Korábbi két bejegyzésemben körbejártam a pszichológusképzés lépcsőit, illetve a szakosodás, módszertanulás sajátosságait. Mindkét korábbi bejegyzés segítheti a pszichológusválasztást, hiszen sokszor a választási szempontok között előkerül a pszichológus végzettsége, módszertana.

1. Pszichológus képzés, szakképzés:

http://www.pszichologus.me/hogyan-lesz-valakibol-sportpszichologus/

2. Módszerspecifikus képzés:

http://www.pszichologus.me/hogyan-lesz-valaki-csaladterapeuta/

Nézzünk néhány klasszikus szempontot, ami el szokott hangozni kliensektől:

  • ismeretség: “ajánlás alapján érkeztem, az XY-nak sokat segítettél, én XY-t barátja vagyok/innen-onnan ismerem”
  • gondolat megfogta “hallottam egy előadásodban, interjúdban, és rám is igaz, hogy ….”
  • téma alapján választók: “szakterület alapján kerestem, a versenyszorongásban otthon vagy”
  • műfajt keresők: “mindenképpen családterápiát javasolt az iskolapszichológus”
  • szimpátia: “fotód, videód alapján úgy éreztem neked el tudom mondani a bajaimat”
  • helyszínt választó: “interneten tanácsadás helyszíneire kerestem rá, a lakásomhoz/munkahelyemhez legközelebbit választottam”
  • díjszabás alapján kereső: “ár alapján szűrtem, mi az, ami most nekem belefér”

 

Pszichológiai tanácsadás hatékonyságát specifkus és nonspecifikus hatótényezők együttesen garantálják.

  1. Specifikus hatótényező a képzettség: mint a korábbi két bejegyzésemben említettem  végzettség szempontjából szakemberenként eltérő, hogy milyen eszközkészlettel méri fel a kiinduló helyzetet, tesztel, kérdez, avagy jelez vissza a szakember
  2. Nem specifkus hatótényezők: a pszichológus szakember és a kliens összehangolódása, összeillése, a pszichológus szakember személyisége, megértése, feltétel nélküli elfogadása (tetszik vagy nem tetszik, amiket és ahogyan mond, érzem-e az elfogadást?)

Tehát sportolók esetén, ha hozzám bejelentkezik versenyszorongás kezelésére valaki, akkor az első 3-5 alkalommal alkalmazott kérdezéstechnika, teszt módszerek, visszajelzések tartalmazzák a sport szakpszichológus képzésen és a családterapeuta képzésen elsajátított szakmai információkat. Ugyanakkor a szakmaiság mellett fontos, hogy érezze a kliens, hogy együtt érzek vele, elfogadom őt olyannak, amilyen és érzi, hogy javulásnak indul a nehézség, amit megjelölt, hogy fejleszteni szeretne. Az 5.alkalom végére pedig látni fogjuk, hogy tudunk-e együtt dolgozni, és én vagyok-e az alkalmas szakember számára. Előfordulhat, hogy nem ezt érzi, ezt jelezheti, és akkor elköszönünk egymástól. Illetve lehet, hogy én látom azt szakmai szempontok mentén, hogy más megközelítés segítené őt a megoldáshoz, ez esetben én jelzem és megindoklom ezt számára. Például, ha hipnózissal szeretné kezeltetni magát valaki, akkor már első alkalommal (vagy ha ez a bejelentkezéskor elhangzik, akkor már telefonon tájékoztatom róla), hogy nem tanultam a hipnózis módszerét, így más szakembert javasolok számára. Vagy ha azt látom, hogy szükséges pszichiáter szakorvosi vizsgálat, akkor erre teszek javaslatot, mert pl. szorongásos problémáinak megoldása túlmutat a tanácsadás keretein, szükséges diagnózisalkotás és célzott terápia.

Szenzációs videót készített a témában Börcsök Gyöngyi a Kávészünet pszichológussal youtube és blog csatorna szerzője, aki klinikai szakpszichológus és családterapeuta. Így a pszichoterápia jellegzetességei megismerhetőek a videóból:

  • https://www.youtube.com/watch?v=tIdqbgQDpS0
  • pl.: kognitív viselkedésterápiák hatékonysága szorongásos-depresszív zavarokban
  • Ha diagnózist kaptunk, akkor ne felejtsük el, hogy klinikai szakpszichológusok jogosultak diagnosztizált pszichés megbetegedések kezelésére, így a keresési szempontjainkba mindenképpen legyen benne ez a végzettség. Jó esetben, ha diagnózissal érkezünk más végzettségű pszichológus szakemberhez, akkor ő jelezni fogja ezt nekünk. Ha felmerülnek kérdéseink, átbeszéli velünk. De nem keltheti a pszichológus szakember hamisan azt az illúziót, hogy meg tud gyógyítani tanácsadási eszköztárral, hiszen ezen esetekben nélkülözhetetlen a terápiás eszközök ismerete.

 

Tanácsadás és terápia különbségéről még egy záró gondolatsor:

Iskolapszichológusként töltött 5 évem során az egyik legtöbbet segítő gondolat volt számomra, amit iskolapszichológus koordinátorom mondott: “az iskolapszichológus az iskola vitaminja”, aki pszichoedukálja a tanárokat, szülőket, gyerekeket. Ez a legfőbb feladata, a pszichológiai kultúra alakítása, a pszichológiai tudás meghonosítása az oktatási intézményben. Emellett információ elosztó központ is, mivel továbbirányítja szakellátásba azokat, akiknél pszichiátriai megbetegedés, vagy tanulási, magatartási, nehézség gyanúja áll fenn, hogy a szakellátás során kivizsgálhassák, megállapíthassák, vagy kizárhassák a klinikai szakpszichológusok, gyermekpszichiáterek, gyógypedagógusok mindezek meglétét. Segít megszervezni a vizsgálatig vezető utat, elkészíteni az ehhez szükséges dokumentumokat. Ha személyes konzultációs folyamatra kerül sor, az rövid 10-12 alkalmat nem meghaladó tanácsadási folyamat mind szülőkkel, gyerekekkel és tanárokkal is. Terápiás ellátás nem zajlik iskolai keretek között, ha ennek szükségessége felmerül, akkor az illetékes Pedagógiai Szakszolgálatnál, vagy területileg illetékes kórháznál vagy magánrendelés során kerülhet rá sor.

Sportpszichológiai tanácsadás esetén is igazak a fentiek! Pszichológiai tanácsadási folyamat zajlik, sportpszichológusi eszköztárral, a továbbirányítás lehetőségével, amennyiben annak szükségessége felmerül, akár differenciáldiagnosztika, akár terápiás igény miatt. Talán az alkalomszám lehet tágabb 1-5 alkalomtól egészen  20-25 alkalomig igényektől függően.

 

Ha sportpszichológiáról szeretnél bővebben olvasni, bejelölhetsz Facebookon (Pszichosarok), vagy követhetsz #sport_pszichosarok Instagramon!