Pszichológus, Sportpszichológus

Nap: 2014. szeptember 23.

Cikk – Párválasztást befolyásoló tényezők, avagy mi áll a Nagy Ő keresés hátterében

Előző cikkemben röviden áttekintettem a párválasztásra gyakorolt evolúciós hatásokat, nemek közötti különbségeket.Mai írásomban a párválasztás hátterében álló további elméletekkel ismertetném meg az olvasókat.
Rengeteg elmélettel találkozhatunk, melyek mindegyike más-más gondolattal igyekszik magyarázni a párválasztás mechanizmusát.

Amikor két ember találkozik, találkoznak múltbeli tapasztalataik, élményeik, melyeket előző kapcsolataikban és származási családjukban átéltek. Ezek hatására tudattalan elvárásokkal rendelkeznek jövendőbelijük tulajdonságait tekintve. Elvárásaikat befolyásolja, hogyan vélekednek magunkról, milyen az önbizalmunk, mennyire gondolják magunkat értékesnek, szerethetőnek.
Vizsgálatok igazolták, hogy nagy eséllyel választunk ellentétes nemű szülőnkhöz hasonló párt, ha jó viszonyban voltunk/vagyunk vele. Ez egyaránt igaz a külső fizikai tulajdonságokra, és személyiségjegyekre is. Meglepő, de ez sokszor még akkor is igaz, ha testi-lelki szenvedéseket okoztak szüleink. Az ismerős helyzetekben úgy érezzük, hogy már van tapasztalatunk, nagyobb sikerrel vesszük majd az akadályokat. Alkoholista, bántalmazó szülők gyerekeinél figyelték meg, hogy gyakran párjuk is alkoholistává, bántalmazóvá válik a kapcsolatban. Az ilyen családi körülmények között felnövő gyerekek a szeretet különös megnyilvánulásait tapasztalják, így ugyanezeket a jeleket vélik jónak, szeretetjelzőnek párkapcsolataikban is. A szülő és a pár rossz tulajdonságainak hasonlóságait sokszor későn veszik észre a szenvedő felek. Segítség nélkül, ha ki is lépnek egy ilyen kapcsolatból, gyakran beleesnek újra és újra ugyanabba a csapdába.

Külső jegyeink alapján a hozzánk hasonlót tartjuk vonzónak.  Fizikai hasonlóságok alapján alakul a vonzalom és a kapcsolat, de a hosszú távú együttmaradás záloga, hogy személyiségjegyeinkben is hasonlóságokat találjunk. Számos együtt töltött pillanat eredménye a fokozódó közelség, ismerősség érzése, amit bizonyítottan növeli a szimpátiát, vonzalmat. Ha kívül-belül hasonlítunk párunkra ismerős gondolkodásmóddal, értékrenddel találjuk szembe magunkat, ami fokozza biztonságérzetünket és a helyzetek kiszámíthatóságának, kontrolljának érzését, mindezek megerősítenek minket abban a hitünkben, hogy illünk egymáshoz. Amerikai kutatások szerint a hasonló párok elégedettebbek házasságukkal, kisebb arányban válnak, és több gyermeket vállalnak, valamint nagyobb intellektuális és érzelmi harmónia tapasztalható náluk. Igen sok esetben származási családjuk, illetve ismerkedésük pillanatában gazdasági, társadalmi státuszuk is hasonló, jövőbeni kilátásaik is hasonló irányba mutatnak.

Az ellentétek vonzzák egymást nézőpont szerint, olyan párt keresünk, aki valamilyen számunkra fontos tulajdonságban az ellentétünket képezi. Például, ha mi csöndes, visszahúzódó emberek vagyunk, akkor keresünk egy hangosabb, megmondóbb, önérvényesítőbb párt. Lehetséges, hogy ilyenkor valamilyen múltbeli megoldatlan kérdésre találjuk meg válaszként párunkat. A szülői minta ebben az esetben is fontos lehet, túlzott negatív élmények hatására vonzónak találhatjuk az ellentétes nemű szülő tulajdonságaitól jelentősen különböző embert. Egy ilyen kapcsolatban sok fejlődési lehetőség kínálkozik a pár mindkét tagja számára.
Popper Péter előadásaiban, könyveiben több alkalommal említi Füst Milán gondolatait, mely szerint egy kapcsolat egy négylábú asztalhoz hasonlítható. Fontos a két ember életstílusának hasonlósága, a kölcsönös szeretet, szexuális összeillés és közös gazdasági egységük működőképessége. Ha bármelyik láb valamilyen nehézséggel találja szembe magát, az asztal billegni kezd, akár fel is borulhat. Ilyenkor kölcsönös egymásra figyelés, türelem, tettek kellenek, hogy visszaálljon az egyensúly.

Számos tényező hat párválasztásunkra, kapcsolataink sikerességére. Ha bővítjük magunkról, párkapcsolatainkról való tudásunkat, nagyobb önbizalommal, hatékonyabban, tudatosabban kezelhetjük párkapcsolati problémáinkat.Érdemes időnként megállni a mindennapi mókuskerékben és gondolkodni magunkról. Olvashatunk könyveket, hallgathatnunk előadásokat a témában, vagy csatlakozhatunk önismereti csoportokhoz, melyek által jelentősen bővíthetjük ismereteinket.

Kellemes elmélkedést, ismeretszerzést kívánok!

Kiss-Nemes Veronika, Pszichológus, párkapcsolati tanácsadó

Azoknak, akik saját magukról szeretnének tanulni, párkapcsolati működésükről többet megtudni, fejleszteni személyiségüket, meleg szívvel ajánlom önismereti csoportjainkat!
http://www.pszichologus.me/onismereti-csoportok/

 

A cikk a Cronos Társkereső Klub felkérésére, annak Blog oldalára íródott.

Források:

Radóczy Jusztina: Hasonló a hasonlót választja?
http://asziv.hu/archivum/majus/alapgondolat/hasonlo-hasonlot-valasztja
Susan Forward (2000). Mérgező szülők. Háttér Kiadó
Buda B., Szilágyi V. (1988). Párválasztás. A partnerkapcsolatok pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest

 

Cikk – Hogyan keressünk társat online?

A párrá váláshoz vezető út 0. lépcsőfoka egyértelműen az ismerkedés. Ismerkedés minél több emberrel, egészen addig, amíg valakivel annyira megkedvelitek egymást, hogy párkapcsolatba kezdtek. Összeszedtem néhány gondolatot arról, miben és hogyan segít nektek a Cronos online társkereső felületet.Ha számba veszi valaki, hogy a környezetében hány potenciális párjelölt leledzik (munkahely, barátok, edzőterem, stb.), könnyen elkeseredhet. A munkahelyen lenne két férfi/nő, aki tetszene, az egyik házas a másik „észre se vesz”. Baráti kör, edzőterem jelenthet valamivel több lehetőséget, de lehet, hogy valamiért még a munkahelynél is rosszabb a helyzet. Egy biztos, az online társkereső felületek megsokszorozzák azon jelöltek számát, akikkel megismerkedhetek, randizhatok, párkapcsolatba kerülhettek. A keresési folyamatot a Torpedó névre hallgató társasjátékhoz tudnám hasonlítani. A játék során különböző hosszúságú hajókat helyezünk el egy pályán, és „lövéseket” adunk le betű- és számkombinációk segítségével. Célunk megtalálni az ellenfél hajóit, mielőtt ő elsüllyesztené a miénket. Mindeközben rengeteget lövünk, hogy előbb-utóbb azt halljuk „Talált, de nem süllyedt”, avagy „Talált, süllyedt”.

Online pártorpedó

A példa kedvéért legyünk mi az egyik játékos, míg a másik a Cronos, akinek hajói lennének a lehetséges párjelöltjeink. Tegyük fel, hogy mi kinéztük az egyik egyes hajót (ez a legkisebb a játékban), őt szeretnénk megtalálni. Ha egyetlen lövéssel és elsőre akarjuk megtalálni, ahhoz bizony jó adag szerencsére lesz szükségünk. Legrosszabb esetben totál körbelőjük, elsüllyesztjük az összes többi hajót, majd eltaláljuk 100. lövésre a kinézett egyes hajót. Most a hajó motivációiba nem mennék bele, tekintsük úgy, hogy a pozitív kezdeményezésre pozitívan reagálna. Ebben az esetben jó sok időt elvesztegetünk, mire a kinézett egyénnel eljutunk egy levélváltásig, majd egy randiig.Amúgy biztosak vagyunk-e benne egy profiloldal alapján, hogy az egyes hajó számunkra a tuti?! Lehet, hogy a 2-es, vagy a 4-es sokkal több örömet, tanulságot rejteget, azonban hiába botlunk beléjük előbb, ha az egyes hajóra fókuszálva nem foglalkozunk velük. Nyitott hozzáállással aktívan próbálkozzunk minél többet, hogy „találat” legyen a vége, és semmiképpen se keseredjünk el, ha a kinézett hajó helyett egy másik futott be, adjunk esélyt neki!Hogyan tovább?

A regisztráció után hogyan tovább? Ha felkelti érdeklődésünket valaki, ezt többféleképpen jelezhetjük neki. Kitölthetjük a tesztjét, amit ő állított össze, vagy elküldhetjük neki a miénket. Feltehetünk neki kérdéseket. Szavazhatunk az oldalán. Ha esetleg nem fogott meg senki, akkor elindíthatjuk palackpostánkat a rendszerben, ami addig kering, míg valaki válaszol nekünk. Elénk sodorhat jobbnál jobb lehetőségeket a sors, csak vegyük észre őket!Ha már egy ideje ismered a rendszert, de eddig még nem használtad ezeket a felkínált ingyenes lehetőségeket,most biztatnálak, hogy tedd meg mielőbb! Küldj minél többféle jelzést, több mint egy olyan embernek, aki tetszik! Ne csak várd hajóként, hogy eltaláljanak – hiszen a fenti példából tudjuk már, hogy ez nem is olyan egyszerű a másik félnek – hanem kezdj el hajókat keresni te is!

Néhány tipp a következő 3 napra:

  • Küldj egy palackpostát és fogadd érdeklődéssel a kapott választ!
  • Kérdezz valakitől, aki tetszik!
  • Töltsd ki valakinek a tesztjét, aki tetszik!

Ha mind a 3 tippet megfogadod, máris növelted találati esélyeidet!

Kellemes Torpedózást kívánok!

Kiss-Nemes Veronika, Pszichológus, párkapcsolati tanácsadó

Azoknak, akik saját magukról szeretnének tanulni, párkapcsolati működésükről többet megtudni, fejleszteni személyiségüket, meleg szívvel ajánlom önismereti csoportjainkat!

A cikk a Cronos Társkereső Klub felkérésére, annak Blog oldalára íródott.

Cikk – Családi életciklusok

Az ember születésétől kezdve fejlődik. A gyermekkor felhőtlen időszakát, a serdülőkor viharossága váltja fel, majd a serdülő ifjúvá, még később felnőtté érik. Ugyanez szakaszosság jellemző családi életünkre is. A pártalálástól kezdve a nyugdíjas évekig újabb és újabb családi életciklusba lépünk, megküzdve mindeközben az újabb szakasz változásaival, kihívásaival. A családterápiás irányzatok hat családi életciklusra osztja fel ezt a fejlődést:

  1. párrá válás
  2. első gyerek születése a családba
  3. család kisgyerekkel
  4. család kamaszokkal
  5. üres fészek
  6. idősödő pár

 

Minden egyes szakasz új feladat elé állítja a család egészét.  Ha ezeket a feladatokat sikeresen megoldjuk, gazdagodva, fejlődve lépünk át a következő életciklusba. Ez viszont nem minden esetben megy zökkenőmentesen: a családok elakadhatnak az adott életciklus feladatainak megoldásában, vagy a két életciklus közötti átmeneti időszak nehézségeiben.

 

A párrá válás

A családi élet első szakasza a párráválás időszaka. Ebben az életciklusban a következő kihívásokkal nézünk szembe: hogyan váljunk le szüleinkről, hogyan teremthetjük meg önálló identitásunkat. Kit is válasszunk párunknak? Megtalálni azt, aki iránt képesek vagyunk elköteleződni, és akivel képesek vagyunk az intimitásra, közös értékrend és normarendszer kialakítására. Az életciklus fontos feladata még a szülőkkel való felnőtt kapcsolat kialakítása. Alapkötődésünket, mely a szüleinkhez köt minket, ezen szakasz során, áthelyezzük a partnerünkre. Mivel különböző családokból jövünk, különböző értékrendeket, normákat, tradíciókat hozunk magunkkal, így a párrá válás során újabb és újabb egyességet kötünk párunkkal, összehangoljuk a két eredeti család hiedelem- és szokásrendszerét. Az összecsiszolódás időt és türelmet igényel. Az egyezkedés során ideális esetben mindkét fél enged valamit saját elképzeléséből. Ebben az időszakban problémát okozhat a két fél elköteleződési szándékának különböző mértéke. Ha azonban a házasság már megtörtént, újabb kihívást jelent, a származási családdal való viszony átrendezése, ami könnyen lehet konfliktusok forrása akár a pár tagjai, akár a pár egyik tagja és a szülők között is.

 

A szülővé válás

Második szakasz a szülővé válás periódusa, amikor döntő változás következik be a pár életében: kettőből hárman lesznek. Az első gyermek érkezése növeli a távolságot a pár tagjai között. Ezen életciklus feladata a család új tagjának fogadása, a párkapcsolat és a szexualitás regenerálódása. Hogyan legyek egyszerre anya/apa és feleség/férj?- merül fel gyakran ebben az időszakban a kérdés. Az újonnan megjelenő szülőszerep mellett a párnak fontos megőriznie férfi és női szerepeit is, ami folyamatos igyekezetet kíván mindkettőjüktől. Nehézséget jelenthet az újraközeledés, az intimitás, a kisgyerek körüli feladatok ellátása, a család gazdasági fenntartása.

 

A család kis gyerekkel

A következő szakasz egészen az első gyerek serdülőkoráig tart. Ebben az időszakban a pár tagjai a szülő, a házaspár, a professzionális szerepek egyeztetésére törekednek, miközben a kistestvér(ek) érkezésére készülnek. Újraosztásra várnak az anyagi, háztartási, gyermeknevelési feladatok. A nagyobb gyerek felkészítése a kisebb érkezésére megkönnyítheti a nagytestvérnek a kisebb elfogadását. Ilyenkor különös türelemre van szükség, hogy idősebb gyerekünk figyelemfelhívó jelzéseit észrevegyük, kielégítsük igényeit, miközben az újszülöttre is koncentrálunk.

 

A család kamaszokkal

A negyedik életciklusban a család első gyermeke serdülőkorba lép. A családnak biztosítania kell a serdülő számára a függetlenedés, identitáskeresés lehetőségét, ami időnként viharokat idéz elő a családban. A szülő szemében visszaköszön saját kamaszkora, több figyelme irányul a karrierfeladataira, párkapcsolatára. Egyszerre kell kibírnia kamasz gyereke kritikáit, szárnypróbálgatásait és „ott lenni neki”, amikor érzelmi támaszra van szüksége. Serdülő gyerekeink átélik az első menstruációt, első magömlést. Előkerülnek a szexualitás körüli kérdések (védekezés, tetszik-e a szülőknek a választott), amint az első együttlét kilátásba kerül.

 

Az üres fészek

Az ötödik életciklusban útjukra indulnak a fiatal felnőtt gyerekek, időnként visszatérnek szüleikhez (el- és hazaköltözések). Szüleiktől függetlenül kialakítják saját életüket. A szülő-gyerek kapcsolat felnőtt-felnőtt kapcsolattá alakul. A szülőpár kettesben marad, több időt fordíthatnak párkapcsolatuk, hobbijuk ápolására. Szembe kell nézniük idős szüleik, kortársaik elvesztésével. Napjainkban ez a szakasz egyre későbbre toldóik, sokszor a 30-40 éves felnőttek még élvezik a mamahotelek kiváltságait. Sok konfliktus forrása lehet az eltérő életritmus, a szokások közötti egyre nagyobb különbségek.

 

Az idősödő pár

Az utolsó életciklus az idős pár egyik tagjának haláláig tart. Egyre gyakoribb betegségekkel, mindennapi nehézségekkel találják magukat szembe az idősek. Gyerekeik megállapodnak hosszabb-rövidebb időre egy-egy partner mellett. Házasságot köthetnek, elválhatnak. Az idősödő pár gyönyörködhet unokáiban, besegíthet az ellátásukba. Összeütközésekre kerülhet sor, ha a szülők és nagyszülők nevelési elvei között jelentős különbségek vannak. Lelkileg megterhelővé válhat a házastárs krónikus, halálos betegsége, elvesztése.

 

Az életciklusok közötti váltás minden család életében átmeneti krízis állapotot idéz elő. Ezek a krízisek szükségszerűek, a család és a benne élő családtagok fejlődését szolgálják. Előfordul, hogy elhúzódik a krízisállapot. Családterápiáiba érkezők többségénél a zavar fenntartója az életciklusváltásban való elakadás. A régi szabályrendszer, egyensúlyi állapot felborult, de nem sikerült még új, jól működő, minden családtag számára kielégítő állapotot kialakítani.

 

Mozaikcsaládról akkor beszélünk, ha a pár egyik, vagy mindkét tagjának valamely előző kapcsolatából, házasságából már van gyereke. Ebben az esetben az újonnan kialakított családban párhuzamosan több életciklus fut, mely plusz nehézségeket jelenthet. Miközben zajlik a párrá válás folyamata (első életciklus), egyik vagy mindkét fél különböző korú gyermekei révén a második, harmadik, negyedik életciklus feladatai, azok közötti váltás nehézségei egyidőben jelentkeznek.

 

Szerzők: Rossu Renáta és Kiss-Nemes Veronika

 

Filmajánló – Augusztus Oklahomában

Tracy Letts színdarabjának filmadaptációjában a Weston család tagjaiban felgyülemlett sérelmeket, feszültségeket ismerhetjük meg. Az apa (Sam Shepard) eltűnésének hírére összegyűlnek a családtagok a szülői házban. A gyógyszerfüggő rákbeteg anya (Merly Streep), amikor csak teheti, beletipor lányai lelki világába. Amikor megjelenik a színen, konfliktusokat provokál maga körül. Jól érzékelhető, ahogyan a családtagok kölcsönösen hatnak egymásra, több alkalommal egyre felpaprikázottabbakká válnak a másik verbális agressziójától. A szereplők játéka kiváló, a néző velük együtt éli át a megalázottságot, szorongást, szégyent, megvetést. Elénk tárul három igen konfliktuózus anya-gyerek viszony (Violet és lányai, Barbara és lánya, Mattie Fae és fia), említés szintjén tudjuk meg, hogy már Violet is komoly lelki sebeket kapott anyjától. Több ponton érezhető, hogy Barbara egyenes úton száguld afelé, hogy pontosan olyan legyen, mint az anyja. A film kiváló példája annak, hogy generációkon ívelhet át egy rossz szülő gyerek kapcsolat. Vajon mi tartja még a fülledt meleg levegőjű házban a családtagokat? Mi mindenre derülhet még fény? Milyen megoldást választanak Violet lányai, és maga Violet a konfliktusok rendezésére?

 

Családkonzultáció, családterápia keretén belül a Weston család számára is elérhető lenne egy kellemesebb családi légkör. Barbara is javíthatna lányával, tőle külön élő férjével való viszonyán családterapeuták segítségével. Családterápiáról részletesebben honlapomon a családkonzultáció fül alatt olvashat.

http://www.pszichologus.me/csaladkonzultacio/

 

Színes, feliratos, amerikai filmdráma, 130 perc, 2013
Rendező: John Wells
Forgatókönyvíró: Tracy Letts
Szereplő(k): Sam Shepard (Beverly Weston), Merly Streep (Violet Weston), Julia Roberts (Barbara Weston), Juliettte Lewis (Karen Weston), Juliianne Nicholson (Ivy)

 

Könyvajánló – Bűn vagy bűnhődés, Vallomás egy traumáról és a terápiáról

A könyv Anoni Mara vallomása az őt ért szexuális abúzusról, annak terápiás feldolgozásáról. A terápia során Maranak pszichológusa segítségével sikerült sok mindent megértenie, feltárnia. Ahogyan Mara fejében összeállt a kép, úgy áll össze az olvasóban is a trauma és annak későbbi hatásai közötti kapcsolat. Egyre világosabb lesz, hogyan függnek össze Mara jelenlegi és múltbeli problémái (depresszió, szorongás, hipochondria) a gyerekként átélt szexuális abúzussal.

 

A történet érzékletesen mutatja be azt az érzelmi terhelést, amit egy ilyen trauma jelenthet az áldozat számára. Végigkísér minket a feldolgozás rögös útján, mely által a terápiás munkát is megismerhetik az érdeklődő olvasók.

 

A könyv elolvsása erőt adhat az áldozatoknak, hogy szakemberek segítségét kérjék a gyermekkorban elszendevett szexuális visszaélés, bántalmazás hosszú távú következményeinek (depresszió, szorongás, poszttraumás stressz szindróma, antiszociális viselkedés, pszichés zavarok) felszámolásában.

„Annyi bizonyos, hogy az abúzusról sok családban igyekeznek nem tudomást venni, annak jelentőségét bagatelizálják, sőt az sem ritka, hogy az áldozat felelősségét keresik. A reakció hátterében a legtöbb esetben valószínűleg nem ártó szándék áll, sokkal inkább arról lehet szó, hogy a családtagokat is sokkolják a hallottak, annyira heves szorongást élnek meg, amitől csak a legősibb és legerősebb hárításaal, a teljes tagadással tudnak megszabadulni.” részlet a könyből

 

Bűn vagy bűnhődés

Vallomás egy traumáról és a terápiáról

Szerző: Anoni Mara

Kiadó: Noran Libro, Budapest 2013

 

Cikk – Fokozzuk a teljesítményt, minden, ami megengedett és ami nem!

Négy nagy csoportba sorolhatjuk a teljesítményfokozó eszközöket. Az első a megfelelően felépített edzésmunka, a második a táplálkozás, a harmadik a sportpszichológia eszköztárának kiaknázása, míg a negyedik a legálisan, illegálisan alkalmazható teljesítményfokozó szerek használata.

Úgy vélem, hogy ideális esetben az első lépcsőfok a teljesítményfokozás esetén a megfelelő edzéstervezés lenne. Az edzéstervezés folyamán a sportolónak és az edzőnek közösen deduktív gondolkodás folyamán, az adott terminális céltól visszafelé szükséges lebontani a felkészülést. A terv elemeit célszerű írásban rögzíteni, többször áttekinteni. A versenyidőszakban meg kell határozni a főversenyt, és a felkészülő versenyeket (Sáfár, 2014).

A tervezés pontos célállítással kezdődik. Reális eredmény és teljesítménycélok megfogalmazása, konkretizálása szükséges. Fontos összeszedni a befektethető rendelkezésre álló energiákat: hány edzés fér bele egy hétbe, milyen idői és anyagi ráfordításokat tud vállalni a sportoló, milyen szponzorok támogathatják a felkészülését. Ha megvannak a reális célok és a mozgósítható erőforrások, akkor ezek alapján a felkészülést mikor-, mezo- és makrociklusokra oszthatjuk. Egy mikrociklusnak egy hetes edzésmunka felel meg. A mezociklus versenysportban általában egy-egy időszakot, edzésszakaszt jelent, azaz egy-egy mezociklusnak felel meg az alapozó, a formába hozó és a versenyidőszak is. Mezociklus felölelhet 4-6 hetes időtartamot is. A személyi edzésben általában 6-12 hetes időtartam, amely összhangban van a fittségi tesztelések és az edzésprogram-váltások időpontjával. Makrociklus a versenysportban adott sportágtól függően általában 1 éves vagy fél éves időtartamot felölelő időszak, míg a személyi edzésben általában a kitűzött távlati cél eléréséig tartó időszak, de maximum 1 év. Tehát a versenysportoló például egy éves makrociklus alatt több mezo- és számtalan mikrociklust teljesít. A felkészülés során ajánlott grafikusan, írásosan követni az edzésmunkát, előfordulhat, hogy módosítanunk kell a felállított terven (pl.: sérülés). A legfontosabb tétverseny idejére a csúcsforma elérésében a gyakorlatok időbeni terjedelmének és intenzitásának összehangolása segíthet (Sáfár, 2014).

 

Az edzésterv követése mellett nagy segítségére lehet a sportolónak az étkezésre való odafigyelés, illetve a sportpszichológusi támogatás.

A helyes, kiegyensúlyozott táplálékbevitel nemcsak az élsportolók számára nélkülözhetetlen, szabadidő sportolóknak is fontos lenne odafigyelniük az étkezésre. Legfontosabb a megfelelő mennyiségű ásványvíz, izotóniás ital és egyéb folyadék fogyasztása, melynek mennyiségét a napi fizikai aktivitás, a hőmérséklet, a táplálkozás és még sok egyéb tényező is befolyásol (pl. az egyén hormonális státusza). A következő szinten a gabonafélék helyezkednek el, kiemelt fontosságúak a gyorsan felszívódó, energiát szolgáltató ételek, az egyszerű, gyors felszívódású szénhidrátok forrásai (pl.: zöldségfélék, gyümölcsök). A tejtermékek immunvédelemben játszanak fontos szerepet. A nagy mennyiségű fehérje és omega-3 zsiradék fontossága miatt érdemes a táplálkozást halétellel kiegészíteni. Az édességek, olajok, túlzott fogyasztása megterheli az anyagcserét, így nem kedveznek a sportteljesítménynek, a szervezet ellenálló-képességének, a szervek működésének. Amennyiben van rá lehetősége a sportolónak, érdemes dietetikus által profin összeállított étrenddel kísérni a felkészülést.

A sportpszichológiai felkészülési terv személyre szabott mentális, pszichés fejlesztés által segíti a sportolót a teljesítménynövekedés elérése érdekében. A folyamatos fizikai, technikai felkészülést kiegészítve, ahhoz igazodva, elősegíti a pszichés formaidőzítést úgy, hogy a versenyen a sportoló kihozhassa magából a maximumot. A csúcsteljesítmény eléréséhez elengedhetetlen a sportoló saját képességeinek ismerete. A sportpszichológiai gyakorlatok által a sportoló önismerete nő, helyzetfelismerése javul. Megtanulja teste jelzéseit pontosabban értelmezni, így képes lesz téthelyzetben saját maga számára, gyors és hatásos segítséget nyújtani. Mivel lelki és pszichés állapota kedvezőbbé válik, így edzéseken és versenyeken teljesítménye fokozódik. Leggyakrabban alkalmazott módszerek: pszichoregulációs, relaxációs módszerek (pl.: autogén tréning, progresszív relaxáció), mentális tréning, célállítás, figyelemfókuszálás. (Téthelyzetben, 2002; Fejben dől el, 2012).

A negyedik nagy teljesítményfokozó kategória a doppingszerek használata. Doppingnak minősül bármilyen testidegen vagy pszichológiai anyag abnormális mennyiségű használata, annak érdekében, hogy a versenyen nyújtott teljesítményük mesterségesen és igazságtalanul nagymértékben javuljon. Bármilyen abnormális mennyiségben szedett fiziológiai anyag, amelyet azzal a céllal szednek, hogy mesterségesen és igazságtalanul növeljék a teljesítményt (Williams, 2010). IOC 5 kategóriába sorolja a dopping szereket:

1.      anabolikus androgén szteroidok (céljuk a férfi androgén hormon növelése; a női ösztrogén hormon csökkentése)

2.      stimulánsok (a szívverés gyorsaságát, ritmusát és a szívizom munkabírását növeli, az idegrendszer működését fokozzák → hallucinogének, pszichomotoros stimulánsok, központi idegrendszer stimulánsai)

3.      narkotikumok (fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, lázcsillapítás, jóllét-érzés → erősen addiktív szerek, pl.: ópium, heroin)

4.      béta-adrenerg blokkolók (tiltott, de nem okoz függőséget; Szívritmust lassítja, szorongást oldja)

5.      vízhajtók (fokozza a só és víz kiválasztását, népszerű: súlycsoportos sportoknál (pl. boksz, birkózás)

A antidepresszánsok, a helyi érzéstelenítők és a kortikoszteroidok nincsenek a listán, azonban ezeket is vizsgálják, használatukat büntethetik. Ma már a vérdopping, EPO, HGH, Kreatinfoszfát, GHB alkalmazását is szankcionálják. Vannak ugyan nem tiltott, de a sportolók által gyakran használat anyagok, ezek: az alkohol, a nikotin, különböző táplálék-kiegészítők, aminosavak, vitaminok, koffein (bár a 6 dl-él nagyobb mennyiség bevitelét már büntethetik).

A sportteljesítmény javítása érdekében történő doppinghasználat fizikai okai lehetnek: megnövekedett erő és állóképességre való törekvés, figyelem, agresszió, szorongás, tremor csökkentése, fájdalommal, sérülésekkel való megküzdés, valamint a súlykontroll.  Pszichológiai és érzelmi okokra visszavezethető alkalmazás a leggyakoribb: stressz- és szorongásoldás, unaloműzés, személyes gondok elfeledés, alacsony önértékelés és önbecsülés, superman komplexus, perfekcionizmus.  Szociális okok lehetnek: társas nyomás miatt fellépő konformizmus, modellkövetés (Williams, 2010).

Doppinghasználat esetén komoly következményekkel számolhatnak a sportolók. Felléphetnek fizikai és pszichikai károsodások. Mivel a versenyszabályzat és sok esetben törvények ellen vétenek is vétenek, törvényi szankciókkal szabhatóak ki rájuk, eltilthatóak a versenyzéstől. Edzőik, csapat- és versenytársaik szemében teljesítményüket beszennyezése, sportszabályokat megsértették, fair play-t figyelmen kívül hagyták, ezek szemrehányása erős szégyenérzetet generálhat, kiközösítést vonhat maga után (Williams, 2010).

 

Remélhetőleg a sportolók az edzéstervezés, táplálkozás, sportpszichológia adta lehetőségeket használják fel teljesítményfokozásuk érdekében.

 

Források:

1.      Dr. Lénárt Á., Gyömbér N., Kovács K., Hevesi K., Imre Tóthvári Zs., Menczel Zs. (2012). Fejben dől el. Noran Libro Kft., Budapest.

2.      Lénárt Á., Acsai I., Harasztiné Sáros I., Berczik K. (2002). Téthelyzetben. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest.

3.      Sáfár S. (2014). Edzéselmélet előadások. Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest. Sportpszichológus képzés, saját jegyzet és PPT diasor

4.      Willliams J. M. (2010). Applied Sport Psychology 6th edition. New Era Matte Plus, R.R. Donnelley & Sons, University of Arizona, Emeritus

 

Cikk, Cosmopolitan – Fecsegő exek

Kibeszél az exed és nem tudod, hogyan reagálj? Jobb tanácsot adunk, mint hogy „Fel a fejjel”!

 

A szakítás mindig rázós, de az biztosan nem könnyít rajta, ha az exed úgy próbálja meggyógyítani a sértett egóját, hogy kiteregeti a legféltettebb titkaidat, vagy rosszabb esetben hazugságokat terjeszt rólad. Azonnal felvennéd az amazonszerkódat, hogy visszavágj neki? Mielőtt belemennél a csapdába, csekkold le a sztárok módszereit! Ott van például Miley Cyrus, aki miután szakított Liam Hemsworth-szel, bánatában megírta a Wrecking Ballt, vagy Rita Ora, aki nyilvános Twitter hadjáratba kezdett, miután szétmentek Rob Kardashiannel. De esetleg viselheted a dolgot olyan méltósággal, mint Katy Perry, aki fittyet hányva mocskolódó exére, időt hagyott magának arra, hogy túllegyen a váláson. Az énekesnő egykori férje, Russel Brand válásuk után azt nyilatkozta, hogy házasságuk attól a pillanattól kezdve el volt átkozva, hogy ő leszállt arról a bizonyos elefántról, amivel az oltárhoz vonult esküvőjük napján. Később „elegánsan” azt is hozzáfűzte: ahhoz, hogy le tudjon feküdni Katyvel, mindig valaki mást kellett a helyére képzelnie. Elég brutális… De mit tett ezután Katy? Először is vett magának egy új cupcake jelmezt, visszavonult egy időre a családja körébe, hogy kipihenje a szakítást, majd visszatért – ráadásul tündöklőbben, mint valaha. Na, ezt csinálja utána valaki!

 

Azért, hogy neked is sikerüljön, a Cosmo segítségül hívta Kiss-Nemes Veronika pszichológust, hogy okosan reagálj az exed lejárató kampányára. Csak válaszd ki, mit tennél a következő helyzetekben, és csekkold le, mi a legjobb javaslat rá!

 

Első szitu: Véletlenül összefutsz a volt pasid legjobb barátjával, aki igencsak lekezelően viselkedik veled. Erre te…

a) a lehető legudvariasabban reagálsz, és sietve elköszönsz

b) élsz a kínálkozó lehetőséggel, és elkezdesz a szakításról beszélni – elvégre szükségtelen ellenségeskedni, és legalább kiöntheted valakinek a szívedet.

c) egy pillanat alatt a plafonon vagy, amit azzal próbálsz leplezni, hogy nem létező új kapcsolatodról áradozol.

A Cosmo tanácsa: „Ha amellett döntesz, hogy beszélgetésbe bonyolódsz egy lekezelő nyitás után, akkor legyél kedves, udvarias és a lehető legtényszerűbb, a szakítás részleteit nem érdemes szóba hoznod. Légy tisztában azzal, és nyugodj bele, hogy egy legjobb barát mindig elfogult, és ez a srác csak az exed változatát ismeri a történtekről, a tiédet nem. Hidd el, nem ez a megfelelő alkalom, hogy megosztd vele a te verziód. Ha belemész az adok-kapokba, és szidod neki a volt pasidat, az úgyis visszajut az exedhez, ez pedig újabb feszültségek forrásává válhat.”

 

Második szitu: Látsz a Facebookon egy kétértelmű posztot az exedtől, ami arról szól, megbánta, hogy anno összejöttetek. Erre te…

a) letiltod és nem törődsz vele. Nincs értelme játszmázni.

b) körlevélben tájékoztatod a közös barátaitokat, hogy reméled, mindenki látja, mennyire szánalmasan viselkedik a volt pasid.

c) azonnal kommenteled a kiírást: „Értem a célzást, de elég szomorú, hogy még mindig itt tartasz!”

A Cosmo tanácsa: „Próbáld meg figyelmen kívül hagyni a posztot, és adj neki egy kis időt, hogy összeszedje magát – valószínűleg dühös, és össze van törve. Egy szakítás után nem ritka a szélsőséges érzelemkitörés, ezért fontos, hogy türelmes és megértő legyél, remélhetőleg végül úgyis bocsánatot kér. Lényeg, hogy ne vond be a közös barátokat a csatározásotokba, kicsit lépj ki a Facebookból, és csinálj valamit, amitől jól érzed magad.”

 

Harmadik szitu: A legjobb barátnődtől tudod meg, hogy az exed azt terjeszti a hátad mögött, hogy mindenkivel lefeküdtél, míg együtt voltatok. Mire te…

a) felhívod a barátaidat, és elmondod nekik, hogy mi történt valójában.

b) először lenyugszol, majd rátelefonálsz az exedre, és kérdőre vonod.

c) csatarendbe állítod a legpletykásabb barátnőidet, és segítségükkel a környék összes szingli lányának a fülébe juttatod, hogy igazából milyen gyengén teljesít az ágyban.

A Cosmo tanácsa: „A legrosszabb, amit tehetsz, ha nyilvánosan provokálod, mert így soha véget nem érő harc veheti kezdetét. Indulatból sosem szerencsés reagálni, először mindig várd meg, míg igazán megnyugszol. Ebben a helyzetben megoldás lehet, ha udvariasan megkéred, hogy a jövőben ne tegyen hasonlót, mert fáj neked. Tartsd észben, hogy te valamikor szeretted ezt az embert, és bárhogy is viselkedik most, az őt minősíti, az erre adott reakciód viszont téged.”

 

Szöveg: Szabó Vivien

A cikk a Cosmopolitan magazin 2014. Áprilisi számában jelent meg, 66-67. oldal

 

Cikk – Bikiniszezon

Miért érzi sok nő kellemetlenül magát fürdőruhában? Miért kezdik el oly sokan ebben az időszakban a legújabb, legdivatosabb fogyókúrát, vagy edzésmódszereket? Mit tehetünk, hogy ez ne így legyen?

 

Egyre melegebb nyári napokon lengébb öltözetben élvezzük a napsütést. Ilyenkor lekerülnek a kabátok, pulóverek; a hosszú nadrágokat rövid szoknyák, nyári ruhák váltják fel. A melegnek köszönhetően láthatóbbá válnak testünk azon részei is, melyekkel nem annyira vagyunk megelégedve. A reggeli elindulásnál, ha futva belepillantunk a tükörbe, a szemünk könnyebben téved testünk azok a részeire, melyeket télen a hosszított, kötött pulóver eltakart. Testünk gondolataink fókuszába kerül és akár ott is marad szeptember-októberig. Baráti, családi strandolás ötletére máris kimegyünk futni 1-2 kört a park körül.

Az ideális testről kialakított kép megalkotásában hat ránk családunk szemlélete, a média által sugallt kép, a velünk kapcsolatban álló emberek kinézete, gondolkodásmódja.

Emberi természetünk szereti hajszolni az elérhetetlent. Ha a média által közvetített nyugat-közép-európai ideális női test jellemzőit szeretnénk összefoglalni, egy igen hosszú listát kapunk, melynek a nők többsége nem, vagy csak óriási erőfeszítések árán tud megfelelni. A nő teste legyen karcsú, darázsderékkal; mell, és csípőbősége közel azonos. Testedzések hatására formásan izmos legyen karja, lába, feneke, hasa, háta. Megjelenése legyen ápolt, mozgása lendületes, magabiztos, nőies. Sok nő kezd végeláthatatlan küzdelembe, hogy elérje a kitűzött célt. Véleményem szerint a legtöbben hibáznak ezen cél meghatározásakor. Sokszor irreális az elérni vágyott alkat és az arra rászánt idő mennyisége is.

Ahhoz, hogy reális kép alakuljon ki magunkról, önismeretre van szükségünk. Fel kell mérnünk erősségeinket, gyengeségeinket személyiségjegyeink és külső tulajdonságaink esetében is. Tudatában kell lennünk annak, hogy kik vagyunk, milyenek vagyunk, és hogyan lettünk ilyenek. Fontos lenne válaszokat keresni olyan kérdésekre, mint például „mi rejlik a testemmel való elégedetlenségem mögött? Hogyan alakult bennem a saját testemhez és az „átlag” női testhez való hozzáállás? Mit szeretnék pontosan elérni? Számomra mit jelent jól kinézni? Kitől várom a megerősítést, hogy jól nézek ki?”

Az ideális testsúly, testalkat mind olyan jellemzők, melyeket személyre szabottan lehet hatékonyan értelmezni. Nem szerencsés híres filmcsillagokhoz, vagy a szomszédunkhoz hasonlítani magunkat.

Mielőtt belekezdünk egy nyári súlycsökkentő programba, érdemes felmérnünk, hogy az ideális testről, súlyról alkotott kép és a természet adta lehetőségek között mekkora a távolság. Mi az, amin tudunk és akarunk is változtatni? Mi szükséges ezen változás eléréséhez? Sportoló klienseimnél gyakran tapasztalom, hogy egyből a hegy csúcsán szeretnének állni, anélkül, hogy felmásznának oda. Ha mérlegeljük, hogy adott eredmény eléréséhez, mekkora energiabefektetés, idői ráfordítás szükséges, akkor már tisztábban fogjuk látni az előttünk álló utat. A tervezés, célállítás sokban segíti a pszichológiai felkészülést; súlycsökkentő, alakformáló célok elérésében is segítségünkre lehet.

 

Kellő önismerettel, olyan reális célok felé érdemes elindulnunk, melyek számunkra fontosak. Önismeretünk fejlesztéséhez, reális célok állításához pszichológus segítségét is érdemes kérni.

 

Könyvajánló – Felvilágosító könyv tiniknek szexről és szerelemről

A könyv őszintén, a fiatalok szemszögéből, a fiatalok nyelvén mesél mindarról, amit mindenkinek tudnia kell a saját és a másik nem testéről. Színvonalas, humoros rajzokkal illusztrálja a testben végbemenő változásokat, fogamzásgátlásról való tudnivalókat. Tematikája jól felépített, az ismeretek egymásra épülnek. Minden újabb információ jól érthető, emészthető az előzőek fényében. A testi változások mellett a lelki folyamatokról is szó esik a serdülőkor, szexualitás kapcsán.

Az első öt fejezet már 10-11 éves gyerekek számára is hasznos lehet, míg a többi fejezet a 12-14 év felettiek eligazodását segíti a témában. Fontos, hogy a szülők is lapozzák át, olvassák el, így a gyerekek érdeklődését figyelve eldönthetik, hogy mikor adják oda a könyvet.

 

Pszichológiai tanácsadás során sokszor kiderül, hogy a szexuális nevelés, szexuális kultúra hiánya okozza a felnőttkori szexuális problémák egy jelentős részét. Még napjainkban is sok családban tabu a szex, szerelem, mint téma. A könyv segítséget nyújt szülőknek, hogy segíthessenek gyerekeiknek. A szülő a könyv olvasása során felkészülhet a gyermeke előtt álló útra. Bár vannak emlékei saját serdülőkoráról, az egyéni eltérések okoznak olykor csodálkozást, vagy pánikot, amikor a lánya először menstruál, vagy a fia először él át magömlést.

A fiatalok magyarázatokat kapnak a velük történtekre. Megérthetik a testi folyamatokat. Tisztába kerülnek például a fogamzásgátló eszközök használatával, egy biztosabb tudás birtokában, felkészültebben érkezhetnek el az első együttléthez.

 

Felvilágosító könyv tiniknek szexről és szerelemről

Szerző: Jörg Müller

Z-Press Kiadó, 2008

 

Filmajánló – A békés harcos útja

Dan Millman A békés harcos útja című önéletrajzi könyvének filmadaptációja. A történet egy sikeres, tehetséges tornász edzéseit, sérülését, felépülését követi nyomon. Egyik este megismerkedik egy öreg tanítómesterrel, akit Szókratésznek nevez el. A férfi és Joy nevű tanítványa átsegítik Scottot számtalan nehézségen, néhányat ők maguk állítanak elé, hogy fejlődhessen mentálisan.

A könyvet melegen ajánlom minden önismeretét fejleszteni vágyónak, akik szeretnék lelki benzinkútjukat feltölteni.

 

Szókratész „Az első, amit egy harcos megtanul, hogy semmit se tud.”

 

Színes, amerikai-német filmdráma, 120 perc, 2006
Rendező: Victor Salva

Író: Dan Millman

Szereplők: Scott Mechlowicz (Dan Millman), Nick Nolte (Szokratész), Amy Smart (Joy)

 

Filmajánló – Csak egy kis pánik

Kellemesen szórakoztató alternatív kliens-pszichiáter/pszichológus viszonyról szól a Csak egy kis pánik című film. Robert De Niro egy problémájával nehezen szembenéző, pánikbeteg maffiafőnököt alakít, aki egy szép napon belebotlik egy pszichiáterbe (Billy Crystal). A találkozásnak köszönhetően felbátorodik, hogy segítséget kérjen problémájához. Bár a doktort győzködni kell egy kicsit, de végül elvállalja a nem mindennapi ügyfelet. A maffiavezér sajátos hozzáállása a pszichológiai munkához, ahogyan annak minden létező keretfeltételét megszegi, számtalan mulattató szituációt eredményez.

 

színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 103 perc, 1999
rendező: Harold Ramis
szereplők: Robert De Niro (Paul Vitti), Billy Crystal (Dr. Ben Sobel), Lisa Kudrow  (Laura MacNamara)

 

 

Filmajánló – Good Will Hunting

Will Hunting (Matt Damon) egy bostoni egyetemen takarít, munkaidejében szórakozásból megold olyan matekfeladatokat, amellyel az egyetem diákjaj nem boldogulnak. Egy utcai verekedés következtében börtönbüntetésre ítélik, feltételes szabadlábra helyezésének feltétele, hogy az egyetem professzorával matematikával foglalkozzon és járjon pszichológushoz. Will több pszichológushoz is elmegy, de nem veszi őket komolyan. A szakemberek is visszautasítják a vele való foglalkozást. Az ötödik pszichológus, Sean Maguire (Robin Williams) elvállalja a csapongó fiút. A történet alakulásával megfigyelhetjük, hogyan ér el eredményeket a pszichológus Willel való munka során, illetve hogyan változik ő maga is.

 

A közelmúltban elhunyt Robin Williams kimagaslóan hiteles alakítása, Matt Damonnal folytatott párbeszédei hosszú ideig kísérik a nézőket a film befejezése után.

Ben Afflec és Matt Damon közös szerzeménye a forgatókönyv, melyért a két fiatal tehetség Oscar-díjat kapott 1998-ban a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában, míg Robin Williams a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában nyerte el az arany szobrocskát.

színes, magyarul beszélő, amerikai filmdráma, 126 perc, 1997
rendező: Gus Van Sant

forgatókönyvíró: Matt Damon, Ben Affleck

szereplők: Matt Damon (Will Hunting), Ben Affleck (Chuckie), Robin Williams (Sean Maguire), Minnie Driver (Skylar)

 

© 2025 PSZICHOSAROK

Theme by Anders NorenUp ↑