Miből vehetjük észre szülőként, edzőként, hogy „izgulós a gyerek”?

  • teljesítményhelyzetben (pl.: edzésen bemutató a többiek előtt, versenyen) tekintete össze-vissza cikázik, zavart, láthatóan nem tud koncentrálni
  • hasfájásra panaszkodik verseny/edzés előtt, ami hirtelen elmúlik, ha megegyeznek, hogy nem kell mennie
  • indokolatlanul hány (nem evett semmi olyat, ami kiválthatta a hányást)
  • indokolatlanul izzad, remeg
  • cserfesnek ismert gyerek feltűnően csendessé válik, vagy épp ellenkezőleg rengeteget beszél, de összefüggéstelen a mondandója
  • lefagyva figyeli versenytársai bemelegítését, edzőtársait
  • edzők visszajelzik, szülők is látják, hogy „edzésen többet tud” (pl.: elront olyan elemeket, amiket jó ideje stabilan meg tud valósítani)

Mivel segíthetünk otthon, versenyen szülőként?

  • Segíthetnek tudatosítani a gyerekben, hogy mit látnak rajtuk. „Szerintem izgulsz. Az izgulással lehet kezdeni valamit, lehet csökkenteni!”
  • Kipróbálhatnak relaxációs mesekönyveket, melyet felolvashatnak a gyerekeknek! Amelyik beválik, azt hetente 1-3 alkalommal ismételhetik velük.
  • Az interneten számos relaxációs hanganyag található, melyek segítenek ellazulni. Vezessék rá gyerekeiket a verseny előtti napon a hanganyagok hallgatására. (Következő posztomban egy konkrét könyvet és annak hanganyagát fogom ajánlani!)
  • Versenyen szülőként csak biztassák gyermekeiket! Ne fogalmazzanak meg semmilyen szakmai észrevételt, mert ott a versenyhelyzetben ezek kijavítása általában nem lehetséges, de a stabilan tudott ismeretekről elvonhatja a figyelmet. Ez a beszélgetés ráér a verseny utáni napon.
  • Beszéljék át, mi a cél az adott versenyen! Nyugtassák meg a gyerekeket, hogy eredménytől függetlenül érdekli Önöket a versenyük. Azt szeretnék látni, hogy szeretik csinálni a sportjukat! Akkor is szeretik őket, ha nem jön össze az adott verseny.
  • Sportpszichológusi segítséget is kérhetünk, mely során a gyerekek megtanulják felismerni az izgulás, szorongás testi jeleit és az izguláshoz vezető gondolataikat. Miután tudják azonosítani ezeket, többféle technikát ismernek meg, hogy kontrollálni tudják szorongásukat. A számukra legkedveltebbet rutinszerűen fogják tudni alkalmazni!

Edzőként:

  • Tapasztalatainkra hívjuk fel a szülők figyelmétl! Beszélgessünk arról, ők hogyan látják a gyerekük izgulását!
  • Javasolhatunk megoldási módokat (pl.: szülő legyen ott edzésen/versenyen vagy ne, hogyan támogassa gyermekét)
  • Helyezzük a sportoló erősségeire a fókuszt. Dicsérjük meg többször egy edzésen, versenyen!
  • Biztassuk, hogy képes adott elemre, gyakorlatra, cselre stb.
  • Ha szükségesnek véljük, vonjunk be sportpszichológust a megoldásba.

Ülj figyelmesen, mint egy béka könyvajánló:

Korábbi blogbejegyzésemben számba vettem a gyerekek szorongásának jeleit, illetve néhány ötletet, amivel a szülők, edzők segítségükre lehetnek.

Ma a szülők figyelmébe szeretném ajánlani az Ülj figyelmesen, mint egy béka című könyvet, melynek CD melléklete légzés megfigyelésen alapuló tudatos jelenlét (Mindfullness) gyakorlatokra tanítja a gyerekeket, míg a könyv elmagyarázza a szülőknek a tudatos jelenlét szorongáscsökkentő, izgulás csökkentő hatását! Miután felismerték, hogy izgul, szorong gyermekük, ezekkel a gyakorlatokkal segíthetnek neki!

Munkám során több olyan szorongó gyerekkel, fiatallal találkoztam, akiknek a szorongása nem korlátozódott csak és kizárólag a sportáguk versenyhelyzeteire. Gyakran izgultak a versenyek mellett az iskolai feladatok (felelések, dolgozatok, szorgalmi munkák), órai munkájuk színvonala, vagy barátaikkal való konfliktusaik miatt. Sokszor forgolódtak emiatt álmatlanul, mentek rosszkedvűen iskolába. A hétvégi meccsek, versenyek előtt is átélhették a szorongás, izgulás különböző fokozatait. Ráadásul így a hétvége számukra nem a pihenésé, hanem egy újabb próbatételé. Nagyon fontos a pihenésüket, feltöltődésüket elősegítő relaxációs gyakorlatok ismerete, hogy bírják a fokozott terhelést!

A könyvvel elsajátítható légzéstechnikák megtanítják a gyerekeket arra, hogyan kapcsolódjanak ki, hogyan hagyják maguk mögött gondjaikat. Érzékletes elnevezések mutatják nekik, hogy mikor tudják segítségül hívni a gyakorlatokat különböző helyzetekben. Használhatják a „Szünetgombot”, ha túlpörögtek, lassításra, pihenésre van szükségük. Le tudják állítani az „Aggodalmak futószalagját”, ha rengeteg negatív gondolat, feltételezés cikázik a fejükben. Vagy ellazulhatnak, feltöltődhetnek egy nehéz nap után, ahogy azt a „Spagetti próba” tanítja. Érdemes kipróbálni a gyakorlatokat, amelyik beválik, azt gyakrabban alkalmazni!

Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus

 

A blogbejegyzés pszichologuskereso.hu oldalra íródott 2 részletben jelent meg.