PSZICHOSAROK

Kiss-Nemes Veronika
Pszichológus, Sportpszichológus
+36 20 968 0053

Címke: pszichológus

Fem3Café szakértés – Gyerekek közötti konfliktusok

A gyerekek temperamentuma, személyisége, illetve családjaikban gyakorolt konfliktuskezelő szokásai is különbözőek. Az óvodában, iskolában adott intézményi szokások mentén  kezelik a nézeteltéréseket a pedagógusok. Mindig tartsuk észben, hogy felnőttként mi szolgáltatjuk a konfliktuskezelő modelleket a gyerekek számára. Első körben érdemes átgondolnunk, hogy inkább konfliktuskerülés, vagy agresszív konfliktusmegoldás jellemez-e minket. Egyik „kezelési mód” sem ideális, hiszen negatív érzéseket kelt egyik vagy mindkét félben, ritkán érzi a konfliktus minden résztvevője elégedettnek magát. Ha mindig elkerüljük a konfliktusokat, szőnyeg alá söpörjük a fontos témákat, elhessegetjük az indulatokat, akkor a feszültségek bennünk nőnek folyamatosan, könnyen elképzelhető, hogy testi betegségek formájában, vagy időnkénti kifakadásban lesz részünk. Ha erőszakosan erőltetjük rá a másikra saját akaratunkat, akkor jó eséllyel bár megvalósul, amit szeretnénk, a másikban jelentős ellenérzések gyűlnek irányunkban, a kapcsolat mindenképpen kárát látja. Belülről nem kellemes másokat elnyomni, lenyomni.

Konfliktus elrendezésében kérhetünk segítséget a csoportvezető óvónőtől, osztályfőnöktől, jelezhetjük a másik gyermek szülőjének is észrevételünket. Bevonhatjuk az óvoda- vagy iskolapszichológust. Már több alapítványi támogatású prevenciós programot is kérhetünk a gyerekek számára. Csoport, osztályfoglalkozások keretében közösségépítéssel, konfliktuskezelési technikákkal segíthetjük a közösség életét. Ha ezek a lépések nem vezetnek eredményre, kérhetjük a vezetés támogatását, hátha túlmutat a probléma az intézményben megoldható dolgok keretén (pl.: egyéni terápia szükséges a gyerek(ek)nek).

Fontos megkülönböztetnünk a konfliktusokat a bántalmazás jelenségétől. Ha konfliktusról beszélünk, ott cserélődnek az egyenrangú  felek, változik a sértett és a megsértő személye. A konfliktus témája változik, feloldási módja is változik, a megoldást nem kíséri hosszú távú rossz érzés. Maga a konfliktus nem szándékosan alakul ki. Bántalmazás esetén állandósul a bántalmazó és az áldozat szerepe. A téma változhat, de a bántalmazás célja egyértelműen az áldozat piszkálása, bántása, számára rossz érzések okozása. Ezáltal hatalmi különbség jön létre, a bántalmazó maga alá rendeli az áldozatot. Akár áldozat, akár bántalmazó szerepbe kerül gyermekünk, ismerjük fel a jelenséget és kérjünk számára pszichológusi segítséget. Önmagában az intézményváltás nem oldja meg ezt a problémát, nagyon gyakran hasonló helyzetben találhatja magát áldozat, illetve bántalmazó szerepbe csúszott gyermekünk. Kérjünk bátra szakmai segítséget gyerekpszichológustól!

Diéta és Fitnesz – Kiégés szakértés

2019. februári Diéta és fitnesz magazinban Kiss Eszternek segítettem a kiégés témájának körüljárásában.

kiss.nemes.veronika.pszichologus

FEM3Café szakértés – Magányos karácsony?

2018. december 21-én a Fem3Cafén Stohl Lucával és Kadlecsek Krisztiánnal az egyedül töltött karácsonyról beszélgettünk, ami nem feltétlen egyenlő a magányos karácsonnyal, részletek az alábbi 2 linken:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/37928_nem-mindegy-hogy-egyedul-vagy-maganyosan-karacsonyozunk.html?fbclid=IwAR14scwFdTQpPvcBps8sCLurXQbnd101ngOG574sMjd-uh9N58iDBqCHz8E

Praktikus tanácsok a szakértői telefonok után:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/37932_az-egesz-eves-odafigyeles-a-legjobb-modszer-a-maganyossag-ellen.html?fbclid=IwAR0ktGYejz1v1PFRnL3z_gKENW9DYwaZUpymXhCPHyg7Jk-bGRCq_CWXa98

KissNemesVeronikaPszichologus

FEM3Café – Fűnyíró- és helikopterszülők

2018. szeptemberében a helikopter és fűnyírószülőkről beszélgettük Csisztu Zsuzsával, Nagy Adrival és Czető Rolanddal:

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus.csisztu.zsuzsa.fem3

 

 

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/36889_csisztu-zsuzsa-sokat-elmelkedik-azon-hogy-milyen-egy-jo-szulo.html?fbclid=IwAR2DL0Xnjm6YzDNYlHfyhEEHH4P_lBJKUQh_hrnCfzLkXaeOS6YxIqxfJTQ

Y-generáció, kiégés – Fem3Café interjú

2018. júliusában a FEM3Café című műsorban az Y-generáció problémáiról, kiemelten a kiégésről, párkapcsolatokról beszélgettünk. Az interjú az alábbi linken tekinthető meg:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/34742_a-huszonevesek-is-kieghetnek.html?fbclid=IwAR0puZ0bjt3WONWi4tSvh2gNZUvEIlpDmdEaVCUjeNZDcl24gNR2pPNZ4UI

A szakértői telefonok utáni beszélgetés ezek a linken található:

https://tv2.hu/fem3/musoraink/fem3cafe/34748_nehezen-talalsz-part-ezen-valtoztass.html?fbclid=IwAR2BenaRR7nMew-mtB7GP9Kh3YaWU88gMecYQugBridNjNjf-GDUSqX3jlc

kiss.nemes.veronika.pszichologus

FEM3Café – interjú, szakértés, 2018. 05. 22. önsajnálat

Időnként könnyű az önsajnálat csapdájába esni. Kiss-Nemes Veronika pszichológus szerint az esetek többségében nem ennyire rossz és negatív a világ, csak torzult az észlelés, viszont léteznek megoldások, amelyek segítenek kijönni a negatív spirálból.

Kiss.Nemes.Veronika.sportpszichologus.FEM3Cafe

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/33748_hajlamos-vagy-az-onsajnalatra-van-megoldas.html

Kiss-Nemes Veronika pszichológus válaszolt a telefonálók kérdéseire a depresszió és az önsajnálat témakörében, és arra is kitért, hogy mi történik akkor, ha elfáradt a család az önsajnáló hallgatásában.

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/33760_orokolheto-az-onsajnalat.html

Előadás 2018.03.19. Be Smart Klub

kiss.nemes.veronika.besmart

•● A BE SMART KLUB BEMUTATJA: CÉLKITŰZÉS HATÉKONYAN, AVAGY HOGYAN ÉRD EL A CÉLJAIDAT? ●•

„Célozd meg a Holdat! Még ha elhibázod is, a csillagok közt landolsz.” /Les Brown, író/

A legtöbb embernek vannak víziói arról mit szeretnének elérni az életben, hol szeretnének tartani 1-5-10 év múlva; legyen szó a személyes fejlődésről, karrierről, vagy egzisztenciáról. A fejlődés, a személyes és szakmai sikerek egyik kulcsa a megfelelő célkitűzés. Ha megnézzük a sikeres emberek közös jellemzőit, üzletembereket, sportolókat, vagy művészeket, mindegyikükre igaz, hogy időről-időre különféle teljesítendő célokat tűznek ki maguk elé, és mindent megtesznek azért, hogy elérjék ezeket.

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Bár meglepő lehet, de nem minden célunk van a segítségünkre, nem mindegyikkel tudjuk kihozni magunkból a maximumot! Sőt, vannak célok, melyek elveszik motivációnkat, kedvünket szegik, eltérítenek a kinézett útról! Az előadás során hallhatunk arról, mik a leggyakrabban elkövetett hibák, amik hátráltatnak céljaink elérésében, és megtudhatjuk, hogyan küszöbölhetjük ki ezeket.

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Előadónk, Kiss-Nemes Veronika sport szakpszihológus (www.pszichologus.me) előadásában többek között az alábbi kérdésekre keressük a válaszokat:

💡Miért fontos céljaink meghatározása?
💡Hogyan tűzzünk ki helyes célokat?
💡Hogyan érhetjük el, amit szeretnénk?
💡Hogyan tudják a céljaink leginkább támogatni határaink feszegetését?
💡Milyen a jó célállítás, hogyan segíti elő a teljesítményt (nem csak sportolóknál)?

Ha szeretnéd átgondolni, pontosítani céljaidat, vagy csak inspirálódnál, ott a helyed az előadáson!

•● BELÉPŐ ●•
Elővételben online: 1 690 Ft
Helyszínen a szabad helyek függvényében: 2 000 Ft

•● JEGYVÁSÁRLÁS ●•
https://tixa.hu/Celkituzes-hatekonyan–avagy-hogyan-erd-el-a-celjaidat-
⏱ Időpont: 2018. március 19. 18:15-19:45
📌 Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont
🎯 Cím: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A rendezvényre nincs regisztráció, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik! A rendezvényen videó- és fényképfelvétel készülhet.

🌳🌲 Elkötelezettek vagyunk a környezetünk védelméért, ezért a jegyeket nem szükséges kinyomtatni, elég telefonon bemutatni őket.

Be Smart Klub és kitárul a világ!

RTL Klub Fókusz – szakértői hozzászólás, Sportkarrier lezárása blogbejegyzés

2018. 01. 18-án az RTL Klub Fókusz című műsora egyik riportjában azzal foglalkozott “Miért buknak el az életben az egykor sikeres sportolók?”  A műsorban rövid telefonos hozzászólással a kudarckezelésről, szorongáskezelésről beszéltem. A téma nagyon megihletett, így írtam egy blogbejegyzést a sportkarrier lezárásának típusairól:

Hogyan és miért is ér véget egy-egy sportoló pályafutása? Miért dönt az abbahagyás mellet?

Két típusú befejezést tapasztalok munkám során.

Az egyik a megtervezett visszavonulás (például utolsó kitűzött versennyel, megtervezett felkészüléssel). Ilyenkor a legtöbb sportoló célja utoljára kihozni magából a maximumot, csúcsteljesítményt nyújtani és elégedetten visszavonulni, vagy lezárni egy hosszabb kudarcokkal terhelt időszakot. Ebben az esetben általában egy előkészítő munka zajlik. A sportoló felkészül a civil életre, pályát választ, tanulmányait előtérbe helyezi. Van, aki a sport közelében sportszakemberként, klubvezetőként, edzőként, versenybíróként, masszőrként, sportmenedzserként stb. tevékenykedik tovább, ami megélhetést is jelent számára. Van, aki sporttól független pályát választ B tervként, így más vonalon kezd el dolgozni. Bár ez a befejezési mód is veszteségélménnyel jár, hiszen lezárul egy fontos korszak az egyén életében, ugyanakkor ezt az érzelmi terhet megkönnyíti, hogy megnyílik egy új fejezet, új célokkal, kihívásokkal. Gyerekek esetében kevésbé nagy a váltás, mert a tervezett abbahagyásnál, a gyerek sportoló sokszor kudarcok után hagyja abba a sportot és másik sportágba kezd, vagy sporton kívüli szabadidős elfoglaltságot keres magának, esetleg általános iskola, vagy középiskolás tanulmányaira koncentrál. Ritkább a kényszerszerű abbahagyás gyerekeknél, amikor nincs más választás. Felnőtt hivatásos sportolókat viselheti meg a legjobban a karrierjük lezárása, ám ha ezt megtervezik, könnyíthetnek az új fejezet elindításán.

rtlklub.fokusz

A másik verzió, amikor hirtelen merül fel az abbahagyás gondolata, vagy egyszer csak megszületik a döntés egy hosszabb-rövidebb kudarcosabb időszak után, de nincs előkészítő munka, nincs B terv. Ez történhet úgy, hogy elmegy a sportoló motivációja, így egyre negatívabb élmények, egyre rosszabb eredmények érik, míg végül a befejezés mellett dönt. Ilyenkor egy ideje már nincs kedve edzeni, érdektelenné válik. Meg is tudja fogalmazni, hogy már nem leli örömét a felkészülésben, versenyzésben, egyszerűen nincs ereje újra nekifutni. Ilyenkor a legnagyobb nehézség a hirtelen abbahagyás kezelése B tervek nélkül. Hirtelen sok szabadidő, energia szabadul fel, aminek elvezetésére meg kell találnia az utat a sportolónak. A sportága, versenykarrierje elengedésében sokat számít a társas támasz, családtagok, barátok támogatása. A legnehezebb karrierzárás, amikor a sport abbahagyása kényszerdöntés és nem belső elhatározás. Ez leggyakrabban a sporttal összeférhetetlen sérülés, betegség, valamilyen élethelyzetbeli változás, vagy sportszerződés felbontása esetén valósul meg. Ilyenkor kontrollvesztést éreznek a sportolók „nem én akartam, nem rajtam múlt, miért velem történik ez?”. Gyakori, hogy kudarcélményként élik meg ezt a sportolók, úgy érzik, nem teljesedhetett ki a pályájuk. Ez esetben a legnehezebb a talpra állás, az új élet elkezdése. Ha úgy érzi, elakadt az újratervezésben, huzamosabb ideje nem tud túllépni a nehéz érzéseken, érdemes sportpszichológus segítségét kérni.

 

http://rtl.hu/rtlklub/fokusz/miert-buknak-el-az-eletben-az-egykos-sikeres-sportolok

NLCafé – interjú, helyzetjelentés az iskolapszichológiáról

Tóth Judit cikke a NLCafén jelent meg 2017. 11. 14-én. A cikk elkészülésében szakmai észrevételeimmel segítettem.

http://www.nlcafe.hu/ezvan/20171114/ez-nem-ugy-mukodik-hogy-bejon-hozzam-a-gyerek-megszerelem-es-kimegy/

Ez nem úgy működik, hogy bejön hozzám a gyerek, megszerelem, és kimegy

Az iskolapszichológusokról a legtöbben azt gondolják, ők azok, akikhez elbeszélgetésre küldik a problémás gyerekeket. Valójában azonban számukra a tanárok ugyanolyan partnerek, mint a gyerekek, akiken leginkább épp a pedagógusok közreműködésével tudnak segíteni.
Hogy az én iskolás koromban volt-e iskolapszichológus a sulinkban, nem tudom. De akkoriban, a nyolcvanas évek második felében, és a kilencvenes évek elején sokan nem is tudták, mi fán terem az iskolapszichológia. Nem véletlen, hisz itthon a szakterület szervezetten csak 1986-ban indult el. Akkor harminc szakember került az iskolákba, és ők dolgozták ki az iskolapszichológiai munka módszertanát.
Ma már törvény írja elő, hogy 500 fő felett az intézményeknek egy félállású iskola-, illetve óvodapszichológust kellene alkalmazni. Hogy eleget tesznek-e a törvényi előírásoknak, az azonban erősen függ a fenntartó gazdasági lehetőségeitől. A 200-300 fős falusi iskolák, vagy az átlagosan 100 fős óvodák számára pedig nincs is előírva intézményi pszichológus alkalmazása. Pedig, ahogy dr. Szabó Éva, a Szegedi Egyetem Pszichológiai Intézetének vezetője is mondja, az, hogy kevesebb gyerek van, nem jelenti azt, hogy kevesebb a probléma. Ezekben a kisebb intézményekben, ha szükség van rá, maximum a pedagógiai szakszolgálattól jár ki egy szakember, hogy segítsen. „Ez azonban egyáltalán nem ugyanaz, mint egy iskolapszichológus. Legalább egy félállásnyi időt el kell tölteni az iskolában ahhoz, hogy ott a pszichológus munkája tényleg érezhető legyen. Ha valaki heti 2-3 órában kijár a pedagógiai szakszolgálattól, az tényleg csak tűzoltásnak jó” – mondja Szabó Éva, aki Debrecenben maga is iskolapszichológusként kezdte pályafutását, ma pedig a szegedi Pszichológiai Intézetben a Tanácsadás és Iskolapszichológia szakirány vezetője.

Ingázás két iskola között

Kiss-Nemes Veronika két fővárosi általános iskolában dolgozik. Hétfőn, szerdán az egyikben, kedden, csütörtökön a másikban, pénteken pedig hol itt van, hol ott. Egy héten 22 előírt kontaktórája van, ebbe többek között beletartoznak az óralátogatások, az osztályfőnöki órák, a prevenciós foglalkozások, a tanárokkal, szülőkkel való konzultációk, illetve a gyerekekkel való egyéni foglalkozások. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy belássuk, 22 óra erre nagyon kevés. „Nagy segítség lenne, ha 500 főre jutna egy teljes állás, és egy iskolában kellene csak dolgozni. Most, a két iskola között ingázva, nagyon sok olyan jelenet és akut probléma van, amelynél jó lenne, ha ott lennék, de nem vagyok, mert épp a másik helyen dolgozom.”

Szummer Gabriella ebben a tekintetben szerencsésebb helyzetben van. Eddig ő is két iskolában dolgozott, de az idei tanévtől már csak a Szegedi Szakképzési Centrum Gábor Dénes Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának teljes állású iskolapszichológusa. „Mindennap bent vagyok az iskolában, de a törvény által előírt 22 óra mellett még számos egyéb feladatom is van.  Részt veszek az iskolai programok szervezésében is, idén például a kilencedik évfolyam számára szerveztem Gólya-napot, ahol az új diákok élménypedagógia foglalkozás keretében ismerhették meg osztálytársaikat és osztályfőnöküket.”

Nincs varázsszer

Az iskolapszichológusok munkájáról a legtöbben azt gondolják, hogy javarészt abból áll, hogy a problémás gyerekekkel egyéni beszélgetések során foglalkoznak. „Ez egy tévhit – mondja Szabó Éva. – Az iskolapszichológusok valóban azért vannak, hogy az adott iskolában a gyerekek ki tudják hozni magukból a tehetséget, a képességeiknek megfelelően tudjanak működni és egyre jobban érezzék magukat. Ezt azonban leginkább a pedagógusokon keresztül tudják elérni, nem azzal, hogy csak magukkal a gyerekkel foglalkoznak. Az iskolapszichológusnak a gyerek és a pedagógus egyaránt partnere. Nem arról van szó, hogy odalökjük neki a nem annyira jól működő gyereket, akit majd valami varázsszerrel ellát, beszél vele, hat a lelkére, majd visszaküldi az osztályba, és akkor majd minden rendben lesz. Ez a valóságban úgy működik, hogy mikor a tanár elmondja, hogy valamelyik gyerekkel gondja van, az iskolapszichológus bemegy az osztályba, megnézi, hogyan viselkedik a gyerek a saját környezetében, megfigyeli a pedagógussal való együttműködését, és aztán megpróbál a pedagógusokkal együttműködve segíteni.”

Míg a törvényi elképzelés szerint az iskolapszichológus egyik legfontosabb feladata az oktató-nevelő munka támogatása, addig, ahogy Kiss-Nemes Veronika mondja, a területi igény főleg az egyéni esetkezelésen van, mivel a szakszolgálat és a kórházak nem győzik ezt a munkát, és a szülők számára is sok esetben egyszerűbbnek tűnik az iskolapszichológushoz menni, mint elhordani a gyereket máshová.

Ma már törvény írja elő, hogy 500 fő felett az intézményeknek egy félállású iskola-, illetve óvodapszichológust kellene alkalmazni. Hogy eleget tesznek-e a törvényi előírásoknak, az azonban erősen függ a fenntartó gazdasági lehetőségeitől. A 200-300 fős falusi iskolák, vagy az átlagosan 100 fős óvodák számára pedig nincs is előírva intézményi pszichológus alkalmazása. Pedig, ahogy dr. Szabó Éva, a Szegedi Egyetem Pszichológiai Intézetének vezetője is mondja, az, hogy kevesebb gyerek van, nem jelenti azt, hogy kevesebb a probléma. Ezekben a kisebb intézményekben, ha szükség van rá, maximum a pedagógiai szakszolgálattól jár ki egy szakember, hogy segítsen. „Ez azonban egyáltalán nem ugyanaz, mint egy iskolapszichológus. Legalább egy félállásnyi időt el kell tölteni az iskolában ahhoz, hogy ott a pszichológus munkája tényleg érezhető legyen. Ha valaki heti 2-3 órában kijár a pedagógiai szakszolgálattól, az tényleg csak tűzoltásnak jó” – mondja Szabó Éva, aki Debrecenben maga is iskolapszichológusként kezdte pályafutását, ma pedig a szegedi Pszichológiai Intézetben a Tanácsadás és Iskolapszichológia szakirány vezetője.

SZABÓ ÉVA, A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIAI INTÉZETÉNEK DOCENSE (FOTÓ: BERECZ VALTER)

Ingázás két iskola között

Kiss-Nemes Veronika két fővárosi általános iskolában dolgozik. Hétfőn, szerdán az egyikben, kedden, csütörtökön a másikban, pénteken pedig hol itt van, hol ott. Egy héten 22 előírt kontaktórája van, ebbe többek között beletartoznak az óralátogatások, az osztályfőnöki órák, a prevenciós foglalkozások, a tanárokkal, szülőkkel való konzultációk, illetve a gyerekekkel való egyéni foglalkozások. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy belássuk, 22 óra erre nagyon kevés. „Nagy segítség lenne, ha 500 főre jutna egy teljes állás, és egy iskolában kellene csak dolgozni. Most, a két iskola között ingázva, nagyon sok olyan jelenet és akut probléma van, amelynél jó lenne, ha ott lennék, de nem vagyok, mert épp a másik helyen dolgozom.”

Nincs varázsszer

Az iskolapszichológusok munkájáról a legtöbben azt gondolják, hogy javarészt abból áll, hogy a problémás gyerekekkel egyéni beszélgetések során foglalkoznak. „Ez egy tévhit – mondja Szabó Éva. – Az iskolapszichológusok valóban azért vannak, hogy az adott iskolában a gyerekek ki tudják hozni magukból a tehetséget, a képességeiknek megfelelően tudjanak működni és egyre jobban érezzék magukat. Ezt azonban leginkább a pedagógusokon keresztül tudják elérni, nem azzal, hogy csak magukkal a gyerekkel foglalkoznak. Az iskolapszichológusnak a gyerek és a pedagógus egyaránt partnere. Nem arról van szó, hogy odalökjük neki a nem annyira jól működő gyereket, akit majd valami varázsszerrel ellát, beszél vele, hat a lelkére, majd visszaküldi az osztályba, és akkor majd minden rendben lesz. Ez a valóságban úgy működik, hogy mikor a tanár elmondja, hogy valamelyik gyerekkel gondja van, az iskolapszichológus bemegy az osztályba, megnézi, hogyan viselkedik a gyerek a saját környezetében, megfigyeli a pedagógussal való együttműködését, és aztán megpróbál a pedagógusokkal együttműködve segíteni.”

Míg a törvényi elképzelés szerint az iskolapszichológus egyik legfontosabb feladata az oktató-nevelő munka támogatása, addig, ahogy Kiss-Nemes Veronika mondja, a területi igény főleg az egyéni esetkezelésen van, mivel a szakszolgálat és a kórházak nem győzik ezt a munkát, és a szülők számára is sok esetben egyszerűbbnek tűnik az iskolapszichológushoz menni, mint elhordani a gyereket máshová.

Sokszor nem a gyerekkel, hanem a szülőkkel van a probléma

Legtöbbször a tanár hívja fel az iskolapszichológus figyelmét arra, ha egy gyerekkel probléma van, de előfordul, hogy a szülők keresik meg. „Ha elkezdek foglalkozni egy gyerekkel, mindig találkozom a szülőkkel is – mondja Kiss Nemes Veronika. – El kell ugyanis döntenünk, hogy kié a probléma. Ez nem úgy működik, hogy bejön hozzám a gyerek, megszerelem, és kimegy. Ez egy általános elvárás, aminek nyilván nem tudunk megfelelni. Ezért is hangsúlyozom mindenhol, hogy meg kell néznünk azt is, mit tud tenni a szülő és a tanár a probléma kezelése érdekében.”

Egy válás nagyon megviseli a gyerekeket, de ez klasszikusan olyan probléma, melynek kezelése nem iskolapszichológusi feladat, és nem is biztos, hogy gyerekkel kell kezdeni a munkát. „Sokkal fontosabb a szülők közötti konfliktus elrendezése, az indulatok csillapítása, mert akkor vannak jól a gyerekek, ha a szülők jól vannak –mondja Kiss-Nemes Veronika. – Ilyenkor egy mediációs folyamat vagy válásterápia segíthet a szülőknek.

Ha a válás miatt a gyerek tanulmányi teljesítménye romlik, akkor az iskolapszichológus nyújthat neki támaszt, de nem úgy, hogy azzal feltépi a sebeket. Ahogy Szabó Éva mondja, az iskolapszichológusnak támogató szerepe van a gyerekek életében, és nem az a feladata, hogy még jobban összezavarja, vagy mélylélektani szempontból felkavarja a gyereket. „Én ilyenkor leginkább úgy tudok segíteni, ha megnézem, milyen viselkedésmódosulások vannak a gyereknél, és megbeszéljük a tanárokkal, ők hogyan tudnak segíteni neki. Ilyenkor egy-másfél évig toleránsan kell viselkedni a gyerekkel, és szükség van plusz odafigyelésre. Persze, egy kamasszal már lehet arról beszélni, hogy ő mit tud csinálni, hogyan kezelje a szülei válását, de az lenne a jó, ha szülők is tennének a változásért.”

Ma már kevésbé ciki segítséget kérni

Az iskolapszichológusokat felkeresni ma már sokkal kevésbé ciki. Az, hogy a kamaszok milyen problémákkal fordulnak a szakemberhez, függ attól milyen iskoláról beszélünk. „A versenyistálló típusú iskolákban tipikus probléma a teljesítménnyel kapcsolatos szorongás, melyhez gyakran már szomatikus tünetek, például alvásproblémák is társulnak – mondja Szabó Éva. – A szakiskolákban, szakmunkásképzőkben gyakori a különböző deviáns viselkedések kezelése, de gyakran a veszélyeztető családi környezetről is az iskolapszichológusnak beszélnek először.” A serdülők sokszor fordulnak kapcsolati problémákkal is a szakemberhez, mert például rosszul érzik magukat az osztályban, nem tudnak beilleszkedni vagy kirekesztik őket a többiek.

Szummer Gabriella tudatosan figyel arra, hogy személyesen megismerjék a gyerekek.„Igyekszem minél több foglalkozást tartani, hogy megszokjanak, megismerjenek, alkalmuk legyen betekinteni a pszichológusi munkába. A tanárokkal is nagyon jó a kapcsolatom, gyakran, és úgy érzem, szívesen keresnek az osztályokat, vagy egyes diákokat érintő ügyekben. Úgy gondolom, az eltelt évek alatt sikerült elérnem, hogy egy-egy diák viselkedésproblémája esetén, vagy egy tanár-osztály konfliktusnál eszükbe jussak, és tanácsot kérjenek.” Gabriella egy Facebook-oldalt is indított, mint mondja, elsősorban az iskola diákjai és tanárai, valamint a szülők számára szerette volna még inkább láthatóvá tenni az iskolapszichológusi munkát, megkönnyíteni számukra a kapcsolatfelvételt egy olyan platformon, amit nap mint nap használnak.

Nem könnyű ma gyereknek lenni

Mindhárom szakember egyetért abban, hogy nem könnyű a mai gyerekeknek. Szummer Gabriella szerint nagy probléma az, hogy a serdülőknek egy olyan rendszerben kellene helyt állniuk, amely az egyéni sajátosságokra kevéssé figyel, és a tárgyi tudást részesíti előnyben, miközben a szociális készségek fejlesztésére kevés alkalom akad. „Szükségük lenne rá, hogy a kortársaik között legyenek az iskolán kívül is, csavarogjanak, semmit tegyenek, de erre a hétköznapokban alig van idő. A személyes kapcsolattartást jobb híján az interneten tartott kapcsolatokkal pótolják. Sokan élnek mozaikcsaládban, aminek szintén megvan a maga nehézsége, különösen egy serdülő számára.”

Kiss-Nemes Veronika kiemeli azt is, hogy sok gyerek nem kap megfelelő segítséget. „A kisiskolás gondok mélyülhetnek serdülőkorra. Ha például tanulási-viselkedési nehézségeket nem diagnosztizálták egy gyereknél, akkor erre később ráépülhetnek másodlagos problémák. Ha egy gyerek például folyamatosan kudarcot él meg, mert diszgráfiás, és folyton csak a letolást kapja otthon és a suliban is, mert nem jól teljesít, ez később járhat depresszív tünetek vagy emelkedett szorongás kialakulásával.”

Szabó Éva szerint az az elképesztő mennyiségű információ, amelyhez hozzájutunk, olyan feladatok elé állítják a gyerekeket, amelyekre nincsenek felkészülve. Ráadásul, a szülőknek a gyerekekre fordított értékes ideje is csökkent. Sok helyzetben a személyes kommunikációt a digitális helyettesíti, ahelyett, hogy beszélgetnének csak sms-t küldenek, és előfordult már az is, hogy egy gyerek panaszkodott arról az iskolapszichológusnak, hogy nem tud a szüleivel beszélgetni, mert azok vagy dolgoznak a számítógép előtt, vagy még a vacsora közben is a telefonjukat nyomkodják. „Az is nagyon nehéz teher egy gyerekeknek, hogy a szülők és az egész környezet az sugallja, hogy mindenért versengeni kell, ráadásul az elmúlt 20-25 évben a materiális javak nagyon felértékelődtek, és ezek megszerzése, megmutatása olyan szinten uralkodóvá vált, hogy rengeteg időt elvesz a valódi értékektől, például a másikra való odafigyeléstől.”

FEM3Café – Állatarást-párkapcsolatok

FEM3Café-ban gondolkodtunk az állattartás párkapcsolatokra gyakorolt hatásáról. Hogyan tehető szóvá, ha zavar a másik házi kedvence? Hogyan lehet megkedveltetni a leendő párral az állattársat? Milyen pozitív pszichés hatása lehet a macskák, kutyák tartásának?

A beszélgetés fontosabb pontjainak lényegét kiemeltem, összefoglaltam, kiegészítettem:

Hogyan lehet megkedveltetni a leendő párral a házi állatot?

  • Fokozatosan vonjuk be az állat gondozásába, vele való programokba.
  • Fogadjuk el, ha valamelyikre nemet mond.
  • Emeljük ki, hogy a fontossági sorrendben nem előtte áll az állat, de a szükségletei kielégítésében a gazdára van utalva.
  • a kapcsolat elején fektessük le a szabályokat, kinek mi fér bele az állattal való együttélésbe (pl.: aludhat-e a kanapén, ágyon, stb.)

Pozitív pszichés hatása a kutya, macska tartásnak:

  • csökkenti a szorongást, izgulást a házi állattal való foglalkozás, simogatás, játék
  • kutya esetén mozgásra bír a rendszeres sétáltatás, esetleg futás
  • szociális hatás: kutyafuttatók, kutyaiskolák gazdái között új barátságok, esetleg párkapcsolatok alakulhatnak ki, társas támaszt nyújthatnak a rendszeres találkozók
  • simogatás csökkenti a pulzust, vérnyomást
  • szeretetet adnak az állatok, feltétel nélkül, elfogadják, szeretik a gazdájukat
  • állatbarát munkahelyeken nő a kreativitás, csökken a munkahelyi stressz
  • ideális 0. gyermekként a gyermekvállalás előtti párok számára megtapasztalni a felelősséget, kötelezettségeket

kiss.nemes.veronika.pszichologus

Hogyan tehető szóvá, ha zavar a másik házi kedvence?

  • Én közlések: 1. minősítés nélküli tényállítás, 2. érzés megfogalmazása, 3. kérés
    • : „Úgy tapasztalom, hogy Morzsival napi 1-2 órát foglalkozol, velem meg sokkal kevesebbet. Ettől elhanyagolva érzem magam, szomorú/feszült/stb. vagyok. Kérlek, beszéljünk róla/változtassunk!”
  • Az állattartó fél hallgassa meg a társát, és ha fontos számára a párkapcsolat is, akkor ajánljon alternatívákat a megoldásra.
  • Az állattartó elfogadásához tartozik a vele élő állat elfogadása is, ami az állat nélküli félnek a feladata. Mérlegelni kell, hogy mennyire érzi fontosnak a kapcsolatot, belefér-e az állat elfogadása? Az állat tartásának, gondozásának részleteit meg lehet beszélni, újra lehet gondolni, hogy ne sérüljön a párkapcsolat.
  • Egy ponton túl az állattartó számára mérlegelendő, hogy a kapcsolat, vagy az állat a fontosabb-e. Erre mindenkinek más lehet a válasza, egyik döntés sem elítélendő. Ha nem tudja valaki vállalni a további gondozást, keressen új, megfelelő helyet, gazdát az állatnak. Ha úgy dönt a pár, hogy közösen alakítanának az állattartáson, ebben segítségükre lehet mediációs, coaching, vagy párkonzultációs folyamat is!

A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:

https://fem3.hu/musoraink/fem3cafe/27816_megmergezheti-a-kapcsolatot-az-allattartas.html

Edzők – sportpszichológia

Arról sokat írtam már, hogy egy sportolónak mikor hasznos sportpszichológushoz fordulnia, mely nehézségek esetén tud gyorsabban megoldást találni a közös munka során.

Most azt foglalnám össze, hogy mit adhat egy sportpszichológussal folytatott beszélgetés az edzőknek. Az alábbi kérdéskörökre egy új nézőpontból tekinthet rá:

  • Hogyan motiváljam a sportolóimat edzésen, versenyhelyzetben?
  • Mi lehet az oka, ha valaki képességei alatt teljesít?
  • Hogyan kezeljek egy önbizalom-hiányos sportolót?
  • Hibajavításra sportpszichológiai technikák megismerése, alkalmazása
  • Izgulás, szorongás csökkentésére sportpszichológiai technikák megismerése, alkalmazása
  • Hogyan érdemes együttműködni a sportoló gyerekek szüleivel?
  • Mikor fenyegeti a sportolómat a kiégés? Hogyan segíthetek megoldani?
  • „Van egy sportolóm, akit nem értek, nem tudom, mihez kezdjek vele…”
  • „Mit tegyek, ha valaki nincs ott fejben?”

 

Részletekkel kapcsolatban keressenek bátran: Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus, +3620-968-0053

kiss.nemes.veronika@gmail.com

13 okom volt – Sorozat ajánló

A sorozat főszereplője Hannah amerikai középiskolás, aki nemrég öngyilkosságot követett el. Mielőtt véget vetett életének magnókazettákat készített, összesen 7-et, melyeknek A és B oldalán egy-egy személyhez köthető eseményekről, élményekről mesél, melyek mind egy-egy lépéssel közelebb sodorták végzetes tettéhez. A 7. kazettának csak A oldala van, így összesen 13 történetet, okot ismerhet meg a néző, amik egymást követve, egymásra rakódva egy fiatal lány életének végét jelentették. A sorozat részeiben Clay (Hannah barátja/ismerőse/osztálytársa/az egyik ok (?), döntsd el, melyik illik rá miután megnézted a sorozatot) egy megviselt dobozban megkapja a kazettákat. A használati utasításuk, hogy sorban hallgassa végig őket mindenki, aki szerepel rajtuk, és adja tovább a következő személynek, aki utána következik.

A történetszövés két szálon fut, Clay hallgatja a kazettákat, miközben megelevenedik a múlt, amit Hannah mesél. Több amerikai középiskolás fiatal mindennapjaiba, iskolai életébe kapunk bepillantást. Megismerjük problémáikat, érzéseiket, gondjaikat, örömeiket. Látjuk, hogy mennyire bizonytalanok magukban, az emberi kapcsolatokban, esékenyek, olykor önzők, a szeretetet, elfogadást keresik. Clay számon kéri az elhangzottakat a szereplőkön, így a fiatal felnőttkor felé haladó tinik Clay kérdései által szembesülni kényszerülnek a felelősség kérdésével. Kinek mekkora része volt a történtekben? Ki meri beismerni egyáltalán, hogy köze volt Hannah halálához? Fájdalmas, egyre mélyülő együttérzéssel néztem a sorozatot, ahol át tudtam érezni, hogyan magányosodik el egy életvidám lány. Hogyan veszíti el a reményt. Voltak okok, melyeket felnőtt fejjel bagatellnek is érezhetnénk akár. Ehhez azonban fontos megjegyezni, hogy egy még éretlen személyiség, egy középiskolás éli át őket, korának megfelelően érzi “nagy dolognak” őket, tinédzserkori megküzdési módokkal tud rájuk reagálni. Mennyire fontos odafigyelni a gyerekekre, fiatalokra, ha sérelmeiket mesélik! Átérezni, hogy ami nekünk nem jelent semmit, az másnak igenis mérföldkő lehet. Hannah segítségkérései során nem talált társas támaszt, pedig sok emberben kereste. Az okok másik csoportja megrázó, felkavaró, felnőtteket is próbára tenne feldolgozásuk.

Szenzációsan árnyalja a sorozat Hannah és a különböző szereplők megéléseinek különbözőségét, azokat a szubjektív valóságokat, amelyekben mindenki máshogyan értelmez egy-egy szituációt, azaz a „saját szemüvegén keresztül” látja az eseményeket. A lényeg szerintem az, hogy mindannyian máshogyan éljük meg ugyanazt. Sérülékenységtől, lelkiállapottól függően máshogyan reagálunk, érzünk ugyanazzal az eseménnyel kapcsolatban. Így fordulhat elő, hogy egy negatív spirálba kerülve végül Hannah nem lát más kiutat, mint az élete befejezését.

A megvalósítás (képi, zenei világ, vágások, forgatókönyv) erős függőséget alakít ki, beszippant és magával sodor! Érdemes 2-3 szabadnapba belesűríteni, persze napokra elosztva is meg lehet a varázsa. Engem az utolsó rész „belenyomott a kanapéba”, elképesztő sok gondolat, érzés sűrűsödik benne össze, amin a megtekintés után még jó 1 hétig gondolkodtam. Hatásvadászat ide, vagy oda, egyik legemlékezetesebb sorozatélményem!

Fontos észben tartanunk, hogy az öngyilkosságon gondolkodó, öngyilkosságot megpróbáló emberek nem az életüket akarják eldobni! Az elviselhetetlen érzelmi állapottól szeretnének megszabadulni, rossz lelkiállapotban úgy vélik, máshogyan képtelenek rá! Idejében felismerve, szakmai segítséggel kijuthatnak az érzelmi válságból. Lentebb öngyilkosság megelőzéssel kapcsolatos linkeket helyeztem el. Vegyük észre a jeleket, segítsünk egymásnak!

Cím: 13 Reasons Why (Tizenhárom okom volt)
Ország: USA
Hossza: 60 perc
Premier: 2017.03.31.
TV-csatorna: Netflix
Évadok: 1 

Creator:  Brian Yorkey

Főszereplők:  Dylan Minnette, Katherine Langford, Christian Navarro

13okokmvolt

A sorozatról írott kritika (ezt a megtekintés után javaslom elolvasni, mert néhány élményt elhalványíthat)

https://www.puliwood.hu/kritikak/13-okom-volt-kritika-229613.html

 

Végezetül pedig néhány szakmai forrás:

Pedagógusoknak, iskolákban dolgozóknak szóló WHO útmutató az öngyilkosság megelőzésére: pdf dokumentum, másold a linket a  keresőbe!

http://www.lelekbenotthon.hu/wp-content/uploads/2011/07/WHO_SUPRE_%C3%9ATMUTAT%C3%93-PEDAG%C3%93GUSOK-%C3%89S-ISKOLAI-DOLGOZ%C3%93K-R%C3%89SZ%C3%89RE.pdf

Lélekben otthon:  WHO Supre útmutatók az öngyilkosság megelőzésére. Ezek az útmutatók egy olyan kiadványsorozat elemei, amelyik speciális társadalmi és szakmai csoportok számára készült, és témája elsősorban az öngyilkosság megelőzése.

http://www.lelekbenotthon.hu/2011/07/who_supre_magyar/

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! 

Sportmotiváció – blogbejegyzés

A motiváció egy hajtóerő, ami képessé teszi a sportolót, hogy edzésről edzésre fejlődjön, teljesítsen, versenyeken egyre jobbá váljon. Azt tapasztalom, ha „túl magasra tette a sportoló a lécet”, nem ismeri saját határait és túlterheli magát (pihenés-terhelés egyensúlya), sorozatos kudarcok érték, kiürülnek tartalékai és elfárad, motivációja az edzésmunkára, fejlődésre lecsökken. Lehet, részt vesz az edzéseken, de „nem tudja odatenni magát”, ennek okát esetleg ő maga sem érti, nem tudja megfogalmazni.

 

A teljes blogbejegyzés a Pszichológuskereső portálon olvasható! Tippek sportolóknak, tanácsok szülőknek, edzőknek.

https://pszichologuskereso.hu/blog/sportmotivacio

Kellemes őszi felkészülési időszakot mindenkinek!

kiss.nemes.veronika.sportpszichologus.tv2mokka

Sportolók a szakadék szélén

Minden sportoló időnként a szakadék szélére sodródik. Megoldhatatlannak tűnő nehézségekkel szembesül, úgy érzi elakadt. Leggyakrabban az alábbi gondolatok kavarognak a fejükben:

  • versenyen szétesik a teljesítményem, pedig edzésen minden ment
  • iszonyatosan izgulok, szorongok, hogy minden sikerüljön, mit fog szólni az edző?
  • nem tudok koncentrálni, legalapvetőbb dolgokat is elrontom
  • kezd elmenni a kedvem az egész felkészüléstől
  • folyamatosan kudarcot kudarcra halmozok, van kiút?
  • sérülésből nem tudok visszatérni
  • lehet abba kéne hagynom

A legtöbb sportoló rendkívül elhivatott, szeretné kihozni magából a maximumot. Mégis típushibákat vétenek mentális felkészülésük, versenyeken való pszichés jelenlétükben. Ezek a hibák gyakran akkora méreteket öltenek, hogy minden fizikai felkészülést, energiabeli áldozatot semmissé tesznek. Bénító a felismerés, amikor bevallja magának a sportoló „nem voltam ott fejben…” „nem tudtam megküzdeni az adódó helyzetekkel…” „már reggel éreztem, nem fog menni…”

Az a jó hírem, hogy van megoldás nehézségeidre! Mi minden sportoló álma? Az edzésfelkészülésre feltenni a koronát a versenyen: élvezni a versenyzés minden percét, a maximumot kihozni magadból, elégedetten nyugovóra térni utána. Folyamatosan fejlődni. Lehetnél te is, aki így éli meg a sportját! Ha nem tudod hogyan, segítek.

Az idei olimpiai csapatok jelentős részével több sportpszichológus is támogatta a sportágak legjobbjainak csúcsteljesítményeit. Ma már nélkülözhetetlenné vált az alap technikák ismerete azok számára, akik komolyan gondolják sportjukat, szeretnék fejleszteni magukat, teljesítményüket. A kontroll visszaszerzésével nem csak megtörténnek veled a megmérettetések eseményei, nehézségei; hanem aktívan TE ALAKÍTHATOD KI magad számára az ideális lelkiállapotot, melyben minden vágyad teljesülhet! Olyan technikákat, gyakorlatokat sajátíthatsz el, melyekkel a legváratlanabb helyzeteket is sikeresen meg tudod oldani élesben, önállóan! Kiegyensúlyozott, önbizalommal teli, motivált leszel.

Ne habozz tovább, ha magadra ismertél, ha vágynál a megoldásra! Ha már egy ideje játszol a gondolattal, hogy tudatosabb munkába kezdj, akkor miért várnál még? Miért akarsz még kudarcokat, rossz élményeket gyűjteni? Hívj most, írj most! Kérj időpontot még ma!

www.pszichologus.me

Kiss.Nemes.Veronika.Mokka.Tv2

Olimpia 2016 – TV2 Mokka

2016. 08. 09-én reggel a TV2 Mokka című műsorában Demcsák Zsuzsával és Sós Csabával beszélgettem: Hosszú Katinka megszerezte a magyarok 3. aranyérmét a rioi olimpián (ma hajnalban már a 4-et is, ezzel Magyarország 3. az éremtáblázaton!)

Kell-e foglalkoznia egy sportolónak a róla írott cikkekkel?

Csúcsteljesítmény

Sportoló-edző összeillés

Motiváció

A beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:

Mennyi idő lesz? – bolg bejegyzés

Azt tapasztalom, hogy fontos kérdésként szokott felmerülni pszichológiai segítségnyújtás során, hogy mennyi idő múlva érezhető pozitív változás, hogyan készüljön lelkileg, anyagilag a segítségért forduló. Kimondottan hangsúlyos ez a kérdés sportolóim esetében, akik hétről-hétre megmérettetik magukat versenyhelyzetben, adott határidőre szeretnének jobban lenni, teljesíteni, válaszokat kapni.

Néhány elgondolkodtató kérdésen keresztül segíteném nem csak sportoló olvasóknak megválaszolni ezt a kérdést:

  1. Mennyi ideje áll fenn a nehézség, probléma?
  2. Mióta próbálja saját erőből megoldani különböző módokon? Mik voltak ezek? Melyik hogyan, meddig működött?
  3. Mióta gondolkodik, hogy kér külső segítséget a megoldáshoz?
  4. Mit gondol, hasonló nehézséggel másnak ugyanezek-e a válaszai?
  5. Fogalmazzon meg egy alkalomszámot (akár írja fel), amit elfogadhatónak gondolna a változás érdekében!

 

Lássuk, én mit tapasztalok:

Ahogyan a válaszok, úgy a megoldás időtartama is erőteljesen személy, és helyzetfüggő. De nem szeretném megválaszolatlanul hagyni a kérdést. Nagy általánosságban klienseim esetében azt látom, hogy 4-6 alkalommal már javulásról számolnak be. Önmagában az első alkalomnak óriási feszültségoldó szerepe van, hiszen elszánta magát az egyén, hogy aktívan megoldást keressen, szembenézzen nehézségeivel. Eljön, összefoglalja, elmeséli az elmúlt időszak tapasztalatait, ami által máris körvonalazódnak megoldási lehetőségek. Sok esetben elég pár alkalommal találkoznunk és „beindítani a motort”, azaz a változást, elmozdulni a holt pontról és máris megindul a fejlődés.

Komolyabb, felépített pszichológiai felkészülési, megoldási terv időtartama a sportoló/kliens további igényeitől, kérdéseitől függ. Ilyenkor részletesen átbeszéljük, hogy mit vár a folyamattól, hány alkalmat tud erre szánni, mit lát elérendő célnak, van-e határidő, amikorra már optimális lenne a javulás (pl.: nagyobb verseny, meccs; fontos döntés az életében). Gyerekek esetében ez mind a szülőkkel, mind a gyermekkel átbeszélésre kerül. Ha részletek tisztázása után egy izgalmas önismereti munka kezdődik, mely során nő a tudatosság, hatékonyság érzése, és az önbizalom.

Nagyon élvezem a sportolókkal való munkát, mivel rendkívüli módon elkötelezettek, motiváltak a változás előmozdítására, így nagyon dinamikusan, gyorsan lehet velük haladni!

 

tv2kep

Ahol a part szakad – Könyvajánló

„ Regény arról, hogyan ér véget egy örökre szóló barátság, teljesedik be egy reménytelen szerelem és veri le a láncait egy folyton megfelelni vágyó gyermek.”

 

Egy szenzációs ifjúsági regényt olvastam a hétvégén, amit alig bírtam letenni, a befejezés után, pedig nagyon vártam a folytatást. (Remélem lesz is).  Nem is lehet a regény hátulján szereplő ajánló mondatnál frappánsabb, tömörebb ajánlást írni.

Az általános iskolás és gimnáziumi nehézségek, melyekkel a könyv főszereplője, Írisz szembesül, minden zárkózott kamasz számára ismerősek lehetnek. Írisszel együtt izgulunk, szorongunk azon, hogyan próbál megfelelni a szülei elvárásainak, hogyan próbál eligazodni a fiatalok baráti kapcsolataiban, hogyan viszonyul fiú osztálytársaihoz, hogyan szembesül a vonzalom, szerelem, féltékenység érzésével.

Írisz nehézségei bátorságot, kitartást öntenek az olvasókba: mindenre van megoldás, sosincs késő más irányba indulni!

 

Bizonyos könyvek elolvasásakor felmerül bennem, hogyan segíthetett volna a pszichológia eszköztára a szereplőknek. Írisz története kapcsán felmerül bennem, hogy kamasz tanácsadás keretein belül gyorsítani lehetett volna a fiatal lány megküzdését nehéz élethelyzeteivel, szorongásaival, tisztázni lehetett volna bizonytalanságait. Szüleivel való kapcsolatán, a családi élet nehézségein pedig családkonzultációs folyamat lendíthette volna tovább a családot.

Ha szerencsés a család és a fiatal, akkor a természetes fejlődés is jó irányba mozdítja őket, megoldja nehézségeiket. Azonban, ha elakadnak, nem találják a kiutat egy nehéz helyzetből, érdemes szakmai segítséget kérni, ami felgyorsítja a megoldás felé vezető utat.

Szilágyi Heléna – Ahol a part szakad

Colorcom Kiadó, 2016

Sportolók és kabaláik – TV2 Mokka

2016. 06. 23-án reggel a TV2 Mokka című műsorában Demcsák Zsuzsával és Szebeni Istvánnal beszélgettem

A sportpszichológiai felkészülés során fontos az optimális teljesítményhez megfelelő lelki állapot kialakítása, ebben a sportolók nagy részének segítséget jelentenek kabaláik, melyek fokozzák biztonságérzetüket, csökkentik szorongásaikat.

Sportolók drogfogyasztása – TV2 Tények

Tények 2015. 05. 02. interjú részlet

http://tv2.hu/musoraink/tenyek/175362_kokainoztak_a_kajakosok..html

interju

A ma esti Tényekben a sportolók droghasználatáról kérdezett Mágó Károly, a TV2 riportere.

A WADA 2015-ös listája tartalmazza a kokaint. Rövid távú hatásai miatt azonban csak akkor számít doppingszernek, ha az illető a verseny időpontjában használta a szert.

Sportolók esetében drogfogyasztást rengeteg körülmény eredményezhet. Az egyik legkiemelkedőbb a társas nyomás (pl.: csapattárs, baráti kör ajánlja, kínálja) akár teljesítményfokozó céllal, akár bulikellékként.  Azonban mindig érdemes átgondolni, hogy milyen hosszú távú hatásokkal járhat a szerhasználat az egészség, sportkarrier szempontjából. Mivel a tempó feszített, az elvárások magasak, az edzésmunka kemény a szervezetben természetesen felmerül a feszültségoldási szükséglet.  Nem mindegy azonban, hogy milyen módszert választunk erre a célra! Egy versenysportolónak mindenképpen érdemes személyre szabott relaxációs technikát elsajátítani, és beépíteni a felkészülésbe, edzés- és versenyprogramba, mely segítségére lehet a feszültségszint szabályozásában, gyorsabb regenerálódásban.

 

Hozzászólás – Cosmopolitan, A Nagy Ő kisebb kivitelben

Egy alacsony pasi hatalmas előnyei

Mi a fontosabb? A kedvenc tűsarkúd vagy az örökkön örökké tartó szerelem? Cikkünk olvasása után biztosan elgondolkozol majd.

 

Te is szívesebben mész el randizni egy olyan sráccal, aki mellett nyugodtan belebújhatsz a magas sarkúdba? Ha erre a kérdésre igennel feleltél, akkor nem vagy egyedül; egy új amerikai kutatás szerint ugyanis minden második nőnek elsődleges szempont, hogy a pasija magasabb legyen nála néhány – de inkább 10-20 – centivel. De biztos, hogy jó ötlet ez alapján keresni a Nagy Őt?

Izmokkal az önbizalomért

Peti (28) már egy éve együtt van barátnőjével Lucával, de korábban rengetegen utasították vissza a magassága miatt. “Mindössze 165 centi vagyok, ez pedig többször gondot okozott az ismerkedésnél. Egyszer leszólítottam bulizás közben egy nagyon csinos lányt, aki viszont 10 perc után közölte, hogy neki inkább a magasabb férfiak jönnek be. Sőt arra is volt már példa, hogy hetekig dumáltam valakivel a Facebookon, és bár úgy tűnt, hogy egy hullámhosszon vagyunk, az első találkozó után véget is ért a dolog. A lányt ugyanis zavarta hogy alacsonyabb vagyok nála.”

Kiss-Nemes Veronika pszichológus szerint a magasság sokszor előszűrű is lehet, amit nem is biztos, hogy tudatosan észlelsz; egyszerűen csak jobban vonzódsz azokhoz a férfiakhoz, akik magasabbak nálad. “Egy magas férfi mellett sokkal lágyabbnak, nőiesebbnek érezheted magad, és persze arról nem is beszélve, hogy mellette 8-10 centiméteres tűsarkút is simán felvehetsz.” Miután Petinek már hónapok óta nem volt barátnője, eldöntötte, hogy kezébe veszi az irányítást.

“Igaz, hogy a magassságomon nem tudok változtatni, de a külsőmön igen. Így hát beiratkoztam a közeli konditerembe, és hetente többször is edzettem meló után. Amikor pedig fél év múlva elmentünk a haverokkal bulizni, láthatóan nagyobb sikerem volt a csajoknál. Ekkor ismertem meg Lucát, és úgy tűnik, a módszerem bejött, mert később bevallotta, hogy épp az önbizalmammal vettem le a lábáról. Pedig köztünk is van 5 centi különbség az ő javára” – meséli a srác.

 

Romantikus centik

Ráadásul egy alacsonyabb srác nem csak azzal tudja felhívni magára a figyelmedet, hogy hetente többször is leugrik az edzőterembe, és Channing Tatum-féle izmokat növeszt (bár ez valószínűleg neked sincs ellenedre). Legalább annyira fontos számára, hogy a belső értékeit is jobban kidomborítsa neked. Ezt bizonyítja egyik olvasónk, Évi története is: “Fél éve ismertem meg Ádámot egy görög nyaraláson – emlékszik vissza a lány.- Bevallom, amikor leszólított a szálloda bulijában, először le akartam rázni, mert mindig magas pasikkal jártam. Én sem vagyok egy modellalkatú lány a 165 centiméteremmel, de az kifejezetten avart, hogy egy homloknyi különbség van köztünk. Szerencsére ő nem hagyta magát, és legközelebb már egy budapesti étteremben randiztunk. Rögtön nagyon imponált nekem, hogy kinyitja az ajtót, felsegíti a kabátomat, és nem hagyja, hogy éjjel tömegközelekdve mnejek haza. Ő az a srác, aki gyertyafényes vacsorát is készít, ha tudja, hogy nehéz napom volt a munkában. Vagy képes egész este hallgatni, hogy mi volt a probléma az irodában, és sokszor meglepően jó ötletekkel áll elő. Szóval, bármiben, bármikor számíthatok rá, és már az sem érdekel, hogy nem vehetek fel mellette magas  sarkút, mert sokkal többet ér, hogy ilyen figyelmes velem.”

Tehát ha leszólít, egy szexi pasi, ne bizonytalanodj el a magassága miatt. Jusson eszedbe, hogy ha tényleg ő az Igazi, akkor az esküvőtökön senkit sem érdekel majd az a pár centi különbség.

Szöveg: Kerekes Vivien

Cosmopolitan, 2014. december havi száma, 84-84.oldal

Cikk – Mozaikcsaládok

„Az én gyerekem és a te gyereked veri a mi gyerekünket” Karinthy

Mozaikcsalád jön létre, ha az újdonsült pár egyik vagy mindkét tagjának van már gyermeke korábbi kapcsolataiból. Újfajta szerepköröket és elvárásokat jelent ez a szülők számára. Önismereti munka nélkül könnyen kudarcba fulladhat a kapcsolat. Első körben magunkkal érdemes tisztába lennünk, hogy mit remélünk, várunk az új kapcsolattól, majd az összeköltözéstől.

 

Amikor a pár mindkét tagja közösen úgy dönt, hogy összeköltöznek, akkor speciális mozaikcsaládokra jellemző nehézségekkel szembesülnek:

  • legalább egy gyerekkel, az ő érzéseivel, gondolataival számolniuk kell (velük fog-e élni? mikor mondják el neki? lesz-e saját szobája? járhat-e ugyanabba az iskolába, mint eddig? stb.)
  • összeköltözéskor az együttélés szabályainak lefektetése rendkívül fontos, mondjuk ki elvárásainkat, hallgassuk meg a másikat is, próbáljunk közös nevezőre jutni
  • párunk gyermekének elfogadása, kapcsolattartás, vagy együttélés megszervezése
  • saját gyerekünk számára párunk elfogadása
  • tartsuk szem előtt, hogy a senkit nem lehet kötelezni arra, hogy szeresse a másikat, ez vagy kialakul, vagy nem a gyerekek, vagy a gyerekek és felnőttek között
  • összecsiszolódás időt vesz igénybe (akár több éves folyamat), ne legyenek irreális elvárásaink, hogy fél év után minden simán, rendezetten zajlik
  • nevelőanyákkal szemben általában magasabbak lehetnek az elvárások, találjanak időt a kikapcsolódásra is
  • az együtt élő családtagok hagyjanak egymásnak elegendő személyes teret, tartsák tiszteletben egymás határait!
  • az új helyzettel kapcsolatos negatív érzések azonosítása, kezelése (más nevelési elvek, szokások stb. elfogadása, alkalmazkodás, viták, veszekedések)
  • fontos, hogy a vérszerinti szülőnek legyen külön programja a gyerekével (akár együtt akár külön élnek) és legyen közös időtöltés is, ahol a gyerek(ek) és az új pár együtt van
  • nem kell pótolnunk a gyerek vérszerinti apját, anyját; ne érezzük rosszul magunkat, ha nem megy zökkenőmentesen az elfogadás
  • legbonyolultabb helyzet: nekünk, párunknak is van gyereke, közös gyerek is születik
    • az idősebbeknek nagyon nehéz időszak a kicsi elfogadása, hiszen ő az együtt élő szülők mindegyikéhez erősebben kötődik, mint ők
      • töltsünk időt nagyobb gyerekeinkkel, amíg a kicsire párunk, vagy a nagyszülők vigyáznak
      • mondhassák el érzéseiket, gondolataikat, lehessenek ezek negatívak
    • ha úgy érezzük, hogy tűréshatáron vagyunk, sok a veszekedés, nem megy az együttélés, kérjünk családkonzultációs alkalmakat, ahol szervezett keretek között segítenek a szakemberek a családtagoknak a problémák megoldásában

 

Kiss-Nemes Veronika

Pszichológus, Önismereti- és párkapcsolati tanácsadó

www. pszichologus.me

 

Az írás a Cronos Társkereső Klub blog oldalára íródott.

Filmajánló – Fogadom

Egy ifjú házaspár hazafelé tart egy téli estén. Egy kereszteződésnél autóbalesetet szenvednek. Paige komoly sérüléseket szerez, amikor magához tér a kómából, nem ismeri meg férjét. Nem emlékszik az elmúlt 5 évre. Leo kitartóan küzd, sokféleképpen próbálkozik, hogy Paige-nek segítsen emlékezni. Paige idegennek érzi magát a közös otthonukban, a kapcsolatban, munkáját sem képes folytatni. Leo megpróbálja „újraolvastatni” kapcsolatuk történetét feleségével, miközben küzd, hogy ne hagyja el őt az újrakezdés reménye; még akkor sem, ha Paige esetleg soha sem fog emlékezni a baleset előtt együtt töltött 4 évre. Vajon külön utakon, vagy együtt fognak megküzdeni a kialakult helyzettel?

A film érdekes kérdéseket feszeget. Mi történik egy emberrel, ha élettörténetének, emlékeinek, személyiségfejlődésének egy jelentős szakasza kiesik az emlékezetéből? Megváltozik? A régebbi önmaga lesz? Átmehet-e ugyanazokon a lépcsőkön, amik egyszer már valamilyenre formálták, vagy egy teljesen más utat választ? Vajon akkor segítik a családtagok, ha az 5 évvel ezelőtti állapotot teremtik újjá, eltitkolva kellemetlen részleteket? Zárójelbe tehető-e 5 év és egy házasság? Kinek nehezebb a továbblépés: annak, aki emlékezetkiesésben szenved, vagy annak, akinek fel kell dolgoznia, hogy amit ő a szívében érez, kedves emlékként őriz az a másik számára nincs többé?
A film Kim és Krickitt Carpenter igaz történetén alapul. Balesetükből, Krickitt felépüléséből, házasságuk újraépítéséből több könyv is született, majd 10 év várakozás után elkészült a filmváltozat.

Fogadom (The Vow) színes, magyarul beszélő amerikai-brazil-francia-ausztrál-angol-német romantikus dráma, 104 perc, 2012
Rendező: Michael Sucsy
Szereplők: Rachel McAdams (Paige), Channing Tatum (Leo)

Hozzászólás – Nők Lapja, Hogyan hatnak a sztárok a gyerekeinkre?

Bus István újságíró kérte ki a cikk részeként véleményemet a témában:

Beszélni róla

– A munkám során azt tapasztalom, fontos hogy ki kit tekint példaképnek, kit gondol követendő mintának, mert ez befolyásolja a gyerekek jövőképét és értékrendjét is – mondja Kiss-Nemes Veronika iskolapszichológus. – A legveszélyesebbnek talán a valóságshow-k és azok a műsorok, amelyekben a celebritások valós teljesítmény nélkül, önmagukért szerepelnek. A könnyen, erőfeszítés nélkül elért siker és jólét az egyik legrosszabb minta, amit láthatnak. Egyén- és családi környezettől függő, milyen hatással van ez a gyerekekre, de sokszor azt látom, hogy a pályaválasztást is befolyásolja egy ilyen, média által sugallt hamis kép. Ha a szülők nem segítenek a realitás megismerésében, sokan csak széttárják a karjukat, és azt mondják, celebek szeretnének lenni, mert akkor munka nélkül ölükbe hullik a siker és a jólét. Mi több, ez a későbbiekre is kihathat: a pályakezdő diplomások is irreális elvárásokkal vágnak neki az életnek, nagy fizetésről és azonnal vezető beosztásról ábrándoznak, de aztán hamar szembesülnek a valósággal, ami leforrázza őket.

Megemlítem, hogy léteznek tehetségkutatók is, és ott esetlege gy sikersztori arra is inspirálhat egy gyereket, hogy kiteljesítse magát és megvalósítsa az álmait. Kiss-Nemes Veronika részben egyetért.

– Ha valaki a teljesítménye alapján lesz celebritás, az valóban akár jó hatással is lehet a gyerekre, mert látja, hogy érdemes erőfeszítéseket tenni. Ugyanakkor, ha arra adná a fejét, hogy beszáll egy ilyen műsorba, mindig figyelni kell arra, hogy legyen egy B terve is. Az sem árt, ha tudja, hogy az igazi munka nem a show megneyerése, hanem az azt követő út, a sok fellépés, a karrierépítés, ami szintén felőrölheti a személyiséget. A legokosabban akkor jár el a szülő, ha együtt nézi a gyerekkel a műsorokat, és meg is tudják beszélni a látottakat. Legalább tíz percet érdemes rászánni egy beszélgetésre, mert ezzel elejét lehet venni annak, hogy hamis kép alakuljon ki a gyerekben. A műsor közben vagy utána mondja el a szülő a véleményét a látottakról, és kérdezze meg a gyereket, hogy benne milyen gondolatok indultak el.

 

Forrás: Nők Lapja, 2014. október 21., 43, 14-17. oldal

Interjú – “Minden embernek más megoldás jó”

Kiss-Nemes Veronika neve már nem ismeretlen a Cronos blog olvasói számára. Szakértői cikkeivel eddig is találkozhattatok, most többek között azt is megtudhatjátok, hogy miért érdemes fejlődni önismereti téren.

– Miért döntöttél úgy, hogy erre a pályára lépsz?

Amikor végzős gimnazistaként döntenem kellett, hogy merre megyek tovább, akkor két dolog érdekelt: egyrészt a tanítás magyar-történelem vonalon, illetve a pszichológia. Tudtam, hogy érdekelnek az emberek, a nehézségek mögött meghúzódó összefüggések és azok megoldásai. Hosszas mérlegelés és információgyűjtés után mégis úgy döntöttem, hogy a pontszámok csökkenése alapján írom a jelentkezési listámat és a sors eldönti, hol lesz rám szükség. Örülök, hogy a pszichológiával egymásra találtunk. Az iskolától sem távolodtam el, főállásban diákoknak és pedagógusoknak segítek a hatékonyabb tanítás, tanulás érdekében. Magán vonalon főleg sportolókkal, párokkal, családokkal dolgozom.

– Mi vonz a sportpszichológiában?

Tizenöt évig versenytáncoltam, Felnőtt Magyar Bajnoki döntős voltam, amikor abbahagytam a versenyzést. Sokszor éreztem sportolóként, hogy egy ponton túl már nagyon hiányzik valamiféle plusz támogatás. A teljesítményfokozásban már a tervezett fizikai felkészülés, a technikai ismeretek fejlesztése, a táplálkozás a sportolók felkészülésének, mindennapjainak részét képezik. Ha két sportoló ugyanúgy készül, az, amelyik mentálisan is edz, versenyen és edzésen alkalmazható mentális technikákat sajátít el, és alkalmaz, annak bizonyítottan jobb esz a teljesítménye. A számomra leghatékonyabban működő edző-tanár sosem mulasztotta el a pszichológiai felkészítést sem, amennyire ez edzői oldalról megoldható volt. Sokszor többet jelentett egy-egy ilyen beszélgetés, mint egy hetes edzésmunka.
Rövid ideig tanítottam is versenyzőket, úgyhogy megerősödött bennem a tudat: rengeteget segíthet a sportpszichológiai felkészítés és a pozitív edzői kommunikáció.

– Látsz átfedést a sportpszichológusi munkád és a párkapcsolati tanácsadás között?

Persze, például a táncosok között sok versenyző páros a magánéletben is egy párt alkot, ami egy elég speciális élethelyzet, különleges élményekkel és bizony nehézségekkel tarkítva. Szakemberként és saját élmény alapján is jártas vagyok ebben a témában.
Továbbá extra feszültségeket hozhat egy élsportoló és egy civil párkapcsolata is, hiszen nehéz egymás szempontjait megérteni és alkalmazkodni.
Az egyik terület nehézségei negatívan befolyásolják a másik területet: ha rosszul működik a
kapcsolat, az hatással van a teljesítményre. De ugyanígy, a megoldásaik pozitív hatást gyakorolnak egymásra.

– Mit tanulhatunk a sportokból, ami a magánéletben is hasznos lehet?

Kiváló önismereti tréning lehet bármely sportág. Én jelenleg jógázom, ami feltöltődést, kikapcsolódást és egyensúlyt hoz az életembe. Nehéz volt átállnom az élsportról hobbi, rekreáció sportra, de örülök, hogy sikerült, mert új oldalaimat ismerem meg.
Szerintem fontos, hogy mindenki megtalálja a hozzá testben és lélekben egyaránt illő sportot, amiben örömét leli. Mindig boldog vagyok, ha fiatalokat, gyerekeket látok sportolni, mert úgy gondolom, hogy a személyiségfejlődésben pluszt kaphatnak a sport által: kitartást, szabálykövetést, alázatot tanulhatnak valamint időgazdálkodásban profikká válhatnak. Sportszerűen edzhetnek, mérhetik össze erejüket a versenytársaikéval, szembesülnek kudarccal, sikerrel és különböző edzői személyiségekkel.

– Milyen problémákkal fordulnak hozzád a leggyakrabban?

Az esetek túlnyomó többségében párkapcsolati problémákkal kapcsolatba, nevelési tanácsadás miatt vagy stressz, teljesítményszorongás, önismeret témakörében érkeznek megkeresések hozzám.

 – Mik a tapasztalataid, a legnehezebb problémákra is van gyógyír?

Minden problémára létezik megoldás. Minden embernek más a jó megoldása ugyanarra a helyzetre. A pszichológusok abban segítenek, hogy a hozzájuk forduló kliens a saját megoldásait találja meg. Addig kell dolgozni magunkon, keresni az utat, amíg rá nem lelünk a számunkra megfelelőre. Bármilyen elmozdulás változást hoz magával. Ha hozzáállásunk változik, máshogyan tekintjük ugyanazt a problémát. A szemléletváltásban, ezáltal a közérzet javításában is segít a pszichológia.

Látogassatok el Veronika honlapjára és ismerjétek meg közelebbről a megoldásait.
Forrás: http://blog.ctk.hu/2014/10/minden-embernek-mas-megoldas-jo-interju.html

Cikk – A „komoly kapcsolat” fogságában

Az a tapasztalatom, hogy sokan beleesnek abba a hibába, hogy hamar kihúzzák lehetséges jelöltjeiket listájukról azzal a címszóval, hogy „én komoly kapcsolatot akarok, ő pedig nem”. A legutolsó ilyen élményem arra sarkallt, hogy megosszam veletek gondolataimat a témával kapcsolatban.


A női és férfi párválasztási stratégiák evolúciósan előhuzalozott különbségeiről már írtam. Tény, hogy a nők inkább hosszú távra terveznek már az első randi alkalmon is. Kívülről a „komoly kapcsolatot akarok, ő meg nem” frázis irracionálisan hathat, mert általában annak definiálásnál már elakadnak az emberek, hogy milyen is a komoly kapcsolat számukra, arról meg már fogalmuk sincs, hogy milyen lehet a másik számára.
Pedig egyénenként eltérő az a bizonyos komolyság. Lehet, hogy valaki időben méri a komolyságot (1 hónap, 1 év, 10 év). Sokan érzelmi biztonságot, kielégítő testi-lelki-szellemi kapcsolatot szeretnének. Másoknak a komoly kapcsolat esküvővel és gyermekvállalással koronázott.

Ha jobban belegondolunk, mi nők egy elég hosszú, jól kidolgozott, évek során tökéletesített listával mérjük össze a velünk szemben ülő/álló férfit. Adjuk meg a másik félnek a lehetőséget, hogy ő is összemérhessen minket a saját listájával! A férfiak jóval kevesebb szempontot vesznek figyelembe első körben, mint nőtársaik. Figyelik, hogyfelkelti-e érdeklődésüket a nő, mind szexuális értelemben, mind személyisége szempontjából. Egyszer felháborodva hallottam egy hölgyet arról mesélni, hogy az ideálisnak vélt férfi jelezte felé, hogy a 6. randi alkalom után már szívesen gyűrögetné alatta, fölötte a lepedőt. „Pedig úgy tűnt lehetne komoly…” sopánkodott. Nekem még ekkor is úgy tűnt, hiszen csak egy másik lista egyik fontos pontjának tesztelése vette volna kezdetét. Lehet, hogy a hölgy szempontjai között is szerepelt a kielégítő szexuális kapcsolat, csak időben ő későbbre helyezte annak tesztelését, hogy vajon ilyen téren is összeillenek-e. Minden esetre ez a jelzés nem kizáró indok, mindösszesen a férfi vonzalmának jele, aminek örülni kell. Ha nem tetszik egy férfinak egy hölgy, akkor nem öl 6 randinyi energiát az ismerkedésbe, udvarlásba. Ha pedig tetszik, annak természetes következménye a nemi vágya. Itt csak időbeli, intenzitásbeli különbség látható, nem komolytalanság a komolysággal szemben. Ha leültek erről beszélgetni, akkor tisztázhatták, hogy ki mikor látja ehhez elérkezettnek az időt, megbeszélhették, ki mit szeretne a kapcsolattól.

Szerinted, mennyi idő kell egy komoly kapcsolathoz? Egyáltalán mérhető-e egy kapcsolat komolysága az időben? Mik a fontos kritériumok számodra, amitől komollyá válik egy kapcsolat? Ha írtál belőlük egy listát, akkor most fusd át, és válaszolj őszintén, hogy mennyi idő szerinted felmérned, hogy alkalmasak vagytok-e egymásnak komoly kapcsolatnak? Megvagy, most képzeld hozzá, hogy az elemzés végigfuttatja a randi partnered/párod is a saját szempontjaival. Elképzelhető, hogy számos ponton átfedés van (max időben el van csúsztatva, pl.: gyermekvállalás), de lehet, hogy amit te komolytalannak címkézel, az neki már komoly. Minden ismerkedő és együtt lévő párnak érdemes időnként arról elbeszélgetnie, hogy mit várnak egy kapcsolattól és ezekből mi valósult eddig meg, mi hiányzik nekik. Egy biztos, egy komoly kapcsolathoz a többség szerint össze kell csiszolódnunk párunkkal, amihez minden párnak, egyénnek más mennyiségű időre van szüksége.

Kerítsünk sort minél több beszélgetésre párunkkal és ne felejtsük el, hogy sok boldog, komoly hosszú távú kapcsolat indult el kezdésként komolytalan utakon…

Kellemes levelezést, és személyes ismerkedést kívánok!

Kiss-Nemes Veronika, Pszichológus, párkapcsolati tanácsadó

Azoknak, akik saját magukról szeretnének tanulni, párkapcsolati működésükről többet megtudni, fejleszteni személyiségüket, meleg szívvel ajánlom önismereti csoportjainkat!

http://www.pszichologus.me/onismereti-csoportok/

Cikk – Mire fontos figyelnünk, amikor először találkozunk személyesen?

Ma a levelezést követő első személyes találkozóhoz szeretnék néhány támpontot adni. Segítségünkre lehet, ha magunkra és a bennünk keletkező érzésekre, gondolatokra figyelünk.

Az interneten való ismerkedés során már kialakult bennünk egy összkép a másikról, egyfajta első benyomás. Érdemes észben tartanunk, hogy ez a kép tartalmazhat sok általunk a másikra vetített gondolatot, melynek esetleg nincs valóságalapja. Tudnunk kell, hogy a levelezéssel eltöltött idővel arányosan ezen gondolatok száma egyre nő. Természetes, hogy szeretnénk minél többet megtudni a másikról, így hajlamosak vagyunk a hiányokat kiegészíteni. A személyes találkozás alátámaszthatja, megerősítheti a már bennünk élő képet, de le is rombolhatja azt. Törekedjünk arra, hogy minimalizáljuk elvárásainkat az első személyes találkozás előtt. Ha életünk legcsodásabb randevúját álmodjuk meg, csalódni fogunk! Próbáljuk meg élvezni az együtt töltött idő minden percét!

A találkozó első 5-10 percében kialakul bennünk a második „első benyomás”, sokszor már ekkor el is döntjük, hogy szeretnénk-e menni a második, harmadik randira. Ez számos tényező eredménye (függetlenül az előzetes levelezéstől): fizikai tulajdonságok, megjelenés, mimika, gesztusok, hanghordozás, viselkedés, illatok, ezek mind-mind árnyalják a már meglévő képet. Az első benyomás fontos információkkal lát el minket, kialakítja a találkozó alaphangulatát, az alaphozzáállást a másik emberhez. Ha ezek pozitív irányba mozdulnak bennünk, akkor nagyobb esélyünk van egy kellemesen eltöltött délutánra, estére. Innentől viszont érdemes elengednünk magunkat. Kíváncsisággal, érdeklődéssel fordulni a másik ember felé. Kérdezzünk minél többet, ez alapja lehet egy jó beszélgetésnek. Sok témánk lesz már az előzetes levelezések eredményeként. Fontos, hogy célunk a másik megismerése és ne saját magunk bemutatása legyen.Figyeljünk arra, hogy ne adjunk elő fél órás monológokat. Válaszoljunk a feltett kérdésekre, storyzunk, ha asszociációk által eszünkbe jut valami, de mindig kanyarodjunk vissza randi partnerünkhöz. Így folyamatosan alakíthatjuk a másikról kialakított képünket. Legfontosabb, hogy milyen hangulatot, érzéseket vált ki belőlünk a másik, de ne a számunkra elképzelt tökéletes pár tulajdonságlistájával vessük össze őt. Fókuszáljunk a pozitívumaira! Ha repülnek a percek, órák, jókat nevetünk együtt, újabb közös érdeklődési pontokat találunk, az mindenképpen biztató.

Ha elindulunk a közös kapcsolat rögös útján, akkor kezdetét veszi egy izgalmas utazás, ami során rengeteget tanulunk magunkról, párunkról és a kapcsolatról. Fülünkben csengjenek vissza Popper Péter szavai: „az “Igazi” nem létezik. Nincsen. Sehol nem él valahol egy nő vagy egy férfi, aki az igazi, s akit csak meg kell találni. De aki szerencsés, élete során találkozhat két-három olyan emberrel, akiből lehetne “igazi”.” A randizás időszaka alatt nem tudjuk megállapítani azt, hogy igazi-e a másik, csupán azt, hogy alkalmas-e jelöltnek. Az együtt töltött idő, közös élmények során, és ahogyan alakul a kapcsolat, eldönti mindkét ember, hogy tovább dolgoznak-e azért, hogy igaziak legyenek egymásnak. Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, ki lehet számunkra „igazi jelölt”, gondolkodjunk magunkról, eddigi párkapcsolatainkról; növeljük önismeretünket; legyünk egyre tudatosabbak abban, hogy mit várunk egy partnerkapcsolattól, mi mit tudunk adni a párunknak; mibe kell még fejlődnünk egyedül és mibe tudunk együtt.Legyünk türelmesek, mert a fejlődéséhez, az összhanghoz, a mindkét fél számára kielégítő párkapcsolatban való együttműködéshez, főleg az igazivá váláshoz időre van szükség!

Kellemes levelezést, és személyes ismerkedést kívánok!

Kiss-Nemes Veronika, Pszichológus, párkapcsolati tanácsadó

Azoknak, akik saját magukról szeretnének tanulni, párkapcsolati működésükről többet megtudni, fejleszteni személyiségüket, meleg szívvel ajánlom önismereti csoportjainkat!

www.pszichologus.me/onismereti-csoportok/

Könyvajánló – A terapeuta

Siri Bergman pszichológus életének egy részét ismerhetjük meg a könyvből. Munkája során Siri különféle kliensekkel és problémáikkal találkozik, igyekszik segíteni a kivezető út megtalálásában. Egy este saját házához közel találja meg egyik kliense holttestét, aki gyilkosság áldozata lett. A nyomozás során Siri számára kollegái és kliensei is potenciális elkövetők lesznek. A gyilkos több alkalommal jelzi Siri felé, hogy figyeli őt, így a pszichológus nőt egyre inkább hatalmába kerít a félelem.

 

A könyv érdekessége, hogy több pszichológusi konzultációs ülés részletével is megismerkedhet az olvasó, valamint bepillantást nyerhet egy pszichológus gondolataiba, érzéseibe, melyek a terápiás szobán túl otthonába is elkísérik.

 

„Amikor leszáll az este, gondosan felkapcsolok minden lámpát, mivel nem szeretem a sötétséget. Olyan ez, mintha a fény hiánya eltörölné a határokat köztem és a külvilág között. Ez jobban megrémít, mintsem hogy be merném vallani, és előhívja azt az érzést, amelyet mind közül a legjobban ismerek: a félelmet. Már hosszú évek óta együtt élek a félelemmel, és túlzás nélkül állíthatom, hogy már észre sem veszem, amikor az alkonyattal együtt beköszönt. Inkább közönyösen üdvözlöm, mint egy régi, még ha nem is annyira szívesen látott vendéget. És ezért alszom felkapcsolt lámpák mellett.” részlet a könyvből

 

A terapeuta

Camilla Grebe, Åsa Trӓff

Animus Kiadó, 2014

 

Cikk – Hogyan keressünk társat online?

A párrá váláshoz vezető út 0. lépcsőfoka egyértelműen az ismerkedés. Ismerkedés minél több emberrel, egészen addig, amíg valakivel annyira megkedvelitek egymást, hogy párkapcsolatba kezdtek. Összeszedtem néhány gondolatot arról, miben és hogyan segít nektek a Cronos online társkereső felületet.Ha számba veszi valaki, hogy a környezetében hány potenciális párjelölt leledzik (munkahely, barátok, edzőterem, stb.), könnyen elkeseredhet. A munkahelyen lenne két férfi/nő, aki tetszene, az egyik házas a másik „észre se vesz”. Baráti kör, edzőterem jelenthet valamivel több lehetőséget, de lehet, hogy valamiért még a munkahelynél is rosszabb a helyzet. Egy biztos, az online társkereső felületek megsokszorozzák azon jelöltek számát, akikkel megismerkedhetek, randizhatok, párkapcsolatba kerülhettek. A keresési folyamatot a Torpedó névre hallgató társasjátékhoz tudnám hasonlítani. A játék során különböző hosszúságú hajókat helyezünk el egy pályán, és „lövéseket” adunk le betű- és számkombinációk segítségével. Célunk megtalálni az ellenfél hajóit, mielőtt ő elsüllyesztené a miénket. Mindeközben rengeteget lövünk, hogy előbb-utóbb azt halljuk „Talált, de nem süllyedt”, avagy „Talált, süllyedt”.

Online pártorpedó

A példa kedvéért legyünk mi az egyik játékos, míg a másik a Cronos, akinek hajói lennének a lehetséges párjelöltjeink. Tegyük fel, hogy mi kinéztük az egyik egyes hajót (ez a legkisebb a játékban), őt szeretnénk megtalálni. Ha egyetlen lövéssel és elsőre akarjuk megtalálni, ahhoz bizony jó adag szerencsére lesz szükségünk. Legrosszabb esetben totál körbelőjük, elsüllyesztjük az összes többi hajót, majd eltaláljuk 100. lövésre a kinézett egyes hajót. Most a hajó motivációiba nem mennék bele, tekintsük úgy, hogy a pozitív kezdeményezésre pozitívan reagálna. Ebben az esetben jó sok időt elvesztegetünk, mire a kinézett egyénnel eljutunk egy levélváltásig, majd egy randiig.Amúgy biztosak vagyunk-e benne egy profiloldal alapján, hogy az egyes hajó számunkra a tuti?! Lehet, hogy a 2-es, vagy a 4-es sokkal több örömet, tanulságot rejteget, azonban hiába botlunk beléjük előbb, ha az egyes hajóra fókuszálva nem foglalkozunk velük. Nyitott hozzáállással aktívan próbálkozzunk minél többet, hogy „találat” legyen a vége, és semmiképpen se keseredjünk el, ha a kinézett hajó helyett egy másik futott be, adjunk esélyt neki!Hogyan tovább?

A regisztráció után hogyan tovább? Ha felkelti érdeklődésünket valaki, ezt többféleképpen jelezhetjük neki. Kitölthetjük a tesztjét, amit ő állított össze, vagy elküldhetjük neki a miénket. Feltehetünk neki kérdéseket. Szavazhatunk az oldalán. Ha esetleg nem fogott meg senki, akkor elindíthatjuk palackpostánkat a rendszerben, ami addig kering, míg valaki válaszol nekünk. Elénk sodorhat jobbnál jobb lehetőségeket a sors, csak vegyük észre őket!Ha már egy ideje ismered a rendszert, de eddig még nem használtad ezeket a felkínált ingyenes lehetőségeket,most biztatnálak, hogy tedd meg mielőbb! Küldj minél többféle jelzést, több mint egy olyan embernek, aki tetszik! Ne csak várd hajóként, hogy eltaláljanak – hiszen a fenti példából tudjuk már, hogy ez nem is olyan egyszerű a másik félnek – hanem kezdj el hajókat keresni te is!

Néhány tipp a következő 3 napra:

  • Küldj egy palackpostát és fogadd érdeklődéssel a kapott választ!
  • Kérdezz valakitől, aki tetszik!
  • Töltsd ki valakinek a tesztjét, aki tetszik!

Ha mind a 3 tippet megfogadod, máris növelted találati esélyeidet!

Kellemes Torpedózást kívánok!

Kiss-Nemes Veronika, Pszichológus, párkapcsolati tanácsadó

Azoknak, akik saját magukról szeretnének tanulni, párkapcsolati működésükről többet megtudni, fejleszteni személyiségüket, meleg szívvel ajánlom önismereti csoportjainkat!

A cikk a Cronos Társkereső Klub felkérésére, annak Blog oldalára íródott.

Cikk – Családi életciklusok

Az ember születésétől kezdve fejlődik. A gyermekkor felhőtlen időszakát, a serdülőkor viharossága váltja fel, majd a serdülő ifjúvá, még később felnőtté érik. Ugyanez szakaszosság jellemző családi életünkre is. A pártalálástól kezdve a nyugdíjas évekig újabb és újabb családi életciklusba lépünk, megküzdve mindeközben az újabb szakasz változásaival, kihívásaival. A családterápiás irányzatok hat családi életciklusra osztja fel ezt a fejlődést:

  1. párrá válás
  2. első gyerek születése a családba
  3. család kisgyerekkel
  4. család kamaszokkal
  5. üres fészek
  6. idősödő pár

 

Minden egyes szakasz új feladat elé állítja a család egészét.  Ha ezeket a feladatokat sikeresen megoldjuk, gazdagodva, fejlődve lépünk át a következő életciklusba. Ez viszont nem minden esetben megy zökkenőmentesen: a családok elakadhatnak az adott életciklus feladatainak megoldásában, vagy a két életciklus közötti átmeneti időszak nehézségeiben.

 

A párrá válás

A családi élet első szakasza a párráválás időszaka. Ebben az életciklusban a következő kihívásokkal nézünk szembe: hogyan váljunk le szüleinkről, hogyan teremthetjük meg önálló identitásunkat. Kit is válasszunk párunknak? Megtalálni azt, aki iránt képesek vagyunk elköteleződni, és akivel képesek vagyunk az intimitásra, közös értékrend és normarendszer kialakítására. Az életciklus fontos feladata még a szülőkkel való felnőtt kapcsolat kialakítása. Alapkötődésünket, mely a szüleinkhez köt minket, ezen szakasz során, áthelyezzük a partnerünkre. Mivel különböző családokból jövünk, különböző értékrendeket, normákat, tradíciókat hozunk magunkkal, így a párrá válás során újabb és újabb egyességet kötünk párunkkal, összehangoljuk a két eredeti család hiedelem- és szokásrendszerét. Az összecsiszolódás időt és türelmet igényel. Az egyezkedés során ideális esetben mindkét fél enged valamit saját elképzeléséből. Ebben az időszakban problémát okozhat a két fél elköteleződési szándékának különböző mértéke. Ha azonban a házasság már megtörtént, újabb kihívást jelent, a származási családdal való viszony átrendezése, ami könnyen lehet konfliktusok forrása akár a pár tagjai, akár a pár egyik tagja és a szülők között is.

 

A szülővé válás

Második szakasz a szülővé válás periódusa, amikor döntő változás következik be a pár életében: kettőből hárman lesznek. Az első gyermek érkezése növeli a távolságot a pár tagjai között. Ezen életciklus feladata a család új tagjának fogadása, a párkapcsolat és a szexualitás regenerálódása. Hogyan legyek egyszerre anya/apa és feleség/férj?- merül fel gyakran ebben az időszakban a kérdés. Az újonnan megjelenő szülőszerep mellett a párnak fontos megőriznie férfi és női szerepeit is, ami folyamatos igyekezetet kíván mindkettőjüktől. Nehézséget jelenthet az újraközeledés, az intimitás, a kisgyerek körüli feladatok ellátása, a család gazdasági fenntartása.

 

A család kis gyerekkel

A következő szakasz egészen az első gyerek serdülőkoráig tart. Ebben az időszakban a pár tagjai a szülő, a házaspár, a professzionális szerepek egyeztetésére törekednek, miközben a kistestvér(ek) érkezésére készülnek. Újraosztásra várnak az anyagi, háztartási, gyermeknevelési feladatok. A nagyobb gyerek felkészítése a kisebb érkezésére megkönnyítheti a nagytestvérnek a kisebb elfogadását. Ilyenkor különös türelemre van szükség, hogy idősebb gyerekünk figyelemfelhívó jelzéseit észrevegyük, kielégítsük igényeit, miközben az újszülöttre is koncentrálunk.

 

A család kamaszokkal

A negyedik életciklusban a család első gyermeke serdülőkorba lép. A családnak biztosítania kell a serdülő számára a függetlenedés, identitáskeresés lehetőségét, ami időnként viharokat idéz elő a családban. A szülő szemében visszaköszön saját kamaszkora, több figyelme irányul a karrierfeladataira, párkapcsolatára. Egyszerre kell kibírnia kamasz gyereke kritikáit, szárnypróbálgatásait és „ott lenni neki”, amikor érzelmi támaszra van szüksége. Serdülő gyerekeink átélik az első menstruációt, első magömlést. Előkerülnek a szexualitás körüli kérdések (védekezés, tetszik-e a szülőknek a választott), amint az első együttlét kilátásba kerül.

 

Az üres fészek

Az ötödik életciklusban útjukra indulnak a fiatal felnőtt gyerekek, időnként visszatérnek szüleikhez (el- és hazaköltözések). Szüleiktől függetlenül kialakítják saját életüket. A szülő-gyerek kapcsolat felnőtt-felnőtt kapcsolattá alakul. A szülőpár kettesben marad, több időt fordíthatnak párkapcsolatuk, hobbijuk ápolására. Szembe kell nézniük idős szüleik, kortársaik elvesztésével. Napjainkban ez a szakasz egyre későbbre toldóik, sokszor a 30-40 éves felnőttek még élvezik a mamahotelek kiváltságait. Sok konfliktus forrása lehet az eltérő életritmus, a szokások közötti egyre nagyobb különbségek.

 

Az idősödő pár

Az utolsó életciklus az idős pár egyik tagjának haláláig tart. Egyre gyakoribb betegségekkel, mindennapi nehézségekkel találják magukat szembe az idősek. Gyerekeik megállapodnak hosszabb-rövidebb időre egy-egy partner mellett. Házasságot köthetnek, elválhatnak. Az idősödő pár gyönyörködhet unokáiban, besegíthet az ellátásukba. Összeütközésekre kerülhet sor, ha a szülők és nagyszülők nevelési elvei között jelentős különbségek vannak. Lelkileg megterhelővé válhat a házastárs krónikus, halálos betegsége, elvesztése.

 

Az életciklusok közötti váltás minden család életében átmeneti krízis állapotot idéz elő. Ezek a krízisek szükségszerűek, a család és a benne élő családtagok fejlődését szolgálják. Előfordul, hogy elhúzódik a krízisállapot. Családterápiáiba érkezők többségénél a zavar fenntartója az életciklusváltásban való elakadás. A régi szabályrendszer, egyensúlyi állapot felborult, de nem sikerült még új, jól működő, minden családtag számára kielégítő állapotot kialakítani.

 

Mozaikcsaládról akkor beszélünk, ha a pár egyik, vagy mindkét tagjának valamely előző kapcsolatából, házasságából már van gyereke. Ebben az esetben az újonnan kialakított családban párhuzamosan több életciklus fut, mely plusz nehézségeket jelenthet. Miközben zajlik a párrá válás folyamata (első életciklus), egyik vagy mindkét fél különböző korú gyermekei révén a második, harmadik, negyedik életciklus feladatai, azok közötti váltás nehézségei egyidőben jelentkeznek.

 

Szerzők: Rossu Renáta és Kiss-Nemes Veronika

 

Cikk – Fokozzuk a teljesítményt, minden, ami megengedett és ami nem!

Négy nagy csoportba sorolhatjuk a teljesítményfokozó eszközöket. Az első a megfelelően felépített edzésmunka, a második a táplálkozás, a harmadik a sportpszichológia eszköztárának kiaknázása, míg a negyedik a legálisan, illegálisan alkalmazható teljesítményfokozó szerek használata.

Úgy vélem, hogy ideális esetben az első lépcsőfok a teljesítményfokozás esetén a megfelelő edzéstervezés lenne. Az edzéstervezés folyamán a sportolónak és az edzőnek közösen deduktív gondolkodás folyamán, az adott terminális céltól visszafelé szükséges lebontani a felkészülést. A terv elemeit célszerű írásban rögzíteni, többször áttekinteni. A versenyidőszakban meg kell határozni a főversenyt, és a felkészülő versenyeket (Sáfár, 2014).

A tervezés pontos célállítással kezdődik. Reális eredmény és teljesítménycélok megfogalmazása, konkretizálása szükséges. Fontos összeszedni a befektethető rendelkezésre álló energiákat: hány edzés fér bele egy hétbe, milyen idői és anyagi ráfordításokat tud vállalni a sportoló, milyen szponzorok támogathatják a felkészülését. Ha megvannak a reális célok és a mozgósítható erőforrások, akkor ezek alapján a felkészülést mikor-, mezo- és makrociklusokra oszthatjuk. Egy mikrociklusnak egy hetes edzésmunka felel meg. A mezociklus versenysportban általában egy-egy időszakot, edzésszakaszt jelent, azaz egy-egy mezociklusnak felel meg az alapozó, a formába hozó és a versenyidőszak is. Mezociklus felölelhet 4-6 hetes időtartamot is. A személyi edzésben általában 6-12 hetes időtartam, amely összhangban van a fittségi tesztelések és az edzésprogram-váltások időpontjával. Makrociklus a versenysportban adott sportágtól függően általában 1 éves vagy fél éves időtartamot felölelő időszak, míg a személyi edzésben általában a kitűzött távlati cél eléréséig tartó időszak, de maximum 1 év. Tehát a versenysportoló például egy éves makrociklus alatt több mezo- és számtalan mikrociklust teljesít. A felkészülés során ajánlott grafikusan, írásosan követni az edzésmunkát, előfordulhat, hogy módosítanunk kell a felállított terven (pl.: sérülés). A legfontosabb tétverseny idejére a csúcsforma elérésében a gyakorlatok időbeni terjedelmének és intenzitásának összehangolása segíthet (Sáfár, 2014).

 

Az edzésterv követése mellett nagy segítségére lehet a sportolónak az étkezésre való odafigyelés, illetve a sportpszichológusi támogatás.

A helyes, kiegyensúlyozott táplálékbevitel nemcsak az élsportolók számára nélkülözhetetlen, szabadidő sportolóknak is fontos lenne odafigyelniük az étkezésre. Legfontosabb a megfelelő mennyiségű ásványvíz, izotóniás ital és egyéb folyadék fogyasztása, melynek mennyiségét a napi fizikai aktivitás, a hőmérséklet, a táplálkozás és még sok egyéb tényező is befolyásol (pl. az egyén hormonális státusza). A következő szinten a gabonafélék helyezkednek el, kiemelt fontosságúak a gyorsan felszívódó, energiát szolgáltató ételek, az egyszerű, gyors felszívódású szénhidrátok forrásai (pl.: zöldségfélék, gyümölcsök). A tejtermékek immunvédelemben játszanak fontos szerepet. A nagy mennyiségű fehérje és omega-3 zsiradék fontossága miatt érdemes a táplálkozást halétellel kiegészíteni. Az édességek, olajok, túlzott fogyasztása megterheli az anyagcserét, így nem kedveznek a sportteljesítménynek, a szervezet ellenálló-képességének, a szervek működésének. Amennyiben van rá lehetősége a sportolónak, érdemes dietetikus által profin összeállított étrenddel kísérni a felkészülést.

A sportpszichológiai felkészülési terv személyre szabott mentális, pszichés fejlesztés által segíti a sportolót a teljesítménynövekedés elérése érdekében. A folyamatos fizikai, technikai felkészülést kiegészítve, ahhoz igazodva, elősegíti a pszichés formaidőzítést úgy, hogy a versenyen a sportoló kihozhassa magából a maximumot. A csúcsteljesítmény eléréséhez elengedhetetlen a sportoló saját képességeinek ismerete. A sportpszichológiai gyakorlatok által a sportoló önismerete nő, helyzetfelismerése javul. Megtanulja teste jelzéseit pontosabban értelmezni, így képes lesz téthelyzetben saját maga számára, gyors és hatásos segítséget nyújtani. Mivel lelki és pszichés állapota kedvezőbbé válik, így edzéseken és versenyeken teljesítménye fokozódik. Leggyakrabban alkalmazott módszerek: pszichoregulációs, relaxációs módszerek (pl.: autogén tréning, progresszív relaxáció), mentális tréning, célállítás, figyelemfókuszálás. (Téthelyzetben, 2002; Fejben dől el, 2012).

A negyedik nagy teljesítményfokozó kategória a doppingszerek használata. Doppingnak minősül bármilyen testidegen vagy pszichológiai anyag abnormális mennyiségű használata, annak érdekében, hogy a versenyen nyújtott teljesítményük mesterségesen és igazságtalanul nagymértékben javuljon. Bármilyen abnormális mennyiségben szedett fiziológiai anyag, amelyet azzal a céllal szednek, hogy mesterségesen és igazságtalanul növeljék a teljesítményt (Williams, 2010). IOC 5 kategóriába sorolja a dopping szereket:

1.      anabolikus androgén szteroidok (céljuk a férfi androgén hormon növelése; a női ösztrogén hormon csökkentése)

2.      stimulánsok (a szívverés gyorsaságát, ritmusát és a szívizom munkabírását növeli, az idegrendszer működését fokozzák → hallucinogének, pszichomotoros stimulánsok, központi idegrendszer stimulánsai)

3.      narkotikumok (fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, lázcsillapítás, jóllét-érzés → erősen addiktív szerek, pl.: ópium, heroin)

4.      béta-adrenerg blokkolók (tiltott, de nem okoz függőséget; Szívritmust lassítja, szorongást oldja)

5.      vízhajtók (fokozza a só és víz kiválasztását, népszerű: súlycsoportos sportoknál (pl. boksz, birkózás)

A antidepresszánsok, a helyi érzéstelenítők és a kortikoszteroidok nincsenek a listán, azonban ezeket is vizsgálják, használatukat büntethetik. Ma már a vérdopping, EPO, HGH, Kreatinfoszfát, GHB alkalmazását is szankcionálják. Vannak ugyan nem tiltott, de a sportolók által gyakran használat anyagok, ezek: az alkohol, a nikotin, különböző táplálék-kiegészítők, aminosavak, vitaminok, koffein (bár a 6 dl-él nagyobb mennyiség bevitelét már büntethetik).

A sportteljesítmény javítása érdekében történő doppinghasználat fizikai okai lehetnek: megnövekedett erő és állóképességre való törekvés, figyelem, agresszió, szorongás, tremor csökkentése, fájdalommal, sérülésekkel való megküzdés, valamint a súlykontroll.  Pszichológiai és érzelmi okokra visszavezethető alkalmazás a leggyakoribb: stressz- és szorongásoldás, unaloműzés, személyes gondok elfeledés, alacsony önértékelés és önbecsülés, superman komplexus, perfekcionizmus.  Szociális okok lehetnek: társas nyomás miatt fellépő konformizmus, modellkövetés (Williams, 2010).

Doppinghasználat esetén komoly következményekkel számolhatnak a sportolók. Felléphetnek fizikai és pszichikai károsodások. Mivel a versenyszabályzat és sok esetben törvények ellen vétenek is vétenek, törvényi szankciókkal szabhatóak ki rájuk, eltilthatóak a versenyzéstől. Edzőik, csapat- és versenytársaik szemében teljesítményüket beszennyezése, sportszabályokat megsértették, fair play-t figyelmen kívül hagyták, ezek szemrehányása erős szégyenérzetet generálhat, kiközösítést vonhat maga után (Williams, 2010).

 

Remélhetőleg a sportolók az edzéstervezés, táplálkozás, sportpszichológia adta lehetőségeket használják fel teljesítményfokozásuk érdekében.

 

Források:

1.      Dr. Lénárt Á., Gyömbér N., Kovács K., Hevesi K., Imre Tóthvári Zs., Menczel Zs. (2012). Fejben dől el. Noran Libro Kft., Budapest.

2.      Lénárt Á., Acsai I., Harasztiné Sáros I., Berczik K. (2002). Téthelyzetben. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest.

3.      Sáfár S. (2014). Edzéselmélet előadások. Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest. Sportpszichológus képzés, saját jegyzet és PPT diasor

4.      Willliams J. M. (2010). Applied Sport Psychology 6th edition. New Era Matte Plus, R.R. Donnelley & Sons, University of Arizona, Emeritus

 

Cikk, Cosmopolitan – Fecsegő exek

Kibeszél az exed és nem tudod, hogyan reagálj? Jobb tanácsot adunk, mint hogy „Fel a fejjel”!

 

A szakítás mindig rázós, de az biztosan nem könnyít rajta, ha az exed úgy próbálja meggyógyítani a sértett egóját, hogy kiteregeti a legféltettebb titkaidat, vagy rosszabb esetben hazugságokat terjeszt rólad. Azonnal felvennéd az amazonszerkódat, hogy visszavágj neki? Mielőtt belemennél a csapdába, csekkold le a sztárok módszereit! Ott van például Miley Cyrus, aki miután szakított Liam Hemsworth-szel, bánatában megírta a Wrecking Ballt, vagy Rita Ora, aki nyilvános Twitter hadjáratba kezdett, miután szétmentek Rob Kardashiannel. De esetleg viselheted a dolgot olyan méltósággal, mint Katy Perry, aki fittyet hányva mocskolódó exére, időt hagyott magának arra, hogy túllegyen a váláson. Az énekesnő egykori férje, Russel Brand válásuk után azt nyilatkozta, hogy házasságuk attól a pillanattól kezdve el volt átkozva, hogy ő leszállt arról a bizonyos elefántról, amivel az oltárhoz vonult esküvőjük napján. Később „elegánsan” azt is hozzáfűzte: ahhoz, hogy le tudjon feküdni Katyvel, mindig valaki mást kellett a helyére képzelnie. Elég brutális… De mit tett ezután Katy? Először is vett magának egy új cupcake jelmezt, visszavonult egy időre a családja körébe, hogy kipihenje a szakítást, majd visszatért – ráadásul tündöklőbben, mint valaha. Na, ezt csinálja utána valaki!

 

Azért, hogy neked is sikerüljön, a Cosmo segítségül hívta Kiss-Nemes Veronika pszichológust, hogy okosan reagálj az exed lejárató kampányára. Csak válaszd ki, mit tennél a következő helyzetekben, és csekkold le, mi a legjobb javaslat rá!

 

Első szitu: Véletlenül összefutsz a volt pasid legjobb barátjával, aki igencsak lekezelően viselkedik veled. Erre te…

a) a lehető legudvariasabban reagálsz, és sietve elköszönsz

b) élsz a kínálkozó lehetőséggel, és elkezdesz a szakításról beszélni – elvégre szükségtelen ellenségeskedni, és legalább kiöntheted valakinek a szívedet.

c) egy pillanat alatt a plafonon vagy, amit azzal próbálsz leplezni, hogy nem létező új kapcsolatodról áradozol.

A Cosmo tanácsa: „Ha amellett döntesz, hogy beszélgetésbe bonyolódsz egy lekezelő nyitás után, akkor legyél kedves, udvarias és a lehető legtényszerűbb, a szakítás részleteit nem érdemes szóba hoznod. Légy tisztában azzal, és nyugodj bele, hogy egy legjobb barát mindig elfogult, és ez a srác csak az exed változatát ismeri a történtekről, a tiédet nem. Hidd el, nem ez a megfelelő alkalom, hogy megosztd vele a te verziód. Ha belemész az adok-kapokba, és szidod neki a volt pasidat, az úgyis visszajut az exedhez, ez pedig újabb feszültségek forrásává válhat.”

 

Második szitu: Látsz a Facebookon egy kétértelmű posztot az exedtől, ami arról szól, megbánta, hogy anno összejöttetek. Erre te…

a) letiltod és nem törődsz vele. Nincs értelme játszmázni.

b) körlevélben tájékoztatod a közös barátaitokat, hogy reméled, mindenki látja, mennyire szánalmasan viselkedik a volt pasid.

c) azonnal kommenteled a kiírást: „Értem a célzást, de elég szomorú, hogy még mindig itt tartasz!”

A Cosmo tanácsa: „Próbáld meg figyelmen kívül hagyni a posztot, és adj neki egy kis időt, hogy összeszedje magát – valószínűleg dühös, és össze van törve. Egy szakítás után nem ritka a szélsőséges érzelemkitörés, ezért fontos, hogy türelmes és megértő legyél, remélhetőleg végül úgyis bocsánatot kér. Lényeg, hogy ne vond be a közös barátokat a csatározásotokba, kicsit lépj ki a Facebookból, és csinálj valamit, amitől jól érzed magad.”

 

Harmadik szitu: A legjobb barátnődtől tudod meg, hogy az exed azt terjeszti a hátad mögött, hogy mindenkivel lefeküdtél, míg együtt voltatok. Mire te…

a) felhívod a barátaidat, és elmondod nekik, hogy mi történt valójában.

b) először lenyugszol, majd rátelefonálsz az exedre, és kérdőre vonod.

c) csatarendbe állítod a legpletykásabb barátnőidet, és segítségükkel a környék összes szingli lányának a fülébe juttatod, hogy igazából milyen gyengén teljesít az ágyban.

A Cosmo tanácsa: „A legrosszabb, amit tehetsz, ha nyilvánosan provokálod, mert így soha véget nem érő harc veheti kezdetét. Indulatból sosem szerencsés reagálni, először mindig várd meg, míg igazán megnyugszol. Ebben a helyzetben megoldás lehet, ha udvariasan megkéred, hogy a jövőben ne tegyen hasonlót, mert fáj neked. Tartsd észben, hogy te valamikor szeretted ezt az embert, és bárhogy is viselkedik most, az őt minősíti, az erre adott reakciód viszont téged.”

 

Szöveg: Szabó Vivien

A cikk a Cosmopolitan magazin 2014. Áprilisi számában jelent meg, 66-67. oldal

 

Könyvajánló – Felvilágosító könyv tiniknek szexről és szerelemről

A könyv őszintén, a fiatalok szemszögéből, a fiatalok nyelvén mesél mindarról, amit mindenkinek tudnia kell a saját és a másik nem testéről. Színvonalas, humoros rajzokkal illusztrálja a testben végbemenő változásokat, fogamzásgátlásról való tudnivalókat. Tematikája jól felépített, az ismeretek egymásra épülnek. Minden újabb információ jól érthető, emészthető az előzőek fényében. A testi változások mellett a lelki folyamatokról is szó esik a serdülőkor, szexualitás kapcsán.

Az első öt fejezet már 10-11 éves gyerekek számára is hasznos lehet, míg a többi fejezet a 12-14 év felettiek eligazodását segíti a témában. Fontos, hogy a szülők is lapozzák át, olvassák el, így a gyerekek érdeklődését figyelve eldönthetik, hogy mikor adják oda a könyvet.

 

Pszichológiai tanácsadás során sokszor kiderül, hogy a szexuális nevelés, szexuális kultúra hiánya okozza a felnőttkori szexuális problémák egy jelentős részét. Még napjainkban is sok családban tabu a szex, szerelem, mint téma. A könyv segítséget nyújt szülőknek, hogy segíthessenek gyerekeiknek. A szülő a könyv olvasása során felkészülhet a gyermeke előtt álló útra. Bár vannak emlékei saját serdülőkoráról, az egyéni eltérések okoznak olykor csodálkozást, vagy pánikot, amikor a lánya először menstruál, vagy a fia először él át magömlést.

A fiatalok magyarázatokat kapnak a velük történtekre. Megérthetik a testi folyamatokat. Tisztába kerülnek például a fogamzásgátló eszközök használatával, egy biztosabb tudás birtokában, felkészültebben érkezhetnek el az első együttléthez.

 

Felvilágosító könyv tiniknek szexről és szerelemről

Szerző: Jörg Müller

Z-Press Kiadó, 2008

 

Filmajánló – A békés harcos útja

Dan Millman A békés harcos útja című önéletrajzi könyvének filmadaptációja. A történet egy sikeres, tehetséges tornász edzéseit, sérülését, felépülését követi nyomon. Egyik este megismerkedik egy öreg tanítómesterrel, akit Szókratésznek nevez el. A férfi és Joy nevű tanítványa átsegítik Scottot számtalan nehézségen, néhányat ők maguk állítanak elé, hogy fejlődhessen mentálisan.

A könyvet melegen ajánlom minden önismeretét fejleszteni vágyónak, akik szeretnék lelki benzinkútjukat feltölteni.

 

Szókratész „Az első, amit egy harcos megtanul, hogy semmit se tud.”

 

Színes, amerikai-német filmdráma, 120 perc, 2006
Rendező: Victor Salva

Író: Dan Millman

Szereplők: Scott Mechlowicz (Dan Millman), Nick Nolte (Szokratész), Amy Smart (Joy)

 

Filmajánló – Csak egy kis pánik

Kellemesen szórakoztató alternatív kliens-pszichiáter/pszichológus viszonyról szól a Csak egy kis pánik című film. Robert De Niro egy problémájával nehezen szembenéző, pánikbeteg maffiafőnököt alakít, aki egy szép napon belebotlik egy pszichiáterbe (Billy Crystal). A találkozásnak köszönhetően felbátorodik, hogy segítséget kérjen problémájához. Bár a doktort győzködni kell egy kicsit, de végül elvállalja a nem mindennapi ügyfelet. A maffiavezér sajátos hozzáállása a pszichológiai munkához, ahogyan annak minden létező keretfeltételét megszegi, számtalan mulattató szituációt eredményez.

 

színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 103 perc, 1999
rendező: Harold Ramis
szereplők: Robert De Niro (Paul Vitti), Billy Crystal (Dr. Ben Sobel), Lisa Kudrow  (Laura MacNamara)

 

 

© 2019 PSZICHOSAROK

WEBOLDAL KÉSZÍTÉS - beonlineLAP TETEJÉRE ↑