Diéta és Fitnesz 2019. decemberi számában Kiss Eszterrel jártuk körbe a gyógyulás témáját, természetesen a mozgás szempontjából.
Mozgással a gyógyulásért
A mozgás maga az élet. A testünk is, belül folyton mozgásban van (a szervezetünkben fel- és leépítő folyamatok zajlanak) úgy tudunk tehát jó gazdái lenni, ha időnként megmozgatjuk kívül is. Ha testileg és/vagy lelkileg megbetegszünk, a mozgás segít visszanyerni elveszett életerőnket.
– Hangulatzavarok, depresszió, lelki traumák esetén kifejezetten lélekgyógyító a mozgás. Összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy heti háromszor harminc perc séta – azaz 1,5 óra mozgás – már mérhetően hangulatjavító hatású – mondja Kiss-Nemes Veronika sport szakpszichológus.
Antidepresszánsok helyett
A testmozgás sok tekintetben – főként a mellékhatások szempontjából – előnyösebb, mint hangulatjavító gyógyszereket szedni. Ezt egy depressziós betegek bevonásával végzett vizsgálat is bizonyítja. A vizsgálatban résztvevők egyik csoportjának tagjai, amellett, hogy valamilyen mozogást végeztek gyógyszert is szedtek, a másik csoportba tartozók viszont csak mozogtak. A kutatók meglepő eredményre jutottak, azok voltak pszichésen rosszabb állapotban, akik gyógyszert szedtek. – Az antidepresszánsok dopamin- és szerotoninpótlók, hiszen a hangulatzavarok esetén ezekből a hormonokból termelődik kevesebb a szervezetben. A mozgás pedig pont ezeknek a hormonoknak a mennyiséget növeli, ráadásul boldogsághormont – endorfinokat – is termel, amely az általános jó hangulatért és a stresszoldásért is felel – magyarázza a pszichológus.
Veszélyes mozgáshiány
Nyakunkon a téli depresszió. Nincs elég napfény, a hideg miatt kevesebbet mozgunk, ezért hajlamosabbak vagyunk arra, hogy rossz hangulati állapotba kerüljünk. Megelőzésképpen érdemes gyakrabban mozogni, pl. sétálni vagy legalább otthon végezni néhány tornagyakorlatot.
Sajnos már kijelenthetjük, hogy a depresszió a modern kor betegsége. Ennek részben a mozgáshiány az oka. Száz évvel ezelőtt sokkal többet kellett mozogniuk az embereknek ahhoz, hogy legyen ennivalójuk, vizük, vagy tudjanak fűteni, így kb. négy órát töltöttek aktívan, mozgással. Ehhez képest ma az emberek többsége általában napi nyolc órát ül a munkahelyén vagy az iskolában és ehhez jön még hozzá az utazás, ill. az otthoni tévézés, számítógépezés, tabletezés, stb. – ami összesen kb. 13-16 óra ülést jelent. Nem csoda, ha nő a hangulatbetegségekben szenvedők száma, olyannyira, hogyha továbbra is így élünk, akkor néhány év múlva a szakemberek szerint négyből egy fiatal vagy minden második felnőtt ember depressziós lesz.
Bringázással a tanulási zavarok ellen
Manapság sokkal több a figyelemzavaros, ill. koordinációs problémákkal küzdő gyerek, mint korábban. Az ok a digitalitzációban keresendő, pontosabban abban, hogy hagyjuk, hogy a különféle kütyük rabul ejtsék a gyerekeket. Ha leültetjük őket valamilyen digitális bébiszitter elé, akár órákig is képesek bámulni a képeket. Ezért nekünk felnőtteknek kell ésszerű határt szabni a kütyühasználatot illetően. – Az idegrendszer éréséhez elengedhetetlen, hogy eleget játszhassanak, szabadon mozoghassanak a természetben. Kerékpározással például megelőzhetők a különféle tanulási zavarok. Sajnos mostanában sok gyerek nő fel úgy, hogy nem tud kerékpározni, mert a szülőknek nem jutott idejük arra, hogy megtanítsák rá – állapítja meg Kiss-Nemes Veronika. – Ennek valószínűleg az az oka, hogy a szülők, ahelyett, hogy mozognának és ezzel jó példát mutatnának, folyton a telefonjukat babrálják. Az eredmény pedig az, hogy fejlesztő tornára kell vinni a gyerekeket, mert nehezen megy nekik a tanulás.
Fókuszváltásban
A mozgás hatására magunk mögött hagyjuk a napi gondokat, az elménk elcsendesedik és nyugodtabbá válunk. Nemcsak a lelkiállapotunkon javíthat a mozgás, hanem testi problémák esetén is elősegítheti a gyógyulást. Mozgás közben a figyelmünk a betegségről, a fájdalmakról áthelyeződik a mozdulatokra, s e fókuszváltással könnyebben legyőzhető az esetleges betegségtudat, s ezáltal maga a betegség is.
Sokféle betegség – pl. túlsúly, hangulatproblémák – hátterében állhat mozgáshiány. Ha ezt a hiányt pótoljuk, azzal hozzájárulhatunk a gyógyuláshoz. Rendszeres mozgással megelőzhetjük például a mozgásszervi betegségeket, és számos betegség – így pl. az időskori szellemi leépülés – kialakulásának az esélyeit is csökkenthetjük.
Kapcsolatban a testünkkel
A legtöbb ember nincs kapcsolatban sem a testével sem a lelkével. A betegség lehetőséget ad arra, hogy a beteg felvegye a kapcsolatot a testével és megtudja, hogy milyen folyamatok zajlanak a lelkében. Ha a gyógyulás érdekében a mozgást is beveti, akkor ezzel szintén hozzájárulhat a nagyobb fokú testtudat kialakításához, s így nemcsak a gyógyulást segítheti elő, hanem felgyógyulván az egészsége megőrzését is.
– Ha testi fájdalmaink vannak vagy rossz a kedélyállapotunk, hajlamosak vagyunk rögtön a pirulákért nyúlni. Ahhoz azonban, hogy jól legyünk, több energiát kell befektetnünk, mint egy gyógyszer bevétele. Ha az állapotunk engedi, inkább a természetes kémiát használjuk, vagyis mozogjunk, hogy testileg és a lelkileg is minél hamarabb újra egyensúlyba kerülhessünk – javasolja a sportpszichológus.
Súlyos betegségben szenvedők és extrém túlsúllyal küzdők kizárólag szakember – gyógytornász, személyi edző – vezetésével kezdjenek el a gyógyulásuk érdekében rendszeresen mozogni.
A betegségek hátterében sokszor az áll, hogy az életenergia – a csi – nem áramlik megfelelően a testben. Ezért érdemes olyan mozgást végezni, amely az energiarendszert is karban tartja, ilyen pl. a jóga, a csikung, vagy a tajcsi.
Kiss Eszter, Kiss-Nemes Veronika sport szakpszichológus
