Miben tud segíteni a sportpszichológia? Kudarc-e kihagyni a 11est?
Erről beszélgettünk tegnap reggel. A beszélgetés az alábbi linken nézhető meg:
Címke: sportpszichológus budapest
Nyugi tehén, nyugi labda a félévi aggodalmak, stresszes időszak helyett
Januárban a félévzárás körüli hajtásban találják magukat a diákok. A sportolók fiatalok emellett alapozással, vagy hétvégén versennyel töltik a tanulás melletti szabadidejüket. Fontos, hogy tudjuk és a gyerekek is tudják a túlterhelt mindennapok bizony stresszterhelést jelentenek a szervezetüknek, lelküknek. Életkoronként és egyénileg is eltérő, hogy mekkora tudása van a gyerekeknek a stresszről, illetve annak kezelési módjairól. Néha azt feltételezzük, hogy semmi ismeretük, majd meglepődünk, ha felsorolják a létező összes testi tünetet, mely összefüggésbe hozható a stresszel. Néha az okoz csodálkozást, hogy azt hittük jóval többet tud, de azt tapasztaljuk, hogy szinte alapvető összefüggésekkel sincs tisztában.
A stressz egy érzés, reakció valamilyen vélt vagy valós fenyegető ingerre. Pl. egy kisiskolásnak a félévi felmérő óriási fenyegetést jelenthet, egy szezonnyitó verseny is óriási mértékben megterhelheti a sportoló gyerek testét-lelkét. Mindkét esetben közös, hogy a gyerek számára fontos dologról van szó, szeretne jól teljesíteni, szeretné, ha a szülei, tanítója, edzője elégedett lenne vele. Sokan itt tévútra is térnek: szerethetőségük mértékét kötik össze ezekkel az eredményekkel, így még nagyobbá válik a tét. Ha jól teljesítek, szerethető vagyok, ha rosszul, akkor nem. Fontos megértetnünk a fiatalokkal, hogy eme két dolog nem függ össze, a megmérettetés által kiváltott stressz szint pedig csökkenthető sokféle módon.
Egy ötletes mód egy nyugitárgy beszerzése, amit lehet gyúrni, formázni, nyomkodni stb. (nyugi labda/stressz labda, gyurma, a tehenet a békéscsabai Kolbászfesztiválon kaptam – sose tudhatjuk, mely rendezvényről térhetünk haza ilyen hasznos ajándékkal). Előfordult már, hogy idegesen széttépkedtél egy zsebkendőt, szétszedted a tollad? Akkor megtapasztalhattad, hogy a felgyülemlett feszültség levezethető, ha a kezünkkel matatunk valamin. Ha felhívjuk rá a figyelmüket, akkor a gyerekek is nagyon hamar megértik, megtapasztalják ezt az összefüggést, és szívesen alkalmazzák valamelyik alternatívát az iskolában, otthon, vagy versenyhelyzetben. Kezeljétek nyugodtan a stresszt, várjátok felkészülten, nyugi tárgyakkal a januári kihívásokat!
További megoldási javaslatok:
- szülőként felkészülni (pl.: nyugi labda beszerzésével), beszélgetni erről a gyerekkel
- ha szülőként elakadtunk, érdemes pszichológus segítségét kérni
- egyéni sportpszichológusi felkészítést is kérhetünk, mely már 5 alkalommal jó irányú változást hozhat
- edzőként is fordulhatunk sportpszichológushoz, hogy hatékonyabban tudjuk támogatni versenyzőinket
- csoportos sportpszichológusi felkészítést kérhetünk az egyesület sportolói számára versenystressz kezelésének érdekében
- Sulinyugi órák szervezése az iskolába (sulinyugi.hu)
2018. 11. 30-án az M2Petőfi tévé Én vagyok itt című műsorában az ülő munkavégzés hatásairól, azok kiküszöböléséről beszélgettünk.
A 11.30-ai műsor ezen a linken érhető el, az interjú 17 perctől következik Szujó Zoltán műsorvezető tippjeivel, majd én beszélgetek Galán Angéla műsorvezetővel
https://www.mediaklikk.hu/video/en-vagyok-itt-2018-11-30-i-adas/#
Miből vehetjük észre szülőként, edzőként, hogy „izgulós a gyerek”?
- teljesítményhelyzetben (pl.: edzésen bemutató a többiek előtt, versenyen) tekintete össze-vissza cikázik, zavart, láthatóan nem tud koncentrálni
- hasfájásra panaszkodik verseny/edzés előtt, ami hirtelen elmúlik, ha megegyeznek, hogy nem kell mennie
- indokolatlanul hány (nem evett semmi olyat, ami kiválthatta a hányást)
- indokolatlanul izzad, remeg
- cserfesnek ismert gyerek feltűnően csendessé válik, vagy épp ellenkezőleg rengeteget beszél, de összefüggéstelen a mondandója
- lefagyva figyeli versenytársai bemelegítését, edzőtársait
- edzők visszajelzik, szülők is látják, hogy „edzésen többet tud” (pl.: elront olyan elemeket, amiket jó ideje stabilan meg tud valósítani)
Mivel segíthetünk otthon, versenyen szülőként?
- Segíthetnek tudatosítani a gyerekben, hogy mit látnak rajtuk. „Szerintem izgulsz. Az izgulással lehet kezdeni valamit, lehet csökkenteni!”
- Kipróbálhatnak relaxációs mesekönyveket, melyet felolvashatnak a gyerekeknek! Amelyik beválik, azt hetente 1-3 alkalommal ismételhetik velük.
- Az interneten számos relaxációs hanganyag található, melyek segítenek ellazulni. Vezessék rá gyerekeiket a verseny előtti napon a hanganyagok hallgatására. (Következő posztomban egy konkrét könyvet és annak hanganyagát fogom ajánlani!)
- Versenyen szülőként csak biztassák gyermekeiket! Ne fogalmazzanak meg semmilyen szakmai észrevételt, mert ott a versenyhelyzetben ezek kijavítása általában nem lehetséges, de a stabilan tudott ismeretekről elvonhatja a figyelmet. Ez a beszélgetés ráér a verseny utáni napon.
- Beszéljék át, mi a cél az adott versenyen! Nyugtassák meg a gyerekeket, hogy eredménytől függetlenül érdekli Önöket a versenyük. Azt szeretnék látni, hogy szeretik csinálni a sportjukat! Akkor is szeretik őket, ha nem jön össze az adott verseny.
- Sportpszichológusi segítséget is kérhetünk, mely során a gyerekek megtanulják felismerni az izgulás, szorongás testi jeleit és az izguláshoz vezető gondolataikat. Miután tudják azonosítani ezeket, többféle technikát ismernek meg, hogy kontrollálni tudják szorongásukat. A számukra legkedveltebbet rutinszerűen fogják tudni alkalmazni!
Edzőként:
- Tapasztalatainkra hívjuk fel a szülők figyelmétl! Beszélgessünk arról, ők hogyan látják a gyerekük izgulását!
- Javasolhatunk megoldási módokat (pl.: szülő legyen ott edzésen/versenyen vagy ne, hogyan támogassa gyermekét)
- Helyezzük a sportoló erősségeire a fókuszt. Dicsérjük meg többször egy edzésen, versenyen!
- Biztassuk, hogy képes adott elemre, gyakorlatra, cselre stb.
- Ha szükségesnek véljük, vonjunk be sportpszichológust a megoldásba.
Ülj figyelmesen, mint egy béka könyvajánló:
Korábbi blogbejegyzésemben számba vettem a gyerekek szorongásának jeleit, illetve néhány ötletet, amivel a szülők, edzők segítségükre lehetnek.
Ma a szülők figyelmébe szeretném ajánlani az Ülj figyelmesen, mint egy béka című könyvet, melynek CD melléklete légzés megfigyelésen alapuló tudatos jelenlét (Mindfullness) gyakorlatokra tanítja a gyerekeket, míg a könyv elmagyarázza a szülőknek a tudatos jelenlét szorongáscsökkentő, izgulás csökkentő hatását! Miután felismerték, hogy izgul, szorong gyermekük, ezekkel a gyakorlatokkal segíthetnek neki!
Munkám során több olyan szorongó gyerekkel, fiatallal találkoztam, akiknek a szorongása nem korlátozódott csak és kizárólag a sportáguk versenyhelyzeteire. Gyakran izgultak a versenyek mellett az iskolai feladatok (felelések, dolgozatok, szorgalmi munkák), órai munkájuk színvonala, vagy barátaikkal való konfliktusaik miatt. Sokszor forgolódtak emiatt álmatlanul, mentek rosszkedvűen iskolába. A hétvégi meccsek, versenyek előtt is átélhették a szorongás, izgulás különböző fokozatait. Ráadásul így a hétvége számukra nem a pihenésé, hanem egy újabb próbatételé. Nagyon fontos a pihenésüket, feltöltődésüket elősegítő relaxációs gyakorlatok ismerete, hogy bírják a fokozott terhelést!
A könyvvel elsajátítható légzéstechnikák megtanítják a gyerekeket arra, hogyan kapcsolódjanak ki, hogyan hagyják maguk mögött gondjaikat. Érzékletes elnevezések mutatják nekik, hogy mikor tudják segítségül hívni a gyakorlatokat különböző helyzetekben. Használhatják a „Szünetgombot”, ha túlpörögtek, lassításra, pihenésre van szükségük. Le tudják állítani az „Aggodalmak futószalagját”, ha rengeteg negatív gondolat, feltételezés cikázik a fejükben. Vagy ellazulhatnak, feltöltődhetnek egy nehéz nap után, ahogy azt a „Spagetti próba” tanítja. Érdemes kipróbálni a gyakorlatokat, amelyik beválik, azt gyakrabban alkalmazni!
Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus
A blogbejegyzés pszichologuskereso.hu oldalra íródott 2 részletben jelent meg.
Arról sokat írtam már, hogy egy sportolónak mikor hasznos sportpszichológushoz fordulnia, mely nehézségek esetén tud gyorsabban megoldást találni a közös munka során.
Most azt foglalnám össze, hogy mit adhat egy sportpszichológussal folytatott beszélgetés az edzőknek. Az alábbi kérdéskörökre egy új nézőpontból tekinthet rá:
- Hogyan motiváljam a sportolóimat edzésen, versenyhelyzetben?
- Mi lehet az oka, ha valaki képességei alatt teljesít?
- Hogyan kezeljek egy önbizalom-hiányos sportolót?
- Hibajavításra sportpszichológiai technikák megismerése, alkalmazása
- Izgulás, szorongás csökkentésére sportpszichológiai technikák megismerése, alkalmazása
- Hogyan érdemes együttműködni a sportoló gyerekek szüleivel?
- Mikor fenyegeti a sportolómat a kiégés? Hogyan segíthetek megoldani?
- „Van egy sportolóm, akit nem értek, nem tudom, mihez kezdjek vele…”
- „Mit tegyek, ha valaki nincs ott fejben?”
Részletekkel kapcsolatban keressenek bátran: Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus, +3620-968-0053
kiss.nemes.veronika@gmail.com
A motiváció egy hajtóerő, ami képessé teszi a sportolót, hogy edzésről edzésre fejlődjön, teljesítsen, versenyeken egyre jobbá váljon. Azt tapasztalom, ha „túl magasra tette a sportoló a lécet”, nem ismeri saját határait és túlterheli magát (pihenés-terhelés egyensúlya), sorozatos kudarcok érték, kiürülnek tartalékai és elfárad, motivációja az edzésmunkára, fejlődésre lecsökken. Lehet, részt vesz az edzéseken, de „nem tudja odatenni magát”, ennek okát esetleg ő maga sem érti, nem tudja megfogalmazni.
A teljes blogbejegyzés a Pszichológuskereső portálon olvasható! Tippek sportolóknak, tanácsok szülőknek, edzőknek.
https://pszichologuskereso.hu/blog/sportmotivacio
Kellemes őszi felkészülési időszakot mindenkinek!
