PSZICHOSAROK

Kiss-Nemes Veronika
Pszichológus, Sportpszichológus
+36 20 968 0053

Címke: gyerek sportpszichológia

FEM3Café – Milyen sportágat válasszon a gyerek?

2018. 09. 04-én a FEM3Café-ban beszélgettünk Kovács Robi színésszel, Várkonyi Andrea és Kadlecsek Krisztián  műsorvezetőkkel:

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus.

 

 

 

 

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/35593_kovacs-robi-ezek-alapjan-valaszt-sportagat-gyermekenek.html?fbclid=IwAR1EPBvC-dBV5B88adW4vKuC6sCC9fqfONYv39yp9t40HzXqgy5_uemB_RQ

 

A szakértői telefonok visszajelzése:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/35605_mi-a-teendo-ha-faradt-a-gyerek-erdemes-eroltetni-a-sportolast.html?fbclid=IwAR2C7_JaMEcTk2_LyrZXZsTvz9KEGhlkQiYPXTVV5zTVk-VSAiJVG4_xI_0

FEM3Café – Gyerekek sportolása és a kitartás, interjú

2018. 06. 13-án Várkonyi Andreával, Gömöri András Mátéval és Kiss Gergellyel beszélgettünk a Fem3Caféban arról, hogyan lehet a gyerekek kitartását növelni, mire érdemes odafigyelni, hogy a sport szeretetük kitartson egy életen át.

fem3.cafe.sportpszichologus.kiss.nemes.veronika

Az alábbi interjú a linkre kattintva nézhető meg:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/34246_kiss-gergely-elarulta-hogyan-vegyuk-ra-a-gyereket-a-sportolasra.html

Diéta&fitness – Kiss Eszter cikke, szakértés

Sportolók és elvárások, Kiss Eszter cikkének szakértője voltam a Diéta&fitness magazin 2017. decemberi számban.

Most épp egy finom zöld tea mellett olvasom a lapot egy hideg téli délutánon.

Sportpszichologus.dietaesfitness

 

Az elvárás szó hallatán általában „nem szeretem”követelmények réme sejlik fel bennünk, pedig egy elvárás lehet előre vivő, fejlődésre ösztönző is. Vannak olyan életterületek, ahol a jó eredmények elérése érdekében kifejezetten szükség van pozitív elvárásokra, ilyen pl. a sport.

A kimagasló sportteljesítmények mögött mindig találunk célorientált, inspiráló elvárásokat. Mindegy, hogy az edzőtől, gyermek esetén a szülőtől, vagy magától a sportolótól jönnek az efféle elvárások, mindenképpen pozitívan, motiválóan hatnak és a fejlődést szolgálják.

Nem feltétlenül kell, hogy az elvárások szóban elhangozzanak, a célok megvalósítására irányuló pozitív gondolatok ugyanis megteremtik az áhított valóságot. Mint ahogyan azt az un. Pygmalion effektus esetében tapasztalták a kutatók egy híres iskolai kísérlet során. A tanárok bizonyos tanulóktól elvárták, hogy a tanév végére javuljanak az osztályzataik, és bár ezt szóban nem adták a diákok tudtára, a testbeszédükben – pl. gyakori szemkontaktus, mosoly -, a gyerekekhez való hozzáállásukban mindez tükröződött. A kísérlet végén a szakemberek azt látták, hogy a pozitív jóslatok beteljesítették önmagukat. A sportolóknál is működhet ez. Ha egy edzőnek pozitív elvárásai vannak a sportoló irányában, akkor ő is úgy lehet vele, mint a tanárok: többször javítja, dicséri a tanítványát, gyakrabban keresi vele a kapcsolatot. A sportoló pedig a belé vetett bizalmat érezve nagy valószínűséggel jól teljesít.

 

Káros követelmények

Vannak azonban negatív, romboló hatású elvárások is, amelyek a testi sérülésen túl lelki problémákat is okozhatnak. Amikor például olyan szintű teljesítményt várnak el a sportolótól, amire nem képes, akkor a sikerélmény hiánya, a folyamatos kudarc állandó rosszkedvet, szorongást eredményezhet.

A sportolónak saját magával szemben is lehetnek negatív elvárásai, melyek elmehetnek akár a kényszerességig is – Ilyenkor már nem azért megy az illető edzeni, mert pozitív elvárásai vannak a testedzéssel kapcsolatban és örömet jelent számára a mozgás, hanem mert elvonási tünetek jelentkeznek nála, ha nem edzhet – sorolja a kényszeres, mániákus testedzés jellemzőit Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus. – A sportmániás ember nem addig edz, ameddig jólesik neki, hanem annál sokkal tovább. Minden szabadidejét az edzőteremben tölti, ennek hatására beszűkül a szociális élete, családi konfliktusokkal kell számolnia, ráadásul a testi sérülés veszélye is fenyegeti.

 

Felnőttként saját elvárásokkal

Milyen elvárásoknak akar egy sportoló megfelelni? Gyerekkorban főleg a szülők elképzelései a mérvadók, hiszen a kicsik számára az a legfontosabb, hogy anya és apa boldog legyen. Tinédzser korban viszont mindegy, hogy mit mondanak a szülők, amit az edző elvár, az lesz az irányadó. Felnőttkorba érvén, az előző fejlődési szinteket meghaladván, jó, ha már a saját elvárásaikat akarják teljesíteni a sportolók. A sportpszichológus úgy látja, hogy eddig a fejlődési szintig nem mindegyikük jut el. A mindennapi életben is meg lehet ezt figyelni: van, aki felnőttként még mindig a szülei elvárásai szerint él, nem a saját értékrendje, céljai vezérlik.

A harmadik fejlődési fokozatban is fontos az edző véleménye, csak már kevésbé. Mivel itt érettebb személyiségről van szó, a sportoló saját céljai sokkal részletesebbek vagy más jellegűek lehetnek, mint amit, az edző elképzel. Például hiába akarja az edző, hogy még versenyezzen vagy menjen edzői pályára, a sportoló úgy dönt, hogy abbahagyja a versenyzést és jogásznak tanul.

 

Amikor a bizonyítás a hajtóerő

Előfordul, hogy a sportban nem pusztán a mozgás, a sportsikerek öröme a hajtóerő, hanem az elvárások mögött lappangó bizonyítási vágy. A gyerekek többsége azért sportol, mert szereti azt a mozgásformát, amit választott magának. Ám, ha a szülők elvárják, hogy pl. teniszezzen a gyerek, akkor is, ha dzsúdózni akar, és nem magától megy edzésre, akkor nagy valószínűséggel a szülők bizonyítási vágya húzódik meg a háttérben. – Vannak olyan szülők, akik korábban, sportolóként valamiért nem jutottak el addig a szintig, ameddig szerettek volna, és most a gyermeküket nagyon ügyesnek látja az edző ugyanabban vagy más sportban. Ez veszélyes terep – hangsúlyozza Kiss-Nemes Veronika. – Feltehetjük a kérdést: ilyenkor meddig tart a gyerek szükséglete és hol kezdődik a szülői elvárás?

Akad példa arra is, hogy a gyerek akarja mindenáron bebizonyítani azt, hogy ügyes és jól tud mozogni, mert otthon folyton azt hallja, – mintegy negatív elvárásként – hogy alkalmatlan bármilyen sportra. Kiválaszt magának egy sportot, szorgalmasan jár edzésre és idővel hozza az eredményeket, ügyesedik, izmosodik, formálódik a teste.

A sportban, különösen a versenysportban feltételekre, célkitűzésekre van szükség a jó eredmények elérése érdekében. A személyi edzők is megállapodnak bizonyos célokban a hozzájuk fordulókkal. De mi van akkor, ha nincs semmiféle – se külső, se belső – elvárás? Megengedő attitűd esetén ugyan nincs nyomás, de elérendő cél sincs. Ilyenkor, aki belsőleg motivált, van belső ösztönző ereje, az tud csinálni egy személyi edzésprogramot. Aki külső kontrollos, annak ez magától nem megy, mellette ott kell állni, és segíteni neki, hogy egyáltalán végigcsinálja. Ezért jó, ha a személyi edző tisztában van azzal, hogy melyik típusba tartozik az, akit edz.

– Pozitív elvárások – mint látható – a sportban mindenképpen szükségesek, mert a céltalanság leállítja a fejlődést, illetve a sportolás abbahagyását eredményezheti – állapítja meg a szakember.

 

Kiss Eszter

FEM3Café – Interjú, szakértés

2017. 07.26-án a FEM3Café szakértője voltam.  Izgalmas témát jártunk körül: gyerekek sportág választása, szülői hozzáállás, motiválás. Kiemeltem és kiegészítettem a felmerült témákat, kérdésköröket.

 

Sportág választáshoz jó tanácsok:

  • többféle sport kipróbálása, mielőtt elköteleződik egy sport mellett
  • 10-12 éves kor alatt sport fejlesztő hatásai: mozgáskoordináció fejlesztése, szabálytartás erősítése, alkalmazkodás, kudarctűrés tanulása, csapatjáték, erőfeszítés megtanulása, sportszerűség elsajátítása, “nem csak az eredmény számít”
  • jó, ha a versenyzést megelőzi egy olyan szakasz, amikor kiélvezheti a gyerek a társaságot, az edzéseket, azok játékosságát, mielőtt versenyhelyzettel szembesül
  • versenyzés elkezdése: 10-12 éves kortól tudnak tudatosabban készülni a gyerekek egy-egy sporteseményre, ezalatt a kor alatt nagyon fontos a gyerekek számára (talán saját akaratuktól is fontosabb), hogy szülei szeretnék-e a versenyzést, ott fontos-e nekik a helyezés elérése, edzőik mit várnak el tőlük!
  • fontos-e nekünk szülőként, hogy sikeres versenysportoló legyen, vagy hobbi szinten szeretnénk sportoltatni? Ha a mi döntésünkkel ellentétes irányba érdeklődik, hogyan tudjuk támogatni?
  • el tudom-e fogadni gyermekem választott sportját? Akkor is, ha abban nem sikeres, de szívesen csinálja?
  • testi jelek utalhatnak arra, hogy ha nem szereti a sportját, vagy az edzéseket: hasfájás, fejfájás, valamilyen testi tünet edzés előtt, ami elmúlik, ha nem kell edzésre menni
    • sportpszichológus szakember segíthet elkülöníteni, hogy az adott klub/edző edzéseit, vagy a sportágat nem kedveli a gyerek

Sportpszichológiai munka gyerekeknél, amit körbejártunk az interjúban:

  • izgulás-, szorongáskezelés
  • önbizalomnövelés
  • nyomás kezelése, szülői-, edzői elvárások kezelése
  • küzdőképesség növelése
  • szülők, edzők számára jó tanácsok az adott gyerekre szabva
  • sérülésből való felépülés

Ha már sportol és kudarccal szembesül:

  • eredménycentrikusság enyhítésére: erőfeszítést dicsérjük az eredmény helyett!
    • például “láttam, nagyon lelkes voltál”, “hú mennyire hajtottál”, “büszke vagyok rád, hogy a gól/pont/stb. után is lendületesen mentél tovább”, “végig mosolyogtál”
    • gondolkodjunk az edzés/ verseny alatt, milyen erőfeszítést tudunk megdicsérni
  • szigorú edzővel való együttműködés esetén a szülő otthon dicsérheti gyermekét, beszélgethet vele arról, hogy miért szigorú vele az edzője

kiss.nemes.veronika.fem3cafe

Az interjú és a nézői hívásokat követő beszélgetés megtekinthető az alábbi linkeken a FEM3 oldalán.

Olyan nagy sportesemények után, mint például a vizes világbajnokság egyre több gyermek kezd el sportolni. A FEM3 Caféban Kiss-Nemes Veronika beszélt arról, hogy a sportágválasztásnál hogyan lehet megkülönböztetni a gyermeki fellángolást és a tudatos döntést…

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/26964_sportpszichologus-igy-valasszatok-sportagat-a-gyermeknek.html

Az eredménycentrikusság miatt gyakran már gyermekkorban kudarcélmények sokaságával néz szembe egy sportoló. Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus elárulta, hogyan segíthet ezen a szülő, de a helyes edző-szülő kommunikáció is szóba jött.

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/26980_gyermeksport-a-dicseretbol-sosem-eleg.html

Sportolók sérülései – blogbejegyzés

A legtöbb sportoló életében több sérülés is bekövetkezik a sportpályafutás ideje alatt. A sérülések egy része véletlenek, balesetek folytán történik, verseny-, edzéshelyzeten kívül a mindennapi élet során. A sérülések másik része versenyekhez, edzésekhez köthető, sokszor előre látható, bejósolható lett volna.

 

Miért sérül le leggyakrabban egy sportoló?

Sportolók esetében sérüléseik nagy része – legyen az hétköznapi, vagy sportoláshoz köthető – gyakran túlhajtott időszakokban következnek be, amikor az egyén már fáradt, így kevésbé körültekintő, mozgáskoordinációja romlik; elnézhet valamit, figyelmi hibája sérüléshez vezethet. Felkészülési, verseny időszak során hullámokban fáradttá válik a szervezet, ha időben nem sikerül megfelelő módon feltöltődni, pihenni, bekövetkezhetnek „fáradásos törések”, húzódások, szakadások az edzésmunka során, vagy éppen egy fontos versenyen, mely a verseny feladásához vezethet.

Mivel kell megküzdenie egy sérült sportolónak?

Bizony a sérülések sosem érkeznek jókor, mindig veszteség élmény kíséri őket.  Általában edzésmunkából, versenyzésből való kieséssel járnak, és az alábbi gondolatokkal, amik a sportoló fejében folyamatosan keringenek:

  • rehabilitáció, kihagyás ideje alatt „többiek elhúznak”
  • „kimaradhatnak fontos versenyek”
  • „lemaradok valamiről, ami fontos lenne” (edzés, válogatott keret)
  • „ugyanolyan terhelhető lesz-e a sérült testrész?”
  • türelem próba lesz a visszatérés, „vajon meddig kell csökkentett üzemmódban edzeni?”
  • szomorú esetben a sportkarrier végét jelenti a sérülés, a sportolói identitás megremeg, „hogyan álljak át a civil életre?”

Nézzük meg egy kicsit, mit taníthat sportolóknak a sérülés?  Mire érdemes odafigyelni?

A leggyakoribb üzenet, amit klienseim megfogalmaznak, hogy lassítaniuk, pihenniük kellett volna. Legközelebb időben észre kell venni az erre utaló jeleket (pl.: apróbb tünetek, betegségek: megfázások, húzódások), és a megelőzésre kell koncentrálni. Fontos megérteni, hogy hosszabb távon többet árt a felkészülésnek egy sérülés, mint néhány jókor kihagyott edzés, ami helyett feltöltődhet a sportoló szervezete. Ráadásul, ha nincs feldolgozva a sérülés valódi oka, az hamar visszatérő jellegűvé válik, és folyamatosan hátráltatja a további felkészülést, teljesítést, mivel ottmarad a félelem az újrasérüléstől.

Néhány esetben érzelmi túlterhelés húzódhat a háttérben, amire érdemes rájönnie a sportolónak, és környezetének, hogy együtt továbbléphessenek. Sok esetben a beszélgetés során kiderül, hogy extrém magas szorongással gondolt a közelgő megmérettetésre az illető, ha tehette volna, visszamondta volna a nevezését. Szinte összenyomták az elvárások csapata, edzője, egyesülete, szülei stb. részéről. Ha a félelmek, pihenési igény az adott pillanatban nem vállalható, nem kimondható, akkor előfordul, hogy a szervezet kiköveteli magának a távolmaradást egy sérüléssel. A háttérben emögött gyakran húzódik túlzott megfelelési vágy a szülők, edzők irányába, illetve a sportoló saját maga felé.

Érzelmi terhet jelenthet továbbá, ha valahol a sportolót lelke mélyén kerülgeti az abbahagyás gondolata, de nem meri azt maga és mások előtt felvállalni, így a sérüléssel egy hosszabb „kényszerpihenőre küldi magát”, hogy legyen alkalma mindezen gondolkodni.

Összességében elmondható, hogy érdemes figyelmet szentelni a sérüléseknek (főleg, ha visszatérő jellegűek). A sportolói önismeret fejlesztésének kiemelkedő területe az elvárások kezelése, a megfelelő célállítás, a pihenést gyorsító gyakorlatok elsajátítása, melyekkel megelőzhetőek a sérülések.

sport

Sportolók a szakadék szélén

Minden sportoló időnként a szakadék szélére sodródik. Megoldhatatlannak tűnő nehézségekkel szembesül, úgy érzi elakadt. Leggyakrabban az alábbi gondolatok kavarognak a fejükben:

  • versenyen szétesik a teljesítményem, pedig edzésen minden ment
  • iszonyatosan izgulok, szorongok, hogy minden sikerüljön, mit fog szólni az edző?
  • nem tudok koncentrálni, legalapvetőbb dolgokat is elrontom
  • kezd elmenni a kedvem az egész felkészüléstől
  • folyamatosan kudarcot kudarcra halmozok, van kiút?
  • sérülésből nem tudok visszatérni
  • lehet abba kéne hagynom

A legtöbb sportoló rendkívül elhivatott, szeretné kihozni magából a maximumot. Mégis típushibákat vétenek mentális felkészülésük, versenyeken való pszichés jelenlétükben. Ezek a hibák gyakran akkora méreteket öltenek, hogy minden fizikai felkészülést, energiabeli áldozatot semmissé tesznek. Bénító a felismerés, amikor bevallja magának a sportoló „nem voltam ott fejben…” „nem tudtam megküzdeni az adódó helyzetekkel…” „már reggel éreztem, nem fog menni…”

Az a jó hírem, hogy van megoldás nehézségeidre! Mi minden sportoló álma? Az edzésfelkészülésre feltenni a koronát a versenyen: élvezni a versenyzés minden percét, a maximumot kihozni magadból, elégedetten nyugovóra térni utána. Folyamatosan fejlődni. Lehetnél te is, aki így éli meg a sportját! Ha nem tudod hogyan, segítek.

Az idei olimpiai csapatok jelentős részével több sportpszichológus is támogatta a sportágak legjobbjainak csúcsteljesítményeit. Ma már nélkülözhetetlenné vált az alap technikák ismerete azok számára, akik komolyan gondolják sportjukat, szeretnék fejleszteni magukat, teljesítményüket. A kontroll visszaszerzésével nem csak megtörténnek veled a megmérettetések eseményei, nehézségei; hanem aktívan TE ALAKÍTHATOD KI magad számára az ideális lelkiállapotot, melyben minden vágyad teljesülhet! Olyan technikákat, gyakorlatokat sajátíthatsz el, melyekkel a legváratlanabb helyzeteket is sikeresen meg tudod oldani élesben, önállóan! Kiegyensúlyozott, önbizalommal teli, motivált leszel.

Ne habozz tovább, ha magadra ismertél, ha vágynál a megoldásra! Ha már egy ideje játszol a gondolattal, hogy tudatosabb munkába kezdj, akkor miért várnál még? Miért akarsz még kudarcokat, rossz élményeket gyűjteni? Hívj most, írj most! Kérj időpontot még ma!

www.pszichologus.me

Kiss.Nemes.Veronika.Mokka.Tv2

Sportolók és a szorongás

Mindannyiunk életében számos izgulással, félelmekkel, szorongásokkal teli helyzet van. Egy sportoló az életében felmerülő magánéleti, munkahelyi/iskolai kihívásokon túl a sportjával kapcsolatosan; az edzések, versenyek során létrejövő helyzetek során is tapasztalhatja az izgulás, szorongás jeleit.

Milyen formái lehetnek a szorongásnak, melyből felismerhetjük?

  • izzadás, „vizes tenyér”
  • émelygés, hasi görcsök, hányinger, hasmenés, rossz közérzet
  • fejfájás, erős szívdobogás, alvási nehézségek, rémálmok
  • negatív belső beszéd (pl.: „nem fog menni”, „kevés vagyok”)
  • koncentrációs nehézségek, figyelmetlenségi hibák

A felsoroltak közül egyet-kettőt minden sportoló tapasztalt már sportpályafutása során, míg vannak, akiknek a teljes listához és további tünetekhez is „szerencséjük van”. Leggyakrabban ezek a tünetek a verseny nyújtotta teljesítményhelyzethez kötődnek, hiszen ilyenkor van lehetőség bizonyítani, megmutatni, amit a sportoló tud. Mindenki szeretné a legjobb formáját nyújtani, megfelelni magának, az edzőjének és családjának, stb. Számos fontos tényező figyelembe vétele együttesen hozza létre azt az izgalmi szintet, amelyben ki jobban, ki rosszabbul tud teljesíteni (pl.: verseny fontossága, címszerzés, jelen van-e a „nagy ellenfél”, mióta készül a versenyző, mennyi energia van benne a felkészülésbe, eljött-e egy számára fontos személy szurkolni, mit várnak tőle stb.).

Izgulásra, szorongásra szükségünk van téthelyzetben (nem csak sporteseményen, hanem például egy iskolai vizsgán is)! Ha ez nincs jelen, akkor annyira ellazultak vagyunk, hogy lehetetlenné válik, hogy teljesítsünk, akár már-már el is bóbiskolunk, álmodozunk. Viszont, ha túl sok van belőle, az is jelentősen visszafoghat minket, meggátolhatja, hogy kihozzuk magunkból a maximumot. Nagyon gyakori, hogy akkor alakulnak ki a szorongásos tünetek, amikor a sportoló a versenyhelyzetre gondol, és hirtelen rengeteg negatív dolog eszébe jut azzal kapcsolatban. A szorongás érzése a versenyt megelőző pár napban, de akár pár héten keresztül is tartósan jelen lehet. A tartósan fennálló szorongás kimeríti a szervezetet, így ez az állapot lehetetlenné teszi, hogy a maximumot nyújtsa valaki, mivel lemerülnek energiatartalékai! Így egy fáradt sportoló érkezik a nevezéshez, aki már szeretne „túlesni” a nap megpróbáltatásain, esetleg már el sem megy, visszalép. Ebben a kimerült állapotban gyakoribbak a verseny előtti sérülések, betegségek is.

Egy sportoló számára ezért kiemelten fontos, hogy képes legyen befolyásolni izgulása mértékét. A megmérettetés időpontjára olyan állapotba tudja  hozni magát, ami elősegíti a csúcsteljesítmény elérését. Ez azt jelenti, hogy a felkészülési időszakban és a verseny napján is kontrollálnia kell izgulása mértékét. Sportpszichológusi felkészülés során mind a testi, mind a gondolati szorongás kezelésére gyakorlatokat, technikákat tanul a sportoló, melyeket a megfelelő helyzetekben alkalmazni tud. Ezáltal fokozódik önismerete, és egyre nagyobb kontrollt gyakorolhat saját izgulása felett, ami így már nem az ellensége, hanem jelentős segítőtársa lesz téthelyzetben!

 

www.pszichologus.me

 

Sportolók és kabaláik – TV2 Mokka

2016. 06. 23-án reggel a TV2 Mokka című műsorában Demcsák Zsuzsával és Szebeni Istvánnal beszélgettem

A sportpszichológiai felkészülés során fontos az optimális teljesítményhez megfelelő lelki állapot kialakítása, ebben a sportolók nagy részének segítséget jelentenek kabaláik, melyek fokozzák biztonságérzetüket, csökkentik szorongásaikat.

Sportoló gyerekek

A szülő gyermeke legjobb ismerője! Ezért elsők között veheti észre, ha segítségre van szükség. Látja gyermeke viselkedésének, kedvének, teljesítményének változását. Ha a saját ötletek végére értek már, és az áhított javulás még nem jött el, akkor mindenképpen érdemes szakmai segítséget igényelni. Sportoló gyerekekkel dolgozva összeszedtem a leggyakoribb megkeresések témáit. Ez a lista segíthet eligazodni, ha bizonytalanok vagyunk a továbblépés szükségességét illetően.

Mely nehézségek esetén érdemes fontolóra vennünk sportpszichológus segítségét?

  • gyermekünk edzésen szenzációs, szárnyal; versenyen közelében sincs edzésteljesítményének
  • úgy látjuk nincs önbizalma, lekicsinyli teljesítményét, tudását
  • nagymértékű izgulást látunk rajta verseny, esetleg edzés előtt is
  • felmerült az abbahagyás gondolata
  • edzés, verseny előtt hasmenés, hányás, hőemelkedés stb. jelentkezik; végül ha nem megyünk, szinte azonnal elmúlnak a tünetek
  • mind az edzés, mind a versenyteljesítmény rövid idő alatt sokat romlott
  • tanulás és/vagy élsport?
  • fontolóra vettük az élsportolói életpályát
  • koncentrációs nehézségek
  • edző javaslatára
  • sérülés(ek) gátolják a felkészülést

Gyerekek esetén első alkalommal mindig a szülőkkel találkozom. A személyes konzultáción átbeszélhetjük, mik a fő problématerületek, miben látják, hogy segítségre szorul gyermekük. Tisztázzuk a felmerülő kérdéseket, ezután indulhat a közös munka a gyerekekkel.

© 2019 PSZICHOSAROK

WEBOLDAL KÉSZÍTÉS - beonlineLAP TETEJÉRE ↑