2020.07.23-ai műsorban a stresszről beszélgettünk. Az interjú az alábbi linken nézhető vissza a teljes adáson belül:

https://mediaklikk.hu/video/en-vagyok-itt-2020-07-23-i-adas/

15:45 perctől

envagyokitt.sportpszichologus

Sokszor érzem, hogy a téma annyira szerteágazó, hogy sokkal hosszabban lehetne róla beszélni, mint ami az aktuális műsoridőbe belefér. Nézzük meg részletesebben, hogy mit emeltünk ki a műsorban!

Fontos elsajátítanunk egy alaptudást a stresszel, stresszkezeléssel kapcsolatban. Bár a XXI. század emberének egyre rohanósabb mindennapokban  kell helyt állnia fokozottabb feszültségszintben, mégsem tanítjuk például iskolai órák keretében a stresszkezelést (most már a Sulinyugi program erre kínálhat megoldást az iskolákban diákok és tanárok számára). Sokan felnőttként  szembesülnek azzal, hogy nem tudják kezelni a stresszt, melyből szorongás, alvászavarok, túlevés, hízás vagy éhezés, fogyás, esetleg hangulatzavarok, szorongásos megbetegedések fejlődhetnek ki. Amikor valakivel stresszkezelésen dolgozom, azt nézzük meg először, hogy ő tünetileg inkább testileg, vagy inkább negatív gondolatokban izgul, szorong. Két nagy csoportba sorolhatóak a stresszcsökkentő pszichológiai módszerek, melyek erre a két tünetcsoportra kínálnak megoldást:

  1. Body to mind módszerek (izomzat ellazításával nyugszik le, csillapodik a gondolkodás): relaxációs módszerek, autogén tréning, légzőgyakorlatok, de ide sorolható a sportolás is. Szépen fejezi ki a sport szerepét a magyar nyelv azzal, hogy azt mondjuk, kifutjuk, kiússzuk, kimozogjuk magunkból a feszültséget.
  2. Mind to body technikák (gondolkodástól kiindulva nyugtatjuk le a testet): negatív gondolatok pozitívakra cserélésével lazulnak az izmok, csökkent a testi tünetek intenzitása.

Ha valaki mindkét tünettípust tapasztalja, akkor érdemes mindkét csoportból elsajátítania módszereket. Fontos elfogadnunk, hogy a testünk evolúciósan az üss, vagy fuss válaszra lett behuzalozva (fussunk el a mamut elől, vagy küzdjünk meg a másik törzzsel), ami a túlélésünket szolgálta. Napjaink stresszorai nem fenyegetik életünket, de a testünk válaszreakciója még heves maradt, hiszen sokkal rövidebb idő óta nyugodtabbak a hétköznapok (olyan szempontból legalábbis, hogy nem az életünket fenyegeti egy-egy üzenet, telefon, vagy feladat, szemben a mamuttal).

A lényeg, hogy egy saját “szerszámos ládánk” legyen, amivel kezelni tudjuk a feszültségünket. Minél több dologhoz tudok nyúlni, annál valószínűbb, hogy megtalálom az adott pillanatban számomra megfelelő technikát. Mindig inkább stressz csökkentésben gondolkodjunk, mint a stressz teljes kiírtásában! Ez nagyon gyakori hiba, hogy valaki azt tűzi ki célul, hogy soha többet nem akar stresszelni. Sajnos az egyetlen teljesen stresszmentes állapot a halál (ezt nyilván nem kívánjuk a stressz eltüntetésére) vagy az alvás (bár még ott is meg tudnak jelenni szorongások), illetve a pszichopátiás személyiségműködés (talán erre sem vágyik egyikünk sem, hiába szorongásmentes, hiszen számos hátránya van emberi kapcsolatainkra nézve). A teljesítményhelyzetekhez szükségünk van egy jó izgalmi állapotra, ami segít minket, hogy tudásunk legjavát nyújtsuk! Teljesen szorongásmentesen nem tudunk prezentálni a főnöknek, összetett gondolkodást igénylő problémahelyzetet megoldani, vagy maratont futni, versenyezni, netám felelni, dolgozatot írni. Pszichológiai konzultációk része lehet, hogy önismeretünk fejlődik: begyűjtjük a friss szakmai tudást a stresszel, stresszkezeléssel kapcsolatban, felismerjük ránk mi jellemző, és megtanuljuk többféle módon kezelni a saját feszültségünket, ezt pedig beépítjük a mindennapokba.

 

További hasznos irodalom:

Kelly Mcgonigal: A stressz napos oldala

Anders Hansen: Edzett agy

 

További hasznos videó:

https://www.ted.com/talks/kelly_mcgonigal_how_to_make_stress_your_friend/transcript?language=hu