Ma a levelezést követő első személyes találkozóhoz szeretnék néhány támpontot adni. Segítségünkre lehet, ha magunkra és a bennünk keletkező érzésekre, gondolatokra figyelünk.

Az interneten való ismerkedés során már kialakult bennünk egy összkép a másikról, egyfajta első benyomás. Érdemes észben tartanunk, hogy ez a kép tartalmazhat sok általunk a másikra vetített gondolatot, melynek esetleg nincs valóságalapja. Tudnunk kell, hogy a levelezéssel eltöltött idővel arányosan ezen gondolatok száma egyre nő. Természetes, hogy szeretnénk minél többet megtudni a másikról, így hajlamosak vagyunk a hiányokat kiegészíteni. A személyes találkozás alátámaszthatja, megerősítheti a már bennünk élő képet, de le is rombolhatja azt. Törekedjünk arra, hogy minimalizáljuk elvárásainkat az első személyes találkozás előtt. Ha életünk legcsodásabb randevúját álmodjuk meg, csalódni fogunk! Próbáljuk meg élvezni az együtt töltött idő minden percét!

A találkozó első 5-10 percében kialakul bennünk a második „első benyomás”, sokszor már ekkor el is döntjük, hogy szeretnénk-e menni a második, harmadik randira. Ez számos tényező eredménye (függetlenül az előzetes levelezéstől): fizikai tulajdonságok, megjelenés, mimika, gesztusok, hanghordozás, viselkedés, illatok, ezek mind-mind árnyalják a már meglévő képet. Az első benyomás fontos információkkal lát el minket, kialakítja a találkozó alaphangulatát, az alaphozzáállást a másik emberhez. Ha ezek pozitív irányba mozdulnak bennünk, akkor nagyobb esélyünk van egy kellemesen eltöltött délutánra, estére. Innentől viszont érdemes elengednünk magunkat. Kíváncsisággal, érdeklődéssel fordulni a másik ember felé. Kérdezzünk minél többet, ez alapja lehet egy jó beszélgetésnek. Sok témánk lesz már az előzetes levelezések eredményeként. Fontos, hogy célunk a másik megismerése és ne saját magunk bemutatása legyen.Figyeljünk arra, hogy ne adjunk elő fél órás monológokat. Válaszoljunk a feltett kérdésekre, storyzunk, ha asszociációk által eszünkbe jut valami, de mindig kanyarodjunk vissza randi partnerünkhöz. Így folyamatosan alakíthatjuk a másikról kialakított képünket. Legfontosabb, hogy milyen hangulatot, érzéseket vált ki belőlünk a másik, de ne a számunkra elképzelt tökéletes pár tulajdonságlistájával vessük össze őt. Fókuszáljunk a pozitívumaira! Ha repülnek a percek, órák, jókat nevetünk együtt, újabb közös érdeklődési pontokat találunk, az mindenképpen biztató.

Ha elindulunk a közös kapcsolat rögös útján, akkor kezdetét veszi egy izgalmas utazás, ami során rengeteget tanulunk magunkról, párunkról és a kapcsolatról. Fülünkben csengjenek vissza Popper Péter szavai: „az “Igazi” nem létezik. Nincsen. Sehol nem él valahol egy nő vagy egy férfi, aki az igazi, s akit csak meg kell találni. De aki szerencsés, élete során találkozhat két-három olyan emberrel, akiből lehetne “igazi”.” A randizás időszaka alatt nem tudjuk megállapítani azt, hogy igazi-e a másik, csupán azt, hogy alkalmas-e jelöltnek. Az együtt töltött idő, közös élmények során, és ahogyan alakul a kapcsolat, eldönti mindkét ember, hogy tovább dolgoznak-e azért, hogy igaziak legyenek egymásnak. Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, ki lehet számunkra „igazi jelölt”, gondolkodjunk magunkról, eddigi párkapcsolatainkról; növeljük önismeretünket; legyünk egyre tudatosabbak abban, hogy mit várunk egy partnerkapcsolattól, mi mit tudunk adni a párunknak; mibe kell még fejlődnünk egyedül és mibe tudunk együtt.Legyünk türelmesek, mert a fejlődéséhez, az összhanghoz, a mindkét fél számára kielégítő párkapcsolatban való együttműködéshez, főleg az igazivá váláshoz időre van szükség!

Kellemes levelezést, és személyes ismerkedést kívánok!

Kiss-Nemes Veronika, Pszichológus, párkapcsolati tanácsadó

Azoknak, akik saját magukról szeretnének tanulni, párkapcsolati működésükről többet megtudni, fejleszteni személyiségüket, meleg szívvel ajánlom önismereti csoportjainkat!

www.pszichologus.me/onismereti-csoportok/