PSZICHOSAROK

Kiss-Nemes Veronika
Pszichológus, Sportpszichológus
+36 20 968 0053

Címke: stresszkezelés

Stressz – interjú, Én vagyok itt!

2020.07.23-ai műsorban a stresszről beszélgettünk. Az interjú az alábbi linken nézhető vissza a teljes adáson belül:

https://mediaklikk.hu/video/en-vagyok-itt-2020-07-23-i-adas/

15:45 perctől

envagyokitt.sportpszichologus

Sokszor érzem, hogy a téma annyira szerteágazó, hogy sokkal hosszabban lehetne róla beszélni, mint ami az aktuális műsoridőbe belefér. Nézzük meg részletesebben, hogy mit emeltünk ki a műsorban!

Fontos elsajátítanunk egy alaptudást a stresszel, stresszkezeléssel kapcsolatban. Bár a XXI. század emberének egyre rohanósabb mindennapokban  kell helyt állnia fokozottabb feszültségszintben, mégsem tanítjuk például iskolai órák keretében a stresszkezelést (most már a Sulinyugi program erre kínálhat megoldást az iskolákban diákok és tanárok számára). Sokan felnőttként  szembesülnek azzal, hogy nem tudják kezelni a stresszt, melyből szorongás, alvászavarok, túlevés, hízás vagy éhezés, fogyás, esetleg hangulatzavarok, szorongásos megbetegedések fejlődhetnek ki. Amikor valakivel stresszkezelésen dolgozom, azt nézzük meg először, hogy ő tünetileg inkább testileg, vagy inkább negatív gondolatokban izgul, szorong. Két nagy csoportba sorolhatóak a stresszcsökkentő pszichológiai módszerek, melyek erre a két tünetcsoportra kínálnak megoldást:

  1. Body to mind módszerek (izomzat ellazításával nyugszik le, csillapodik a gondolkodás): relaxációs módszerek, autogén tréning, légzőgyakorlatok, de ide sorolható a sportolás is. Szépen fejezi ki a sport szerepét a magyar nyelv azzal, hogy azt mondjuk, kifutjuk, kiússzuk, kimozogjuk magunkból a feszültséget.
  2. Mind to body technikák (gondolkodástól kiindulva nyugtatjuk le a testet): negatív gondolatok pozitívakra cserélésével lazulnak az izmok, csökkent a testi tünetek intenzitása.

Ha valaki mindkét tünettípust tapasztalja, akkor érdemes mindkét csoportból elsajátítania módszereket. Fontos elfogadnunk, hogy a testünk evolúciósan az üss, vagy fuss válaszra lett behuzalozva (fussunk el a mamut elől, vagy küzdjünk meg a másik törzzsel), ami a túlélésünket szolgálta. Napjaink stresszorai nem fenyegetik életünket, de a testünk válaszreakciója még heves maradt, hiszen sokkal rövidebb idő óta nyugodtabbak a hétköznapok (olyan szempontból legalábbis, hogy nem az életünket fenyegeti egy-egy üzenet, telefon, vagy feladat, szemben a mamuttal).

A lényeg, hogy egy saját “szerszámos ládánk” legyen, amivel kezelni tudjuk a feszültségünket. Minél több dologhoz tudok nyúlni, annál valószínűbb, hogy megtalálom az adott pillanatban számomra megfelelő technikát. Mindig inkább stressz csökkentésben gondolkodjunk, mint a stressz teljes kiírtásában! Ez nagyon gyakori hiba, hogy valaki azt tűzi ki célul, hogy soha többet nem akar stresszelni. Sajnos az egyetlen teljesen stresszmentes állapot a halál (ezt nyilván nem kívánjuk a stressz eltüntetésére) vagy az alvás (bár még ott is meg tudnak jelenni szorongások), illetve a pszichopátiás személyiségműködés (talán erre sem vágyik egyikünk sem, hiába szorongásmentes, hiszen számos hátránya van emberi kapcsolatainkra nézve). A teljesítményhelyzetekhez szükségünk van egy jó izgalmi állapotra, ami segít minket, hogy tudásunk legjavát nyújtsuk! Teljesen szorongásmentesen nem tudunk prezentálni a főnöknek, összetett gondolkodást igénylő problémahelyzetet megoldani, vagy maratont futni, versenyezni, netám felelni, dolgozatot írni. Pszichológiai konzultációk része lehet, hogy önismeretünk fejlődik: begyűjtjük a friss szakmai tudást a stresszel, stresszkezeléssel kapcsolatban, felismerjük ránk mi jellemző, és megtanuljuk többféle módon kezelni a saját feszültségünket, ezt pedig beépítjük a mindennapokba.

 

További hasznos irodalom:

Kelly Mcgonigal: A stressz napos oldala

Anders Hansen: Edzett agy

 

További hasznos videó:

https://www.ted.com/talks/kelly_mcgonigal_how_to_make_stress_your_friend/transcript?language=hu

Koronavírus, otthon vagyunk kisgyerekkel – TV2Mokka

koronavirus.pszichologusA ma reggeli adásban az Egyszülős Központ (https://www.egyszulos-kozpont.hu/) vezetőjével közösen szedtük össze, hogy kisiskolás, óvodás gyerekek esetén milyen nehézségekkel szembesülnek a szülők a koronavírus miatt otthon töltött idő alatt, és mit tehetnek. Szeretem ezekben az interjúkban, hogy új szakembereket ismerhetek meg, és hallhatok munkásságukról. Eddig nem tudtam, hogy létezik Egyszülős Központ, pedig milyen fontos most a munkájuk, szolgáltatásaik, hiszen a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek hatványozottabban lehet nehéz a koronavírus okozta megváltozott életvitel kezelése.

Az interjú ezen a linken tekinthető meg:

https://tv2.hu/mokka/325706_kreativ-otletek-dobo-agiek-igy-v.html?fbclid=IwAR0mg4uuSaay3lQf_jQ9RkPSe1-MIqbjdvFo-OSH3ngLGZ5E9uMVyHlFtHc

10 éves korig bőven elég, ha röviden tényszerűen tájékoztatjuk a gyerekeket a kialakult helyzetről. Szorongásnövelő lehet, ha semmit sem mondunk nekik, így az innen-onnan hallottak alapján fantáziájukra van bízva a helyzet értelmezve; vagy ha túl sokat, túl felnőttesen beszélünk velük és nem tudják feldolgozni a hallottakat. Mondjuk el, hogy most van a világon egy betegség, aminek az elkapását próbáljuk megelőzni azzal, hogy otthon tartózkodunk, és mivel ránk kevésbé veszélyes (lehet, észre se vesszük, ha elkaptuk), de az idősebbek rosszabbul lehetnek tőle, ezért most nem látogatjuk a nagymamát. Mivel emberi érintkezéssel (puszi, kézfogás, ölelés), és tárgyakon terjed, ezért gyakrabban és alaposabban mosunk kezet (eleinte ellenőrizzük, hogy elsajátította a gyerek a megfelelő technikát, mossunk közösen, egymás mellett kezet). Itthon védve vagyunk, így itthonról dolgozunk, tanulunk, így a doktor bácsiknak, néniknek kevesebb beteget kell vizsgálniuk, gyógyítaniuk. Hírműsorokat ne nézzünk közösen a gyerekekkel. Igyekezzünk megnyugtatni őket, napirenddel keretet adni a mindennapoknak.

Napirend pl. ovisokkal: az időpontok, tevékenységek ötletek, mindenki bátran, kreatívan szabja rá a saját családjára, gyerekeire, munkájára:

Tipp, gyerekeknek a képes megjelenítés segíti a tájékozódást! Egy ilyen napirend, a konkrétumok (pl.: mi lesz az ebéd) a napirend előzetes átbeszélése, kifüggesztése, és betartása megnyugtató és biztonságot ad a gyerekeknek.

  • 6-8-ig: Ébredés, reggeli, felöltözés
  • 8-10-ig: Anya/apa dolgozik addig nekik rajzolás, színezés, mesenézés
  • 10-10.30: Tízórai gyümölcs (alma)
  • 10.30-11-ig: Levegőzés (séta/erkély/udvar)
  • 11-13: Főzés, Ebéd (Krumplistészta) ebéd után elpakolás
  • 13-14-ig: Csendes pihenő, vagy rajzolás, színezés, mesenézés
  • 14-16-ig: Anya/apa dolgozik, kreatív foglalkozás, játék (pl.: gyurmázás, építés, puzzle)
  • 16-17-ig: Torna, mozgás
  • 17-kor: Uzsonna (vajas kenyér, sajt)
  • 17.30-kor: Felhívjuk a nagyit/családot/barátokat, kinek milyen volt a napja
  • 18-tól: Vacsora
  • 18.30-tól: szabad játék
  • 19-től: Fürdés, esti mese, fekvés

 

Készüljünk fel, hogy megnőhet a stressz szintünk, mind a bezártság élménye, mind a kontrollvesztés érzése, bizonytalanság miatt. Gyakoribbá válhatnak a konfliktusok. A gyerekek is gyakrabban lehetnek hisztisek, dühösek, ellenállóak. Ebben az esetben megnyugtatásra vágynak, kerüljük a büntetéseket, a szóbeli szidást, melyeket egyébként sem javasolt a nevelés során alkalmazni, de egy ilyen új, eddig nem tapasztalt helyzetben könnyebben előjöhetnek ötletként! A szülők is gondoljanak rá, hogy az ő feszültségük is átragadhat a gyerekekre. A legjobb feszültség levezetés a sport, így akár online órákkal, akár saját gyakorlatokkal próbáljunk meg napi szinten fél – egy órát mozogni a gyerekekkel közösen! Ha elakadunk, kérjünk segítséget! A legtöbb pszichológus online továbbra is elérhető tanácsadásra. Azok a gyerekek fogják átvészelni könnyebben ezt az időszakot, akiknek a szülei megfelelően alkalmazkodnak az új kihívásokhoz. Új megküzdéseket alakítanak ki, és erre biztatják gyerekeiket is. Borzalmas átélni egy ilyen krízishelyzetet, létbizonytalanságot. Ugyanakkor minden krízis magában hordja a fejlődés lehetőségét is! Hátha most jut idő arra a társasra, amire eddig nem. Hátha több közös étkezés lesz az asztal körül, családi beszélgetésekkel. Hátha megtanulunk napi szinten relaxálni hanganyagokra. Hátha kialakul az otthoni sportolás rutinja a családban. Hátha… te hogyan fejeznéd be a mondatot? Próbáljunk nézőpontot váltani és arra koncentrálni, hogy mit tanulhatunk, kaphatunk az elkövetkező időszakból!

Sulinyugi – Sportnyugi

Sulinyugi stresszkezelő prevenciós program – gyerekeknek, kamaszoknak, sportolóknak

Egy különleges lehetőségről szeretnék írni. Januártól Sulinyugi tréner lettem a Lélekkel az Egészségért Alapítvány támogatásával. Az Alapítvány munkája során a kiégés megelőzésére, kezelésére szakosodott (http://www.lelekkel.hu/), melynek egyik fontos lépcsője a megelőzés, melynek ideális terepe az iskola. Az iskolai stressz kezelésének tanítása mind a pedagógusok, mind a gyermekek esetében kiemelten fontos, hiszen a gyerekeknek az iskola az első munkahelyük (http://sulinyugi.hu/). A hosszan tartó, krónikus stressz szorongássá válik, csökkenti a mindennapi munka és a tanulás hatékonyságát, rontja az általános kedélyállapotot, előidézi a kiégést. Mindez elkerülhető lenne!

A Sulinyugi óra keretén belül a gyerekek megtanulják azonosítani a stressz jeleit (hiszen sokszor azt se tudják, hogy éppen stresszelnek), hallanak a rájuk gyakorolt hatásairól, majd a kezelési módokról tanulhatnak játékos, gyermekbarát, interaktív formában, eszközökkel! Mivel a szakmai hátteréről az Alapítvány és a Sulinyugi honlap is részletesen ír, ezért én az egyéni megélésekre fókuszálnék. Több osztályban, évfolyamon tarthattam az Alapítvány képzése, támogatása alapján Sulinyugi órát. Minden óráról feltöltődve, mosolyogva jöttem ki! Újra és újra megtapasztaltam, hogy a gyerekek mennyire érdeklődőek a stresszkezelés témája iránt, mennyire különböző fokú a tudásuk egy-egy osztályon belül, mennyire élvezik az egyes stresszkezelő gyakorlatokat. Elképesztő lelkesedéssel próbálták ki az egyes módszereket, mosolyogva, vidáman mennek ki az óráról, érdeklődnek mikor lesz a következő alkalom. Elégedettséggel tölt el, amikor látom, hogy rájönnek: csökkenthetik a stressz mértékét akár az iskolában dolgozat előtt, akár otthon is, sőt bárhol! Megtapasztalhatják, hogy képesek kontrollálni feszültségeiket. Nagy örömmel hallgattam a pedagógusok visszajelzéseit a program tartalmának fontosságáról, amely nagy űrt hivatott betölteni, hiszen nincs stresszkezelő tanóra az iskolákban, a gyerekekkel való mindennapi munka során sokszor megfigyelik, hogy szoronganak a diákok és nem tudnak szorongásaikkal mit kezdeni, tanárként nehéz segíteniük ebben. A program egyes elemei beilleszthetőek az osztály mindennapi életébe, így tanárként tudnak segíteni a gyerekeknek megnyugodni. A szülők részletes tájékoztató anyag alapján az otthoni stressz kezelésében kapnak tanácsokat, ötleteket.

Sportolókkal folytatott munkám során azt tapasztaltam, hogy a sportolók többségének gondja van a versenyhelyzet okozta stressz kezelésével. Sokan szenvednek attól, hogy képességeik alatt teljesítenek miatta. Az utánpótlás nevelés egyik kiemelkedő területe a hatékony stresszkezelés megtanítása! Ehhez kínál választékos módszertant a Sulinyugi óra, melyet sport egyesületek esetén talán szerencsésebb Sportnyugi órának hívni. A gyerekek mellett a szülők, edzők is bővíthetik ismereteiket a témában, hogy gyermekeik stresszkezelését megfelelően tudják támogatni, amikor arra szükség van.

Korlátozott számban lehetőség van Alapítványi támogatással térítésmentes Sulinyug órát igényelni iskoláknak, sportegyesületeknek. Soronkívüliséget térítés ellenében tudunk biztosítani.

Kiss-Nemes Veronika sportpszichológus

Kiss-Nemes Veronika
sportpszichológus

http://sulinyugi.hu/

Sulinyugi_logo

Az Alapítvány munkáját az alábbi módokon segítheti:

http://sulinyugi.hu/hogyan-segithet

Filmajánló – Csak egy kis pánik

Kellemesen szórakoztató alternatív kliens-pszichiáter/pszichológus viszonyról szól a Csak egy kis pánik című film. Robert De Niro egy problémájával nehezen szembenéző, pánikbeteg maffiafőnököt alakít, aki egy szép napon belebotlik egy pszichiáterbe (Billy Crystal). A találkozásnak köszönhetően felbátorodik, hogy segítséget kérjen problémájához. Bár a doktort győzködni kell egy kicsit, de végül elvállalja a nem mindennapi ügyfelet. A maffiavezér sajátos hozzáállása a pszichológiai munkához, ahogyan annak minden létező keretfeltételét megszegi, számtalan mulattató szituációt eredményez.

 

színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 103 perc, 1999
rendező: Harold Ramis
szereplők: Robert De Niro (Paul Vitti), Billy Crystal (Dr. Ben Sobel), Lisa Kudrow  (Laura MacNamara)

 

 

© 2021 PSZICHOSAROK

WEBOLDAL KÉSZÍTÉS - tamaskaposi.comLAP TETEJÉRE ↑