PSZICHOSAROK

Kiss-Nemes Veronika
Pszichológus, Sportpszichológus
+36 20 968 0053

Címke: pszichológiai tanácsadás

Sportolók sérülései – blogbejegyzés

A legtöbb sportoló életében több sérülés is bekövetkezik a sportpályafutás ideje alatt. A sérülések egy része véletlenek, balesetek folytán történik, verseny-, edzéshelyzeten kívül a mindennapi élet során. A sérülések másik része versenyekhez, edzésekhez köthető, sokszor előre látható, bejósolható lett volna.

 

Miért sérül le leggyakrabban egy sportoló?

Sportolók esetében sérüléseik nagy része – legyen az hétköznapi, vagy sportoláshoz köthető – gyakran túlhajtott időszakokban következnek be, amikor az egyén már fáradt, így kevésbé körültekintő, mozgáskoordinációja romlik; elnézhet valamit, figyelmi hibája sérüléshez vezethet. Felkészülési, verseny időszak során hullámokban fáradttá válik a szervezet, ha időben nem sikerül megfelelő módon feltöltődni, pihenni, bekövetkezhetnek „fáradásos törések”, húzódások, szakadások az edzésmunka során, vagy éppen egy fontos versenyen, mely a verseny feladásához vezethet.

Mivel kell megküzdenie egy sérült sportolónak?

Bizony a sérülések sosem érkeznek jókor, mindig veszteség élmény kíséri őket.  Általában edzésmunkából, versenyzésből való kieséssel járnak, és az alábbi gondolatokkal, amik a sportoló fejében folyamatosan keringenek:

  • rehabilitáció, kihagyás ideje alatt „többiek elhúznak”
  • „kimaradhatnak fontos versenyek”
  • „lemaradok valamiről, ami fontos lenne” (edzés, válogatott keret)
  • „ugyanolyan terhelhető lesz-e a sérült testrész?”
  • türelem próba lesz a visszatérés, „vajon meddig kell csökkentett üzemmódban edzeni?”
  • szomorú esetben a sportkarrier végét jelenti a sérülés, a sportolói identitás megremeg, „hogyan álljak át a civil életre?”

Nézzük meg egy kicsit, mit taníthat sportolóknak a sérülés?  Mire érdemes odafigyelni?

A leggyakoribb üzenet, amit klienseim megfogalmaznak, hogy lassítaniuk, pihenniük kellett volna. Legközelebb időben észre kell venni az erre utaló jeleket (pl.: apróbb tünetek, betegségek: megfázások, húzódások), és a megelőzésre kell koncentrálni. Fontos megérteni, hogy hosszabb távon többet árt a felkészülésnek egy sérülés, mint néhány jókor kihagyott edzés, ami helyett feltöltődhet a sportoló szervezete. Ráadásul, ha nincs feldolgozva a sérülés valódi oka, az hamar visszatérő jellegűvé válik, és folyamatosan hátráltatja a további felkészülést, teljesítést, mivel ottmarad a félelem az újrasérüléstől.

Néhány esetben érzelmi túlterhelés húzódhat a háttérben, amire érdemes rájönnie a sportolónak, és környezetének, hogy együtt továbbléphessenek. Sok esetben a beszélgetés során kiderül, hogy extrém magas szorongással gondolt a közelgő megmérettetésre az illető, ha tehette volna, visszamondta volna a nevezését. Szinte összenyomták az elvárások csapata, edzője, egyesülete, szülei stb. részéről. Ha a félelmek, pihenési igény az adott pillanatban nem vállalható, nem kimondható, akkor előfordul, hogy a szervezet kiköveteli magának a távolmaradást egy sérüléssel. A háttérben emögött gyakran húzódik túlzott megfelelési vágy a szülők, edzők irányába, illetve a sportoló saját maga felé.

Érzelmi terhet jelenthet továbbá, ha valahol a sportolót lelke mélyén kerülgeti az abbahagyás gondolata, de nem meri azt maga és mások előtt felvállalni, így a sérüléssel egy hosszabb „kényszerpihenőre küldi magát”, hogy legyen alkalma mindezen gondolkodni.

Összességében elmondható, hogy érdemes figyelmet szentelni a sérüléseknek (főleg, ha visszatérő jellegűek). A sportolói önismeret fejlesztésének kiemelkedő területe az elvárások kezelése, a megfelelő célállítás, a pihenést gyorsító gyakorlatok elsajátítása, melyekkel megelőzhetőek a sérülések.

sport

Sportolók a szakadék szélén

Minden sportoló időnként a szakadék szélére sodródik. Megoldhatatlannak tűnő nehézségekkel szembesül, úgy érzi elakadt. Leggyakrabban az alábbi gondolatok kavarognak a fejükben:

  • versenyen szétesik a teljesítményem, pedig edzésen minden ment
  • iszonyatosan izgulok, szorongok, hogy minden sikerüljön, mit fog szólni az edző?
  • nem tudok koncentrálni, legalapvetőbb dolgokat is elrontom
  • kezd elmenni a kedvem az egész felkészüléstől
  • folyamatosan kudarcot kudarcra halmozok, van kiút?
  • sérülésből nem tudok visszatérni
  • lehet abba kéne hagynom

A legtöbb sportoló rendkívül elhivatott, szeretné kihozni magából a maximumot. Mégis típushibákat vétenek mentális felkészülésük, versenyeken való pszichés jelenlétükben. Ezek a hibák gyakran akkora méreteket öltenek, hogy minden fizikai felkészülést, energiabeli áldozatot semmissé tesznek. Bénító a felismerés, amikor bevallja magának a sportoló „nem voltam ott fejben…” „nem tudtam megküzdeni az adódó helyzetekkel…” „már reggel éreztem, nem fog menni…”

Az a jó hírem, hogy van megoldás nehézségeidre! Mi minden sportoló álma? Az edzésfelkészülésre feltenni a koronát a versenyen: élvezni a versenyzés minden percét, a maximumot kihozni magadból, elégedetten nyugovóra térni utána. Folyamatosan fejlődni. Lehetnél te is, aki így éli meg a sportját! Ha nem tudod hogyan, segítek.

Az idei olimpiai csapatok jelentős részével több sportpszichológus is támogatta a sportágak legjobbjainak csúcsteljesítményeit. Ma már nélkülözhetetlenné vált az alap technikák ismerete azok számára, akik komolyan gondolják sportjukat, szeretnék fejleszteni magukat, teljesítményüket. A kontroll visszaszerzésével nem csak megtörténnek veled a megmérettetések eseményei, nehézségei; hanem aktívan TE ALAKÍTHATOD KI magad számára az ideális lelkiállapotot, melyben minden vágyad teljesülhet! Olyan technikákat, gyakorlatokat sajátíthatsz el, melyekkel a legváratlanabb helyzeteket is sikeresen meg tudod oldani élesben, önállóan! Kiegyensúlyozott, önbizalommal teli, motivált leszel.

Ne habozz tovább, ha magadra ismertél, ha vágynál a megoldásra! Ha már egy ideje játszol a gondolattal, hogy tudatosabb munkába kezdj, akkor miért várnál még? Miért akarsz még kudarcokat, rossz élményeket gyűjteni? Hívj most, írj most! Kérj időpontot még ma!

www.pszichologus.me

Kiss.Nemes.Veronika.Mokka.Tv2

Sportolók és a szorongás

Mindannyiunk életében számos izgulással, félelmekkel, szorongásokkal teli helyzet van. Egy sportoló az életében felmerülő magánéleti, munkahelyi/iskolai kihívásokon túl a sportjával kapcsolatosan; az edzések, versenyek során létrejövő helyzetek során is tapasztalhatja az izgulás, szorongás jeleit.

Milyen formái lehetnek a szorongásnak, melyből felismerhetjük?

  • izzadás, „vizes tenyér”
  • émelygés, hasi görcsök, hányinger, hasmenés, rossz közérzet
  • fejfájás, erős szívdobogás, alvási nehézségek, rémálmok
  • negatív belső beszéd (pl.: „nem fog menni”, „kevés vagyok”)
  • koncentrációs nehézségek, figyelmetlenségi hibák

A felsoroltak közül egyet-kettőt minden sportoló tapasztalt már sportpályafutása során, míg vannak, akiknek a teljes listához és további tünetekhez is „szerencséjük van”. Leggyakrabban ezek a tünetek a verseny nyújtotta teljesítményhelyzethez kötődnek, hiszen ilyenkor van lehetőség bizonyítani, megmutatni, amit a sportoló tud. Mindenki szeretné a legjobb formáját nyújtani, megfelelni magának, az edzőjének és családjának, stb. Számos fontos tényező figyelembe vétele együttesen hozza létre azt az izgalmi szintet, amelyben ki jobban, ki rosszabbul tud teljesíteni (pl.: verseny fontossága, címszerzés, jelen van-e a „nagy ellenfél”, mióta készül a versenyző, mennyi energia van benne a felkészülésbe, eljött-e egy számára fontos személy szurkolni, mit várnak tőle stb.).

Izgulásra, szorongásra szükségünk van téthelyzetben (nem csak sporteseményen, hanem például egy iskolai vizsgán is)! Ha ez nincs jelen, akkor annyira ellazultak vagyunk, hogy lehetetlenné válik, hogy teljesítsünk, akár már-már el is bóbiskolunk, álmodozunk. Viszont, ha túl sok van belőle, az is jelentősen visszafoghat minket, meggátolhatja, hogy kihozzuk magunkból a maximumot. Nagyon gyakori, hogy akkor alakulnak ki a szorongásos tünetek, amikor a sportoló a versenyhelyzetre gondol, és hirtelen rengeteg negatív dolog eszébe jut azzal kapcsolatban. A szorongás érzése a versenyt megelőző pár napban, de akár pár héten keresztül is tartósan jelen lehet. A tartósan fennálló szorongás kimeríti a szervezetet, így ez az állapot lehetetlenné teszi, hogy a maximumot nyújtsa valaki, mivel lemerülnek energiatartalékai! Így egy fáradt sportoló érkezik a nevezéshez, aki már szeretne „túlesni” a nap megpróbáltatásain, esetleg már el sem megy, visszalép. Ebben a kimerült állapotban gyakoribbak a verseny előtti sérülések, betegségek is.

Egy sportoló számára ezért kiemelten fontos, hogy képes legyen befolyásolni izgulása mértékét. A megmérettetés időpontjára olyan állapotba tudja  hozni magát, ami elősegíti a csúcsteljesítmény elérését. Ez azt jelenti, hogy a felkészülési időszakban és a verseny napján is kontrollálnia kell izgulása mértékét. Sportpszichológusi felkészülés során mind a testi, mind a gondolati szorongás kezelésére gyakorlatokat, technikákat tanul a sportoló, melyeket a megfelelő helyzetekben alkalmazni tud. Ezáltal fokozódik önismerete, és egyre nagyobb kontrollt gyakorolhat saját izgulása felett, ami így már nem az ellensége, hanem jelentős segítőtársa lesz téthelyzetben!

 

www.pszichologus.me

 

Agymanók (Inside out) – Filmajánló

A Pixar Animation Studio 15. filmalkotása ez a szenzációsan szórakoztató és pszichológiai ismereteket felvonultató animációs film.

A történet Rileyról egy 11 éves kislányról szól, akinek az elméjében is nyomon követhetjük a költözés okozta káoszt. Riley agyában található érzelmek felelősek a kislány viselkedésének irányításáért. Ők Derű, Bánat, Undor, Harag és Majré, akik érdekes, izgalmas csapatmunkában, Derű vezetésével próbálják átsegíteni Rileyt a hétköznapok viszontagságain, de a költözés okozta sokk az ő mindennapi munkájukat is felborítja… Rendkívüli módon igyekezniük kell a helyzet stabilizálása érdekében. Mindeközben új dolgokat tanulnak magukról és egymásról, és nem utolsó sorban Rileyról.

A film magával ragadó, érthető, bár helyenként gyors magyarázatokkal, érteti meg velünk az elménk, személyiségünk, érzéseink működését. Zseniális hasonlatokkal, helyzetkomikummal, lebilincselő látvánnyal emeli ki adott területek sajátosságait. A pszichológiai ismeretek bővítését jóízű nevetés, helyenként elszomorodás mellett segíti elő.
A gyerekek számára film megértése, feldolgozása jelentősen igényli a szülők magyarázata. Kiváló csatorna a közös mozizás több, hosszabb, tartalmasabb beszélgetés elindítására. Szerintem egy 10-12 éves (Rileyval egykorú) gyerek számára jelentős tanulságokkal szolgálhat a történet az érzéseik megértéséről, a szomorú hangulat elfogadásáról. A kisebbek számára a fő mondanivaló talán rejtve marad. Bravúros megoldásai miatt érdemes több alkalommal, különböző életkorokban újranézni!

Bár én szeretem az animációs filmeket, régen nem gyakorolt rám ekkora hatást egy sem! Felnőttek számára kisebb érzelmi hullámvasút Riley és érzelmeinek követése, mely által egy kicsit visszacsöppenünk a prepubertáskorba.

Színes, magyarul beszélő, amerikai animációs film, 103 perc, 2015
Rendező: Pete Docter
Forgatókönyvíró: Pete Docter

Szereplő(k):
Riley hangja – Kaitlyn Dias – Laudon Andre
apa hangja – Kyle MacLachlan – Rajkai Zoltán
anya hangja – Diane Lane – Kisfalvi Krisztina
Derű (Joy) hangja – Amy Poehler – Bogdányi Titanilla
Bánat (Sadness) hangja – Phyllis Smith – Kokas Piroska
Undor (Disgust) hangja – Mindy Kaling – Sípos Eszter
Majré (Fear) hangja- Bill Hader – Seder Gábor
Harag (Anger) hangja – Lewis Black –Faragó András

Mikor érdemes felkeresi a sportpszichológust? – Blogbejegyzés

A bejegyzés a Pszichológuskereső internetes portálon olvasható az alábbi linkre kattintva.

http://pszichologuskereso.hu/blog/mikor-erdemes-felkeresi-sportpszichologust

Sportolók drogfogyasztása – TV2 Tények

Tények 2015. 05. 02. interjú részlet

http://tv2.hu/musoraink/tenyek/175362_kokainoztak_a_kajakosok..html

interju

A ma esti Tényekben a sportolók droghasználatáról kérdezett Mágó Károly, a TV2 riportere.

A WADA 2015-ös listája tartalmazza a kokaint. Rövid távú hatásai miatt azonban csak akkor számít doppingszernek, ha az illető a verseny időpontjában használta a szert.

Sportolók esetében drogfogyasztást rengeteg körülmény eredményezhet. Az egyik legkiemelkedőbb a társas nyomás (pl.: csapattárs, baráti kör ajánlja, kínálja) akár teljesítményfokozó céllal, akár bulikellékként.  Azonban mindig érdemes átgondolni, hogy milyen hosszú távú hatásokkal járhat a szerhasználat az egészség, sportkarrier szempontjából. Mivel a tempó feszített, az elvárások magasak, az edzésmunka kemény a szervezetben természetesen felmerül a feszültségoldási szükséglet.  Nem mindegy azonban, hogy milyen módszert választunk erre a célra! Egy versenysportolónak mindenképpen érdemes személyre szabott relaxációs technikát elsajátítani, és beépíteni a felkészülésbe, edzés- és versenyprogramba, mely segítségére lehet a feszültségszint szabályozásában, gyorsabb regenerálódásban.

 

Hozzászólás – Cosmopolitan, A Nagy Ő kisebb kivitelben

Egy alacsony pasi hatalmas előnyei

Mi a fontosabb? A kedvenc tűsarkúd vagy az örökkön örökké tartó szerelem? Cikkünk olvasása után biztosan elgondolkozol majd.

 

Te is szívesebben mész el randizni egy olyan sráccal, aki mellett nyugodtan belebújhatsz a magas sarkúdba? Ha erre a kérdésre igennel feleltél, akkor nem vagy egyedül; egy új amerikai kutatás szerint ugyanis minden második nőnek elsődleges szempont, hogy a pasija magasabb legyen nála néhány – de inkább 10-20 – centivel. De biztos, hogy jó ötlet ez alapján keresni a Nagy Őt?

Izmokkal az önbizalomért

Peti (28) már egy éve együtt van barátnőjével Lucával, de korábban rengetegen utasították vissza a magassága miatt. “Mindössze 165 centi vagyok, ez pedig többször gondot okozott az ismerkedésnél. Egyszer leszólítottam bulizás közben egy nagyon csinos lányt, aki viszont 10 perc után közölte, hogy neki inkább a magasabb férfiak jönnek be. Sőt arra is volt már példa, hogy hetekig dumáltam valakivel a Facebookon, és bár úgy tűnt, hogy egy hullámhosszon vagyunk, az első találkozó után véget is ért a dolog. A lányt ugyanis zavarta hogy alacsonyabb vagyok nála.”

Kiss-Nemes Veronika pszichológus szerint a magasság sokszor előszűrű is lehet, amit nem is biztos, hogy tudatosan észlelsz; egyszerűen csak jobban vonzódsz azokhoz a férfiakhoz, akik magasabbak nálad. “Egy magas férfi mellett sokkal lágyabbnak, nőiesebbnek érezheted magad, és persze arról nem is beszélve, hogy mellette 8-10 centiméteres tűsarkút is simán felvehetsz.” Miután Petinek már hónapok óta nem volt barátnője, eldöntötte, hogy kezébe veszi az irányítást.

“Igaz, hogy a magassságomon nem tudok változtatni, de a külsőmön igen. Így hát beiratkoztam a közeli konditerembe, és hetente többször is edzettem meló után. Amikor pedig fél év múlva elmentünk a haverokkal bulizni, láthatóan nagyobb sikerem volt a csajoknál. Ekkor ismertem meg Lucát, és úgy tűnik, a módszerem bejött, mert később bevallotta, hogy épp az önbizalmammal vettem le a lábáról. Pedig köztünk is van 5 centi különbség az ő javára” – meséli a srác.

 

Romantikus centik

Ráadásul egy alacsonyabb srác nem csak azzal tudja felhívni magára a figyelmedet, hogy hetente többször is leugrik az edzőterembe, és Channing Tatum-féle izmokat növeszt (bár ez valószínűleg neked sincs ellenedre). Legalább annyira fontos számára, hogy a belső értékeit is jobban kidomborítsa neked. Ezt bizonyítja egyik olvasónk, Évi története is: “Fél éve ismertem meg Ádámot egy görög nyaraláson – emlékszik vissza a lány.- Bevallom, amikor leszólított a szálloda bulijában, először le akartam rázni, mert mindig magas pasikkal jártam. Én sem vagyok egy modellalkatú lány a 165 centiméteremmel, de az kifejezetten avart, hogy egy homloknyi különbség van köztünk. Szerencsére ő nem hagyta magát, és legközelebb már egy budapesti étteremben randiztunk. Rögtön nagyon imponált nekem, hogy kinyitja az ajtót, felsegíti a kabátomat, és nem hagyja, hogy éjjel tömegközelekdve mnejek haza. Ő az a srác, aki gyertyafényes vacsorát is készít, ha tudja, hogy nehéz napom volt a munkában. Vagy képes egész este hallgatni, hogy mi volt a probléma az irodában, és sokszor meglepően jó ötletekkel áll elő. Szóval, bármiben, bármikor számíthatok rá, és már az sem érdekel, hogy nem vehetek fel mellette magas  sarkút, mert sokkal többet ér, hogy ilyen figyelmes velem.”

Tehát ha leszólít, egy szexi pasi, ne bizonytalanodj el a magassága miatt. Jusson eszedbe, hogy ha tényleg ő az Igazi, akkor az esküvőtökön senkit sem érdekel majd az a pár centi különbség.

Szöveg: Kerekes Vivien

Cosmopolitan, 2014. december havi száma, 84-84.oldal

Hozzászólás – Nők Lapja, Hogyan hatnak a sztárok a gyerekeinkre?

Bus István újságíró kérte ki a cikk részeként véleményemet a témában:

Beszélni róla

– A munkám során azt tapasztalom, fontos hogy ki kit tekint példaképnek, kit gondol követendő mintának, mert ez befolyásolja a gyerekek jövőképét és értékrendjét is – mondja Kiss-Nemes Veronika iskolapszichológus. – A legveszélyesebbnek talán a valóságshow-k és azok a műsorok, amelyekben a celebritások valós teljesítmény nélkül, önmagukért szerepelnek. A könnyen, erőfeszítés nélkül elért siker és jólét az egyik legrosszabb minta, amit láthatnak. Egyén- és családi környezettől függő, milyen hatással van ez a gyerekekre, de sokszor azt látom, hogy a pályaválasztást is befolyásolja egy ilyen, média által sugallt hamis kép. Ha a szülők nem segítenek a realitás megismerésében, sokan csak széttárják a karjukat, és azt mondják, celebek szeretnének lenni, mert akkor munka nélkül ölükbe hullik a siker és a jólét. Mi több, ez a későbbiekre is kihathat: a pályakezdő diplomások is irreális elvárásokkal vágnak neki az életnek, nagy fizetésről és azonnal vezető beosztásról ábrándoznak, de aztán hamar szembesülnek a valósággal, ami leforrázza őket.

Megemlítem, hogy léteznek tehetségkutatók is, és ott esetlege gy sikersztori arra is inspirálhat egy gyereket, hogy kiteljesítse magát és megvalósítsa az álmait. Kiss-Nemes Veronika részben egyetért.

– Ha valaki a teljesítménye alapján lesz celebritás, az valóban akár jó hatással is lehet a gyerekre, mert látja, hogy érdemes erőfeszítéseket tenni. Ugyanakkor, ha arra adná a fejét, hogy beszáll egy ilyen műsorba, mindig figyelni kell arra, hogy legyen egy B terve is. Az sem árt, ha tudja, hogy az igazi munka nem a show megneyerése, hanem az azt követő út, a sok fellépés, a karrierépítés, ami szintén felőrölheti a személyiséget. A legokosabban akkor jár el a szülő, ha együtt nézi a gyerekkel a műsorokat, és meg is tudják beszélni a látottakat. Legalább tíz percet érdemes rászánni egy beszélgetésre, mert ezzel elejét lehet venni annak, hogy hamis kép alakuljon ki a gyerekben. A műsor közben vagy utána mondja el a szülő a véleményét a látottakról, és kérdezze meg a gyereket, hogy benne milyen gondolatok indultak el.

 

Forrás: Nők Lapja, 2014. október 21., 43, 14-17. oldal

Interjú – “Minden embernek más megoldás jó”

Kiss-Nemes Veronika neve már nem ismeretlen a Cronos blog olvasói számára. Szakértői cikkeivel eddig is találkozhattatok, most többek között azt is megtudhatjátok, hogy miért érdemes fejlődni önismereti téren.

– Miért döntöttél úgy, hogy erre a pályára lépsz?

Amikor végzős gimnazistaként döntenem kellett, hogy merre megyek tovább, akkor két dolog érdekelt: egyrészt a tanítás magyar-történelem vonalon, illetve a pszichológia. Tudtam, hogy érdekelnek az emberek, a nehézségek mögött meghúzódó összefüggések és azok megoldásai. Hosszas mérlegelés és információgyűjtés után mégis úgy döntöttem, hogy a pontszámok csökkenése alapján írom a jelentkezési listámat és a sors eldönti, hol lesz rám szükség. Örülök, hogy a pszichológiával egymásra találtunk. Az iskolától sem távolodtam el, főállásban diákoknak és pedagógusoknak segítek a hatékonyabb tanítás, tanulás érdekében. Magán vonalon főleg sportolókkal, párokkal, családokkal dolgozom.

– Mi vonz a sportpszichológiában?

Tizenöt évig versenytáncoltam, Felnőtt Magyar Bajnoki döntős voltam, amikor abbahagytam a versenyzést. Sokszor éreztem sportolóként, hogy egy ponton túl már nagyon hiányzik valamiféle plusz támogatás. A teljesítményfokozásban már a tervezett fizikai felkészülés, a technikai ismeretek fejlesztése, a táplálkozás a sportolók felkészülésének, mindennapjainak részét képezik. Ha két sportoló ugyanúgy készül, az, amelyik mentálisan is edz, versenyen és edzésen alkalmazható mentális technikákat sajátít el, és alkalmaz, annak bizonyítottan jobb esz a teljesítménye. A számomra leghatékonyabban működő edző-tanár sosem mulasztotta el a pszichológiai felkészítést sem, amennyire ez edzői oldalról megoldható volt. Sokszor többet jelentett egy-egy ilyen beszélgetés, mint egy hetes edzésmunka.
Rövid ideig tanítottam is versenyzőket, úgyhogy megerősödött bennem a tudat: rengeteget segíthet a sportpszichológiai felkészítés és a pozitív edzői kommunikáció.

– Látsz átfedést a sportpszichológusi munkád és a párkapcsolati tanácsadás között?

Persze, például a táncosok között sok versenyző páros a magánéletben is egy párt alkot, ami egy elég speciális élethelyzet, különleges élményekkel és bizony nehézségekkel tarkítva. Szakemberként és saját élmény alapján is jártas vagyok ebben a témában.
Továbbá extra feszültségeket hozhat egy élsportoló és egy civil párkapcsolata is, hiszen nehéz egymás szempontjait megérteni és alkalmazkodni.
Az egyik terület nehézségei negatívan befolyásolják a másik területet: ha rosszul működik a
kapcsolat, az hatással van a teljesítményre. De ugyanígy, a megoldásaik pozitív hatást gyakorolnak egymásra.

– Mit tanulhatunk a sportokból, ami a magánéletben is hasznos lehet?

Kiváló önismereti tréning lehet bármely sportág. Én jelenleg jógázom, ami feltöltődést, kikapcsolódást és egyensúlyt hoz az életembe. Nehéz volt átállnom az élsportról hobbi, rekreáció sportra, de örülök, hogy sikerült, mert új oldalaimat ismerem meg.
Szerintem fontos, hogy mindenki megtalálja a hozzá testben és lélekben egyaránt illő sportot, amiben örömét leli. Mindig boldog vagyok, ha fiatalokat, gyerekeket látok sportolni, mert úgy gondolom, hogy a személyiségfejlődésben pluszt kaphatnak a sport által: kitartást, szabálykövetést, alázatot tanulhatnak valamint időgazdálkodásban profikká válhatnak. Sportszerűen edzhetnek, mérhetik össze erejüket a versenytársaikéval, szembesülnek kudarccal, sikerrel és különböző edzői személyiségekkel.

– Milyen problémákkal fordulnak hozzád a leggyakrabban?

Az esetek túlnyomó többségében párkapcsolati problémákkal kapcsolatba, nevelési tanácsadás miatt vagy stressz, teljesítményszorongás, önismeret témakörében érkeznek megkeresések hozzám.

 – Mik a tapasztalataid, a legnehezebb problémákra is van gyógyír?

Minden problémára létezik megoldás. Minden embernek más a jó megoldása ugyanarra a helyzetre. A pszichológusok abban segítenek, hogy a hozzájuk forduló kliens a saját megoldásait találja meg. Addig kell dolgozni magunkon, keresni az utat, amíg rá nem lelünk a számunkra megfelelőre. Bármilyen elmozdulás változást hoz magával. Ha hozzáállásunk változik, máshogyan tekintjük ugyanazt a problémát. A szemléletváltásban, ezáltal a közérzet javításában is segít a pszichológia.

Látogassatok el Veronika honlapjára és ismerjétek meg közelebbről a megoldásait.
Forrás: http://blog.ctk.hu/2014/10/minden-embernek-mas-megoldas-jo-interju.html

Cikk – A „komoly kapcsolat” fogságában

Az a tapasztalatom, hogy sokan beleesnek abba a hibába, hogy hamar kihúzzák lehetséges jelöltjeiket listájukról azzal a címszóval, hogy „én komoly kapcsolatot akarok, ő pedig nem”. A legutolsó ilyen élményem arra sarkallt, hogy megosszam veletek gondolataimat a témával kapcsolatban.


A női és férfi párválasztási stratégiák evolúciósan előhuzalozott különbségeiről már írtam. Tény, hogy a nők inkább hosszú távra terveznek már az első randi alkalmon is. Kívülről a „komoly kapcsolatot akarok, ő meg nem” frázis irracionálisan hathat, mert általában annak definiálásnál már elakadnak az emberek, hogy milyen is a komoly kapcsolat számukra, arról meg már fogalmuk sincs, hogy milyen lehet a másik számára.
Pedig egyénenként eltérő az a bizonyos komolyság. Lehet, hogy valaki időben méri a komolyságot (1 hónap, 1 év, 10 év). Sokan érzelmi biztonságot, kielégítő testi-lelki-szellemi kapcsolatot szeretnének. Másoknak a komoly kapcsolat esküvővel és gyermekvállalással koronázott.

Ha jobban belegondolunk, mi nők egy elég hosszú, jól kidolgozott, évek során tökéletesített listával mérjük össze a velünk szemben ülő/álló férfit. Adjuk meg a másik félnek a lehetőséget, hogy ő is összemérhessen minket a saját listájával! A férfiak jóval kevesebb szempontot vesznek figyelembe első körben, mint nőtársaik. Figyelik, hogyfelkelti-e érdeklődésüket a nő, mind szexuális értelemben, mind személyisége szempontjából. Egyszer felháborodva hallottam egy hölgyet arról mesélni, hogy az ideálisnak vélt férfi jelezte felé, hogy a 6. randi alkalom után már szívesen gyűrögetné alatta, fölötte a lepedőt. „Pedig úgy tűnt lehetne komoly…” sopánkodott. Nekem még ekkor is úgy tűnt, hiszen csak egy másik lista egyik fontos pontjának tesztelése vette volna kezdetét. Lehet, hogy a hölgy szempontjai között is szerepelt a kielégítő szexuális kapcsolat, csak időben ő későbbre helyezte annak tesztelését, hogy vajon ilyen téren is összeillenek-e. Minden esetre ez a jelzés nem kizáró indok, mindösszesen a férfi vonzalmának jele, aminek örülni kell. Ha nem tetszik egy férfinak egy hölgy, akkor nem öl 6 randinyi energiát az ismerkedésbe, udvarlásba. Ha pedig tetszik, annak természetes következménye a nemi vágya. Itt csak időbeli, intenzitásbeli különbség látható, nem komolytalanság a komolysággal szemben. Ha leültek erről beszélgetni, akkor tisztázhatták, hogy ki mikor látja ehhez elérkezettnek az időt, megbeszélhették, ki mit szeretne a kapcsolattól.

Szerinted, mennyi idő kell egy komoly kapcsolathoz? Egyáltalán mérhető-e egy kapcsolat komolysága az időben? Mik a fontos kritériumok számodra, amitől komollyá válik egy kapcsolat? Ha írtál belőlük egy listát, akkor most fusd át, és válaszolj őszintén, hogy mennyi idő szerinted felmérned, hogy alkalmasak vagytok-e egymásnak komoly kapcsolatnak? Megvagy, most képzeld hozzá, hogy az elemzés végigfuttatja a randi partnered/párod is a saját szempontjaival. Elképzelhető, hogy számos ponton átfedés van (max időben el van csúsztatva, pl.: gyermekvállalás), de lehet, hogy amit te komolytalannak címkézel, az neki már komoly. Minden ismerkedő és együtt lévő párnak érdemes időnként arról elbeszélgetnie, hogy mit várnak egy kapcsolattól és ezekből mi valósult eddig meg, mi hiányzik nekik. Egy biztos, egy komoly kapcsolathoz a többség szerint össze kell csiszolódnunk párunkkal, amihez minden párnak, egyénnek más mennyiségű időre van szüksége.

Kerítsünk sort minél több beszélgetésre párunkkal és ne felejtsük el, hogy sok boldog, komoly hosszú távú kapcsolat indult el kezdésként komolytalan utakon…

Kellemes levelezést, és személyes ismerkedést kívánok!

Kiss-Nemes Veronika, Pszichológus, párkapcsolati tanácsadó

Azoknak, akik saját magukról szeretnének tanulni, párkapcsolati működésükről többet megtudni, fejleszteni személyiségüket, meleg szívvel ajánlom önismereti csoportjainkat!

http://www.pszichologus.me/onismereti-csoportok/

Cikk – Párkapcsolat hátráltatói

Előző cikkeimben áttekintettem a párválasztást befolyásoló lehetséges mechanizmusokat.

Most szeretnék kitérni arra, hogy mik azok a tényezők, amik gátolhatják, megakadályozhatják, hogy elköteleződjünk valamely randi partnerünk mellett, majd boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatban éljünk vele.
Sokszor vagyunk olyan tudattalan befolyások hatása alatt, melyekre nincs rálátásunk. Élményeink, emlékeink meghatározóak életünk első percétől fogva, már az anyaméhben is. Bármilyen pozitív, negatív tapasztalat hatással van észlelésünkre, érzéseinkre, gondolatainkra, döntéseinkre. Így jut fontos szerephez szüleinkhez fűződő viszonyunk és eddigi partnerkapcsolataink. Egy elkötelezett párkapcsolatban érzelmi kötődésünket szüleinkről párunkra ruházzuk át.
Ha még nem váltunk le szüleinkről, vagy igen konfliktusos viszonyban vagyunk velük, az nehezítheti az elköteleződést, az új kapcsolat stabilitását, mindennapi konfliktusok forrása lehet. 
John Bowlby szerint korai kapcsolati mintánk, kötődésünk belső munkamodellé alakul és mintául szolgál minden későbbi kapcsolatunkban. Mary Ainsworth és munkatársai híres „idegen helyzetnek” keresztelt kísérletükkel azonosították a kötődési típusokat gyerekeknél. Megfigyeléseik csecsemők reakcióira irányultak, amikor anyjuk mellettük van egy idegen jelenlétében, majd elhagyta a kísérleti szobát, és amikor visszatér. A gyerekek válaszmintái jól elkülöníthető csoportokat alkottak. A biztonságosan kötődő csoportba tartozók nyugodtan játszanak, pozitív reakciókat adnak az idegenre anyjuk jelenlétében. Amikor anyjuk távozik, nyugtalanok lesznek, nem tudja megvigasztalni őket az idegen, de anyjuk visszatérésekor gyorsan megnyugszanak. Ők azt tanulták meg, hogy anyjuk támogatja őket, biztonságot ad számukra, szenzitíven válaszol jelzéseikre, helyesen értelmezi azokat. Anyjukkal való összhang megfelelő számukra, így tőle várják a megnyugtatást. A szorongó/elkerülő gyerekek anyjuk jelenlétében nem figyelnek az idegenre, vagy sírnak, vagy nem, amikor anyjuk kimegy. Az idegen képes hasonlóan megnyugtatni őket, mint anyjuk. Amikor az anya visszatér, a gyerekek nem keresik vigasztalását. A szorongó/ellenálló gyerekek folyamatosan szorongást mutatnak ebben a helyzetben, még a kezdeti kiinduló helyzetben is. Nagyon heves reakciót mutatnak, amikor anyjuk elhagyja a szobát, visszatérte sem képes megnyugtatni őket, bár érintését, közelségét keresik. A szorongó csoportokba tartozó gyerekek nyugtalanok, mert sokszor tapasztalták meg, hogy nem a kellő reakciókat kapják gondozóiktól. Erőfeszítéseik bejósolhatatlan következményeket hoznak, ugyanarra a jeladásra egyik helyzetbe így másikba úgy reagálnak gondozóik. Egymásra hangolódásuk nem sikerült olyan finomra, mint a biztonságosan kötődők esetén. Ezek a mintázatok megalapozzák későbbi párunkkal kapcsolatos elvárásainkat is. Szorongás keltő helyzetben hasonló reakciót várunk, mint amit kora gyerekkorban megtapasztaltunk, meglepő, ha párunk máshogyan reagál.Feszültségek forrása lehet, ha nem azt kapjuk, amit várunk, miközben párunk érezheti úgy, hogy mindent megtesz, értetlenül áll az elégedetlenség előtt. Nem olyan módszerekkel próbál megnyugtatni minket, mint amihez szoktunk, nem úgy fejezi ki szeretetét, ahogyan mi szeretnénk.

További akadályozó tényező lehet, ha érzelmileg nincs elrendezve valamely korábbi kapcsolatunk. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy mindenkiben a régi kedvest keressünk, mindenkit hozzá mérünk, minden helyzetben a régi rutint várjuk, esetleg még hiszünk az újrakezdésben. Ha mégis belekezdünk egy kapcsolatba, elégedetlenséget élünk meg a kapcsolat és párunk jellemzői miatt, hiszen azok eltérőek az előzőtől. Sokszor randizgatunk, fent vagyunk társkereső oldalakon, de valójában még nem vagyunk nyitottak egy új kapcsolatra. A randi partnereknek csak a hibáit, hiányosságait látjuk meg, pozitívumaikat nem.  Ha egy ilyen életszakaszban próbálkozik nálunk valaki, nem sok esélye lesz a kapcsolatnak. Vegyük észre magunkon ezeket a jeleket!
Hozzáállásunk a párkapcsolathoz kiemelkedő fontosságú. Hogyan viselkedünk, amikor találkozunk leendő párunkkal? Hogyan vélekedünk a kapcsolatról, a mindennapokról, a problémákról? Milyen megközelítéssel állunk a kezdeti problémák megoldásához? Kompromisszumok kötésekor mennyit vagyunk képesek engedni? Vannak-e irreális elvárásaink magunkkal, párunkkal, vagy a kapcsolattal szemben? Mindezen pontok mentén milyen együtt lenni a másik emberrel, mennyire hasonlítunk, különbözünk, össze tudunk-e csiszolódni? Ha konfliktus van magunkat, vagy a másikat okoljuk? Várjuk, hogy a másik tegyen valamit, vagy együtt teszünk a megoldásért? Tudunk-e bizonyos dolgokon változtatni, és akarunk-e egyáltalán a megoldás érdekében változni?

 

Kiss-Nemes Veronika, Pszichológus, párkapcsolati tanácsadó
Azoknak, akik saját magukról szeretnének tanulni, párkapcsolati működésükről többet megtudni, fejleszteni személyiségüket, meleg szívvel ajánlom önismereti csoportjainkat!
http://www.pszichologus.me/onismereti-csoportok/

Források:
M. Cole, S. R. Cole (2003). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó. Budapest.

Könyvajánló – A terapeuta

Siri Bergman pszichológus életének egy részét ismerhetjük meg a könyvből. Munkája során Siri különféle kliensekkel és problémáikkal találkozik, igyekszik segíteni a kivezető út megtalálásában. Egy este saját házához közel találja meg egyik kliense holttestét, aki gyilkosság áldozata lett. A nyomozás során Siri számára kollegái és kliensei is potenciális elkövetők lesznek. A gyilkos több alkalommal jelzi Siri felé, hogy figyeli őt, így a pszichológus nőt egyre inkább hatalmába kerít a félelem.

 

A könyv érdekessége, hogy több pszichológusi konzultációs ülés részletével is megismerkedhet az olvasó, valamint bepillantást nyerhet egy pszichológus gondolataiba, érzéseibe, melyek a terápiás szobán túl otthonába is elkísérik.

 

„Amikor leszáll az este, gondosan felkapcsolok minden lámpát, mivel nem szeretem a sötétséget. Olyan ez, mintha a fény hiánya eltörölné a határokat köztem és a külvilág között. Ez jobban megrémít, mintsem hogy be merném vallani, és előhívja azt az érzést, amelyet mind közül a legjobban ismerek: a félelmet. Már hosszú évek óta együtt élek a félelemmel, és túlzás nélkül állíthatom, hogy már észre sem veszem, amikor az alkonyattal együtt beköszönt. Inkább közönyösen üdvözlöm, mint egy régi, még ha nem is annyira szívesen látott vendéget. És ezért alszom felkapcsolt lámpák mellett.” részlet a könyvből

 

A terapeuta

Camilla Grebe, Åsa Trӓff

Animus Kiadó, 2014

 

Cikk – Hogyan keressünk társat online?

A párrá váláshoz vezető út 0. lépcsőfoka egyértelműen az ismerkedés. Ismerkedés minél több emberrel, egészen addig, amíg valakivel annyira megkedvelitek egymást, hogy párkapcsolatba kezdtek. Összeszedtem néhány gondolatot arról, miben és hogyan segít nektek a Cronos online társkereső felületet.Ha számba veszi valaki, hogy a környezetében hány potenciális párjelölt leledzik (munkahely, barátok, edzőterem, stb.), könnyen elkeseredhet. A munkahelyen lenne két férfi/nő, aki tetszene, az egyik házas a másik „észre se vesz”. Baráti kör, edzőterem jelenthet valamivel több lehetőséget, de lehet, hogy valamiért még a munkahelynél is rosszabb a helyzet. Egy biztos, az online társkereső felületek megsokszorozzák azon jelöltek számát, akikkel megismerkedhetek, randizhatok, párkapcsolatba kerülhettek. A keresési folyamatot a Torpedó névre hallgató társasjátékhoz tudnám hasonlítani. A játék során különböző hosszúságú hajókat helyezünk el egy pályán, és „lövéseket” adunk le betű- és számkombinációk segítségével. Célunk megtalálni az ellenfél hajóit, mielőtt ő elsüllyesztené a miénket. Mindeközben rengeteget lövünk, hogy előbb-utóbb azt halljuk „Talált, de nem süllyedt”, avagy „Talált, süllyedt”.

Online pártorpedó

A példa kedvéért legyünk mi az egyik játékos, míg a másik a Cronos, akinek hajói lennének a lehetséges párjelöltjeink. Tegyük fel, hogy mi kinéztük az egyik egyes hajót (ez a legkisebb a játékban), őt szeretnénk megtalálni. Ha egyetlen lövéssel és elsőre akarjuk megtalálni, ahhoz bizony jó adag szerencsére lesz szükségünk. Legrosszabb esetben totál körbelőjük, elsüllyesztjük az összes többi hajót, majd eltaláljuk 100. lövésre a kinézett egyes hajót. Most a hajó motivációiba nem mennék bele, tekintsük úgy, hogy a pozitív kezdeményezésre pozitívan reagálna. Ebben az esetben jó sok időt elvesztegetünk, mire a kinézett egyénnel eljutunk egy levélváltásig, majd egy randiig.Amúgy biztosak vagyunk-e benne egy profiloldal alapján, hogy az egyes hajó számunkra a tuti?! Lehet, hogy a 2-es, vagy a 4-es sokkal több örömet, tanulságot rejteget, azonban hiába botlunk beléjük előbb, ha az egyes hajóra fókuszálva nem foglalkozunk velük. Nyitott hozzáállással aktívan próbálkozzunk minél többet, hogy „találat” legyen a vége, és semmiképpen se keseredjünk el, ha a kinézett hajó helyett egy másik futott be, adjunk esélyt neki!Hogyan tovább?

A regisztráció után hogyan tovább? Ha felkelti érdeklődésünket valaki, ezt többféleképpen jelezhetjük neki. Kitölthetjük a tesztjét, amit ő állított össze, vagy elküldhetjük neki a miénket. Feltehetünk neki kérdéseket. Szavazhatunk az oldalán. Ha esetleg nem fogott meg senki, akkor elindíthatjuk palackpostánkat a rendszerben, ami addig kering, míg valaki válaszol nekünk. Elénk sodorhat jobbnál jobb lehetőségeket a sors, csak vegyük észre őket!Ha már egy ideje ismered a rendszert, de eddig még nem használtad ezeket a felkínált ingyenes lehetőségeket,most biztatnálak, hogy tedd meg mielőbb! Küldj minél többféle jelzést, több mint egy olyan embernek, aki tetszik! Ne csak várd hajóként, hogy eltaláljanak – hiszen a fenti példából tudjuk már, hogy ez nem is olyan egyszerű a másik félnek – hanem kezdj el hajókat keresni te is!

Néhány tipp a következő 3 napra:

  • Küldj egy palackpostát és fogadd érdeklődéssel a kapott választ!
  • Kérdezz valakitől, aki tetszik!
  • Töltsd ki valakinek a tesztjét, aki tetszik!

Ha mind a 3 tippet megfogadod, máris növelted találati esélyeidet!

Kellemes Torpedózást kívánok!

Kiss-Nemes Veronika, Pszichológus, párkapcsolati tanácsadó

Azoknak, akik saját magukról szeretnének tanulni, párkapcsolati működésükről többet megtudni, fejleszteni személyiségüket, meleg szívvel ajánlom önismereti csoportjainkat!

A cikk a Cronos Társkereső Klub felkérésére, annak Blog oldalára íródott.

Cikk – Családi életciklusok

Az ember születésétől kezdve fejlődik. A gyermekkor felhőtlen időszakát, a serdülőkor viharossága váltja fel, majd a serdülő ifjúvá, még később felnőtté érik. Ugyanez szakaszosság jellemző családi életünkre is. A pártalálástól kezdve a nyugdíjas évekig újabb és újabb családi életciklusba lépünk, megküzdve mindeközben az újabb szakasz változásaival, kihívásaival. A családterápiás irányzatok hat családi életciklusra osztja fel ezt a fejlődést:

  1. párrá válás
  2. első gyerek születése a családba
  3. család kisgyerekkel
  4. család kamaszokkal
  5. üres fészek
  6. idősödő pár

 

Minden egyes szakasz új feladat elé állítja a család egészét.  Ha ezeket a feladatokat sikeresen megoldjuk, gazdagodva, fejlődve lépünk át a következő életciklusba. Ez viszont nem minden esetben megy zökkenőmentesen: a családok elakadhatnak az adott életciklus feladatainak megoldásában, vagy a két életciklus közötti átmeneti időszak nehézségeiben.

 

A párrá válás

A családi élet első szakasza a párráválás időszaka. Ebben az életciklusban a következő kihívásokkal nézünk szembe: hogyan váljunk le szüleinkről, hogyan teremthetjük meg önálló identitásunkat. Kit is válasszunk párunknak? Megtalálni azt, aki iránt képesek vagyunk elköteleződni, és akivel képesek vagyunk az intimitásra, közös értékrend és normarendszer kialakítására. Az életciklus fontos feladata még a szülőkkel való felnőtt kapcsolat kialakítása. Alapkötődésünket, mely a szüleinkhez köt minket, ezen szakasz során, áthelyezzük a partnerünkre. Mivel különböző családokból jövünk, különböző értékrendeket, normákat, tradíciókat hozunk magunkkal, így a párrá válás során újabb és újabb egyességet kötünk párunkkal, összehangoljuk a két eredeti család hiedelem- és szokásrendszerét. Az összecsiszolódás időt és türelmet igényel. Az egyezkedés során ideális esetben mindkét fél enged valamit saját elképzeléséből. Ebben az időszakban problémát okozhat a két fél elköteleződési szándékának különböző mértéke. Ha azonban a házasság már megtörtént, újabb kihívást jelent, a származási családdal való viszony átrendezése, ami könnyen lehet konfliktusok forrása akár a pár tagjai, akár a pár egyik tagja és a szülők között is.

 

A szülővé válás

Második szakasz a szülővé válás periódusa, amikor döntő változás következik be a pár életében: kettőből hárman lesznek. Az első gyermek érkezése növeli a távolságot a pár tagjai között. Ezen életciklus feladata a család új tagjának fogadása, a párkapcsolat és a szexualitás regenerálódása. Hogyan legyek egyszerre anya/apa és feleség/férj?- merül fel gyakran ebben az időszakban a kérdés. Az újonnan megjelenő szülőszerep mellett a párnak fontos megőriznie férfi és női szerepeit is, ami folyamatos igyekezetet kíván mindkettőjüktől. Nehézséget jelenthet az újraközeledés, az intimitás, a kisgyerek körüli feladatok ellátása, a család gazdasági fenntartása.

 

A család kis gyerekkel

A következő szakasz egészen az első gyerek serdülőkoráig tart. Ebben az időszakban a pár tagjai a szülő, a házaspár, a professzionális szerepek egyeztetésére törekednek, miközben a kistestvér(ek) érkezésére készülnek. Újraosztásra várnak az anyagi, háztartási, gyermeknevelési feladatok. A nagyobb gyerek felkészítése a kisebb érkezésére megkönnyítheti a nagytestvérnek a kisebb elfogadását. Ilyenkor különös türelemre van szükség, hogy idősebb gyerekünk figyelemfelhívó jelzéseit észrevegyük, kielégítsük igényeit, miközben az újszülöttre is koncentrálunk.

 

A család kamaszokkal

A negyedik életciklusban a család első gyermeke serdülőkorba lép. A családnak biztosítania kell a serdülő számára a függetlenedés, identitáskeresés lehetőségét, ami időnként viharokat idéz elő a családban. A szülő szemében visszaköszön saját kamaszkora, több figyelme irányul a karrierfeladataira, párkapcsolatára. Egyszerre kell kibírnia kamasz gyereke kritikáit, szárnypróbálgatásait és „ott lenni neki”, amikor érzelmi támaszra van szüksége. Serdülő gyerekeink átélik az első menstruációt, első magömlést. Előkerülnek a szexualitás körüli kérdések (védekezés, tetszik-e a szülőknek a választott), amint az első együttlét kilátásba kerül.

 

Az üres fészek

Az ötödik életciklusban útjukra indulnak a fiatal felnőtt gyerekek, időnként visszatérnek szüleikhez (el- és hazaköltözések). Szüleiktől függetlenül kialakítják saját életüket. A szülő-gyerek kapcsolat felnőtt-felnőtt kapcsolattá alakul. A szülőpár kettesben marad, több időt fordíthatnak párkapcsolatuk, hobbijuk ápolására. Szembe kell nézniük idős szüleik, kortársaik elvesztésével. Napjainkban ez a szakasz egyre későbbre toldóik, sokszor a 30-40 éves felnőttek még élvezik a mamahotelek kiváltságait. Sok konfliktus forrása lehet az eltérő életritmus, a szokások közötti egyre nagyobb különbségek.

 

Az idősödő pár

Az utolsó életciklus az idős pár egyik tagjának haláláig tart. Egyre gyakoribb betegségekkel, mindennapi nehézségekkel találják magukat szembe az idősek. Gyerekeik megállapodnak hosszabb-rövidebb időre egy-egy partner mellett. Házasságot köthetnek, elválhatnak. Az idősödő pár gyönyörködhet unokáiban, besegíthet az ellátásukba. Összeütközésekre kerülhet sor, ha a szülők és nagyszülők nevelési elvei között jelentős különbségek vannak. Lelkileg megterhelővé válhat a házastárs krónikus, halálos betegsége, elvesztése.

 

Az életciklusok közötti váltás minden család életében átmeneti krízis állapotot idéz elő. Ezek a krízisek szükségszerűek, a család és a benne élő családtagok fejlődését szolgálják. Előfordul, hogy elhúzódik a krízisállapot. Családterápiáiba érkezők többségénél a zavar fenntartója az életciklusváltásban való elakadás. A régi szabályrendszer, egyensúlyi állapot felborult, de nem sikerült még új, jól működő, minden családtag számára kielégítő állapotot kialakítani.

 

Mozaikcsaládról akkor beszélünk, ha a pár egyik, vagy mindkét tagjának valamely előző kapcsolatából, házasságából már van gyereke. Ebben az esetben az újonnan kialakított családban párhuzamosan több életciklus fut, mely plusz nehézségeket jelenthet. Miközben zajlik a párrá válás folyamata (első életciklus), egyik vagy mindkét fél különböző korú gyermekei révén a második, harmadik, negyedik életciklus feladatai, azok közötti váltás nehézségei egyidőben jelentkeznek.

 

Szerzők: Rossu Renáta és Kiss-Nemes Veronika

 

Filmajánló – Augusztus Oklahomában

Tracy Letts színdarabjának filmadaptációjában a Weston család tagjaiban felgyülemlett sérelmeket, feszültségeket ismerhetjük meg. Az apa (Sam Shepard) eltűnésének hírére összegyűlnek a családtagok a szülői házban. A gyógyszerfüggő rákbeteg anya (Merly Streep), amikor csak teheti, beletipor lányai lelki világába. Amikor megjelenik a színen, konfliktusokat provokál maga körül. Jól érzékelhető, ahogyan a családtagok kölcsönösen hatnak egymásra, több alkalommal egyre felpaprikázottabbakká válnak a másik verbális agressziójától. A szereplők játéka kiváló, a néző velük együtt éli át a megalázottságot, szorongást, szégyent, megvetést. Elénk tárul három igen konfliktuózus anya-gyerek viszony (Violet és lányai, Barbara és lánya, Mattie Fae és fia), említés szintjén tudjuk meg, hogy már Violet is komoly lelki sebeket kapott anyjától. Több ponton érezhető, hogy Barbara egyenes úton száguld afelé, hogy pontosan olyan legyen, mint az anyja. A film kiváló példája annak, hogy generációkon ívelhet át egy rossz szülő gyerek kapcsolat. Vajon mi tartja még a fülledt meleg levegőjű házban a családtagokat? Mi mindenre derülhet még fény? Milyen megoldást választanak Violet lányai, és maga Violet a konfliktusok rendezésére?

 

Családkonzultáció, családterápia keretén belül a Weston család számára is elérhető lenne egy kellemesebb családi légkör. Barbara is javíthatna lányával, tőle külön élő férjével való viszonyán családterapeuták segítségével. Családterápiáról részletesebben honlapomon a családkonzultáció fül alatt olvashat.

http://www.pszichologus.me/csaladkonzultacio/

 

Színes, feliratos, amerikai filmdráma, 130 perc, 2013
Rendező: John Wells
Forgatókönyvíró: Tracy Letts
Szereplő(k): Sam Shepard (Beverly Weston), Merly Streep (Violet Weston), Julia Roberts (Barbara Weston), Juliettte Lewis (Karen Weston), Juliianne Nicholson (Ivy)

 

Könyvajánló – Bűn vagy bűnhődés, Vallomás egy traumáról és a terápiáról

A könyv Anoni Mara vallomása az őt ért szexuális abúzusról, annak terápiás feldolgozásáról. A terápia során Maranak pszichológusa segítségével sikerült sok mindent megértenie, feltárnia. Ahogyan Mara fejében összeállt a kép, úgy áll össze az olvasóban is a trauma és annak későbbi hatásai közötti kapcsolat. Egyre világosabb lesz, hogyan függnek össze Mara jelenlegi és múltbeli problémái (depresszió, szorongás, hipochondria) a gyerekként átélt szexuális abúzussal.

 

A történet érzékletesen mutatja be azt az érzelmi terhelést, amit egy ilyen trauma jelenthet az áldozat számára. Végigkísér minket a feldolgozás rögös útján, mely által a terápiás munkát is megismerhetik az érdeklődő olvasók.

 

A könyv elolvsása erőt adhat az áldozatoknak, hogy szakemberek segítségét kérjék a gyermekkorban elszendevett szexuális visszaélés, bántalmazás hosszú távú következményeinek (depresszió, szorongás, poszttraumás stressz szindróma, antiszociális viselkedés, pszichés zavarok) felszámolásában.

“Annyi bizonyos, hogy az abúzusról sok családban igyekeznek nem tudomást venni, annak jelentőségét bagatelizálják, sőt az sem ritka, hogy az áldozat felelősségét keresik. A reakció hátterében a legtöbb esetben valószínűleg nem ártó szándék áll, sokkal inkább arról lehet szó, hogy a családtagokat is sokkolják a hallottak, annyira heves szorongást élnek meg, amitől csak a legősibb és legerősebb hárításaal, a teljes tagadással tudnak megszabadulni.” részlet a könyből

 

Bűn vagy bűnhődés

Vallomás egy traumáról és a terápiáról

Szerző: Anoni Mara

Kiadó: Noran Libro, Budapest 2013

 

Cikk – Fokozzuk a teljesítményt, minden, ami megengedett és ami nem!

Négy nagy csoportba sorolhatjuk a teljesítményfokozó eszközöket. Az első a megfelelően felépített edzésmunka, a második a táplálkozás, a harmadik a sportpszichológia eszköztárának kiaknázása, míg a negyedik a legálisan, illegálisan alkalmazható teljesítményfokozó szerek használata.

Úgy vélem, hogy ideális esetben az első lépcsőfok a teljesítményfokozás esetén a megfelelő edzéstervezés lenne. Az edzéstervezés folyamán a sportolónak és az edzőnek közösen deduktív gondolkodás folyamán, az adott terminális céltól visszafelé szükséges lebontani a felkészülést. A terv elemeit célszerű írásban rögzíteni, többször áttekinteni. A versenyidőszakban meg kell határozni a főversenyt, és a felkészülő versenyeket (Sáfár, 2014).

A tervezés pontos célállítással kezdődik. Reális eredmény és teljesítménycélok megfogalmazása, konkretizálása szükséges. Fontos összeszedni a befektethető rendelkezésre álló energiákat: hány edzés fér bele egy hétbe, milyen idői és anyagi ráfordításokat tud vállalni a sportoló, milyen szponzorok támogathatják a felkészülését. Ha megvannak a reális célok és a mozgósítható erőforrások, akkor ezek alapján a felkészülést mikor-, mezo- és makrociklusokra oszthatjuk. Egy mikrociklusnak egy hetes edzésmunka felel meg. A mezociklus versenysportban általában egy-egy időszakot, edzésszakaszt jelent, azaz egy-egy mezociklusnak felel meg az alapozó, a formába hozó és a versenyidőszak is. Mezociklus felölelhet 4-6 hetes időtartamot is. A személyi edzésben általában 6-12 hetes időtartam, amely összhangban van a fittségi tesztelések és az edzésprogram-váltások időpontjával. Makrociklus a versenysportban adott sportágtól függően általában 1 éves vagy fél éves időtartamot felölelő időszak, míg a személyi edzésben általában a kitűzött távlati cél eléréséig tartó időszak, de maximum 1 év. Tehát a versenysportoló például egy éves makrociklus alatt több mezo- és számtalan mikrociklust teljesít. A felkészülés során ajánlott grafikusan, írásosan követni az edzésmunkát, előfordulhat, hogy módosítanunk kell a felállított terven (pl.: sérülés). A legfontosabb tétverseny idejére a csúcsforma elérésében a gyakorlatok időbeni terjedelmének és intenzitásának összehangolása segíthet (Sáfár, 2014).

 

Az edzésterv követése mellett nagy segítségére lehet a sportolónak az étkezésre való odafigyelés, illetve a sportpszichológusi támogatás.

A helyes, kiegyensúlyozott táplálékbevitel nemcsak az élsportolók számára nélkülözhetetlen, szabadidő sportolóknak is fontos lenne odafigyelniük az étkezésre. Legfontosabb a megfelelő mennyiségű ásványvíz, izotóniás ital és egyéb folyadék fogyasztása, melynek mennyiségét a napi fizikai aktivitás, a hőmérséklet, a táplálkozás és még sok egyéb tényező is befolyásol (pl. az egyén hormonális státusza). A következő szinten a gabonafélék helyezkednek el, kiemelt fontosságúak a gyorsan felszívódó, energiát szolgáltató ételek, az egyszerű, gyors felszívódású szénhidrátok forrásai (pl.: zöldségfélék, gyümölcsök). A tejtermékek immunvédelemben játszanak fontos szerepet. A nagy mennyiségű fehérje és omega-3 zsiradék fontossága miatt érdemes a táplálkozást halétellel kiegészíteni. Az édességek, olajok, túlzott fogyasztása megterheli az anyagcserét, így nem kedveznek a sportteljesítménynek, a szervezet ellenálló-képességének, a szervek működésének. Amennyiben van rá lehetősége a sportolónak, érdemes dietetikus által profin összeállított étrenddel kísérni a felkészülést.

A sportpszichológiai felkészülési terv személyre szabott mentális, pszichés fejlesztés által segíti a sportolót a teljesítménynövekedés elérése érdekében. A folyamatos fizikai, technikai felkészülést kiegészítve, ahhoz igazodva, elősegíti a pszichés formaidőzítést úgy, hogy a versenyen a sportoló kihozhassa magából a maximumot. A csúcsteljesítmény eléréséhez elengedhetetlen a sportoló saját képességeinek ismerete. A sportpszichológiai gyakorlatok által a sportoló önismerete nő, helyzetfelismerése javul. Megtanulja teste jelzéseit pontosabban értelmezni, így képes lesz téthelyzetben saját maga számára, gyors és hatásos segítséget nyújtani. Mivel lelki és pszichés állapota kedvezőbbé válik, így edzéseken és versenyeken teljesítménye fokozódik. Leggyakrabban alkalmazott módszerek: pszichoregulációs, relaxációs módszerek (pl.: autogén tréning, progresszív relaxáció), mentális tréning, célállítás, figyelemfókuszálás. (Téthelyzetben, 2002; Fejben dől el, 2012).

A negyedik nagy teljesítményfokozó kategória a doppingszerek használata. Doppingnak minősül bármilyen testidegen vagy pszichológiai anyag abnormális mennyiségű használata, annak érdekében, hogy a versenyen nyújtott teljesítményük mesterségesen és igazságtalanul nagymértékben javuljon. Bármilyen abnormális mennyiségben szedett fiziológiai anyag, amelyet azzal a céllal szednek, hogy mesterségesen és igazságtalanul növeljék a teljesítményt (Williams, 2010). IOC 5 kategóriába sorolja a dopping szereket:

1.      anabolikus androgén szteroidok (céljuk a férfi androgén hormon növelése; a női ösztrogén hormon csökkentése)

2.      stimulánsok (a szívverés gyorsaságát, ritmusát és a szívizom munkabírását növeli, az idegrendszer működését fokozzák → hallucinogének, pszichomotoros stimulánsok, központi idegrendszer stimulánsai)

3.      narkotikumok (fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, lázcsillapítás, jóllét-érzés → erősen addiktív szerek, pl.: ópium, heroin)

4.      béta-adrenerg blokkolók (tiltott, de nem okoz függőséget; Szívritmust lassítja, szorongást oldja)

5.      vízhajtók (fokozza a só és víz kiválasztását, népszerű: súlycsoportos sportoknál (pl. boksz, birkózás)

A antidepresszánsok, a helyi érzéstelenítők és a kortikoszteroidok nincsenek a listán, azonban ezeket is vizsgálják, használatukat büntethetik. Ma már a vérdopping, EPO, HGH, Kreatinfoszfát, GHB alkalmazását is szankcionálják. Vannak ugyan nem tiltott, de a sportolók által gyakran használat anyagok, ezek: az alkohol, a nikotin, különböző táplálék-kiegészítők, aminosavak, vitaminok, koffein (bár a 6 dl-él nagyobb mennyiség bevitelét már büntethetik).

A sportteljesítmény javítása érdekében történő doppinghasználat fizikai okai lehetnek: megnövekedett erő és állóképességre való törekvés, figyelem, agresszió, szorongás, tremor csökkentése, fájdalommal, sérülésekkel való megküzdés, valamint a súlykontroll.  Pszichológiai és érzelmi okokra visszavezethető alkalmazás a leggyakoribb: stressz- és szorongásoldás, unaloműzés, személyes gondok elfeledés, alacsony önértékelés és önbecsülés, superman komplexus, perfekcionizmus.  Szociális okok lehetnek: társas nyomás miatt fellépő konformizmus, modellkövetés (Williams, 2010).

Doppinghasználat esetén komoly következményekkel számolhatnak a sportolók. Felléphetnek fizikai és pszichikai károsodások. Mivel a versenyszabályzat és sok esetben törvények ellen vétenek is vétenek, törvényi szankciókkal szabhatóak ki rájuk, eltilthatóak a versenyzéstől. Edzőik, csapat- és versenytársaik szemében teljesítményüket beszennyezése, sportszabályokat megsértették, fair play-t figyelmen kívül hagyták, ezek szemrehányása erős szégyenérzetet generálhat, kiközösítést vonhat maga után (Williams, 2010).

 

Remélhetőleg a sportolók az edzéstervezés, táplálkozás, sportpszichológia adta lehetőségeket használják fel teljesítményfokozásuk érdekében.

 

Források:

1.      Dr. Lénárt Á., Gyömbér N., Kovács K., Hevesi K., Imre Tóthvári Zs., Menczel Zs. (2012). Fejben dől el. Noran Libro Kft., Budapest.

2.      Lénárt Á., Acsai I., Harasztiné Sáros I., Berczik K. (2002). Téthelyzetben. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest.

3.      Sáfár S. (2014). Edzéselmélet előadások. Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest. Sportpszichológus képzés, saját jegyzet és PPT diasor

4.      Willliams J. M. (2010). Applied Sport Psychology 6th edition. New Era Matte Plus, R.R. Donnelley & Sons, University of Arizona, Emeritus

 

Cikk – Bikiniszezon

Miért érzi sok nő kellemetlenül magát fürdőruhában? Miért kezdik el oly sokan ebben az időszakban a legújabb, legdivatosabb fogyókúrát, vagy edzésmódszereket? Mit tehetünk, hogy ez ne így legyen?

 

Egyre melegebb nyári napokon lengébb öltözetben élvezzük a napsütést. Ilyenkor lekerülnek a kabátok, pulóverek; a hosszú nadrágokat rövid szoknyák, nyári ruhák váltják fel. A melegnek köszönhetően láthatóbbá válnak testünk azon részei is, melyekkel nem annyira vagyunk megelégedve. A reggeli elindulásnál, ha futva belepillantunk a tükörbe, a szemünk könnyebben téved testünk azok a részeire, melyeket télen a hosszított, kötött pulóver eltakart. Testünk gondolataink fókuszába kerül és akár ott is marad szeptember-októberig. Baráti, családi strandolás ötletére máris kimegyünk futni 1-2 kört a park körül.

Az ideális testről kialakított kép megalkotásában hat ránk családunk szemlélete, a média által sugallt kép, a velünk kapcsolatban álló emberek kinézete, gondolkodásmódja.

Emberi természetünk szereti hajszolni az elérhetetlent. Ha a média által közvetített nyugat-közép-európai ideális női test jellemzőit szeretnénk összefoglalni, egy igen hosszú listát kapunk, melynek a nők többsége nem, vagy csak óriási erőfeszítések árán tud megfelelni. A nő teste legyen karcsú, darázsderékkal; mell, és csípőbősége közel azonos. Testedzések hatására formásan izmos legyen karja, lába, feneke, hasa, háta. Megjelenése legyen ápolt, mozgása lendületes, magabiztos, nőies. Sok nő kezd végeláthatatlan küzdelembe, hogy elérje a kitűzött célt. Véleményem szerint a legtöbben hibáznak ezen cél meghatározásakor. Sokszor irreális az elérni vágyott alkat és az arra rászánt idő mennyisége is.

Ahhoz, hogy reális kép alakuljon ki magunkról, önismeretre van szükségünk. Fel kell mérnünk erősségeinket, gyengeségeinket személyiségjegyeink és külső tulajdonságaink esetében is. Tudatában kell lennünk annak, hogy kik vagyunk, milyenek vagyunk, és hogyan lettünk ilyenek. Fontos lenne válaszokat keresni olyan kérdésekre, mint például „mi rejlik a testemmel való elégedetlenségem mögött? Hogyan alakult bennem a saját testemhez és az „átlag” női testhez való hozzáállás? Mit szeretnék pontosan elérni? Számomra mit jelent jól kinézni? Kitől várom a megerősítést, hogy jól nézek ki?”

Az ideális testsúly, testalkat mind olyan jellemzők, melyeket személyre szabottan lehet hatékonyan értelmezni. Nem szerencsés híres filmcsillagokhoz, vagy a szomszédunkhoz hasonlítani magunkat.

Mielőtt belekezdünk egy nyári súlycsökkentő programba, érdemes felmérnünk, hogy az ideális testről, súlyról alkotott kép és a természet adta lehetőségek között mekkora a távolság. Mi az, amin tudunk és akarunk is változtatni? Mi szükséges ezen változás eléréséhez? Sportoló klienseimnél gyakran tapasztalom, hogy egyből a hegy csúcsán szeretnének állni, anélkül, hogy felmásznának oda. Ha mérlegeljük, hogy adott eredmény eléréséhez, mekkora energiabefektetés, idői ráfordítás szükséges, akkor már tisztábban fogjuk látni az előttünk álló utat. A tervezés, célállítás sokban segíti a pszichológiai felkészülést; súlycsökkentő, alakformáló célok elérésében is segítségünkre lehet.

 

Kellő önismerettel, olyan reális célok felé érdemes elindulnunk, melyek számunkra fontosak. Önismeretünk fejlesztéséhez, reális célok állításához pszichológus segítségét is érdemes kérni.

 

Könyvajánló – Felvilágosító könyv tiniknek szexről és szerelemről

A könyv őszintén, a fiatalok szemszögéből, a fiatalok nyelvén mesél mindarról, amit mindenkinek tudnia kell a saját és a másik nem testéről. Színvonalas, humoros rajzokkal illusztrálja a testben végbemenő változásokat, fogamzásgátlásról való tudnivalókat. Tematikája jól felépített, az ismeretek egymásra épülnek. Minden újabb információ jól érthető, emészthető az előzőek fényében. A testi változások mellett a lelki folyamatokról is szó esik a serdülőkor, szexualitás kapcsán.

Az első öt fejezet már 10-11 éves gyerekek számára is hasznos lehet, míg a többi fejezet a 12-14 év felettiek eligazodását segíti a témában. Fontos, hogy a szülők is lapozzák át, olvassák el, így a gyerekek érdeklődését figyelve eldönthetik, hogy mikor adják oda a könyvet.

 

Pszichológiai tanácsadás során sokszor kiderül, hogy a szexuális nevelés, szexuális kultúra hiánya okozza a felnőttkori szexuális problémák egy jelentős részét. Még napjainkban is sok családban tabu a szex, szerelem, mint téma. A könyv segítséget nyújt szülőknek, hogy segíthessenek gyerekeiknek. A szülő a könyv olvasása során felkészülhet a gyermeke előtt álló útra. Bár vannak emlékei saját serdülőkoráról, az egyéni eltérések okoznak olykor csodálkozást, vagy pánikot, amikor a lánya először menstruál, vagy a fia először él át magömlést.

A fiatalok magyarázatokat kapnak a velük történtekre. Megérthetik a testi folyamatokat. Tisztába kerülnek például a fogamzásgátló eszközök használatával, egy biztosabb tudás birtokában, felkészültebben érkezhetnek el az első együttléthez.

 

Felvilágosító könyv tiniknek szexről és szerelemről

Szerző: Jörg Müller

Z-Press Kiadó, 2008

 

Filmajánló – A békés harcos útja

Dan Millman A békés harcos útja című önéletrajzi könyvének filmadaptációja. A történet egy sikeres, tehetséges tornász edzéseit, sérülését, felépülését követi nyomon. Egyik este megismerkedik egy öreg tanítómesterrel, akit Szókratésznek nevez el. A férfi és Joy nevű tanítványa átsegítik Scottot számtalan nehézségen, néhányat ők maguk állítanak elé, hogy fejlődhessen mentálisan.

A könyvet melegen ajánlom minden önismeretét fejleszteni vágyónak, akik szeretnék lelki benzinkútjukat feltölteni.

 

Szókratész „Az első, amit egy harcos megtanul, hogy semmit se tud.”

 

Színes, amerikai-német filmdráma, 120 perc, 2006
Rendező: Victor Salva

Író: Dan Millman

Szereplők: Scott Mechlowicz (Dan Millman), Nick Nolte (Szokratész), Amy Smart (Joy)

 

Filmajánló – Csak egy kis pánik

Kellemesen szórakoztató alternatív kliens-pszichiáter/pszichológus viszonyról szól a Csak egy kis pánik című film. Robert De Niro egy problémájával nehezen szembenéző, pánikbeteg maffiafőnököt alakít, aki egy szép napon belebotlik egy pszichiáterbe (Billy Crystal). A találkozásnak köszönhetően felbátorodik, hogy segítséget kérjen problémájához. Bár a doktort győzködni kell egy kicsit, de végül elvállalja a nem mindennapi ügyfelet. A maffiavezér sajátos hozzáállása a pszichológiai munkához, ahogyan annak minden létező keretfeltételét megszegi, számtalan mulattató szituációt eredményez.

 

színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 103 perc, 1999
rendező: Harold Ramis
szereplők: Robert De Niro (Paul Vitti), Billy Crystal (Dr. Ben Sobel), Lisa Kudrow  (Laura MacNamara)

 

 

© 2019 PSZICHOSAROK

WEBOLDAL KÉSZÍTÉS - beonlineLAP TETEJÉRE ↑