PSZICHOSAROK

Kiss-Nemes Veronika
Pszichológus, Sportpszichológus
+36 20 968 0053

Címke: gyerek sportpszichológia

Sorozatajánló – The Last Dance

A legendás 1997-98-as NBA döntőből kiinduló 10 részes Netflix sorozat olyan legendás játékosok életpályáját mutatja be, mint Michael Jordan, Scottie Pippen, Dennis Rodman párhuzamosan a Chicago Bulls 1980-as évekbeli felemelkedésével, különös figyelmet szentelve utolsó közös ’97-98-as szezonjuknak.

Phil Jackson edző kezei között 8 év alatt 6 bajnoki címet gyűjtött be a csapat. Játékuk annyira magával ragadó volt, hogy megteltek a félig üres lelátók, kosárlabda rajongóvá váltak emberek tömegei az 1980-as, 90-es években.
Ez a sorozat sportpszichológiai szempontból annyira szenzációs, hogynehéz keretek közé szorítani a róla való írást. Minden részben találtam több olyan gondolatot is, ami miatt rengeteget adott a sorozat megtekintése.
Kiégés, motivációesés szempontjából többféle nézőponttal találkozhatunk. Scottie az alulfizetettség, és a sérülés nehézségeivel küzd, mindkettő jelentősen visszaveti motivációját, karrierje veszélybe kerül, körüllengi az abbahagyás, szerződésbontás/szegés gondolata. Interjú- és meccsrészletekkel kapunk betekintést, hogyan is vészelte át, miként tette túl magát ezen a válságon és hogyan járult hozzá a csapat eredményeihez, miként volt Michael legstabilabb támasza a pályán.  Ha éppen nem játszott Jordan játékának színvonala, pontszerzési átlaga is esett.
Michael 3 bajnoki cím után annyira elfáradt a folyamatos testi-lelki felkészülésben, top forma megtartásában, címvédésben, hogy visszavonult a kosárlabdától. Akkor még úgy gondolta végleg. Beállt baseballozni kikapcsolódásnak, majd jó 18 hónapos töltődést követően mégis visszatért a Bullshoz. Hogyan zajlott újabb 3 szezonja a Bullsnál, hogyan motiválta, hajtotta csapattársait és önmagát a győzelemig és miként köszönt el a csapattól, szintéb kiderül a sorozatban! És mennyire igaz, hogy a kiégést nem tudjuk egy hét alatt kialudni, neki másfél évre volt szüksége, hogy ismét szívesen edzésmunkába,  majd pályára álljon.
Dennis Rodman sosem volt egyszerű játékos az edzők és a csapattársak számára. Phil Jackson és Michael mégis megtalálják vele a hangot. Amikor Dennisnek elege lesz a felkészülésből, a nyomásból, akkor töltődésnek, kikapcsolódásnak hol Vegasban, hol pankrátor meccsen kötött ki, de mindig előkerül és mindig 100%-ot hoz a pályán. Mi hajtja az extravagáns megjelenésű, különc viselkedésű, Féreg becenévre hallgató világklasszis lepattanó szerzőt? Milyen családi körülmények közül érkezett a kosárlabda világába? Hogyan fedezték fel? Hogyan került a Bullshoz? Ha kíváncsiak vagytok, nézzétek meg a sorozatot!
thelastdance.sportpszichologiaMegismerhetjük a csapattagok életútját, kosárlabda karrierjüket. Beleláthatunk a szakvezetés, csapatirányítás nehézségeibe. Megtudhatjuk, hogyan sikerült 1-1 kudarc után újra összeszednie magát a Bullsnak és új szintre emelniük az NBA-t és a kosárlabdát. Michael Jordan saját szavaival mesél arról, milyen volt ekkora sztárrá kinőnie magát még a közösségi média előtt, valamint hogyan tartotta magában szezonról szezonra a motivációt. Csapattársai, ellenfelei sokat mesélnek arról, hogy bámulatosan fókuszáltnak, iszonyú stressztűrőnek ismerték meg Michaelt, aki téthelyzetben is képes volt maximuma felett teljesíteni, vesztettnek ítélt meccseket megfordítani. Mentális ereje példaértékű a jövő sportolói számára!
A sorozat trailere ezen a linken tekinthető meg:

Sérülés pszichológiája, sorozatajánló: Jeges élet

Egy sportkarrier során vannak szerencsés sportolók, akik sosem sérülnek, és vannak, akik kisebb-nagyobb sérülésekkel kell hogy megküzdjenek. A fizikai rehabilitációt követően (akár műtét, gyógytorna, hosszabb kihagyás után) a pályára visszatérő sportolóban mindenféle érzés kavarog az edzéseken. Általában sajnálják a kihagyott felkészülési időt. Félnek, hogy elhúznak mellettük versenytársaik, vagy kikerülnek a kezdő csapatból. Türelmetlenek, hogy mikor érezhetik a sérülés előtti csúcsformájukat újra. Az edzésmunka során többen megtapasztalják, hogy kerülik azokat a ( vagy a hasonló) mozdulatokat, melyek a sérüléshez vezettek. Ilyenkor nagyon fontos a sportpszichológusi támogatás, hogy újra terhelhető legyen az adott testrész, és minden mozdulatban, gyakorlatban ugyanúgy terhelje a gyógyult területet is a sportoló, ahogyan a sérülés előtt használta.
Emellett a szorongás különböző szintjeivel szembesülnek a sportolók. Vannak, akiknek néhány szorongáscsökkentő, relaxációs technika segít csökkenteni a szorongás szintet. Vannak, akiknél erőteljesebb pániktünetek, vagy poszttraumás stressz tünetek jelentkeznek és magánéletükben is jelentős szenvedéssel jár ezek átélése, eszköztelennek érzik magukat, nem tudják mi lenne a jó megoldás, hogy megszabaduljanak szenvedést jelentő negatív érzelmi súlytól.
Gyakran keresik a válaszokat a sportolók, miért pont ők, miért akkor, miért úgy ahogy történt meg a sérülésük. Többféle választ szoktunk erre találni:
túlterheltség következtében következett be a sérülés sportolás közben (kifáradt a sportoló, csökkent a figyelmi kapacitása és mégis vállalt még egy versenyt, vagy beállította az edzője még egy meccsre; vagy folytatta a nehéz edzésmunkát), ilyenkor a szervezet szinte kikényszeríti a pihenőt a sérüléssel. Van, hogy ez egy kisebb húzódás, de van hogy komoly műtéti kezelést igénylő hónapokig elhúzódó felépülést igénylő sérülés történik.
civil életében szerzi a sérülést (pl.: családi síelés, nyaralás, baráti bulik alatt), és ez vagy összefügg a pihenés rejtett igényével (iskolában/ munkában/sportban), vagy nem
figyelmet, törődést szeretne a sportoló és nincs meg az eszköztára, hogy ezt kérni tudja a környezetétől. A sérülés által kiváltott betegszerep által megkaphatja mindezt. Fontos megjegyezni, hogy ez nem tudatosan történik.
– vannak a szerencsétlen véletlenek, amikor az előbbi okok nem találhatóak meg a háttérben, és egy vagy több szerencsétlen egybeesés szükséges az adott sérülés elszenvedéséhez.
A felépülésben az okra adott válasz kapcsán megfogalmazhatjuk a változás irányát pl. pihenésre, feltöltődésre való igény figyelése, időbeli jelzése. Szükségletek kifejezésének fejlesztése, törődés kérésének elsajátítása. Emellett autogén tréning során javíthatóak a mozgásos maradványtünetek, hogy újra terhelni tudják az adott testrészt a sportolók, csökkenthető a szorongás az újrasérüléssel kapcsolatosan.
Ha a sérülés a sportpályafutás lezárását jelenti, akkor a civil karrierre való átállás megsegítése a cél, amiről később még írni fogok.
jegeselet.sportpszichologiaA versenyen szerzett sérülés utóéletét bemutató sorozat a Jeges élet a Netflixen.
A sorozat kiválóan bemutatja egy versenyen elszenvedett sérülés traumatizáló hatását. A gyógyulás utáni edzéseken Kat agya szinte letiltja ugyanazt a mozdulatot, melynek végrehajtása során komoly sérülést szenvedett, és agyrázkódással kórházba került. A felépülésében edzője nyújtja számára a legnagyobb támaszt. Dasha mindent megtesz, hogy Kat újra merjen triplát ugrani. Türelemmel terelgeti, biztatja, amikor végre sikerrel jár, hazaküldi, hogy jó érzéssel zárja a napot.
Nem Kat sérülése az egyetlen, húga szabadidős tevékenysége során szerez sérülést, mely hatással van edzéseire, míg legjobb barátnője komoly csípősérüléssel edz, melynek fájdalmát gyógyszerekkel és alkohollal próbálja elnyomni. Jenn nem mer szólni szüleinek fájdalmairól, mert a szülők minden anyagi áldozatot meghoznak egyszem lányuk karrierje érdekében, és távoli rokonok is érkeznek hogy élőben láthassák őt. Tehát Jenn a külső motiváció miatt, a negatív véleménytől való félelmében nem jelzi pihenés iránti igényét szüleinek, edzőjének.

A sorozat nem csak a sérülés lelki hatásainak bemutatására helyezi a hangsúlyt, megismerhetjük a sportban gyakori delegáció jelenségét, mikor egy szülő félbetört karrierje folytatásaként tekint gyermekeire, és megszállottan edzi őket, hogy az elmaradt olimpiai kijutást és sikereket átélhesse általuk. Emellett megismerhetjük a bipoláris zavart, melyben Kat és édesanyja is szenvednek. Kat szedi a gyógyszereit és csoportterápiás alkalmakra jár, míg anyja gyakran “felejti el” bevenni gyógyszereit, így több mániás epizódjának is tanúi lehetünk. Ilyenkor Kat átveszi a szülői szerepköröket és gondoskodik húgáról. A versenyzésbe való visszatérés erős vágya miatt Kat csökkenti majd teljesen félreteszi gyógyszereit, melynek súlyos mániás epizód lesz a következménye, mely során mind a verseny, mind Kat párkapcsolata, és az egészsége is veszélybe kerül. 

Sportpszichológia gyerekek számára

Az általános iskolás korosztály (6-12 évesek) és a sportolás kapcsolatát szedném össze egy bejegyzés formájában.

Ilyenkor a sportélmények élvezetének, örömének megalapozása történik. Nagyon fontos, hogy milyen élmények érik a gyerekeket, hogyan érzik magukat edzéseken. Ha sikerül több sportágat is kipróbálni, és választani egy olyat, amiben a legjobban érzi magát a gyerek, akkor egy életre megszeretheti a mozgást és felnőttként is igénye lesz a rendszeres sportolásra, ami az egészség megőrzésének egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen módja.

Általában az edző jelzi, hogy az adott sportágban mikor szokás elkezdeni versenyezni, és mikor véli úgy, hogy gyermekünk elindulhat egy versenyen. A versenyek ebben a korosztályban jó lenne, ha csak az élményszerzésről, maga a versenyszituáció kipróbálásáról, megszokásáról szólnának. Sok sportágban ezzel ellentétben már komoly versenyzőképzés zajlik, igen magas versenyteljesítménybeli elvárásokkal.

A 6-12 éves korosztály sportolása során a középpontban a fejlődés, tanulás, ismeretszerzés áll. Nem csak a sport területén, hanem általánosságban az életben is. Két fontos célja ennek az időszaknak, hogy a kognitív és testi készségek, képességek mellett az iskolában, edzésen létesített kortárskapcsolatok során a társas készségek is fejlődése. Törekedjünk az optimális egyensúly megteremtésére a feladatok és a szabadidő között. A túl sok feladat és szoros időbeosztás veszélye az örömélmény elvesztése, túlterheltség. Maradjon idő a kortárskapcsolatokra sporton, iskolán kívül is!

Iskoláskori gondolkodás a realitás felé mozdul; logikai szabályok megértése, alkalmazása történik ekkor:

  • késleltetés megtanulása
  • figyelem fokozatosan egyre jobban, hosszabban terhelhető (pihenő idő fontos)
  • egészséges a széleskörű érdeklődés
  • gondolati műveletvégzés fejlődik (sportbeli hibajavítást célszerű kötni valamilyen képzeleti képhez, gyakorlati ismerethez, rövid, tömör utasítások)
  • kifejlődik a szempontváltás képessége
  • 12 éves korig fejlődik a mélységészlelése, mozgó tárgyak mozgáspályájának megítélése
    • fejlődik a hallási diszkrimináció (pl.: meccsen hallja-e a szurkolás között az edzőt)

Érzelemszabályozás: azonnali örömélmény késleltetése a feladat elvégzése érdekében

  • önértékelést erőteljesen meghatározza a kortársak, szülők, edzők véleménye
  • konfliktusos helyzetekben érzelmek, indulatok előtérbe kerülhetnek
  • aktuális történések gyorsan változtatják az önértékelést, ami ebben az életkorban még ingatag, gyorsan befolyásolható (pl.: vesztett meccs alapján azt gondolhatja a gyerek, hogy soha semmi se fog neki sikerülni)
  • pillanatnyi élményből képesek általánosat következtetni „Vesztettünk, rossz játékos vagyok”
  • kudarc feldolgozásában igénylik a felnőtt segítséget
  • szeretnének megfelelni a kimondott, kimondatlan elvárásoknak (sokszor tudattalanul)
  • még nem tudják, mit kell tenni, hogy jól teljesítsenek téthelyzetben
  • erőfeszítés dicsérése a végeredmény helyett

A gyerek teljesítményét mindig saját maga legjobbjához és ne másokhoz mérjük! Ez csökkenti a szorongást, növeli az önbizalmat. Fontos tudnunk, hogy a kudarctűrés, hibák elfogadása fejlődik ebben az életkorban.

Szülőként törekedjünk a pozitív verseny, meccs utáni rituálék bevezetésére. Gyermekünket álmodozásában támogassuk, hallgassuk meg terveit a jövőjéről, és ne törjük le a kedvét, ha szerintünk túl nagyratörőek vágyai. Dicsérjük az erőfeszítést az eredmény helyett, ezzel fenntarthatjuk a motivációt a fejlődésre.

pszichologus.me.gyerekleleksportcipoben

Szülők és edzők számára ajánlott könyv:

Gyereklélek sportcipőben (Gyömbér Noémi, Kovács Krisztina, Ruzits Éva)

 

Ha úgy véljük egyedül elakadtunk, akkor kérjük sportpszichológus szakember segítségét, aki a fent leírt korosztályos jellegzetességekre kidolgozott módszertannal tudja támogatni gyermekünk segítségét!

Hogyan válasszak pszichológust?

Korábbi két bejegyzésemben körbejártam a pszichológusképzés lépcsőit, illetve a szakosodás, módszertanulás sajátosságait. Mindkét korábbi bejegyzés segítheti a pszichológusválasztást, hiszen sokszor a választási szempontok között előkerül a pszichológus végzettsége, módszertana.

1. Pszichológus képzés, szakképzés:

http://www.pszichologus.me/hogyan-lesz-valakibol-sportpszichologus/

2. Módszerspecifikus képzés:

http://www.pszichologus.me/hogyan-lesz-valaki-csaladterapeuta/

Nézzünk néhány klasszikus szempontot, ami el szokott hangozni kliensektől:

  • ismeretség: “ajánlás alapján érkeztem, az XY-nak sokat segítettél, én XY-t barátja vagyok/innen-onnan ismerem”
  • gondolat megfogta “hallottam egy előadásodban, interjúdban, és rám is igaz, hogy ….”
  • téma alapján választók: “szakterület alapján kerestem, a versenyszorongásban otthon vagy”
  • műfajt keresők: “mindenképpen családterápiát javasolt az iskolapszichológus”
  • szimpátia: “fotód, videód alapján úgy éreztem neked el tudom mondani a bajaimat”
  • helyszínt választó: “interneten tanácsadás helyszíneire kerestem rá, a lakásomhoz/munkahelyemhez legközelebbit választottam”
  • díjszabás alapján kereső: “ár alapján szűrtem, mi az, ami most nekem belefér”

 

Pszichológiai tanácsadás hatékonyságát specifkus és nonspecifikus hatótényezők együttesen garantálják.

  1. Specifikus hatótényező a képzettség: mint a korábbi két bejegyzésemben említettem  végzettség szempontjából szakemberenként eltérő, hogy milyen eszközkészlettel méri fel a kiinduló helyzetet, tesztel, kérdez, avagy jelez vissza a szakember
  2. Nem specifkus hatótényezők: a pszichológus szakember és a kliens összehangolódása, összeillése, a pszichológus szakember személyisége, megértése, feltétel nélküli elfogadása (tetszik vagy nem tetszik, amiket és ahogyan mond, érzem-e az elfogadást?)

Tehát sportolók esetén, ha hozzám bejelentkezik versenyszorongás kezelésére valaki, akkor az első 3-5 alkalommal alkalmazott kérdezéstechnika, teszt módszerek, visszajelzések tartalmazzák a sport szakpszichológus képzésen és a családterapeuta képzésen elsajátított szakmai információkat. Ugyanakkor a szakmaiság mellett fontos, hogy érezze a kliens, hogy együtt érzek vele, elfogadom őt olyannak, amilyen és érzi, hogy javulásnak indul a nehézség, amit megjelölt, hogy fejleszteni szeretne. Az 5.alkalom végére pedig látni fogjuk, hogy tudunk-e együtt dolgozni, és én vagyok-e az alkalmas szakember számára. Előfordulhat, hogy nem ezt érzi, ezt jelezheti, és akkor elköszönünk egymástól. Illetve lehet, hogy én látom azt szakmai szempontok mentén, hogy más megközelítés segítené őt a megoldáshoz, ez esetben én jelzem és megindoklom ezt számára. Például, ha hipnózissal szeretné kezeltetni magát valaki, akkor már első alkalommal (vagy ha ez a bejelentkezéskor elhangzik, akkor már telefonon tájékoztatom róla), hogy nem tanultam a hipnózis módszerét, így más szakembert javasolok számára. Vagy ha azt látom, hogy szükséges pszichiáter szakorvosi vizsgálat, akkor erre teszek javaslatot, mert pl. szorongásos problémáinak megoldása túlmutat a tanácsadás keretein, szükséges diagnózisalkotás és célzott terápia.

Szenzációs videót készített a témában Börcsök Gyöngyi a Kávészünet pszichológussal youtube és blog csatorna szerzője, aki klinikai szakpszichológus és családterapeuta. Így a pszichoterápia jellegzetességei megismerhetőek a videóból:

  • https://www.youtube.com/watch?v=tIdqbgQDpS0
  • pl.: kognitív viselkedésterápiák hatékonysága szorongásos-depresszív zavarokban
  • Ha diagnózist kaptunk, akkor ne felejtsük el, hogy klinikai szakpszichológusok jogosultak diagnosztizált pszichés megbetegedések kezelésére, így a keresési szempontjainkba mindenképpen legyen benne ez a végzettség. Jó esetben, ha diagnózissal érkezünk más végzettségű pszichológus szakemberhez, akkor ő jelezni fogja ezt nekünk. Ha felmerülnek kérdéseink, átbeszéli velünk. De nem keltheti a pszichológus szakember hamisan azt az illúziót, hogy meg tud gyógyítani tanácsadási eszköztárral, hiszen ezen esetekben nélkülözhetetlen a terápiás eszközök ismerete.

 

Tanácsadás és terápia különbségéről még egy záró gondolatsor:

Iskolapszichológusként töltött 5 évem során az egyik legtöbbet segítő gondolat volt számomra, amit iskolapszichológus koordinátorom mondott: “az iskolapszichológus az iskola vitaminja”, aki pszichoedukálja a tanárokat, szülőket, gyerekeket. Ez a legfőbb feladata, a pszichológiai kultúra alakítása, a pszichológiai tudás meghonosítása az oktatási intézményben. Emellett információ elosztó központ is, mivel továbbirányítja szakellátásba azokat, akiknél pszichiátriai megbetegedés, vagy tanulási, magatartási, nehézség gyanúja áll fenn, hogy a szakellátás során kivizsgálhassák, megállapíthassák, vagy kizárhassák a klinikai szakpszichológusok, gyermekpszichiáterek, gyógypedagógusok mindezek meglétét. Segít megszervezni a vizsgálatig vezető utat, elkészíteni az ehhez szükséges dokumentumokat. Ha személyes konzultációs folyamatra kerül sor, az rövid 10-12 alkalmat nem meghaladó tanácsadási folyamat mind szülőkkel, gyerekekkel és tanárokkal is. Terápiás ellátás nem zajlik iskolai keretek között, ha ennek szükségessége felmerül, akkor az illetékes Pedagógiai Szakszolgálatnál, vagy területileg illetékes kórháznál vagy magánrendelés során kerülhet rá sor.

Sportpszichológiai tanácsadás esetén is igazak a fentiek! Pszichológiai tanácsadási folyamat zajlik, sportpszichológusi eszköztárral, a továbbirányítás lehetőségével, amennyiben annak szükségessége felmerül, akár differenciáldiagnosztika, akár terápiás igény miatt. Talán az alkalomszám lehet tágabb 1-5 alkalomtól egészen  20-25 alkalomig igényektől függően.

 

Ha sportpszichológiáról szeretnél bővebben olvasni, bejelölhetsz Facebookon (Pszichosarok), vagy követhetsz #sport_pszichosarok Instagramon!

Sportolók a koronavírus 2. hullámában

Az elmúlt hónapokban sokan próbálták behozni a kimaradt tavaszi hónapokat, a felkészülést, a versenyzést. Sokan augusztusra, szeptemberre, októberre kiégésszerű tünetektől kezdtek szenvedni a túlterheltség, illetve az elmaradt nyaralások, pihenés miatt. Fáradtan indult a szeptember, az őszi időszak. Most, a november 9-ei héten sokan ismét újratervezni kényszerülnek a korlátozások kapcsán sportkarrierjüket. Ezen a héten minden konzultációmon a szabályozásokhoz való alkalmazkodás a téma.

Mi lehet ilyenkor nehéz?

  • a folyamatos alkalmazkodás, bizonytalanság járhat megemelkedett szorongásszinttel, dühvel, elkeseredettséggel, ráadásul piszok módon fárasztóóóó (Nyugi, mindannyian szenvedünk most tőle!)
  • felléphetnek alvászavarok, nehéz elalvás, felriadás, átalvási nehézség
  • étvágytalanság, vagy túlzott nassolás
  • szomatikus tünetek: fejfájás, nyakfájás, izzadás, remegés stb.
  • lelkileg a veszteség feldolgozása viszi az energiát, hogy elúszott 1 szezon, 1 OB, 1 felkészülés
  • karantén miatt kiesik a felkészülésből több hét (még ha járhatnak is kiscsoportos formában a versenysportolók edzeni)
  • intenzív érzések átélése, azok gyors váltakozása a friss hírek kapcsán
  • az edző, szülő is ember, el vannak foglalva a saját nehézségeikkel is, elképzelhető, hogy az utánpótlás korosztályú sportolókra kevesebb energia, figyelem jut, pedig lenne rá igényük

Mi segíthet?

  • fontos, hogy türelmesek legyenek a sportolók magukhoz, illetve a családjuk, edzőjük hozzájuk és fordítva
  • társas támasz: online, telefonon keresni a barátok, családtagok társaságát, meghallgatását, beszélgessünk minél többet nyíltan, őszintén egymással
  • tervezés: mire, hogyan lehet felhasználni a plusz időt (pl.: erősítő, alapozó gyakorlatok otthon, vagy jóga, nyújtás, vagy most lesz idő olvasni :) )
  • vicces tartalmak fogyasztása (könyv, film, videó), amik javítják a hangulatot
  • szabadlevegőn napi 30 perc séta, ami mérhető hangulatjavító és szorongásoldó hatással bír
  • Támogassuk egymást! Túl leszünk ezen a 30 napon is!

Sportkarrier befejezése

Sportpszichológusként nem csak a teljesítményfokozásban segítem a sportolók munkáját. Gyakran támogatom a sérülés való rehabilitáció folyamatát is, illetve foglalkozom a motivációs válságokkal, melyekben felmerül, vagy szükséges a sportkarrier lezárása.

Fontos-e a B terv?

Felkészülés szempontjából, ha mindent egy lapra tesz fel a sportoló, hegyeket képes megmozgatni akaraterejével a felkészülés, versenyzés során. Ugyanakkor sokkoló hirtelenséggel légüres térbe kerülhet, ha hirtelen a sportága abbahagyására kényszerül akár átmenetileg, akár véglegesen. A legrosszabb esetben például ez egy hirtelen sérülés következményeként történik, melyből való felépülés után nem javasolt, vagy akár lehetetlen folytatni a hivatásos sportolást. Ha van egy minél kidolgozottabb B terv az egyén fejében, annál könnyebb az átállás a civil életre.

Nehéz-e az abbahagyás döntésének meghozatala (ha nem sérülés, hirtelen változás áll a háttérben)?

Bizonytalan jövő mindig jár szorongással, mivel még ismeretlen. Emellett soha nem egyértelműen jó vagy rossz egy döntés, hanem bizonyos előnnyel, és hátránnyal jár. Általában hosszabb, rövidebb mérlegelés előzi meg, hogy valaki eljusson addig a felismerésig, hogy már nem szeretné folytatni a sportkarriert. Nagyon egyéni, hogy kinek mennyi idő szükséges ehhez. Egy évekig tartó sportkarrier során többször szoktak elbizonytalanodni, mérlegelni a sportolók. Sokszor ezek a felvételivel, érettségivel, továbbtanulással kapcsolhatóak. Előfordul az is, hogy valaki elmereng azon, hogy társai hétköznapjai, hétvégéi egészen más tempóban, sűrűséggel telnek, míg ő “kvázi” kimarad, lemarad ezekről az élményekről, az iskola utáni szabadidőről, a bandázásról, unatkozásról, gyakori baráti találkozókról, bulikról. Életkorilag normális, hogy egy kamasz megkérdőjelezi, hogy akar-e sportolni és milyen szinten, akár tehetséges akár nem. Kortáraknak nem edzőtáborral telnek az iskolai szünetek, nem edzésekkel a délutánok! Iskolai képződés befejezése is egy ilyen pont általában. Fontos, hogy ne hirtelen döntés szülessen, hanem átgondolt mérlegelés során döntsön a sportoló, ami a megbánás lehetőségét mérsékli. A lezárás általában érzelmileg nehéz folyamat, sok részletében gyászfolyamathoz hasonló lehet.

Motivációs újratervezést igényelhet egy klubváltás, csapatváltás is. Új embereket, környezetet kell megszoknia ilyenkor a sportolónak, néha érezheti úgy, hogy a nulláról indul, újra fel kell építenie a felkészülését, pozícióját a klubbon, csapaton belül, így saját magában a helyzetnek megfelelő motivációját is.

Jövő fókusz, tudatos jövőépítés gyakori-e?

Egyre inkább, akinek nincs több terve, azt biztatom rá, hogy foglalkozzon a gondolattal. Családi háttér is fontos szokott lenni, mi az üzenet ezzel kapcsolatban. Sportoljon és/vagy építsen civil karriert. Csökkenti a szorongást, ha az abbahagyáskor csak egyik vágányról át kell állni a másikra, még akkor is, ha az csak félig kidolgozott.  Nyugaton teljesen bevett szokás, hogy rendszeresen monitorozzák a sportolók tanulmányi előmenetelét a sportklubban is, és biztatják, hogy civil foglalkozást is válasszon magának.

Tudatos karrier befejezés miben segíthet?

Segítheti a lezárást, ha látja a karrier végét (utolsó szezon, év, szerződés, MB, EB, VB, Olimpia) a sportoló. Ez keretet alakít ki a fejében, tudja mennyit kell még kibírnia, tudja, hogy utána mit fog csinálni, ami fokozza biztonságérzetét. Fontos szempont a biológia, hogy ne hirtelen vegyük el a sport okozta hormonkoktélt! Depresszióval, szorongással szembesülhet  a sportoló, akinek a teste heti több órányi komoly edzésmunkához és azalatt termelődő szorongásoldó és boldogsághormonokhoz van hozzászokva. Nagyon fontos a fokozatos intenzitáscsökkentés, nehogy depresszív állapot álljon elő.

Kinek mikor kéne befejezni?

Sport specifikumait érdemes átgondolni. Aki szertornásznak megy, az 30évesen már nagyon ritkán versenyzik. Emellett érdemes tudni a saját egyéni terhelhetőség határait, lehetőségeit. Fontosak a szűrővizsgálatok, az egészségmegőrzés, ami kitolhatja az abbahagyás időpontját.

Témához kapcsolódó tévé riport, Ridikül: Sportos újratervezés

https://mediaklikk.hu/video/ridikul-sportos-ujratervezes/#

kissnemesveronika.sportpszichologus

Okosórák – Diéta és Fitnesz

A 2020 augusztusi Diéta és Fitnesz magazinban az okos órák hatásairól beszélgettem Hardi Judittal.

Az órák kapcsán felmerülő külső, belső motiváció különbségeit érdemes részletesebben is összeszedni.

sportpszichologia.motivacio

Akikre a külső motiváció jellemző, ők a tetteiket rajtuk kívül álló okokkal magyarázzák. Úgy érzik, nincs ráhatásuk a történésekre, eseményekre.  Eredményeiket szerencsével, véletlennel magyarázzák. Könnyű célokat tűznek ki maguk elé. Kicsi az önbizalmuk. Kitartásuk rövidebb ideig tart. Ezzel szemben a belső motivációval jellemezhető emberek saját tetteik következményének tekintik az eseményeket. Úgy vélik, tudják alakítani életük eseményeit, ezért felelősséget is vállalnak. Eredményeiket befektetett energiáikkal magyarázzák, kudarc esetén is magukat elemzik. Fontos számukra teljesítményük eredménye. Jó önbizalommal, önbecsüléssel rendelkeznek. Kitartóak hosszú távon is.

Ez alapján a rövid összefoglalás alapján is láthatjuk, hogy a belső motivációval jobb eredményeket, nagyobb elégedettséget, kiegyensúlyozottabb teljesítményt, hosszabb távú kitartást érhetünk el. Érdemes arra törekedni, akár sportpszichológus bevonásával, hogy belső motivációs bázist építsen a sportoló!

Edzőtábor – csoportos sportpszichológia

2020 nyarán több edzőtáborba ellátogattam, ahol több motivált edzővel, sportolóval találkoztam. Elmélyedtünk közösen a versenyizgulás és önbizalom témájában, melyben sok sportoló igényel támogatást, plusz információkat, hogy elégedettebb versenyzést élhessen meg. Egyéni sportpszichológiai felkészülés során is ez a két leggyakrabban megjelölt téma, melyekben fejlődni szeretne egy sportoló.

Egy kis ízelítő a foglalkozásokról:

sportpszichologia.csoport sportpszichologia.edzotabor

Januári stressz ellen nyugi tehén, nyugi labda

Nyugi tehén, nyugi labda a félévi aggodalmak, stresszes időszak helyett

sportpszichológia.stresszkezelés

Januárban a félévzárás körüli hajtásban találják magukat a diákok. A sportolók fiatalok emellett alapozással, vagy hétvégén versennyel töltik a tanulás melletti szabadidejüket. Fontos, hogy tudjuk és a gyerekek is tudják a túlterhelt mindennapok bizony stresszterhelést jelentenek a szervezetüknek, lelküknek. Életkoronként és egyénileg is eltérő, hogy mekkora tudása van a gyerekeknek a stresszről, illetve annak kezelési módjairól. Néha azt feltételezzük, hogy semmi ismeretük, majd meglepődünk, ha felsorolják a létező összes testi tünetet, mely összefüggésbe hozható a stresszel. Néha az okoz csodálkozást, hogy azt hittük jóval többet tud, de azt tapasztaljuk, hogy szinte alapvető összefüggésekkel sincs tisztában.

A stressz egy érzés, reakció valamilyen vélt vagy valós fenyegető ingerre. Pl. egy kisiskolásnak a félévi felmérő óriási fenyegetést jelenthet, egy szezonnyitó verseny is óriási mértékben megterhelheti a sportoló gyerek testét-lelkét. Mindkét esetben közös, hogy a gyerek számára fontos dologról van szó, szeretne jól teljesíteni, szeretné, ha a szülei, tanítója, edzője elégedett lenne vele. Sokan itt tévútra is térnek: szerethetőségük mértékét kötik össze ezekkel az eredményekkel, így még nagyobbá válik a tét. Ha jól teljesítek, szerethető vagyok, ha rosszul, akkor nem. Fontos megértetnünk a fiatalokkal, hogy eme két dolog nem függ össze, a megmérettetés által kiváltott stressz szint pedig csökkenthető sokféle módon.

Egy ötletes mód egy nyugitárgy beszerzése, amit lehet gyúrni, formázni, nyomkodni stb. (nyugi labda/stressz labda, gyurma, a tehenet a békéscsabai Kolbászfesztiválon kaptam – sose tudhatjuk, mely rendezvényről térhetünk haza ilyen hasznos ajándékkal). Előfordult már, hogy idegesen széttépkedtél egy zsebkendőt, szétszedted a tollad? Akkor megtapasztalhattad, hogy a felgyülemlett feszültség levezethető, ha a kezünkkel matatunk valamin.  Ha felhívjuk rá a figyelmüket, akkor a gyerekek is nagyon hamar megértik, megtapasztalják ezt az összefüggést, és szívesen alkalmazzák valamelyik alternatívát az iskolában, otthon, vagy versenyhelyzetben. Kezeljétek nyugodtan a stresszt, várjátok felkészülten, nyugi tárgyakkal a januári kihívásokat!

 

kiss.nemes.veronika.sportpszichologusTovábbi megoldási javaslatok:

  • szülőként felkészülni (pl.: nyugi labda beszerzésével), beszélgetni erről a gyerekkel
  • ha szülőként elakadtunk, érdemes pszichológus segítségét kérni
  • egyéni sportpszichológusi felkészítést is kérhetünk, mely már 5 alkalommal jó irányú változást hozhat
  • edzőként is fordulhatunk sportpszichológushoz, hogy hatékonyabban tudjuk támogatni versenyzőinket
  • csoportos sportpszichológusi felkészítést kérhetünk az egyesület sportolói számára versenystressz kezelésének érdekében
  • Sulinyugi órák szervezése az iskolába (sulinyugi.hu)

Sport és gyógyulás – Szakértés

20191203_170229Diéta és Fitnesz 2019. decemberi számában Kiss Eszterrel jártuk körbe a gyógyulás témáját, természetesen a mozgás szempontjából.

 

 

 

 

Mozgással a gyógyulásért

A mozgás maga az élet. A testünk is, belül folyton mozgásban van (a szervezetünkben fel- és leépítő folyamatok zajlanak) úgy tudunk tehát jó gazdái lenni, ha időnként megmozgatjuk kívül is. Ha testileg és/vagy lelkileg megbetegszünk, a mozgás segít visszanyerni elveszett életerőnket.    

– Hangulatzavarok, depresszió, lelki traumák esetén kifejezetten lélekgyógyító a mozgás. Összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy heti háromszor harminc perc séta – azaz 1,5 óra mozgás – már mérhetően hangulatjavító hatású – mondja Kiss-Nemes Veronika sport szakpszichológus.

 

Antidepresszánsok helyett

A testmozgás sok tekintetben – főként a mellékhatások szempontjából – előnyösebb, mint hangulatjavító gyógyszereket szedni. Ezt egy depressziós betegek bevonásával végzett vizsgálat is bizonyítja. A vizsgálatban résztvevők egyik csoportjának tagjai, amellett, hogy valamilyen mozogást végeztek gyógyszert is szedtek, a másik csoportba tartozók viszont csak mozogtak. A kutatók meglepő eredményre jutottak, azok voltak pszichésen rosszabb állapotban, akik gyógyszert szedtek. – Az antidepresszánsok dopamin- és szerotoninpótlók, hiszen a hangulatzavarok esetén ezekből a hormonokból termelődik kevesebb a szervezetben. A mozgás pedig pont ezeknek a hormonoknak a mennyiséget növeli, ráadásul boldogsághormont – endorfinokat – is termel, amely az általános jó hangulatért és a stresszoldásért is felel – magyarázza a pszichológus.

 

Veszélyes mozgáshiány

Nyakunkon a téli depresszió. Nincs elég napfény, a hideg miatt kevesebbet mozgunk, ezért hajlamosabbak vagyunk arra, hogy rossz hangulati állapotba kerüljünk. Megelőzésképpen érdemes gyakrabban mozogni, pl. sétálni vagy legalább otthon végezni néhány tornagyakorlatot.

Sajnos már kijelenthetjük, hogy a depresszió a modern kor betegsége. Ennek részben a mozgáshiány az oka. Száz évvel ezelőtt sokkal többet kellett mozogniuk az embereknek ahhoz, hogy legyen ennivalójuk, vizük, vagy tudjanak fűteni, így kb. négy órát töltöttek aktívan, mozgással. Ehhez képest ma az emberek többsége általában napi nyolc órát ül a munkahelyén vagy az iskolában és ehhez jön még hozzá az utazás, ill. az otthoni tévézés, számítógépezés, tabletezés, stb. – ami összesen kb. 13-16 óra ülést jelent. Nem csoda, ha nő a hangulatbetegségekben szenvedők száma, olyannyira, hogyha továbbra is így élünk, akkor néhány év múlva a szakemberek szerint négyből egy fiatal vagy minden második felnőtt ember depressziós lesz.

 

Bringázással a tanulási zavarok ellen

Manapság sokkal több a figyelemzavaros, ill. koordinációs problémákkal küzdő gyerek, mint korábban. Az ok a digitalitzációban keresendő, pontosabban abban, hogy hagyjuk, hogy a különféle kütyük rabul ejtsék a gyerekeket. Ha leültetjük őket valamilyen digitális bébiszitter elé, akár órákig is képesek bámulni a képeket. Ezért nekünk felnőtteknek kell ésszerű határt szabni a kütyühasználatot illetően. – Az idegrendszer éréséhez elengedhetetlen, hogy eleget játszhassanak, szabadon mozoghassanak a természetben. Kerékpározással például megelőzhetők a különféle tanulási zavarok. Sajnos mostanában sok gyerek nő fel úgy, hogy nem tud kerékpározni, mert a szülőknek nem jutott idejük arra, hogy megtanítsák rá – állapítja meg Kiss-Nemes Veronika. – Ennek valószínűleg az az oka, hogy a szülők, ahelyett, hogy mozognának és ezzel jó példát mutatnának, folyton a telefonjukat babrálják. Az eredmény pedig az, hogy fejlesztő tornára kell vinni a gyerekeket, mert nehezen megy nekik a tanulás.

 

Fókuszváltásban

A mozgás hatására magunk mögött hagyjuk a napi gondokat, az elménk elcsendesedik és nyugodtabbá válunk. Nemcsak a lelkiállapotunkon javíthat a mozgás, hanem testi problémák esetén is elősegítheti a gyógyulást. Mozgás közben a figyelmünk a betegségről, a fájdalmakról áthelyeződik a mozdulatokra, s e fókuszváltással könnyebben legyőzhető az esetleges betegségtudat, s ezáltal maga a betegség is.

Sokféle betegség – pl. túlsúly, hangulatproblémák – hátterében állhat mozgáshiány. Ha ezt a hiányt pótoljuk, azzal hozzájárulhatunk a gyógyuláshoz. Rendszeres mozgással megelőzhetjük például a mozgásszervi betegségeket, és számos betegség – így pl. az időskori szellemi leépülés – kialakulásának az esélyeit is csökkenthetjük.

 

Kapcsolatban a testünkkel

A legtöbb ember nincs kapcsolatban sem a testével sem a lelkével. A betegség lehetőséget ad arra, hogy a beteg felvegye a kapcsolatot a testével és megtudja, hogy milyen folyamatok zajlanak a lelkében. Ha a gyógyulás érdekében a mozgást is beveti, akkor ezzel szintén hozzájárulhat a nagyobb fokú testtudat kialakításához, s így nemcsak a gyógyulást segítheti elő, hanem felgyógyulván az egészsége megőrzését is.

– Ha testi fájdalmaink vannak vagy rossz a kedélyállapotunk, hajlamosak vagyunk rögtön a pirulákért nyúlni. Ahhoz azonban, hogy jól legyünk, több energiát kell befektetnünk, mint egy gyógyszer bevétele. Ha az állapotunk engedi, inkább a természetes kémiát használjuk, vagyis mozogjunk, hogy testileg és a lelkileg is minél hamarabb újra egyensúlyba kerülhessünk – javasolja a sportpszichológus.

 

Súlyos betegségben szenvedők és extrém túlsúllyal küzdők kizárólag szakember – gyógytornász, személyi edző – vezetésével kezdjenek el a gyógyulásuk érdekében rendszeresen mozogni.

 

A betegségek hátterében sokszor az áll, hogy az életenergia – a csi – nem áramlik megfelelően a testben. Ezért érdemes olyan mozgást végezni, amely az energiarendszert is karban tartja, ilyen pl. a jóga, a csikung, vagy a tajcsi.

 

Kiss Eszter, Kiss-Nemes Veronika sport szakpszichológus

 

FEM3Café – Milyen sportágat válasszon a gyerek?

2018. 09. 04-én a FEM3Café-ban beszélgettünk Kovács Robi színésszel, Várkonyi Andrea és Kadlecsek Krisztián  műsorvezetőkkel:

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus.

 

 

 

 

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/35593_kovacs-robi-ezek-alapjan-valaszt-sportagat-gyermekenek.html?fbclid=IwAR1EPBvC-dBV5B88adW4vKuC6sCC9fqfONYv39yp9t40HzXqgy5_uemB_RQ

 

A szakértői telefonok visszajelzése:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/35605_mi-a-teendo-ha-faradt-a-gyerek-erdemes-eroltetni-a-sportolast.html?fbclid=IwAR2C7_JaMEcTk2_LyrZXZsTvz9KEGhlkQiYPXTVV5zTVk-VSAiJVG4_xI_0

FEM3Café – Gyerekek sportolása és a kitartás, interjú

2018. 06. 13-án Várkonyi Andreával, Gömöri András Mátéval és Kiss Gergellyel beszélgettünk a Fem3Caféban arról, hogyan lehet a gyerekek kitartását növelni, mire érdemes odafigyelni, hogy a sport szeretetük kitartson egy életen át.

fem3.cafe.sportpszichologus.kiss.nemes.veronika

Az alábbi interjú a linkre kattintva nézhető meg:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/34246_kiss-gergely-elarulta-hogyan-vegyuk-ra-a-gyereket-a-sportolasra.html

Diéta&fitness – Kiss Eszter cikke, szakértés

Sportolók és elvárások, Kiss Eszter cikkének szakértője voltam a Diéta&fitness magazin 2017. decemberi számban.

Most épp egy finom zöld tea mellett olvasom a lapot egy hideg téli délutánon.

Sportpszichologus.dietaesfitness

 

Az elvárás szó hallatán általában „nem szeretem”követelmények réme sejlik fel bennünk, pedig egy elvárás lehet előre vivő, fejlődésre ösztönző is. Vannak olyan életterületek, ahol a jó eredmények elérése érdekében kifejezetten szükség van pozitív elvárásokra, ilyen pl. a sport.

A kimagasló sportteljesítmények mögött mindig találunk célorientált, inspiráló elvárásokat. Mindegy, hogy az edzőtől, gyermek esetén a szülőtől, vagy magától a sportolótól jönnek az efféle elvárások, mindenképpen pozitívan, motiválóan hatnak és a fejlődést szolgálják.

Nem feltétlenül kell, hogy az elvárások szóban elhangozzanak, a célok megvalósítására irányuló pozitív gondolatok ugyanis megteremtik az áhított valóságot. Mint ahogyan azt az un. Pygmalion effektus esetében tapasztalták a kutatók egy híres iskolai kísérlet során. A tanárok bizonyos tanulóktól elvárták, hogy a tanév végére javuljanak az osztályzataik, és bár ezt szóban nem adták a diákok tudtára, a testbeszédükben – pl. gyakori szemkontaktus, mosoly -, a gyerekekhez való hozzáállásukban mindez tükröződött. A kísérlet végén a szakemberek azt látták, hogy a pozitív jóslatok beteljesítették önmagukat. A sportolóknál is működhet ez. Ha egy edzőnek pozitív elvárásai vannak a sportoló irányában, akkor ő is úgy lehet vele, mint a tanárok: többször javítja, dicséri a tanítványát, gyakrabban keresi vele a kapcsolatot. A sportoló pedig a belé vetett bizalmat érezve nagy valószínűséggel jól teljesít.

 

Káros követelmények

Vannak azonban negatív, romboló hatású elvárások is, amelyek a testi sérülésen túl lelki problémákat is okozhatnak. Amikor például olyan szintű teljesítményt várnak el a sportolótól, amire nem képes, akkor a sikerélmény hiánya, a folyamatos kudarc állandó rosszkedvet, szorongást eredményezhet.

A sportolónak saját magával szemben is lehetnek negatív elvárásai, melyek elmehetnek akár a kényszerességig is – Ilyenkor már nem azért megy az illető edzeni, mert pozitív elvárásai vannak a testedzéssel kapcsolatban és örömet jelent számára a mozgás, hanem mert elvonási tünetek jelentkeznek nála, ha nem edzhet – sorolja a kényszeres, mániákus testedzés jellemzőit Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus. – A sportmániás ember nem addig edz, ameddig jólesik neki, hanem annál sokkal tovább. Minden szabadidejét az edzőteremben tölti, ennek hatására beszűkül a szociális élete, családi konfliktusokkal kell számolnia, ráadásul a testi sérülés veszélye is fenyegeti.

 

Felnőttként saját elvárásokkal

Milyen elvárásoknak akar egy sportoló megfelelni? Gyerekkorban főleg a szülők elképzelései a mérvadók, hiszen a kicsik számára az a legfontosabb, hogy anya és apa boldog legyen. Tinédzser korban viszont mindegy, hogy mit mondanak a szülők, amit az edző elvár, az lesz az irányadó. Felnőttkorba érvén, az előző fejlődési szinteket meghaladván, jó, ha már a saját elvárásaikat akarják teljesíteni a sportolók. A sportpszichológus úgy látja, hogy eddig a fejlődési szintig nem mindegyikük jut el. A mindennapi életben is meg lehet ezt figyelni: van, aki felnőttként még mindig a szülei elvárásai szerint él, nem a saját értékrendje, céljai vezérlik.

A harmadik fejlődési fokozatban is fontos az edző véleménye, csak már kevésbé. Mivel itt érettebb személyiségről van szó, a sportoló saját céljai sokkal részletesebbek vagy más jellegűek lehetnek, mint amit, az edző elképzel. Például hiába akarja az edző, hogy még versenyezzen vagy menjen edzői pályára, a sportoló úgy dönt, hogy abbahagyja a versenyzést és jogásznak tanul.

 

Amikor a bizonyítás a hajtóerő

Előfordul, hogy a sportban nem pusztán a mozgás, a sportsikerek öröme a hajtóerő, hanem az elvárások mögött lappangó bizonyítási vágy. A gyerekek többsége azért sportol, mert szereti azt a mozgásformát, amit választott magának. Ám, ha a szülők elvárják, hogy pl. teniszezzen a gyerek, akkor is, ha dzsúdózni akar, és nem magától megy edzésre, akkor nagy valószínűséggel a szülők bizonyítási vágya húzódik meg a háttérben. – Vannak olyan szülők, akik korábban, sportolóként valamiért nem jutottak el addig a szintig, ameddig szerettek volna, és most a gyermeküket nagyon ügyesnek látja az edző ugyanabban vagy más sportban. Ez veszélyes terep – hangsúlyozza Kiss-Nemes Veronika. – Feltehetjük a kérdést: ilyenkor meddig tart a gyerek szükséglete és hol kezdődik a szülői elvárás?

Akad példa arra is, hogy a gyerek akarja mindenáron bebizonyítani azt, hogy ügyes és jól tud mozogni, mert otthon folyton azt hallja, – mintegy negatív elvárásként – hogy alkalmatlan bármilyen sportra. Kiválaszt magának egy sportot, szorgalmasan jár edzésre és idővel hozza az eredményeket, ügyesedik, izmosodik, formálódik a teste.

A sportban, különösen a versenysportban feltételekre, célkitűzésekre van szükség a jó eredmények elérése érdekében. A személyi edzők is megállapodnak bizonyos célokban a hozzájuk fordulókkal. De mi van akkor, ha nincs semmiféle – se külső, se belső – elvárás? Megengedő attitűd esetén ugyan nincs nyomás, de elérendő cél sincs. Ilyenkor, aki belsőleg motivált, van belső ösztönző ereje, az tud csinálni egy személyi edzésprogramot. Aki külső kontrollos, annak ez magától nem megy, mellette ott kell állni, és segíteni neki, hogy egyáltalán végigcsinálja. Ezért jó, ha a személyi edző tisztában van azzal, hogy melyik típusba tartozik az, akit edz.

– Pozitív elvárások – mint látható – a sportban mindenképpen szükségesek, mert a céltalanság leállítja a fejlődést, illetve a sportolás abbahagyását eredményezheti – állapítja meg a szakember.

 

Kiss Eszter

FEM3Café – Interjú, szakértés

2017. 07.26-án a FEM3Café szakértője voltam.  Izgalmas témát jártunk körül: gyerekek sportág választása, szülői hozzáállás, motiválás. Kiemeltem és kiegészítettem a felmerült témákat, kérdésköröket.

 

Sportág választáshoz jó tanácsok:

  • többféle sport kipróbálása, mielőtt elköteleződik egy sport mellett
  • 10-12 éves kor alatt sport fejlesztő hatásai: mozgáskoordináció fejlesztése, szabálytartás erősítése, alkalmazkodás, kudarctűrés tanulása, csapatjáték, erőfeszítés megtanulása, sportszerűség elsajátítása, “nem csak az eredmény számít”
  • jó, ha a versenyzést megelőzi egy olyan szakasz, amikor kiélvezheti a gyerek a társaságot, az edzéseket, azok játékosságát, mielőtt versenyhelyzettel szembesül
  • versenyzés elkezdése: 10-12 éves kortól tudnak tudatosabban készülni a gyerekek egy-egy sporteseményre, ezalatt a kor alatt nagyon fontos a gyerekek számára (talán saját akaratuktól is fontosabb), hogy szülei szeretnék-e a versenyzést, ott fontos-e nekik a helyezés elérése, edzőik mit várnak el tőlük!
  • fontos-e nekünk szülőként, hogy sikeres versenysportoló legyen, vagy hobbi szinten szeretnénk sportoltatni? Ha a mi döntésünkkel ellentétes irányba érdeklődik, hogyan tudjuk támogatni?
  • el tudom-e fogadni gyermekem választott sportját? Akkor is, ha abban nem sikeres, de szívesen csinálja?
  • testi jelek utalhatnak arra, hogy ha nem szereti a sportját, vagy az edzéseket: hasfájás, fejfájás, valamilyen testi tünet edzés előtt, ami elmúlik, ha nem kell edzésre menni
    • sportpszichológus szakember segíthet elkülöníteni, hogy az adott klub/edző edzéseit, vagy a sportágat nem kedveli a gyerek

Sportpszichológiai munka gyerekeknél, amit körbejártunk az interjúban:

  • izgulás-, szorongáskezelés
  • önbizalomnövelés
  • nyomás kezelése, szülői-, edzői elvárások kezelése
  • küzdőképesség növelése
  • szülők, edzők számára jó tanácsok az adott gyerekre szabva
  • sérülésből való felépülés

Ha már sportol és kudarccal szembesül:

  • eredménycentrikusság enyhítésére: erőfeszítést dicsérjük az eredmény helyett!
    • például “láttam, nagyon lelkes voltál”, “hú mennyire hajtottál”, “büszke vagyok rád, hogy a gól/pont/stb. után is lendületesen mentél tovább”, “végig mosolyogtál”
    • gondolkodjunk az edzés/ verseny alatt, milyen erőfeszítést tudunk megdicsérni
  • szigorú edzővel való együttműködés esetén a szülő otthon dicsérheti gyermekét, beszélgethet vele arról, hogy miért szigorú vele az edzője

kiss.nemes.veronika.fem3cafe

Az interjú és a nézői hívásokat követő beszélgetés megtekinthető az alábbi linkeken a FEM3 oldalán.

Olyan nagy sportesemények után, mint például a vizes világbajnokság egyre több gyermek kezd el sportolni. A FEM3 Caféban Kiss-Nemes Veronika beszélt arról, hogy a sportágválasztásnál hogyan lehet megkülönböztetni a gyermeki fellángolást és a tudatos döntést…

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/26964_sportpszichologus-igy-valasszatok-sportagat-a-gyermeknek.html

Az eredménycentrikusság miatt gyakran már gyermekkorban kudarcélmények sokaságával néz szembe egy sportoló. Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus elárulta, hogyan segíthet ezen a szülő, de a helyes edző-szülő kommunikáció is szóba jött.

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/26980_gyermeksport-a-dicseretbol-sosem-eleg.html

Sportolók sérülései – blogbejegyzés

A legtöbb sportoló életében több sérülés is bekövetkezik a sportpályafutás ideje alatt. A sérülések egy része véletlenek, balesetek folytán történik, verseny-, edzéshelyzeten kívül a mindennapi élet során. A sérülések másik része versenyekhez, edzésekhez köthető, sokszor előre látható, bejósolható lett volna.

 

Miért sérül le leggyakrabban egy sportoló?

Sportolók esetében sérüléseik nagy része – legyen az hétköznapi, vagy sportoláshoz köthető – gyakran túlhajtott időszakokban következnek be, amikor az egyén már fáradt, így kevésbé körültekintő, mozgáskoordinációja romlik; elnézhet valamit, figyelmi hibája sérüléshez vezethet. Felkészülési, verseny időszak során hullámokban fáradttá válik a szervezet, ha időben nem sikerül megfelelő módon feltöltődni, pihenni, bekövetkezhetnek „fáradásos törések”, húzódások, szakadások az edzésmunka során, vagy éppen egy fontos versenyen, mely a verseny feladásához vezethet.

Mivel kell megküzdenie egy sérült sportolónak?

Bizony a sérülések sosem érkeznek jókor, mindig veszteség élmény kíséri őket.  Általában edzésmunkából, versenyzésből való kieséssel járnak, és az alábbi gondolatokkal, amik a sportoló fejében folyamatosan keringenek:

  • rehabilitáció, kihagyás ideje alatt „többiek elhúznak”
  • „kimaradhatnak fontos versenyek”
  • „lemaradok valamiről, ami fontos lenne” (edzés, válogatott keret)
  • „ugyanolyan terhelhető lesz-e a sérült testrész?”
  • türelem próba lesz a visszatérés, „vajon meddig kell csökkentett üzemmódban edzeni?”
  • szomorú esetben a sportkarrier végét jelenti a sérülés, a sportolói identitás megremeg, „hogyan álljak át a civil életre?”

Nézzük meg egy kicsit, mit taníthat sportolóknak a sérülés?  Mire érdemes odafigyelni?

A leggyakoribb üzenet, amit klienseim megfogalmaznak, hogy lassítaniuk, pihenniük kellett volna. Legközelebb időben észre kell venni az erre utaló jeleket (pl.: apróbb tünetek, betegségek: megfázások, húzódások), és a megelőzésre kell koncentrálni. Fontos megérteni, hogy hosszabb távon többet árt a felkészülésnek egy sérülés, mint néhány jókor kihagyott edzés, ami helyett feltöltődhet a sportoló szervezete. Ráadásul, ha nincs feldolgozva a sérülés valódi oka, az hamar visszatérő jellegűvé válik, és folyamatosan hátráltatja a további felkészülést, teljesítést, mivel ottmarad a félelem az újrasérüléstől.

Néhány esetben érzelmi túlterhelés húzódhat a háttérben, amire érdemes rájönnie a sportolónak, és környezetének, hogy együtt továbbléphessenek. Sok esetben a beszélgetés során kiderül, hogy extrém magas szorongással gondolt a közelgő megmérettetésre az illető, ha tehette volna, visszamondta volna a nevezését. Szinte összenyomták az elvárások csapata, edzője, egyesülete, szülei stb. részéről. Ha a félelmek, pihenési igény az adott pillanatban nem vállalható, nem kimondható, akkor előfordul, hogy a szervezet kiköveteli magának a távolmaradást egy sérüléssel. A háttérben emögött gyakran húzódik túlzott megfelelési vágy a szülők, edzők irányába, illetve a sportoló saját maga felé.

Érzelmi terhet jelenthet továbbá, ha valahol a sportolót lelke mélyén kerülgeti az abbahagyás gondolata, de nem meri azt maga és mások előtt felvállalni, így a sérüléssel egy hosszabb „kényszerpihenőre küldi magát”, hogy legyen alkalma mindezen gondolkodni.

Összességében elmondható, hogy érdemes figyelmet szentelni a sérüléseknek (főleg, ha visszatérő jellegűek). A sportolói önismeret fejlesztésének kiemelkedő területe az elvárások kezelése, a megfelelő célállítás, a pihenést gyorsító gyakorlatok elsajátítása, melyekkel megelőzhetőek a sérülések.

sport

Sportolók a szakadék szélén

Minden sportoló időnként a szakadék szélére sodródik. Megoldhatatlannak tűnő nehézségekkel szembesül, úgy érzi elakadt. Leggyakrabban az alábbi gondolatok kavarognak a fejükben:

  • versenyen szétesik a teljesítményem, pedig edzésen minden ment
  • iszonyatosan izgulok, szorongok, hogy minden sikerüljön, mit fog szólni az edző?
  • nem tudok koncentrálni, legalapvetőbb dolgokat is elrontom
  • kezd elmenni a kedvem az egész felkészüléstől
  • folyamatosan kudarcot kudarcra halmozok, van kiút?
  • sérülésből nem tudok visszatérni
  • lehet abba kéne hagynom

A legtöbb sportoló rendkívül elhivatott, szeretné kihozni magából a maximumot. Mégis típushibákat vétenek mentális felkészülésük, versenyeken való pszichés jelenlétükben. Ezek a hibák gyakran akkora méreteket öltenek, hogy minden fizikai felkészülést, energiabeli áldozatot semmissé tesznek. Bénító a felismerés, amikor bevallja magának a sportoló „nem voltam ott fejben…” „nem tudtam megküzdeni az adódó helyzetekkel…” „már reggel éreztem, nem fog menni…”

Az a jó hírem, hogy van megoldás nehézségeidre! Mi minden sportoló álma? Az edzésfelkészülésre feltenni a koronát a versenyen: élvezni a versenyzés minden percét, a maximumot kihozni magadból, elégedetten nyugovóra térni utána. Folyamatosan fejlődni. Lehetnél te is, aki így éli meg a sportját! Ha nem tudod hogyan, segítek.

Az idei olimpiai csapatok jelentős részével több sportpszichológus is támogatta a sportágak legjobbjainak csúcsteljesítményeit. Ma már nélkülözhetetlenné vált az alap technikák ismerete azok számára, akik komolyan gondolják sportjukat, szeretnék fejleszteni magukat, teljesítményüket. A kontroll visszaszerzésével nem csak megtörténnek veled a megmérettetések eseményei, nehézségei; hanem aktívan TE ALAKÍTHATOD KI magad számára az ideális lelkiállapotot, melyben minden vágyad teljesülhet! Olyan technikákat, gyakorlatokat sajátíthatsz el, melyekkel a legváratlanabb helyzeteket is sikeresen meg tudod oldani élesben, önállóan! Kiegyensúlyozott, önbizalommal teli, motivált leszel.

Ne habozz tovább, ha magadra ismertél, ha vágynál a megoldásra! Ha már egy ideje játszol a gondolattal, hogy tudatosabb munkába kezdj, akkor miért várnál még? Miért akarsz még kudarcokat, rossz élményeket gyűjteni? Hívj most, írj most! Kérj időpontot még ma!

www.pszichologus.me

Kiss.Nemes.Veronika.Mokka.Tv2

Sportolók és a szorongás

Mindannyiunk életében számos izgulással, félelmekkel, szorongásokkal teli helyzet van. Egy sportoló az életében felmerülő magánéleti, munkahelyi/iskolai kihívásokon túl a sportjával kapcsolatosan; az edzések, versenyek során létrejövő helyzetek során is tapasztalhatja az izgulás, szorongás jeleit.

Milyen formái lehetnek a szorongásnak, melyből felismerhetjük?

  • izzadás, „vizes tenyér”
  • émelygés, hasi görcsök, hányinger, hasmenés, rossz közérzet
  • fejfájás, erős szívdobogás, alvási nehézségek, rémálmok
  • negatív belső beszéd (pl.: „nem fog menni”, „kevés vagyok”)
  • koncentrációs nehézségek, figyelmetlenségi hibák

A felsoroltak közül egyet-kettőt minden sportoló tapasztalt már sportpályafutása során, míg vannak, akiknek a teljes listához és további tünetekhez is „szerencséjük van”. Leggyakrabban ezek a tünetek a verseny nyújtotta teljesítményhelyzethez kötődnek, hiszen ilyenkor van lehetőség bizonyítani, megmutatni, amit a sportoló tud. Mindenki szeretné a legjobb formáját nyújtani, megfelelni magának, az edzőjének és családjának, stb. Számos fontos tényező figyelembe vétele együttesen hozza létre azt az izgalmi szintet, amelyben ki jobban, ki rosszabbul tud teljesíteni (pl.: verseny fontossága, címszerzés, jelen van-e a „nagy ellenfél”, mióta készül a versenyző, mennyi energia van benne a felkészülésbe, eljött-e egy számára fontos személy szurkolni, mit várnak tőle stb.).

Izgulásra, szorongásra szükségünk van téthelyzetben (nem csak sporteseményen, hanem például egy iskolai vizsgán is)! Ha ez nincs jelen, akkor annyira ellazultak vagyunk, hogy lehetetlenné válik, hogy teljesítsünk, akár már-már el is bóbiskolunk, álmodozunk. Viszont, ha túl sok van belőle, az is jelentősen visszafoghat minket, meggátolhatja, hogy kihozzuk magunkból a maximumot. Nagyon gyakori, hogy akkor alakulnak ki a szorongásos tünetek, amikor a sportoló a versenyhelyzetre gondol, és hirtelen rengeteg negatív dolog eszébe jut azzal kapcsolatban. A szorongás érzése a versenyt megelőző pár napban, de akár pár héten keresztül is tartósan jelen lehet. A tartósan fennálló szorongás kimeríti a szervezetet, így ez az állapot lehetetlenné teszi, hogy a maximumot nyújtsa valaki, mivel lemerülnek energiatartalékai! Így egy fáradt sportoló érkezik a nevezéshez, aki már szeretne „túlesni” a nap megpróbáltatásain, esetleg már el sem megy, visszalép. Ebben a kimerült állapotban gyakoribbak a verseny előtti sérülések, betegségek is.

Egy sportoló számára ezért kiemelten fontos, hogy képes legyen befolyásolni izgulása mértékét. A megmérettetés időpontjára olyan állapotba tudja  hozni magát, ami elősegíti a csúcsteljesítmény elérését. Ez azt jelenti, hogy a felkészülési időszakban és a verseny napján is kontrollálnia kell izgulása mértékét. Sportpszichológusi felkészülés során mind a testi, mind a gondolati szorongás kezelésére gyakorlatokat, technikákat tanul a sportoló, melyeket a megfelelő helyzetekben alkalmazni tud. Ezáltal fokozódik önismerete, és egyre nagyobb kontrollt gyakorolhat saját izgulása felett, ami így már nem az ellensége, hanem jelentős segítőtársa lesz téthelyzetben!

 

www.pszichologus.me

 

Sportolók és kabaláik – TV2 Mokka

2016. 06. 23-án reggel a TV2 Mokka című műsorában Demcsák Zsuzsával és Szebeni Istvánnal beszélgettem

A sportpszichológiai felkészülés során fontos az optimális teljesítményhez megfelelő lelki állapot kialakítása, ebben a sportolók nagy részének segítséget jelentenek kabaláik, melyek fokozzák biztonságérzetüket, csökkentik szorongásaikat.

Sportoló gyerekek

A szülő gyermeke legjobb ismerője! Ezért elsők között veheti észre, ha segítségre van szükség. Látja gyermeke viselkedésének, kedvének, teljesítményének változását. Ha a saját ötletek végére értek már, és az áhított javulás még nem jött el, akkor mindenképpen érdemes szakmai segítséget igényelni. Sportoló gyerekekkel dolgozva összeszedtem a leggyakoribb megkeresések témáit. Ez a lista segíthet eligazodni, ha bizonytalanok vagyunk a továbblépés szükségességét illetően.

Mely nehézségek esetén érdemes fontolóra vennünk sportpszichológus segítségét?

  • gyermekünk edzésen szenzációs, szárnyal; versenyen közelében sincs edzésteljesítményének
  • úgy látjuk nincs önbizalma, lekicsinyli teljesítményét, tudását
  • nagymértékű izgulást látunk rajta verseny, esetleg edzés előtt is
  • felmerült az abbahagyás gondolata
  • edzés, verseny előtt hasmenés, hányás, hőemelkedés stb. jelentkezik; végül ha nem megyünk, szinte azonnal elmúlnak a tünetek
  • mind az edzés, mind a versenyteljesítmény rövid idő alatt sokat romlott
  • tanulás és/vagy élsport?
  • fontolóra vettük az élsportolói életpályát
  • koncentrációs nehézségek
  • edző javaslatára
  • sérülés(ek) gátolják a felkészülést

Gyerekek esetén első alkalommal mindig a szülőkkel találkozom. A személyes konzultáción átbeszélhetjük, mik a fő problématerületek, miben látják, hogy segítségre szorul gyermekük. Tisztázzuk a felmerülő kérdéseket, ezután indulhat a közös munka a gyerekekkel.

© 2021 PSZICHOSAROK

WEBOLDAL KÉSZÍTÉS - tamaskaposi.comLAP TETEJÉRE ↑