Rólunk szól  /This Is Us/ amerikai drámasorozat, 45 perc, 2016

Imdb: 8,8

Szereplők

Jack Pearson – Milo Ventimiglia

Rebecca Pearson – Mandy Moore

Randall Pearson – Sterling K. Brown

Kevin Pearson – Justin Hartley

Kate Pearson – Chrissy Metz

Toby Damon – Chris Sullivan

Alkotók

FEM3Café – Gyerekek sportolása és a kitartás, interjú

2018. 06. 13-án Várkonyi Andreával, Gömöri András Mátéval és Kiss Gergellyel beszélgettünk a Fem3Caféban arról, hogyan lehet a gyerekek kitartását növelni, mire érdemes odafigyelni, hogy a sport szeretetük kitartson egy életen át.

fem3.cafe.sportpszichologus.kiss.nemes.veronika

Az alábbi interjú a linkre kattintva nézhető meg:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/34246_kiss-gergely-elarulta-hogyan-vegyuk-ra-a-gyereket-a-sportolasra.html

FEM3Café – interjú, szakértés, 2018. 05. 22. önsajnálat

Időnként könnyű az önsajnálat csapdájába esni. Kiss-Nemes Veronika pszichológus szerint az esetek többségében nem ennyire rossz és negatív a világ, csak torzult az észlelés, viszont léteznek megoldások, amelyek segítenek kijönni a negatív spirálból.

Kiss.Nemes.Veronika.sportpszichologus.FEM3Cafe

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/33748_hajlamos-vagy-az-onsajnalatra-van-megoldas.html

Kiss-Nemes Veronika pszichológus válaszolt a telefonálók kérdéseire a depresszió és az önsajnálat témakörében, és arra is kitért, hogy mi történik akkor, ha elfáradt a család az önsajnáló hallgatásában.

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/33760_orokolheto-az-onsajnalat.html

Sulinyugi – Sportnyugi

Sulinyugi stresszkezelő prevenciós program – gyerekeknek, kamaszoknak, sportolóknak

Egy különleges lehetőségről szeretnék írni. Januártól Sulinyugi tréner lettem a Lélekkel az Egészségért Alapítvány támogatásával. Az Alapítvány munkája során a kiégés megelőzésére, kezelésére szakosodott (http://www.lelekkel.hu/), melynek egyik fontos lépcsője a megelőzés, melynek ideális terepe az iskola. Az iskolai stressz kezelésének tanítása mind a pedagógusok, mind a gyermekek esetében kiemelten fontos, hiszen a gyerekeknek az iskola az első munkahelyük (http://sulinyugi.hu/). A hosszan tartó, krónikus stressz szorongássá válik, csökkenti a mindennapi munka és a tanulás hatékonyságát, rontja az általános kedélyállapotot, előidézi a kiégést. Mindez elkerülhető lenne!

A Sulinyugi óra keretén belül a gyerekek megtanulják azonosítani a stressz jeleit (hiszen sokszor azt se tudják, hogy éppen stresszelnek), hallanak a rájuk gyakorolt hatásairól, majd a kezelési módokról tanulhatnak játékos, gyermekbarát, interaktív formában, eszközökkel! Mivel a szakmai hátteréről az Alapítvány és a Sulinyugi honlap is részletesen ír, ezért én az egyéni megélésekre fókuszálnék. Több osztályban, évfolyamon tarthattam az Alapítvány képzése, támogatása alapján Sulinyugi órát. Minden óráról feltöltődve, mosolyogva jöttem ki! Újra és újra megtapasztaltam, hogy a gyerekek mennyire érdeklődőek a stresszkezelés témája iránt, mennyire különböző fokú a tudásuk egy-egy osztályon belül, mennyire élvezik az egyes stresszkezelő gyakorlatokat. Elképesztő lelkesedéssel próbálták ki az egyes módszereket, mosolyogva, vidáman mennek ki az óráról, érdeklődnek mikor lesz a következő alkalom. Elégedettséggel tölt el, amikor látom, hogy rájönnek: csökkenthetik a stressz mértékét akár az iskolában dolgozat előtt, akár otthon is, sőt bárhol! Megtapasztalhatják, hogy képesek kontrollálni feszültségeiket. Nagy örömmel hallgattam a pedagógusok visszajelzéseit a program tartalmának fontosságáról, amely nagy űrt hivatott betölteni, hiszen nincs stresszkezelő tanóra az iskolákban, a gyerekekkel való mindennapi munka során sokszor megfigyelik, hogy szoronganak a diákok és nem tudnak szorongásaikkal mit kezdeni, tanárként nehéz segíteniük ebben. A program egyes elemei beilleszthetőek az osztály mindennapi életébe, így tanárként tudnak segíteni a gyerekeknek megnyugodni. A szülők részletes tájékoztató anyag alapján az otthoni stressz kezelésében kapnak tanácsokat, ötleteket.

Sportolókkal folytatott munkám során azt tapasztaltam, hogy a sportolók többségének gondja van a versenyhelyzet okozta stressz kezelésével. Sokan szenvednek attól, hogy képességeik alatt teljesítenek miatta. Az utánpótlás nevelés egyik kiemelkedő területe a hatékony stresszkezelés megtanítása! Ehhez kínál választékos módszertant a Sulinyugi óra, melyet sport egyesületek esetén talán szerencsésebb Sportnyugi órának hívni. A gyerekek mellett a szülők, edzők is bővíthetik ismereteiket a témában, hogy gyermekeik stresszkezelését megfelelően tudják támogatni, amikor arra szükség van.

Korlátozott számban lehetőség van Alapítványi támogatással térítésmentes Sulinyug órát igényelni iskoláknak, sportegyesületeknek. Soronkívüliséget térítés ellenében tudunk biztosítani.

Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus

Kiss-Nemes Veronika
sportpszichológus

http://sulinyugi.hu/

Sulinyugi_logo

Az Alapítvány munkáját az alábbi módokon segítheti:

http://sulinyugi.hu/hogyan-segithet

Előadás 2018.03.19. Be Smart Klub

kiss.nemes.veronika.besmart

•● A BE SMART KLUB BEMUTATJA: CÉLKITŰZÉS HATÉKONYAN, AVAGY HOGYAN ÉRD EL A CÉLJAIDAT? ●•

„Célozd meg a Holdat! Még ha elhibázod is, a csillagok közt landolsz.” /Les Brown, író/

A legtöbb embernek vannak víziói arról mit szeretnének elérni az életben, hol szeretnének tartani 1-5-10 év múlva; legyen szó a személyes fejlődésről, karrierről, vagy egzisztenciáról. A fejlődés, a személyes és szakmai sikerek egyik kulcsa a megfelelő célkitűzés. Ha megnézzük a sikeres emberek közös jellemzőit, üzletembereket, sportolókat, vagy művészeket, mindegyikükre igaz, hogy időről-időre különféle teljesítendő célokat tűznek ki maguk elé, és mindent megtesznek azért, hogy elérjék ezeket.

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Bár meglepő lehet, de nem minden célunk van a segítségünkre, nem mindegyikkel tudjuk kihozni magunkból a maximumot! Sőt, vannak célok, melyek elveszik motivációnkat, kedvünket szegik, eltérítenek a kinézett útról! Az előadás során hallhatunk arról, mik a leggyakrabban elkövetett hibák, amik hátráltatnak céljaink elérésében, és megtudhatjuk, hogyan küszöbölhetjük ki ezeket.

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Előadónk, Kiss-Nemes Veronika sport szakpszihológus (www.pszichologus.me) előadásában többek között az alábbi kérdésekre keressük a válaszokat:

💡Miért fontos céljaink meghatározása?
💡Hogyan tűzzünk ki helyes célokat?
💡Hogyan érhetjük el, amit szeretnénk?
💡Hogyan tudják a céljaink leginkább támogatni határaink feszegetését?
💡Milyen a jó célállítás, hogyan segíti elő a teljesítményt (nem csak sportolóknál)?

Ha szeretnéd átgondolni, pontosítani céljaidat, vagy csak inspirálódnál, ott a helyed az előadáson!

•● BELÉPŐ ●•
Elővételben online: 1 690 Ft
Helyszínen a szabad helyek függvényében: 2 000 Ft

•● JEGYVÁSÁRLÁS ●•
https://tixa.hu/Celkituzes-hatekonyan–avagy-hogyan-erd-el-a-celjaidat-
⏱ Időpont: 2018. március 19. 18:15-19:45
📌 Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont
🎯 Cím: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A rendezvényre nincs regisztráció, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik! A rendezvényen videó- és fényképfelvétel készülhet.

🌳🌲 Elkötelezettek vagyunk a környezetünk védelméért, ezért a jegyeket nem szükséges kinyomtatni, elég telefonon bemutatni őket.

Be Smart Klub és kitárul a világ!

RTL Klub, Fókusz riport – 168 nőt zaklatott a sportorvos (USA, tornászválogatott)

  1. 01. 26-án a Fókusz című műsor foglalkozott az amerikai Tornász Szövetség sportorvosa körül kirobbant botránnyal, bírósági ítélettel, melyben 168 gyerek, kamasz fiatal szexuális bántalmazásáért ítélték életfogytiglanra az orvost.

http://rtl.hu/rtlklub/fokusz/168-not-zaklathatott-az-orvos

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus

Fiatalkorú sportolók esetén a sportszakemberek (edzők, masszőrök, orvosok) tekintélyszemélyek a gyerekek életében, hatalmi pozícióban vannak, így mivel a gyerekek betartják az általuk adott utasításokat, könnyebben előfordulhatnak visszaélések. A gyerekek tájékozatlanságuk miatt hihetik, hogy adott cselekedet elviselése az edzésmunka kötelező része, hiszen hozzájuk közeli, bizalmas ember nem akarna rosszat nekik! Ez rendkívül veszélyes, rossz érzéseikkel, félelmeikkel egyedül maradnak a gyerekek. Akár hosszabb időszakon át csendben tűrnek, mert nem tudják, hogy valójában nem kötelesek elviselni, ami velük történik.

Ha a sportszakember fiatal felnőtt, kamasz sportoló esetén azzal védekezik, hogy mindezt a sportoló is akarta, kérte stb., fontos tudunk, hogy tekintélypozíciója miatt nincs, nem lehet igaza!!! Bár adott sportágak edzés és verseny ruházata, a hibajavítási technikák alkalmat adhatnak a félreértésekre, a felnőtt sportszakembernek kell észnél lenni, önuralmat gyakorolni és betartani a megfelelő határokat. Fiatalkorút, gyereket sosem vádolhatunk azzal, hogy ő bármire bátorította volna az elkövetőt, visszaélések áldozatairól beszélhetünk! Ha szóban beleegyezik a fiatal bármilyen szexuális együttlétbe, a hatalmi különbség miatt akkor is visszaélésről beszélünk! Ezekben az esetekben abúzus, bántalmazás történik, amit a tekintélypozícióból adódó hatalmi helyzet könnyebben lehetővé tehet! Ha gyermeke bántalmazásra panaszkodik, tegye meg a szükséges lépéseket. Jelezze a problémát az illető sportszakembernek, ha nem sikerül tisztázni a kérdést, akkor a sport klub vezetésének, gyermekvédelem szakembereinek, válasszon másik egyesületet!

A megelőzés rendkívül fontos, ez bizony a felnőttek felelőssége! Ehhez összeszedtem több támpontot is szülők és gyerekekkel foglalkozó edzők, pedagógusok számára:

  • fehérnemű szabály megtanítása a gyerekeknek
    • a fehérneművel takart terület alá engedély nélkül senki nem nyúlhat, ha valaki így tesz, akkor a gyermek szóljon a szülőnek
    • Mi a különbség a jó és a rossz érintés, a jó és a rossz titok között?! Ehhez remek animációs film is rendelkezésére áll már a szülőknek, mely az alábbi linken elérhető
    • http://www.csagyi.hu/hirek/item/1023-a-fehernemu-szabaly-tanitsuk-meg-a-gyerekeknek-hogyan-vedhetik-meg-magukat-a-szexualis-visszaelesektol
  • a megfelelő felvilágosítással segíthetünk a gyerekeknek megfelelő szókészlet kialakításában, hogy segítséget tudjanak kérni, tudják mely érintés, mely cselekedet nem oké számukra, akkor sem, ha fontos felnőtt kéri, vagy felszólítja rá, esetleg fenyegeti következményekkel
  • szeretném kiemelni a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkáját, akik egy remek weboldalt, és hozzá kapcsolódó telefonos applikációt fejlesztettek szexuális edukáció céljával:
    • https://yelon.hu/
    • életkoronként eltérő, hogyan beszélgethet szülő a gyerekével a szexualitásról, remek tanácsokkal szolgálnak szülők számára az oldalon, hogy mik ezek a különbségek
    • gyerekeknek és fiataloknak folyamatosan bővülő tartalommal kínálnak hiteles, szakmailag színvonalas, életkornak megfelelő információkat „tested, lelked, szexed” jelszóval, hogy a gyerekek ne maradjanak egyedül a nem tudás, tájékozatlanság veszélyeivel
  • Figyeljünk oda a tünetekre! Ha elbizonytalanodunk, kérjük szakemberek segítségét! Ha gyermekünk panaszkodik, vegyük komolyan, ne bagatellizáljuk el! Az életkoronként eltérő tünetekről az alábbi cikkben olvashatunk: http://o https://femina.hu/gyerek/szexualis-zaklatas-jelei/

RTL Klub Fókusz – szakértői hozzászólás, Sportkarrier lezárása blogbejegyzés

2018. 01. 18-án az RTL Klub Fókusz című műsora egyik riportjában azzal foglalkozott „Miért buknak el az életben az egykor sikeres sportolók?”  A műsorban rövid telefonos hozzászólással a kudarckezelésről, szorongáskezelésről beszéltem. A téma nagyon megihletett, így írtam egy blogbejegyzést a sportkarrier lezárásának típusairól:

Hogyan és miért is ér véget egy-egy sportoló pályafutása? Miért dönt az abbahagyás mellet?

Két típusú befejezést tapasztalok munkám során.

Az egyik a megtervezett visszavonulás (például utolsó kitűzött versennyel, megtervezett felkészüléssel). Ilyenkor a legtöbb sportoló célja utoljára kihozni magából a maximumot, csúcsteljesítményt nyújtani és elégedetten visszavonulni, vagy lezárni egy hosszabb kudarcokkal terhelt időszakot. Ebben az esetben általában egy előkészítő munka zajlik. A sportoló felkészül a civil életre, pályát választ, tanulmányait előtérbe helyezi. Van, aki a sport közelében sportszakemberként, klubvezetőként, edzőként, versenybíróként, masszőrként, sportmenedzserként stb. tevékenykedik tovább, ami megélhetést is jelent számára. Van, aki sporttól független pályát választ B tervként, így más vonalon kezd el dolgozni. Bár ez a befejezési mód is veszteségélménnyel jár, hiszen lezárul egy fontos korszak az egyén életében, ugyanakkor ezt az érzelmi terhet megkönnyíti, hogy megnyílik egy új fejezet, új célokkal, kihívásokkal. Gyerekek esetében kevésbé nagy a váltás, mert a tervezett abbahagyásnál, a gyerek sportoló sokszor kudarcok után hagyja abba a sportot és másik sportágba kezd, vagy sporton kívüli szabadidős elfoglaltságot keres magának, esetleg általános iskola, vagy középiskolás tanulmányaira koncentrál. Ritkább a kényszerszerű abbahagyás gyerekeknél, amikor nincs más választás. Felnőtt hivatásos sportolókat viselheti meg a legjobban a karrierjük lezárása, ám ha ezt megtervezik, könnyíthetnek az új fejezet elindításán.

rtlklub.fokusz

A másik verzió, amikor hirtelen merül fel az abbahagyás gondolata, vagy egyszer csak megszületik a döntés egy hosszabb-rövidebb kudarcosabb időszak után, de nincs előkészítő munka, nincs B terv. Ez történhet úgy, hogy elmegy a sportoló motivációja, így egyre negatívabb élmények, egyre rosszabb eredmények érik, míg végül a befejezés mellett dönt. Ilyenkor egy ideje már nincs kedve edzeni, érdektelenné válik. Meg is tudja fogalmazni, hogy már nem leli örömét a felkészülésben, versenyzésben, egyszerűen nincs ereje újra nekifutni. Ilyenkor a legnagyobb nehézség a hirtelen abbahagyás kezelése B tervek nélkül. Hirtelen sok szabadidő, energia szabadul fel, aminek elvezetésére meg kell találnia az utat a sportolónak. A sportága, versenykarrierje elengedésében sokat számít a társas támasz, családtagok, barátok támogatása. A legnehezebb karrierzárás, amikor a sport abbahagyása kényszerdöntés és nem belső elhatározás. Ez leggyakrabban a sporttal összeférhetetlen sérülés, betegség, valamilyen élethelyzetbeli változás, vagy sportszerződés felbontása esetén valósul meg. Ilyenkor kontrollvesztést éreznek a sportolók „nem én akartam, nem rajtam múlt, miért velem történik ez?”. Gyakori, hogy kudarcélményként élik meg ezt a sportolók, úgy érzik, nem teljesedhetett ki a pályájuk. Ez esetben a legnehezebb a talpra állás, az új élet elkezdése. Ha úgy érzi, elakadt az újratervezésben, huzamosabb ideje nem tud túllépni a nehéz érzéseken, érdemes sportpszichológus segítségét kérni.

 

http://rtl.hu/rtlklub/fokusz/miert-buknak-el-az-eletben-az-egykos-sikeres-sportolok

Diéta&fitness – Kiss Eszter cikke, szakértés

Sportolók és elvárások, Kiss Eszter cikkének szakértője voltam a Diéta&fitness magazin 2017. decemberi számban.

Most épp egy finom zöld tea mellett olvasom a lapot egy hideg téli délutánon.

Sportpszichologus.dietaesfitness

 

Az elvárás szó hallatán általában „nem szeretem”követelmények réme sejlik fel bennünk, pedig egy elvárás lehet előre vivő, fejlődésre ösztönző is. Vannak olyan életterületek, ahol a jó eredmények elérése érdekében kifejezetten szükség van pozitív elvárásokra, ilyen pl. a sport.

A kimagasló sportteljesítmények mögött mindig találunk célorientált, inspiráló elvárásokat. Mindegy, hogy az edzőtől, gyermek esetén a szülőtől, vagy magától a sportolótól jönnek az efféle elvárások, mindenképpen pozitívan, motiválóan hatnak és a fejlődést szolgálják.

Nem feltétlenül kell, hogy az elvárások szóban elhangozzanak, a célok megvalósítására irányuló pozitív gondolatok ugyanis megteremtik az áhított valóságot. Mint ahogyan azt az un. Pygmalion effektus esetében tapasztalták a kutatók egy híres iskolai kísérlet során. A tanárok bizonyos tanulóktól elvárták, hogy a tanév végére javuljanak az osztályzataik, és bár ezt szóban nem adták a diákok tudtára, a testbeszédükben – pl. gyakori szemkontaktus, mosoly -, a gyerekekhez való hozzáállásukban mindez tükröződött. A kísérlet végén a szakemberek azt látták, hogy a pozitív jóslatok beteljesítették önmagukat. A sportolóknál is működhet ez. Ha egy edzőnek pozitív elvárásai vannak a sportoló irányában, akkor ő is úgy lehet vele, mint a tanárok: többször javítja, dicséri a tanítványát, gyakrabban keresi vele a kapcsolatot. A sportoló pedig a belé vetett bizalmat érezve nagy valószínűséggel jól teljesít.

 

Káros követelmények

Vannak azonban negatív, romboló hatású elvárások is, amelyek a testi sérülésen túl lelki problémákat is okozhatnak. Amikor például olyan szintű teljesítményt várnak el a sportolótól, amire nem képes, akkor a sikerélmény hiánya, a folyamatos kudarc állandó rosszkedvet, szorongást eredményezhet.

A sportolónak saját magával szemben is lehetnek negatív elvárásai, melyek elmehetnek akár a kényszerességig is – Ilyenkor már nem azért megy az illető edzeni, mert pozitív elvárásai vannak a testedzéssel kapcsolatban és örömet jelent számára a mozgás, hanem mert elvonási tünetek jelentkeznek nála, ha nem edzhet – sorolja a kényszeres, mániákus testedzés jellemzőit Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus. – A sportmániás ember nem addig edz, ameddig jólesik neki, hanem annál sokkal tovább. Minden szabadidejét az edzőteremben tölti, ennek hatására beszűkül a szociális élete, családi konfliktusokkal kell számolnia, ráadásul a testi sérülés veszélye is fenyegeti.

 

Felnőttként saját elvárásokkal

Milyen elvárásoknak akar egy sportoló megfelelni? Gyerekkorban főleg a szülők elképzelései a mérvadók, hiszen a kicsik számára az a legfontosabb, hogy anya és apa boldog legyen. Tinédzser korban viszont mindegy, hogy mit mondanak a szülők, amit az edző elvár, az lesz az irányadó. Felnőttkorba érvén, az előző fejlődési szinteket meghaladván, jó, ha már a saját elvárásaikat akarják teljesíteni a sportolók. A sportpszichológus úgy látja, hogy eddig a fejlődési szintig nem mindegyikük jut el. A mindennapi életben is meg lehet ezt figyelni: van, aki felnőttként még mindig a szülei elvárásai szerint él, nem a saját értékrendje, céljai vezérlik.

A harmadik fejlődési fokozatban is fontos az edző véleménye, csak már kevésbé. Mivel itt érettebb személyiségről van szó, a sportoló saját céljai sokkal részletesebbek vagy más jellegűek lehetnek, mint amit, az edző elképzel. Például hiába akarja az edző, hogy még versenyezzen vagy menjen edzői pályára, a sportoló úgy dönt, hogy abbahagyja a versenyzést és jogásznak tanul.

 

Amikor a bizonyítás a hajtóerő

Előfordul, hogy a sportban nem pusztán a mozgás, a sportsikerek öröme a hajtóerő, hanem az elvárások mögött lappangó bizonyítási vágy. A gyerekek többsége azért sportol, mert szereti azt a mozgásformát, amit választott magának. Ám, ha a szülők elvárják, hogy pl. teniszezzen a gyerek, akkor is, ha dzsúdózni akar, és nem magától megy edzésre, akkor nagy valószínűséggel a szülők bizonyítási vágya húzódik meg a háttérben. – Vannak olyan szülők, akik korábban, sportolóként valamiért nem jutottak el addig a szintig, ameddig szerettek volna, és most a gyermeküket nagyon ügyesnek látja az edző ugyanabban vagy más sportban. Ez veszélyes terep – hangsúlyozza Kiss-Nemes Veronika. – Feltehetjük a kérdést: ilyenkor meddig tart a gyerek szükséglete és hol kezdődik a szülői elvárás?

Akad példa arra is, hogy a gyerek akarja mindenáron bebizonyítani azt, hogy ügyes és jól tud mozogni, mert otthon folyton azt hallja, – mintegy negatív elvárásként – hogy alkalmatlan bármilyen sportra. Kiválaszt magának egy sportot, szorgalmasan jár edzésre és idővel hozza az eredményeket, ügyesedik, izmosodik, formálódik a teste.

A sportban, különösen a versenysportban feltételekre, célkitűzésekre van szükség a jó eredmények elérése érdekében. A személyi edzők is megállapodnak bizonyos célokban a hozzájuk fordulókkal. De mi van akkor, ha nincs semmiféle – se külső, se belső – elvárás? Megengedő attitűd esetén ugyan nincs nyomás, de elérendő cél sincs. Ilyenkor, aki belsőleg motivált, van belső ösztönző ereje, az tud csinálni egy személyi edzésprogramot. Aki külső kontrollos, annak ez magától nem megy, mellette ott kell állni, és segíteni neki, hogy egyáltalán végigcsinálja. Ezért jó, ha a személyi edző tisztában van azzal, hogy melyik típusba tartozik az, akit edz.

– Pozitív elvárások – mint látható – a sportban mindenképpen szükségesek, mert a céltalanság leállítja a fejlődést, illetve a sportolás abbahagyását eredményezheti – állapítja meg a szakember.

 

Kiss Eszter

NLCafé – interjú, helyzetjelentés az iskolapszichológiáról

Tóth Judit cikke a NLCafén jelent meg 2017. 11. 14-én. A cikk elkészülésében szakmai észrevételeimmel segítettem.

http://www.nlcafe.hu/ezvan/20171114/ez-nem-ugy-mukodik-hogy-bejon-hozzam-a-gyerek-megszerelem-es-kimegy/

Ez nem úgy működik, hogy bejön hozzám a gyerek, megszerelem, és kimegy

Az iskolapszichológusokról a legtöbben azt gondolják, ők azok, akikhez elbeszélgetésre küldik a problémás gyerekeket. Valójában azonban számukra a tanárok ugyanolyan partnerek, mint a gyerekek, akiken leginkább épp a pedagógusok közreműködésével tudnak segíteni.
Hogy az én iskolás koromban volt-e iskolapszichológus a sulinkban, nem tudom. De akkoriban, a nyolcvanas évek második felében, és a kilencvenes évek elején sokan nem is tudták, mi fán terem az iskolapszichológia. Nem véletlen, hisz itthon a szakterület szervezetten csak 1986-ban indult el. Akkor harminc szakember került az iskolákba, és ők dolgozták ki az iskolapszichológiai munka módszertanát.
Ma már törvény írja elő, hogy 500 fő felett az intézményeknek egy félállású iskola-, illetve óvodapszichológust kellene alkalmazni. Hogy eleget tesznek-e a törvényi előírásoknak, az azonban erősen függ a fenntartó gazdasági lehetőségeitől. A 200-300 fős falusi iskolák, vagy az átlagosan 100 fős óvodák számára pedig nincs is előírva intézményi pszichológus alkalmazása. Pedig, ahogy dr. Szabó Éva, a Szegedi Egyetem Pszichológiai Intézetének vezetője is mondja, az, hogy kevesebb gyerek van, nem jelenti azt, hogy kevesebb a probléma. Ezekben a kisebb intézményekben, ha szükség van rá, maximum a pedagógiai szakszolgálattól jár ki egy szakember, hogy segítsen. „Ez azonban egyáltalán nem ugyanaz, mint egy iskolapszichológus. Legalább egy félállásnyi időt el kell tölteni az iskolában ahhoz, hogy ott a pszichológus munkája tényleg érezhető legyen. Ha valaki heti 2-3 órában kijár a pedagógiai szakszolgálattól, az tényleg csak tűzoltásnak jó” – mondja Szabó Éva, aki Debrecenben maga is iskolapszichológusként kezdte pályafutását, ma pedig a szegedi Pszichológiai Intézetben a Tanácsadás és Iskolapszichológia szakirány vezetője.

Ingázás két iskola között

Kiss-Nemes Veronika két fővárosi általános iskolában dolgozik. Hétfőn, szerdán az egyikben, kedden, csütörtökön a másikban, pénteken pedig hol itt van, hol ott. Egy héten 22 előírt kontaktórája van, ebbe többek között beletartoznak az óralátogatások, az osztályfőnöki órák, a prevenciós foglalkozások, a tanárokkal, szülőkkel való konzultációk, illetve a gyerekekkel való egyéni foglalkozások. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy belássuk, 22 óra erre nagyon kevés. „Nagy segítség lenne, ha 500 főre jutna egy teljes állás, és egy iskolában kellene csak dolgozni. Most, a két iskola között ingázva, nagyon sok olyan jelenet és akut probléma van, amelynél jó lenne, ha ott lennék, de nem vagyok, mert épp a másik helyen dolgozom.”

Szummer Gabriella ebben a tekintetben szerencsésebb helyzetben van. Eddig ő is két iskolában dolgozott, de az idei tanévtől már csak a Szegedi Szakképzési Centrum Gábor Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának teljes állású iskolapszichológusa. „Mindennap bent vagyok az iskolában, de a törvény által előírt 22 óra mellett még számos egyéb feladatom is van.  Részt veszek az iskolai programok szervezésében is, idén például a kilencedik évfolyam számára szerveztem Gólya-napot, ahol az új diákok élménypedagógia foglalkozás keretében ismerhették meg osztálytársaikat és osztályfőnöküket.”

Nincs varázsszer

Az iskolapszichológusok munkájáról a legtöbben azt gondolják, hogy javarészt abból áll, hogy a problémás gyerekekkel egyéni beszélgetések során foglalkoznak. „Ez egy tévhit – mondja Szabó Éva. – Az iskolapszichológusok valóban azért vannak, hogy az adott iskolában a gyerekek ki tudják hozni magukból a tehetséget, a képességeiknek megfelelően tudjanak működni és egyre jobban érezzék magukat. Ezt azonban leginkább a pedagógusokon keresztül tudják elérni, nem azzal, hogy csak magukkal a gyerekkel foglalkoznak. Az iskolapszichológusnak a gyerek és a pedagógus egyaránt partnere. Nem arról van szó, hogy odalökjük neki a nem annyira jól működő gyereket, akit majd valami varázsszerrel ellát, beszél vele, hat a lelkére, majd visszaküldi az osztályba, és akkor majd minden rendben lesz. Ez a valóságban úgy működik, hogy mikor a tanár elmondja, hogy valamelyik gyerekkel gondja van, az iskolapszichológus bemegy az osztályba, megnézi, hogyan viselkedik a gyerek a saját környezetében, megfigyeli a pedagógussal való együttműködését, és aztán megpróbál a pedagógusokkal együttműködve segíteni.”

Míg a törvényi elképzelés szerint az iskolapszichológus egyik legfontosabb feladata az oktató-nevelő munka támogatása, addig, ahogy Kiss-Nemes Veronika mondja, a területi igény főleg az egyéni esetkezelésen van, mivel a szakszolgálat és a kórházak nem győzik ezt a munkát, és a szülők számára is sok esetben egyszerűbbnek tűnik az iskolapszichológushoz menni, mint elhordani a gyereket máshová.

Ma már törvény írja elő, hogy 500 fő felett az intézményeknek egy félállású iskola-, illetve óvodapszichológust kellene alkalmazni. Hogy eleget tesznek-e a törvényi előírásoknak, az azonban erősen függ a fenntartó gazdasági lehetőségeitől. A 200-300 fős falusi iskolák, vagy az átlagosan 100 fős óvodák számára pedig nincs is előírva intézményi pszichológus alkalmazása. Pedig, ahogy dr. Szabó Éva, a Szegedi Egyetem Pszichológiai Intézetének vezetője is mondja, az, hogy kevesebb gyerek van, nem jelenti azt, hogy kevesebb a probléma. Ezekben a kisebb intézményekben, ha szükség van rá, maximum a pedagógiai szakszolgálattól jár ki egy szakember, hogy segítsen. „Ez azonban egyáltalán nem ugyanaz, mint egy iskolapszichológus. Legalább egy félállásnyi időt el kell tölteni az iskolában ahhoz, hogy ott a pszichológus munkája tényleg érezhető legyen. Ha valaki heti 2-3 órában kijár a pedagógiai szakszolgálattól, az tényleg csak tűzoltásnak jó” – mondja Szabó Éva, aki Debrecenben maga is iskolapszichológusként kezdte pályafutását, ma pedig a szegedi Pszichológiai Intézetben a Tanácsadás és Iskolapszichológia szakirány vezetője.

SZABÓ ÉVA, A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIAI INTÉZETÉNEK DOCENSE (FOTÓ: BERECZ VALTER)

Ingázás két iskola között

Kiss-Nemes Veronika két fővárosi általános iskolában dolgozik. Hétfőn, szerdán az egyikben, kedden, csütörtökön a másikban, pénteken pedig hol itt van, hol ott. Egy héten 22 előírt kontaktórája van, ebbe többek között beletartoznak az óralátogatások, az osztályfőnöki órák, a prevenciós foglalkozások, a tanárokkal, szülőkkel való konzultációk, illetve a gyerekekkel való egyéni foglalkozások. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy belássuk, 22 óra erre nagyon kevés. „Nagy segítség lenne, ha 500 főre jutna egy teljes állás, és egy iskolában kellene csak dolgozni. Most, a két iskola között ingázva, nagyon sok olyan jelenet és akut probléma van, amelynél jó lenne, ha ott lennék, de nem vagyok, mert épp a másik helyen dolgozom.”

Nincs varázsszer

Az iskolapszichológusok munkájáról a legtöbben azt gondolják, hogy javarészt abból áll, hogy a problémás gyerekekkel egyéni beszélgetések során foglalkoznak. „Ez egy tévhit – mondja Szabó Éva. – Az iskolapszichológusok valóban azért vannak, hogy az adott iskolában a gyerekek ki tudják hozni magukból a tehetséget, a képességeiknek megfelelően tudjanak működni és egyre jobban érezzék magukat. Ezt azonban leginkább a pedagógusokon keresztül tudják elérni, nem azzal, hogy csak magukkal a gyerekkel foglalkoznak. Az iskolapszichológusnak a gyerek és a pedagógus egyaránt partnere. Nem arról van szó, hogy odalökjük neki a nem annyira jól működő gyereket, akit majd valami varázsszerrel ellát, beszél vele, hat a lelkére, majd visszaküldi az osztályba, és akkor majd minden rendben lesz. Ez a valóságban úgy működik, hogy mikor a tanár elmondja, hogy valamelyik gyerekkel gondja van, az iskolapszichológus bemegy az osztályba, megnézi, hogyan viselkedik a gyerek a saját környezetében, megfigyeli a pedagógussal való együttműködését, és aztán megpróbál a pedagógusokkal együttműködve segíteni.”

Míg a törvényi elképzelés szerint az iskolapszichológus egyik legfontosabb feladata az oktató-nevelő munka támogatása, addig, ahogy Kiss-Nemes Veronika mondja, a területi igény főleg az egyéni esetkezelésen van, mivel a szakszolgálat és a kórházak nem győzik ezt a munkát, és a szülők számára is sok esetben egyszerűbbnek tűnik az iskolapszichológushoz menni, mint elhordani a gyereket máshová.

Sokszor nem a gyerekkel, hanem a szülőkkel van a probléma

Legtöbbször a tanár hívja fel az iskolapszichológus figyelmét arra, ha egy gyerekkel probléma van, de előfordul, hogy a szülők keresik meg. „Ha elkezdek foglalkozni egy gyerekkel, mindig találkozom a szülőkkel is – mondja Kiss Nemes Veronika. – El kell ugyanis döntenünk, hogy kié a probléma. Ez nem úgy működik, hogy bejön hozzám a gyerek, megszerelem, és kimegy. Ez egy általános elvárás, aminek nyilván nem tudunk megfelelni. Ezért is hangsúlyozom mindenhol, hogy meg kell néznünk azt is, mit tud tenni a szülő és a tanár a probléma kezelése érdekében.”

Egy válás nagyon megviseli a gyerekeket, de ez klasszikusan olyan probléma, melynek kezelése nem iskolapszichológusi feladat, és nem is biztos, hogy gyerekkel kell kezdeni a munkát. „Sokkal fontosabb a szülők közötti konfliktus elrendezése, az indulatok csillapítása, mert akkor vannak jól a gyerekek, ha a szülők jól vannak –mondja Kiss-Nemes Veronika. – Ilyenkor egy mediációs folyamat vagy válásterápia segíthet a szülőknek.

Ha a válás miatt a gyerek tanulmányi teljesítménye romlik, akkor az iskolapszichológus nyújthat neki támaszt, de nem úgy, hogy azzal feltépi a sebeket. Ahogy Szabó Éva mondja, az iskolapszichológusnak támogató szerepe van a gyerekek életében, és nem az a feladata, hogy még jobban összezavarja, vagy mélylélektani szempontból felkavarja a gyereket. „Én ilyenkor leginkább úgy tudok segíteni, ha megnézem, milyen viselkedésmódosulások vannak a gyereknél, és megbeszéljük a tanárokkal, ők hogyan tudnak segíteni neki. Ilyenkor egy-másfél évig toleránsan kell viselkedni a gyerekkel, és szükség van plusz odafigyelésre. Persze, egy kamasszal már lehet arról beszélni, hogy ő mit tud csinálni, hogyan kezelje a szülei válását, de az lenne a jó, ha szülők is tennének a változásért.”

Ma már kevésbé ciki segítséget kérni

Az iskolapszichológusokat felkeresni ma már sokkal kevésbé ciki. Az, hogy a kamaszok milyen problémákkal fordulnak a szakemberhez, függ attól milyen iskoláról beszélünk. „A versenyistálló típusú iskolákban tipikus probléma a teljesítménnyel kapcsolatos szorongás, melyhez gyakran már szomatikus tünetek, például alvásproblémák is társulnak – mondja Szabó Éva. – A szakiskolákban, szakmunkásképzőkben gyakori a különböző deviáns viselkedések kezelése, de gyakran a veszélyeztető családi környezetről is az iskolapszichológusnak beszélnek először.” A serdülők sokszor fordulnak kapcsolati problémákkal is a szakemberhez, mert például rosszul érzik magukat az osztályban, nem tudnak beilleszkedni vagy kirekesztik őket a többiek.

Szummer Gabriella tudatosan figyel arra, hogy személyesen megismerjék a gyerekek.„Igyekszem minél több foglalkozást tartani, hogy megszokjanak, megismerjenek, alkalmuk legyen betekinteni a pszichológusi munkába. A tanárokkal is nagyon jó a kapcsolatom, gyakran, és úgy érzem, szívesen keresnek az osztályokat, vagy egyes diákokat érintő ügyekben. Úgy gondolom, az eltelt évek alatt sikerült elérnem, hogy egy-egy diák viselkedésproblémája esetén, vagy egy tanár-osztály konfliktusnál eszükbe jussak, és tanácsot kérjenek.” Gabriella egy Facebook-oldalt is indított, mint mondja, elsősorban az iskola diákjai és tanárai, valamint a szülők számára szerette volna még inkább láthatóvá tenni az iskolapszichológusi munkát, megkönnyíteni számukra a kapcsolatfelvételt egy olyan platformon, amit nap mint nap használnak.

Nem könnyű ma gyereknek lenni

Mindhárom szakember egyetért abban, hogy nem könnyű a mai gyerekeknek. Szummer Gabriella szerint nagy probléma az, hogy a serdülőknek egy olyan rendszerben kellene helyt állniuk, amely az egyéni sajátosságokra kevéssé figyel, és a tárgyi tudást részesíti előnyben, miközben a szociális készségek fejlesztésére kevés alkalom akad. „Szükségük lenne rá, hogy a kortársaik között legyenek az iskolán kívül is, csavarogjanak, semmit tegyenek, de erre a hétköznapokban alig van idő. A személyes kapcsolattartást jobb híján az interneten tartott kapcsolatokkal pótolják. Sokan élnek mozaikcsaládban, aminek szintén megvan a maga nehézsége, különösen egy serdülő számára.”

Kiss-Nemes Veronika kiemeli azt is, hogy sok gyerek nem kap megfelelő segítséget. „A kisiskolás gondok mélyülhetnek serdülőkorra. Ha például tanulási-viselkedési nehézségeket nem diagnosztizálták egy gyereknél, akkor erre később ráépülhetnek másodlagos problémák. Ha egy gyerek például folyamatosan kudarcot él meg, mert diszgráfiás, és folyton csak a letolást kapja otthon és a suliban is, mert nem jól teljesít, ez később járhat depresszív tünetek vagy emelkedett szorongás kialakulásával.”

Szabó Éva szerint az az elképesztő mennyiségű információ, amelyhez hozzájutunk, olyan feladatok elé állítják a gyerekeket, amelyekre nincsenek felkészülve. Ráadásul, a szülőknek a gyerekekre fordított értékes ideje is csökkent. Sok helyzetben a személyes kommunikációt a digitális helyettesíti, ahelyett, hogy beszélgetnének csak sms-t küldenek, és előfordult már az is, hogy egy gyerek panaszkodott arról az iskolapszichológusnak, hogy nem tud a szüleivel beszélgetni, mert azok vagy dolgoznak a számítógép előtt, vagy még a vacsora közben is a telefonjukat nyomkodják. „Az is nagyon nehéz teher egy gyerekeknek, hogy a szülők és az egész környezet az sugallja, hogy mindenért versengeni kell, ráadásul az elmúlt 20-25 évben a materiális javak nagyon felértékelődtek, és ezek megszerzése, megmutatása olyan szinten uralkodóvá vált, hogy rengeteg időt elvesz a valódi értékektől, például a másikra való odafigyeléstől.”

Blogbejegyzés – Gyereksportolók szorongása, és egy lehetőség a kezelésre

Miből vehetjük észre szülőként, edzőként, hogy „izgulós a gyerek”?

  • teljesítményhelyzetben (pl.: edzésen bemutató a többiek előtt, versenyen) tekintete össze-vissza cikázik, zavart, láthatóan nem tud koncentrálni
  • hasfájásra panaszkodik verseny/edzés előtt, ami hirtelen elmúlik, ha megegyeznek, hogy nem kell mennie
  • indokolatlanul hány (nem evett semmi olyat, ami kiválthatta a hányást)
  • indokolatlanul izzad, remeg
  • cserfesnek ismert gyerek feltűnően csendessé válik, vagy épp ellenkezőleg rengeteget beszél, de összefüggéstelen a mondandója
  • lefagyva figyeli versenytársai bemelegítését, edzőtársait
  • edzők visszajelzik, szülők is látják, hogy „edzésen többet tud” (pl.: elront olyan elemeket, amiket jó ideje stabilan meg tud valósítani)

Mivel segíthetünk otthon, versenyen szülőként?

  • Segíthetnek tudatosítani a gyerekben, hogy mit látnak rajtuk. „Szerintem izgulsz. Az izgulással lehet kezdeni valamit, lehet csökkenteni!”
  • Kipróbálhatnak relaxációs mesekönyveket, melyet felolvashatnak a gyerekeknek! Amelyik beválik, azt hetente 1-3 alkalommal ismételhetik velük.
  • Az interneten számos relaxációs hanganyag található, melyek segítenek ellazulni. Vezessék rá gyerekeiket a verseny előtti napon a hanganyagok hallgatására. (Következő posztomban egy konkrét könyvet és annak hanganyagát fogom ajánlani!)
  • Versenyen szülőként csak biztassák gyermekeiket! Ne fogalmazzanak meg semmilyen szakmai észrevételt, mert ott a versenyhelyzetben ezek kijavítása általában nem lehetséges, de a stabilan tudott ismeretekről elvonhatja a figyelmet. Ez a beszélgetés ráér a verseny utáni napon.
  • Beszéljék át, mi a cél az adott versenyen! Nyugtassák meg a gyerekeket, hogy eredménytől függetlenül érdekli Önöket a versenyük. Azt szeretnék látni, hogy szeretik csinálni a sportjukat! Akkor is szeretik őket, ha nem jön össze az adott verseny.
  • Sportpszichológusi segítséget is kérhetünk, mely során a gyerekek megtanulják felismerni az izgulás, szorongás testi jeleit és az izguláshoz vezető gondolataikat. Miután tudják azonosítani ezeket, többféle technikát ismernek meg, hogy kontrollálni tudják szorongásukat. A számukra legkedveltebbet rutinszerűen fogják tudni alkalmazni!

Edzőként:

  • Tapasztalatainkra hívjuk fel a szülők figyelmétl! Beszélgessünk arról, ők hogyan látják a gyerekük izgulását!
  • Javasolhatunk megoldási módokat (pl.: szülő legyen ott edzésen/versenyen vagy ne, hogyan támogassa gyermekét)
  • Helyezzük a sportoló erősségeire a fókuszt. Dicsérjük meg többször egy edzésen, versenyen!
  • Biztassuk, hogy képes adott elemre, gyakorlatra, cselre stb.
  • Ha szükségesnek véljük, vonjunk be sportpszichológust a megoldásba.

Ülj figyelmesen, mint egy béka könyvajánló:

Korábbi blogbejegyzésemben számba vettem a gyerekek szorongásának jeleit, illetve néhány ötletet, amivel a szülők, edzők segítségükre lehetnek.

Ma a szülők figyelmébe szeretném ajánlani az Ülj figyelmesen, mint egy béka című könyvet, melynek CD melléklete légzés megfigyelésen alapuló tudatos jelenlét (Mindfullness) gyakorlatokra tanítja a gyerekeket, míg a könyv elmagyarázza a szülőknek a tudatos jelenlét szorongáscsökkentő, izgulás csökkentő hatását! Miután felismerték, hogy izgul, szorong gyermekük, ezekkel a gyakorlatokkal segíthetnek neki!

Munkám során több olyan szorongó gyerekkel, fiatallal találkoztam, akiknek a szorongása nem korlátozódott csak és kizárólag a sportáguk versenyhelyzeteire. Gyakran izgultak a versenyek mellett az iskolai feladatok (felelések, dolgozatok, szorgalmi munkák), órai munkájuk színvonala, vagy barátaikkal való konfliktusaik miatt. Sokszor forgolódtak emiatt álmatlanul, mentek rosszkedvűen iskolába. A hétvégi meccsek, versenyek előtt is átélhették a szorongás, izgulás különböző fokozatait. Ráadásul így a hétvége számukra nem a pihenésé, hanem egy újabb próbatételé. Nagyon fontos a pihenésüket, feltöltődésüket elősegítő relaxációs gyakorlatok ismerete, hogy bírják a fokozott terhelést!

A könyvvel elsajátítható légzéstechnikák megtanítják a gyerekeket arra, hogyan kapcsolódjanak ki, hogyan hagyják maguk mögött gondjaikat. Érzékletes elnevezések mutatják nekik, hogy mikor tudják segítségül hívni a gyakorlatokat különböző helyzetekben. Használhatják a „Szünetgombot”, ha túlpörögtek, lassításra, pihenésre van szükségük. Le tudják állítani az „Aggodalmak futószalagját”, ha rengeteg negatív gondolat, feltételezés cikázik a fejükben. Vagy ellazulhatnak, feltöltődhetnek egy nehéz nap után, ahogy azt a „Spagetti próba” tanítja. Érdemes kipróbálni a gyakorlatokat, amelyik beválik, azt gyakrabban alkalmazni!

Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus

 

A blogbejegyzés pszichologuskereso.hu oldalra íródott 2 részletben jelent meg.

FEM3Café – Állatarást-párkapcsolatok

FEM3Café-ban gondolkodtunk az állattartás párkapcsolatokra gyakorolt hatásáról. Hogyan tehető szóvá, ha zavar a másik házi kedvence? Hogyan lehet megkedveltetni a leendő párral az állattársat? Milyen pozitív pszichés hatása lehet a macskák, kutyák tartásának?

A beszélgetés fontosabb pontjainak lényegét kiemeltem, összefoglaltam, kiegészítettem:

Hogyan lehet megkedveltetni a leendő párral a házi állatot?

  • Fokozatosan vonjuk be az állat gondozásába, vele való programokba.
  • Fogadjuk el, ha valamelyikre nemet mond.
  • Emeljük ki, hogy a fontossági sorrendben nem előtte áll az állat, de a szükségletei kielégítésében a gazdára van utalva.
  • a kapcsolat elején fektessük le a szabályokat, kinek mi fér bele az állattal való együttélésbe (pl.: aludhat-e a kanapén, ágyon, stb.)

Pozitív pszichés hatása a kutya, macska tartásnak:

  • csökkenti a szorongást, izgulást a házi állattal való foglalkozás, simogatás, játék
  • kutya esetén mozgásra bír a rendszeres sétáltatás, esetleg futás
  • szociális hatás: kutyafuttatók, kutyaiskolák gazdái között új barátságok, esetleg párkapcsolatok alakulhatnak ki, társas támaszt nyújthatnak a rendszeres találkozók
  • simogatás csökkenti a pulzust, vérnyomást
  • szeretetet adnak az állatok, feltétel nélkül, elfogadják, szeretik a gazdájukat
  • állatbarát munkahelyeken nő a kreativitás, csökken a munkahelyi stressz
  • ideális 0. gyermekként a gyermekvállalás előtti párok számára megtapasztalni a felelősséget, kötelezettségeket

kiss.nemes.veronika.pszichologus

Hogyan tehető szóvá, ha zavar a másik házi kedvence?

  • Én közlések: 1. minősítés nélküli tényállítás, 2. érzés megfogalmazása, 3. kérés
    • : „Úgy tapasztalom, hogy Morzsival napi 1-2 órát foglalkozol, velem meg sokkal kevesebbet. Ettől elhanyagolva érzem magam, szomorú/feszült/stb. vagyok. Kérlek, beszéljünk róla/változtassunk!”
  • Az állattartó fél hallgassa meg a társát, és ha fontos számára a párkapcsolat is, akkor ajánljon alternatívákat a megoldásra.
  • Az állattartó elfogadásához tartozik a vele élő állat elfogadása is, ami az állat nélküli félnek a feladata. Mérlegelni kell, hogy mennyire érzi fontosnak a kapcsolatot, belefér-e az állat elfogadása? Az állat tartásának, gondozásának részleteit meg lehet beszélni, újra lehet gondolni, hogy ne sérüljön a párkapcsolat.
  • Egy ponton túl az állattartó számára mérlegelendő, hogy a kapcsolat, vagy az állat a fontosabb-e. Erre mindenkinek más lehet a válasza, egyik döntés sem elítélendő. Ha nem tudja valaki vállalni a további gondozást, keressen új, megfelelő helyet, gazdát az állatnak. Ha úgy dönt a pár, hogy közösen alakítanának az állattartáson, ebben segítségükre lehet mediációs, coaching, vagy párkonzultációs folyamat is!

A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/27816_megmergezheti-a-kapcsolatot-az-allattartas.html

Edzők – sportpszichológia

Arról sokat írtam már, hogy egy sportolónak mikor hasznos sportpszichológushoz fordulnia, mely nehézségek esetén tud gyorsabban megoldást találni a közös munka során.

Most azt foglalnám össze, hogy mit adhat egy sportpszichológussal folytatott beszélgetés az edzőknek. Az alábbi kérdéskörökre egy új nézőpontból tekinthet rá:

  • Hogyan motiváljam a sportolóimat edzésen, versenyhelyzetben?
  • Mi lehet az oka, ha valaki képességei alatt teljesít?
  • Hogyan kezeljek egy önbizalom-hiányos sportolót?
  • Hibajavításra sportpszichológiai technikák megismerése, alkalmazása
  • Izgulás, szorongás csökkentésére sportpszichológiai technikák megismerése, alkalmazása
  • Hogyan érdemes együttműködni a sportoló gyerekek szüleivel?
  • Mikor fenyegeti a sportolómat a kiégés? Hogyan segíthetek megoldani?
  • „Van egy sportolóm, akit nem értek, nem tudom, mihez kezdjek vele…”
  • „Mit tegyek, ha valaki nincs ott fejben?”

 

Részletekkel kapcsolatban keressenek bátran: Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus, +3620-968-0053

kiss.nemes.veronika@gmail.com

13 okom volt – Sorozat ajánló

A sorozat főszereplője Hannah amerikai középiskolás, aki nemrég öngyilkosságot követett el. Mielőtt véget vetett életének magnókazettákat készített, összesen 7-et, melyeknek A és B oldalán egy-egy személyhez köthető eseményekről, élményekről mesél, melyek mind egy-egy lépéssel közelebb sodorták végzetes tettéhez. A 7. kazettának csak A oldala van, így összesen 13 történetet, okot ismerhet meg a néző, amik egymást követve, egymásra rakódva egy fiatal lány életének végét jelentették. A sorozat részeiben Clay (Hannah barátja/ismerőse/osztálytársa/az egyik ok (?), döntsd el, melyik illik rá miután megnézted a sorozatot) egy megviselt dobozban megkapja a kazettákat. A használati utasításuk, hogy sorban hallgassa végig őket mindenki, aki szerepel rajtuk, és adja tovább a következő személynek, aki utána következik.

A történetszövés két szálon fut, Clay hallgatja a kazettákat, miközben megelevenedik a múlt, amit Hannah mesél. Több amerikai középiskolás fiatal mindennapjaiba, iskolai életébe kapunk bepillantást. Megismerjük problémáikat, érzéseiket, gondjaikat, örömeiket. Látjuk, hogy mennyire bizonytalanok magukban, az emberi kapcsolatokban, esékenyek, olykor önzők, a szeretetet, elfogadást keresik. Clay számon kéri az elhangzottakat a szereplőkön, így a fiatal felnőttkor felé haladó tinik Clay kérdései által szembesülni kényszerülnek a felelősség kérdésével. Kinek mekkora része volt a történtekben? Ki meri beismerni egyáltalán, hogy köze volt Hannah halálához? Fájdalmas, egyre mélyülő együttérzéssel néztem a sorozatot, ahol át tudtam érezni, hogyan magányosodik el egy életvidám lány. Hogyan veszíti el a reményt. Voltak okok, melyeket felnőtt fejjel bagatellnek is érezhetnénk akár. Ehhez azonban fontos megjegyezni, hogy egy még éretlen személyiség, egy középiskolás éli át őket, korának megfelelően érzi „nagy dolognak” őket, tinédzserkori megküzdési módokkal tud rájuk reagálni. Mennyire fontos odafigyelni a gyerekekre, fiatalokra, ha sérelmeiket mesélik! Átérezni, hogy ami nekünk nem jelent semmit, az másnak igenis mérföldkő lehet. Hannah segítségkérései során nem talált társas támaszt, pedig sok emberben kereste. Az okok másik csoportja megrázó, felkavaró, felnőtteket is próbára tenne feldolgozásuk.

Szenzációsan árnyalja a sorozat Hannah és a különböző szereplők megéléseinek különbözőségét, azokat a szubjektív valóságokat, amelyekben mindenki máshogyan értelmez egy-egy szituációt, azaz a „saját szemüvegén keresztül” látja az eseményeket. A lényeg szerintem az, hogy mindannyian máshogyan éljük meg ugyanazt. Sérülékenységtől, lelkiállapottól függően máshogyan reagálunk, érzünk ugyanazzal az eseménnyel kapcsolatban. Így fordulhat elő, hogy egy negatív spirálba kerülve végül Hannah nem lát más kiutat, mint az élete befejezését.

A megvalósítás (képi, zenei világ, vágások, forgatókönyv) erős függőséget alakít ki, beszippant és magával sodor! Érdemes 2-3 szabadnapba belesűríteni, persze napokra elosztva is meg lehet a varázsa. Engem az utolsó rész „belenyomott a kanapéba”, elképesztő sok gondolat, érzés sűrűsödik benne össze, amin a megtekintés után még jó 1 hétig gondolkodtam. Hatásvadászat ide, vagy oda, egyik legemlékezetesebb sorozatélményem!

Fontos észben tartanunk, hogy az öngyilkosságon gondolkodó, öngyilkosságot megpróbáló emberek nem az életüket akarják eldobni! Az elviselhetetlen érzelmi állapottól szeretnének megszabadulni, rossz lelkiállapotban úgy vélik, máshogyan képtelenek rá! Idejében felismerve, szakmai segítséggel kijuthatnak az érzelmi válságból. Lentebb öngyilkosság megelőzéssel kapcsolatos linkeket helyeztem el. Vegyük észre a jeleket, segítsünk egymásnak!

Cím: 13 Reasons Why (Tizenhárom okom volt)
Ország: USA
Hossza: 60 perc
Premier: 2017.03.31.
TV-csatorna: Netflix
Évadok: 1 

Creator:  Brian Yorkey

Főszereplők:  Dylan Minnette, Katherine Langford, Christian Navarro

13okokmvolt

A sorozatról írott kritika (ezt a megtekintés után javaslom elolvasni, mert néhány élményt elhalványíthat)

https://www.puliwood.hu/kritikak/13-okom-volt-kritika-229613.html

 

Végezetül pedig néhány szakmai forrás:

Pedagógusoknak, iskolákban dolgozóknak szóló WHO útmutató az öngyilkosság megelőzésére: pdf dokumentum, másold a linket a  keresőbe!

http://www.lelekbenotthon.hu/wp-content/uploads/2011/07/WHO_SUPRE_%C3%9ATMUTAT%C3%93-PEDAG%C3%93GUSOK-%C3%89S-ISKOLAI-DOLGOZ%C3%93K-R%C3%89SZ%C3%89RE.pdf

Lélekben otthon:  WHO Supre útmutatók az öngyilkosság megelőzésére. Ezek az útmutatók egy olyan kiadványsorozat elemei, amelyik speciális társadalmi és szakmai csoportok számára készült, és témája elsősorban az öngyilkosság megelőzése.

http://www.lelekbenotthon.hu/2011/07/who_supre_magyar/

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! 

Sportmotiváció – blogbejegyzés

A motiváció egy hajtóerő, ami képessé teszi a sportolót, hogy edzésről edzésre fejlődjön, teljesítsen, versenyeken egyre jobbá váljon. Azt tapasztalom, ha „túl magasra tette a sportoló a lécet”, nem ismeri saját határait és túlterheli magát (pihenés-terhelés egyensúlya), sorozatos kudarcok érték, kiürülnek tartalékai és elfárad, motivációja az edzésmunkára, fejlődésre lecsökken. Lehet, részt vesz az edzéseken, de „nem tudja odatenni magát”, ennek okát esetleg ő maga sem érti, nem tudja megfogalmazni.

 

A teljes blogbejegyzés a Pszichológuskereső portálon olvasható! Tippek sportolóknak, tanácsok szülőknek, edzőknek.

https://pszichologuskereso.hu/blog/sportmotivacio

Kellemes őszi felkészülési időszakot mindenkinek!

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus.tv2mokka

Káin gyermekei – Filmajánló

Felkavaró dokumentumfilm, mely riportok által mutatja be mi történt 30 év elteltével három fiatalkorú bűnelkövetővel, akik emberölésért, halált okozó testi sértésért ültek a fiatalkorúak börtönében. A film megtekintése döbbenetes, lehangoló, magával sodró. Engem napokig elkísért.

Monory Mész András 1985-ben Magyarországon készült Bebukottak című dokumentumfilmjének gyilkosságért elítélt fiatalkorú főszereplőiből három megszólaltatására, vállalkozik a Káin gyermekei. A bűnelkövetés okait kutatja. Három férfi beszél a 30 éve elkövetett bűncselekményekről, a börtönbüntetésről, szabadulásról, jelenlegi életéről. A fiatalkori és a mostani gondolatok közötti különbséget, a Bebukottak című film részletei és a jelenlegi riportok közötti éles váltások, vágások teszik még mélyebbé, intenzívebbé. Hogyan juthat el egy kamasz fiú feldúlt lelkiállapotban egy pillanat szülte gyilkosságig? Hogyan hat egy ember sorsára a bűntető végrehajtó intézetben töltött több mint 10 év? Hogyan emlékszik a környezet (pl.: anyák, szomszédok, gyerekek) a történtekre? Mi várja utána kint az szabadulót? Hogyan cipeli tovább terhét, aki leülte büntetését? Vissza tud-e illeszkedni a társadalomba? Sikerül-e családot alapítania?

Gerő Marcell így fogalmazta meg a forgatás alatt szerzett élményeit: “Az első találkozás minden esetben drámai volt. A Bebukottakból ismert kamasz szemet fölismerni egy ötvenhez közelítő, sokat megélt nézésben mindig drámai hatású. Ezt a hatást a Káin gyermekei is használja. A későbbi forgatási napokon már nem az eltelt harminc év arcon hagyott nyomaival foglalkozik az ember, hanem azzal a szereplővel, aki bizalmat szavaz neked és hajlandó beavatni az életének, sorsának megrázó részleteibe.” (idézet, Wikiépdia)

 

magyar-francia dokumentum film, 104 perc

Első bemutató dátuma2014. szeptember 23.

RendezőGerő Marcell

Zenéjét szerezteDominique Gadmer

SzereposztásZsolt BarcsaiPál PásztorJózsef Gábor Nagy

ProducerekSára LászlóJacques BidouMarianne Dumoulin

ForgatókönyvGerő MarcellSára László

https://youtu.be/a_hB2vgV6SM

Bebukottak – Filmajánló

Bebukottak, magyar dokumentumfilm, 1985, 91 perc

A film a tököli fiatalkorúak börtönében készült 1985-ben. Elkészülése után betiltották, és csak a rendszerváltás után vált megtekinthetővé. A bemutatott jelenetek, elmondottak erős hatást gyakorolnak a nézőre. A film azt kutatja, hogyan birkóznak meg a büntetés-végrehajtási intézet körülményeivel, írott-íratlan szabályaival a fiatalkorú bűnelkövetők, akik rablásért, emberölésért (apagyilkosság, nevelő gyilkosság), halált okozó testi sértésért, súlyos testi sértésért ülnek és mindössze tizenéves kamaszok. Öt fiú történetét ismerhetjük meg, akik elmesélik, milyen bűntettért mennyi időre ítélték őket. Öt nézőpontból hallhatjuk a börtönlét nehézségeit, a bűnelkövetés körülményeit, a jövővel kapcsolatban szőtt terveket.

Mit gondolnak a rabok, mihez kezdhetnek a büntetésük letöltése után? Milyen súlyos élményekkel kell majd visszailleszkedniük a társadalmi életbe? Milyen torzító hatása van a személyiségfejlődésre a több éves börtönlétnek?

Megelőzés céljából érdemes lenne minden fiatalnak látnia! Felkavaró jellege miatt felnőtt felügyelete mellett, a látottak átbeszélésével!

 

RENDEZŐ:Mész András

FORGATÓKÖNYVÍRÓ:Mész András

OPERATŐR:Mész András, Klöpfler Tibor

A film az alábbi linken a Youtube-on megtekinthető!

 

Edzőtábor – csoportos óra

Az edzőkkel, klub vezetőkkel előzetes egyeztetés alapján egyre több helyre igényelnek sportpszichológiai csoportos foglalkozásokat  felkészülési időszakban, edzőtáborokban. Ilyenkor a sportolók lehetőséget kapnak betekinteni a sportpszichológia szemléletébe, módszereibe, feltehetik kérdéseiket. A megjelölt témáról hallanak tőlem elméletet és kipróbálnak gyakorlatokat is, melyekkel hatékonyabbá tehetik fejlődésüket. Eldönthetik, hogy szeretnék-e beépíteni a mentális felkészülés ezen formáját egyénileg és/vagy csapatszinten.

Amennyiben edzőként, klub vezetőként kérdése lenne, keressen bátran telefonon, vagy e-mail-ben!

Kiss-Nemes Veronika, sportpszichológus +36209680053, kiss.nemes.veronika@gmail.com

dstabor2017.kiss.nemes.veronikadstabor.2016tied.az.iranyitas.pszichologus.me

FEM3Café – Interjú, szakértés

2017. 07.26-án a FEM3Café szakértője voltam.  Izgalmas témát jártunk körül: gyerekek sportág választása, szülői hozzáállás, motiválás. Kiemeltem és kiegészítettem a felmerült témákat, kérdésköröket.

 

Sportág választáshoz jó tanácsok:

  • többféle sport kipróbálása, mielőtt elköteleződik egy sport mellett
  • 10-12 éves kor alatt sport fejlesztő hatásai: mozgáskoordináció fejlesztése, szabálytartás erősítése, alkalmazkodás, kudarctűrés tanulása, csapatjáték, erőfeszítés megtanulása, sportszerűség elsajátítása, „nem csak az eredmény számít”
  • jó, ha a versenyzést megelőzi egy olyan szakasz, amikor kiélvezheti a gyerek a társaságot, az edzéseket, azok játékosságát, mielőtt versenyhelyzettel szembesül
  • versenyzés elkezdése: 10-12 éves kortól tudnak tudatosabban készülni a gyerekek egy-egy sporteseményre, ezalatt a kor alatt nagyon fontos a gyerekek számára (talán saját akaratuktól is fontosabb), hogy szülei szeretnék-e a versenyzést, ott fontos-e nekik a helyezés elérése, edzőik mit várnak el tőlük!
  • fontos-e nekünk szülőként, hogy sikeres versenysportoló legyen, vagy hobbi szinten szeretnénk sportoltatni? Ha a mi döntésünkkel ellentétes irányba érdeklődik, hogyan tudjuk támogatni?
  • el tudom-e fogadni gyermekem választott sportját? Akkor is, ha abban nem sikeres, de szívesen csinálja?
  • testi jelek utalhatnak arra, hogy ha nem szereti a sportját, vagy az edzéseket: hasfájás, fejfájás, valamilyen testi tünet edzés előtt, ami elmúlik, ha nem kell edzésre menni
    • sportpszichológus szakember segíthet elkülöníteni, hogy az adott klub/edző edzéseit, vagy a sportágat nem kedveli a gyerek

Sportpszichológiai munka gyerekeknél, amit körbejártunk az interjúban:

  • izgulás-, szorongáskezelés
  • önbizalomnövelés
  • nyomás kezelése, szülői-, edzői elvárások kezelése
  • küzdőképesség növelése
  • szülők, edzők számára jó tanácsok az adott gyerekre szabva
  • sérülésből való felépülés

Ha már sportol és kudarccal szembesül:

  • eredménycentrikusság enyhítésére: erőfeszítést dicsérjük az eredmény helyett!
    • például „láttam, nagyon lelkes voltál”, „hú mennyire hajtottál”, „büszke vagyok rád, hogy a gól/pont/stb. után is lendületesen mentél tovább”, „végig mosolyogtál”
    • gondolkodjunk az edzés/ verseny alatt, milyen erőfeszítést tudunk megdicsérni
  • szigorú edzővel való együttműködés esetén a szülő otthon dicsérheti gyermekét, beszélgethet vele arról, hogy miért szigorú vele az edzője

kiss.nemes.veronika.fem3cafe

Az interjú és a nézői hívásokat követő beszélgetés megtekinthető az alábbi linkeken a FEM3 oldalán.

Olyan nagy sportesemények után, mint például a vizes világbajnokság egyre több gyermek kezd el sportolni. A FEM3 Caféban Kiss-Nemes Veronika beszélt arról, hogy a sportágválasztásnál hogyan lehet megkülönböztetni a gyermeki fellángolást és a tudatos döntést…

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/26964_sportpszichologus-igy-valasszatok-sportagat-a-gyermeknek.html

Az eredménycentrikusság miatt gyakran már gyermekkorban kudarcélmények sokaságával néz szembe egy sportoló. Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus elárulta, hogyan segíthet ezen a szülő, de a helyes edző-szülő kommunikáció is szóba jött.

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/26980_gyermeksport-a-dicseretbol-sosem-eleg.html

Filmajánlók – Facebook Pszichosarok

Kedves Olvasó!

Elindítottam filmajánló mappáimat a Pszichosarok Facebook oldalán.

Két mappában válogathatsz kedvedre.

Sporttal, sportélettel kapcsolatos filmeket, illetve pszichológiai szempontból érdekes filmeket gyűjtöttem össze. Ha filmötletre van szükséged, látogass el Facebook oldalamra!

Film

https://www.facebook.com/pszichologus.me/

A táncos – Filmajánló

A táncos (orosz-angol-ukrán-amerikai dokumentumfilm, 85 perc, 2016)

A táncos című film napjaink kiemelkedően tehetséges táncosának, Sergei Polunin/ Szergej Polunyin-nak a karrierjéről szól. Végigkísérhetjük Sergei pályáját elképesztő fellépésekről, gyakorlásokról bemutatott videók megtekintésével, valamint Sergei, szülei, barátai kommentárjainak meghallgatásával. „A balett rosszfiúja” világszinten lenyűgöző tempót diktáló karriert járt be egészen a Britt Királyi Balett vezető táncosi posztjáig, útját komoly lemondások, családi krízisek, egyéni mélypontok kövezték végig. Megtérül-e a család számos áldozata, melyet Sergei sikereiért hoztak? Hogyan látja most Sergei családja áldozatait, mit gondol szülei hozzáállásáról? Hol marad számos siker mellett a művész boldogsága? Milyen gondolatok kínozták őt? Hogyan merült fel az elhivatott fiatal titánban, hogy hátat fordítson a balettnek? A dokumentumfilm számos elgondolkodtató mondata a nézővel marad a stáblista után is! Minden táncművésznek, sportolónak, „sport” szülőnek, edzőnek tanulságos, inspiráló film!

Sergei „El lehet-e várni valakitől, hogy csak azért csináljon valamit, mert jó benne?”

Sergei így búcsúzott a balettől, lélegzetelállító tánca bejárta az internetet:

IMDB 8,2

Szereplők

  • Jade Hale-Christofi
  • Sergei Polunin

Alkotók

  • Rendező:Steven Cantor
  • Zeneszerző:Ilan Eshkeri
  • Operatőr:Mark Wolf
  • Producer:Gabrielle Tana
  • Executive producer:Carolyn Marks Blackwood, Steve Coogan, Christine Langan, Nichola Martin, Henry Normal
  • Vágó:Federico Rosenzvit

Sportolók sérülései – blogbejegyzés

A legtöbb sportoló életében több sérülés is bekövetkezik a sportpályafutás ideje alatt. A sérülések egy része véletlenek, balesetek folytán történik, verseny-, edzéshelyzeten kívül a mindennapi élet során. A sérülések másik része versenyekhez, edzésekhez köthető, sokszor előre látható, bejósolható lett volna.

 

Miért sérül le leggyakrabban egy sportoló?

Sportolók esetében sérüléseik nagy része – legyen az hétköznapi, vagy sportoláshoz köthető – gyakran túlhajtott időszakokban következnek be, amikor az egyén már fáradt, így kevésbé körültekintő, mozgáskoordinációja romlik; elnézhet valamit, figyelmi hibája sérüléshez vezethet. Felkészülési, verseny időszak során hullámokban fáradttá válik a szervezet, ha időben nem sikerül megfelelő módon feltöltődni, pihenni, bekövetkezhetnek „fáradásos törések”, húzódások, szakadások az edzésmunka során, vagy éppen egy fontos versenyen, mely a verseny feladásához vezethet.

Mivel kell megküzdenie egy sérült sportolónak?

Bizony a sérülések sosem érkeznek jókor, mindig veszteség élmény kíséri őket.  Általában edzésmunkából, versenyzésből való kieséssel járnak, és az alábbi gondolatokkal, amik a sportoló fejében folyamatosan keringenek:

  • rehabilitáció, kihagyás ideje alatt „többiek elhúznak”
  • „kimaradhatnak fontos versenyek”
  • „lemaradok valamiről, ami fontos lenne” (edzés, válogatott keret)
  • „ugyanolyan terhelhető lesz-e a sérült testrész?”
  • türelem próba lesz a visszatérés, „vajon meddig kell csökkentett üzemmódban edzeni?”
  • szomorú esetben a sportkarrier végét jelenti a sérülés, a sportolói identitás megremeg, „hogyan álljak át a civil életre?”

Nézzük meg egy kicsit, mit taníthat sportolóknak a sérülés?  Mire érdemes odafigyelni?

A leggyakoribb üzenet, amit klienseim megfogalmaznak, hogy lassítaniuk, pihenniük kellett volna. Legközelebb időben észre kell venni az erre utaló jeleket (pl.: apróbb tünetek, betegségek: megfázások, húzódások), és a megelőzésre kell koncentrálni. Fontos megérteni, hogy hosszabb távon többet árt a felkészülésnek egy sérülés, mint néhány jókor kihagyott edzés, ami helyett feltöltődhet a sportoló szervezete. Ráadásul, ha nincs feldolgozva a sérülés valódi oka, az hamar visszatérő jellegűvé válik, és folyamatosan hátráltatja a további felkészülést, teljesítést, mivel ottmarad a félelem az újrasérüléstől.

Néhány esetben érzelmi túlterhelés húzódhat a háttérben, amire érdemes rájönnie a sportolónak, és környezetének, hogy együtt továbbléphessenek. Sok esetben a beszélgetés során kiderül, hogy extrém magas szorongással gondolt a közelgő megmérettetésre az illető, ha tehette volna, visszamondta volna a nevezését. Szinte összenyomták az elvárások csapata, edzője, egyesülete, szülei stb. részéről. Ha a félelmek, pihenési igény az adott pillanatban nem vállalható, nem kimondható, akkor előfordul, hogy a szervezet kiköveteli magának a távolmaradást egy sérüléssel. A háttérben emögött gyakran húzódik túlzott megfelelési vágy a szülők, edzők irányába, illetve a sportoló saját maga felé.

Érzelmi terhet jelenthet továbbá, ha valahol a sportolót lelke mélyén kerülgeti az abbahagyás gondolata, de nem meri azt maga és mások előtt felvállalni, így a sérüléssel egy hosszabb „kényszerpihenőre küldi magát”, hogy legyen alkalma mindezen gondolkodni.

Összességében elmondható, hogy érdemes figyelmet szentelni a sérüléseknek (főleg, ha visszatérő jellegűek). A sportolói önismeret fejlesztésének kiemelkedő területe az elvárások kezelése, a megfelelő célállítás, a pihenést gyorsító gyakorlatok elsajátítása, melyekkel megelőzhetőek a sérülések.

sport

« Older posts Newer posts »

© 2024 PSZICHOSAROK

Theme by Anders NorenUp ↑