PSZICHOSAROK

Kiss-Nemes Veronika
Pszichológus, Sportpszichológus
+36 20 968 0053

Címke: sport sérülés

Sérülés pszichológiája, sorozatajánló: Jeges élet

Egy sportkarrier során vannak szerencsés sportolók, akik sosem sérülnek, és vannak, akik kisebb-nagyobb sérülésekkel kell hogy megküzdjenek. A fizikai rehabilitációt követően (akár műtét, gyógytorna, hosszabb kihagyás után) a pályára visszatérő sportolóban mindenféle érzés kavarog az edzéseken. Általában sajnálják a kihagyott felkészülési időt. Félnek, hogy elhúznak mellettük versenytársaik, vagy kikerülnek a kezdő csapatból. Türelmetlenek, hogy mikor érezhetik a sérülés előtti csúcsformájukat újra. Az edzésmunka során többen megtapasztalják, hogy kerülik azokat a ( vagy a hasonló) mozdulatokat, melyek a sérüléshez vezettek. Ilyenkor nagyon fontos a sportpszichológusi támogatás, hogy újra terhelhető legyen az adott testrész, és minden mozdulatban, gyakorlatban ugyanúgy terhelje a gyógyult területet is a sportoló, ahogyan a sérülés előtt használta.
Emellett a szorongás különböző szintjeivel szembesülnek a sportolók. Vannak, akiknek néhány szorongáscsökkentő, relaxációs technika segít csökkenteni a szorongás szintet. Vannak, akiknél erőteljesebb pániktünetek, vagy poszttraumás stressz tünetek jelentkeznek és magánéletükben is jelentős szenvedéssel jár ezek átélése, eszköztelennek érzik magukat, nem tudják mi lenne a jó megoldás, hogy megszabaduljanak szenvedést jelentő negatív érzelmi súlytól.
Gyakran keresik a válaszokat a sportolók, miért pont ők, miért akkor, miért úgy ahogy történt meg a sérülésük. Többféle választ szoktunk erre találni:
túlterheltség következtében következett be a sérülés sportolás közben (kifáradt a sportoló, csökkent a figyelmi kapacitása és mégis vállalt még egy versenyt, vagy beállította az edzője még egy meccsre; vagy folytatta a nehéz edzésmunkát), ilyenkor a szervezet szinte kikényszeríti a pihenőt a sérüléssel. Van, hogy ez egy kisebb húzódás, de van hogy komoly műtéti kezelést igénylő hónapokig elhúzódó felépülést igénylő sérülés történik.
civil életében szerzi a sérülést (pl.: családi síelés, nyaralás, baráti bulik alatt), és ez vagy összefügg a pihenés rejtett igényével (iskolában/ munkában/sportban), vagy nem
figyelmet, törődést szeretne a sportoló és nincs meg az eszköztára, hogy ezt kérni tudja a környezetétől. A sérülés által kiváltott betegszerep által megkaphatja mindezt. Fontos megjegyezni, hogy ez nem tudatosan történik.
– vannak a szerencsétlen véletlenek, amikor az előbbi okok nem találhatóak meg a háttérben, és egy vagy több szerencsétlen egybeesés szükséges az adott sérülés elszenvedéséhez.
A felépülésben az okra adott válasz kapcsán megfogalmazhatjuk a változás irányát pl. pihenésre, feltöltődésre való igény figyelése, időbeli jelzése. Szükségletek kifejezésének fejlesztése, törődés kérésének elsajátítása. Emellett autogén tréning során javíthatóak a mozgásos maradványtünetek, hogy újra terhelni tudják az adott testrészt a sportolók, csökkenthető a szorongás az újrasérüléssel kapcsolatosan.
Ha a sérülés a sportpályafutás lezárását jelenti, akkor a civil karrierre való átállás megsegítése a cél, amiről később még írni fogok.
jegeselet.sportpszichologiaA versenyen szerzett sérülés utóéletét bemutató sorozat a Jeges élet a Netflixen.
A sorozat kiválóan bemutatja egy versenyen elszenvedett sérülés traumatizáló hatását. A gyógyulás utáni edzéseken Kat agya szinte letiltja ugyanazt a mozdulatot, melynek végrehajtása során komoly sérülést szenvedett, és agyrázkódással kórházba került. A felépülésében edzője nyújtja számára a legnagyobb támaszt. Dasha mindent megtesz, hogy Kat újra merjen triplát ugrani. Türelemmel terelgeti, biztatja, amikor végre sikerrel jár, hazaküldi, hogy jó érzéssel zárja a napot.
Nem Kat sérülése az egyetlen, húga szabadidős tevékenysége során szerez sérülést, mely hatással van edzéseire, míg legjobb barátnője komoly csípősérüléssel edz, melynek fájdalmát gyógyszerekkel és alkohollal próbálja elnyomni. Jenn nem mer szólni szüleinek fájdalmairól, mert a szülők minden anyagi áldozatot meghoznak egyszem lányuk karrierje érdekében, és távoli rokonok is érkeznek hogy élőben láthassák őt. Tehát Jenn a külső motiváció miatt, a negatív véleménytől való félelmében nem jelzi pihenés iránti igényét szüleinek, edzőjének.

A sorozat nem csak a sérülés lelki hatásainak bemutatására helyezi a hangsúlyt, megismerhetjük a sportban gyakori delegáció jelenségét, mikor egy szülő félbetört karrierje folytatásaként tekint gyermekeire, és megszállottan edzi őket, hogy az elmaradt olimpiai kijutást és sikereket átélhesse általuk. Emellett megismerhetjük a bipoláris zavart, melyben Kat és édesanyja is szenvednek. Kat szedi a gyógyszereit és csoportterápiás alkalmakra jár, míg anyja gyakran “felejti el” bevenni gyógyszereit, így több mániás epizódjának is tanúi lehetünk. Ilyenkor Kat átveszi a szülői szerepköröket és gondoskodik húgáról. A versenyzésbe való visszatérés erős vágya miatt Kat csökkenti majd teljesen félreteszi gyógyszereit, melynek súlyos mániás epizód lesz a következménye, mely során mind a verseny, mind Kat párkapcsolata, és az egészsége is veszélybe kerül. 

Sportolók sérülései – blogbejegyzés

A legtöbb sportoló életében több sérülés is bekövetkezik a sportpályafutás ideje alatt. A sérülések egy része véletlenek, balesetek folytán történik, verseny-, edzéshelyzeten kívül a mindennapi élet során. A sérülések másik része versenyekhez, edzésekhez köthető, sokszor előre látható, bejósolható lett volna.

 

Miért sérül le leggyakrabban egy sportoló?

Sportolók esetében sérüléseik nagy része – legyen az hétköznapi, vagy sportoláshoz köthető – gyakran túlhajtott időszakokban következnek be, amikor az egyén már fáradt, így kevésbé körültekintő, mozgáskoordinációja romlik; elnézhet valamit, figyelmi hibája sérüléshez vezethet. Felkészülési, verseny időszak során hullámokban fáradttá válik a szervezet, ha időben nem sikerül megfelelő módon feltöltődni, pihenni, bekövetkezhetnek „fáradásos törések”, húzódások, szakadások az edzésmunka során, vagy éppen egy fontos versenyen, mely a verseny feladásához vezethet.

Mivel kell megküzdenie egy sérült sportolónak?

Bizony a sérülések sosem érkeznek jókor, mindig veszteség élmény kíséri őket.  Általában edzésmunkából, versenyzésből való kieséssel járnak, és az alábbi gondolatokkal, amik a sportoló fejében folyamatosan keringenek:

  • rehabilitáció, kihagyás ideje alatt „többiek elhúznak”
  • „kimaradhatnak fontos versenyek”
  • „lemaradok valamiről, ami fontos lenne” (edzés, válogatott keret)
  • „ugyanolyan terhelhető lesz-e a sérült testrész?”
  • türelem próba lesz a visszatérés, „vajon meddig kell csökkentett üzemmódban edzeni?”
  • szomorú esetben a sportkarrier végét jelenti a sérülés, a sportolói identitás megremeg, „hogyan álljak át a civil életre?”

Nézzük meg egy kicsit, mit taníthat sportolóknak a sérülés?  Mire érdemes odafigyelni?

A leggyakoribb üzenet, amit klienseim megfogalmaznak, hogy lassítaniuk, pihenniük kellett volna. Legközelebb időben észre kell venni az erre utaló jeleket (pl.: apróbb tünetek, betegségek: megfázások, húzódások), és a megelőzésre kell koncentrálni. Fontos megérteni, hogy hosszabb távon többet árt a felkészülésnek egy sérülés, mint néhány jókor kihagyott edzés, ami helyett feltöltődhet a sportoló szervezete. Ráadásul, ha nincs feldolgozva a sérülés valódi oka, az hamar visszatérő jellegűvé válik, és folyamatosan hátráltatja a további felkészülést, teljesítést, mivel ottmarad a félelem az újrasérüléstől.

Néhány esetben érzelmi túlterhelés húzódhat a háttérben, amire érdemes rájönnie a sportolónak, és környezetének, hogy együtt továbbléphessenek. Sok esetben a beszélgetés során kiderül, hogy extrém magas szorongással gondolt a közelgő megmérettetésre az illető, ha tehette volna, visszamondta volna a nevezését. Szinte összenyomták az elvárások csapata, edzője, egyesülete, szülei stb. részéről. Ha a félelmek, pihenési igény az adott pillanatban nem vállalható, nem kimondható, akkor előfordul, hogy a szervezet kiköveteli magának a távolmaradást egy sérüléssel. A háttérben emögött gyakran húzódik túlzott megfelelési vágy a szülők, edzők irányába, illetve a sportoló saját maga felé.

Érzelmi terhet jelenthet továbbá, ha valahol a sportolót lelke mélyén kerülgeti az abbahagyás gondolata, de nem meri azt maga és mások előtt felvállalni, így a sérüléssel egy hosszabb „kényszerpihenőre küldi magát”, hogy legyen alkalma mindezen gondolkodni.

Összességében elmondható, hogy érdemes figyelmet szentelni a sérüléseknek (főleg, ha visszatérő jellegűek). A sportolói önismeret fejlesztésének kiemelkedő területe az elvárások kezelése, a megfelelő célállítás, a pihenést gyorsító gyakorlatok elsajátítása, melyekkel megelőzhetőek a sérülések.

sport

© 2021 PSZICHOSAROK

WEBOLDAL KÉSZÍTÉS - tamaskaposi.comLAP TETEJÉRE ↑