PSZICHOSAROK

Kiss-Nemes Veronika
Pszichológus, Sportpszichológus
+36 20 968 0053

Címke: családterapeuta

Skizofrénia vagy többszörös személyiség?

Múlt héten elgondolkodtatott egy poszt Facebookon. A posztoló a Filmekről, melyek pszichológiailag értékesek és érdekesek  Facebook csoportban kért ajánlásokat skizofréniát bemutató filmekre (a csoportot nagyon ajánlom a filmek és pszichológia iránt érdeklődőknek, én már sok film élménnyel lettem gazdagabb általa). A felvetésére rengeteg téves filmajánló érkezett, amiknél többen jeleztük, hogy két különböző diagnosztikai kategória tünettanát keverik össze a filmajánlók. Miből adódhat a keveredés?

A köznyelvben a többszörös személyiséggel rendelkező embereket skizofréneknek hívják (sokszor filmekben is tévesen), miközben ez két külön betegség. Talán a tudathasadás szó okozhatja a bonyodalmat, hiszen a skizofréniát „tudathasadásos állapotnak”, míg a többszörös személyiséget „meghasadt személyiségnek” is emlegetik. A hasadás így tényleg mindkettő jellemzésében ott van. Megpróbálom bemutatni eme két zavar különbségeit.

A multiplex személyiségzavar (többszörösszemélyiség-zavar, vagy disszociatív identitás) jellemzője, hogy az egyénnek kettő vagy több különálló alszemélyisége van, „melyek mindegyike saját emlékezeti rendszerrel, viselkedésmóddal, gondolatokkal és érzelmekkel rendelkezik” (521.oldal, Comer, 2000). A (elsődleges) gazdaszemélyiség a többinél gyakrabban van jelen. Előfordul, hogy ismerik egymást a személyiségek, vagy tudnak egymásról, meg is említik a másikat E/3-ban, de van, hogy nincsenek egymással tisztában. Gyakran alapvető tulajdonságok, képességek terén is különböznek, például:

– más keresztnévre hallgatnak

-az egyik jobb kézzel, a másik ballal ír

– az egyik tud egy idegen nyelven, de a másik nem

– az egyik kedves, míg a másik agresszív

– valamelyik játszik zongorán, míg a másik nem

– más és más ételeket kedvelnek

– elképzelhető hogy más korúnak gondolja magát egyik másik alter (valamelyik gyerek valamelyik felnőtt), vagy akár ellenkező neműnek

– külön érdekesség, hogy fiziológiai reakcióikban is eltérhetnek (pl.: magasvérnyomása van az egyik alternek, de nincs a másiknak)

Ennek vicces filmes példája az Én és én meg az Irén című film, ahol a főszereplő Charlie kedves, segítőkész férfi, aki egyedül neveli fiait, míg egyszer csak a sok stressz és elnyomás ellen hirtelen előtörő Hank névre hallgató személyisége domináns, határfeszegető, agresszív. A két személyiség közötti váltás (rendszerint drámaian és gyorsan) következik be. Ilyenkor emlékezetkiesést mesélnek el a páciensek, ahogy a Sybil című filmben (megtörtént eset alapján készült, a diagnózis születését, a tünettant és a terápiát bemutató zseniális film) említi a főszereplő „kiesett az idő”. Vagyis Sybil nem emlékszik hogyan került Aból Bbe, hiszen a másik személyisége utazott helyette, vagy nem tudja hogyan keletkeztek sérülései, mivel a másik személyiség törte be az ablakot. Lényegében az emlékezet és más kognitív funkciók zavaráról beszélhetünk, hiszen az alterek (személyiségek) emlékei, gondolatai, képességei, érzései elkülönülnek. Diagnosztizálni jellemzően kamaszkorban vagy fiatal felnőttkorban szokoták, de sokszor már kora gyerekkorban is tapasztalható az alterek váltása bántalmazást követően. Vizsgálati eredmények szerint az ilyen diagnózist kapott betegek 97%-át bántalmazták gyermekkorában valamilyen módon, a disszociált alterek egyfajta menekülést, megküdzési módot kínáltak az áldozatoknak, addig sem volt tudatánál a bántalmazott elsődleges személyiség az ellene elkövetett tetteknek, hiszen disszociálta (el/leválasztotta) a bántalmazott személyiségrészt. Ilyenkor a bántalmazásra szélsőséges mértékben mutatott elfojtást alkalmaz az egyén pszichéje, hogy ne kelljen tudatosan szembesülnie a bántalmazás fájdalmával. Ezt kiválóan bemutatja a Sybil című film, ahol anyja válogatott kínzásaitól szenvedett Sybil gyermekként.

pszichosarok.konyvajanlocomerA terápiás megközelítésekről bővebben olvashatsz Ronald J. Comer A lélek betegségei című könyvében (2000,Osiris). “Európában nagyon ritkának tartják, az USA-ban előfordulását 2,5%-ra teszik. A betegek között több a nő. Vitatott, hogy Európában aluldiagnosztizált, vagy az Egyesült Államokban kórismézik túl gyakran” (előfordulási adat forrása wikipédia).

Mivel külön zavarról van szó, az ajánlott könyv is külön fejezetben tárgyalja a skizofréniát, amely során a pszichotikus állapotba került beteg kapcsolata „megszűnik a valósággal,és észlelésük, információfeldolgozásuk, a környezet ingereire való válaszkészségük oly mértékben torzul, hogy még a legegyszerűbb adaptív funkciók fenntartására is alig képesek” (Comer, 2000). A beteg felett torz észlelések, zavart gondolkodási folyamatok, szokatlan érzelmi állapotok, mozgásos rendellenességek veszik át felette az uralmat. A skizofrénia pozitív tünetei közé tartoznak: a „kóros feleslegek”, vagyis a téveszmék, összefüggéstelen gondolkodás és beszéd, hallucinációk (hangok, képek), és az inadekvát érzelmek. Üldöztetéses téveszme során a beteg meg van győződve róla, hogy keresik, megfigyelik. Nagyzásos téveszme során nagy feltalálónak, tudósnak gondolja magát a beteg. Irányításos téveszme során arról van meggyőződve, hogy gondolatait, érzéseit, viselkedését mások kontrollálják. Gyakran hallanak utasításokat, hangokat a betegek, melyeket más nem hall a jelenlétükben, tehát azok az ő fejükben születnek és nehéz, lehetetlen elkülöníteniük a valóságtól őket. Sokszor képi hallucinációik is vannak, például látnak olyan személyeket maguk körül, akik nincsenek ott. Ezt a hallucináció típust és az üldöztetéses téveszmét mutatja be John Nash professzor életéből készült Oscar díjas film A csodálatos elme.

A skizofrénia negatív tünetei a beszéd szegényessége, érzelmi sivárság, eltompult érzelemvilág, külvilággal való kapcsolat zavara (Comer, 2000). A pozitív és negatív tünetek mellett pszichomotoros tünetek is megjelenhetnek: mesterkélt mozgások, grimaszok, melyek ismétlődnek. A betegség hullámokban, szakaszokban zajlik, a tünetek felerősödése tarthat napokig, de hónapokig is, majd a tünetek szinte eltűnnek. A betegségre való hajlam öröklődik, a biológiai tényezők előkészítik a terepet a skizofréniának, de a zavar megnyilvánulásához bizonyos pszichológiai tényezők is szükségesek. Jellemzően serdülőkor végén vagy fiatal felnőttkorban diagnosztizálják. Több altípusát különböztetik meg.

„A skizofrénia az emberek mintegy 0,3–0,7%-át érinti életük valamely pontján, vagyis egy 2011-es adat alapján világszerte 24 millió embert érint”. (forrás wikipédia)

Mind a skizofrénia, mind a disszociatív személyiségzavar pszichiátriai betegség, melynek megállapítása, kezelése pszichiáter szakorvos és klinikai szakpszichológus feladata! A kezelés során antipszichotikus szerek és egyéni pszichoterápia egészíti ki egymást. Teljes gyógyulás a tudomány jelen állása szerint nem elérhető, egy kompenzált működés elérése a cél. A betegek és családjaik életében sokat segíthet családterápiás támogatás is. A skizofrénia esetén a kezelési módokat remekül bemutatja az Öt történet az elmezavarról című film két fejezete, melyek egy skizofrén beteg és családja életébe engednek betekintést (a másik három fejezet során depresszióval, mániás depresszióval és poszttraumás stresszel küzdő embereket ismerhetünk meg). Míg a Sybil során az elsődleges személyiséggel kötött terápiás szövetséget, a személyiségek számának, jellemzőinek feltárását, az emlékezetkiesések felszámolását és az alszemélyiségek egy személybe integrálását ismerhetjük meg, melyek hangsúlyos pontjai az eredményes terápiának.

 

Végül pedig jöjjenek a filmek, ahol ne felejtsük el, hogy a történet íróknak nem a pszichiátriai diagnosztika pontos követése a legfontosabb szempont, ezért keveredhetnek a tünettanok, vagy legalábbis gyakori, hogy nem vegytisztán látjuk egyik másik kórkép jellemzőit!

 

Disszociatív személyiségzavart érintő filmek:

– Sybil

– Széttörve

– Én és én meg az Irén

– Harcosok klubja

– Azonosság

– Titkos ablak

– Viharsziget

– Legbelső félelem

 

Skizofréniát érintő filmek:

– Egy csodálatos elme

– Öt történet az elmezavarról

– Fekete hattyú

– Ragyogás

 

A listát a jövőben célom folyamatosan bővíteni, amint látok valamelyik csoportba illeszkedő filmet.

Instagram oldalamon a sportélettel kapcsoaltos filmek ajánlói kerülnek fel, míg Facebook oldalamon a más szempontokból, bizonyos betegségeket vagy pszichológiai jelenségeket bemutató filmek ajánlói is láthatóak.

https://www.instagram.com/sport_pszichosarok/

https://www.facebook.com/pszichologus.me

Összezárva: a karantén hatása ránk és kapcsolatunkra

Hétfőn Az érzelmi érett(len)ség hatásai életünkre című előadást közvetítette a Be Smart Klub online.

2020.03.30-ára új témával készülünk:

LiveStream– Összezárva: a karantén hatása ránk és kapcsolatunkra

Az esemény linkje: https://www.facebook.com/events/3115268685184983/

90704318_215586906341780_5845072275035914240_n besmartea.online.pszichologus

Be Smart Klub előadások

besmart.kissnemesveronika.pszichologus

 

 

 

 

 

A  BeSmart Klub szervezésében az elmúlt két évben az alábbi előadásokat hallhattátok tőlem:

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus

  • Társfüggőség-Kapcsolatkerülés (FIGYELEM 2019. 11.11. Székesfehérváron)
  • Az önismeret, önbecsülés szerepe párkapcsolatainkban (2019.11.24. Változás Napja Lurdy)
  • A párkapcsolatok fejlődési szakaszai (2019.12.16. Szeged)
  • Megcsalás pszichológiája
  • Célkitűzés hatékonyan

VOLTplakat.pszichologus.kiss.nemes.veronikaBe Smart Klub honlapját,  előadásaikat itt nézhetitek meg: www.besmartklub.hu, vagy Facebook oldalukon

© 2021 PSZICHOSAROK

WEBOLDAL KÉSZÍTÉS - tamaskaposi.comLAP TETEJÉRE ↑