PSZICHOSAROK

Kiss-Nemes Veronika
Pszichológus, Sportpszichológus
+36 20 968 0053

Címke: sportpszichológa

Sorozatajánló – The Last Dance

A legendás 1997-98-as NBA döntőből kiinduló 10 részes Netflix sorozat olyan legendás játékosok életpályáját mutatja be, mint Michael Jordan, Scottie Pippen, Dennis Rodman párhuzamosan a Chicago Bulls 1980-as évekbeli felemelkedésével, különös figyelmet szentelve utolsó közös ’97-98-as szezonjuknak.

Phil Jackson edző kezei között 8 év alatt 6 bajnoki címet gyűjtött be a csapat. Játékuk annyira magával ragadó volt, hogy megteltek a félig üres lelátók, kosárlabda rajongóvá váltak emberek tömegei az 1980-as, 90-es években.
Ez a sorozat sportpszichológiai szempontból annyira szenzációs, hogynehéz keretek közé szorítani a róla való írást. Minden részben találtam több olyan gondolatot is, ami miatt rengeteget adott a sorozat megtekintése.
Kiégés, motivációesés szempontjából többféle nézőponttal találkozhatunk. Scottie az alulfizetettség, és a sérülés nehézségeivel küzd, mindkettő jelentősen visszaveti motivációját, karrierje veszélybe kerül, körüllengi az abbahagyás, szerződésbontás/szegés gondolata. Interjú- és meccsrészletekkel kapunk betekintést, hogyan is vészelte át, miként tette túl magát ezen a válságon és hogyan járult hozzá a csapat eredményeihez, miként volt Michael legstabilabb támasza a pályán.  Ha éppen nem játszott Jordan játékának színvonala, pontszerzési átlaga is esett.
Michael 3 bajnoki cím után annyira elfáradt a folyamatos testi-lelki felkészülésben, top forma megtartásában, címvédésben, hogy visszavonult a kosárlabdától. Akkor még úgy gondolta végleg. Beállt baseballozni kikapcsolódásnak, majd jó 18 hónapos töltődést követően mégis visszatért a Bullshoz. Hogyan zajlott újabb 3 szezonja a Bullsnál, hogyan motiválta, hajtotta csapattársait és önmagát a győzelemig és miként köszönt el a csapattól, szintéb kiderül a sorozatban! És mennyire igaz, hogy a kiégést nem tudjuk egy hét alatt kialudni, neki másfél évre volt szüksége, hogy ismét szívesen edzésmunkába,  majd pályára álljon.
Dennis Rodman sosem volt egyszerű játékos az edzők és a csapattársak számára. Phil Jackson és Michael mégis megtalálják vele a hangot. Amikor Dennisnek elege lesz a felkészülésből, a nyomásból, akkor töltődésnek, kikapcsolódásnak hol Vegasban, hol pankrátor meccsen kötött ki, de mindig előkerül és mindig 100%-ot hoz a pályán. Mi hajtja az extravagáns megjelenésű, különc viselkedésű, Féreg becenévre hallgató világklasszis lepattanó szerzőt? Milyen családi körülmények közül érkezett a kosárlabda világába? Hogyan fedezték fel? Hogyan került a Bullshoz? Ha kíváncsiak vagytok, nézzétek meg a sorozatot!
thelastdance.sportpszichologiaMegismerhetjük a csapattagok életútját, kosárlabda karrierjüket. Beleláthatunk a szakvezetés, csapatirányítás nehézségeibe. Megtudhatjuk, hogyan sikerült 1-1 kudarc után újra összeszednie magát a Bullsnak és új szintre emelniük az NBA-t és a kosárlabdát. Michael Jordan saját szavaival mesél arról, milyen volt ekkora sztárrá kinőnie magát még a közösségi média előtt, valamint hogyan tartotta magában szezonról szezonra a motivációt. Csapattársai, ellenfelei sokat mesélnek arról, hogy bámulatosan fókuszáltnak, iszonyú stressztűrőnek ismerték meg Michaelt, aki téthelyzetben is képes volt maximuma felett teljesíteni, vesztettnek ítélt meccseket megfordítani. Mentális ereje példaértékű a jövő sportolói számára!
A sorozat trailere ezen a linken tekinthető meg:

Sportpszichológia gyerekek számára

Az általános iskolás korosztály (6-12 évesek) és a sportolás kapcsolatát szedném össze egy bejegyzés formájában.

Ilyenkor a sportélmények élvezetének, örömének megalapozása történik. Nagyon fontos, hogy milyen élmények érik a gyerekeket, hogyan érzik magukat edzéseken. Ha sikerül több sportágat is kipróbálni, és választani egy olyat, amiben a legjobban érzi magát a gyerek, akkor egy életre megszeretheti a mozgást és felnőttként is igénye lesz a rendszeres sportolásra, ami az egészség megőrzésének egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen módja.

Általában az edző jelzi, hogy az adott sportágban mikor szokás elkezdeni versenyezni, és mikor véli úgy, hogy gyermekünk elindulhat egy versenyen. A versenyek ebben a korosztályban jó lenne, ha csak az élményszerzésről, maga a versenyszituáció kipróbálásáról, megszokásáról szólnának. Sok sportágban ezzel ellentétben már komoly versenyzőképzés zajlik, igen magas versenyteljesítménybeli elvárásokkal.

A 6-12 éves korosztály sportolása során a középpontban a fejlődés, tanulás, ismeretszerzés áll. Nem csak a sport területén, hanem általánosságban az életben is. Két fontos célja ennek az időszaknak, hogy a kognitív és testi készségek, képességek mellett az iskolában, edzésen létesített kortárskapcsolatok során a társas készségek is fejlődése. Törekedjünk az optimális egyensúly megteremtésére a feladatok és a szabadidő között. A túl sok feladat és szoros időbeosztás veszélye az örömélmény elvesztése, túlterheltség. Maradjon idő a kortárskapcsolatokra sporton, iskolán kívül is!

Iskoláskori gondolkodás a realitás felé mozdul; logikai szabályok megértése, alkalmazása történik ekkor:

  • késleltetés megtanulása
  • figyelem fokozatosan egyre jobban, hosszabban terhelhető (pihenő idő fontos)
  • egészséges a széleskörű érdeklődés
  • gondolati műveletvégzés fejlődik (sportbeli hibajavítást célszerű kötni valamilyen képzeleti képhez, gyakorlati ismerethez, rövid, tömör utasítások)
  • kifejlődik a szempontváltás képessége
  • 12 éves korig fejlődik a mélységészlelése, mozgó tárgyak mozgáspályájának megítélése
    • fejlődik a hallási diszkrimináció (pl.: meccsen hallja-e a szurkolás között az edzőt)

Érzelemszabályozás: azonnali örömélmény késleltetése a feladat elvégzése érdekében

  • önértékelést erőteljesen meghatározza a kortársak, szülők, edzők véleménye
  • konfliktusos helyzetekben érzelmek, indulatok előtérbe kerülhetnek
  • aktuális történések gyorsan változtatják az önértékelést, ami ebben az életkorban még ingatag, gyorsan befolyásolható (pl.: vesztett meccs alapján azt gondolhatja a gyerek, hogy soha semmi se fog neki sikerülni)
  • pillanatnyi élményből képesek általánosat következtetni „Vesztettünk, rossz játékos vagyok”
  • kudarc feldolgozásában igénylik a felnőtt segítséget
  • szeretnének megfelelni a kimondott, kimondatlan elvárásoknak (sokszor tudattalanul)
  • még nem tudják, mit kell tenni, hogy jól teljesítsenek téthelyzetben
  • erőfeszítés dicsérése a végeredmény helyett

A gyerek teljesítményét mindig saját maga legjobbjához és ne másokhoz mérjük! Ez csökkenti a szorongást, növeli az önbizalmat. Fontos tudnunk, hogy a kudarctűrés, hibák elfogadása fejlődik ebben az életkorban.

Szülőként törekedjünk a pozitív verseny, meccs utáni rituálék bevezetésére. Gyermekünket álmodozásában támogassuk, hallgassuk meg terveit a jövőjéről, és ne törjük le a kedvét, ha szerintünk túl nagyratörőek vágyai. Dicsérjük az erőfeszítést az eredmény helyett, ezzel fenntarthatjuk a motivációt a fejlődésre.

pszichologus.me.gyerekleleksportcipoben

Szülők és edzők számára ajánlott könyv:

Gyereklélek sportcipőben (Gyömbér Noémi, Kovács Krisztina, Ruzits Éva)

 

Ha úgy véljük egyedül elakadtunk, akkor kérjük sportpszichológus szakember segítségét, aki a fent leírt korosztályos jellegzetességekre kidolgozott módszertannal tudja támogatni gyermekünk segítségét!

Edzőtábor – csoportos sportpszichológia

2020 nyarán több edzőtáborba ellátogattam, ahol több motivált edzővel, sportolóval találkoztam. Elmélyedtünk közösen a versenyizgulás és önbizalom témájában, melyben sok sportoló igényel támogatást, plusz információkat, hogy elégedettebb versenyzést élhessen meg. Egyéni sportpszichológiai felkészülés során is ez a két leggyakrabban megjelölt téma, melyekben fejlődni szeretne egy sportoló.

Egy kis ízelítő a foglalkozásokról:

sportpszichologia.csoport sportpszichologia.edzotabor

Az agyadat is tuningolja a rendszeres sport – cikk

A cikk képes, videós illusztrációkkal ezen a linken tekinthető meg:

https://nlc.hu/eletmod/20200421/mozgas-sport-karanten/?fbclid=IwAR0Ht8kc3f9PXz33TtsmSmQwo7vdzkyL9nzYrmcHGt5T5riA8-zUaKT1MRc

 

Akadálypálya a kertben, szoborjáték a nappaliban – az agyadat is tuningolja a rendszeres sport

Hogyan motiválhatjuk a gyerekeket a mozgásra? Milyen játékokat, és tornagyakorlatokat találjunk ki nekik, és hogyan kezdjenek bele az edzésekbe azok, akik eddig rettegtek tőle? Nemcsak a testünknek, de az agyunknak is szüksége van a mozgásra, mondjuk, hogy miért!

Bár mostanában leginkább a négy fal között vagy jobb esetben a kertben töltjük, mégis érdemes időt szánni némi testmozgásra. Rendszeres sport jó hatással van a testünkre, de vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy agyunk egészsége szempontjából kevés dolog fontosabb, mint a mozgás? Már egyetlen edzéssel javul a koncentrációs képességünk és a memóriánk.

Úgy tartják, hogy gyakorlatilag bármilyen mentális problémára jótékony hatással lehet a sport, ennek pedig több oka van. Erősíti a kontrollfunkciókat, visszafogja az impulzivitást, késleltetésre, kivárásra tanít. Edzi a küzdőképességet, a memóriát, segít a célok kijelölésében, elérésében, hangulatjavító hatással bír, csökkenti a szorongást, növeli az önbizalmat, segíti a pozitív testkép kialakítását. „A sportnak köszönhetően a szociális képességek is jobbá válnak, segít a koncentrálásban mind az edzések ideje alatt, mind a hétköznapokban” – mondja Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus, családterapeuta. Sokan azon a véleményen vannak, hogy akár már napi öt perc mozgás is képes javítani a koncentrációt, és enyhíteni például az ADHD tüneteket is. „Az biztos, hogy az ADHD-val diagnosztizált emberek sokszor olyan hajtóerőről tesznek tanúbizonyságot, mely az átlagos agyműködés esetén nem jelenik meg. Híres ADHD-s sportoló például Michael Phelps, aki nyíltan vállalja diagnózisát, és sokszor mesél  arról, milyen nehézségeken ment keresztül, vagy mit is jelentett számára a sport.”

Az élsport, egy külön kategória, sokakat talán el is riaszthatnak azok a példák.  Éppen ezért fontos arról beszélni, hogy mennyi az az ideális edzéssel, testmozgással töltött idő, amit a hétköznapokban érdemes tartanunk?  „Az egészségmegőrzéshez, szív- és érrendszeri megbetegedések minimalizálásához már a napi fél óra séta is remek. Ilyenkor nagyobb részt szinten tartásról beszélhetünk, a súlygyarapodást fékezzük, az öregedést lassítjuk, picit eddzük a keringési- és légzőrendszert és persze fitten tartjuk vele memóriánkat is. Van, aki heti 3x 1-1,5 órás mozgást javasol, könnyű vagy közepes intenzitású sportokkal (például kerékpározás, kocogás, pilates, jóga, könnyebb fitness órák), ami hatékonynak mondható egészségmegőrzés szempontjából. Érdekes eredmény, hogy a heti 3×2 óra mozgás kevésbé hatékony, mint a 6x 1 óra!”

A helyzet azonban most lényegesen nehezebb, de nem lehetetlen mozogni. A kijárási korlátozás lehetővé teszi az egyéni sporttevekénységet, vagyis napi 30 perc séta a lakókörnyezetünk körül, saját tempóban, egyedül megengedett. Ezzel már rengeteget tettünk az egészségünkért. „Emellett ha heti 2-4 alkalommal valamilyen online órát végigcsinálunk, az is jótékony hatású. Ha valaki az eddigi tapasztalataiból építkezve saját edzéstervet tud összeállítani, az is nagyon hasznos lehet, de kérhetjük edzők segítségét is ehhez. Azoknak van nehezebb dolguk, akik eddig sem mozogtak rendszeresen, nekik most nehéz kialakítani” – mondja a szakértő, hozzáteszi azt is, hogy nem lehetetlen. Azonban még a rendszeresen sportoló emberek számára is gondot okozhat a motiváció, hogy edzőterem helyett, a nappali közepén kezdjenek ugrálni. „A legfontosabb tartani azokat a napokat, amikor eleve eljártunk edzeni. A lépésszámláló, mozgáskövető alkalmazások is segítségünkre lehetnek, ezekkel vissza lehet nézni a heti átlagokat, ami önbizalommal töltheti el azt, aki teljesítette a kitűzött célt, illetve motiválhatja azokat, akik alatta maradtak, mert vizuálisan visszajelzi a teljesítményt. A csoportos, online edzés is nyújthat egyfajta társas támaszt.”

Ahol kisgyermekek is vannak a családban, ott talán még nehezebb a helyzet, de vannak olyan játékos mozgásformák, amiket a nappaliban is kipróbálhatunk.  „Otthon tartsuk észben, hogy a kisgyermekeknek akkor működik jól a testük, agyuk, ha nagyobb mozgásokat tudnak végezni. Javasolnám például a szoborjátékot: tegyünk be zenét, amire szabadon ugrálhatnak táncolhatnak a gyerekek, néha stoppoljuk le, ilyenkor az a szabály, hogy meg kell merevedni pár másodpercre, ha a zene újraindul, akkor lehet folytatni. Ha már sportolt gyermekünk, érdeklődhetünk az edzőknél, milyen online órákat lehet náluk elérni. És mindenképp olvassuk el az Edzett agy című könyv gyerekekre vonatkozó fejezetét!” – javasolja Veronika, hozzáteszi, ha van egy kisebb kertünk, udvarunk, akkor a gyerekeknek bátran építsünk akadálypályát, vagy vonjuk be őket a kertészkedésbe. „Megoldás lehet, ha az online órán kiadott gyakorlatok a szabadban végzik el. De ne szidjuk le őket, ha nem követik pontosan az előírt feladatokat. Érdemes a »klasszikus« játékokat is bevetni, a tollaslabda, a fogócska, a bújócska, a kidobós és a frizbi is jól bevált megoldás lehet a mozgáshiány levezetésére.”

Ha most, a bezártság idején vágunk bele a mozgásba, a tornába, jógába…, hatványozottan igaz, hogy legyünk nagyon türelmesek önmagunkhoz. Nem gond, ha nem megy minden azonnal flottul. Tudatosítsuk magunkban, hogy máris sokat tettünk testünkért, a mentális egészségünkért. „A napokban megjelent, Edzett agy című könyvben van egy idézet, ami így szól:»Ha rossz a kedved, sétálj. Ha utána is rossz a kedved, sétálj még egyet.« Tehát a szorongásos, depresszív megbetegedések számának növekedésével összefüggésbe hozható a mozgáshiány, de ha megértjük és megtapasztaljuk a mozgás hangulatjavító hatását, talán többen fognak a jövőben tudatosabban mozgással, sportolással tenni saját testi-lelki jólétükért. Ezáltal egészségesebb életvezetési mintát adhatunk tovább a következő generációknak” – véli Veronika.

Épp testben épp lélek

© 2021 PSZICHOSAROK

WEBOLDAL KÉSZÍTÉS - tamaskaposi.comLAP TETEJÉRE ↑